Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-10 / 289. szám

DUNÁNTÚLI lí/LÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Nam Ir-nak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozata (2. o.) — Kitüntet­ték a Londonban győztes magyar labdarúgó csapat tagjait (2. o.) — Futószalag mellett (2. o.) — Pártszer­vezeteink további feladatai a Központi Vezetőség jú­nius 81-1 és október 31-i határozatainak végrehajtásá­ban (3. o.) —Miért neun főzhetnek pálinkát a gerdei parasztok? (3. o.) — Ami nem tetszik a dolgozóknak (4. O.) AZ MOP BARANYAMEGYEI PÁRTBIZOTTIÁCÁNAK LAPJA AHA 50 PILLÉK CSÜTÖRTÖK, 1953 DECEMBER 10 Kulfúrforradalmunk élharcosa — a falusi tanító Gazdasági és társadalmi életünk työkereg átalakulásával párhuzamo­son hatalmas arányú fejlődésen ment keresztül oktatásügyünk is. Kultiirfanradalmunk erős bástyá­ig lett az iskola, élharcosa a ma­gyar tanító. Nem kis lépéseket tet­tünk meg felszabadulásunk óta, ok­tató-nevelő munkánk területén. Az eddig járt, szinte mérhetetlen és A felszabadulás előtt elképzelhetetlen ütőn olyan mérföldkövek jelzik a nagyobb állomásokat, mint az álta­lános iskolák megteremtése, a dol­gozók iskoládnak létrehozása, az iskolák államosítása. S ezeken a 'Mérföldköveken ott ragyog a ma­gyar pedagógus neve, a Kossuth-di- íHsaké, a kiváló tanároké, tanítóké, a közoktatás kiváló dolgozóié, es ott ra®yog a dolgos hétköznapok hőseié, * dolgozók szere tététől övezett fa* tu9i pedagógusé. Ki gondolta a felszabadulásunk előtt, hogy megyénkben több, mint «,000 tanuló ül majd az általános is­zlak padjaiban, hogy elsajátítsa a tudományok alapjait. Ki g^dolta, kógy középiskoláink falai közt, diak- °tthonainkban többezer munkás- ^ "Hrasztfiatal készül jogos öröksége­ik, épülő hazank minden szépsé­gek, gazdagságának átvételere továbbfejlesztésére. Óvódás h^őaa­tunk szélesedése, napkoziot.honainK r'tegteiemtése, a közelmúltban meg­hűlt levelezőoktatás mind-mind °>an eredmények, melyek elválaszt- ^tatlanul összeforrtak a magyar ÜHdarógus lelkes, áldozatos ési fa- rHdságot nem kímélő munkajava • , Ki ne emlékeznék azota'a ^ esz.endőkre, amikor a pedag ®US a tanulóifjúsággal éa Wöltve, rendbeszedte a háború pusz ^tásában megrongálódott ts^o á • J*óta hány tanulójára emlékszik bÜs*kén a falusi tanító, akikorvQ' *K mérnökök, tisztek és peto«? ffok lettek, vagy az élet más twu etén gyümölcsöztetlk azt a tudást ^Wksztord alapját 6 vetette "teg egy kis falusi, iskolában. „ Az évről-évre megrende^U ^- ?Hgógusnapok meleg, srivW.ffkado Ünneplése minden példana éleseb hfcn bizonyítot'.a, hogy dolgozó né ?ÜNk, pártunk és kormányzatunk [Méltányolja pedagógusaink erőfesz - >it hálával és tisztelettel emhtt magyar tanító nevét. Négy ^tk büszkélkedhefcik magas ko [^kitüntetéssel, további négy rvéló tanárunk és tanítónk ?» 23 nevelőt tisztelt meg atomunk ^..Közoktatás kiváló dolgozója cím ^®1 Baranya megyében. l kormányunk új programmja cé tűzte ki dolgozó népünk anyagi ’ kulturális életszínvonalának ^>b emelését. E munkában jelen r5 részt vállalnak falusi tan * 1 fokozódó kulturális munka me^ „Vteli, hogy az eddiginél hatéko N>b támogatat kapjanak tata« .^Velőink pártunk, tanácsszen/eze és tömegszervezeteink, to ‘ !*ész társadalom részéről. Segít* ^ kell nyújtanunk minden terül a jobb munka feltételeinekmeg 5«*mtéséhez, hogy ne í^duljon ^ eset, mint Somogy harságyon, a tanácstól szinte késhegyig Ül^MŐ közelharcban kellett k ^ Jj a nevelőnek minden fill rendbehozatalához. vA falusi tanító hősi küzdelmének ^értéséből, támogatásából * örmények szüléitek, t_ &•*>, -W»l VMrtani tornatermek. Eeio órmánypusztai Átoma* vezetőjének magalartásm Smt az iskolába, hogy körülmények kozo S a dolgozók gyermeke1. S^>a tj? meggyőződött a«Ő! h^ban (árterem nem meg fe le ifi, A, mu n. ül’ egészséges, az °kta,£l"®tóS(lására célkitűzésednek meg _ k Jgtona« helyet biztosítok az is A seiiyei járási tanács a tanítók segélyezésére fordítható összegnek, mintegy tíz százalékát használta csak fel eddig. Sok helyen egészségtelen a taní.ói lakás, nem kellőképpen karbantartott az iskola. E jelensé­gek arra figyelmeztetnek bennün­ket, hogy bizony sokszor nem lát­juk az Iskolai munka nagy jelen­tőségét; lélektelenül kezeljük a pe­dagógusok ügyét. Az oktató-nevelőmunka célkitűzé­sének maradéktalan megvalósítása megköveteli, hogy álljunk a falusi tanítóink mellett a mulasztás és le­morzsolódás elleni küzdelemben, a fegyelem megszilárdításában vívott harcban, a jobb tanulmányi ered­ményekért folytatott munkában. Fa­lusi iskoláink helyzete nem mond­ható megnyugtatónak. Az idén 380 ezer forintos beruházással 58 falusi iskola tatarozását biztosítjuk. 1954- ben végleg felszámoljuk a szükség­bútorok használatát. Még decem­ber hó folyamán 40 ezer forint ér­tékű ifjúsági könyvvel siettünk kis iskoláink megsegítésére. Ezeknek az erőfeszítéseknek páio- suiniok kell a társadalom legszéle­sebb támogatásával. Szükség van e téren a pedagógusok lelkes kezde­ményezésére is. A mi megyénkben is megvalósítható lenne a „Szabad Nép" november 22-i száméban meg­jelent vezércikk javaslata. „Élesszék fel a város, az üzemek nagyszerű hagyományait, a falu iskoláinak rendbehozására és megsegítésére. Emlékezve Sztálin tanítására te­gyék az iskolát a paraszttömegeket a munkásosztállyal összekapcsoló egyik láncszemmé. Tűnjenek fel Is­mét a falvakban a vöröszászlós „dal­tól hangos munkás teherautók és álljanak az iskolához, vigyenek oda segítséget, jó szerszámot, barátsá­got!" Itt az ideje annak, hogy meghall­gassuk falusi tanítóink életrevaló javaslatait, bátorítsuk önálló kezde­ményezésüket. Meg keli vallanunk hogy eddig kevésbbé vettük figyelem be falusi iskoláink adottságait, max’ mális teljesítményeket vártunk tő­lük, olyat, amely az adott körülmé­nyek között megvalósíthatatlan volt. ugyanakkor a legszükségesebb alap­ismeretek és alapvető készségek ki­alakításához sem adtunk megfelelő segítséget. A falusi tanító kulturáT-is munká­ba nemcsak az iskola falai között fo­lyik. Legjobb kultúrotthon igazga­tóink, népművelést ügyvezetőink, is­meretterjesztő előadóink, kultúrcso- port vezetőink nagyrésze is falus’ tanító. Kell is, hogy az legyen. S minden hivatásának élő falusi peda­gógus érzi, hogy ez a kötelessége. De meg kell teremtenünk a falusi ta­nítók túlterhelésének végleges fej­számolásával annak lehetőségét, hogy az iskolában és iskolán kívü’ folyó kultúrmunka irányítói legye­nek. Helyes, ha a falusi pártszerveze tak és a tanácsok a pedagógusok túlterhelésének kérdését megvizsgál­ják. Van tennivalója a nevelőnek kulturális vonalon éppen elég. Kal­lódó népi értekeink összegyűjtése mint Sellyén csinálja Böhönyei Gd- zeMo, a falu történetének fe,’dolgo­zása, mint Lemgye'tóti János teszi Mozsgón, iskolamúzeum létrehozása, •wnt az Mecseknádasdon történik — mind olyan feladatok, melyet a pedagógusnak el kell végeznie ha kurtúrforrade'1 munkát a falvainköan diadalra akarjuk juttatni. A közelmúltban megjelent minisz­teri rendeletek nagyjelentőségű lépé­sek, melyek biztosítják a jobb oktató nevelőmunka föltételei! Szükséges azonban, hogy a rendeleteknek min­den vonalon érvényt szerezzünk. A falusi tanító lelkes munkája — Pa a jó munka feltételeit megteremt- 'ük, — biztosíték arra, hegy kulturá •’* életünk fejlődése kielégíti a do’- gozók egyre növekvő igényeit. Martonossy József a megyei tanács oktatási osztályának vezetője. VERSEMBEN AZ EVI 1ERV Komlói feltáróbrigádok versenye A Komlói Kossuth-akna I-es üzemének feltáróbrigádjai december­ben 131 méter vágat kihajtását kapták tervfeladatul. Az üzem két feltárócsapata„ Maczáu Gábor és Fink András vá­járok brigádjai egymással párosversenyben harcolnak c célkitűzés meg valósításáért. A Maezán-brigád bekapcsolódott a péntek-mozgalomba, hogy ez is buzdítsa őket heti tervük határidő előtti befejezésére. A siker érdeké­ben a csapat megbeszélte a szükséges tennivalókat. Fazekas János és Gyórfi Lajos csillések vállalták, hogy a csapatot Urescslllchiány nem aka­dályozza munkájában és a meddőt folyamatosan elszállítják. Azt is el­határozták, hogy ezentúl fokozottabban segédkeznek Maczán Gábor vá­járnak az áesolatok és segédácsolat ok beépítésében. Az erős akarat győzelemre vezc tte a brigádot. December 9-tg öt méter hatvan centiméteres előirányzatuk helyett már több mint nyolc métert haladtak előre. Eredményükkel megelőzték versenytársukat. Fink András brigádját, amely 9.6 méteres vágatkihajtási tervét egy mé­ter ötven centivel szárnyalta túl. A két csapat versenyének nagy része van abban, hogy az 1-es üzem feltáróbrigádjai december 9-ig havi előirányzatuk esedékes részét 120 zúzalékra teljesítették. Garay A Pécsi Kokszmíivek dolgozói belejezték évi tervüket A Pécsi Kokszművek keinenceihe. mének dolgozni november 7. tiszte- létéit? elhatározták, hogy kokszterme. '■ésl/en 102 százalékot érnek el. A gyár egész kollektívája pedig arra az elha'drozásra jutott, hogy decem­ber 21-re befejezi évi tervét. Örömmel mondhatjuk: december 5. én fejezte be üzemünk 1953. évi ter­vét és azóta már meglUzdtülf az évi terv túlteljesítését is. A keuience&s&H koksz'érméiéit tervével már 1954 ja­nuár 8-nál tart. A kátrány üzem teli. tőolaj és ■szvrokterme'ési tervéből már ugyancsak 1954 január végi elő­irányzatát teljesíti. Munkánkat elismerik. A „Szabad Népe' nemrég számolt be a Miniszter- tanács és a SZOT zászlójáért folyó verseny állásáról. Büszkék vagyunk hogy a Pécsi Kokszművtek a nehéz vegyipar első helyezettje lett n má­sodik félév első négy hónapjának termelése alapján. Kern ís engedjük már az elsőséget senkinek. Ezt motel­lá k üzemünk hősei, a sztahdnovistdk ''kiknek száma napról-nayra nö. Büszkék vagyunk arra is. hogy Hnr. váth József í. •gázmes'er nszghapta a vegyivar kiváló dolgozója címet és érmet, Moticska Felicián üzemmérnök vedig u Szocialista Munkáért érdem­érmet. Velük együtt most még na­gyobb lendülettel harcolunk a jövő év jó előkészítéséért. GAL JANOS levetező \ pécsi vasúti szertár első az országos versenyben Igazgatóságunk területén az ©gyes szolgálati ágak egymásközti verse­nye élénk lendületet vett a tervek mielőbbi befejezéséért. A versenyben első helyre tört a pécsi szertár, amelynek dolgozói ez- tvl tervüket már november 6-án be­fejeznék. November végéig már ’,24 százalékra teljesítették évi tervüket és országosan is az ’első helyet vív­ták ki maguknak. A sztahánovisták tartották a gzta- hánovistta szintet, Balogh F, István sztahanovista és brigádja november' teljesítménye 238 százalék volt. A kocs'k’rakáai áílag’dőt 1.8 órára csökkentették. A Kossuth szénrakó brigád — Krajinyák Lajos brigádve­zetővel — tervét 226 százalékra tél­iesítetté. A Petőfii-bo'igád 211, a Lo­komotív szállítóba-igád 161 százalé­kos teljesítménnyel járult hozzá az évi terv minél magasabb túlteljesí­téséhez. A jó munkához a számadóságok dolgozói is hozzájárultak. Válinger Anna szertáron igen jó munkát vég­zett a ruhákiszolgá’Ások terén. A számadósáig 170 százalékra téliesítet­té novemberi tervét. A szertár dol­gozói büszkék lehetnek eredményük­re. Igyekezzenek továbbra is. hegv ■; téti forgalomban is példásain helyt álljanak és az országos versenyben a végső értékelésnél Is elsők lehes­senek. Tárna! László tudósító MÁV igazgatóság. A Pécsi MÁV APT dolgozói elhatározták, hogy december 21-re bc,\jjezlk 1953 évi tervüket. 1953 december 9.én táviratban, je­lentették, hogy Ígéretüket határidő alöt rg! őr a váltottál:: december i-én teljesítették az éves tervet. A táviratot Hergert Antal pártti'- kár. Szabó Mátyás igazgató és Fel- torjai Sándor VH.elnök írták alá. Németi] János elvtárs brigádja 138 százalékos eredményével megelőzte a híres Molnár-brigádot A Komló! Aknamélyítő Vállalat feltáró és falazó brigádjai verseny­ben állanak egymással. Az elmúlt hónapban Molnár István elvtárs bri­gádja lett a győztes. Ebben a hó­napban azonban már megelőzte őket Németh János elvtárs brigádja, amely december 5-ig 138 százalékot ért e! December ötödikén 335 szá­zalékra teljesítette napi tervét a Né- ureth-brigád és 1.5 méterrel teljesí­tette túl napi előirányzatát. A Németli-br’.gád egyik versenytár ca. a Bútorka-brigád is igyekszik az első helyet elérni. Decemberi tervük 5-ig esedékes részét 118 százalékra teljesítették. A Molnár-brigád har­madik helyre került a versenyben. 101 százalékkal. A brigád tagjainak pótolniuk kell a viszonylagos lema­radást, hogy hírnevükhöz méltóan, újból első helvre kerülhessenek a munka versenyben. Jó’ boádnak a de'em^ri terv teljősítésőhün a komlói szénku'atásra beállított lúróberendezéssk A komlói szén kutatására beállí'olf ’úróberendezések közül ís különösen kiemelkedik az *HM .4 Komló 53'' be. rendezésnél dolgozó Herbert brinád munkája. A brigád terven felül 15.44 métert fúrt le és ezzel eddig ‘\sedékfrs havi tervüket 216 száza- 'ékra teljesítették. Hasonló jó eredmény' értek e1 a „CM—67 Komló 59".nél dolgozó Ko­vács briaád tag iái is. akik 6.74 mé- 'erret teljesítették tál tenvV:et. Jobb eredmények is születhetnének, ha a szakszervezet gondoskodna ar­ról. hogy a berendezéseknél dolgo­zók verseny vállalásokat, munkától, ajánlások"' tegyenek. A dolgozók szívesen vát'almik a versenyt, de nem vonják br őket ebbe. g szakszervezeti bizottságok. \ harmadik léli «erlépfiaziafó készült el szerdán a II Ivehelyi Adatni (vazdasáphati A Hetvehelyi Állami Gazdaság bükkösdi üzem- egységének dolgozói szép eredményeket értek el ezévben a „szabad ellet és" segítségével. A terv sze­rinti hétről hét-nyolcra emelték a ftalásl átlagot azzal, hogy a kocákat a szovjet tapasztalatok hasznosításá­val nem az ólban, hanem a szabadban a csupán tete­jén fedett nyári szállásokban fiaztatták. A szellős, levegős egészséges fiaztatók és az ezzel elért eredmények adták a gondolatot Nérai József farmvezetőnek, hogy télre is hasonló sertésszállást ter­vezzen. Azóta két Ilyen fiaztató készült és szerdán már a harmadikat fejezte be saját erőből, saját anyagból a Hetvehelyi A’lami Gazdaság ácsbrigádja. A fageren- dázatból készült tető- és olda’vázat kukoricaszárral, oldalt pedig ezenkívül még szalmás trágyával szige­telték. A szállás belsőjében egyszerű fadorongokból ké­szítették a kutrleákat ezenkívül a kocák számára meg külön térséget karámot hagytak Az elülső és hátsó kijárat mellett két nagy tetőablak bizositja a szellőz­tetést és a világosságot. A hflkkö'-ifí ii7eir> crvs»g sertéstenyésztői e ..rideg1' nevelés mellett a hizlalás eredményeinek növelésére eredménnyel kísérleteznek a szovjet szakirodáimból tanult úgynevezett heterogén keresztezéssel. A york anyákat például egymásután háromszor paroztat.ják. előbb york majd Cornwall majd ismét york kannal, s így a szaporaság megőrzése mellett biztosítják az utódok zsírbőségét Is. A tervek szerint jövőre már széles körben alkal­mazzák a jól bevált kísérleteket. Ugv számítják, hogy ezzel az ezévi kétezer helyett a jövőévben már több, mint háromezer sertést hizlalhatnak, tenyészállatokkal pedig nemcsak saját magukat, hanem több társgazda­ságot és termelőcsoportat is elláthatnak. SZINNVET HENRIETTA ».Krí/ente*! fól dolgozni n tss-hpn“ A csikóstőttősi Tartós Béke termelőszöve'.kezet zárszámadó közgyűlését érdeklődéssel várták n tagakon kívül a község egyénileg dolgozó parasztjai és az I. típusú tsz tagjai is. Nehéz feladatot hajtot­tak véare ebben az évben a Tartós Békében: 350 hold földjükre csak tizenhárom férfi munkaerejük volt.— Ennek ellenére komoly eredményekről számolhatott be Máté Iajos t.sz-elnök a zárszámadó közgyűlésen. A termelőszövetkezet jól zárta az évet, munkaegységen­ként a 7 19 forint készpénzen kívül 7.80 kiló búzát, huszonöt deka rozsot, két kiló árpát és másfél kiló kukoricát osztanak. Ezenkívül munkaegységenként 3 27 kiló burgonyát, négy és fél kiló szátastakarmányt, kö­zel két és fél d°cl olaja*, ja kapnak a tagok. A zárszámadás arról győzte meg a tsz-tf\^kat, hogy érdemes jól dolgozni. Fábos József állatgondozó 609 munkaegységre tett szert az esztendőben és erre több. mint 32 ezer forint ér.ékű, részesedést kapott. Ha keresetét elosztjuk az év tizenkét hónapjával. — könnven kiszámíthatjuk, hogy havi keresete majd 2700 forintra rúgott. A csi'kós'.őttősi Tartós Béke zárszámadó közgyűlése a régi gazdasági év lezárása mellett utat mutatott a jövőre is. A tagság»« vezetőség ró ta f->! hogy nem követelte meg a munkafegyelmet és meg­sértette az alapszabályt. Elhatározták, — a következő esztendőre megtisztogatják a csoportot a naplopó. nem odavaló emberektől. Tö' b felszólaló kifogásolta a má- gocsi gépállomás munkáját is. A beszámoló után az. elnök elvtárs ismertette a beruházási terveke1.. 1954-ben húsz anyakocás sertés- fiaztetót. száz férőhelyes süldőszálflést, húsz férőhe­lyes hízószállást és 600 baromfinak ólat építenek. El­határozták a halastó létesítését is, az épületek rendbe­hozását. A zárszámadó közgyűlés azzal fejezte be munká­ját, hogy elhatározták: felhasználják kormányunk nyújtotta előnyöket és jobb munkával küzdenek azért, hogy jövőre még nagyobb jövedelemről adhassanak számot, Kender János levelező,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents