Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-08 / 287. szám

N A P C 6 Mas Az ENSZ különleges politikai bizottságának december 4-í és 5-i ülése Newyork (TÁSZSZ): Az ENSZ kü­lönleges politikai bizottsága decem­ber 4»j délelőtti és délutáni ülésén folytatta az általános vitát a Dél- afrikai Unióban tapasztalható faji méq kü'önböztetés érdekében. G Szaksai», a Szovjetunió kép" viselője feltárta a Délafrika; Unió kormányának barbár faji megkülön­böztető politiikjá j áriak lényegét, majd rámutatott: tarthatatlan egyes küldötte.. ki jelentése, amely szerint az r„VSZ nem illetékes megvitatni azt, hogy a Délafrikai Unióban meg­szegik az ENSZ alapokmányában lefektetett alapelveket. Szaksain végiül kijelentette: a saov. fCt küldöttség támogiaitja a 17 ország küldöttségének határozati javaslatát, ennéWeSt és a Délafrik aii Unió kül­döttségének határozati javaslata el" Sep fog szavazni, tehát amel'ett, hogy a bizottság folytassa a ezínesbőrüek helyzetének tanulmányozásét a Dél- afrikai Unióban. Az ENSZ különleges politikai bi­zottsága december 5 én befejezte a kérdés tárgyalását valamint a« e kér. déssif kapcsolatiban elöterjeezitett ha­tározati javaslatok megvitatását. A vióa befejeztével szavazásra került sor. Elsőne^ a Déliaimkiad Unió kül­döttségének határozat! javaslata fe­lett szavaztak, amely szerint a bi­zottság „nem iffietékes“ a szóba.nfoi. gó kérdés megvitatására. E javaslat ellen negyvenkét kül­döttség szavazott, köztük a Szov­jetunió, az, Ukrán SzSzK, a Bjelo- russz SzSzK, Lengyelország, Cseh­szlovákia, az ázsiai, az arab or­szágok néhány latinamerikai or szán, és más országok küldöttsc gei. A Dé'aifrilkas Unió javaslat« méltató csak hét küldöttség szavazott, hét küldöttség pedig tartózkodott a sea" váz ás tói. Ilyenformán * bizott­ság túlnyomó többsége elvetette a Déliafrikai Unió kü/ldöttségéiuv hatá­rozati javaslatát, ami az imperialista hatalmaik és az agresszív észkattan tó i sBőverflsiég tegáTSamaffbÓl MserOtt M­I veik komol,, vereségét jétemti A tizenhét onszág küftdü tőségének hiatéiroziatíi javasSaitiáz,,, a ohilei kül­döttség módosításával harminchét hülidöttisiég szavazóét köztük a Szov" ietunaó, az Ukrán SzSzK, a BjaJorussz SzSzK. Lengyelország. Csehszlovákia, az ázsiai, az arab áíSairrvok küldött­sége és a Tatán amerikai áidamoik Több »égének küldöttségei. E javasltat azt arjiánlija, hogy a DéDairikal Unió faji viszonyait tanultmányozó bizottság folytassa munkáját és tegyen jelen­tést a közgyűlés 9. ülésszakánál. A javaslat ellen tíz küldöttség szava­zott. (Délafrikai Unió, Anglia, Fran­ciaország. Kanada, Belgium, Hollan­dia, Görögország. Ausztrália. Colum­bia, Uj-Zéland). Kilenc küldöttség, köztük az Egyesült Államok. Török­ország, Argentina, Dánia, Norvégia, és Svédország küldöttségei tartóz­kodtak a szavazástól. Ezzel a közgyűlés 8. ülésszakának különleges politikai bizottsága befe­jezte munkáját A Japán Kommunista Párt központi vezető szerve közös aVC'óra szántotta te! a japán szakszerveze’eket és llépi szervezetet az ú;ra!elfegyverzés ellen "Peking (Uj Kína) ,.Az Amerikai Kölcsönös Biztonsági Hivatal által folyósított „segély" elfogadása any- nyít jelent, hogy a háború és a nem­zeti megalázás útját követjük" — állapítja meg a Japán Kommunist Párt központi vezető szervének köz leménye. Egy Tokióból érkezett jelentés sze Timt a párt közleménye közös ak­cióra szólítja fel az összes japán szakszervezeteket és népi szervezete­ket a japán új rafelfegyverzésre vo­natkozó amerikai cselszövés megaka­dályozására. Az amerikai ,.segély" elfogadása — hangsúlyozza, a párt közleménye, — az amerikai megszállás folytatá­st, az Egyesült Államok háborús 'lökészületeiinek fokozását, a fasisz­ta elnyomás erősödését, Japán ipa­rának teljes miilitairizálását és a ja- oán nép jogainak megsemmisítését 'elentené. Újabb terrorbiillám zudul végig Nyugat-Németországon Berlin (MTI) Adenauer terrorbíró- •Ága Cellében felháborító terrori'té- letet hozott .28 fiatal békeharcos bűn perében. A terrorbíróság 21 vádlot­tat együttvéve 51 havi fogházra ítélt, hetet, pedig kénytelen volt felmen­teni. Az ítélet indoklása szerint a fiste,1 hazafiak* „nMaitie’lenes bűncselek­ményekéi" követitek el, mert a nyil­vánosság e'öfct bírá'ták az Adenauer- kafmány háborús politikáját. A lünehurgi politikai kü''önbírósá,y 15 havi fogházra ítélte a 22 éves Leni Junget, aki az ifjú úttörők alsószászországi szervezetének mun­káját irányította. A brémai büntetőbíróság megkezd­te 15 hazafi ügyének tárgyalását. A vádlottak az Adenauer-kormámv po~ 1'fókáját bíráló ropta pólyát terjesztet­tek. A vádlottak padjára ültetett, béke harcosok között van Arthur Böpple. Németország Kommunista Pártja brémai bizottságának első titkára és Wilhelm Müller munkás, aki anti­fasiszta küzdelme • miatt a hitleri ura'om idején több mint tíz évet náoi koncentrációs táborokban töl­tött. / A bermudai tanácskozások (MTI) A három nyugati külügymi­niszter — mint az A FF és a Reuter jelenei — vasárnap tartott ülése után közleményt adott ki A közle­mény szerint a külügyminiszterek befejezték a szovjet, jegyzékre adan­dó válasz megvitatását. A közle­mény e.g;. ben utal arra. hogy a kül (Jgyminiszterek ezzel kapcsolat ban kikérték Adenauer kancellár véle mén.vét is Krancia nemzet^» í é»< képviselők látogata-a Lengyelországban Varsó (TASZSZ) December 5-én francia nemzetgyűlési képviselők ki­lenctagú csoportja érkezett ,Varsóba A csoport tagjai: Edouard Daladier (volt minisztere lmok, a radikálszocia- lísták pártjának egyik vezetője) Sou stelle (volt miniszter, a gaulleis- ta RPF, párt volt főtitkára, a gaul- Ipisták parlamenti frakciójának el­nöke). Cónte (szocialista). Daiöu («zocialista), Denis (MRP), Lanet (El­lenállók Demokratikus Szocialista Uniója). Lehon (gaulleista parla­menti frakció). Loustanau-Lacau (a független csoporttal rokon paraszt- akció tagja). Verneuil (radikál-szo- cialiS'ta). December 10-én mutatják he t inagyar-M3ot taWariiqé mérkőzésről készült Iriradóíilmet A londoni magyar-angol labdarú- gómérkőzésről készült, nagy érdeklő­déssel várt híradót „Az évszázad mérkőzése — 6:3" címmel december 10-én mutatja be 47 fővárosi film­színház. A híradót Szabó Árpád és Maeskássy János felvételeiből és az angol-francia híradóból Varasdi De­zső, a Híradó- és Dokumentum Film­gyár híradószerkesztőségének tagja állította össze. Az Adenauer-kormány Riüüentroo bizalmas munkatársát akarja állandó megligyelőként kiküldeni az ENSZ-be Berlin (MTI): A Frankfurter Rund­schau közli, hogy Adenauerék ‘ az amerikai kormány segítségével ál- tandó megfigyelőt akarnak kikükle- ú az. ENSZ-be. Erre a t.iszlségrg az Adenauer-kormány Péter Pfriffert, ■i bonni külügyminisztérium föosz- á'vvezetőjét személte ki. Pfeiffer a hitleri, uralom idején Rrbbentrop bizrfhnas ■ munkatársa vólt. Belföldi hírek Az egészségügyt- intézmények Jé munkájának fontos feltétele • mű­szerellátás. Az egészségügyi minisz­térium a gyakorlati orvosi munká­hoz és a tudományos kutatáshoz ti­zenhat millió forint értékben jutta­tott, illetve juttat még ez év hátra­lévő részében orvosi műszereket, la­boratóriumi eszközöket, készüléke­ket a kórházak, szakorvosi rende­lőintézetek, klinikák, gondozók, kör­zeti-orvosi rendelők részére. * A Budapesti Harisnyagyár a dol­gozók kérésére a megszokott kétféle mintájú fórfizokmk és női tenisz- zoknik helyett már nyolcféle férfi- ós női zoknit készít, amelyek 1954- ben kerülnek kereskedelmi forgalom ba. Ugyancsak a jövő év első felé­ben jelennek meg a divatáru boí- tokban bokafixes női- és férfi nylon­zoknik. A Budapesti Csokoládégyár és a Szerencsi Csokoládégyár a közelgő fenyöfaünnepre ötvenezer darab kü­lönféle csokoládés függelékeket és más csokoládéfigurát gyártott. Az utolsó negyedévben megnöve­kedett a kekszfogyasztás. Az édes­ipar még közel másfélmillió kiló kekszet készít a negyedik negyedév­ben. Ebből közel negyedmillió védő­keksz lesz. Az édesipar már november SO-án befejezte tervét és ez évben terven felül még hárommillió kiló külön­böző fajta édességet gyári * Szovjet tapasztalatok alapján ku­tatóink megteremtették a hazai eit- ruskultúra alapjait Keszthelyen, Cserszegtomajcm, Badacsonyban, Akaiiban. Tihanyhan. Fertődön. Vil­lányban és Pécsett virágzó citrom­telepek vannak. A cserszegtomaji ár­kos termesztésű c.Hruszl ige then már tíz, három-négy éves mandarintő fordult termőre s mindegyik legalább négy-öt gyümölcsöt érlel. Az árkokat a fagy ellen mos! tereli és poiyva- takaró fedi. BERLIOZ C affletésénsk százötvenévé« év­fordulóján emlékezünk a nagy francia zeneszerzőről. Hector Berlioz forradalmár volt ‘természetében, ze­néjében és írásaiban egyaránt. Már gyermekkorában szemibeiszállt orvos­atyja akaratával, mikor az nem akarta zongorára taníttatni. Később ugyan beirat,kozott a párisi orvosegye temre, de a zene vonzásának nem ■tud ellenállni: otthagyja az egyete­met és megírja atyjának, hogy mu­zsikus lesz. Hogy függetlenítse ma­gát szülei támogatásától, kóristán,a,k áll be. Köriben cikkeket, kritikákat ír, feltűnést hajszol, zenei elképze­léseit pedig következetes kitartással Igyekszik megvalósítani. 1830-ban kantátát ír, miközben a forradalom 'golyói süvítenek ablakai alatt. Mikor befejezi művét, kimegy ,,Páris utcáira, a szent csőcselékkel, markában pisztolyt szoAngafva" (az idézeteket Berlioz emlékirataiból vettük). A Marseillaise-t énekelteti „mindenkivel, akinek hangja, szíve és vére van." Itáliai útjában olasz forradalmár hazafiakkal utazik együtt éo kölcsönösen lelkesítik egy­mást Szenvedélyesein szerette «sza­badságot „A szívnek, a szellemnek, a léleknek, mindennek szabadsága! Igazi, föítélten, óriási szabadság!" Zenei munkásságában korszakalko­tó. irányt jelző jelentőségű, hogy ki­építette a romantikus zeneirány új műformáját, a programmot adó szim fónikus költeményt, melyben a ze­neköltő művei tartalmát meghatáro­zott programmban ismerteti hallga­tóival. Ennek következtében a régi formák kitágulnak és a zene kifeje­ző eszközeiben rendkívül mértékben gazdagodott. Első lázálmait írja le a zene nyelvén. Hangszerelése ha­tárvonal a klasszikus és a roman­tikus hangszerelés között és nagy­mértékben előremutató, Az a Ber­lioz, akit kora társadalma nem mél­tatott arra, hogy a Consevatoire-ban tanszéket kapjon, megírta hangsze­reléstanát, mely elhatározó befolyás­sá! volt Liszt és Wagner hangsze­relésére és azóta te a legjobb ilyen irányú tankönyvek közé tartozik. 1T erlioz, aki állandó kapcsolatot tartott fenn a francia forra­dalmi tömegekkel, ösztönsv.erűen meg érezte, hogy milyen muzsika az, mely a néptömegeknek megfelel. De a zenekritikusok értetlenül álltak ze­néje előtt és a hivatalos körök sem­mi segítséget nem adtak neki. Pe­dig olyan zenét írt, melyről Wagner is így írt: „e szimfónia hallgatása közben az az eleven benyomásom volt, hogy a legelső kékzubbonyos, vörössapkás fiatalember is egészen megérti." A hivatalos Franciaország azonban Állandóan gáncsolta, zenéjé­nek haladó elemeit pedig a mindin­kább reakcióssá váló burzsoáafa nem értette meg. Éppen ezért Berlioz éle­te magár« erőszakolt pózok somos«*« volt. A hazug társadalomban élő művész sorsa volt az övé. „Hiáb« erőlködöm, az élet szétfolyik és da­rabokra hull. csak rongyai marad­nak a kezemben." Egyedül marsát művész-öntudatával és n.vomorúságá val; a legnagyobb élő francia zene­szerzőnek hazája csak nyomorúságot, állandó gondokkal küzdő megélhe­tés': biztosított. A z a művész, akit hazájában 'í*' nem értettek meg, sőt állan­dóan akadályozták művészetének ki­fejlődésében, azoknál a népeknél aratott nagy sikert, akik hosszú el­nyomás zsarnokságát akkor készül­nek lerázni. Művészileg is, anyagi­lag is, első nagy sikereit Oroszor­szágban aratta; azt az országot, azt a népet, mely egy időre visszaadta önbizalmát a művészetben, a hiva­tásban és az életben, igy aposztrófál­ja: ,.Ls te, Oroszország, ki megmen­tettél engem __“ Balakirjev szerint Berl ioz „az egyetlen francia zenész." 1846-ban Pesten is járt és két ha­talmas sikerű hangversenyt adott- Bécsből való elutazása előtt megis­merkedett * Rákóczi Indulóval, mo* lyet azonnal feldolgozott nagyzerve- kanra és budapesti hangversenyén tomboló sikerre] vezényelte a gyúj­tó hatású, forradalmi indulót. Em­lékirataiban le is írja az induló ha­tását a közönségre: „Mikor a téma a nagy dob távolt ágyudörgéshez ha­sonló ütéseitől megszakítva felhang­zott. a teremben leírhatatlan moraj kezdett forrongtam: abban a pilla­natban, miikor a zenekar nekieresz- tebte fontisszimóját, hallatlan ordíto- :ás. lábdobogás reszketette meg a termet. Az izzó lelkek elfojtott in­dulata hátamat még borzongató han­gokban tört ki..." Az indulót Bér- ’íoz később a Faust elkárhozása e. drámai legendába iHeaztette be. TI érhez halhatatlan érdeme, hogy megnyitotta Franciaor­szágban a népies művészet útját, — Talán az első francia muzsikus volt. aki franciául mert gondolkozni. Cso­dálatosan szép, új utakat tárt fel * zeneművészet előtt, melynek hatá­sait ma is érezhetjük. Az életből, a művészetből, az emberekből és talán önmagából te kiálbrádulva, 1869-ben Párásban halt meg. Ez volt a sorsa egy nagy művésznek a század hazug társadalmában. De egyben szilárdan bízott, hitt: az őt meg nem értő bur- zsoá társadalmat, leromboló forrada­lomban . Prófétai előrelátássá! meg­érezte, hogy a 20 század közepe tá­ján kezdik őt igazán megérteni, mert akkor már új társadalom friss erői igazságosan Ítélkeznek felette. „Ze­nei pályafutásom végül igen kedves tenne, ha száznegyven esztendeig él- Ték." ' Horváth Mihály TTIT Művészeti Szakosztály A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság legfelső nemzetgyűlésének elnöksége ratifikálta a kínai-koreai gazdasági és kulturális együttmű­ködési egyezményt. Pherijan (Uj Kína) A „Koreai Köz ponti Távirati Iroda" közölte, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság legfelső nemzetgyűlésének eltniöfosége ratifikálja *, kiniaiiJkaneai gazdaságii és Ikulturálts. egyiiltmiű- ködési egyezménjrt. Lemondott Izrael miniszterelnöke Párts (TASZSZ): Pártel jelenté­sek szerint Ben Gurion, Izrael mi­niszterelnöke december 6-án hiva­talosan benyújtotta lemondását Izrael miniszterelnöki teendőit ideiglenesen Sarat külügymírdsnter látja el. A MO.íGOl KÉPKÖZTÁRSASÁG A Mongol Népköztársaság Kö­•*“ zep-Ázsiábpin fekszik, területe 1,531.000 négyzetkilométer, Északról i Szovjetunióvá'!, keletről, délről és nyn gátról pedig a Kínai Népköz tár­sasággal szomszédos. Ezen a hatal­mas területen mintegy egymillió imber lakik. Az ország felszíne igen változatos. Nyugati és északi részein a Mongol- Altáj hegység 2000—3000 méter ma­gas, erdökoszorúzta gerincei emel­kednek. örök hóval borított, ködbe­vesző hegyormok, g’eccserek lejjebb pedig hatalmas kiterjedésű tű- es lomblevelű erdőségek jellemzik ezt a vidéket. A legmagasabb hegycsúcs a Küjtün, alán a 4.653 métert, Az Altéi vonulatai délkeleti irány­ban mélyen belenyúlnak a Góbi- sivatagba, amely az országnak csak­nem egyharmadát foglalja el. A Gó­bi-sivatag nem összefüggő kiható homoksivatag, rtókás bokrok, topolya fa Ligeteit teszik változatossá. Ennek a területnek alig 3 százaléka kiet- en homok. Keleten gazdag pusztai növényzet­tel borított lank as dombvidéket ta­taiunk. Az ország meglehetősen gazdag lo­vakban és tavakban. A folyók egy része, mint a széles Szelenga, a hő- vi?ű Iro, a kék Kendén, a Szovjet­unió területéin folytatja útját, a ten­ger felé. Más folyók, mint a Kobdo, vagy a Dzabhan, az ország belsejé­ben lévő tavaikba, ömlenek. Ezek a folyók felső szakaszukon gyors he- gyipaiakok sok vízeséssel és zuhogó- val, alsó szakaszukon viszont kitere­bélyesednek és lassan hömpölyög­nek a széles völgyekben. Az ország töbhszáz édes- és sós- viziü tava közül a legszebb és az egyik legnagyobb a HubszuguL Hosz sza 135 kilométer, szélessége 35 kilo­méter, mélysége pedig eléri a 250— 280 métert. Sok a tó a GMjí vidé­kén iá. A Mongol Népköztársaság éghaj­lata széüsősé-ges. Télen gyakori a. 40- 45 fokos hideg, nyáron pedig néha 30—40 fokos hőséget is mérnek. Ál­talában kevés a csapadék, az év nagy részében teljesen felhőtlen az ég. A legszebb évszak az ősz, ami­kor csendes, derűs az időjárás, a dombvidék és az erdőségek ezernyi színiben pompáznak. A növény- és az állatvilág igen gazdag. Az ország területének több mint 8 százalékát — 117.000 négy­zetkilométert — erdők borítják. Esza kon a legtöbb a karcsú vörösfenyő ás a hatalmas cirbolyafenyő, de ta­lálunk erdei-, luc- és jegenyefenyőt is. Az alacsonyabb hegyéltet nyír­ás nyárfaerdők borítják. Jávor- szarvas, vaddisznó, óz. hiuz, farkas, róka, medve és számos értékes pré­mes állat tanyázik ezekben a renge­tegekben. A mókus, a coboly, a hó- nárduc és a tarbagán nevű rágcsáló gereznája igen jelentős kiviteli cikk. Az erdőövezet fölött nedvdús ha­vasi legelők biztosítják a háziálla­tok ír&«. takarmányát s rekkenó nyé ri- hőségben is Az ország középső részén elterelő sztyeppe-vidék szintén kitűnő legelő Ezen a vidéken találjuk az ország je’legzetes állatfajtáit: a ^állovat., * vad sza marat. a. vadtevét és az antri topot. Ezek rendkívül ritka állatek és ma már csak Mongóliában tatái • haitóak. A begyek mélyén gazdag telérek húzódnak. Sok az ólom-, réz-, man­gán-, ezüst- es Vaslelőhély. A völ­gyekben arany is akad. a katlanok legértékesebb kincse azonban a jó- minőségű kőszén, amely vas-tag ré­tegekben fordul e'ő. Már a Góbi- sivatagban is több szénbányát tár­tak fel. A sóstavak bőségesen biztosítanak konyhasót és más ásványi sókat. A* észaíki hegyvidéken sok az ásvány­víz és gyógyvízforrás, amelyek ver­senyre kelhetnek Európa legismer­tebb ásványvízforrásaival. Különö­sen híresek a toudzsirtui és a hundi- ni források, amelyek környékén kor­szerű gyógyüdülők és szanatóriumok épültek. A hegyekben és « sivatag köve* részein bőségesen található az épfl­letikö. A Mongol Népköztársaság tehát változatos, természeti kincsekben igen gazdag ország. A föld mélyének kincseit nagyrészt az utóbbi évtize­dek folyamán tárták fel, amióta meS. alakult az országban a népi hatalom, amely a természet erőit és gazdag­ságát a nép jólétének szol gálatáb» éjit torta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents