Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-13 / 266. szám

1953. NOVEMBER 13 NAPLÓ 3 Az István-aknai szakszerrezet munkájáról Helyréig ásít ás Ne az irodából, a helyszínen szervezze és irányítsa a dolgozók versenyét A pécs-szabolcsi Isfcván-akna az ®~bbi hetekben rendszeresen nem *'jesíti tervét. Sokszáz tonna szén­ül adósa már az országnak s ez a Jenny iség napról-napra növekszik. November 10-én is például csak 84 százalékot értek el, rossz munkájuk- "al utolsó helyen kullognak a Pécsi Szénbánya Vállalat üzemei közötti versenyben. Ezért a súlyos lemaradásért fe­lelősség terheli az üzemi szak- szervezeti bizottságot is, amely igen kevés segítséget ad ahhoz, bogy a bányászok leróják adós­ságukat, minden nap teljesítsék a tervet. , A. szakszervezeti bizottság egyik tegfontosabb feladata a termelési tér vek teljesítésének biztosítása, a dol­gozók szakmai és politikai nevelése, a munkaverseny állandó szervezése. Azonban nem ezt teszik. A szakszer­ben vezetők és aktívák munkájá- nak homlokterében a napi problé­mák megoldása áll, minden tevé­kenységük ebben merül ki. Mindent arJ'a összpontosítanak, hogy a dol- ??zók ügyes-bajos dolgait orvosol­ok. Ez természetesen nem is baj. A annál inkább az, hogy eközben Jegfeledkeznek arról, hogy a dolgo­sokról való gondoskodás és a terv teljesítése elválaszthatatlan. íme egy Példa. Az üzemben sok az olyan dol­gozók száma, akik sorozatosan el­maradnak napi tervük teljesítésével. A szakszervezet, a nevelés és segítés m-iyett azt tartja: meddő próbalko- j velük foglalkozni, hiszen úgy sem ddják a tervet teljesíteni. Amit te- ‘■“t megszereznek a vámon, azt él­esztik a réven. Miközben az egyik ,‘Uaion mindent megtesznek, hogy a ?°‘8tzók jobb kedvvel, nagyobb lel- 7esodőssel végezzék munkájukat, ad- y? később maguk is fékjévé válnak „termelési tervek teljesítésének, arae ,ek a jólét további növekedésének aií*Pjai. a szakszervezeti bizottság nem tudják mit csináljanak. Ha né­ha-néha megbízzák őket feladatok­kal, akkor nem ellenőrzik ezek vég­rehajtását. Több, mint hatszáz dol­gozó tett felajánlást az évi terv túltel jesítésére. A bizalmiak és a vezetők vajmi keveset tudnak arról, hogy a dolgozók hol tartanak a teljesítésben, hol szorít a cipő, mennyire segítik őket a műszakiak, s így a felajánlá­sokból sok természetesen csak papí­ron marad. Gyánó elvtárs -mindig ar­ról panaszkodik, hogy nem tudnak operatívan dolgozni. Nos, az ellen­őrzés éppen az operatív segítés mód­szere. A bizalmi hálózat a vezetés, irá­nyítás gyengesége miatt rosszul dol­gozik, nem gazdája a munkahelynek. 'Meg kell jegyezni, hogy számos he- .ves kezdeményezéssel hozzáfogtak ahhoz, hogy munkájukat megjavít­sák.) Á bányászok előtt nincs tekm- téiyük, mert nem dolgoznak. Az ak­nán egyöntetű a vélemény, hogy a munkaidő jobb kihasználásával je­lentősen növelhetnék a termelést Ki más serkenthetné a dolgozókat a munka mielőbbi megkezdésére, a teljes munkaidő kihasználására, mint a bizalmi? De sok közülük elnéző, megalkuvó és beletörődik a „meg- változtatfhataitlanba." Házi János elv társ az egyik legjobb bizalmi is el­nézi a tétlenkedést, a munkaidő kö­rüli huza-vonát. A bizalmiak sokszor nem veszik figyelembe a dolgozók kérését, javaslatait. Inkább tovább kül­dik őket a felsőbb szervekhez mondván: úgysem tehetünk sem­mit. Várszegi György bizalmi példája az ellenkezőjét bizonyítja. Várszegi élv­társ szoros kapcsolatban áll a bri­gád dolgozóival, meghallgatja javas­ltaikat. Együtt dolgozik a műsza­kiakkal, harcol azért, hogy a terv teljesítésének feltételei mindig biz­tosítva legyenek. Megértéssel beszél­get a dolgozókkal s a példák erejé­vel serkenti őket a jobb munkára. Nem véletlen, hogy legutóbb a Mehl- mann-brigád kapta meg a célprémiu mot. A szakszervezeti bizottságnak terjesztenie kellene a jó tapasztala­tokat. A szakszervezet nem látja el ki­elégítően fontos feladatát a verseny szervezését és ellenőrzését. Pedig a bányászok kezdeményeznek, java­solnak, hogy lemossák a súlyos szé­gyenfoltot. A legutóbbi bizalmi érte­kezleten többen elmondták, hogy a műszak első negyedében szinte egyet len csille szén sem kerül ki, míg az utolsóban annyi, hogy nem győzik elszállítani. Miért nem indítanak hát versenyt a 480 perc teljes kihasználá sára? A szákszervezet még nem fi­gyel fel eléggé a kezdeményezésekre, nem teszi az egész kollektíva ügyévé a versenyt. A bizalmiak ugyan szer­vezik a versenyt, de abban nincs köszönet. Futtában, pár szót beszél­nek a dolgozókkal, felírják a válla­lást és mennek tovább. Nem magya­rázzák meg politikusán, hogy a ver­seny meggyorsítja a frontok előre­haladását, az elővájások ütemét, mert maguk sem látják, hogy a ver­seny felkarolja, kibontakoztatja a bá nyászok aktivitását, kezdeményező­készségét. A szakszervezeti bizottság az el­múlt bizalmiértekezleten meg­tette az első lépést, hogy a hibá­kat kijavítsak. Most arra törekszenek, hogy megala­pozzák a bizalmiak tekintélyét, hogy a dolgozók minden problémájukkal elsősorban hozzájuk forduljanak, s a bizalmiak jobban dolgozzanak együtt a műszakiakkal. Ha ezeket és a többi feladatot sikeresen megold­ják, akkor majd szaporábban megy a munka, növekszik a termelés és Tstván-akna is teljesíti éves tervét. B. J. , Ahogyan a szakszervezet „foglal- , °z>k" a termeléssel, az egyúttal mu- í^'ja a vezetésben meglévő hibáKat A szakszervezet vezetőinek vajmi kevés kapcsolatuk van az élet- „ tel. annál több az íróasztallal. K'’ár>ó elvtárs szerint azért, mert a bizalmiak, hol pedig a dolgo- ’tíu keresik fel őket és nem jut ide- 1 k az operatív munkára. Magától • tetödo, ha a vezetők nem keresik . 1 'dónként az aktívákat, a dolgnzó- úgy azok kénytelenek hozzájuk er>ni tanácsért, segítségért. Ha Lkában Gyánó elvtársék gyakrab- iari járnák a fejtéseket, több idejük L*nne az irányításra, amely teljesen l'lanyzik. A vezetés másik furcsa mód­szere: mindent maguk akarnak végezni. 'tervezik a felajánlásokat, minden jJ'szlicsári" üggyel elsőfokon foglal- jte^hak. Az alsóbb szervek és a bi - aaihiiak kezéből többnyire kiveszik Munkát, megfosztják őket önálló- Süktól, s így azok tétlenkednek, Százharnf ntf trak'or gyártásához e'egendo vasat ovíl'töítek eddig a baranyai fiatalok Százharminckét trak­tor készítéséhez ele­gendő vas a baranyai gyűjtők eddigi ered­ménye. Kis- és nagj^ diákok lelkes kutató­munkája után „vas­hegyek'1 emelkednek a gyűjtőhelyek udvarán. A komlói vájárisko­la villanyszerelőottho­nának kilenc tanulója fejenként tíz mázsa vas felkutatását vállalta. Tanulás után, szabad­idejükben fáradhatat­lanul járják a komlói aknák környékét, az üzemek területét. — Amerre megjelennek, eltűnnek a használha- tatlanul heverő vasda­rabok. Az elmúlt hé­ten még személyenként a négy mázsánál tar­tottak, a hét elejére pedig már valóravál- tották elhatározásukat: kilencven mázsa vasat gyűjtöttek. A pécsvidéki bányák területén az általános iskolások a legpélda­mutatóbbak. Bárány György a pécs- szabolcsi általános is­kola hetedikes tanulója másfél mázsa hulla­dékvasat kutatott fel házuk környékén. Egy hét óta azonban Bá­rány György és még több száz kis pajtása nem lelkesedik a fém­gyűjtésért. — Hiába visszük mi a vasat a pécsszabol- csi gyűjtőhelyre — mondják kórusban, — az átvevő hol nincs ott, hol más miatt elküld bennünket. A Pécsi MÉH Válla­lat hasson oda, hogy az átvétel jobb meg­szervezésével a kisdiá kok újból a régi len­dülettel folytassák a gyűjtést. A pécsi és baranyai fiatalok újabb csatára, a vasárnapi nagy fém­gyűjtés] napra készül­nek. Pécs városában nyolcezer fiatal kere­si majd fel az összes utcákat, valamennyi házat. H. L. A „Dunántúli Napló“ 1953 novem­ber 12-i számában „Kitüntetések a Nagy Októberi Szocialista Forrada- 'om 36. évfordulóján“ című hírünk­ben elírás történt. A helyes szöveg a következő: „A Népköztársaság El­nöki Tanácsa — a Minisztertanács javaslatára, — a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 36. évfordulója alkalmából kiváló munkájuk elisme­réséül a „Munka érdemrenddel1' tün­tette ki Hankó János és Gódor Fe­renc elvtársakat. Valkal József. Ben- kő János, Bánfai Józsefné és Szabó István pártfunkcionáriusokat a „Munka érdemérem"-mcl tüntették ki." Pécs dobozéinak békeüzenetei a Béke-Világtanácshoz A Béke.Vüágtandcs, amely legutóbb a magyar fővárosban ülésezett, no­vember 23—28-ig Bécsben tartja meg legközelebbi ülését. Az osztrák fővá­rosban tartandó ülésszakkal kapcso. latban Baranya megye falvaiban és a városokban, üzemekben, hivatalok, bon hetek óta lelkes hangulatú békc. küldötfvdlasáfó béke-esteleet rendez, nek. A béke-esteken egymásután szület­nek meg a baranyai békeharcosok­nak a Béke-Világtanácshoz intézett béke-üzenetei, amelyek dolgozó né. pilnk harcos békeakaratéi tükrünk vissza. A Pécs-meszestelepi békeharcosok üzenete |Mi meszestelepi bányászok és minden becsületesen dolgozó hazafi. 99öreg és fiatal egyaránt a világ minden békeszerető dolgozójával együtt nem kérjük, hanem követeljük a békét és ezért minden erőnk­kel harcolunk! Mi elsősorban azzal, harcolunk a békéért, hogy több szenet adunk a hazának, jó munkát végzünk. Leleplezzük a háborús gyújtogatok min den aljas propagandáját. Mi békében akarjuk tovább építeni boldog szo­cialista jövőnket. Ezért követeljük, hogy érvényesüljön a tárgyalások észeméie. hogy minden vitás nemzetközi kérdést tárgyalások útján rendezzenek! Tiltsák be az atom, a hidrogén és egyéb tömegpusztító fegyverek használatát! Töröliék el a bonni és párisi háborús szerződéseket! A négy nagyhatalom akadályozza meg az új háborús tűzfészek, a nyugat-német Wenn acht feléledését! Egyesítsék Németorszá got a Szovjetunió reális, észszerű és egyedül helyes javaslatai alapján! Gondtalanul játszó vidám és boldog gyermekeket akarunk, valamint mindenkinek boldog otthont és boldog jövőt! A fenti célok megvalósítása ériekében fogunk össze hazánk és a világ minden békeszerető dolgozó iával, hogy lefogjuk a háborús gyúj­togatok kezét, mert tudjuk, hogy a béke a népek nagy ügye és annál szilárdabb, mennél több ember van a földön, aki kész megvédeni." Pécs város tanácsának békeharcosai A pécsi várost tanács dolgozói szeretettel üdvözlik a Béke Világ- " ' tanácsot és a tanácskozásokhoz sop sikert kívánnak. Mi, itt or szagunk déli részén, Baranya megye központjában napról-napra fokozott jó munkával harcolunk a béke nagy ügyéért. Átéltük már a háború borzalmait tudjuk, hogy mit jelent a béke. Saját szemünkkel látjuk, hogy városunp mennyit fejlődött „ felszabadu­lás óta. Ui utcák nyíltak meg. szép, új lakóházak, középületek utak, gyér mekkacajtól hangos játszóterek létesültek, Mi békés megegyezést akarunk tárgyalások útján hogy tovább fer tődhessen városunk, gyermekeink jövőjére semmiféle árnvék ne vetődjék és tovább tejlődjék. mindig szebbé és boldogabbá váljék életünk.“ P cs-gyárvárosi békebarcosok \ Pecs-gyarvarosi Bekebizottsag nevében forró szeretettel üzen­99 jük a Béke Világtanács hős harcosainak, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 36. évfordulója alkalmával minden erőnk­kel. akaratunkkal, éberségünkkel repítünk a béke megvédésének nagy munkájában, hogy gyermekeink jövőjét szebbé, boldogabbá tegyük és az egész világ népeinek békés jövőjét jó munkánkkal, a békeharcosa­ink összefogásával biztosítjuk. Mi, Pécs-gyárvárosi dolgozók szeretettel üdvözöljük a Béke Világ­tanács összehívását. A béke érdekében kifejtett munkájához sok si­kert kívánunk. Mi békét akarunk! Ezért harcolunk és a békét minden erőnkkel meg is védjük. Harcos üdvözletünket küldjük a Béke Világtanács ülésére. Köszönt­jük valamennyi küldöttet és kérjük, tegyenek meg mindent a béke meg­védése érdekében. Legyen a népek között barátság és köszöntsön az era beriségre a jólét. Éljen a világ dolgozóinak békemozgalma!“ ■ir gukkal viszik a Béke Világtanács ülésére. Ezek az üzenetek népünk válaszát tartalmazzák a Béke Világ­tanács budapesti lelhívására? A béke-esteken megválasztott kül­döttek a járási béketalálkozókon ad iák majd át falujuk, vagy üzemük üzenetét és ezeket összegyűjtve a Béke Világtanács magyar tagjai ma­^ frzem'ebi/ottS’ág tagjai nézelődnek ; a delet már régen elharangozták r. úgy találják hogy a baromfitelep baeg a lovakhoz nem is érdemes a ""tenni. Úgy megy itt minden, mint rikacsapás — minek kukacos­uAz első értékelést délután íartot- .te'cg a párthelyiségben. Kozma rs bejelentését, hogy tegyék meg ^‘fevételeiket és javaslataikat, mély tp aztán kínosan mély csend követ­éé amit csak nagynéha zavart meg bátortalan krákogás. A »„/^bizottsági tagok mereven ma- alv nézve, a padlóról akarták le- tj:,'ásni: mit is kellene mondani? A aalj Szabadság küldötte talán ar­jj. gondolt, hogy minek itt bírálni? (Ja így lenne mindenütt! ö már itt 6 megmondta, hogy olyan ez Jte>ár. mint amit a filmeken mu­latnak. ^>nc« itt hiba **itv se. egyik szemlélő kifogásolja W- n:nes fehér kötény, meg fej- Wr’ > ‘dig egy ilyen fejlett, szép 'ben erre is kellene gondolni. (>a^teg beszél, de Szűcs elvtárs ar- h a kezdeti zavar után kárörömmé1 'rul és alig ül le a felszólaló kA kis gúnnyal jegyzi meg: „Egy látVlt körül kellett volna nézni. — ifin tta volna az elv.árs. hogv min- hj. fejőnek van két rend fehér ru- tj0|a- meg sapkája. Mi mindenre gon­jp kínos csend megszakad, min- 'Zétí*' rne8könnyebbülten mocorog a tp^én. igaz js_ kell okvetetlen- ^ ni- hiszen tanulni járnak ide más >A®yéből is — nincs itt semmi ki- Aj^aolni való — ezt olvassa ki a fül a székcsikorgásból. Hát igaz-e, hogy minden ennyire rendjén van a mágocsi Rákosi tsz- ben? Hogy nincs semmi javítani va- 'ó, nincs olyan szemle a világon amely újat tudna nekik adni? Nem. nem igaz ez. A valóság az hogy a szemlebizottság nem végzett jó munkát, képtelen volt olyan színvo­nalon értékelni a tsz állattenyészté­sét, hogy a hibákat egyáltalán meg­ássa és javaslatokat tudjon adni. Kozma elvtárs vezetésével a bizott­ság csak az első istállónál kérdezős­ködött, érdeklődött, de itt sem ellen­őrzött — és mire a borjúnevelőt el­hagyták. az egész szem'ebizott V\e csodálkozóbizottsággá“ változott. — Helyes, ha a szemlebizottság tagjai kicserélik tapasztalataikat a tsz tag- iaival. jól megnéznek mindent — de nem szabad szem elől tévesztendők hogy elsősorban nekik kell taníta- niok a szemle alá kerülő tsz-t. A bizottság, arnelv még legalább kilenc tsz-nél tart őszi szemlét, a 'egnagvobb hibát ott vétette, hogy nem érezte át — ez a szemle más mint az eddigiek. Ennek a szemle­nek a párt KV októberi határozatá­nak szellemében, — amely az elkö­vetkező két-hórom évben a legfon- osabb feladatnak, a mezőgazdasági — és benne az állattenyésztés fellen­dítését tűzte ki célul — kel! lezaj- ’ania. Uj módon nagyobb követel­ményekkel kell fe'lépni és hasznos nzonnál megvalósítható tanácsokat kell adni a hozamok növelése érde­dében. Elfelejtették, hogv a párt és az állam nagyobb követelményeket •ámaszt a megye egyik legrégibb ’egkiforrottabb és tegyük hozzá: 'gyík legjobb tsz-ével szemben, mint az egy-két éves szövetkezetekkel. Ami még jó Bikaion, vagy Hetve- helyen — az már nem elég, sőt ke­vés a mágocsi Rákosi tsz-ben. A bi­zottság többsége, mint a környék­beli fejletlenebb tsz-ek tagja — nem ‘udtak követelményeket támasztani, öreg hiba, hogy a szakemberek, Kozma elvtárs, meg a járási főállat- ‘enyésztő valami megmagyarázhatat- an szemérmesség folytán elhallgat- ák észrevételeiket. A másik hiba, hogy a bizottság­nak nincs munkamódszere. Nem osz- ották el a munkát és így mihdenki nézett mindent, de senki sem látott •nmmit. Mit nem vett észre a bizottság? A megye és hozzátehetjük ország­szerte híres mágocsi Rákosi tsz tag­iága és vezetősége joggal dicseked­het szép eredményeivel, saját erejé­ből felépített majorjával, a munka­egységekre jutó nagy részesedések­kel. Csak elismeréssel adózhat min­denki annak a páratlan lendületnek mellyel fejlesztették szövetkezetüket. De ez a meredekívű fejlődés megre­kedt — a mennyiségi változásokat nem követte minőségi változás. A megtorpanás oka az. hogv önelégült- fé váltak. Ez nemcsak abban jelent­kezik, hogy osztályvezetőn alul nem nagyon állnak szóba a megyei és ;árási kikü'döttekkel. hanem abban is, hogy mivel környékükön nem 'átnak jobbat — nem törnek az új­ra. nem támasztanak saját maguk­kal szemben nagyobb igényekét. A oalázott, önitalós istállókban lényegé nen ugyanolyan módszerekké1 terme1 nek, mint a kaposszekcsői Táncsics­ban, vagy a csikóstöttösi Tartós Bé­kében és ezért, éppen ezért kicsinyek a hozamok, az állattenyésztési ered- medmények: A gazdaság tehénállományának fe íési átlaga 7.Í liter — a '.ehetőségek­hez képest hallatlanul alacsony. Ah csony, mert nem alkalmazzák a fej­lett termelési módszereket, a tőgy- masszást és az utócsepegtetést, és nem valósították meg az egyedi ta­karmányozást sem. Hiába vannak az egyedi etetőrácsok, ha a takarmányt nem mérlegelik, egyformán és nem termeléséhez mérten etetik a jószá­gokat. Megvan-e a mód a fejlett módsze­rek és az egyedi takarmányozás be­vezetésére a mágocsi Rákosiban’ B? lehot-e azonnal vezetni Feltétlenül Ezek az intézkedések méghozzá min­den külön kiadás nélkü1, rövid idő, a att megnövelik a hozamokat. Nem kielégítő a Rákosi tsz lehe­tőségeihez képest a takarmány elő­készítése sem. Kisebb tsz-ek, melyek nem rendelkeznek elég hellyel es al­kalommal — megvalósították a ta­karmány malátásítását és élesztösi lését. Ez hiányzik itt. de a lehetősé­gek megvannak rá és feltétlenül élm s kell velük. Különösen gyenge lábon áll a »e­r. yésztőmunka. Nem neve’tek aoaál- atot és már két alkalommal egyéni paraszttól vettek 10—10.000 forint­ért bikát. A kocák megtermékenyíté sére pedig olyan gyenge, korcs kant használnak, amelyet feltétlenül, azon nal ki kell dobni a tenyésztésből. Melyik tsz-nek van meg a módja ha nem a mágocsi Rákosinak, hogy kiváló, apaállatokat neveljen, ne- csak saját szükségletére, hanem el­adásra is? Helytelenül és kórosun •ervezik a haszonállatok értékesítését s. A hízókat 120 kilós súllyal akar­ták értékesíteni, amikor 140—160 ki­ára is felhizlalhatok. Á párt és a kormányprogramm ellen vét. a hús 's a zsírellátást korlátozza az. aki 'bben az aránylag takarmánybő esz- endőben félig kihízlalt sertéseket ' kar piacra dobni. Ugyanígy helyte­len a malacok nagymértékű eladása is. A tsz vezetősége, azzal, hogv a hízóknál és a malacoknál kihasznál­ta a mostani nagy keresletet a mai verébért elfecsérli a holnapi túzokot. Még egy. amit feltétlenül észre kel lett volna vennie a bizottságnak. Baj van, nagy baj a takarmányalappal. 600 kát. hold szántóhoz mindössze 11 kát. hold lucernásuk van, meg 10 kát. hold gombosheréjük. Ez min­den. A tavasz folyamán feltétlenül növelni kell a pillangós takarmány- növények vetésterületét, mert a fe­hérjedús takarmányok hiánya máris rezhető a tehenészetben. . A második értékelésen, uielyet a megyei tanács elnökhelyettese, No- vics János elvtárs vezetett — ez a nem hivatalos szemlebizottság feltár 'a a bajokat, melyek felett az első, a „hivata’os" szemlebizottság elsik- ott. A mágocsi Rákosi tsz megkapta azokat az útmutatásokat, melyek vég óhajtásával a tél folyamán eredmé­nyes nagy hozamokat teremtő áüat- enyésztési munkát indíthatnak meg. \z új eredményekre biztosíték a tsz állattenyésztési dolgozóinak szocia- 'ista kötelezettségvállalása: decem­ber 21-ig két literrel emelik a í’ejési átlagot. * Attele'tetési állattenyésztési szem- e előtt állnak a megye terme'őszö- vetkezetei. Ezek a szemlék — ha ala posabban .mélyrehatóbban végzik munkájukat, nayy segítséget nyújthatnak az állatállomány sikeres átteleltetésé ben, az állati termékek hozamának gyors megnövelésében. A szemlebi­zottság minden tagja erezze magát a dolgozó nép személyes küldöttjé­nek — akiknek az a feladata, hogy gyors, eredményes intézkedéseket ja vasoljon az állattenvésztó munka fellendítésére és biztosítsák a me­gye lakosságának állati termékkel történő bőséges ellátását. Oroszlán Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents