Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-21 / 273. szám

»53. NOVEMBER 21 NAPLÓ 3 PARI ÉS PÁRTÉPITÉS * Jó politikai munkával harcol on a palkonyai tsz pártszervezete, hogy jövőre még szebb eredményeket érjen el a csoport A kormán yprogramm megjelenése «tán a palkonyai Mao Ce-tung ter- trselöszovetkezetben is felütötte fejét a kétkedés, az ingadozás „Vájjon Delyik út a helyesebb?"; — latol­gatták a tsz tagjai. A huszonhét ki­lépni szándékozónak nem volt külö- nösebb indoka: „másutt is kilépnek, 5 kormány megengedte," — mondo­gatták Nagy, hősi munkai végzett a Pártszervezet vezetésével a tsz- oefe továbbra is a helyes úton haladni akaró tagsága­^ kormány programmja volt az a NjSy erő; amely a huszonhét kilépő ™zül huszonhármat visszatartott, -sakhogy ezt meg kellett magyaráz­ni. külön-külön mindenkinek. Tudta akkor is és ma is tudja a párt­szervezet,. ' A népnevelőértekezleten érről beszéltek: most dől el igazán "°gy milyen népnevelők vagyunk, ásztalosné e.lvtársnő, a pártszervezet '’lkára személyesen irányította .ta­rtotta a népnevelőket. Varga Géza s'vtárs hat, családnak kisimította, ’.°gy mennyit jelent nekik csak a százalékos beadási kedvezmény. Sorba • járta és elmondta nekik. A obbi népnevelők is ceruzával és ra- Júral a kezükben jártak és járják ®;házakat. Kézzelfogható, okos pél- flakki|l magyarázták meg- a párt és * kormány intézkedéseit,. S amikor j'ft'ól kérdezték őket ..Hat tiveletek r1’ lesz’" — a felelet 'magabiztosan “ähgzott: „Mi maradunk akkor is, thindenki kilép." A tanácsházán. a tsz irodában ' és a házaknál egv- js-St érték a csoportos beszélgetések llák. Erőt, bizakodást öntöttek az 'mbererkbe, a he’yes út biztonságát oiák' meg a népnevelők. A tsz most már előrenéz. Sokat. [JJgvon sokat tanult. taoasztalt a Pártszervezet az elmúlt, négy hónap "ftt. Előtte most az új íe’ adat ok: * zárszámadás, a jövő évi még jö- ^delmezöbb gazdálkodás, — a párt­Pp’itikájának megvalósítása. S__ez .fősorban a pártszervezet munkáján " vagy bukik. **ert kinek másnak, ha nem a Pártszervezetnek kell tuzbehoz- jtla a tagságot, életet önteni be- Jé‘ök, nagyot meríteni a helyi lehetőségek, az emberi kezdemé­nyezés bő forrásából. h C:rpn 3 téren van még tennivaló. eiég fürge, öntevékeny a párt- 8*erVezet- Pedig a KV határozata ^e. nagy tehetőséget biztosit és Fal­cán is szükség van rá. A tsz elég jól gazdálkodott az idén Nyolc és fél mázsa búzát ta­karítottak be egy holdról. Van le­hetőség többre? Van, csak meg kell ragadni. Egyik részét már meg is találták. A tsz tagjai most hordják a hosszú idő óta felgyülemlett trá­gyát a földekre, amelyek hosszú ideig el voltak hanyagolva. Egy-két mázsával ez is többet hoz majd. Eb­ben az esztendőben keresztsorosan is vetettek. Sokkal több termett ezen, mint a többi földeken. S az ősszel mégis csak a lapályos földeket, ve­tették be keresztsorosan. A dombo­sat nem lehet — mondták. A párt- szervezetnek kellett volna gondolnia arra: ahol fölfelé elmegy a vetőgép — márpedig Palkonyán elmegy — o« oldalt is. Több vele a munka, -Je megéri, mert a termés is nagyobb 5 ott a lehetőség a kertészetre. Eb- oen az esztendőben ugyan nem a .egjobban sikerült, de újból és új­ból meg kell próbálni, nem szabad elcsüggedni. A víz ott' folyik a köz­ség aljában, nincs messze a halastó sem, a tsz-tagok szorgos munkája sem hiányzik. Négy hold föld ter­mése sem ad annyit, mint egy hold kertészet. Kérjenek segítséget ehhez a halastó vezetőségétől. Bátran, len­dületesen kell dolgozni, nem szabad megtorpanni, a nagyobb jövedelem nem hullik az ölünkbe. Pedig van erő, lendület a pártszer­vezetben. Amikor a drága pénzen vásárolt fiatal csibék hullani kezd­tek. gondoskodtak arról hogy hozzá­értő kerüljön gondozásukra. Csike ■Józsefné párttag. Szeretettel gon­dozta az állatokat, mintegy ezer da­rab megmaradt. A pártszervezet lendületére, jó munkájára most különösen szükség van, hogy' a tsz-ben jö­vőre még többet oszthassanak. Ezt hogyan lehet elérni, azt most a zárszámadás előtt kell megmagya­rázni minden tagnak. A pártszervezet, azonban kissé megfeledkezett. Bár Asztalos elvtárs­nő tudja, hogy a zárszámadás a tsz- megszilárdítás második lépése, a pártszervezet mégsem tudatosítja a tagsággal. Mit lehetne tenni? . A népnevelők­kel helyes lenne ismertetni az.,egy munkaegységre járó termények mennyiségét. Kiszámítani néhány tsz-tag járandóságát és bebizonyíta­ni: rajtunk, embereken múlik a jö­vedelem. A népnevelők eközben el­mondhatnák, hol hibáztak áz idén. hogyan kellene javítani, hogy jövőre még több jusson mindenkinek. A párt javaslatát, véleményét vigyék el s ugyanakkor az egyszerű tsz-ta­gok nézetét, gondolatát is megismer­nék, hogyan akarnak ők is többet, jobbat, adni. van-e javaslatuk. De a pártszervezet még egy kicsit tétlenkedik, nem tudja, mihez kezd­jen. A jövő héten akarnak taggyű­lést tartani. Ez helyes, de félő, hogy' már későn lesz. Ugyanis csütörtök­re gondolják a tsz csoportgyűlését. ahol majd előterjesztik az évi mér­leget. A kommunistáiknak előre kell látni, előre kell dolgozni, A zár­számadó csoportgyűlés hangulatában, a jövő terveinek kialakításában már benne keLl lennie a pártszervezet, munkájának. Az önállótlanság és az öntevé­kenység hiányának más téren is vannak jelel. Vezetőségi ülést például havonként egyszer tartanak. Ilyenkor Péter elvtárs, a tanács elnöke, vagy a tsz elnöke is beszámol munkájá­ról. Ezeket általában megelőzi a já­rási bizottság titkári értekezlete, ahol megkapják erre a szemponto­kat Ez nem baj. De az már nem jó, hogy- a pártszervezet vezetősége önállóan, a helyi problémák, sajá­tosságok alapján nem tart néha-né­ha ülést. Mint például most a zár­számadás előtt, hisz ez úgy sem lesz egyidőben minden községben. A villányi járási bizottság is so­kat harcol azért, hogy a vezetősé­geket, pártszervezeteket segítse, na­gyobb önállóságra nevelje. De még előfordul — mint a palkonyai eset­ben is, — hogy a beszámolók elké­szítésében való alapos segítés he­lyett csak szempontokkal lát el. Er­re is szükség van, de ez csak az épület váza, köréje kell még építeni a falakat: a helyi sajátosságokat, a község helyzetét.. Ebben kell segíteni a vezetősé­geket, hogy azok saját fejükkel dolgozzanak, gondolkodjanak, hogyan akarnak valamit meg­oldani. A KV júniusi és októberi határo­zatának megvalósítása az alapszer- vezeteke.n dől el. A palkonyai párt- szervezet ezért már sokat tett. Ha mosit teljes erővel hozzálátnak a zár­számadás előkészítéséhez, a jövő évi jobb termés lehetőségeinek felkuta­tásához, öntevékenyen és merészen dolgoznak, akkor továbbra is jó munkát végeznek a palikonvai kom­munisták. MiiiiAayéde'mi intézte jése'i a kart és a picsi szinlínyálta az új Mnyprojraain elhangzása óta A komlói bányászok munkakörülményeinek további javítására eb­ben az évben közel 2 millió forintot biztosí­tottak. Ebből az ÖS7- szegből eddig már szá­mos — a dolgozókról való fokozottabb gon­doskodást bizonyító — létesítmény valósult meg és még ebben az vben elkészülő beren­dezések tovább fokoz­zák munkájuk biz­tonságát. Az Anna-aknai bá­nyászok részére közel ötvenezer forintos költséggel októberben földalatti segélyhely készük. Az ivóvíz ve­zetékhálózatot a fó- szállítóvágatokban es keresztvágatokban kö­zel 500 méter csőháló­zat beszerelésével to­vább bővítették. A Béta-aknán 50.000 forintos költséggel egy mentószekrénnyel, oxi­génpalackkal és e«véb felszereléssel ellátott földalatti segélyhely épült, ahol az esetleg megsérült bányászok elsősegélyben való ré­szesítését állandó or­vosi felügyelet bizto­sítja. A Kossuth-aknai dol­gozók épségét az utób­bi időben érkezett többezer darab láb-, szár-, boka-, könyök-, váll- és tenyérvédók is szolgálják. A ’ meleg munkahelyen dolgozok részéve az utóbbi hó­napokban mintegy 2000 kulacsot osztottak K A megérkezett 3000 méter légcsatorna fo­lyamatos beépítése a munkahelyek levegő­ellátásait javítja. Az Aknamélyftő Vál­lalat dolgozóinak egész ségét „kaucsuk" kabá tok. nadrágok és sap­kák védik. A Kossuth-aknán a -ildalatti ivóvízveze­tékihálózatot közel 40 ezer forintos költség­gé! Kivit *. - Meg kezditek két földalatti menedékkamra építé­sét, ahol gázkitörés ese tén 20—20 dolgozó nyer menedéket. — A Komlói Bányagépjavi- tó Vállalat megkezdte a Kossuth-aknában mű ködő 25 ezer köbméte­res turbókompresszor zajmentes gépészfülké­jének építését. Az Anna-akrtai 150 személyes bányászfür­dőt, még ebben az év­ben 500 személyesre bővítik. A Szénszállító Válla­lat dolgozói részére 2, a palahányón dolgozók részére ugyancsak k M menedékhely építését kezdték meg. A Kossuth-aknai al­vóban rövidesen há­rom légajtót építenek be, amelyék a légse­besség csökkentésével védik majd a meleg munkahelyről feljövő bányászokat a megfá­zástól. Áz altáró sze­mélyszállító vonatait függönyökkel szerelik fel, amelyek szintén a bányászok egészségé­nek védelmét szolgál­ják majd, A Pécsi Szénbányák Vállalatához tartozó üzemek bányászainak munkavédelme is to­vább javult. A Pécs VI. kerületi bányászok új orvosi rendelőt kap­tak. A külszíni mun­kások részére egy me­legedőhelyiség már el­készült, egy újabb építéséhez pedig nem­rég kezdtek hozzá. Pécsszaboktson a bá­nyaszellnztetés további javítására egy nagy­teljesítményű turbó- kompresszor alapozási munkálatainak befo- ’ezése után megkezd­ték az épület felépíté­sét és a szerelőmunká­latok, elvégzését. A Bé­ke-aknai bányászfürdő bővítése befejezés előtt áll. A vasasi bányaüzem külszíni munkásai ré­szére mintegy 30 ezer forintos költséggel me­legedőhelyiség épü''. A bányászok ivóvízel­látását a közel ezer mé tér csőhálózat beszeiz'- lésének megkezdésé vel tovább javítják, Újhegyen befaiezés előtt árinak a száz- húszezer forintos Költ­séggel 80 személyesről '60 személyesre k’bf- vített bányászfürdő munkálatai. Mindezek az ered­mények me Jet’ azon­ban még számos hiá­nyossága is van a Pé­csi Szénbányák Vál­lalata munkavédelmé­nek. Elhanyagolták a bá­nyák portalanítását. — Pécs VI kerület és Pécsszabolcs részére a portalanításra ren­delkezésre álló 80—8C ezer forintból edd'g semmit sem használtak fel. A vaaasi bánya ugyancsak rosszul áll a portalanítás terén. Nem kielégítő a bá- nyaszellőztetés sem Pécs VI. kerület ré­szére a bányaszellőzte- lésre rendelkezésre ál­ló közel 600 ezer fo­rintnak mindössze *ir százalékát használ tik f* A Pécsi Szénbányák Vállalata a munkavé­delmi hiányosságok sürgős kijavításával te­gye még biztonságosai) bá *a bányászok mun­kaikörülményeit, hogy ezzel is hozzásegítse őket 1 érvük teljesítésé­hez. Garay Ferenc-valaki tavalyi hélyén. a £y''ch Gyula-utcában keresné a del- záv általános iskola kollégiumát, I **■ helyen keresné. A diákotthon l hozzátartozó nevelőkkel, diákok- [a,'> ;gyermekkacagással együtt szed- r sátorfáját és elköltözött Pécs vá­dnak szívébe, a Fürdő-utca 1 • üätt> alá. Két hónapja vannak mar J-otthonukban a versendi. mohácsi. , aparsarlósi, kátotyi gyermekek és j, többiek, akik távoli vagy közeli írlszláv-lakta községeinkből jöttek 3 városba meghódítani a fudo­^0? vára*. Kderh. könnyű az ostromlók dolga. nyelvet anyanyelvűket és a PtaSyar nyelvet — tanulnak egyszer­űi ^ét nyelven beszélnek, sőt kö- i- Onek és bizony nehéz metá’.lapi- h™ hógv a vendéget ..Előre!" vagy (l.^bred!" üdvözléssel fogadják-e L. ■ akár így, akár úgy. a két kö- (r-öfés barátsággal megfér egymás wött, akárcsak a két nyelv vagv ake tresztúr községekben két­^öemzetiség: a''magyar és a dél­tfetvenhat gyermek, — fiú-leány .Syesen — tanul Itt a kollégiumban L 3 hozzátartozó iskolában nagy ékezettel. Igaz, az igyekezet mér­ik .n v«n kü'önbség, de a jótanu- i., viszik magukkal a többieket. Az luftok, mjnt Kaszapovics Anica [,1s Sztáró. Junasics Ilona. Bosnyak rlj'ton példáját sokan követik és y ek azután a tanulmányi eredme- ,etl meg is látszik a nyoma. a ohet is tanulni ebben az iskola­év ebt>en a diákotthonban! Nem- m, azért, mert szerető és jólkcp­1 nevelők vezetgetik a tudás os- . yoin a gyermekeket, hanem azért óiért ezeknek a gyermekeknek 2 Cs. másra gondjuk, mint csakis I osegyedül a tanulásra. Tandíjat i-T^si költséget nem kell vallal- 5 k a szülőknek, ellátásuk, lakásuk [várakozni járnak színházba, mo­mi lenne hát egyéb gondjuk. i a tanulás? .. , __ föld szinti kisebb tanulószobánál ?°>v „felsősök" hajolnak a köny- füzetek fölé. A pécsiek közül kevesen tudnának kiokoskod­FALUSI GYERMEKEK — VÁROSBAN ni be'ólük, hiszen délszláv nyelven íródtak. Kaszapovics Anica délszláv irodalmat böngész. Éppen Iván Czankártól olvassa a „Jehej, a szol­ga" című elbeszélést. Hogy miről szól? Csak kérdezni kell és a Ká- tolyból jött kislány már mondta is: — Azt olvasom, hogy a megörege­dett szolgát hogyan kergette el gaz- iáia a háztól! ... A hosszú nadrágba bújt, komolv kislány talán nem is sejti, hogy ha nem változik meg nálunk a világ, akkor édesapja is Jenej, a szolga sorsát nyögné idős korában. Ma pe­dig... De ki ne ismerné . Baranyá­ban az egykori cseléd, kaszapovics András termelőszövetkezeti elnök*, országgyűlési képviselő nevét? Jakubovics Márta Magyarsarlósról került az iskolába, ö a sejttant az élőlények keletkezésének, fejlődésé­nek a történetét tanulja — természe­tesen ugyancsak délszláv nyelven. Talán ha karácsonyra hazamegy, éppen ezekről az érdekes do'.gokró' mesél majd otthon azoknak, akik még nem járhattak annakidején is­kolába. nnyivel nyitottabb szemmel, isabb fejjel mozognak majd a gyermekek az életben! Két. írom nyelvet is beszélnek majd >en (orosz nyelvet is tanulnak, ás a magyaron és a délszlávon i, és ami még fontosabb: tiszta, j képet alkotnak a világról, a •szetről. az emberekről,__ muri­ról. Nyílteszű, nyíltszívű, kul- emberekké lesznek, van például a Béri testvei ek Drávakeresztúr messzeföldre rosszcsontja volt a két lurkó, jdig a falubeli felnőttek és paj- ; sem ismernek rájuk: komo- megfontoltabbak, tájékozottak ig dolgairól, példaképeik a töb- ek. Tiszta szemmel, nyílt ba­ms arccal, értelmesen beszél- ikár a felnőttek. Érdemes meg­zni Béri József hetedikest: Hogy megy a tanulás? Hát... Köszönöm jól! Egy ki- nég ugyan nehéz, a nyelv ,— Szüleid vannak? — Csak édesanyám, öt hold föld- :e van. — És bírja egyedül? — Bírja háti Traktor szántja a földjét 1 — Hát akkor ez sokat segít. iga.z? — Segít, de a traktort meg is kell ■’■zptrri! Közgazdász lesz a gyerekből, akár­ki meglátja! Hogy szomszédjából Kulutácz Istvánból mi lesz, bizony már nem is ilyen könnyű eltalálni. Nyílteszű, értelmes fiú a mohácsi bognármester fia, nem habozik a vá- ’assza!, ha kérdezik. Bizonyos, hogy kevésbé elfogult, kevésbé zavart, mint a kérdező felnőtt, — Hogy érzed magad a kollégium­ban? — Én? Nagyszerűen! A „koszt" nagyszerű, járunk színházba mozi­ba, minden tanulási lehetőségünk 'így mondja szóról-szóra) megvan. De akarok is tovább tanulni. Bá­tyám, György már gimnáziumba jár, én is megyek jövőre utána! Igen, ez az iskola tulajdonképpen a délszláv gimnázium kapuja. Ezen a kapun már az iskola egyéves fenn­állása után — az idei nyáron — nem egy délszláv fiatal lépett a magasabb tanulmányok útjára. Popovics Mi­lán, az iskola tavalyi kiváló tanulója már irt is Budapestről bárátjáhak, Pólics Márknak. Az olaszi fiú szí­vesen idézi a levelet: — Azt írja Milán, hogy jól érzi magát, hogy mindene megvan, hogy jár a szabadságharcosokhoz. hogy nagyon szeret sportolni, hogy zongo­rázni is tanul... Kell ehhez különösebb magyará­zat? Popovics Milán, az egyszerű olaszi délszláv parasztfiú: gimnazista, zongorázni tanul, és ha hazamegy majd tanulmányai végeztével falujá­ba, mint tanító, tanár vagy agronó- mus, rohamléptekkel viheti előre községét a fejlődés útján. De férjünk csak vissza a kollé­giumba. Elmondtuk már, hogy jól- képzett. gondoe nevelők vigyázzák a fiatal emberpalánták fejlődését. Ar­ról is kell azonban szólnunk, hogy a gyermekek hogyan nevelik egy­mást. Erről legszebben a bejárat­ban elhelyezett faliújság beszél. Matakovics Márk ..Ahogyan nem szabad viselkedni"' címmel irt cik­ket egyik társnőjéről. Ó a tanulási idő alatt mással foglalkozik és más­nap szedi be az egyeseket. A neve­lőknek visszabeszél. A fiúkkal vere­kedik ... Arra kérjük, hogy a tanu- 'ási időt tanulásra használja és re­méljük, hogy így tudni fogja a más­napi anyagot." A bírálat módszeréből bizony sok felnőtt. tanulhatna. Igaz, Matako­vics pajtásnak is tanulnia kell még. többek között azt, hogy a „felhívja" szót egy ,.j "-betűvel írjuk. Hosszú György faliújságcikke is fi­gyelemreméltó, — ő is egyik társnő­jét bírálja: ......viselkedése eddig borzasztó. Egy esre felel és jampecoskodik, ug­rál az órán pedig nyafog, affekíal, azt hiszi, ő az a kisasszony, akinek nrr.dent szabad. Ugrál, verekszik a fiúkkal, felvág a dajjerral ...” (ez alatt valószínűleg a tartóshu'iámo* értette Hosszú pajtás, aki bírálatával bizonyára segített megnevelni egv magáról megfeledkezett pajtást) Vái OZafOS, vidám, szép é.et fo- lyvk hát a kollégium falain Délül és nem utolsósorban hasznos, fontos munka. Hogy ez a munka menny:re hasznos, mennyire fontos, mutatja az is, hogy az ellenség igyekszik minden piszkos eszközzel harcolni el'ene. Félnek a kulákok, hogy az is­kolán nevelődött, okosodott, ’negem- beresedett fiatalok hazatérve :e’ep- iezík őket, félnek a tudástól, a hala­dástól. Szvinyárovics Anica harmad- magával jött be az iskolába Kökény községből. Ma már azonban csak egyedül képviseli faluját az iskolá­ban. Hogy miért? Azért, mert pajtá­sainak szüleit „titokzatos" hangok megijesztették: — Csak délszlávul tanulnak a gyermkek, nem tudnak majd ma­gyarul! Mikor ennek ellenkezője bi- ’onyosodott be, más rémhírt kapott szárnyára a faluhan a stíl: — Szibériába viszik majd a gyer­mekeket. azért tanulnak oroszul! Természetesen ez. a „jóslat" sem vált valóra, de két megrémült szülő már kiszakította gyermekét az isko­lából két tanult emberrel kevesebb •esz Kökénvben, dörzsö'hetnék a ke- niket a kulákok. ha jövőre nem ta­níttatnák tovább ezeket a gyerme­keket. szüleik. Drávaleeresztúron -nég nagyobb kórt okoztak a délszláv dolgozó pa­rasztoknak a „jóakarók." A Béri testvérek fejlődését látva innen vagy 10 szülő határozta el: ők is beadják tanulni gyermekeiket a pécsi délszláv iskolába. Igen ám, de hamarosan elterjedt a hfr: „Ször­nyű dolog! Együtt alszanak ott s fiúk meg á lányok!" A szülők pedig — ahelyett, hogy meggondolták volna h dolgot, ahelyett, hogy saját sze­nükkel megbizonyosodtak volna a kósza hír valótlanságáról, hittek és visszatartották a gyermekeket. Ezek a példák mutatják, hogy mi- ’yen nagy munka vár a nevelőkre, az Iskola tanulóira: nekik kell a valóság ’géivel, a meggyőzés bizonyosságá­val széttaposniok a rémhír-kígyók sziszegő, mérget fecskendező fejét, nekik kell leleplezniük a délszláv fiatalok továbbtanulása ellen tűzzel- vassal agitáló ellenséget. Ehhez természetesen az is szüksé­ges. hogy az iskola növendékei, a diákotthon lakói minél több szépet, iót. vonzót mondjanak el második otthonukról és csak az igazat mond- ’ák róla. Dicséri^ is az iskolát, a kollégiumot a gyermekek, de hazud­nánk. ha azt állítanánk, hogy nem (ehetne még vonzóbbá tenni különö­sen a kollégiumot. A tisztaság, a rend terén még akad tennivaló bő­ven .De van tennivalója az oktatási "isztálynak is. Tervszerű beruházá­sokkal, jólzáró ajtókkal, jólműködő kályhákkal, tüzelhető szénnel kell segíteni ezt az igen fontos diákott­hont, hadd legyen még vonzóbb, még szeretettebb, igazi meleg ott­honná. amelybe megtiszteltetést jc- ent a bejutás, amelyért versenyez­lek majd a szülök, gyerekek, neve- ők egyaránt. Garami I as/.lo I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents