Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-29 / 280. szám

6 NAPLÓ 1953. NOVEMBER *9 IFJÚ BÉKEHARCOSOK NEVELŐJE B -keharcoa... Mennyi minden Jut eszünkbe, ha ezt a szót hall­juk! A Rosenberg házaspár, Henry Martin, a hős francia tengerész; Tyihonov szenvedélytől izzó versei; Paul. Robeson, a néger énekes hang­ja. a fiatal francia lány amin;; a lő­szert szállító szerelvény mozdonya elé véti magát —- mind-mind benne van ebben a szóban: békeharcos. Sok-sok nagyszerű hőstettet, szám­talan békeharcos hős nevét kapta szárnyára a hír. Nobel-békedíjat egyi|c hős sem kapott, mint Mar­shall tábornok, de többet jelenít min­den Nobel-díjnál az; hogy ezeknek az embereknek a nevét az egyszerű dolgozók, kisemberek milliói és százmilliói tartják becsben, mindet drágaságként nagyobb kincsként. És ezek az egyszerű emberek hű kö­vetőivé váltak a nagy békeharco­soknak. Hőstetteket. visznek ők is véghez r— mindennapi apró hőstet­teket. A párisi házak falára ök fes- j tiik fel nagy fekete’ betűkkel: „Ami go home!", ók sztrájkolnak Chicago húsüzemeiben, ők tagadják meg a hadianyag kirakását Toulonban. De náíunk is megtaláljuk őket kisgyü- léseken, a tervüket túlteljesítő mun­kások. a gyermekeiket szeretve féltő anj-ók között. Életük, tetteik egy­szerűek. Mégis, beletartoznak a bé- kéharcosok sorába, mint például Halmos Ferencné tanítónő is közé­jük tartozik. Sojtrsok szülő, még több iskolás­gyermek ismeri a Má.yás király-ut­cai Iskola csendesbeszédű, szőkehajú alacsony termetű tanítónénijét. A ..né­ni" jelző nem a kora, inkább hi­vatása miatt csatlakozik nevéhez így Van éz: a tanítónő, ahogy el­hagyja az iskola padjait, már néni­vé válik. De akkor lesz csak igazán fiatalos Halmos Ferencné arca, mi­kor gyermekeiről — tanítványairól beszél, — mikor nevelő munkájáról kerül szó. Halmos né tanítványainak nagyré- *ze még emlékszik a szirénára, a légópincék borongó homályára. Van aki saját tapasztalatából,. mások csak szüleik, idősebb tesvéreik el­beszéléséből emlékeznek a világot megrázó nagy viharra, de valamcny- nyien tudják: harcolni kell az újabb háború ellen, harcolni kell ellene, ki hogyan tud. És hogyan tudnának a tanulók, kisdiákok másképpen har­colni ellene, mint jótanulással? Erre oktatja, erre neveli őket az iskola béketitkára, Halmos Ferencné, a tanítónőnk Nem egyszerű dolog ez a munka *em. Sokrétű, aprólékos, néha kéz­zelfogható eredményt fel sem mu­lató munka Hiszen beszélgetni keíí á békéről, a békeharcról magukkal a nevelőkkel, pedagógusokkal, beszél­ni kell erről a kérdésről a szülők­kel és nem utolsó sorban a gyerme­kekkel Látszólag ez utóbbi a leg­nehezebb, legkörülményesebb, mégi«,, á gyakorlatban ez a legkönnyebb. Halmosné ugyanis nagyszerűen meg­szervezte a békemozgalmat az is­kolában. De mesélje el ő maga, ho­gyan dolgozik az iskolában a ki­csiny. békéharcosok serégé? — Minden osztályban „békemag­vak" alakultak. Ezek a békemagvak hét-hét tanulóból állanak. Elnöli, tit­kár, és öt tag — valamennyien a legjobb tanulók, az élenjárók. 19 Uyen csoport van az iskoláiban. Ezek kéthetenként egyszer békegyűlésre szólít iák egybe az osztályt; ahol meg­beszélik ki. mit tett az osztályban a békéért. De nemcsak az osztályró’ beszélnek, hanem ez. egész -világ szo- bakerüi ilyenkor. .Minél magasabb az osztály, annál messzebb pillantanak a. gyerekek; különösen a'fiúk poli­tizálnak szívesen*.* , De nehéí ler^he .rövidén felsorolni hányféle módon viszi csatába a Má­tyás király-utcai iskola úttörőit bé- kefitkáruk, áz egész neve’őtesü’et Békeötösök, békeműsorok,, kisgvűlé- sek a „legjobb békeharcos'' címé­ért folvó verseny szo’gália a’ célt: a békét . szerető, a, békéért, harcoló emberek nevelését. i. Természetesen nemcsak' Halmosné munkálkodik a,’ célért. — Ami I ko'a* munka, ami út­törő munka: ,az* békémunika is! . — mondja és-ez annyit jelent, hogy áz úttörőmozgalom, a nevelés, spt a ta­nítás is célúi tűzte ki: békeharerc nevelni a fiatalokat* érdekes,'a bélteharcnak ez a mód­ja:, megmagya rázni, a gyermekeknek hogy minden jó felelet, hogy mindéin jól megoldott számtanpélda' vagy biz tosan megtanult' természeti .törvény “gyet jelent’a'béke megőrzésével. De hogy eredményes ez a’hard, azt bi­zonyítja, hogy a békemagvak tagjai közül eddig egyetlen egyet sem kel­lett leváltani — mindegyikük szor­galmason tanult, jól felelt hogy' megtartsa a békeharcos megtisztelő címet. És csak a címért tennék? Nem valószínű! A gyermekek is tud- iák, hogy a béke a biztosítéka annak, hogy továbbtanuljanak, hogy sztaha­novista, orvos, mérnök vagy repülő válhasson belőlük, hogy boldogan együtt éljenek szüleikkel- és életük egyre szebb, egyre ragyogóbb le- ;ven. Hi’tuo» Ferencné is tudja, miért harcol Átforrósodik . hangja* mosoly ragyogja be arcát, ha- két és. féléves kisfiáról beszél. Mennyi szép* meny­nyi jó vár.arra a pöttömnyi ember­kére — ha békében élhetünk. Ellen­téte mindannak, amit édesanyja az úgynevezett „régi jól békevilágtxan" hit át. Vájjon mit ért el Halmosné ’935-ben tanítói oklevelével? Sem­mit. Miért?, ... . =,—rr Akkoriban a fiatal tanítók nem helyezkedhettek ■ el azonnal — mesél a ,-rég.i szép, időkről" Én is 1940- 'g a bánvákörhrízban dolgoztam, ad­minisztrátor voltam, örültem, .hogy Elvetitek. Csak. 1940-ban vettek fel Vasasra tanítónak, a fizetésemről beszéhni. sem volt érdemes. É£ ma? Ma már nincsenek ilyen gondját, se neki, se .társainak. Igaz. vannak még balok: sok az elfoglalt- ’ág, key^s' a szabadidő, s.ck; a gyűlés, de ezek a hajók már elmuíőban vsai­nak. '-Szénül, az élet. És ezt,a szép- életet ne .védené egy- becsületes ember — ha kell foggal, körömmel isii Sok ilyen ha’kszavú, -csendes dol­gozó emeli fel szavát nálunk és az egész világán a béke mellett.,- Égy- -gy’ hang elveszne a háború hívei­nek hangos , csinnadrattájában, de izek a -hangok egyesülve orkánná dagadnék. És. ebbő! a mekszehallő. -gvséges „megállj!!"-t kiá'tó hangbó’ 'f.'haV'Btszik a. Mátyás kfrály-utcai általános iskola, úttörőinek báto-r. éles. gvemiiekharig.ia is. El hallatszik égésien Becsig.’, ahol most ülésezik a Béke-Vüágtanács. elhaltatszik majd odA,. ahol .Összeül a négy .nagyhata­lom külügyminüsz-tere és a szovjet kül ügyminiszter az 6 szavukat is tolmá­csolja: — Békét akarnak a világ népei! Garami László Több segítséget várnak az építőipari kult* rcsoportok Általános jelenség volt a baranya-megyei építőipari' vállalatoknál ha a kultúrmunkások egy-egy előadásra ké­szültek és ha ott ered­ményeket' értek el, ak­kor a sportolók rög­tön „összedugták" a fe­jüket és hasonló sike­rek elérésére töreked­tek. Állandó verseny folyt a kultúrcsoportok és a sportszakosztályok között és ez a „ver­seny" már odáig, fa­jult, hagy a csoportok akadályozni próbálták a másik törekvéseit ,a saját céljuk és ered­ményük érdekében. Megtörtért az is, hogy mikor az egyik építőipari vállalat sport elnöke értesült arról, hogy a kultúrosok csa­ládi estre készülnek, elhatározta, hogy ők előtte való héten ren­deznek egy sportbátt, elvontják a kultúrosok rendezvényét azzal, hogy ők nem kémek belépődíjat és így a vállalat dolgozói nem fognak elmenni a csa­ládi estre. A két tábor csak rit­kán segítette egymást, de annál Inkább aka­dályozták egymás mun káját pedig összefogá- . suk , komoly ered­ményt hozott volna. — Ha a két tábor ver­senyez egymással, az megengedhető, sőt szükséges is, de arra kell törekedniök, hogy ez a verseny ne men­jen egyik vagy másik csoport rovására. Követendő példaként kell állítani a Baranya megyei Építő és Tata­rozó Vállalat kultúr- munkásait, sportolóit, a többi építőipari vál­lalatok UB-elnökei, sportolói és kultúrosai elé. Ennél a vállalatnál a kultúrmunkások és a sportolók vezetői egy­szer közösen „dugták" össze fejüket és igen értékes és baráti egyez séget kötöttek, amely szerint a jövőben az eredmény elérése ér­dekében segítséget nyújtanak egymásnak és mindenben támo­gatják egymást. Ezt az egyezséget nem írásos - megegyezéssel - ás kacskaringös alá­írással dokumentálták. Nem! A megegyezés szóban jött létre és aláírások helyett ba­ráti kézszorí'ássslnyug tatták meg a dolgozó­kat arról, hogy a tar tarozó váWa'st kultú- rosai és sportolói a jövőben segítik egy­mást. Ennek eredmé­nyeként közösen ké­szülnek a december 3-i. nagy családi- estre, amelyet a vállalat leg­idősebb dolgozói tisz­teletére rendeznek. Megdőlt az a helyte­len nézet, hogy a sportolókkal nem le­het „okosan beszélni." Gyurkó elvtárs, a ta­tarozó vállalat sport- felelőse és Marton elvtársnő, á kuttúrfe- lelős bebizonyította,, hogy lehet, sőt. együtt is kell dolgozni a két csoportnak. Azt akar­juk elérni, hogy a kul- túrcsoport tagjai ott röplabdázzanak a vál­lalat csapatában, és a sportolók a színjátszó vagy tánccsoportban is szerepeljenek. Arra kell törekednünk, hogy a többi építőipari vál­lalatoknál is hasonló együttműködés legyen a sportolók és a kultú­rosok vezetői, a példa nyomán együtt rendez­zenek baráti összejö­veteleket a közős cél érdekében. Egyes vállalatoknál a kultúrcsoportok vagy sport szakosztályók tá­mogatása, sokszor aránytalan. Van úgy, hogy a küttú fosoknak kemény, határozott fe'-1 lépésre van szükségük ahhoz, hogy a jóléti keretből pwnzit kapja-1 nak feltétlen szüksé­ges dolgokra és ugyan­így fordítva. Nemrit­kán az egyes c sopor tok 'támogatása, attól függ, hogy az üB-e!- nök. igazgató, főköny­velő. a. sport, vagy .'.a- kultúrmunka rajongó-- ja-e így a Baranyamegyö Építő és Tatarozó Vál­lalatnál Bardék elv- társ, az Ü B-elnök. él­vonalbeli sportoló ás annak ellenére, hogy a 60. éve felé közele­dik. rendszeresen spor­tol. Nem találiuk v*-' szont helyesnek ***> hogy a sportszereid* mellett olyan vé!etnfJ nye van az ismerettel' jesztó előadásokról. hogy azokat ne tartsák meg a munkásszállá­sokon csak azért, az előadók díját, mell' havi 3—400 forint®* tesz ki, ne kelljen ,P' dobni." Varga elvtárs a ta­rozó vállalat igazgató1 ja máskép gonőolkc dik. ö szereti a spóf' ' tot, szereti a kuJfróf' munkát és úgy véle­kedik, hogy a ketté elválaszthatatlan e&‘ mástól. Igyekszik - SZOT elnökség hatá­rozatát betartani, méh szerint a sportolók nem használhatják P a kultúralapot és *°r dítva. Helyes lenn®' ha a többi vállalatnál Is létrejönne a kúttá fosok és sportolók k - zott a tatarozó yá’J# lat példájára, ih*11 egyezség, de azzal különbséggel, hogy ( megkötésénél már vegyenek az ÜB-e^N kök és igazgató elvtáv sak is. Salamon István , építők megyei Kó túmevelési fele­lőse. ■ fia A laboratórium elüti nyurga legényíce Alit stopperórával a kezében. Benn a laboratóriumban titokzatos sötétben két Hú mattat; Marsa^ Ist­ván és Keszthelyi József; különleges savakkal, folyadékokkal, filmmel és másolópapírral pepe­cselnék és kezűk nyomán a fehér papíron előbb halványan, majd egyre élesebb, határozottabb körvonalakban feltűnik, a kép. K,őzben a pécsi Vili. sz. Magasép! tőipari Technikum három másik hallgatója künn csatan­gol a városban. Harsányi István, a fényképész szakkir díákvezelője (vagy elnöke nem tudom, mi a pontos rengja) büszkén hordja vállán a drága „Contax" fényképezőgépet és ha valaki a kis társaság mögé topózik hallgatózás céljából, ilyesmiket vesz ki a fiúk beszélgetéséből: — Vegyiig kisebbre a blondét! )' — Mennyi legyen az expozíció? — Ne Medd a színszürőfl t* Vegyük be a képbe e7-t a kinyúló .ágait Így mélyebb lesz... Es hosszú előkészület után kattan a gépi elkészül a felvétel és a kicsiny társaság tovább­indul. Vadásszá^ a műemlékeket, a román, röne- sztrnsz barokk stílusban épült pécsi házakat, érdekesebb épületrészeket... Dolgozik a tech­nikum totó-szakköre-... . De egv kissé előreszaladtunk az időben. Bi­zony, az Építőipari Technikum toló-szakkörének még nem készült el a laboratóriuma, nincsen Nontax'1 gépük, talán még stopper-őrával sem rendelkeznek, hát még fénymérővel vagy nagyí­tó készülékkel mily utóbbi egyesek szerint 200, már jobban értesült szakköri tagok szerint pe­dig 1300 forintba kerül. Van. még csak most vn *lületőben, alakulóban a szakiőr, csütörtök este tartotta negyedik összejövetelét, de a jelek mrq mulatnak, , hogy nemsokára már ott tartanak majd. hogy fesz mindenük ami csak leit- hoqv valóban megindul a lényképezés, a komoly alko­tómunka. Egy,e/ő/e. ez elmélettel ismerkedő je 20 Uc'ol — 18 fiú és két leány — tanulj„ órák után a fényképezés művészetének nla.uia.it. apró ,res tertogásait, sok tudást, szorgalmat igénvlő Inch nlkáiát Nehéz eldönteni, hog., a tagok vagv a Vezető tanár: Bezzeah Zoltán lelkesedik-•> inkábh. VaJahoqvan úgy látszik hoqv holtversenyben győznének De érdekes egv ilyen elméleti szak- kűri foglalkozás. Bezzégh Zoltán fényképeket mu­LÁTOGATÁS EGY FOTÓ-SZAKKÖRBEN fogat és közben szaporán magyaráz: — Mindig ügyeljünk arra, hogy az égbolt ne legyen fehér a képen. Ha kötét az ég, sokkal inkább kiemeli a'z épületet, az építészeti eleme két! Sokszor hangzik el a foglalkozáson ez « szó: építészet. Nem is csoda. Ez a totó szakkör elsősor­ban nem szórakoztató céllal ’indult, hamm ho molv hézan’-öitr szerepe van. Harsányi István a ll/c höl, a kör diákvezetőjP világosan rámutat, milyen nagy jelentősége van ebben az iskolában a most induló szakkörnek: — Nagy előnv az ha „ tankönyvből vagv fo­lyóiratból leíényképezhetünk é.qy 2x5 teríti méteres ábrát és azt nagyban kivetíthetjük Könnyebb a tanulás.,. YAgv itt vannak a térképek. Egy térkép 2Ö0 fórirdbn .is kerülhet Kifényképezve pedig csak 10—20 forint, amennyibe a papír, meg a film kerül... K* íto<rv mit tr’ent q szémléltetö• ok/al&s, azt nemcsak n pedagógusok, de a diákök és ma­guk „ szülők is tudják: jobb, könnvebb tanulást, maradandó emlékkéneket biztosabb tudást f's amellett milyen szórakoztató a lényképezés! F' micsoda művésze jó kénét készíteni’ A vezető tanár nagy .derültség közben maavarázyn, hogy milyen könnyű'a rossz fénykép készítése: — A kép legyen igénye*.’ Tudod (így. egyes- számban beszél a tagokhoz1. mi at n „megszo­kott"? Elmondom. Az IBUSZ h',raka,ábav láttam egv képet Olyan strandkép, sok-sok ember lu­bickol o medencében. Szén is lenne ez' a dolgo­zók nyári szórakmása üdülése Igen ám, de a févvkéüész b'zonvára cey órahosszat állítottn be a felvételt, min mindenki észrevette, l'Jvett yn]a- ml természet0"' ne., tnr'ást és a. l xncm leié fo’- dult. A- eredmény: eoy rossz kép. keltve esi náid hát a ténykénét, hogy np vegyenek észre ... Es mennyi mindent megtud az ember a kén mélységéről rendezéséről, q ré°z!e‘ k’yá.'n.s7lá‘á rőt. r me.qvlláa'dác ideiéről er."' ilven s-’cl-knr. ben' Csüng qyaknrlaU t-ipxjs-rta’.qt am* művészi képekben hasznosul maid a körben. Mert, hogy hasznosul, az biz.cmvos! A tervek, naqvok és szé­pek — és ami a leglonlosabb, l(ivitelczhetők. Az egyik terv már valóra is válik. Elkészülőben van a laboratórium. Az egfik alagsori helyiséget ala­kították, festették, takarították át komoly célra a gyerekek. A bútor is napokon belüj megérke­zik hozzá és akkor: hajrá, kezdődhetik a munka (egyelőre slopper nélkül). Csinálnak 'egv kép­sorozatot ay t°kn!n életéről. Ezt a szülői értekez­leteken mufatiák be az édesanyáknak és édes­apáknak de mdjd a behatások előtt az iskola népszerűsítésénél is jó szolgálatot tesz. Azután ki­kémlelik és sorra lefényképezik a műemlékeket, az érdekesebb építészen eljárásokat. A felvétele­ket megküldik más építőipari technikumoknak, — Esetleg képcsere szolgálatot szerveznek dz isko­lák között Terv van bőven tehát. Energia is van „ kivi­telezéshez. Háj, akkor mi nincs? Először is: kevés q pénz, Az CM (építésügyi minisztérium) egv kissé siükmarkú, ha a szak­körről esik síó, Igaz, a tagok már kidolgozták a haditervetr-— Ha jönnek az, P.M-böl látogatók — árul ia el stratégiűiükat Harsányi István — előszedjük . képeinket és megmutatniuk, müven segítséget nyúlt a fotókör a tanuláshoz. Talán megnyílik az erszény..', Igenáin, d° hl meqnvilik, akkor is bal van. tJavenjQ egv bölcs rendelkezés folytán a pécsi r*FÖTÉRT fiókot- nem árusíthatnak közületi blokkra, A szakkörnek viszont el kell számolnia a pénzzel ' Tehát: h’ába lenne itt pénz ott anyag, mégis Budapestre kéne menni valakinek, ha — teefviik te, —. hirtelenébPn kifoavna a másoló­papír. Hoqv postán, rendelhetnek? Semmi értel­met Már meernróhálták. de a budapesti Somogyi Béla-úli OFOTERT nem is válaszolt a levélre, No. de p-ek csak apró nehézségek. Ezek in- kébb csak hlkosífju „ társaságot, mm csüggesz­űk, Aí-ír megvalósulás előtt, áll a fényképes pé­csi műemlék-'érkép készítése, már a jövő héten rnonina-q a laboratóriumban a munka, rr,őg pb’-on rr évben talólkozbaf bárki az írás eleién le'rt kis csoporttal amint éppen felvétel itt ón b-ndukolnok a tanok. Es ahhoz sem kell sok idő. hogy yehi-nl Pécsett, latén érmen a g^aksr-T-rpzet; remikbe-, pihenő dolgozók e'őít vr'i'et/hepcs előadást tart valaki ezzel a cím­mel: ..IsmerjEÍ, mnn V’r-o'“ — fényképezték a Pécsi MngaséDítőioari Technikum fotó-szakköré­nek tagjai/ Holnap e«»e 8-kor: KARINTHY-EST A kétórás tartalmas szóróik ígérő Karinthy estei hétfőn, este 8 érakor tartják meg az V,, szövetség és a Társadalom és \ , mészettudományi Ismeretterjen^j Társulat közös rendezésében. A* részletes műsora a következő: 1. Gaisai Pongrác bevezetője. 2. Versek az „így írtok ti' .t»ót­előadja: dr. Albertné. Hegyi Réz*1, : 3. ö ad nekem témát (Vidám ^ coiat). 4. Cirkusz (novella). 5. Visszakérem az iskolapénzt hozat). Előadja: Szabó Samu. kall Dénes, Győri Ernő a Pécsi Nf zeti Színház tagjai és a Pécsi R“ ■ művészegyüttese. Szünet. 6. Tegezés (vidám Jelenet). ^ adja a Pécsi Rádió művészegyfltt*®* 7. Utazás a koponyám körül. gényrészlet.) . 8. A rossz tanuló felel — Ta*»*W^ a fiamat. (Részletek a „Tanár úr rém" című műből.) Elmondja Gf. Ernő. 9. Ugyanaz férfiben. (Vidám J®*. net.) Közreműködik Arany ^ Szakait Dénes és Győri Ernő. . Az összekötő szöveget Szántó T» írta, Rendezők: Orbók Endre és S** imu. Az írószövetség Pécsi Csop0 jj, ik helyiségében (Széchenyi-téf em.) megtartandó estre jegyek •**' >r!átolt számban kaphatók az á ^ i Áruház közönségszolgálatánál* llami Könyvterjesztő Vállalat icnyi-téri lioltíában és a s7'n*** •n/tárában.

Next

/
Thumbnails
Contents