Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-25 / 251. szám

NA P Lő 1953 OKTOBER 85 §9 1 £ PÉCSET KÖSZÖNTÖM Katona József drámája a pécsi Nemzeti Színházban A pécsi Nemzeti Színház mú­vésagárdája a várakozásnak megfe­lelő jólsikerült rendezésben és ala­kításban hózta színre az új színházi évadot megnyitó darabját, nagy nemzeti drámánkat, a Bánk bánt. A drámát Pécsett 1939-ben játszót ták utoljára. Ezért keltett érdeklő­dést és várakozást a hetekkel ez­előtt közzétett előadástervezet nagy­szerű, darabja, az, évad első előadása. A dráma története a XIII. század bán II. Endre uralkodása idején ját­szódik le. III. Béla uralkodása alatt a feudális osztályvíszonyok általá' nossá válnak': A király hívei szol­gálataikért hatalmas birtokokat kap­nak, gyorsan erősödnek és egyre inkább függetlenné válnak a király­tól!1. III. Béla fiai, Imre és Endre testvérharca a hatalomért, fokozza ezt a helyzetet. II. Endre (András) párthivemek szolgálatát szintén bir- ttfkadományozással kénytelen viszo­nozni, de a megerősödött és veszé­lyessé váló' maigyar főurak ellensú­lyozására tisztséghez és vagyonhoz juttatta -meráni felesége. Gertrudis híyeit, rokonait .is. Ugyanekkor a király hadat in^ít a halicsi orosz fe­jedelemség és a balkáni kis népek ellen. Célja új területek megszer­zése, a királyi, hatalom erősítésére. Ebben az időben széles körben el­terjed a." pénzgazdálkodás. A főurak é.s az egyház a jobbágyi -szolgáltatá­sokat már pénzben követelik és ez még. súlyosabb terheket ró a népre, egyre, nagyobb a nyomor az ország­ban.' &- telhetetlen, nagyravágyó, még nagyobb hatalom és fény után kíván­kozó királyné udvartartása és a fő­urak fényűző élete .is egyre több pénzt követel. A költséges és siker­telen hadjáratok, a fényűzés, a bir­tokok 'eládományozása gyorsan ki­meríti , ,a kincstárt. Az uralkodó spekulál a pénzzel és ' évente több­ször “Is bevonja, helyette, kisebb ér­tékűt ad ki. A pénzbeváltási haszon­ból igyekszik fedezni kiadásait. Ez szintén; a tömegek elkeseredését, elszegényedését vonja maga után. Hogy elegendő pénzhez jusson, a ki­rálya’zsidóknak és izmaelitáknak bérbe adja‘az állami jövedelmeket, a zsidók és' izmaeliták még jobban kiszipolyozzák a népet. A nép növek vő nyomora veszélyezteti a főurak jövedelmét is.-. Ezenkívül hatalmuk megnyirbálására tett kísérletek, va­lahain! az'idegenek nyílt támogatása sérti'nemzeti és főúri büszkeségüket és hiúságukat. Elégedetlenségük nőttön nő a. királyi ház ellen. Ilyen körülmények között, ebben a történelmi szituációban játszódik le Bánk bán, Katona József, a törté- néii. magot szerencsés kézzel, tudato­san dolgozza fel átütőerejű, megrá­zó, történelmi drámává. Az országót járó Bánk után a lá­zadó, nyughatatlan, kitörésre készülő főúr; Petur, titkos futárt küld. Bánk álruhában visszatér a királynő ud­varába, ahoL-r-. míg a nép nyomora már "szinté elviselhetetlen — fényes mulatozás folyik. Megrázó esemé­nyek várnak rá. Gertrudis királyné öccse, Ottó herceg, szemet vetett fe­leségére, s elcsábítására törekszik. Visszaérkezésekor éppen tanúja az aljas csábító mesterkedésének, de meggyőződve : felesége hűségéről. Pe­tur házába igyekszik, ahová a Petur bán által vezetett összeesküvők hív­ják, hogy bevonják az összeesküvés­be; s ^rávegyék, velük együtt vegyen részt, .sőt vezesse, a királyné elleni merényletet­Bánk eltéríti a 'főurakat a tervük­től >s á törvények útját; követő meg­oldást’ javasolja. A főurak az ő párt­jára, állan.ak.,', Váratlanul megérkezik az össze­esküvők közé Biberach. Ottó tanács­adója; ■ aki' Bánk oldalára számítva átáilani a szűkmarkú Ottó ' mellől, elárulja Bánknak, hogy felesége ve­szélyben' van. Ottó ugyanis vegyszer rel próbálja ,--megtörni Melinda hű­ségét, .a királynő poharába pedig ajtatót tesz, hogy mesterkedéseit nő­vére meg ne akadályozza. Bánk a királyi palotába jut, találkozik fele­ségével. Szörnyű indulatra kél, meg­átkozza gyermekét,. Átka megzavar­ja Melinda elméjét, aki teljesen ősz szeomíík az események súlya alatt, • Bánk megtudja, hogy a királyné részese volt a felesége elleni csel­szövésnek. — noha csak hiúságból blzt'aíia öccsét, — arra gyanakodik, hogy a királyné szándékosan vette be az altatót, és szóváltásba keve­redik Gertrudisszal, aki sértett nem­zeti büszkeségében életére tör. Bánk leszúrja a királynét. Bánk nagy tragédiája, amely üsázeííVri: míg a főuraik lazításra he­vítő tiizé-t lehűti í* a törvényes utat keresi, meggyilkolja felesége «leséi». 1 fásában részes királynét, akiben a haza és családja megróutóját 'látja. Elhatározását ótteM Tiborc panasza is, aki országjáró útján látóét nyo­mort idézd szavaival. Mint az ország vezetőjére és férjre kettős tel ver ne­hezedik, s míg a királyi széket menti aiz összeeisk'üvöktől, férji beosütetlében ('-»adatik meg. ügy tűnik, hazájának tesz szolgálatot, ha férji bossziíját Gertrudison tölti ki. aki a csábítás tényében ugyan nem ártoíüan de O-t. tó eszközeit" helytiefeníti. Az összeesküvés és a királyné meg gyilkolásának gyanúja alatt álló Pe­turt lófarkon vonszolják a város ut­cáin. Halála előtt Petur alattomos gyilkosnak, Myska bán pedig orozva gyilkolónak mondja Bárikot, aki en­nek és családi élete, családi boldog­sága összeomlásának súlya alatt tel­jesen megsemmisül, akinek nagyobb büntetés a király kegyelme, mint a halál. A cenzúra mondanivalója miatt nem engedte megjelenni a darabot, hiszen a Bánk bán Katona korát hűen tükrözi és 48-at jósolja. Kato­na így ír erről: ......Ez nem história, ho l az érzéketlen toll beszél; ez én magam vagyok, én, a XIII. század­ban élő hatalmas Bánk, kinek te­nyerére koronák tétettek le . . ." Mó­ricz Zsigmond a következőket írja erről egy helyen: „...Minden ami régi csak minta- és példakép volt. előtte, de az élet az igazi anyag, ahonnan merített." ' A dráma rendkívül mély monda­nivalója és a szereplők sokrétű jel­leme, valamint a szöveg nehézsége miatt óriási feladatot jelent bármely színháznak. Dicséretére válik a Pécsi Nemzeti Színház művészgárdájának, hogy vállalkozott erre a nehéz fel­adatra s nem is rosszul oldotta meg. Az estéről estére felzúgó taps azt bi­zonyítja, hogy a dolgozók szívesen mennek el a Pécsi. Nemzeti Színház­ba és megnyeri tetszésüket a sike­rült előadás. Tapssal jutalmazzák a művészek akaratát, mert nem az akaraton múlik, hogy az előadásnak nem sikerült teljesen kiérnie a pesti előadások színvonalát. A* alakításról: Bánk bánt A ri v-a János ‘alakítja. Árva János az egyénidé gének megfeMó szerepben — nemesek azért mert Bánik a drá­ma központi figurája, — hanem ala­kításával,. tehetségével i« az előadás kiemelkedő alakja. Már első megje­lenésiékor, a IV. jelenetben mintha csak aiz igazi Bánkot látná a néző, amint betoppan arcáról leolvasható — méltóságteljes megjelenésié ellené­re is, — az indulat az udvari dáridó miatt és a belső feszültség a 'nagy titok miatt, melyért Petur oly siet­ve hivatta: Jók azok a jelenetei is, amikor Tiborccal! van, de kétségfo- lem a pártütök között bontakozik ki — akárcsak a darabban Bánk — Ár va János alakításának is igazi nagy­sága. Itt megnyugodva Melinda hű­sége felől, félre téve Gertrud ie iránt kibontakozó gyűlöletét, a hazafi, a bátor, királyát védő férfi áll szem­ben a páríütökkel. Bánk a probléma láttán így győzi meg áz összeesküvő­ket:' „Ezen szokást tekintve, mi. Szükség setéiben bódorogní? Ha — Törvény s szokás szerint cseleksze- fcefc, nem — Csak én hanem minden magyar segítő — Kezét sietve nyúj­taná,“ Szavára nem hallgató Peturt erő* teljesen, életteli lendülettel és hév­vel kényszeríti térére. Ugyancsak életszerű Gértrudisszal való tolóiké zásában és küzdelmében. Annak ellenére, hogy Árva alakí­tása sikerült, mégsem mondhatjuk tö­kéletesnek. Bánk színpadra hozását. Árva János kétségtelen jó színész, de alakítás,;, egy-két helyen nem elég átélt. Több helyen megmutat­kozó hibáját két szóban foglalhat­juk össze: méltóságteljesen játszik. Gyakran annyira méltóságteljes, any nyira erő! telet ten feszes, bogy a né­zőt nem ragadja magúval. Alakítása ezént nem mindig természetes. Ez különösen a III. felvonás . cöső jelene­tében mutatkozik meg. Árvának eb­ben a rendkívüli nehéz, de szép szerepben olyan élethűen, olyan iga­zán kellene alakítania Bánkot hogy a néző magáról elfelejtkezve vele töprengjen, dühöngjön, szenvedjen. Túlságosan a szavakkal, sőt néha de. klaimátó szövegmondásra!, és a mél­tóságteljes széles pózokkal akarja Árva János célját — a tö* kelet es Bánk alakítást elérni. Ez így ham sikerül teljesen. Biberach at Tánczos Tibor ala­kítja. Árva János alakítása ' után Tánczos Tibort mondhatjuk az elő­adás legjobb művészének. Nagysze­rűen eleveníti meg — ha negatív figura is, — a pénzért minden al­jasságra kész kalandort, aki lelki ismeretlenül' használja fel képessé­geit aljas érdekeiért. Mi az, ami sikerültté teszi Tánczos alakítását? Egyszóval felelhetünk rá: az élet- szerűség! Megjelenésében, mozgásá­ban és beszédében nincs semmi ter­mészetei lenes ség, semmi erő’tetett- ség. Otthonosan, szerepét átülve mo­zog a színpadon. Látszik, hogy nem először játszik Biberach szerepében. A legnagyobbat Ottóval való utol­só jelenetében nyújtja. Itt különö­sen meglátszik a próbák idején lent- járt Major Tamás elvtársnak, a bu­dapesti Nemzeti Színház Kossuth- díjas igazgatójának tanácsa. Ebben a jelenetben — amikor a hatalom­mal rendelkező Ottóval csupán szel­lemi fölényére utalva, szembeszáll — Tánczos alakítása túlnő a szerepad­ta eredeti Biberachon is. Hibájául róhatjuk fel, hogy nem gyűlölted meg Biberachot, pedig ez feladata lenne. A néző rokon­szenves, eredeti és szellemes kalan­dornak érzi, ahelyett, hogy meg­gyűlölné szellemessége és eredetisé­ge ellenére is. Például: a VII. jele­netben kifejti életfilozófiáját: „Ott van a haza — Hol a haszon". Ha itt Biberach rokonszenves . — már­pedig Tánczos alakításában az, — akkor egy kozmopolitát tesz von­zóvá. Hogy ez mit jelent, nem szük­séges fejtegetni. Ezen kell tehát Tánczos Tibornak némileg változ­tatnia. Gertrudis királyné szerepében Miklós Klára a darabban elfog­lalt helyéhez méltóan, valóban ki­rályi asszonyt alakít fejedelmi mó­don. Különös érdeme, hogy apró, , alig észrevehető mozdulataival, hang hordozásával, arcjátékával Gertru­dis lelkivilágát hűen kifejezi. Mik­lós Kláránál is — akárcsak Tán- czosnál — a természetesség az, ami lebilincseli a nézőt. Kár, hogy az első megjelenéskor nem tudja ezt lémi. Buss Gyulától Ottó szerepében többet várunk. Bár alapjában ala­kítása jó. de Biberach mellett Oltó túlságosan eltörpül. Sokkal erőtel­jesebben kellene mozognia és be­szélnie. Szavait nehezen érti meg a közönség. Ottó szerepe nagy le­hetőségeket ad egy olyan tehetséges művésznek, mint Buss Gyula. Hasz­nálja ki jobban ezeket a jellemala­kítási lehetőségeket. Jól sikerült Szalay Judit Me­linda alakítása is. Érzéssel, mély át­éléssel alakítva a nehéz szerepet, leköti a nézőt. Kár, hogy Ottóval való jelenetében, nem elég erőteljes, s Bánkkal szemben a III. felvonás első jelenetében, férje átka előtt is • túlságosan álmatag. Sokkal élet­szerűbbnek. sokkal kétségbeesettebb­nek kell lennie, hiszen családja és saját maga becsületéről, jóhírnevé­ről, boldogságáról van szó. Tiborc szerepében Somló Fe­renc jól megállja helyét. Szavaira lélekzetvisszafojtv® figyel a közön­ség. hiszen alakja a darab legfon- tosábbjai közé tartozik. Panasza megindítja a szíveket és éppen ez a hibája alakításának. A néző meg­szánja, sajnálatraméltó, letört, öreg parasztnak nézi. Ez így nem helyes. Tiborénak nem csak ezt kell elér­nie. Tiborc az elégedetlenkedő, el­keseredett, a nyomort tovább visel­ni már nem bíró jobbágyság kép­viselője. Legyen alakjában több társadalomkritika, sőt felelősségre- vonó él. így lesz igazi Tiborc. Dicséret illeti Farkas Józsefet, Petur alakításáért. Élethűen adja elő a királyi asszonyt is letörni kész lázadó főurat. Mozgása, beszéde erő­teljes. energikus. Tele van tűzzel, lendülettel. Néha elakad a hangja, s ilyenkor úgy érzi a néző. nincs eléggé birtokában a szövegnek. A többi’' szereplők alakításáról: több-kevesebb sikerrel jól illeszked­nek be az előadás egészébe, helyesen fejezik ki mondanivalójukat s így hozzájárulnak a darab egészének színvonalához. A rendezéshez ennyit: a szokatla­nul nehéz feladatot jól oldják meg, de a tömegjelenetek, különösen az utolsó felvonásban, gyengék. Még annyit: 'amikor Ottó leszúrja Bibe­rachot, Tánczos túlságosan a szín­pad eleje felé zuhan és ez' befolyá­solja a belépő Myska bán szerep­lését. A Bánk bán jól,sikerült szinreho- zása — bár kisebb hibák vannak, arra ad reményt, hogy a tavalyinál sokkal szebb .előadásóikkal fogja a Pécsi Nemzeti Színház szórakoztat­ni és nevelni a dolgozókat. Tenkely Miklós Urbán László ezt , a Tersét az frSk pécsi találkozójára írta. Fekete gyémánttal üzentél szónál erősebb szép igét: tüze, ha izzott, benne égtél forró szíveddel, Pécsvidék. Erőm kevés, hogy versbe szedjem, — akadozom, szavam dadog — mi tölt el engem, hogy hegyednél csodálkozó« megállhatok. Mert láttam én hegyet elégszer, — fenyőkkel ékes szép fejet büszkén emeltek — mégse hordtak mélyükben ilyen kincseket. Szuroksötét, de fénye csillan. Kemény és épp azért nemes. Ezért a kincsért harcba szállni a bánya frontján érdemes! Aztán n város: századoknak emlékét őrzi, s úgy fogad, hogy múltba nézz, s jövőbe lássál, és biztosan tartsd sorsodat. Török világ, meg úri önkény, félhold és négy magas torony — de láss előbbre: ott n csillag bányák felett és gyárakon! Köszöntelek hát ősi város! Lánggal hevíts, izzíts te fel! Salaktalon — s mocsoktalanná tisztítani kohó leszel. Szavak forró ütése verjen, edzzen belőlem jó acélt, erős legyek és jobban óvjak, mint páncéling, vagy harci vért! Dunántúl éke, büszke város, bástyánk a déli végeken: fogadd fiad és megbocsássad, hogy ily erőtlen énekem. , • Urban László Ml ÚJSÁG BARANYA BAN? KÉPZŐMŰVÉSZETI ELŐADÁSSOROZAT INDUL PÉCSETT A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat bér- letrendszerű színvonalas képzőművészeti előadássorozatot rendez Pécsett a dr. Doktor Sándor kultúrotthonban. Az első előadást október 28-án, szerdán este léi 7 órakor Debitzky István, a társulat művészeti szak- osztályának titkára tartja: „Képzőművészet és társadalom" címmel. Az előadássorozat keretében még a következő előadásokra kerül sor: „A barlangtól a korszerű építészetig", „Gondolattól a márványig" Hogyan születik a festmény", „Népművészet — iparművészet" és „A ’ szocializ­mus művészete." OPERA-VONAT INDUL KOMLÓ­RÓL BUDAPESTRE A Komlói Szórakoztató Vállalat november 1-én különvonatot ■ indít Komlóról Budapestre a „Diőtörő" bemutatására. A részvételi díj oda- vissza 52.60 forint. A különvonattal utazók anélkül is utazhatnak ezzel a vonattal Budapestre, hogy az elő­adásra meg kellene váltaniok a je­gyet, tehát akik csak a fővárost akar ják megtekinteni, vagy hozzátarto­zóikat meglátogatni, azok is utaz­hatnak. Az utazásra a Komlói Szó­rakoztató Vállalatnál és a komlói tanács népművelési osztályán . lehet jelentkezni. NOVEMBER 15-ÉN JELENIK MEG A „BARANYAI FÉNYSZÓRÓ” CIMÜ SZATIRIKUS HAVI LAP A Baranyamegyei Tanács Népművelési Osztályának kiadásában novel ber 15-en jelenik meg a „Baranyai Fényszóró“ című színes, nyomás« készülő képes, szatirikus lap Pécsett. 4 lap nyolcoldalnyi terjedelembe havonként rendszeresen jelenik meg és célja a termelésben élenjáró népszerűsítése és a termelést akadályozó dolgozók megbírálása a szaür eszközével. TUDOMÁNYOS DUNÁNTÚLI FOLYÓIRAT TERVE A Társadalom és Természet tudó mányi Ismeretterjesztő Társulat tér bevette, hogy tudományos havi foly iratot indít, amelynek hasábjain társulatba tömörült értelmiségiek legaktuálisabb tudományos, müsza ki, agronómia! és kultúrpolitikai kél (lésekkel foglalkoznak. A folyóirat ban a terv szerint nemcsak Bárány megye, hanem Tolna, Somogy é Zala megye értelmiségi dolgozói í írnának tudományos értekezéseké A fo.'jóírat megjelentetését a társt lat jövő év januárjára tervezi, d az előkészítő munkálatok máris mi indultak. REVÜ-ELÖADAS LESZ KOMLON OKTÓBER 31-ÉN A Komlói Szórakoztató Vállalat meghívására október 31-én neves fő­városi művészek érkeznek Komlóra, akik a Május 1 Kultúrotthonban Tanulj tőlünk boldogságot” címmel rcvüielőadást tartanak. Fellépnek: Mezey Mária, Cziffra György, Perc­nyi László, Páka Jolán, Panta Lívia, Bordy Bella, Bánóczi Pál és Rom- hányi Rudolf. A PÉCSI SZÍNÉSZEK KOMLÓN MUTATJÁK BE ELŐSZÖR A „NE** MAGÁNÜGY" CIMÜ DARABOT A Komlói Szórakoztató Vállalat meghívására a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészgárdája ellátogat Komló­ra. Itt november 14-én legelőször mutatják be a „Nem magánügy" ei- mű darabot a Május 1 Kultúrotthon" ban. November 21-én a Pécsi Nem" mti Színház tagjai délután 4 és este 7 órakor is tartanak egy-egy elő­adást. EMELKEDIK a SZÜLETÉSEK SZAMA SZIGETVAROTT Szigetváron emelkedik a születések száma. Ezt mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy amíg az anyakönyvi hivatalban 1939-b 191, 1952-ben 409 születést jelentettek be, addig ez év első három n gyedében már 404 születést jegyeztek bs. A házasságkötések szár csökkenést mulat, mert amíg 1939-ben 39-en kötöttek házasságot Sz getvárott, addig '1952-ben 75-en, ezév első három negyedében pec mindössze 31-en. Ezzel szemben örvendetes jelenség az, hogy a halál zások száma jóval kevesebb, mint az előző évben volt. Amíg 1939-b 124, 1952-ben pedig 122 haláleset fordult elő, addig ez év első három T, gyedében mindössze 97 halálesetet, jelentettek be a szigetvári any könyvi hivatalban. NOVEMBER ELEJÉN MEG­NYÍLIK KOMLÖN A „BÉKE- SZALLO" MÁSODIK EMELETE November elején Komlón a „Béke szállódban megnyílik a „Béke­étterem." Ugyanakkor megnyílik a szálloda második emelete is és re­mény van arra, hogy az év végéig az egész szállodát átadják eredeti ren­deltetésének. FALATOZÓ SÖBÖZÖ BÜFFET Építenek gesztenyésben A Komlói Közétkeztetési Váll»!* tervbevette, hogy Gesztenyésen f»* latozó-sörözö büffét létesít a too* épülő autóbusz-várakozó épületbe** Erre a célra a vállalat 30—35.0ÜJ forintot fordít. A falatozó-sörtíz* büffé előreláthatólag november gére készül cl.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents