Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-29 / 304. szám

proletárjai egyesüljetek! X. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM A It A SO KILLER KEDD, 1953 DECEMBER 29 Biztosítsuk az egyenletes átmenetet a következő tervévre A FEJLETT MEZŐGAZDASÁGÉRT Napról-napra egyre több dolgozó paraszt ismerkedik meg a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­sége és a Minisztertanács nagyszerű — a mezőgazdasági termelés fellendítéséről szóló határozatával. Egyikük­nek a hatalmas gépesítés, másikuknak a termelés biztonságát megerősítő intézkedések tetszenek, ez ragadta meg leginkább a ügyeimét — de a termelőszövetkezetekben, egyéni portákon egyaránt megegyeznek abban — hogy jókor jött, jtt az ideje a nagy segítségnek. Számvetést készítenek a hosszú estékben a dolgozó parasz­tok és legtöbbször azzal végzik: megfordítják gazdálkodásuk sorát — kétarmyi kedvvel mennek a tavasznak, az új évnek, mint eddig. ERDŐSI ANTAL, a nagyárpádi termelőszövetkezet elnöke A * új kormányprogramul nagy segítséget nyújtott termelőszövetkezetünknek eddig is. Éwégi el­számoláskor kilenc forint készpénzt osztottunk a ter­ményen felül munkaegyscgenkint. Megvalósítottuk a havonklnti előlegosztást a munkaegységekre. Október "»'"n - w*-*"fír. ha. n«tri <• nagy összeget, de ez mindig emelkedik. A mezőgazdaság fellendítéséről most megjelent határozat tovább segít bennünket: az SPteéle- ményem, hogy megvalósításával milliomossá válhatnak termelőszövetkezeteink. Mi leginkább a gépesítés fokozásának örülünk. Ke­vés tagunk van, nagy segítséget jelent a sokezer új traktor. Szívesen átadjuk a gépnek a kapálás és az ara­tás munkáját. Talán még nagyobb segítség lesz, ha az agronómusok gyakrabban felkeresnek bennünket, szak­mailag irányítanak és jó tanácsokat adva gazdagabb termést takaríthatunk be. Nem szorul háttérbe nálunk az állattenyésztés sem: rossz sertéseinket kiselejtezzük és igen jó lesz. ha he­lyükbe az állami gazdaságtól jó tenyészanyagot vásá­rolhatunk. A határozat minden pontja nagyon fontos a me­zőgazdaságnak. ügy vélem hozzásegít bennünket, hogy ; jövőre ne kilenc hanem tizenkilenc forintot osszunk munkaegységenkint. BOGNÁR LAJOS 9 holdas egyénileg dolgozó paraszt, Marok A kormányprogramm megjelenéséig — őszintén mondva — nem volt nagy kedvem gazdálkodni. Értek a földhöz, meg akartam mutatni falttmbéliek- nok, hogy miként gazdálkodjanak. 26—27 mázsa búzát takarítottam be minden holdról, kukoricát 35—40 mázsát törtem le. Állatállományom is szépen nőtt — nyolc szarvasmarhám és több, mint húsz sertésem volt. Akármekkora volt bennem az akarat, a jószándék — a rossz nyelvek tavasszal azt suttogták rólam — nézd, ezt a Bognárt, úgy tollasodik, hogy lassan kulákká vá­lik.. Ezért, egyszóval az irigység miatt, meg hogy kevés támogatást, biztatást kaptam — tavasszal eladtam a jószágokat. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot alaposan megismertem — mast majd megmutatom, ho­gyan kell gazdálkodni. Jól felkészültem a kővetkező évre: beszereztem az ősziek fejtrágyázásához a műtrá­gyát,' a burgonya helyére még most a télen kiszórom. Földemnek nem az ötödrészét, de majd a felét, négy holdat trágyázok. Az állatállományt is feljavítom. Az öreg tehenet és a '"vát bevette iá' »"'“'ő net és fajsertést állítok be. Beszélhetnek nekem, amit akarnak most már — az új határozat után arra törek­szem, hogy minél gazdagabb legyen a termésem és jól jövedelmező állatok álljanak istállómban meg az ólban. ZDELLÄR JÁNOS, a Sopiana Gépgyár igazgatója „Népi demokráciánk fejlődéséinek szakaszában nőm csökkent, ha­rn megnőtt a szén jelentősége, írják a szemet a nehézipari üze- aken kívül a fogyasztási cikke­it gyártó könnyűipari üzemek. »11 a szén a mezőgazdaság kor- srűsítéséhez. az erőművek, a köz- kedés számára. Az eddigieknél t>b és jobb szén kell a háztartá- kinoik, kórházaknak, iskoláknak, a vatalokmak.“ A „200 éves a ma- 'ar szénbányászat** emlékűi űszak talimais síikért jelentett a szénter- alésiben A pécsi bányászok, miwt- . Hidas István elv társ, nehézipari miiszter Tatabányán elhangzott jvaira válaszoltak volmia, decem- r 24-iig 5000 tonna nagykalóriájú keteszenét termeltek terven felül az 1'949-es sztálinii műszakokhoz sonló lend illetet adtak a munká­ik Ebben a versenyben még az rván-aknnii bányászok is túllépték száz százalékot a havi terv td- sí lésében és többszáz tonna szenet füveitek tervükön felül. A ,,200 es a magyar szénbányászait** emi- kiműsziak lendülete sóikat segített ■ban is, hogy több üzemünk, mimt ■ke-, András»- és Petőfi-akna doil- >zói határidő előtt teljesíthették i tervüket. Az eredményekhez nagymérték­ín hozzájárultak a minisztertanács itározintai, amelyek szerint a nap- intd dolgozókra is kiterjesztették hűségjutalmat és átlag 15—20 ázalékkia.1 emelték bányászaink íresetét. A bérrendezésről szóló itározat végrehajtása komolyan Ívelj a bányászok életszínvonalát, hát _ szívesebben, nagyobb kedv­ül dolgoznak, jobb eredményeket 'neik el. Műszaki vezetőinknek az feladatúik, hogy megtartsák az év itraiévő napjaiban, és átvigyék az [esztendőbe a mostani lendületet. Pécsi Szénbánva Vállalat min­in dolgozója nevében teltük azt vállalási, hogy az év végéig 10 000 mna szenet termelünk tervünkön Ülj Ezért minden dolgozónak be- ►Ulétbeili kötelessége, hogy a vál­las teljesítése érdekében a lég­ibb munkát adja. Sokan azt tnoml- iik: „Miért kell annyira igyekez­ünk? Mi úgyis teljesítjük már az fi tervünket!“ Az igaz. hogy mi bfejezzük a tervet, de arra is gon­ál nunk kell, hogy több vállalat dósa marad az idén népgazdasá- Ünknaik. Ezt pedig valahonnan pő- Jilni keld, mert iparunknak szűk- ige van a szénre Az év hátralévő apjaiban tehát még jobban kell oí sóznunk, mint eddig Nemcsak »ért, hogy minél több szenet {ér­lelhessünk terven felül, hanem. Zárt is. hogy jól indulhassunk az jévbe.n, s már az újesztendő első apjától kezdve teljesíthessük ter­ünket. E cél elérése érdekében műszaki ezetőiniknek az eddiginél sokkal ágyobb gonddal kell szervezniük a Pinkát, egy pillanatra sem szabad (légiek'd/kezniük az 1954. évi fel- da-tok roll. A műszaki vezetőknek ell leginkább ismernie ezeket a eladótokat, rájuk vár az a feladat, ogy megismertessenek ezekkel linden üzemükbe, körletükbe, bá- yarós/iikbe, csapatukba tartozó oLgozót. Műszaki vezetőinknek ta- Uluxiok kell az Sdei. rossz példáitól: em szorgalmaztuk eléggé a tervek lapról napra való teljesítését, nem íyekeztümk, hogy a termelést gyenletessé, ütemessé tegviik ízért süLlyedt a tervteljesítésnél aliailrmi s adósságokba a Pécsi Szén- ‘ánya Vállalat is, »amelyet csak az v végén tudtunk törleszteni. Fel- étftenül okulnunk kell az 1953. évi a pás/tálatokból és el kell érnünk, logy január 3-án, legkevesebb 0Ó százailiékos vállalati tervteljesí­tésscl kezdjük meg az újesztendőt, és azontúl is, mindennap teljesítsük tervünket. Ehhez feltétlenül segít­séget nyújt az a tény is, hogy ki­lenc dolgozó híjjan sikerük feltöl­tenünk a mumkásllétszámot, tehát kevesebb lesz a pót műszak, frisseb­bek lesznek az erők. A tervben elő­írt termeléshez szükséges fejtési hcmloikliossz is rendelkezésünkre áll. Most az a feladat, hogy az ok­tóberi 2,71 tonnáról decemberre 2,50 tonnám csökkent fejtei jesítményt újból növeljük, szakszerű, átgon­dolt vezetéssel, szakszerű bánya- műveléssel, a munkaidő gondos ki­használásával és a meglévő létszám helyes elosztásával!. Műsziaki veze­tőink vizsgálják meg, helyes-e üze­mükben a Létszám jelenlegi elosz­tása, különösen ügyeljenek arra, hogy a külszínnél és a „bánya egyéb‘‘~nél ne legyen felesleges lét­szám. A fenntartás és az előkészí­tés rendszeres biztosítása mellett gondoskodjanak arról, hogy miinél nagyobb létszám dolgozhasson szén- falon, végezhessen produktív ter­melő munkát. 1934, évi tervi ink teljesítése azon­ban — bármiféle intézkedéseket teszünk is — nincs addig biztosítva, aimíig nem érvényesül nálunk is az az elv, amelyet a tatabányai bá- nyász.tamáos'kozás célul tűzött ki: „Többet kell törődni az emberrel, a bányásszal.*‘| Komoly feladatok várnak műszaki vezetőinkre a munkás vándorlás csökkentésében A Pécsi Szénbánya Vállalatnál igen sok dolgozó fordul meg, nagy a fluktuáció, mert az idősebb bányá­szok nem kezelik megfelelően az ú{munkásokat, mert az új dolgozók nem élhetnek olyan körülmények között az otthonokban, munka­helyeiken, mint élhetnének, ha az idősebb dolgozók, az otthonok gondnokai, személyzete, szeretettel megbecsüléssel bánna velük. A munkahét veken sok még a durva szó a tanítás helyett, az otthonok­ban^ nmnes megfelelően biztosítva az újm uruk ások. de általában a bá­nyászok szociális és kulturális igé­nyeinek kielégítése. Sok hiba van még a bérelszámolással és ez pi­henőidőt rabol el bányászainktól. Különösen István-aknán sok a bér­pari,asz. Fizetési napokon hosszú sort alkotnak azok, a'kiik jogos ki­fogást emelnek egyes bérelszámo­lási dolgozó hanyag munkája miatt. A dolgozóik kedvét szegi egyes üze­mekben a szabadságolások rossz ütemezése is. Több panasz érkezett már amiatt, hogy Herczeg István, akiinek tulajdonképpen a kapocs szerepét kellene betöltenie az Ist- ván-aikniai üzemvezetőség és az úf- m urak ások között — durván, meg­engedhetetlen hangon beszél a dol­gozóikkal — s nem egyszer előfor­dul az is, hogy egyenesein eluta­sítja őket, ha jogos havi szabadsági! kát kérik. Emiatt az ú jmunikások egy részé akik nem fordulnak az aknászokhoz, vagy az üzemveze­tőhöz — igazolatlanul mulasztanak ás még önmagukat is megkárosít­ják. Hidas elvtárs a tatabányai ta­nácskozáson arra hívta fel a figyel­met, hogy törődjünk többet az ú. {munkásokkal, szerettessük meg velük a bányát. A régi bányászok fogad ják ő/ket szeretettel, s adják ót nekik gazdag tapasztalataikat A műszakiak pedig „kísérjék az új dolgozóikat figyelemmel, s legyenek segítségükre.“ Az a feladatunk tehát, hogy a meglévő eredményeket tovább nö­veljük, és javítsuk ki a hibákat, hogy semmi som állítassa útját azoknak a jó eredményeknek, ame­lyeket a jövő esztendő első napjá­tól kezdve el akarunk érni. VERECKEI LAJOS, a Pécsi Szénbánya Vállalat igazgatója A Sopiana Gépgyár dolgozói már az 1953-as évben is gyártottak me­zőgazdasági gépeket. Ez évben a ,,Ko!bai“-féle gyűrűs-hengereket ké­szítettük gépállomások és állami gaz daságok számára. Az új kormány- programúi és a minisztertanács most megjelent rendelete értelmében az egyénileg dolgozó parasztok számá­ra is nagy számban készítünk me­zőgazdasági kisgépeket- 1954-ben nagy mennyiségben gyártunk maid kézi és gépi meghajtású szecskavá­gókat, kis és nagy méretű kukorica morzsolókat és kukorica darálókat. Továbbá állami gazdaságok, gépállo­mások és termelőszövetkezetek ré­szére a „Kolbai*'-féle gyűrűs-hen­gert, amiből 1953 decemberében ed­dig már 25 készletet készítettünk ter­ven felüi. 1954. év első negyedévében több- ezer gépet kell üzemünknek legyár­tani. Természetesen ezenkívül még sok szerszámgépet és más ipari gé­pet is készítünk a jövő évben. A fel­adatok teljesítésének érdekében már mben az évben felmértünk minden ehetőséget, s az előkészületeket meg tettük a folyamatos munka biztosí- ására. A mezőgazdasági gépek fokozott gyártására meg kellett nagyobbíta­nunk az öntödei formázó teret. En­nek az építése már folyamatban van és ha nem jönnek nagyobb hidegek, január 15-re el is készül. Megjaví­tottuk a formázégépeket is saját erőnkből. Mivel az asztalos műhe­lyünk kicsi, erre a célra igényeltünk egy — az üzemhez közel levő —’na­gyobb helyiséget. Az egyszerű, kis­méretű alkatrészek készítését a kis­ipari szövetkezetekre bízzuk majd. Így gyorsabban és olcsóbban tudjuk a gépeket előállítani és a saját erőn­ket sem forgácsoljuk szét. Üzemünkben szakmunkáshiány mutatkozik. Ezen úgy segítünk, hogy az ügyesebb segédmunkásokat — akik már hosszabb idő óta do'goztak szakmunkásokkal — rövid idő alatt átképezzük szakmunkásokká. Jelen­leg a formázógépek kezelésére taní­tunk segédmunkásokat Nagy gondot fordítunk a mezőgaz­dasági gépek gyártására, hiszen azok nemcsak egyszerűen parasztságunk munkáját könnyítik meg, hanem a mezőgazdasági termelés fokozását a bőséget is maga után vonja. Cé­lunk nemcsak az, hogy minél több gépet gyártsunk, hanem az is, hogy a gépek valóban jó minőségűek és Mesék is legyenek. Csafafcrások a szentfSrinci gépállomás felhívásához Mágocs és a palotabnzsoki gép­állomás ntán az újpetreiek is 1 le­jelentették csatlakozásukat a szent- lőrinciek téli gépjavítás! verseny- felhívásához. A gépállomás trakto­rosai, szerelői, kovácsai, műszaki dolgozói üzemi gyűlésen vitatták meg a versenyszempontokat. Németh Ferenc traktoros — aki évi tervét 130 százalékra teljesítette, vállalta, hogy javítóbrigádjával hét erőgépet javít ki kifogástalan minőségben. A harkányi és a pécsváradi gép­állomás dolgozói is bejelentették a csatlakozásukat a gépjavítási ver­senyhez. Ki lesz az első, az majd jövő ilyenkor dől el véglegesen, s.li­kőr lehet megállapítani, hogy melyik gépállomás végzett minőségi mun­kát. De a versenyt ennél előbb ér­tékelik a gépállomások között. Megjutalmazták a legjobb dokánytei meloket A Dohánybeváltó Vállalat a leg­jobb eredményi élért dohánytermelő- kei a jó munka elismeréséül jutalom­ban részesíti. Az első jutalmat a tér. melőhnek, Kaposnyák Andrásáé bir. jani parasztasszonynak szombaton ■dtúk át. Kaposnyákné 100 négyszög, il földről 201 kiló dohányt adott ót a vállalatnak. A megye legjobb do- hánylermelője Sári János kozármisüe- nyi dolgozó paraszt, aki 2000 forin- os rádiói kapott munkája jutalmául. Jutalmat adtak: Piskón Bányádi Já­nosnak, Mdgocson Nagy Lászlónál:, Nagy Mihály Szilveszternek, Sornyiy hásságyon Vangyia Ferencnek. End- 'öcön, Szederkényben és Kétújfalun is megjutalmaztak egy.egy termelőt. Is ajándékokat a dolgozó parasztok kívánságainak figyelembevételével vá­sárolják meg és adják át, hogy még jobb termelési munkára serkentsék a termelőket. Uiabt) üzemegységekben gyullad ki a vil any A MEGYEVILL dolgozóinak mini’ Icája nyomán december hónapban több állami gazdaság távollevő üzem egységébe jutott és jut el a villany­fény. Peterdpusztán már tizediké óta villanyfénynél dolgoznak, tanulnak és szórakoznak esténként a dolgo­zók. Részben már kigyúlt és a na­pokban teljes egészében villanyfény esz a Somogyhásságyi Állami Gaz- iaság kisszenilászlói és ripicspusztai üzemegységében, a Csobokapusztai Állami Gazdaság feketeéri üzemegy­ségében, a Nemerőpusztai Állami Gazdaság központi üzemében, MÁRTON LÁSZLÓ, a Mezőgazdasági Szerárugyár míísz. oszt. vezetője Az új kormánypro­gramul és a Miniszter- tanács legutóbb megje- a .. ■* a u fa­gazdasági termelés fej­lesztéséről nagy felada tóik megvalósítása elé állította a Mezőgazda- sági Szerárugyárat. Ed dig üzemünk csak meg rendelések alapján dol­gozott, most azonban már megszabták, hogy miből mennyit kell a következő évben le­gyártani. Üzemünk „súlyponti" üzem lett. 1954-es tervünk 82 szá­zalékát kiemelt gyárt­mányok teszik ki, ame­lyekből előre meghatá­rozták a legyártandó mennyiséget. A jövő évben olyan cikkek gyártását is megkezd­jük. amelyeket eddig különféle nehézségek miatt nem tudtunk gyártani. Ilyenek lesz­nek például: feszítő­zabla, forgó-karika, stb. Nagy problémát je len tett a szeghiány is az elmúlt évben a me­gye dolgozó parasztjai számára. Az egyik gé­pen kis változást esz­közöltünk és a szeg­gyártást is sikerült megoldanunk. Ezév de­cemberében az átalakí­tott gép szabadidejé­ben 1200 kiló szeget készíthettünk a hulla­dék anyagok felhaszná­lásával. Az 1954-es év első negyedében, — a terv szerint — az üzemnek 700 kiló feszítő-zablát, 00 kiló forgó-karikát, kilenc tonna négyka­rikás zablát és még kü lönféle méretű lánco­kat kell gyártani. A jövő évben 1500—2500 kiló szeget is fogunk készíteni havonta. Műszakilag is készü­lünk arra, hogy a jövő évi feladatokat mara­déktalanul megvalósít­hassuk. A szakmunkás­hiányt átképzéssel igyekszünk pótolni. Kí­sérleteket folytatunk már arra Is, hogy a nehéz fizikai erőt igény lő munkákat tovább gépesítsük. A lánc ké­szítésénél szeretnénk egy elektromágneses be húzókart létesíteni, amely a munkát jóval megkönnyítené. A jövőévi munka beindításához minden intézkedést megtet­tünk, hogy zavartala­nul kezdhessük meg az 1954-es évet,

Next

/
Thumbnails
Contents