Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-10 / 289. szám
DUNÁNTÚLI lí/LÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Nam Ir-nak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozata (2. o.) — Kitüntették a Londonban győztes magyar labdarúgó csapat tagjait (2. o.) — Futószalag mellett (2. o.) — Pártszervezeteink további feladatai a Központi Vezetőség június 81-1 és október 31-i határozatainak végrehajtásában (3. o.) —Miért neun főzhetnek pálinkát a gerdei parasztok? (3. o.) — Ami nem tetszik a dolgozóknak (4. O.) AZ MOP BARANYAMEGYEI PÁRTBIZOTTIÁCÁNAK LAPJA AHA 50 PILLÉK CSÜTÖRTÖK, 1953 DECEMBER 10 Kulfúrforradalmunk élharcosa — a falusi tanító Gazdasági és társadalmi életünk työkereg átalakulásával párhuzamoson hatalmas arányú fejlődésen ment keresztül oktatásügyünk is. Kultiirfanradalmunk erős bástyáig lett az iskola, élharcosa a magyar tanító. Nem kis lépéseket tettünk meg felszabadulásunk óta, oktató-nevelő munkánk területén. Az eddig járt, szinte mérhetetlen és A felszabadulás előtt elképzelhetetlen ütőn olyan mérföldkövek jelzik a nagyobb állomásokat, mint az általános iskolák megteremtése, a dolgozók iskoládnak létrehozása, az iskolák államosítása. S ezeken a 'Mérföldköveken ott ragyog a magyar pedagógus neve, a Kossuth-di- íHsaké, a kiváló tanároké, tanítóké, a közoktatás kiváló dolgozóié, es ott ra®yog a dolgos hétköznapok hőseié, * dolgozók szere tététől övezett fa* tu9i pedagógusé. Ki gondolta a felszabadulásunk előtt, hogy megyénkben több, mint «,000 tanuló ül majd az általános iszlak padjaiban, hogy elsajátítsa a tudományok alapjait. Ki g^dolta, kógy középiskoláink falai közt, diak- °tthonainkban többezer munkás- ^ "Hrasztfiatal készül jogos örökségeik, épülő hazank minden szépségek, gazdagságának átvételere továbbfejlesztésére. Óvódás h^őaatunk szélesedése, napkoziot.honainK r'tegteiemtése, a közelmúltban meghűlt levelezőoktatás mind-mind °>an eredmények, melyek elválaszt- ^tatlanul összeforrtak a magyar ÜHdarógus lelkes, áldozatos ési fa- rHdságot nem kímélő munkajava • , Ki ne emlékeznék azota'a ^ esz.endőkre, amikor a pedag ®US a tanulóifjúsággal éa Wöltve, rendbeszedte a háború pusz ^tásában megrongálódott ts^o á • J*óta hány tanulójára emlékszik bÜs*kén a falusi tanító, akikorvQ' *K mérnökök, tisztek és peto«? ffok lettek, vagy az élet más twu etén gyümölcsöztetlk azt a tudást ^Wksztord alapját 6 vetette "teg egy kis falusi, iskolában. „ Az évről-évre megrende^U ^- ?Hgógusnapok meleg, srivW.ffkado Ünneplése minden példana éleseb hfcn bizonyítot'.a, hogy dolgozó né ?ÜNk, pártunk és kormányzatunk [Méltányolja pedagógusaink erőfesz - >it hálával és tisztelettel emhtt magyar tanító nevét. Négy ^tk büszkélkedhefcik magas ko [^kitüntetéssel, további négy rvéló tanárunk és tanítónk ?» 23 nevelőt tisztelt meg atomunk ^..Közoktatás kiváló dolgozója cím ^®1 Baranya megyében. l kormányunk új programmja cé tűzte ki dolgozó népünk anyagi ’ kulturális életszínvonalának ^>b emelését. E munkában jelen r5 részt vállalnak falusi tan * 1 fokozódó kulturális munka me^ „Vteli, hogy az eddiginél hatéko N>b támogatat kapjanak tata« .^Velőink pártunk, tanácsszen/eze és tömegszervezeteink, to ‘ !*ész társadalom részéről. Segít* ^ kell nyújtanunk minden terül a jobb munka feltételeinekmeg 5«*mtéséhez, hogy ne í^duljon ^ eset, mint Somogy harságyon, a tanácstól szinte késhegyig Ül^MŐ közelharcban kellett k ^ Jj a nevelőnek minden fill rendbehozatalához. vA falusi tanító hősi küzdelmének ^értéséből, támogatásából * örmények szüléitek, t_ &•*>, -W»l VMrtani tornatermek. Eeio órmánypusztai Átoma* vezetőjének magalartásm Smt az iskolába, hogy körülmények kozo S a dolgozók gyermeke1. S^>a tj? meggyőződött a«Ő! h^ban (árterem nem meg fe le ifi, A, mu n. ül’ egészséges, az °kta,£l"®tóS(lására célkitűzésednek meg _ k Jgtona« helyet biztosítok az is A seiiyei járási tanács a tanítók segélyezésére fordítható összegnek, mintegy tíz százalékát használta csak fel eddig. Sok helyen egészségtelen a taní.ói lakás, nem kellőképpen karbantartott az iskola. E jelenségek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy bizony sokszor nem látjuk az Iskolai munka nagy jelentőségét; lélektelenül kezeljük a pedagógusok ügyét. Az oktató-nevelőmunka célkitűzésének maradéktalan megvalósítása megköveteli, hogy álljunk a falusi tanítóink mellett a mulasztás és lemorzsolódás elleni küzdelemben, a fegyelem megszilárdításában vívott harcban, a jobb tanulmányi eredményekért folytatott munkában. Falusi iskoláink helyzete nem mondható megnyugtatónak. Az idén 380 ezer forintos beruházással 58 falusi iskola tatarozását biztosítjuk. 1954- ben végleg felszámoljuk a szükségbútorok használatát. Még december hó folyamán 40 ezer forint értékű ifjúsági könyvvel siettünk kis iskoláink megsegítésére. Ezeknek az erőfeszítéseknek páio- suiniok kell a társadalom legszélesebb támogatásával. Szükség van e téren a pedagógusok lelkes kezdeményezésére is. A mi megyénkben is megvalósítható lenne a „Szabad Nép" november 22-i száméban megjelent vezércikk javaslata. „Élesszék fel a város, az üzemek nagyszerű hagyományait, a falu iskoláinak rendbehozására és megsegítésére. Emlékezve Sztálin tanítására tegyék az iskolát a paraszttömegeket a munkásosztállyal összekapcsoló egyik láncszemmé. Tűnjenek fel Ismét a falvakban a vöröszászlós „daltól hangos munkás teherautók és álljanak az iskolához, vigyenek oda segítséget, jó szerszámot, barátságot!" Itt az ideje annak, hogy meghallgassuk falusi tanítóink életrevaló javaslatait, bátorítsuk önálló kezdeményezésüket. Meg keli vallanunk hogy eddig kevésbbé vettük figyelem be falusi iskoláink adottságait, max’ mális teljesítményeket vártunk tőlük, olyat, amely az adott körülmények között megvalósíthatatlan volt. ugyanakkor a legszükségesebb alapismeretek és alapvető készségek kialakításához sem adtunk megfelelő segítséget. A falusi tanító kulturáT-is munkába nemcsak az iskola falai között folyik. Legjobb kultúrotthon igazgatóink, népművelést ügyvezetőink, ismeretterjesztő előadóink, kultúrcso- port vezetőink nagyrésze is falus’ tanító. Kell is, hogy az legyen. S minden hivatásának élő falusi pedagógus érzi, hogy ez a kötelessége. De meg kell teremtenünk a falusi tanítók túlterhelésének végleges fejszámolásával annak lehetőségét, hogy az iskolában és iskolán kívü’ folyó kultúrmunka irányítói legyenek. Helyes, ha a falusi pártszerveze tak és a tanácsok a pedagógusok túlterhelésének kérdését megvizsgálják. Van tennivalója a nevelőnek kulturális vonalon éppen elég. Kallódó népi értekeink összegyűjtése mint Sellyén csinálja Böhönyei Gd- zeMo, a falu történetének fe,’dolgozása, mint Lemgye'tóti János teszi Mozsgón, iskolamúzeum létrehozása, •wnt az Mecseknádasdon történik — mind olyan feladatok, melyet a pedagógusnak el kell végeznie ha kurtúrforrade'1 munkát a falvainköan diadalra akarjuk juttatni. A közelmúltban megjelent miniszteri rendeletek nagyjelentőségű lépések, melyek biztosítják a jobb oktató nevelőmunka föltételei! Szükséges azonban, hogy a rendeleteknek minden vonalon érvényt szerezzünk. A falusi tanító lelkes munkája — Pa a jó munka feltételeit megteremt- 'ük, — biztosíték arra, hegy kulturá •’* életünk fejlődése kielégíti a do’- gozók egyre növekvő igényeit. Martonossy József a megyei tanács oktatási osztályának vezetője. VERSEMBEN AZ EVI 1ERV Komlói feltáróbrigádok versenye A Komlói Kossuth-akna I-es üzemének feltáróbrigádjai decemberben 131 méter vágat kihajtását kapták tervfeladatul. Az üzem két feltárócsapata„ Maczáu Gábor és Fink András vájárok brigádjai egymással párosversenyben harcolnak c célkitűzés meg valósításáért. A Maezán-brigád bekapcsolódott a péntek-mozgalomba, hogy ez is buzdítsa őket heti tervük határidő előtti befejezésére. A siker érdekében a csapat megbeszélte a szükséges tennivalókat. Fazekas János és Gyórfi Lajos csillések vállalták, hogy a csapatot Urescslllchiány nem akadályozza munkájában és a meddőt folyamatosan elszállítják. Azt is elhatározták, hogy ezentúl fokozottabban segédkeznek Maczán Gábor vájárnak az áesolatok és segédácsolat ok beépítésében. Az erős akarat győzelemre vezc tte a brigádot. December 9-tg öt méter hatvan centiméteres előirányzatuk helyett már több mint nyolc métert haladtak előre. Eredményükkel megelőzték versenytársukat. Fink András brigádját, amely 9.6 méteres vágatkihajtási tervét egy méter ötven centivel szárnyalta túl. A két csapat versenyének nagy része van abban, hogy az 1-es üzem feltáróbrigádjai december 9-ig havi előirányzatuk esedékes részét 120 zúzalékra teljesítették. Garay A Pécsi Kokszmíivek dolgozói belejezték évi tervüket A Pécsi Kokszművek keinenceihe. mének dolgozni november 7. tiszte- létéit? elhatározták, hogy kokszterme. '■ésl/en 102 százalékot érnek el. A gyár egész kollektívája pedig arra az elha'drozásra jutott, hogy december 21-re befejezi évi tervét. Örömmel mondhatjuk: december 5. én fejezte be üzemünk 1953. évi tervét és azóta már meglUzdtülf az évi terv túlteljesítését is. A keuience&s&H koksz'érméiéit tervével már 1954 január 8-nál tart. A kátrány üzem teli. tőolaj és ■szvrokterme'ési tervéből már ugyancsak 1954 január végi előirányzatát teljesíti. Munkánkat elismerik. A „Szabad Népe' nemrég számolt be a Miniszter- tanács és a SZOT zászlójáért folyó verseny állásáról. Büszkék vagyunk hogy a Pécsi Kokszművtek a nehéz vegyipar első helyezettje lett n második félév első négy hónapjának termelése alapján. Kern ís engedjük már az elsőséget senkinek. Ezt motellá k üzemünk hősei, a sztahdnovistdk ''kiknek száma napról-nayra nö. Büszkék vagyunk arra is. hogy Hnr. váth József í. •gázmes'er nszghapta a vegyivar kiváló dolgozója címet és érmet, Moticska Felicián üzemmérnök vedig u Szocialista Munkáért érdemérmet. Velük együtt most még nagyobb lendülettel harcolunk a jövő év jó előkészítéséért. GAL JANOS levetező \ pécsi vasúti szertár első az országos versenyben Igazgatóságunk területén az ©gyes szolgálati ágak egymásközti versenye élénk lendületet vett a tervek mielőbbi befejezéséért. A versenyben első helyre tört a pécsi szertár, amelynek dolgozói ez- tvl tervüket már november 6-án befejeznék. November végéig már ’,24 százalékra teljesítették évi tervüket és országosan is az ’első helyet vívták ki maguknak. A sztahánovisták tartották a gzta- hánovistta szintet, Balogh F, István sztahanovista és brigádja november' teljesítménye 238 százalék volt. A kocs'k’rakáai áílag’dőt 1.8 órára csökkentették. A Kossuth szénrakó brigád — Krajinyák Lajos brigádvezetővel — tervét 226 százalékra téliesítetté. A Petőfii-bo'igád 211, a Lokomotív szállítóba-igád 161 százalékos teljesítménnyel járult hozzá az évi terv minél magasabb túlteljesítéséhez. A jó munkához a számadóságok dolgozói is hozzájárultak. Válinger Anna szertáron igen jó munkát végzett a ruhákiszolgá’Ások terén. A számadósáig 170 százalékra téliesítetté novemberi tervét. A szertár dolgozói büszkék lehetnek eredményükre. Igyekezzenek továbbra is. hegv ■; téti forgalomban is példásain helyt álljanak és az országos versenyben a végső értékelésnél Is elsők lehessenek. Tárna! László tudósító MÁV igazgatóság. A Pécsi MÁV APT dolgozói elhatározták, hogy december 21-re bc,\jjezlk 1953 évi tervüket. 1953 december 9.én táviratban, jelentették, hogy Ígéretüket határidő alöt rg! őr a váltottál:: december i-én teljesítették az éves tervet. A táviratot Hergert Antal pártti'- kár. Szabó Mátyás igazgató és Fel- torjai Sándor VH.elnök írták alá. Németi] János elvtárs brigádja 138 százalékos eredményével megelőzte a híres Molnár-brigádot A Komló! Aknamélyítő Vállalat feltáró és falazó brigádjai versenyben állanak egymással. Az elmúlt hónapban Molnár István elvtárs brigádja lett a győztes. Ebben a hónapban azonban már megelőzte őket Németh János elvtárs brigádja, amely december 5-ig 138 százalékot ért e! December ötödikén 335 százalékra teljesítette napi tervét a Né- ureth-brigád és 1.5 méterrel teljesítette túl napi előirányzatát. A Németli-br’.gád egyik versenytár ca. a Bútorka-brigád is igyekszik az első helyet elérni. Decemberi tervük 5-ig esedékes részét 118 százalékra teljesítették. A Molnár-brigád harmadik helyre került a versenyben. 101 százalékkal. A brigád tagjainak pótolniuk kell a viszonylagos lemaradást, hogy hírnevükhöz méltóan, újból első helvre kerülhessenek a munka versenyben. Jó’ boádnak a de'em^ri terv teljősítésőhün a komlói szénku'atásra beállított lúróberendezéssk A komlói szén kutatására beállí'olf ’úróberendezések közül ís különösen kiemelkedik az *HM .4 Komló 53'' be. rendezésnél dolgozó Herbert brinád munkája. A brigád terven felül 15.44 métert fúrt le és ezzel eddig ‘\sedékfrs havi tervüket 216 száza- 'ékra teljesítették. Hasonló jó eredmény' értek e1 a „CM—67 Komló 59".nél dolgozó Kovács briaád tag iái is. akik 6.74 mé- 'erret teljesítették tál tenvV:et. Jobb eredmények is születhetnének, ha a szakszervezet gondoskodna arról. hogy a berendezéseknél dolgozók verseny vállalásokat, munkától, ajánlások"' tegyenek. A dolgozók szívesen vát'almik a versenyt, de nem vonják br őket ebbe. g szakszervezeti bizottságok. \ harmadik léli «erlépfiaziafó készült el szerdán a II Ivehelyi Adatni (vazdasáphati A Hetvehelyi Állami Gazdaság bükkösdi üzem- egységének dolgozói szép eredményeket értek el ezévben a „szabad ellet és" segítségével. A terv szerinti hétről hét-nyolcra emelték a ftalásl átlagot azzal, hogy a kocákat a szovjet tapasztalatok hasznosításával nem az ólban, hanem a szabadban a csupán tetején fedett nyári szállásokban fiaztatták. A szellős, levegős egészséges fiaztatók és az ezzel elért eredmények adták a gondolatot Nérai József farmvezetőnek, hogy télre is hasonló sertésszállást tervezzen. Azóta két Ilyen fiaztató készült és szerdán már a harmadikat fejezte be saját erőből, saját anyagból a Hetvehelyi A’lami Gazdaság ácsbrigádja. A fageren- dázatból készült tető- és olda’vázat kukoricaszárral, oldalt pedig ezenkívül még szalmás trágyával szigetelték. A szállás belsőjében egyszerű fadorongokból készítették a kutrleákat ezenkívül a kocák számára meg külön térséget karámot hagytak Az elülső és hátsó kijárat mellett két nagy tetőablak bizositja a szellőztetést és a világosságot. A hflkkö'-ifí ii7eir> crvs»g sertéstenyésztői e ..rideg1' nevelés mellett a hizlalás eredményeinek növelésére eredménnyel kísérleteznek a szovjet szakirodáimból tanult úgynevezett heterogén keresztezéssel. A york anyákat például egymásután háromszor paroztat.ják. előbb york majd Cornwall majd ismét york kannal, s így a szaporaság megőrzése mellett biztosítják az utódok zsírbőségét Is. A tervek szerint jövőre már széles körben alkalmazzák a jól bevált kísérleteket. Ugv számítják, hogy ezzel az ezévi kétezer helyett a jövőévben már több, mint háromezer sertést hizlalhatnak, tenyészállatokkal pedig nemcsak saját magukat, hanem több társgazdaságot és termelőcsoportat is elláthatnak. SZINNVET HENRIETTA ».Krí/ente*! fól dolgozni n tss-hpn“ A csikóstőttősi Tartós Béke termelőszöve'.kezet zárszámadó közgyűlését érdeklődéssel várták n tagakon kívül a község egyénileg dolgozó parasztjai és az I. típusú tsz tagjai is. Nehéz feladatot hajtottak véare ebben az évben a Tartós Békében: 350 hold földjükre csak tizenhárom férfi munkaerejük volt.— Ennek ellenére komoly eredményekről számolhatott be Máté Iajos t.sz-elnök a zárszámadó közgyűlésen. A termelőszövetkezet jól zárta az évet, munkaegységenként a 7 19 forint készpénzen kívül 7.80 kiló búzát, huszonöt deka rozsot, két kiló árpát és másfél kiló kukoricát osztanak. Ezenkívül munkaegységenként 3 27 kiló burgonyát, négy és fél kiló szátastakarmányt, közel két és fél d°cl olaja*, ja kapnak a tagok. A zárszámadás arról győzte meg a tsz-tf\^kat, hogy érdemes jól dolgozni. Fábos József állatgondozó 609 munkaegységre tett szert az esztendőben és erre több. mint 32 ezer forint ér.ékű, részesedést kapott. Ha keresetét elosztjuk az év tizenkét hónapjával. — könnven kiszámíthatjuk, hogy havi keresete majd 2700 forintra rúgott. A csi'kós'.őttősi Tartós Béke zárszámadó közgyűlése a régi gazdasági év lezárása mellett utat mutatott a jövőre is. A tagság»« vezetőség ró ta f->! hogy nem követelte meg a munkafegyelmet és megsértette az alapszabályt. Elhatározták, — a következő esztendőre megtisztogatják a csoportot a naplopó. nem odavaló emberektől. Tö' b felszólaló kifogásolta a má- gocsi gépállomás munkáját is. A beszámoló után az. elnök elvtárs ismertette a beruházási terveke1.. 1954-ben húsz anyakocás sertés- fiaztetót. száz férőhelyes süldőszálflést, húsz férőhelyes hízószállást és 600 baromfinak ólat építenek. Elhatározták a halastó létesítését is, az épületek rendbehozását. A zárszámadó közgyűlés azzal fejezte be munkáját, hogy elhatározták: felhasználják kormányunk nyújtotta előnyöket és jobb munkával küzdenek azért, hogy jövőre még nagyobb jövedelemről adhassanak számot, Kender János levelező,