Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-06 / 261. szám

DUNÁNTÚLI ViLÁG PROLETÁRJA/ EGYESÜLJETEK! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetöséffének 1953 október 31-i határozata k ________________________________________) AZ M DP BAR AN YAM E GYE I PÁRTBIZOTTIÁCÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM AHA 50 FILLEK PENTF.K, 1953. NOVEMBER 6 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 október 31-i határozata A Magyar Dolgozók Pártja Köz- Ponti Vezetősége 1953. október 31-i ölesén a politikai bizottság beszá­molójához az alábbi határozatot "ózta: I. A Központi Vezetőség 1953 júniusi ölbővített ülése feltárta a párt ve­zetésében, a belső pártéletben, a párt gazdaságpolitikájában, a párt es. a dolgozó tömegek, valamint a Bart és az állam viszonyában meg­mutatkozó hibákat és meghatározta a hibák kijavításának útját. A Köz- Ponti Vezetőség leszögezte, hogy Pártunkban a vezetés legfőbb elve — * vezetés kollektivitása; hogy a párt- **et törvényévé, szilárd alapjává kell tennj a bírálatot és önbírálatot, va- táhiint a pártonbelüli demokráciát. , A Központi Vezetőség határozatot "osott a párt gazdaságpolitikájának megváltoztatására. Kimondotta, lassítani kell a szocialista ipa- .,0sítás és ezen belül a beruházó *■-' Plemét; ugyanakkor fokozott mér­tekben fejleszteni a népgazdaság **°n ágait, amelyek elsősorban a munkásosztály és általában az egész 7b szükségleteinek kielégítését szol- JmJák: a mezőgazdaságot, a könnyű- élelmiszeripart. Fokozottan kell ejlesztcnl a lakásépítést, a munka- * egészségvédelmet, a szociális és ‘'P'turális intézményeket. A Köz- Ponti Vezetőség határozata értelmé- átcsoportosítást kell végrehaj­ts!. »z egész népgazdaságban an- érdekében, hogy a szocializmus építésével párhuzamosan, állandóan *}. következetesen emelkedjék a mun öasosztály, a parasztság, az értel- 2"*ég, az egész magyar nép élet- öinvouala és gyarapodjék művelt­sége. . ..A Központi Vezetőség júniusi ki- “°vitett ülésének határozata új. nagy J?erü feladatokat állított a Magyar yp'gozók Pártja, a magyar mun- _aSosztály és parasztság, az egész magyar nép elé, s egyben meghatá- *ta a Magyar Népköztársaság kor­ányának politikai irányvonalát is. . júniusi kibővített ülés határozata í szakaszt nyitott a Magyar Dolgo- Párt iának életében és a ma- syar népi demokrácia fejlődésében. II. uA Központi Vezetőség júniusi ki- "vitett ülése óta eltelt négy hónap Päsztalatai teljes mértékben hizo- ^'tják a hozott határozatok helyes- 8®t és időszerűségét. E határozatok ^valósítása során ráléptünk a dol- *ó nép szociális és kulturális bkségietei fokozottabb kielégítésé- °ek útjára. Iá ^ Kii*P«>nti Vezetőség irányvona- ,-_^ak megfelelően a kormány két ‘ben hajtott végre árcsökkentést. ®s?állította több, mint nyolcszáz „házati, majd tízezer közszükség- 1- .c'kk árát. Ilyen nagyarányú ár- , szállítás nem volt még hazánk- Ij n*. Az árleszállítások révén a la- rj *SaK évenként másfél milliárd fo- "tot tak,--ít meg. A minisztertanács 'úén csökkentett összegben bo- V;iku 1* ki a békekölcsönt, ami to- t. bí hétszáz millió forinttal növel- , miinienekeldtt a munkások és al- e 'Jbúzottak .vásárlóereiét. Kezdeti , m_ények mutatkoznak a közsziik- tj® ®u cikkek választékának kibőví- réif m'nüségének megjavítása te­k.MeKgyorsult és kiszélesedett a la- á ^^kezés. Az idén elkezdett és kók«V*i évben befejezésre kerülő la- s-".önépítéssel megalapoztuk a dol- lakásszükségleteinek fokozot- tiihl! hielégitését. A fővárosban és a ki vi(’éki városban megkezdődött na*ak tatarozása. te^.,korrnany jelentősen csökkcntct- gvii2letv* elengedte a parasztság bc- yujtesi hátralékait. Törölte a kivé­teli kártérítéseket. Részben, illetve hál **n elengedte a parasztok adó­ra,®'ékalt. Határozatot hozott ár­kén lényegesen csökkenteni * a* új begyűjtési rendszerben a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók beadási kötelezettségét, mégpedig úgy növényi, mint állati termékekből. A begyűjtési kötele­zettséget három évre előre, egyszer­re kell megállapítani. Gyökeresen megváltoztatta a termelési szerző­dések egész rendszerét, olymódon, hogy ezek előnyösebbé váltak a ter­melőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára. Le­szállította a gépállomások díjtételeit, lehetővé tette, hogy azok, akik igény beveszik ezek szolgáltatásait, válasz­tásuk szerint pénzben vagy termény ben fizethessenek érte. Fokozott mértékben biztosította a gépállomá­sok gépi munkáját az egyénileg gaz­dálkodó parasztok részére. Megvaló­sította az egész mezőgazdaságban az ingyenes állatorvosi szolgálatot. Je­lentős állami támogatással sigiti elő az állattenyésztés fokozása ér­dekében a silóépítést. Komoly ked­vezményeket biztosított a szőlőter­melés és a kertgazdaság fejlesztésé­re. Mindezen rendszabályok kedve­zően befolyásolják a parasztság hely zetét. Emelik jövedelmét, fokozzák termelési kedvét, növelik biztonság- érzetét. Elősegítik a város és a fa­lu közötti áruforgalom kifejlődését. Szilárdítják, szorosabbá teszik a munkásosztály szövetségét a dolgozó parasztsággal. A Központi Vezetőség júniusi ha­tározatának kezdeti eredményeként eme’kedett a munkásság reálbére. A megtett intézkedések következtében 1953 második felében a munkások és alkalmazottak jövedelme egymil- liárd forinttal növekszik. Mintegy négy és fél- öt milliárd forintra rúg az az összeg, amely a folyó évben az árleszállítások, a különféle állami járandóságok csökkentése, illetve el­engedése, valamint a parasztságnak nyújtott termelési támogatás révén a lakosság különféle rétegeinek jut. Az eddigi intézkedések folytán 1954- ben a munkások és alkalmazottak, másrészt a parasztság külön-kü’ön mintegy három milliárd forintot ki­tevő kedvezményben részesül. A Központi Vezetőség megállapít­ja, hogy a júniusi kibővített ülés ha­tározatának megvalósítása — amely népünk jólétének állandó emelését tűzte ki főfeladatul — az elért ered­mények ellenére, nem kielégítő. En­nek oka egyes gazdasági és párifunk oionáriusok részéről megnyilvánuló értetlenség, ragaszkodás a régihez, a megszokotthoz, sőt helyenként el­lenállás a párt és a kormány he­lyes politikájával szemben. Ilyen jelenségek elsősorban az Országos Tervhivatalban, a nehézipari minisz­tériumban, a kohó- és gépipari mi­nisztériumban, valamint a párt Köz ponti Vezetőségének apparátusában, a terv- és a pénzügyi osztályon mu­tatkoznak. A Központi Vezetőség júniusi ha­tározatának gyorsabb és eredménye­sebb megvalósítása érdekében hala­déktalanul meg kell szüntetni a hu- ea-vonát s a helyenként megnyilvá­nuló ellenállást, mert ez lassítja, fé­kezi a népgazdaság erőinek átcsopor tosítását, hátráltatja az átcsoportosí­tással kapcsolatos nehézségek mi­előbbi leküzdését. III. A Központi Vezetőség megállapít­ja, hogy a nehézipar terén most a főfeladat nem a további fejlesztés, hanem mindenekelőtt a már elért eredmények megszilárdítása. Hason­lóképpen a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek terén most a főfeladat nem a további területi vagy meny- nyiségi növelés, hanem a megszilár­dítás. a terméshozam növelése, a Jövedelmezőség emelése. Iparunk és ezen belül elsősorban a nehézipar hatalmasan fejlődött. A magyar Ipar termelése jc'enteg több, mint háromszorosa a második világ háború előttinek. Hazánk ipari or­szág lett. Erre joggal büszke a Ma­gyar Dolgozók Pártiának minden tag ja, munkásosztályunk, egész dolgozó lépünk. Iparunk fejlődése mögött azonban komolyan lemaradt mező- gazdaságunk fejlődése. A mezőgazda ság lemaradása népünk jóléte emel­kedésének fékjévé vált. Ezért most az a feladat, hogy ipa­rosításunk hatalmas eredményeire, viszonylag fejlett nehéziparunkra tá­maszkodva, fokozott erővel lássunk hozzá mindenekelőtt mezőgazdasá­gunk elmaradottságának felszámo­lásához. a mezőgazdasági termelés hozamának emeléséhez. Ez a legkö­zelebbi két-liárom esztendőre a szo­cializmus építésének kulcskérdése Magyarországon. Ez további fejlő­désünk döntő láncszeme. Ahhoz, hogy pártunk sikeresen végre tudja hajtani ezt a politikát, elengedhetetlenül szükséges az ipari termelés és a beruházások alapvető átcsoportosítása. Csak a szükséges átcsoportosítás szervezett és gyors végrehajtásával biztosítható a köny- nvű- és élelmiszeripar termelésének növelése — tehát a fogyasztási és közszükségleti cikkek mennyiségé­nek növelése —, minőségileg javítása és főként a mezőgazdaság gyors fej lesztése. Ezért a Központi Vezetőség szükségesnek tartja, hogy pártunk tagjai — ki-ki a maga területén — minden tudásukkal és erejükkel biz­tosítsák a szükséges átcsoportosítás szervezett és sikeres végrehajtását. A Központi Vezetőség júniusi ha­tározata megállapította, hogy a szo­cialista iparosítás politikája helyes volt, de az iparosítás túlságosan gyors üteme akadályozta az életszín­vonal emelését, a mezőgazdasági ter­melés fejlesztését. Az aránytalansá­gok kiküszöbölése érdekében az 1954. évi népgazdasági tervben lénye gesen csökkenteni kel! a nehézipari beruházásokat. Az eddiginél gyor­sabb ütemben kell fejleszteni a köny nyű- és élelmiszeripar termelését. Lényegesen meg kell változtatni a fogyasztási és termelési javak ter­melésének arányát a fogyasztási cik kék javára. Biztosítani kell, hogy a nehézipar üzemei is jelentős mérték­ben gyártsanak közszükségleti cik­keket. Gyorsabb ütemben kell fej­leszteni azon iparágak termelését ímezögazdasági gépek, műtrágya, nö vényvédőezerek, állatgyógyászán szerek, stb.) amelyek a mezőgazda­ság fejlődését segítik elő. A Központi Vezetőség megállapít­ja. hogy az iparosítás túlhajtott üteme miatt kárt szenvedett az ipar egyes fontos területein az üzemeltetés biz­tonsága. Háttérbe szorult a gépek rendszeres karbantartása, pótalkat­részek gyártása, tartalékok képzése. Az iparfejlesztés lassúbb üteme le­hetőséget nyújt e hibák kiküszöbö­lésére, a termelés jobb megszervezé­sére, a folyamatos anyag- és ener­giaellátás biztosítására. Az ország zavartalan villamosener gia ellátásának érdekében a legfon­tosabb tennivaló: az országos koope­rációba bekapcsolt nagy erőművek biztonságos üzemeltetése, a rendsze­res karbantartás és javítás, az erő­művek ellátása tartalék alkatrészek­kel. Vaskohászatunk termelje ponto­san. prngrammszerűen azt, amire ipa runknak szüksége van. Legfontosabb feladata a minőség megjavítása, A szénbányászatban el kell érni a reá­lisan megállapított terv' hiánytalan teljesítését, egyenletesen, hónapról- hónapra. Ehhez szükséges a bányá­szat irányításának megjavítása. a megfelelő munkáslétszám biztosítása, figyelmesebb gondoskodás a bányá­szok —t és elsősorban az új munká­sok ellátásáról és neveléséről. Biztosítani kell az iparban az 1953. évi népgazdasági terv sikeres tel*,-sí lését és az 1954. évi népgazdasági terv alapos, átgondolt előkészíteti* annak érdekében, hogy az átmenet 1953-ról 1954-re zökkenőmentes le­gyen. Fokozott gondot kell fordítani az új helyzetben az önköltségcsökken lésre, s a termelékenység emelésére, mert ezek a szocialista felhalmozás, s a nép életszínvonala emelésének döntő forrásai. Meg kell javítani a termékek minőségét mind á könnyű- és az élelmiszeriparban, mind az egyéb iparágakban s az építkezése­ken. A legszigorúbb takarékosságot kell megvalósítani anyaggal, energia val, pénzeszközökkel. Biztosítani kell a szilárd szocialista munkafegyelem, a technológiai fegyelem, a bérfegye­lem megerősítését. A Központi Vezetőség leszögezi: a párt politikájának és a kormány programmjának sikeres megvalósí­tásától függ elsősorban, hogy tovább emelkedjék hősiesen dolgo­zó munkásosztályunk élet­színvonala. annak az osztálynak anyagi és kulturális ellátottsága, amely szocializmust építő államunk vezető ereje. A Központi Vezetőség meg­állapítja, hogy bár a párt júniu­si határozata és az új kor­mányprogramot megjelenése óta javult a munkásosztály helyzete, azonban ez a javulás még korántsem kielégítő. Ezért kóte'ezi a politikai bizottságot és felhívja a miniszter­tanácsot, hogy dolgozza ki azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik a munkásosztály gazdasági, szociális és kulturális helyzetének további javu­lását. Gondoskodni kell arról, hogy a minisztertanács sürgősen tárgyalja meg és fogadja el a munka törvény könyvének olyan módosítását, amely kiszélesíti a munkásosztály és az alkalmazottak jogait. A népgazdaság teherbíró képessé­gének megfelelően — meg kell való­sítani a munkásosztály anyagi ellá­tottsága. a munkaviszonynak, a munkavédelemnek, az üzemi szociá­lis. kulturált*! és sportintézmények megjavítását. Rendezni kell a legnehezebb testi munkát végző és a népgazdaság szá­mára különlegesen fontos szénbányá­szati dolgozók bér- és munkaviszo­nyait, hasonlóképpen a legalacso­nyabb fizetésű munkások bérviszo­nyait is. Helyes aránvt kell létre­hozni az egyes munkáskategóriák bé­rei között. Fokozottabban kell gon­doskodni az idős munkásokról és mindenekelőtt javítani kell a régi jogon nyugdíjas ipari munkások nyugellátását. A Központi Vezetőség felhívja az állami-, a szakszervezeti- és párt­funkcionáriusokat, az üzemek, bá- nvák. vállalatok igazgatóit, hogy fel­tétlenül. minden körülmények kö­zött biztosítsák a kormány által fel­emelt munkavédelmi és szociális be­ruházások programmjának teljesíté­sét. Gondoskodjanak nap-mint nap •v dolgozókról, szükségleteikről, jogos kívánságaik kielégítéséről, panaszaik orvoslásáról. A terv teliesítése és a dolgozókról va’ó gondoskodás: elvá­laszthatatlan! Ez a Magyar Holgo- Tók Párt iának és Nénköztársaságunk kormányának politikája! IV. A Központi Vezetőség júniusi ülé­se óta eltelt időszak bebizonyító? hogy a dolgozó parasztság egyre egy­ségesebben tömörül a párt és a kor­mány politikájának támogatására. Pártunk keresztülhúzta az ellenség tervét a termelőszövetkezetek szét­bomlasztására. Idejében hozott, he­lyes határozatokkal és széles politi­kai tömegmunkával megvédte a szö­vetkezeteket. Az eredményes harc, amelyet a szövetkezeti parasztság pártunk vezetésével a szövetkezetek megvédéséért az utóbbi négy hónap­ban vívott. megmutatta, hogy nagyüzemi, szocialista, szövetkezeti gazdálkodás mély gyökereket eresz­tett a magyar faluban. A szövetke­zeti termelésnek többszázezer főnyi lelkes, harcos, céltudatos tábora van. melyre pártunk, munkásosztályunk bizton számíthat. Az egyénileg gazdálkodó parasz­tok termelési kedvének, biztonságér­zetének fokozódását bizonyítja a mezőgazdasági termelési eszközök iránt növekvő kereslet, továbbá az * tény. hogy a tartalékföldeket már csaknem teljes egészében bérbevet­ték a dolgozó parasztok s nem egy községben kevésnek is bizonyult a bérbevehető földterület. Az egész dolgozó parasztság foko­zódó termelő tevékenysór,'rri támasz kodva a Központi Vezetőség és a minisztertanács a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésére irányuló alapvető intézkedések előkészítését határozta cl. Ezek fő célia: a ga­bona-kérdés megoldása, a termésho­zam növelése; az állattenyésztés ho­zamának emelése; a lakosság bőséges burgonya- és zöldségellátásának biz­tosítása; a világhírű magyar bor-, és gyümölcstermelés feljavítása; a gépállomások további fejlesztése és munkájuk minőségi .megjavítása. Ezen alapvető kérdések megoldá­sa érdekében a Központi Vezetőség elhatározta, hogy még ez évben meg­tárgyalja a mezőgazdasági termelés további nagyarányú fellendítése ér­dekében szükséges rendszabályokat. A mezőgazdaság e nagyarányú fej lesztésének politikája a dolgozó pa­rasztság, a munkásosztály, egész népünk alapvető érdeke. A munkás- osztály. s általában a városi dolgo- "»k életszínvonalának emelése leg­közvetlenebbül a növénytermelés és állattenyésztés fejlesztéséiül függ. Az élelmiszeripar és részben a köny- nvűipar nyersanyag ellátásának eme •ése mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés fokozását követeli meg. A mezőgazdaság fejlesztésének po­étikája erősíti népi demokratikus államunk alapját: a munkás-paraszt szövetséget. Szorosabbra fűzi a mun­kásság és az egész dolgozó paraszt­ság kapcsolatát, elmélyíti, erősíti a munkásosztály szövetségét a közép- parasztsággal. A munkás-paraszt szö­vetség erősítése érdekében is foko­zott gondot és figyelmet kell fordí­tani a jelenleg a mezőgazdaságban túlsúlyban lévő egyénileg gazdálko­dó parasztok termelési szükségletei­nek kielégítésére, össze kell egyez­tetni a paraszti kisárutermelök egyé­ni érdekeit a munkásosztály, az ál­lam érdekeivel mindkettőjük hasz­nára. Gazdasági és politikai rend­szabályok révén el kell érni. hogy to­vább javuljon a viszony a párt és a dolgozó parasztság között és nem utolsósorban a párt és a középpa­rasztság között. Minden körülmények között biz­tosítani kell az őszi munkálatok, a szántás, a vetés, a mélyszántás stb. mielőbbi, jó minőségben való elvég­zését, a felemelt kenyérgabona vetés­terv megvalósítását. mert ettől függ iövőévi kenyerünk és mert ez lépés * kenyérgabona kérdés megoldása felé. V. A Központi Vezetőség elhatározta hogy lényegesen meg kel! javítani a város és a falu áruellátását s az áru­forgalmat. A lakosság szükségletei­nek fokozottabb kielégítése érdeké­ben meg kell változtatni a nemzeti jövedelem felhasználásának ará­nyait. Az 1953 évi ötvennyolc száza­lékkal szemben 1954-be.n a nemzeti •övedeleinnek mintegy hetven száza­lékát kell a lakosság ellátására for­dítani. Biztosítani kell. hogy a lakos­ság nemcsak több. de johbminösé- gű és gazdagabb választékú áruhoz jusson. 1953 negyedik negyedében és fokozottabban 1954-ben jelentősen növelni kell azoknak az áruknak a mennyiségéi és választékát. ame­lyek iránt a kereslet megnövekedett s amelyekben még hiány mutatko­zik. Nagyobb mennyiségben kell gyártani és forgalomba hozni jómi- nőségű szöveteket, készruhát, cipőt, gyermekfehérneműt, bútort, edény- árut. különböző háztartási felsze­relési tárgyakat, motorkerékpárt, stb. 1954-ben biztosítani kell a la­kosság ellátását jóminőségű tüzelő­vel. A paraszti vásárlókat jobban el kell látni kisgépekkel, műtrágyá­val. szerszámokkal, szeggel, dróttal, építőanyaggal, mésszel, rézgáliccal, stb. Meg kell javítani kereskedelmünk munkáját. Belkereskedelmi szerv- ok munkájából ki kell küszöbölni j szervezetlenséget, vezérelvünkké kell tenni a vásárlók igényeinek mi­nél tökéletesebb kielégítését, uS- íönség figyelmes, gondos kiszolga- 'ását. Az ipari központokban a mun­kások. a dolgozók igényeinek gon­dos mérlegelésével tovább kell fej­leszteni az üzlethálózatot, el keli ér- ni, hogy a dolgozók gyorsabban vé­gezhessék cl vásárlásaikat és mun­kájuk után is friss élelmiszerekhez (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents