Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-20 / 272. szám

»». NOVEMBER 20

NAPCÖ

3

PAR 7 ÉS PÁ RTÉPITÉS «

*r /

Állandóan javul a fag- é« lagjelöltfelvéiel a komlói Kossuth-akna 111-as üzemében

A Kossuth-aknai III-as üzem párt- •tervezeténé! nem is olyan rég még fehérholló számiba ment, ha arról állottak, hogy egy új tagjelölttel v*8y taggal szaporodtak. Mintegy ''aram hónap óta azonban már meg- ^hkott dolog, hogy a vezetőségi ülé- 801 ilyen napirend is szerepe!': tag- ** ^gjelö’:(.felvételi kérelmek megvi- feiésa. Erről néhány szám:

•Ugusztusban 8. szeptemberben 9. októberben pedig ugyancsak kilenc taggal és tagjelölt (el gyár raped«» t a pártszervezet.

I* 3 december 6-i taggyűlésre már szí tették a javaslatot, újabb há- rr*t' elvtárs felvételére.

A pártszervezet vezetősége vala- r®nnyi tagja azt tartja: a tagjelölt- J^étel a jó politikai bömegmunka J*dménye kell, hogy legyen. A párt- Z*rv«*et minden tagjának van párt- j*íbizátása. Sokan elvtársi segít- nyújtanak a lemaradóknak, 8°k népnevelő munkát végeznek. aíhik keresztül a dolgozók megis- ierik és közelebb kerülnek a párt- Acs István elvtárs fiatal mér- j *■ Amikor kikerült az egvetemről. fakorlát! munka sok nehézségen- találta- magát szemben Bertus a pártszervezet titkára mc?- . Ugatta, sokáig elbeszélgetett vele «rókájáról, életéről. Utána még jó- ^aányszor felkereste ő is és a párt- j eteség többi tagja is. Beosztották tl Partoktatásba. ahova rendszeresen jár. A fiatal mérnök maga mö- érezte a pártszervezetet, önbi- j^a, -munkalendülete nőttön-nőtt ,P°sszií hetek múltán Bertus elv- «/* felvetette előtte a tagjelöltsée .nuólatát Örömmel kérte felvéte j, 8 Acs elvt.árs ma már a pártja ^ezet kiválóan dolgozó tagjelölt1^ Párt szervezetné! ez a munka ^S2erű. mindennapos.

Alincs egyetlen dolgozó sem, aki '>el a pártszervezet ne foglalkozna.

. fegielö'tfelvétel a pártmunka szerig rísz

w’3 mindenkihez eljut, tanítják. wel'k a dolgozókat. A pártszerve- közben eljuttatják tapasztalakat. a pártonkivüü dolgozók

y,/ _

sir e' ^ vezetőség tagjai, a nep- 3 Pártcsoportbizalmiak

is állta helyét. Később még jelentősebb munkát kapott. A békebizottságban tevékenykedett.. Békeestekre. csoportos beszélgetésekre járt. Közben állandóan kapcsolatban volt a pártszervezettel, együtt dolgozott a párt tagjaival.

A pártvezetéséi? időnként beszámoltatta munkájáról, újabb megbízásokat adott neki.

Egyszer aztán Bugyik ehrtársat Kellemes meglepetés érte. Arra kapott ugyanis meghívást, hogy men- ien el a pártszervezet taggyűlésére. Nagy élmény volt ez. Hallgatta, látta a kommunisták tanácskozását, maradandó emléket hagyott benne harcos, következetes fellépésük. Megismerte a pártszervezet életét, harcát, tettét a dolgozók érdekeiért, a tervek teljesítéséért. Bugyik elvtárs •ovid idő múltán maga is ott állt a aggyűlés előtt: felvételét beszélték meg és el Is fogadták. Másnap már arról beszélgetett vele Bertus elvtárs, hogy beosztják a pártoktatásba: hadd tanuljon, fejlődjön tovább.

Bugyik ’elvtárs példája egy a sok közül. Menyhárt István. Lencsés József, Mészáros József és a többiek mind-mind így kerültek a pártba. Ehhez sok segítséget adtak a párt- csoportok is. A pártcsoport a tömegek között él, ismeri a részlegén dolgozók képességét, munkáját. A tervek teljesítéséért vívott, harcban itt nőnek, edződnek a jövő tagjelöltjei. Tudják ezt Puskás Miklós elvtárs oáricsoportjában. A pártcsoport taglal foglalkoznak a pártonkívüliekkel megbízzák őket. dolgozó társaik segítésével. Ha pedig valaki felvételét

kéri a pártba, előbb a pártcsoport beszéli meg, s utána javasolja a pártszervezet vezetőségének. Ez azonban még nem honosodott meg minden pártcsoportnál. A pártvezetőségnek az a terve, hogy elsősorban a pártcsoportok foglalkozzanak a tagjelöltek nevelésével, maguk határozzák meg. ki érdemes arra, hogy a párt sorait erősítse.

Az utóbbi Időben már segíti a pártszervezet munkáját a DISZ és a szakszervezet is.

A DISZ hosszú ideig egyetlen fiatalt sem javasolt. A pártszervezet az utóbbi időben sók fiatal kommunistát küldött a DISZ-munka felélesztésére. Ács elvtárs és Nagy Gyula elvtársak, akiket nemrég vettek fel tagjelöltnek, vezetőségi tagok lettek. A DISZ most már jobban dolgozik, neveli a fiatalokat Vannak már, akik hamarosan a párttagok soraiba kerülnek. A szakszervezet mér több tömegszervezeti munkában kitűnt elvtársat javasolt felvételre.

A pártszervezet tovább akarja erősíteni sorait az arra alkalmas kiváló dolgozókkal. Erre minden lehetőség megvan, különösen ha a városi pártbizottság több segítséget ad. A párt- szervezet módszerbeli támogatást vár és nem az állandóan hangoztatott: „nyomjátok elvtársak, ez most fontos kérdés" általános szólamot. A tagjelöltfelvételi kérelmek mielőbbi elintézését azzal is meggyorsíthat- 'ák, ha a hozott, határozatokról időben. huza-vona nélkül értesítik a pártszervezetet.

Bot» JÓMtl.

Jól jövedelmez a háztáji tehén

íj < ezet ezek alapjan kü’ön-kü’öp I^p'alkozik nevelésükkel. Bugyik elvtárs egyik legjobb párton- brigádvezető volt. A pártszer- 1 sok tapasztalatot gyűjtött ösz- 'Í1,54itú1, hogy Bugyik elvtárs ki- ríit rnÚnkat végez, hasznos módsze- . hern rejti suba alá. A pártve!h S.é,? a negyedik békekölcsönjegy- bí2,alka'mával népnevelő munkával teeg. Örömmel vállalta és meg

Értesültünk arról, hogy Somberekén Krepsz János, a Béke tsz tagja — mint sok más termelőszövetkezeti tag .— tehenet vásárolt háztáji gazdaságába. Krepsz János már régen szeretett, volna istállójában tehenet 'átni, de a megvételre nem volt módja. Most a kormány fokozott támogatása révén erre is lehetőség nyílott. Felkerestük Krepsz Jánost is megkérdeztük, hogyan jövedelmez a háztáji tehén? Az alábbiakat válaszolta:

— Örömmel fogadta a család az új „lakót". Leányaim örültek annak. hogy nem kell többé tejért a szomszédokhoz járni és három forintot fizetni literjéért. Naponta hét 'iter tejet fejünk, ebből öt litert mindennap eladunk és két litert hagyunk a családnak. Alig múlt tíz napja, hogy tehenem van, de már ’átom, hogy kifizetődő lesz tartása. Tíz nap alatt 50 liter tejet adtam el amelyért 150 forintot kaptam. Ez havonta 450 forintot tesz ki. Ebbó' egész hónapban van pénz a háznál

— Míg nem volt tehenem és pénzBaranyai dolgozók béketizenetei a Béke-Viláötaoácssboz

Baranya mrjrye községeiben és városaiban most béke estekre gyűlnek össze a dolgozók, hogy hitelezze*, harcos helytállásukat a béke frontján. Ezeken a béke-esteken szüleinek

meg azok a békeüzenetek, amelyeket a hékeküldöttek visznek magukkal n

Békf-Vitágtanács november 23-án, héttőn kezdődő bécsi ülésszakára.

re volt szükségem, hogy a háztartásba vásároljunk, a tsz elnökhöz kellett mennem előlegért vagy pedig a rokonoktól kellett kölcsön kérni. Az ilyesmi kellemetlenül érinti az embert és oda vezet, hogy mire vége az évnek, bizony megcsappan a részesedés. mert már előzőleg elvitt belőle. Ezután ez nem fordulhat elő, mert a tej ára fedezi a házi szükségletet és amikor év végén eljön a zárszámadás egyben megkapja az ember a szép összeget. Ebből az ösz- szegbői vásárolhatok a családnak ruhát, a lányomnak menyasszonyi ke 'engyét. #

— Van egy hasas kocám, amely januárban ellik. Ennek malacaiból visszafizetem a tehén árát. még az első negyedévben. Utána a kocát meghízlalom, mert már öreg és he- 'yébe fiatalt állítok be. így mindig meglesz a hízónak valóm, a malacokért pedig többezer forintot kapok.

—vHelyes, ha minden tsz-tag házánál lesz tehén, egy-két sertés, mert ízzel a jövedelem nagyban emelkedik.

Az őszi mélyszántás a talaj víztárolásának, a bő termésnek dön’ő feltétele

4 tövő évi magasabb terméshoza- he.. üdékében itt az ideje annak.

‘Sy

a nyár folyamán kiszárad! tamérséklet következtében a párolgás is kevés, s így nagyobb meny- nyiségű víz szivároghat a talajba. A hónapokban viszonylag

ni a téli időszak alatt.

A talajba a nedvesség beszivárgása '~=>sú folyamat. Ahhoz, hogy a nedvesség 10--20 cm-t megtegyen, tömődö:t talajok esetében egy iioJ víztárolásáT' tó’agrotechnikával melegebb hónapokban viszonya ásítsuk J 8 " magasabb csapadékmennyiség a na

.A klímánk tVobb párolgás miatt csak a felsőbb napra is szükség van. Ha agyméteág ilSÍu»ctót»hianv 'alajré egek vízkészletének kiegészí- rés talajmélyfiéget veszünk alapul, twötfit. A lése szempontjából jöhet számi- - ugyanis termesztett növényeink

gyokerzetének zöme óbben a rétegben helyezkedik el — ennek a réteg- nek a beázásához legjobb esetben 4—5 hónapra van szükség.

Az előbb elmondották alapján könnyen megér.hető, hogy ősszel miért kell a talajt mélyen megművelni. Az őszi mélyszántás mélyen megnyitja a talaj felszínét és igen

a

’ - — —

’fecl-T? 32 alacsony termésátlagot. A !ti»t'séghiány a növénytermesztő tásba .

ísaD gátjából nem egyértelmű a A talaj víztárolásának kérdését ;sa^ekhiánnyal, meri a légköri komplikálja még az is, hogy a ku- °t kultúrnövényeink a ta- lönböző talajok nem egyformán visel- ltleT0*b®jöttével hasznosítják. Hely- kednek -a vízzel szemben. A táiajok- 3 tMsihacTnálat nak a vízgazdálkodás

* ' - 1 - - ‘■T

ve,

körtér!1 lej'--ós területeken folyik a vu.v«,«.»«..rriTr-z": , . , - ,_L.,.

ií^Hcodás _ hogy viszonylag bő- nogy a különböző talajok nem egy- jelentős mértékben meggyorsítja

J®8 csapadék' mellett növényeink- forma sebességgel nyelik él a felü- csapadékvíz beszivárgását.

■>- a ,-----í,i létükre hullott vizet. A másik tu- Az őszi mélyszántás minősége az

el

érendő célt nagymértékben beíofeyí-i^tejiűuvelés és talajhasználat ns” két alapvető tuelőfordulhat — különösen szempontjából^^ ^t ^ P ? pe.rik a

ti (1 a

£

81^ Egyforma mértékben használják

Ssentlőrinr hősségg lakosáng'ti űserti

Mi, szentlőrinci dolgozók, akik jórészt az Eszterházy-uradal»wn iscselédei voltunk, akiket évszázadokon keresztül nyomorított a földesúri kizsákmányolás, tizedelt a tüdővész, akik a közigazgatás urainak fényűző élete mellett széllé mi sötétségben sínylődtünk, üzenjük a Béke Világtanácsnak; hogy büszkék és boldogok vagyunk, mert békességben, lankadatlan szorgalommal építhetjük magunk é* gyermekeink jövőjét.

Büszkék vagyunk arra, hogy ma több. mint 100 gyermekünk sajátítja el a tudományt a középiskolákban. Büszkék vagyunk arra. hogy a düledező cselédlakások helyérp egészséges lakások épültek Tarcsa- pusztán. Büszkék vagyunk, hogy az Eszterházy-kastélyban, amely a mi verejtékünkből épült, a mi gyermekeink tanulhatnak. Büszkék vagyunk arra. bogy a múlt gőgjét, valamenn yiünk megaláztatását szimbolizáló kastély tövében jobb jövőnket hlrd éti a traktorok dübörgéseMi forrón szeretjük új életünket, azt a sok lehetőséget, amelyből eddigi eredményeink fakadtak. Ugyanakkor szivünk legmélyéből utáljuk azokat, akik szennyes, bűnös kézzel lángcsóvát akarnak vetni egyre szépülő életünkre, akik ismét községünkre akarják zúdítani * háború borzalmait.

Arra törekszünk, hogy valamen nylflnk munkája nyomán életünket egyre szebbé, gazdagabbá tegyük. Ezért a Béke Vllágtanáes bős harcosainak azt üzenjük, hogy ránk min dig számíthatnak, ahol acélos Izmokkal gúzsba kell kötni a háborús gyújtogatók kezeit Ránk mindig számíthatnak ott. ahol békés, boldog mosolyt kell varázsolni milliók ar- eára.*'

Baranya megye kisipari sxőretketselei dolgozóinak iixenete

M

i. Baranya negye és Pécs náros kisipari növefkeretetnek dolgozói, nagy örömmel és lel fa törléssel veUü.h^ hogy a kisipari szövetkezetek dolgozói is elküd.hvHk. küldötteiket a békéiméikozóra.

Ez fokozottabb helytállásra, még keményebb harcra lelkesií berm/h%~ két a világ békéjének megvédéséért vívott harcban.

Mi, szövetkezeti dolgozók « szó cMW<% építés reánk eső frontsiML, kaszán azzal harcolunk a békéért, hogy több és jobb szükségleti cikkek gyártásával és figyelmesebb kiszolgá íásátV járttfupje hozzá kormánypro- grammunk megvalósításához, a dolgozó nép életszínvonalának álandd nö. vetéséhez.

Harcos köszöntésünket küldjük a fíéke.VPágtméársmk ép kérjük, kövessenelt ’ el mindent, hogy megvédhess&k gyermekeink boldog életét, hogy soha többé ne legyen háború, hanem tar.'ós béke uralkodjék a VÜá gon''

„Miv bürokráciainontí’S ín dolgozunk“

lhn> _)eiotorauLnat — kuiuuum» ------.

ík. Baranyában, ahol túlnyomó lajdonságuk alakult ki. Az egyik a

• vízvezető képesség. Ez azt jelenti,'

iböző talajt-----—

ég

gel nyeli ■tt vizet. P

....... ... _ víztároló k

#a

ta’ hogy kultúrnövényeink azt mutatja, hogy a felületre hullo.t lyáso'ja. A

Rvfnnvií, mir-tóií-hon használják csapadékból mennyit tudnak ma- • — —

£ i. nyeiruv- ------ --ih

° Vfe 3lajban mégsem áll elegen- létükre hullott vizet. A másik tu- - a5va-<le”deíkezésre. Ennek az a lajdonság a víztároló képesség, meiy 1 —-----i----;„u- azt mutatja. ................

ht

a,a-i vízkészletét és tenyészide- gukban tartani, fittől j^ú^Sától és gyökérfejlődé- A baranyai talajok túlnyomó több- l*8ebh Vágóén szárazabb, vagy ned- ségükben mind a két tulajdonság a hátra le- tekin.etében kedvezőek, mert köb~ “ - ------Jál,

L^

hiiej-.^tepotban hagyják hátra le- tekin.eteDen Keuvcw^, v __

£í

^®t t- u’^n a talajt Ezért ala- méterenként 120—240 mm csapadék- s^jhas-1 ^^telen talajművelés és nak megfelelő vizet képesek elnyel- h^tebhZnalat ^tivetkeztében a talaj ni. Ila ezt az értéket összevetjük usfa, “. rétegoiben egy időszakosan Baranya megye évi átlagos csapadéköszeeével. ami hozzávetőlegesen

Its'®2 tő, ^.ay lum™.-----^ növ-ame'y az ezután követ- déköszegével, ami j £ eny számára viszonylag bő- 700 mm-nek felel meg, könnyen M)elehs^,f el? meIlett is ugyanazt megállapítható, hogy az évi csapa- ? lenne1 ’dezi eI0’ mintha száraz- dekosszegnek 16—33 százalékát tudét- ^°kövl átlagok alapján a csaSthat®Iosztesát vizsgáljuk, megal- s eSehh a toli hónapokban

b L? a csapadék, mint a mele- a6naPokban. Ennek ellenére fcítj*3 téli hónapok csapadéka biz vízháztartásának alap- Bi>nek a jelenségnek az a ^ta, hogy az alacsony bóják talajaink tárolni. Még kedvezőbb képet kapunk, ha a víztárolás szempontjából számításba jöhető téli hánnnnk- rsanadéköszegét vetjük osztónapok csapadéköszegét vetjük <zp ta'n’aink víztároló képességével. Eszerint a november, december január, február hónapok esappd-Mrft«- ibo mm és a kérdés ezek után az, hogy ezt a viszonylag nsgvome- äü vize. talajaink el tudják-e nyeimunka minősége tekin tétében csupán egy tényezőre szeretném felhívni a figyelmet, — ami ugyancsak szoros összefüggésben van Baranya megye természeti adottságaival. Mezőgazdaságunk szocialista nagyüzemeinél az esetek többségében adva van a lehetőség, hogy ne a lejtő irányában, hanem arra keresztben, a lejtő csapása mentén szántsunk. • Ezzel nagymértékben meggátolhatjuk a fagy által mor- zsalékossá vált talajrészek lehordá- sát, csökkenthetjük az elfolyó víz mennyiségét.

Megyénk dolgozó parasztjai, az állami gazdaságok, a termelőszövetke- z.e ek. a gépállomások dolgozói az elmondottakat vegyék figyelembe és jó munkájukkal rakják le a jövő úvi magas terméshozamok alapját. Margittal László TTIT agronómiái szakosztály.

Az újhegyi szőlőhegyen van egy telkem és azon volt két diófa. Nehogy félreértés essék, szeretném előre bocsátani: két közönséges diófáról van szó. Azaz, talán nem is olyan közönséges fákról. De ne vágjunk tüstént a dolog lényegébe, inkább nézzük meg magát az esetet. Egy szép napon megjelentek telkemen a villanyszerelők és tudatták velem, hogy a diófák akadályozzák a vezeték elkészítését. — „Vágják le azokat az ágakat, amelyek a vezeték útjába kerülnek" — mondtam nekik. — Meg is tették. Úgy megcsonkították a fákat, hogy egész nyugodtan lehetett volna használni őket villany- oszlopnak is. Elhatároz tam. hogy mindkét fát kivágom. Bár ne tettem volna, mert ezzel meg is kezdődött a kálváriajárás.

A helyi tanácshoz fordultam engedélyért. Meg is kaptam azzal a kikötéssel, hógy s törzseket adjam el az erdőgazdaságnak. Eddig rendjén is lett volna, mert magam is így számoltam. Az erdőgazdaságtól — melynek a központja a pécsi Nagy Jenő utcában van, — kétszer is kint voltak az elvtársak. Először megmérni, másodszor megnézni a fákat. Közölték velem, hogy ellenértékben vagy tűzifát vagy pedig pénzt kapok. Feleségemmel együtt meg voltunk elégedve az „üzlettel." A törzseket nyomban leszállítottam a pécsi külvárosi állomásra és mint, aki jól végezte ^ ^ <ót o’m^ntorn haza. Néhány napra nyugodt lelkiismerettel elmentem az erdőaazda- sáshoz, hogy felve- gvem a járandóságot. „Ez nem olyan egyszerű" — közölték velem és elkü’dtek a tanácshoz hogy hozzak onnét egy olyan papírt. amelyben igazolják hogy nprn tartozék adóval A tanacs igazolta, hogy erre'az évre már 80 forint túlfizetésem van.

Az erdőgazdaságnak azonban még ez is kevés volt s elküldött a Bécsi járási tanácsra, hogy .szerezzek be olyan írásokat, amelyekben igazolják, hogy - mostanában semmiféle

ingatlant neTn ndtam cl, nem is vettem. Hiába esküdöztem égre- tóldre, hogy mostanában semmit nem vet- tepi, nem adtam el ném hittek. „Nekünk Papír kell". Hát csak kelljen — gondoltam magamban és otthagytam őket, elmentem haza azzal a tudatta!, hogy egy lépést sem teszek többé az ügy érdekében. De a felségem nem hagyott békén. Kezdtem hát eiőlrőL

összeszedtem mindenféle iratot g fiókokból. Előkerestem a születési, házassági, valamint a kereskedői vi-- szonyomról szóló dokumentumokat és így felszerelve ismét elmentem az erdőgazdasághoz. „Igen — mondták — feltétlen el kell intézni az ügyet, de a2 elintézéshez szükséges annak igazolása is, hogy az elvtárs vclt-e valaha asztalos vagy síabó. nem rendelkezett-e valaha üzlettel, stb."

Elrohantam a KIOS2- ha. Kértem, ho^v igazolják. bizonyítsák, hogy én soha nem voltam szabó, sem asztalos. Igazolták is. — Na végre! — gondoltam magamban — most már el lesz intézve. Lihesve értem az erdőgazdaság épületébe. Diadalmasan meglobog tattam. mint egy harci zászlót a sok paksamétát és így szóltam: _

..

Na elvtársak, itt van az utolsó igazolvány vegre elintézést nyerhet az ügyem."

Az egyik tisztviselő p veszi. darabonként, mint már annviszor megnézi és ígv SZÓI;

• De elvtársam. csak eem képzeli hogv env- nv, cetür hozzácsatolhatok az ügyirathoz.“ Mtrtó akit a derült égből villám sújt ssyon, az sem vághatott szerencsétlenebb abrázatot, mint akkpr én. Magamban szidtam « bürokráciát..

„Hát hiába szaladgáltam össze-vissza? _

ké

rdeztem. — Talán nem ts kellett volna’" Az elvtárs rámnez én azí feleli: „Dehogy volt ez hiábavaló kénem. Mi bürokrácia- mentesen dolgozunk. Az elvtárs menjen el szépen a gyárvárosi anácshoz, mert ugye- bár ott van az állandó 'akhelye. onnan hoz- íon nekünk ezért a sok bizonylatért. egy igazolványt és azt vi- e el a városi tanácshoz aláírás, láttamozás végett, majd úgy hoz- 23 el ide az erdőgazdasághoz. Mi pedig intézkedünk, hogy a posta lakására kézbesítse a diófákért járó ösz- kzegefc."

Míg ezeket az igéket

hallgattam, szórtam az

összes átkot a bürokráciára és annak hűséges szolgáira, de már nem magamban, hatóm hangosan. így fef_ dúlva elindultam haza Feleségem mosolyog- va- fogadott „Ne mérg-elődj" — mondta. __

Me

g is fogadtam-taná- *>at. Es ez a szere.í- csém. mert a posta is

Wrom hét óta kézbesíti a pénzt és ha még mindig úgy sz;_ vemre venném az esetet, lehet, hogy én estem volna a bürokrácia áldozatául.

"''tót azonban levonhatjuk, hogy az eddigieknél sokkal jobban kell küzdenünk a bürokrácia és a bürt kraták ellen. Remélem, hogy cikkemből magukra ismernek az illetékesek és ezentúl sokkal lelkiismereteseb ben kezelik a dolgozók ügyeit.

Gylmesi József

Pécsújhegv in.

dűlő, 182, az,