Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-04 / 284. szám
M*3 wr—rotpR 4 NAPEö s A gépállomások és traktorosok új feladata Miért vannak jogos panaszok Mohácsszigeten a gépállomásra . A mohács-szigetiek a legfrisebb értékelés szerint is ötödikek a tizenöt baranyai gépállomás versenyé- 0en Eves tervüket már most 110.4 Északikra teljesítették és jól gör- Ul- gépjavításukról csütörtöki szádunkban hírt adtunk. Miért, van mégis, hogy e sikerek «f enére Homorúdtól Bogig, Telek- o] Ujfokig jogos panaszokkal formának a kérdezőhöz az egyénileg oolgozó parasztok? ♦ ' Ezen m ősz ón ?inc^e" a tetejére állt. Nem ftég, hogy minden percben cseng a telefon — hol Csömör elvtárs köve- 1 'tel még egy traktort a kőlkedi tsz ^észére,, hol a. Vörös Fény-tői noszo- Satják őket a szántás miatt, — az egyéniekkel „sem lehet bírni" a kor- dáríyprogramúi óta. Tavaly csak 210 oold talajmunkára kötöttek szerződésé most csak augusztus elsejétől toSS hold vetőszántásra. őszi mélyszántásra fizették be a pénzt. Az Mozgató — Hullám elvtárs és Gu- jyós, a vezető agronómus úgy érzik, r3 ezerfelé szakadnának, akkor sem "Jdnak mindenkinek eleget tenni. A Oogy szorultságban gyorsan terem a degoldás: a traktorosokat úgy is a ■jFfSádvezető dirigálja, főjön az ő *é.i'ik, azért fizetik őket. Adja csak íl a könyvelés a munkautal ványo- Mátkának meg Bajainak a két Otigádvezetőnek. Majd ők eligazítják o dolgot. Kátoii István szegényparaszt nem dd a dolgok ilyenfajta elrendezó- veséről Azért jött, hogy megkérdezik; mi lesz már a vetöszántással? Jöbb, mint egy hónapja befizette a díját és Hullám elvtárs ígérete ellenére még mindig nem értek el az ° égy holdjára. . Az udvaron ott áll Balia, a körzeti Sazdász, meg egv hosszú, szerelőru- nás ismeretlen. Tisztességgel köszön nekik, pedig mindkettő a fia lehetne. Előadja mi járatban van. A hosz- Jzabbik végig sem hallgatja, nagy- utymálóan odaveti: ■— Be sem fizette öregem, mit akanatoskodik! Az öreget elönti a méreg. Kezei indulattól reszketve kutatnak a nie'lény zsebben, aztán a bosszú orra a’á dugja a két cédulát: ' —• Hát ez mi?! . Az meg sem nézi. csak a vállát ráritja: nem ró tartozik, hanem arra a másikra. De észreveszi, hogy nagyot hall és nem szalaszt el egy jó »áfát: . ■— Álljon ki öregem a háza végedé, aztán ha valamerről traktorpuf- ‘°gást hall, keresse meg és hívja 92 égy holdjára! , . Kátoii bácsi sarkonfordul es iszonyú haraggal hazafelé tart. Még jo- *°hnán be sem nyitja az ajtót, az Asszony már újságolja: kint vágta a azárat,' látja ám, hagy a Balatinacz «ulák földjére rákanyarodik egy faktor. Fut oda, biztos összetévesz- a Pálfi gyerek az ő tarlójukat a kulákéval. . '— Nem tévedtem én Kátoii néni, nzt mondták itt kell a mélyszántást néinálni. — De mi vetni akarunk fiam. meg már egy hónapja kifizettük előre. A Balatinacz mikor fizetett? — Tegnap este. De eresszen, mert sürgős a munkám. Reggelre felszántva a kulák tar lója. A traktoros felpakolja a hor dókat az ekére és ügy eldixrrog Ká- íolíék háza előtt, hogy csak úgy rezeg az ablak. A földjüket szántat lanul hagyta. * Hírek érkeznek a homorudi tanácshoz: Kárász István sárosi szegényparaszt szántást, és tárcsázást fizetett, ki a gépállomáson. Kérdi a traktorost: mikorra lesz meg? Holnapután már vethel. Fuvarost fogadott — neki nincs fogata — mennek vetni a megadott napon. A földjén hatalmas han tok, nyilvánvaló nem tárcsázták meg. A traktor .két, dűlővel odébb szánt. — Holnap utánra megtárcsázom. Ne féljen meglesz. Es a másik holnaputánra sem lett meg. 120 forintot fizetett a fuvarosnak, vetés meg sehol A tanácselnöknek fő a feje: egy esztendeje is elmúlt, hogy Hullám elvtárs tanácsülésen volt Homorúdon. Ha Mohamed nem megy a hegyhez... a. tanácselnök megy a gépállomásra. Sorolja a panaszokat, az igazgató hallgatja egy darabig, az tárr kijelenti: Nem felel meg a vadságnak. A tanácselnök szavai azért szöget ütöttek a fejébe. Minap is Itt volt Légrádi János felesége és szörnyű patáliát csapott. Még október 9-én leszerződtek és még mindig nem kaptak traktort.. A munkautalványt Ifsity traktoros kapta meg, aki földjüktől 400 méterre szántott, ö tovább adta -Novács Jánosnak, de az is elkerülte Légrádiékat. Beállt Mamu- zsics József volt kupec táblájába. — Hát ha csak ott szántanak a traktorosok, ahol bort kapnak, akkor elmegyek a rendőrségre, feljelentem magukat! Úgy vágta be az ajtót Légrádiné, hogy csak úgy durrant. A tanácselnök is, Légrádiné is ... — úgylátszik ez több kettőnél. Ki kell menni a határba, hívja Gulyást, a mezőgazdászt. Nem kell messze menniök. A táblán üresjárattal puf- fog két. G—38-ös. A traktorosok a föld széléii törökülésben, meg ha- sonfekve. A hasas demizsonnak már csak az alján lötyög a jóféle tavalyi sillerből. * Nagvon helyesen tette Hullám elvtárs, hogy a fiatal Matkó Jánost — aki nem tudta irányítani és fegyelmezni embereit — leváltotta brigádvezetői tisztségéről és iskolára küldte tanulni. De azzal vájjon, hogy Matkó brigádját a tapasztalt, higgadt Bajai elvtárs vette át, megjavulnak egycsapásra a bajok? Mert miben hibázott Matkó? Matkó a termelőszövetkezetek nagy tábláihoz szokott, ahol egy- egy utalvány 50, meg 100 holdakra szólt. De itt?! Napról-napra kapta a papírokat, az egyik Bogba szólt, a másik Telekbe, a harmadik Alsólög- be, majd megint Telekbe, aztán Homorúdra Száz holdak helyett. 300 négyszögölek. — táblák helyett nad- rágszíjak. Kár folytatni — ezen nem tudott tervszerűen eligazodni. Mit tehetett, mást, — ráhagyta a traktorosokra. Es a traktorosok? Kezükbe nyomtak egy csomó utal ványt.. Az üresjáratot nem fizetik, igekeztek tehát, rendesen sorjára venni a földeket, de másnap arra a területre kaptak utalványt, amit már három nappal ezelőtt elhagytak. Forduljanak vissza? Ez őket is megzavarta. Az idő sürgetett, a gazdák vetni akartak és mivel igával nem bírták, hát egymástól csalták el a gépáUomásiakat. Soha ekkora keletjük nem volt a traktorosoknak. A kocsiderékból szinte illegették magukat a hasas demizsonok. A jó bor sosem rossz! A traktorosnak ugyan még fülében csengett, hogy mit mondott.-a politikai helyettes az osztályharcról, de a siller itt kotyog • az üvegben, csavarintott hát, egyet a kormányon. A bor jól fűt a hideg hajnalokon. Hol van akkor a hiba forrása? Ott keli keresni, hogy a gépállomás — traktorostól Hullám elvtársig és Matkó brigádvezetőtől a politikai helyettesig — nem készült fel alaposan az egyéni dolgozó parasztoknál végzendő munkára.. * Gépállomásaink — és nemcsak a mohácsszigeti — az idén is és az elmúlt egy-két év során megszokták, hogy javarészt csak termelőszövetkezetekben. állami gazdaságokban dolgozzanak. Elfelejtették azt az időt imikor télviz idején házról-házra jártak szerződtetni az egyénileg dolgozó parasztokhoz. Az igazgató megszokta, hogy egy-két. tsz-elnökkel elintézheti az egészévi munkát. A po- itikai helyettes is abból a szemszögből irányította a nevelőmunkát, hogy a traktorosok szocialista szektorban dolgoznak. Az agronómusoknak sem fájt sokat a fejük: a nagy táblákon könnyen eligazodnak a brigádvezet- tők, nekik csak a szaktanácsadás marad. Az egész gépállomás hozzá- domult a nagyüzemi munkához. Az új kormányprogramm megjelenésekor Mohácsszigeten és több más gépállomásunkon azt hitték, — hogy bár a feladatok újak, de a régi módszerek továbhra is megfelelőek. A mohácsszigetiek példája mutatja, hogy ez nem így van. Az új kormányprogramm azt a feladatot tűz’' gépállomásaink elé, hogy a termelő- szövetkezetekben végzett munkájuk megjavítása mellett minél több egyénileg dolgozó parasztnak is ugyanolyan felelősséggel és pontossággá! végezzenek talajmunkákat. Uj feladatot jelent-e ez vagy visz- szatérést az 1950. évi módszerekhez? Feltétlenül új feladatot. Akkor még azért kellett dolgozni, hogy meggyőz zük az egyénileg dolgozót: «átitasson traktorral. Két-három év tapasztalatai, azonban már minden ékesszólásnál jobban megmutatták a falu népének, hogy nagyobb a termése, bőségesebb a jövedelme, ha géppel dolgoztat,. Most már nem kell rábeszélni ■— szerződtet, annyit, hogy csak győzzék a gépállomások. Hogy fogjanak hozzá az új feladathoz? A vezető agronómusoknak a szak- tanácsadás mellett szervezőknek is kell lenniök. A téli gépjavítás mellett. még időben kérdezzék meg a dolgozó parasztokat, melyik dűlőben milyen munkára akarnak szerződést kötni? Mire elérkezik a tavaszi munkák ideje, legyen minden traktoros kezében menetrend, amely pontosan eligazítja a porcellák között. A megváltozott környezet, felelősségteljesebb. többoldalú nevelőmunkát. követel a politikai helyettesektől Gépállomás: pártszervezeteink helyesen cselekszenek, ha felveszik a harcot a „megvesztegetés" ellen és a kormányprogramm fényében megmagyarázzák a traktorosoknak a munkás-paraszt szövetség meg szilárdításának feladatait. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a oolitikai helyettes az egyénileg gazdálkodó parasztok tanítója is. Saját traktorosaink munkáját könnyíti meg, ha nevelő munkájának eredménye meglátszik a gépállomás segítségét igénybe vevők között. A gépállomás munkáját javítja az, ha az igazgatónak szoros kapcsolata van a 'területéhez tartozó közpegek pártszervezeteivel, tanácsaival,- — nem úgy, mint Homorúdon, ahol nem tudják időben észrevenni a dolgozó parasztok szükségleteit, panaszait. Sokoldalú gondoskodást kíván a megnövekedett feladat. Tavasszal már a tsz táblái mellett a szétszórt egyéni földeken is dolgoznak a traktorosok, messze a meleg ételtől, sokszor az ivóvíztől is. A gépállomás igazgatójának figyelmét ez sem kerülheti el. S végül, amit mindemellett szóm előtt kell tartani: a tisztességes szó a megbecsülés ugyanúgy megjár av egyénileg gazdálkodó parasztnak is mint a termelőszövetkezetek tagjainak. * Az új feladat — a termelőszövetkezetek mellett az egyénileg dolgozók igényeinek gondos kielégítése nehéz, de végrehajtható feladatként áll gépállomásaink előtt. Végrehajtható és végre is hajtjuk, ha a téli gépjavítások mellett napirendre kerül egy nemkevésbbé fontos feladat: alaposan felkészülni az egyénileg dolgozóknak végzendő tavaszi ta.laj- munkára. Ekkor elérik, hogy a sziget településein is megszűnnek a panaszok. •a odtt*. Lassan-lassan klgyúl a ke U ég csodálatos, tüzes fényessége és ebben karcolódnak bele a halványkék íddőhányók komor, fekete kúpjai, nek a kúpok,. Sovány, kojtorgó füsttel, ok, mintha kivenhedt, elfáradt minőnek. Nem alszik ki a lappangó tűz, Xy gerincén végigkúszó palahidon eg lejönnek a leli csillék és új meddővel : a hegy oldalát. ddőhegycktol kicsit odább. a palahid 'én emelkedik a Pécsújhegyi Szénelő- Jlatmas, háromemeletes épülete. 'keznek vissza a megüresedett Csillék, zenből kimosott palával újra a hegyre janak. I van. Kemény az idő. A mosómű azon- 'talonul dolgozik. losmozdony zúgását hozza felénk a érkezik az új szállítmány. Lárma, kia- ik a rakodóból. \ rí bácsi! Hé, Feri bácsi!... — hado' magas idősebb ember. Jgyek mán — válaszol az öreg rakodó, gypárszor meggémberedett ujjaira, azidul az ömlesztő felé. odaér, a mozdony is behúz és megszán leeresztését. A leeresztő vasrácsá- ődarabok is hullanak. Ezeket Feri báeJódítják. i pedig eltűnik a szem elől, hogy az- ■tevátörok serlegeiben megkezdje útját n. só roppant építmény. Földtől a meny- fépek rázzák a levegőt. Mindenütt fícsékben száll a szénpor. ben a vaslépcsőkön kapaszkodunk, — son lat jut eszünkbe. i ez. a mosómű olyan, mint egy ke- Ott a liszt az alapanyag — itt a szén. * a rm R Pécsúihegvi Szénelőkészítő dolgozói a lisztből, a mosóüzem dolgozói pedig magasabb kalóriája szénfajtákat a nyersszénből — A szenet abban a pillanatban, ahogy kikerül a bányából, nem lehet jól gazdaságosan felhasználni — magyarázza Somogyi András, az ülepítógép mellett. — Van abban kő, pala, fatörmelék és egy csomó olyan anyag, amely a szén kalóriatartalméít csökkenti. Üzemünkben ezektől a szennyezőanyagoktól tisztítjuk meg a szenet. Ez a durvamosó — mutat az előttünk zúgó, kavargó fekete folyamra. — Itt választjuk le a széntől a palát. Odább pedig a középterméket. Somogyi András egyszerre itthagy bennünket és egy fát ragadva, sietve belepiszkál a sötét áradatba, amely hirtelen feldagadt. TJ í Sodrás ! Csak nincs valami baj?! - vágja fel a fejét Csányi János felvigyázó. De Somogyi fel se néz, csak egyre lázasabban, egyre türelmetlenebbül szúrkálja, bö- ködi a vizet. Keresi a fennakadt palát. — Leéltünk emberek! Leállunk — kiabál Csányi a kicsapni készülő piszkos folyam láttán és indul, hogy leállítsa a gépet. Hármat se lép, amikor Somogyi • lehuppan a mosó oldaláról és utánaszól: — Megvan már! Ne menj sehová! A szennyes patak csakugyan csendesebben folyik tovább és Csányi János immár együtt örül Somogyi Andrással, hogy nem kellett leállni. — Ilyen emberek vannak minálunk — mondja Herrfuirth Emo, az üzem főmérnöke és hozzáteszi: — Az ilyen embereknek köszönhető, hogy a gépállást egy harmadára csökkentettük az utóbbi hónapban. Továbbmegyünk. Az úgynevezett Reo-csat- toma munkáját figyeljük. Fontos munkahely ez. Itt készül a koksz és gázgvártásunk számár nélkülözhetetlen gázszén. Fischer János jár a gépek mellett. Mindé figyelmét a gép működésére összpontosítja. - Ügyel, hogy minél kevesebb pala és víz legye a gázszénben. Az ő jó munkájának is része va abban, hogy az üzem, ebben a hónapban, edd- 22 százalékkal túlteljesítette gázszén term elé tervét, hogy több és magasabb knlóriaérték gázsze.net kap iparunk. A mosómü rakodójába érkezünk. Folvil ömlik a szén. Nőnek, egyre magasodnak a ko< kaszén, diószén, borsószénkupacak. A nver.ssz.é innen indul el és új alakban ide Férjül vissza Igaz, nemcsak új alakban, hanem magasabb ki lória tartalommal is. A Szénelökészítőmű dolgozói az utóbbi h< napokban minden szénfajtánál átlagosan nép százalékos kalória javítást értek el Sőt. A ház asszonyok által használt háztartási parázsszc kalóriája tizenkét százalékkal emelkedett. A tervteljesítés és a minőség javítása téré elért nagyszerű eredményeik bizonyítják, hog az üzem dolgozói mindent megtesznek korma nyun.k programmjának megvalósításáért. A vállalat igazgatóságának pedig ezekhez a eredményekhez méltóan kellene gondoskodnia dolgozók ellátáséról a megfelelő munkakörülroé nyékről. Nem megengedhető például, hogy munkások, a szabad ég alatt meleg ruha nélki dolgozzanak. Attól, hogy a ruha.igénylés megtör tént, — még nem lesz melegük a dolgozóknál Annak sem szabad előfordulnia, hogy a meleg vízszolgáltatást éppen akkor állítsa le a Villanj telep, amikor a dolgozók műszak után fürödr készülnek. Az sem egészen érthető, miért nine a merő porban dolgozó munkásoknak védöszen üvegük. üvidten az eddiginél nagyobb meg *-*• becsű léslt érdemelnek a mosómű dolgt zói, akik ezekben a napokban már évi tervü teljesítéséért harcolnak lelkes versenyben. H. G: IHhiím MMin CTBcfl JoVSucJlf.SZoBB i terneiöszwetkezdi nztifcaáfe 1949-ig gazdálkodtam egyénftag W bold VMesnm Termésemmel voltam elégedve, mert ha nem volt aszály, 12 mázsa búzám termett holdanként. de ez kevés volt althoz, hogy azt mondhassuk: rrdndsn-» van pénz bőven. A gyerekek nőttok, több ke-llett ruhára is. Sokat gern- dióik adtam, de nem találtam módot a jövedelem növelésére egészen addig amíg ide Bolyba is eljutott a kvroelőszövetkeizet híre. Ez egésnen u.i volt. ismeretlen a parasztságnak es mint minden újtól ettől is féllek. Sokat vitatkoztok, beszélitek róla kánt a .szántóföldön. ebédidőben este az utcán, ha két-három em- ber összekerült, mindjárt arról beItek: a közösben Lermi^-e iobb v»gy egyéni leg. Számbavctték a segítséget. amit. a párt. és a kormánv adott az alakuló szövetkezetnek Gépek, vetőmag, adókedvezmény.' Velük vitatkoztam én is. Végre eldőlt a vita és 1949 szep - tembeireben megalakult az Árpád termelőszövetkezet. En is ennek tetted !r«L!i'aTt|'ani’ höKy így nA£>'°bb a * családot jobban rí1” '*teIanunö1 és ruhá- 7aWal-_ Másképpen megy « munka 1« a közösben. Nem esik annyi az emberre. mint amíg ee?-ónitog dolga- ■'V A termésátlag te magasabb, rnert géppel jobban meg lehat mnn kálni a földet, lehet új módae ter- mdm'. Ebben az évben 14 átlag termésünk volt búzából, árpából 20 mázsán felül. Ilyen termés mellett nagyobb a jövedelmem, mini egyéni gazdálkodással. 470 munkaegységet szereztem ebben az évben. 23 mázsa 50 kiló búzát, 11 mázsa »8 kiló árpát, 470 kiló kukoricáit, 282 kiló burgonyát, 16 kiló 92 deka cukrot, 41.83 kiló olajat, 20 kiló szappant, 12 kiló babot kaptam ezért. A háztáji területen 18 mázáé kukoricám termett. Az eltelt négy év alatt hozzánőttem a termelőszövetkezethez. Nincs és nem is volt szándékom megválni .tőle, mert évről-év- ee könnyebb a munka, nem kell lábtól vaku Lésig dolgozni, mégis megvan minden, amire szükség van Minden évben jövedelmezőbb a termelőszövetkezeti gazdálkodás. Elmondta: R. Szabó Imre, a bólyj Kossuth tsz tagja. Az Ígéret szép szó... November 1-től február 25-ig felelősségteljes munkát kell a gépállomások dolgozóinak elvégezniük. Kijavítják a munka- és erőgépeket, hogy azoknak a tavaszi munka meg kezdésétől egészen az őszi szántás befejezéséig ne legyen hibájuk, zökkenőmentesen folyhasson a munka. A gépjavítás alapos elvégzése komoly feladat elé álüííja a gépállomások igazgatóit, politikai helyetteseit. Gondoskodótok kell arról, hogy legyen megfelelő mennyiségű pótalkatrész, fűthető smreüfflieUylség, hogy ne ázzanak, és fázzanak a dolgozók. A szentlőrinci gépállomáson a ve- totöség igyekszik a gépjavítás sikeres elvégzésének feltételeid biztosítani. A javítást brigádok végzik, _ Sze rveztek cséplőgép, erőgép, vetőgép és talajművelőgép javútóhrigá- dokat. A munkát technikus irányítja. A javítás befejezésének ha- áridejét a gépállomás dolgozói február 10-re tűzték ki. A pótalkatrészeket is biztosítja a vezetőség, a hiányzó elevátor csúszó lemezek is minden bizonnyal rövidesen megérkeznek. A szerelőműhellyel már több a probléma. Fedett ugyan a helyiség, fűlhető is, de az ajtókon széles rések tátonganak és a hideg szabadon dől befelé. A gépállomás vezetősége e hiba kijavítására is megtette a szükséges intézkedéseket. A munkák elvégzését a görcsönyi kisipari termelőszövetkezetre bízták. A megbeszéléskor a görcsönyiek meg út ígérték, hogy három-négy nap múlva kezdik a munkát A megbeszélés óta már elmúlott többször két- harom nap, de a munka nem indult meg. A gépállomás vezetői, dolgozói csak arra kíváncsiak, hogy meddig tart még a két-három nap?
