Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-04 / 284. szám

M*3 wr—rotpR 4 NAPEö s A gépállomások és traktorosok új feladata Miért vannak jogos panaszok Mohácsszigeten a gépállomásra . A mohács-szigetiek a legfrisebb értékelés szerint is ötödikek a tizen­öt baranyai gépállomás versenyé- 0en Eves tervüket már most 110.4 Északikra teljesítették és jól gör- Ul- gépjavításukról csütörtöki szá­dunkban hírt adtunk. Miért, van mégis, hogy e sikerek «f enére Homorúdtól Bogig, Telek- o] Ujfokig jogos panaszokkal for­mának a kérdezőhöz az egyénileg oolgozó parasztok? ♦ ' Ezen m ősz ón ?inc^e" a tetejére állt. Nem ftég, hogy minden percben cseng a telefon — hol Csömör elvtárs köve- 1 'tel még egy traktort a kőlkedi tsz ^észére,, hol a. Vörös Fény-tői noszo- Satják őket a szántás miatt, — az egyéniekkel „sem lehet bírni" a kor- dáríyprogramúi óta. Tavaly csak 210 oold talajmunkára kötöttek szerző­désé most csak augusztus elsejétől toSS hold vetőszántásra. őszi mély­szántásra fizették be a pénzt. Az Mozgató — Hullám elvtárs és Gu- jyós, a vezető agronómus úgy érzik, r3 ezerfelé szakadnának, akkor sem "Jdnak mindenkinek eleget tenni. A Oogy szorultságban gyorsan terem a degoldás: a traktorosokat úgy is a ■jFfSádvezető dirigálja, főjön az ő *é.i'ik, azért fizetik őket. Adja csak íl a könyvelés a munkautal ványo- Mátkának meg Bajainak a két Otigádvezetőnek. Majd ők eligazítják o dolgot. Kátoii István szegényparaszt nem dd a dolgok ilyenfajta elrendezó- veséről Azért jött, hogy megkérdez­ik; mi lesz már a vetöszántással? Jöbb, mint egy hónapja befizette a díját és Hullám elvtárs ígérete elle­nére még mindig nem értek el az ° égy holdjára. . Az udvaron ott áll Balia, a körzeti Sazdász, meg egv hosszú, szerelőru- nás ismeretlen. Tisztességgel köszön nekik, pedig mindkettő a fia lehetne. Előadja mi járatban van. A hosz- Jzabbik végig sem hallgatja, nagy- utymálóan odaveti: ■— Be sem fizette öregem, mit aka­natoskodik! Az öreget elönti a méreg. Kezei indulattól reszketve kutatnak a nie'lény zsebben, aztán a bosszú orra a’á dugja a két cédulát: ' —• Hát ez mi?! . Az meg sem nézi. csak a vállát ráritja: nem ró tartozik, hanem arra a másikra. De észreveszi, hogy na­gyot hall és nem szalaszt el egy jó »áfát: . ■— Álljon ki öregem a háza vége­dé, aztán ha valamerről traktorpuf- ‘°gást hall, keresse meg és hívja 92 égy holdjára! , . Kátoii bácsi sarkonfordul es iszo­nyú haraggal hazafelé tart. Még jo- *°hnán be sem nyitja az ajtót, az Asszony már újságolja: kint vágta a azárat,' látja ám, hagy a Balatinacz «ulák földjére rákanyarodik egy faktor. Fut oda, biztos összetévesz- a Pálfi gyerek az ő tarlójukat a kulákéval. . '— Nem tévedtem én Kátoii néni, nzt mondták itt kell a mélyszántást néinálni. — De mi vetni akarunk fiam. meg már egy hónapja kifizettük előre. A Balatinacz mikor fizetett? — Tegnap este. De eresszen, mert sürgős a munkám. Reggelre felszántva a kulák tar lója. A traktoros felpakolja a hor dókat az ekére és ügy eldixrrog Ká- íolíék háza előtt, hogy csak úgy re­zeg az ablak. A földjüket szántat lanul hagyta. * Hírek érkeznek a homorudi tanácshoz: Kárász István sárosi szegényparaszt szántást, és tárcsázást fizetett, ki a gépállomáson. Kérdi a traktorost: mikorra lesz meg? Holnapután már vethel. Fuvarost fogadott — neki nincs fogata — mennek vetni a meg­adott napon. A földjén hatalmas han tok, nyilvánvaló nem tárcsázták meg. A traktor .két, dűlővel odébb szánt. — Holnap utánra megtárcsázom. Ne féljen meglesz. Es a másik holnaputánra sem lett meg. 120 forintot fizetett a fuvaros­nak, vetés meg sehol A tanácselnöknek fő a feje: egy esztendeje is elmúlt, hogy Hullám elvtárs tanácsülésen volt Homorú­don. Ha Mohamed nem megy a hegyhez... a. tanácselnök megy a gépállomásra. Sorolja a panaszokat, az igazgató hallgatja egy darabig, az tárr kijelenti: Nem felel meg a va­dságnak. A tanácselnök szavai azért szö­get ütöttek a fejébe. Minap is Itt volt Légrádi János felesége és ször­nyű patáliát csapott. Még október 9-én leszerződtek és még mindig nem kaptak traktort.. A munkautalványt Ifsity traktoros kapta meg, aki föld­jüktől 400 méterre szántott, ö tovább adta -Novács Jánosnak, de az is el­kerülte Légrádiékat. Beállt Mamu- zsics József volt kupec táblájába. — Hát ha csak ott szántanak a traktorosok, ahol bort kapnak, ak­kor elmegyek a rendőrségre, feljelen­tem magukat! Úgy vágta be az ajtót Légrádiné, hogy csak úgy durrant. A tanácselnök is, Légrádiné is ... — úgylátszik ez több kettőnél. Ki kell menni a határba, hívja Gulyást, a mezőgazdászt. Nem kell messze menniök. A táblán üresjárattal puf- fog két. G—38-ös. A traktorosok a föld széléii törökülésben, meg ha- sonfekve. A hasas demizsonnak már csak az alján lötyög a jóféle tavalyi sillerből. * Nagvon helyesen tette Hullám elvtárs, hogy a fiatal Matkó Jánost — aki nem tudta irányítani és fegyelmezni embereit — leváltotta brigádvezetői tisztségéről és iskolára küldte ta­nulni. De azzal vájjon, hogy Matkó brigádját a tapasztalt, higgadt Ba­jai elvtárs vette át, megjavulnak egycsapásra a bajok? Mert miben hi­bázott Matkó? Matkó a termelőszövetkezetek nagy tábláihoz szokott, ahol egy- egy utalvány 50, meg 100 holdakra szólt. De itt?! Napról-napra kapta a papírokat, az egyik Bogba szólt, a másik Telekbe, a harmadik Alsólög- be, majd megint Telekbe, aztán Ho­morúdra Száz holdak helyett. 300 négyszögölek. — táblák helyett nad- rágszíjak. Kár folytatni — ezen nem tudott tervszerűen eligazodni. Mit tehetett, mást, — ráhagyta a trakto­rosokra. Es a traktorosok? Kezükbe nyomtak egy csomó utal ványt.. Az üresjáratot nem fizetik, igekeztek tehát, rendesen sorjára venni a földeket, de másnap arra a területre kaptak utalványt, amit már három nappal ezelőtt elhagytak. Forduljanak vissza? Ez őket is meg­zavarta. Az idő sürgetett, a gazdák vetni akartak és mivel igával nem bírták, hát egymástól csalták el a gépáUomásiakat. Soha ekkora kelet­jük nem volt a traktorosoknak. A kocsiderékból szinte illegették ma­gukat a hasas demizsonok. A jó bor sosem rossz! A traktorosnak ugyan még fülében csengett, hogy mit mon­dott.-a politikai helyettes az osztály­harcról, de a siller itt kotyog • az üvegben, csavarintott hát, egyet a kormányon. A bor jól fűt a hideg hajnalokon. Hol van akkor a hiba forrása? Ott keli keresni, hogy a gépállo­más — traktorostól Hullám elvtársig és Matkó brigádvezetőtől a politikai helyettesig — nem készült fel ala­posan az egyéni dolgozó parasztok­nál végzendő munkára.. * Gépállomásaink — és nemcsak a mohácsszigeti — az idén is és az elmúlt egy-két év során megszokták, hogy javarészt csak termelőszövet­kezetekben. állami gazdaságokban dolgozzanak. Elfelejtették azt az időt imikor télviz idején házról-házra jártak szerződtetni az egyénileg dol­gozó parasztokhoz. Az igazgató meg­szokta, hogy egy-két. tsz-elnökkel el­intézheti az egészévi munkát. A po- itikai helyettes is abból a szemszög­ből irányította a nevelőmunkát, hogy a traktorosok szocialista szektorban dolgoznak. Az agronómusoknak sem fájt sokat a fejük: a nagy táblákon könnyen eligazodnak a brigádvezet- tők, nekik csak a szaktanácsadás marad. Az egész gépállomás hozzá- domult a nagyüzemi munkához. Az új kormányprogramm megjele­nésekor Mohácsszigeten és több más gépállomásunkon azt hitték, — hogy bár a feladatok újak, de a régi mód­szerek továbhra is megfelelőek. A mohácsszigetiek példája mutatja, hogy ez nem így van. Az új kor­mányprogramm azt a feladatot tűz’' gépállomásaink elé, hogy a termelő- szövetkezetekben végzett munkájuk megjavítása mellett minél több egyé­nileg dolgozó parasztnak is ugyan­olyan felelősséggel és pontossággá! végezzenek talajmunkákat. Uj feladatot jelent-e ez vagy visz- szatérést az 1950. évi módszerekhez? Feltétlenül új feladatot. Akkor még azért kellett dolgozni, hogy meggyőz zük az egyénileg dolgozót: «átitas­son traktorral. Két-három év tapasz­talatai, azonban már minden ékes­szólásnál jobban megmutatták a falu népének, hogy nagyobb a termése, bőségesebb a jövedelme, ha géppel dolgoztat,. Most már nem kell rá­beszélni ■— szerződtet, annyit, hogy csak győzzék a gépállomások. Hogy fogjanak hozzá az új fel­adathoz? A vezető agronómusoknak a szak- tanácsadás mellett szervezőknek is kell lenniök. A téli gépjavítás mel­lett. még időben kérdezzék meg a dolgozó parasztokat, melyik dűlőben milyen munkára akarnak szerző­dést kötni? Mire elérkezik a tavaszi munkák ideje, legyen minden trakto­ros kezében menetrend, amely pon­tosan eligazítja a porcellák között. A megváltozott környezet, felelős­ségteljesebb. többoldalú nevelőmun­kát. követel a politikai helyette­sektől Gépállomás: pártszervezete­ink helyesen cselekszenek, ha fel­veszik a harcot a „megvesztegetés" ellen és a kormányprogramm fényé­ben megmagyarázzák a traktorosok­nak a munkás-paraszt szövetség meg szilárdításának feladatait. Nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy a oolitikai helyettes az egyénileg gaz­dálkodó parasztok tanítója is. Saját traktorosaink munkáját könnyíti meg, ha nevelő munkájának ered­ménye meglátszik a gépállomás se­gítségét igénybe vevők között. A gépállomás munkáját javítja az, ha az igazgatónak szoros kap­csolata van a 'területéhez tartozó közpegek pártszervezeteivel, taná­csaival,- — nem úgy, mint Homorú­don, ahol nem tudják időben észre­venni a dolgozó parasztok szükség­leteit, panaszait. Sokoldalú gondos­kodást kíván a megnövekedett fel­adat. Tavasszal már a tsz táblái mellett a szétszórt egyéni földeken is dolgoznak a traktorosok, messze a meleg ételtől, sokszor az ivóvíztől is. A gépállomás igazgatójának fi­gyelmét ez sem kerülheti el. S végül, amit mindemellett szóm előtt kell tartani: a tisztességes szó a megbecsülés ugyanúgy megjár av egyénileg gazdálkodó parasztnak is mint a termelőszövetkezetek tagjai­nak. * Az új feladat — a termelőszövet­kezetek mellett az egyénileg dolgo­zók igényeinek gondos kielégítése nehéz, de végrehajtható feladatként áll gépállomásaink előtt. Végrehajt­ható és végre is hajtjuk, ha a téli gépjavítások mellett napirendre ke­rül egy nemkevésbbé fontos feladat: alaposan felkészülni az egyénileg dolgozóknak végzendő tavaszi ta.laj- munkára. Ekkor elérik, hogy a szi­get településein is megszűnnek a pa­naszok. •a odtt*. Lassan-lassan klgyúl a ke U ég csodálatos, tüzes fényessége és ebben karcolódnak bele a halványkék íddőhányók komor, fekete kúpjai, nek a kúpok,. Sovány, kojtorgó füsttel, ok, mintha kivenhedt, elfáradt mi­nőnek. Nem alszik ki a lappangó tűz, Xy gerincén végigkúszó palahidon eg le­jönnek a leli csillék és új meddővel : a hegy oldalát. ddőhegycktol kicsit odább. a palahid 'én emelkedik a Pécsújhegyi Szénelő- Jlatmas, háromemeletes épülete. 'keznek vissza a megüresedett Csillék, zenből kimosott palával újra a hegyre janak. I van. Kemény az idő. A mosómű azon- 'talonul dolgozik. losmozdony zúgását hozza felénk a érkezik az új szállítmány. Lárma, kia- ik a rakodóból. \ rí bácsi! Hé, Feri bácsi!... — hado­' magas idősebb ember. Jgyek mán — válaszol az öreg rakodó, gypárszor meggémberedett ujjaira, az­idul az ömlesztő felé. odaér, a mozdony is behúz és meg­szán leeresztését. A leeresztő vasrácsá- ődarabok is hullanak. Ezeket Feri bá­eJódítják. i pedig eltűnik a szem elől, hogy az- ■tevátörok serlegeiben megkezdje útját n. só roppant építmény. Földtől a meny- fépek rázzák a levegőt. Mindenütt fí­csékben száll a szénpor. ben a vaslépcsőkön kapaszkodunk, — son lat jut eszünkbe. i ez. a mosómű olyan, mint egy ke- Ott a liszt az alapanyag — itt a szén. * a rm R Pécsúihegvi Szénelőkészítő dolgozói a lisztből, a mosóüzem dolgozói pedig magasabb kalóriája szénfajtákat a nyersszénből — A szenet abban a pillanatban, ahogy ki­kerül a bányából, nem lehet jól gazdaságosan felhasználni — magyarázza Somogyi András, az ülepítógép mellett. — Van abban kő, pala, fatör­melék és egy csomó olyan anyag, amely a szén kalóriatartalméít csökkenti. Üzemünkben ezektől a szennyezőanyagoktól tisztítjuk meg a szenet. Ez a durvamosó — mutat az előttünk zúgó, ka­vargó fekete folyamra. — Itt választjuk le a széntől a palát. Odább pedig a középterméket. Somogyi András egyszerre itthagy bennün­ket és egy fát ragadva, sietve belepiszkál a sö­tét áradatba, amely hirtelen feldagadt. TJ í Sodrás ! Csak nincs valami baj?! - vágja fel a fejét Csányi János fel­vigyázó. De Somogyi fel se néz, csak egyre lá­zasabban, egyre türelmetlenebbül szúrkálja, bö- ködi a vizet. Keresi a fennakadt palát. — Leéltünk emberek! Leállunk — kiabál Csányi a kicsapni készülő piszkos folyam láttán és indul, hogy leállítsa a gépet. Hármat se lép, amikor Somogyi • lehuppan a mosó oldaláról és utánaszól: — Megvan már! Ne menj sehová! A szennyes patak csakugyan csendesebben folyik tovább és Csányi János immár együtt örül Somogyi Andrással, hogy nem kellett le­állni. — Ilyen emberek vannak minálunk — mondja Herrfuirth Emo, az üzem főmérnöke és hozzáteszi: — Az ilyen embereknek köszönhető, hogy a gépállást egy harmadára csökkentettük az utóbbi hónapban. Továbbmegyünk. Az úgynevezett Reo-csat- toma munkáját figyeljük. Fontos munkahely ez. Itt készül a koksz és gázgvártásunk számár nélkülözhetetlen gázszén. Fischer János jár a gépek mellett. Mindé figyelmét a gép működésére összpontosítja. - Ügyel, hogy minél kevesebb pala és víz legye a gázszénben. Az ő jó munkájának is része va abban, hogy az üzem, ebben a hónapban, edd- 22 százalékkal túlteljesítette gázszén term elé tervét, hogy több és magasabb knlóriaérték gázsze.net kap iparunk. A mosómü rakodójába érkezünk. Folvil ömlik a szén. Nőnek, egyre magasodnak a ko< kaszén, diószén, borsószénkupacak. A nver.ssz.é innen indul el és új alakban ide Férjül vissza Igaz, nemcsak új alakban, hanem magasabb ki lória tartalommal is. A Szénelökészítőmű dolgozói az utóbbi h< napokban minden szénfajtánál átlagosan nép százalékos kalória javítást értek el Sőt. A ház asszonyok által használt háztartási parázsszc kalóriája tizenkét százalékkal emelkedett. A tervteljesítés és a minőség javítása téré elért nagyszerű eredményeik bizonyítják, hog az üzem dolgozói mindent megtesznek korma nyun.k programmjának megvalósításáért. A vállalat igazgatóságának pedig ezekhez a eredményekhez méltóan kellene gondoskodnia dolgozók ellátáséról a megfelelő munkakörülroé nyékről. Nem megengedhető például, hogy munkások, a szabad ég alatt meleg ruha nélki dolgozzanak. Attól, hogy a ruha.igénylés megtör tént, — még nem lesz melegük a dolgozóknál Annak sem szabad előfordulnia, hogy a meleg vízszolgáltatást éppen akkor állítsa le a Villanj telep, amikor a dolgozók műszak után fürödr készülnek. Az sem egészen érthető, miért nine a merő porban dolgozó munkásoknak védöszen üvegük. üvidten az eddiginél nagyobb meg *-*• becsű léslt érdemelnek a mosómű dolgt zói, akik ezekben a napokban már évi tervü teljesítéséért harcolnak lelkes versenyben. H. G: IHhiím MMin CTBcfl JoVSucJlf.SZoBB i terneiöszwetkezdi nztifcaáfe 1949-ig gazdálkodtam egyénftag W bold VMesnm Termésemmel voltam elégedve, mert ha nem volt aszály, 12 mázsa búzám termett hol­danként. de ez kevés volt althoz, hogy azt mondhassuk: rrdndsn-» van pénz bőven. A gyerekek nőttok, több ke-llett ruhára is. Sokat gern- dióik adtam, de nem találtam módot a jövedelem növelésére egészen ad­dig amíg ide Bolyba is eljutott a kvroelőszövetkeizet híre. Ez egésnen u.i volt. ismeretlen a parasztságnak es mint minden újtól ettől is fél­lek. Sokat vitatkoztok, beszélitek ró­la kánt a .szántóföldön. ebédidőben este az utcán, ha két-három em- ber összekerült, mindjárt arról be­Itek: a közösben Lermi^-e iobb v»gy egyéni leg. Számbavctték a se­gítséget. amit. a párt. és a kormánv adott az alakuló szövetkezetnek Gé­pek, vetőmag, adókedvezmény.' Ve­lük vitatkoztam én is. Végre eldőlt a vita és 1949 szep - tembeireben megalakult az Árpád termelőszövetkezet. En is ennek tet­ted !r«L!i'aTt|'ani’ höKy így nA£>'°bb a * családot jobban rí1” '*teIanunö1 és ruhá- 7aWal-_ Másképpen megy « munka 1« a közösben. Nem esik annyi az em­berre. mint amíg ee?-ónitog dolga- ■'V A termésátlag te magasabb, rnert géppel jobban meg lehat mnn kálni a földet, lehet új módae ter- mdm'. Ebben az évben 14 átlag termésünk volt búzából, árpából 20 mázsán felül. Ilyen termés mel­lett nagyobb a jövedelmem, mini egyéni gazdálkodással. 470 munka­egységet szereztem ebben az évben. 23 mázsa 50 kiló búzát, 11 mázsa »8 kiló árpát, 470 kiló kukoricáit, 282 kiló burgonyát, 16 kiló 92 deka cuk­rot, 41.83 kiló olajat, 20 kiló szap­pant, 12 kiló babot kaptam ezért. A háztáji területen 18 mázáé ku­koricám termett. Az eltelt négy év alatt hozzánőttem a termelőszövet­kezethez. Nincs és nem is volt szán­dékom megválni .tőle, mert évről-év- ee könnyebb a munka, nem kell lá­btól vaku Lésig dolgozni, mégis meg­van minden, amire szükség van Minden évben jövedelmezőbb a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás. Elmondta: R. Szabó Imre, a bólyj Kossuth tsz tagja. Az Ígéret szép szó... November 1-től február 25-ig fe­lelősségteljes munkát kell a gépállo­mások dolgozóinak elvégezniük. Ki­javítják a munka- és erőgépeket, hogy azoknak a tavaszi munka meg kezdésétől egészen az őszi szántás befejezéséig ne legyen hibájuk, zök­kenőmentesen folyhasson a munka. A gépjavítás alapos elvégzése ko­moly feladat elé álüííja a gépállo­mások igazgatóit, politikai helyette­seit. Gondoskodótok kell arról, hogy legyen megfelelő mennyiségű pót­alkatrész, fűthető smreüfflieUylség, hogy ne ázzanak, és fázzanak a dol­gozók. A szentlőrinci gépállomáson a ve- totöség igyekszik a gépjavítás sike­res elvégzésének feltételeid biztosíta­ni. A javítást brigádok végzik, _ Sze rveztek cséplőgép, erőgép, vető­gép és talajművelőgép javútóhrigá- dokat. A munkát technikus irá­nyítja. A javítás befejezésének ha- áridejét a gépállomás dolgozói feb­ruár 10-re tűzték ki. A pótalkatré­szeket is biztosítja a vezetőség, a hiányzó elevátor csúszó lemezek is minden bizonnyal rövidesen megér­keznek. A szerelőműhellyel már több a probléma. Fedett ugyan a helyiség, fűlhető is, de az ajtókon széles ré­sek tátonganak és a hideg szabadon dől befelé. A gépállomás vezetősé­ge e hiba kijavítására is megtette a szükséges intézkedéseket. A mun­kák elvégzését a görcsönyi kisipari termelőszövetkezetre bízták. A meg­beszéléskor a görcsönyiek meg út ígérték, hogy három-négy nap múl­va kezdik a munkát A megbeszé­lés óta már elmúlott többször két- harom nap, de a munka nem indult meg. A gépállomás vezetői, dolgo­zói csak arra kíváncsiak, hogy med­dig tart még a két-három nap?

Next

/
Thumbnails
Contents