Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-29 / 304. szám
proletárjai egyesüljetek! X. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM A It A SO KILLER KEDD, 1953 DECEMBER 29 Biztosítsuk az egyenletes átmenetet a következő tervévre A FEJLETT MEZŐGAZDASÁGÉRT Napról-napra egyre több dolgozó paraszt ismerkedik meg a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Minisztertanács nagyszerű — a mezőgazdasági termelés fellendítéséről szóló határozatával. Egyiküknek a hatalmas gépesítés, másikuknak a termelés biztonságát megerősítő intézkedések tetszenek, ez ragadta meg leginkább a ügyeimét — de a termelőszövetkezetekben, egyéni portákon egyaránt megegyeznek abban — hogy jókor jött, jtt az ideje a nagy segítségnek. Számvetést készítenek a hosszú estékben a dolgozó parasztok és legtöbbször azzal végzik: megfordítják gazdálkodásuk sorát — kétarmyi kedvvel mennek a tavasznak, az új évnek, mint eddig. ERDŐSI ANTAL, a nagyárpádi termelőszövetkezet elnöke A * új kormányprogramul nagy segítséget nyújtott termelőszövetkezetünknek eddig is. Éwégi elszámoláskor kilenc forint készpénzt osztottunk a terményen felül munkaegyscgenkint. Megvalósítottuk a havonklnti előlegosztást a munkaegységekre. Október "»'"n - w*-*"fír. ha. n«tri <• nagy összeget, de ez mindig emelkedik. A mezőgazdaság fellendítéséről most megjelent határozat tovább segít bennünket: az SPteéle- ményem, hogy megvalósításával milliomossá válhatnak termelőszövetkezeteink. Mi leginkább a gépesítés fokozásának örülünk. Kevés tagunk van, nagy segítséget jelent a sokezer új traktor. Szívesen átadjuk a gépnek a kapálás és az aratás munkáját. Talán még nagyobb segítség lesz, ha az agronómusok gyakrabban felkeresnek bennünket, szakmailag irányítanak és jó tanácsokat adva gazdagabb termést takaríthatunk be. Nem szorul háttérbe nálunk az állattenyésztés sem: rossz sertéseinket kiselejtezzük és igen jó lesz. ha helyükbe az állami gazdaságtól jó tenyészanyagot vásárolhatunk. A határozat minden pontja nagyon fontos a mezőgazdaságnak. ügy vélem hozzásegít bennünket, hogy ; jövőre ne kilenc hanem tizenkilenc forintot osszunk munkaegységenkint. BOGNÁR LAJOS 9 holdas egyénileg dolgozó paraszt, Marok A kormányprogramm megjelenéséig — őszintén mondva — nem volt nagy kedvem gazdálkodni. Értek a földhöz, meg akartam mutatni falttmbéliek- nok, hogy miként gazdálkodjanak. 26—27 mázsa búzát takarítottam be minden holdról, kukoricát 35—40 mázsát törtem le. Állatállományom is szépen nőtt — nyolc szarvasmarhám és több, mint húsz sertésem volt. Akármekkora volt bennem az akarat, a jószándék — a rossz nyelvek tavasszal azt suttogták rólam — nézd, ezt a Bognárt, úgy tollasodik, hogy lassan kulákká válik.. Ezért, egyszóval az irigység miatt, meg hogy kevés támogatást, biztatást kaptam — tavasszal eladtam a jószágokat. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot alaposan megismertem — mast majd megmutatom, hogyan kell gazdálkodni. Jól felkészültem a kővetkező évre: beszereztem az ősziek fejtrágyázásához a műtrágyát,' a burgonya helyére még most a télen kiszórom. Földemnek nem az ötödrészét, de majd a felét, négy holdat trágyázok. Az állatállományt is feljavítom. Az öreg tehenet és a '"vát bevette iá' »"'“'ő net és fajsertést állítok be. Beszélhetnek nekem, amit akarnak most már — az új határozat után arra törekszem, hogy minél gazdagabb legyen a termésem és jól jövedelmező állatok álljanak istállómban meg az ólban. ZDELLÄR JÁNOS, a Sopiana Gépgyár igazgatója „Népi demokráciánk fejlődéséinek szakaszában nőm csökkent, harn megnőtt a szén jelentősége, írják a szemet a nehézipari üze- aken kívül a fogyasztási cikkeit gyártó könnyűipari üzemek. »11 a szén a mezőgazdaság kor- srűsítéséhez. az erőművek, a köz- kedés számára. Az eddigieknél t>b és jobb szén kell a háztartá- kinoik, kórházaknak, iskoláknak, a vatalokmak.“ A „200 éves a ma- 'ar szénbányászat** emlékűi űszak talimais síikért jelentett a szénter- alésiben A pécsi bányászok, miwt- . Hidas István elv társ, nehézipari miiszter Tatabányán elhangzott jvaira válaszoltak volmia, decem- r 24-iig 5000 tonna nagykalóriájú keteszenét termeltek terven felül az 1'949-es sztálinii műszakokhoz sonló lend illetet adtak a munkáik Ebben a versenyben még az rván-aknnii bányászok is túllépték száz százalékot a havi terv td- sí lésében és többszáz tonna szenet füveitek tervükön felül. A ,,200 es a magyar szénbányászait** emi- kiműsziak lendülete sóikat segített ■ban is, hogy több üzemünk, mimt ■ke-, András»- és Petőfi-akna doil- >zói határidő előtt teljesíthették i tervüket. Az eredményekhez nagymértékín hozzájárultak a minisztertanács itározintai, amelyek szerint a nap- intd dolgozókra is kiterjesztették hűségjutalmat és átlag 15—20 ázalékkia.1 emelték bányászaink íresetét. A bérrendezésről szóló itározat végrehajtása komolyan Ívelj a bányászok életszínvonalát, hát _ szívesebben, nagyobb kedvül dolgoznak, jobb eredményeket 'neik el. Műszaki vezetőinknek az feladatúik, hogy megtartsák az év itraiévő napjaiban, és átvigyék az [esztendőbe a mostani lendületet. Pécsi Szénbánva Vállalat minin dolgozója nevében teltük azt vállalási, hogy az év végéig 10 000 mna szenet termelünk tervünkön Ülj Ezért minden dolgozónak be- ►Ulétbeili kötelessége, hogy a vállas teljesítése érdekében a légibb munkát adja. Sokan azt tnoml- iik: „Miért kell annyira igyekezünk? Mi úgyis teljesítjük már az fi tervünket!“ Az igaz. hogy mi bfejezzük a tervet, de arra is gonál nunk kell, hogy több vállalat dósa marad az idén népgazdasá- Ünknaik. Ezt pedig valahonnan pő- Jilni keld, mert iparunknak szűk- ige van a szénre Az év hátralévő apjaiban tehát még jobban kell oí sóznunk, mint eddig Nemcsak »ért, hogy minél több szenet {érlelhessünk terven felül, hanem. Zárt is. hogy jól indulhassunk az jévbe.n, s már az újesztendő első apjától kezdve teljesíthessük terünket. E cél elérése érdekében műszaki ezetőiniknek az eddiginél sokkal ágyobb gonddal kell szervezniük a Pinkát, egy pillanatra sem szabad (légiek'd/kezniük az 1954. évi fel- da-tok roll. A műszaki vezetőknek ell leginkább ismernie ezeket a eladótokat, rájuk vár az a feladat, ogy megismertessenek ezekkel linden üzemükbe, körletükbe, bá- yarós/iikbe, csapatukba tartozó oLgozót. Műszaki vezetőinknek ta- Uluxiok kell az Sdei. rossz példáitól: em szorgalmaztuk eléggé a tervek lapról napra való teljesítését, nem íyekeztümk, hogy a termelést gyenletessé, ütemessé tegviik ízért süLlyedt a tervteljesítésnél aliailrmi s adósságokba a Pécsi Szén- ‘ánya Vállalat is, »amelyet csak az v végén tudtunk törleszteni. Fel- étftenül okulnunk kell az 1953. évi a pás/tálatokból és el kell érnünk, logy január 3-án, legkevesebb 0Ó százailiékos vállalati tervteljesítésscl kezdjük meg az újesztendőt, és azontúl is, mindennap teljesítsük tervünket. Ehhez feltétlenül segítséget nyújt az a tény is, hogy kilenc dolgozó híjjan sikerük feltöltenünk a mumkásllétszámot, tehát kevesebb lesz a pót műszak, frissebbek lesznek az erők. A tervben előírt termeléshez szükséges fejtési hcmloikliossz is rendelkezésünkre áll. Most az a feladat, hogy az októberi 2,71 tonnáról decemberre 2,50 tonnám csökkent fejtei jesítményt újból növeljük, szakszerű, átgondolt vezetéssel, szakszerű bánya- műveléssel, a munkaidő gondos kihasználásával és a meglévő létszám helyes elosztásával!. Műsziaki vezetőink vizsgálják meg, helyes-e üzemükben a Létszám jelenlegi elosztása, különösen ügyeljenek arra, hogy a külszínnél és a „bánya egyéb‘‘~nél ne legyen felesleges létszám. A fenntartás és az előkészítés rendszeres biztosítása mellett gondoskodjanak arról, hogy miinél nagyobb létszám dolgozhasson szén- falon, végezhessen produktív termelő munkát. 1934, évi tervi ink teljesítése azonban — bármiféle intézkedéseket teszünk is — nincs addig biztosítva, aimíig nem érvényesül nálunk is az az elv, amelyet a tatabányai bá- nyász.tamáos'kozás célul tűzött ki: „Többet kell törődni az emberrel, a bányásszal.*‘| Komoly feladatok várnak műszaki vezetőinkre a munkás vándorlás csökkentésében A Pécsi Szénbánya Vállalatnál igen sok dolgozó fordul meg, nagy a fluktuáció, mert az idősebb bányászok nem kezelik megfelelően az ú{munkásokat, mert az új dolgozók nem élhetnek olyan körülmények között az otthonokban, munkahelyeiken, mint élhetnének, ha az idősebb dolgozók, az otthonok gondnokai, személyzete, szeretettel megbecsüléssel bánna velük. A munkahét veken sok még a durva szó a tanítás helyett, az otthonokban^ nmnes megfelelően biztosítva az újm uruk ások. de általában a bányászok szociális és kulturális igényeinek kielégítése. Sok hiba van még a bérelszámolással és ez pihenőidőt rabol el bányászainktól. Különösen István-aknán sok a bérpari,asz. Fizetési napokon hosszú sort alkotnak azok, a'kiik jogos kifogást emelnek egyes bérelszámolási dolgozó hanyag munkája miatt. A dolgozóik kedvét szegi egyes üzemekben a szabadságolások rossz ütemezése is. Több panasz érkezett már amiatt, hogy Herczeg István, akiinek tulajdonképpen a kapocs szerepét kellene betöltenie az Ist- ván-aikniai üzemvezetőség és az úf- m urak ások között — durván, megengedhetetlen hangon beszél a dolgozóikkal — s nem egyszer előfordul az is, hogy egyenesein elutasítja őket, ha jogos havi szabadsági! kát kérik. Emiatt az ú jmunikások egy részé akik nem fordulnak az aknászokhoz, vagy az üzemvezetőhöz — igazolatlanul mulasztanak ás még önmagukat is megkárosítják. Hidas elvtárs a tatabányai tanácskozáson arra hívta fel a figyelmet, hogy törődjünk többet az ú. {munkásokkal, szerettessük meg velük a bányát. A régi bányászok fogad ják ő/ket szeretettel, s adják ót nekik gazdag tapasztalataikat A műszakiak pedig „kísérjék az új dolgozóikat figyelemmel, s legyenek segítségükre.“ Az a feladatunk tehát, hogy a meglévő eredményeket tovább növeljük, és javítsuk ki a hibákat, hogy semmi som állítassa útját azoknak a jó eredményeknek, amelyeket a jövő esztendő első napjától kezdve el akarunk érni. VERECKEI LAJOS, a Pécsi Szénbánya Vállalat igazgatója A Sopiana Gépgyár dolgozói már az 1953-as évben is gyártottak mezőgazdasági gépeket. Ez évben a ,,Ko!bai“-féle gyűrűs-hengereket készítettük gépállomások és állami gaz daságok számára. Az új kormány- programúi és a minisztertanács most megjelent rendelete értelmében az egyénileg dolgozó parasztok számára is nagy számban készítünk mezőgazdasági kisgépeket- 1954-ben nagy mennyiségben gyártunk maid kézi és gépi meghajtású szecskavágókat, kis és nagy méretű kukorica morzsolókat és kukorica darálókat. Továbbá állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek részére a „Kolbai*'-féle gyűrűs-hengert, amiből 1953 decemberében eddig már 25 készletet készítettünk terven felüi. 1954. év első negyedévében több- ezer gépet kell üzemünknek legyártani. Természetesen ezenkívül még sok szerszámgépet és más ipari gépet is készítünk a jövő évben. A feladatok teljesítésének érdekében már mben az évben felmértünk minden ehetőséget, s az előkészületeket meg tettük a folyamatos munka biztosí- ására. A mezőgazdasági gépek fokozott gyártására meg kellett nagyobbítanunk az öntödei formázó teret. Ennek az építése már folyamatban van és ha nem jönnek nagyobb hidegek, január 15-re el is készül. Megjavítottuk a formázégépeket is saját erőnkből. Mivel az asztalos műhelyünk kicsi, erre a célra igényeltünk egy — az üzemhez közel levő —’nagyobb helyiséget. Az egyszerű, kisméretű alkatrészek készítését a kisipari szövetkezetekre bízzuk majd. Így gyorsabban és olcsóbban tudjuk a gépeket előállítani és a saját erőnket sem forgácsoljuk szét. Üzemünkben szakmunkáshiány mutatkozik. Ezen úgy segítünk, hogy az ügyesebb segédmunkásokat — akik már hosszabb idő óta do'goztak szakmunkásokkal — rövid idő alatt átképezzük szakmunkásokká. Jelenleg a formázógépek kezelésére tanítunk segédmunkásokat Nagy gondot fordítunk a mezőgazdasági gépek gyártására, hiszen azok nemcsak egyszerűen parasztságunk munkáját könnyítik meg, hanem a mezőgazdasági termelés fokozását a bőséget is maga után vonja. Célunk nemcsak az, hogy minél több gépet gyártsunk, hanem az is, hogy a gépek valóban jó minőségűek és Mesék is legyenek. Csafafcrások a szentfSrinci gépállomás felhívásához Mágocs és a palotabnzsoki gépállomás ntán az újpetreiek is 1 lejelentették csatlakozásukat a szent- lőrinciek téli gépjavítás! verseny- felhívásához. A gépállomás traktorosai, szerelői, kovácsai, műszaki dolgozói üzemi gyűlésen vitatták meg a versenyszempontokat. Németh Ferenc traktoros — aki évi tervét 130 százalékra teljesítette, vállalta, hogy javítóbrigádjával hét erőgépet javít ki kifogástalan minőségben. A harkányi és a pécsváradi gépállomás dolgozói is bejelentették a csatlakozásukat a gépjavítási versenyhez. Ki lesz az első, az majd jövő ilyenkor dől el véglegesen, s.likőr lehet megállapítani, hogy melyik gépállomás végzett minőségi munkát. De a versenyt ennél előbb értékelik a gépállomások között. Megjutalmazták a legjobb dokánytei meloket A Dohánybeváltó Vállalat a legjobb eredményi élért dohánytermelő- kei a jó munka elismeréséül jutalomban részesíti. Az első jutalmat a tér. melőhnek, Kaposnyák Andrásáé bir. jani parasztasszonynak szombaton ■dtúk át. Kaposnyákné 100 négyszög, il földről 201 kiló dohányt adott ót a vállalatnak. A megye legjobb do- hánylermelője Sári János kozármisüe- nyi dolgozó paraszt, aki 2000 forin- os rádiói kapott munkája jutalmául. Jutalmat adtak: Piskón Bányádi Jánosnak, Mdgocson Nagy Lászlónál:, Nagy Mihály Szilveszternek, Sornyiy hásságyon Vangyia Ferencnek. End- 'öcön, Szederkényben és Kétújfalun is megjutalmaztak egy.egy termelőt. Is ajándékokat a dolgozó parasztok kívánságainak figyelembevételével vásárolják meg és adják át, hogy még jobb termelési munkára serkentsék a termelőket. Uiabt) üzemegységekben gyullad ki a vil any A MEGYEVILL dolgozóinak mini’ Icája nyomán december hónapban több állami gazdaság távollevő üzem egységébe jutott és jut el a villanyfény. Peterdpusztán már tizediké óta villanyfénynél dolgoznak, tanulnak és szórakoznak esténként a dolgozók. Részben már kigyúlt és a napokban teljes egészében villanyfény esz a Somogyhásságyi Állami Gaz- iaság kisszenilászlói és ripicspusztai üzemegységében, a Csobokapusztai Állami Gazdaság feketeéri üzemegységében, a Nemerőpusztai Állami Gazdaság központi üzemében, MÁRTON LÁSZLÓ, a Mezőgazdasági Szerárugyár míísz. oszt. vezetője Az új kormányprogramul és a Miniszter- tanács legutóbb megje- a .. ■* a u fagazdasági termelés fejlesztéséről nagy felada tóik megvalósítása elé állította a Mezőgazda- sági Szerárugyárat. Ed dig üzemünk csak meg rendelések alapján dolgozott, most azonban már megszabták, hogy miből mennyit kell a következő évben legyártani. Üzemünk „súlyponti" üzem lett. 1954-es tervünk 82 százalékát kiemelt gyártmányok teszik ki, amelyekből előre meghatározták a legyártandó mennyiséget. A jövő évben olyan cikkek gyártását is megkezdjük. amelyeket eddig különféle nehézségek miatt nem tudtunk gyártani. Ilyenek lesznek például: feszítőzabla, forgó-karika, stb. Nagy problémát je len tett a szeghiány is az elmúlt évben a megye dolgozó parasztjai számára. Az egyik gépen kis változást eszközöltünk és a szeggyártást is sikerült megoldanunk. Ezév decemberében az átalakított gép szabadidejében 1200 kiló szeget készíthettünk a hulladék anyagok felhasználásával. Az 1954-es év első negyedében, — a terv szerint — az üzemnek 700 kiló feszítő-zablát, 00 kiló forgó-karikát, kilenc tonna négykarikás zablát és még kü lönféle méretű láncokat kell gyártani. A jövő évben 1500—2500 kiló szeget is fogunk készíteni havonta. Műszakilag is készülünk arra, hogy a jövő évi feladatokat maradéktalanul megvalósíthassuk. A szakmunkáshiányt átképzéssel igyekszünk pótolni. Kísérleteket folytatunk már arra Is, hogy a nehéz fizikai erőt igény lő munkákat tovább gépesítsük. A lánc készítésénél szeretnénk egy elektromágneses be húzókart létesíteni, amely a munkát jóval megkönnyítené. A jövőévi munka beindításához minden intézkedést megtettünk, hogy zavartalanul kezdhessük meg az 1954-es évet,
