Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-23 / 249. szám
ViLÁC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI r A MAI SZAMBÁN: A Szakszervezeti Világszövetség vezető szerveinek meg választása (2. o.) — A marokkói helyzet (2. o.) — Vetés, betakarítás, — tanulságos tapasztalatok (3. o.) — Uj erő szabadult fel — jól halad az őszi munka (3. o.) — Számvetés a megtett útról (3. o.) — Mi újság Baranyában? (4. o.) — A MÁV központi kultúrotthon munkája (4. o.) AZ MDP BARANYAMEGYEI PA'RTBI 2OTTJÁ0ÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM ARA 50 FILLER PÉNTEK, 1953 OKTOBER 23 Kultúrotthonaink feladata./ A kultúrotthon legfőbb feladata, h°gy a dolgozókat a rendelkezésére ^ló eszközökkel nevelje és szórakoztassa és így hozzájáruljon elsősorban a bányászok, üzemi munkások és dolgozó parasztok öntudatá- nak fejlesztéséhez, általános műveltségének és szakmai képzettségének emeléséhez. Megyénkben jóval több, 'hint 100 kultúrotthon működik, s iassan már elérünk a fejlődésnek arra a fokára, hogy falut- kultúrotthon nélkül el sem tudunk képzelni, a kultúrotthon éppen olyan velejáró- iá lesz a falunak, mint a termelő- szövetkezet vagy tanácsház. Bár a községi és városi kultúr- házak, kultúrotthonok ■ egyre nagyobb szerepet játszanak dolgozóink életében, s munkájuk komoly mértben javult, mégis azt kell mondanunk, hogy feladataikat még nem töltik be. Több szórakoztatást és színvonalasabb kultúrpolitikai tevékenységet igényelnek dolgozóink. A kultúrotthonok munkája meg ja. vitásánák előfeltétele a vezetés szín- v<>naldnak emelése. Alapos, átgomiplt. hozzáértő és tervszerű vezetés nél- — és jelenleg igen sok helyen móg ez a helyzet — nem képzelhetünk ej, s nem is várhatunk jó munkát- A megyei és járási népművelési °sztálynak és az SzMT-nek, tehát ^knak a szerveknek, akik a kul- t'árotthonokkal foglalkoznak, legfon- tosabb feladatuk most az, hogy gondoskodjanak megfelelő kultúrotthon 'Sazgatókról, akik képesek ellátni a lé adatokat. Természetesen olyan káder nincs, aki egyik napról a másikra elsajátíthatja egy új terület hiúidén csinját-binját és hibátlanul dolgozik. Az újonnan beállított ve- Zetők fejlődéséről, továbbképzéséről és a vezetés jó módszereinek elsajátításáról a felsőbb szerveknek kell |ondoskodniok. Az eddigi módszer llalában az volt, hogy kineveztek igazgatót, de már azzal édeske- eset törődtek, hogyan birkóznak peg a nehézségekkel. így volt ez a j.écsl Porcelángyárban is, ahol az zemj kultúrotthon vezetőjét — SlJPán azért, mert fejlődéséről gondoskodott sem az üzemi g^^ervezeti bizottság, sem az tani. kénytelenek voltak leválJontos követelménye a jó népmű- ^ »esi munkának, hogy a kultúrott- r d igazgatók alapos szakmai isme- szaL/kel rendelkezzenek, hogy biztos Akrnai tudással tudjanak dönteni i^-egy kérdésben, magabiztosan ganyftsók a kultúrotthon munkáját. • ^rt nftlvno Vin Afnlr o >» oluiunoo L: K °rt helyes, ha ezek az elvtársak hoható Réseivel, a dramaturgiával, tánc*UU- 'mm---'---^t óan foglalkoznak a színjátszás muránk fejlődésével, stb. Az el- jJ eí* képzettség rendkívüli előnyt u^dtene munkájukhoz, s nagy mér- g. . ei} növelné önbizalmukat. Nagy oktAu 8 *esz a továbbképzésben az ^- éberben napirendre kerülő köz- utilag vezetett továbbképzés. v^moly hibák forrása, hogy egyes ló úgy gondolják, csnk az a diddka, amit maguk végeznek. E f- ea nézet alapján azután minden dnkát maguk akarnak elvégezni s a y®l erre nem képesek, elvesznek '^adatok tengerében. A következet pe<iig* kezdenek elmaradni . »őrnegek, a kultúrotthon nem tölti le £e!adatát. Hogy mennyire helyiévé» 3 ,”csalt 112 a jó, amit magam túrfk" nézet, azt bizonyítja a kul- Vj .dlthonok jelenlegi helyzete. A deki kultúrotthonok közül több. «etÄ- ny°lcvannak pedagógus a ve- nítz e' Most, hogy megindult a tarn észrevehetően romlott a* fcul- ^rdiíhonok munkája, a pedagógu- a u ,'2°nyos mértékig elhanyagolták an*, ^otthonban rájuk váró f®l- hio °kat- Mivel tanítaniok kell, ^ Cs> aki elvégezze a szervezést i^Bbi munkát. Az a helyes ve- módszer, amikor nem a kul- ötthon igazgatója tartja vállán a feladatok tömegét, hanefh reszortfelelősökkel, aktívakkal dolgoztat. Ha most a falusi kultúrotthonokban erős, jól szervezett aktívahálózat működne, akkor a pedagógus kultúr- otthonvezetők most is, a tanítás mellett is el tudnák látni a feladataikat. Tehát jó aktívahálózatra■ a feladatok megosztására van szükség és ennek megszervezése most a második legfontosabb feladat. A vezetés színvonalának emelése> az aktívahálózat kiépítése azonban csak az első lépés a főfeladat meg. oldásához, csak az előfeltételeket te. remii meg a főfeladat végrehajtásához, a széles tömegkapcsolat megteremtéséhez. A kultúrotitíhon a dolgozó tömegekért van és ezt igen sok helyen még-nem ismerték fel. Kultúrotthonok jó munkát tömegkapcsolat nélkül nem végezhetnek. Hiába igyekszik a kultúrotthon vezetősége, hiába fektetünk be bármennyi pénzt a kultúrotthon felszerelésébe, ha nincsenek dolgozók, akik szívesen jönnek a kultúrotthonba, akkor nem sokat ér a munka. Jó tömegkapcsolata van a szigetvári, mohácsi kul- túrotthonnak és a MÁV Központi Kultúrotthonának, nem is említve a Doktor Sándor és a November 7. kultúrotthont. ahol estéről-estére a dolgozók és diákok tömege látogat e! a különböző szakköri foglalkozásokra. Jó tömegkapcsolatot úgy építhetnek ki kultúrotthonaink, ha a helyi viszonyokat figyelembevéve nem az íróasztal mellett izzadják ki a munkaterveket, hanem kikérik a dolgozók véleményét, milyen előadásokat szeretnének hallani, milyen színdarabot szeretnének látni a kultúrotthon színpadán. A dolgozók, amikor saját kérésüket teljesíti, igényeiket kielégíti a kultúrotthon, el is mennek. Tartsák szem előtt tehát a kultúrotthon igazgatók, hogy nem vezet eredményre az, ha különböző előadásokat és rendezvényeket rá akarnak erőszakolni a dolgozókra. Mindenekelőtt azt adjuk, ami érdekli a dolgozókat, amit szívesen hallgatnak, amit szívesen néznek meg. A kultúrotthonok vezetői megfelelő aktívahálózattal és széles tömegkap. csolat révén jelentős eredményeket érhetnek el a dolgozók nevelésében, mozgósításában. Ennek érdiekéiben kultúrotthonainknak most az ősz fo- yamán elő kell segíteniük a járási kultúrversenyek sikeres megszervezését, amelyeknek alapjaiban meg kell váloztatn^ok, fellendítenek a mezőgazdasági területek kultúréletét s amelyeken keresztül jelentős sikereket kell elérni a napi termelési feladatok elvégzésében is. Ez a kul- túrverseny a kultúrotthonok nagy próbatétele lesz, mert igen komoly mértékben rajtuk múlik a kultúr- verseny eredménye. Természetesen emeilett nem szabad megfeledkezni az ismeretterjesztés és a szakkörök munkájáról, hiszen ha csak a művészeti munkát helyezzük előtérbe a kultúrverseny miatt, akkor ismét hibát követünk el. A kultúrverseny- nyel kapcsolatban kultúrotthonaink első feladata, hogy időveszteség nélkül kiválasszák a szükséges műsorszámokat, s színvonalas, alapos próbákkal biztosítsák a november 7-i szereplések sikerét. Városon az üzemi és területi kultúrotthonok feladata, hogy az eddigi hibákat kijavítva, a jó módszereket elsajátítva átgondolt, alapos vezetéssel végrehajtsák a szakszervezeti bizottságok határozatait, s elősegítsék a dolgozók kulturális fejlődését, szórakoztatását. Falun ugyanígy jó szakköri tevékenységgel és színvonalas, változatos kultúrműsorral kell biztosítani a hosz- szú őszi és téli esték programmjá és «zen keresztül a dolgozók politikai és szakmai fejlődését, Harc a november 7-re telt vállalások teljesítéséért A bányász műszaki vezetők venenye Az október 18-án vasárnap megtartott termelési értekezle.en versenykihívások születtek a negyedik negyedévi terv határidő előtti befejezése érdekében. Az üzemvezetők az üzemvezetőkel, a főbányameste - rek a főbányamestereket, a bányamérnökök a bányamérnököket hívták versenyre. Ebinger József elvtárs, Pécs VI. kerület keleti bányamező mérnöke például Szakái Sándor elvtársat, az István-aknai keleti bányamező mérnökét hívta verseny- re, Lőrincz Levente elvtárs Pécs VI. kerület nyugati bányamező mérnöke pedig Börzsei György elvtársat, az István-aknai bányamező mér nőkét. A versenykihívás óta lelkesebben folyik a munka Pécs VI. kerületben Ebinger József és Lőrincz Levente elvtársak vállalásukhoz híven a műszaki feltételek biztosításával harcolnak adott szavuk valóraváltásá- ért. Ebinger József elvtárs, minden műszak előtt beszél a körletvezető aknászokkal, Prégl János, Fenyvesi Károly elvtársakkal és a többiekkel. Elmondja, hogy mit tapasztalt a bányajárás során, felhívja figyelmüket, hogy az ürescsillét, fát, léscsöveket és sínt idejében biztosítsák. De nem elégszik meg az ígéretekkel, hanem a csapatoknál győződik meg arról, hogy utasításait végrehajtották-e. A legtöbb esetben azt tapasztalja, hogy a műszaki feltételeket biztosították, amit bizonyít például Prégl János elvtárs körletének eredménye is, ahol 102.1 százalékra teljesítették esedékes havi tervüket a csapatok, és 106 tonna szenet adtak terven felül. De hibákra és mulasztásokra is akad. mint 22-én délelőtt Tóth Ferenc elvtárs csapatánál, ahol nem volt fa, a csapat munkaidejének jó részét fahordással töltötte el azért, mert a fakocsik a bányában maradtak. Ebinger elviárs kiszállás után azonnal szólt a délutános műszak aknászainak, Gráff Vilmos és Balázs József elvtársaknak, hogy a bányában lévő fakocsikat sürgősen szállíttassák ki. A Széchenyi-aknai bányászok egy-, re szebb eredményeket érnek el a műszaki feltételek biztosítása után. Páncél Ferenc elviárs csapata, az ország legjobb frontbrigádja 260 százalékra .teljesítette esedékes havi tervét, Tóth Ferenc elvtárs csapata 131.2. Kraincz Károly elvtárs csapata pedig 126.1 százalékra teljesítette havi tervének 21-ig eső részét. A szép eredményekben Ebinger József vezet Szakái Sándor István-aknai bányamérnök előtt. Szakái elvtárs bányamezejében 82.4 százalékra teljesítették havi tervük 21-ig eső részét a csapatok. Ebinger elv.ársnál pedig 95.7 százalékra. Ez az eredmény még nőni fog. mert egy héttel a határidő előtt készült el Vészeli József elvtárs fejtése, aho) igen szép, egy méter hetven és nyolcvan centiméteres a szénfal. Lőrincz Levente, Ebínger elv.ácshoz hasonlóan gondoskodik az üres csilléről és « fáról. Itt is szép eredményeket ei nek el a csapatok — Trickl István elvtárs csapata 223.3 százalékra, teljesítette esedékes havi tervét, Farkas József (6) elvtárs csapata 168.8 Giock Imre elvtárs csapata pedig 139.3 százalékra teljesítette havi tervének esedékes részét. Még szebb eredményeket érnek el a napi tervekben. Glock Imre elvtórs csapata például október 21-én 280, Farkas József- elvtárs csapata 22-én 200 százalékot teljesített, 70 csille szenet adott ki 35 helyett. Ebinger elvtárshoz hasonlóan Lőrincz Levente is megelőzte versenytársát, Börzsei Györgyöt. A Börzsei elvtárs által vezetett bányamező eddig 80 százalékot, Lőrincz elvtársé pedig 97.1 százalékot ért el a havi terv teljesítésében. Ebinger és Lőrincz elvtársak nincsenek megelégedve ezzel az elsőséggel. Nemcsak azért, mert még ők sem teljesítették száz százalékra tervüket, hanem azért is, mert azt szeretnék, ha Szakái Sándor és Börzsei György elvtársak is olyan eredményeket érnének el legalább, mint ok, aknájuk pedig olyant, mint Pécs VI. kerület. Szeretnének fejfej mellett küzdeni, harcolni nemcsak minden egyes százalékért, ti- ' zedekért, hanem még a századszaza- lékokért is. A Petőfi aknai Széni-fejtés dolgozói legyőzik a nehézségeket A vasasi Petőfi-akna üzemvezetősége szeptember végén 1.500 forinttal, október első dekádja végén 1.200 forinttal jutalmazta Széni József elvtárs csapatát, mert második illetve első helyet vívtak ki maguknak a munkaversenyben. Szé ni József csapata azóta is jól dolgozik, kiváló eredménnyel akar ja megünnepelni a Nagy Októberi Szocia lista Forradalom évfordulóját. Igaz, az első dekád 153.8 százalékos eredménye október 16-ig 130 százalékra csökkent. Ez a csökkenés azonban a széniét elvékonvr>d* sáriak és a létszámhiány nak tudható be. A Széni fejtésben jelenleg is 16 ember dolgozik 25 helyett — de ennek ellenére is túlteljesíti tervét. — Mi reggel fél hétkor kezdünk és negyed háromkor végzünk — mondja. — Addig nem szállunk ki, míg váltásunk, — Hankisz József elvtárs csapata ide nem ér. Ez a Széni-csapat eredményének egyik „titka." Addig, míg a legtöbb "csapat fél hetes kezdés mellett már háromnegyed — esetleg fél kettőkor abbahagyja a munkát, Széni Jpzsef elvtárs csapata a munkaidő minden percét kihasználja. Munkaidő alatt a csapatban nincs „tercieré", mindenki dolgozik. A többtermeltíS, több keresetet is jelent. Széni József elv- táis például 2.270 forintot kapott a szeptemberi elszámoláskor, a csapat másik vájára, Gemer János elvtárs 2.392 forintot. Ehhez jött még az 1.500 és 1.200 forintos jutalom után járó részesedés. — Az éjjeles faadó csapatokat megszervez tűk — folytatja a front mester elvtárs, — faadócsapatunk Balázs Mihály sztahánovista vezetésével a legtöbbször elegendő fát készít. Abban az esetben pedig, ha keveset tudnak adni, munkakezdéskor kollektíván me gyünk fáért. Néhanyan azonban — Gerner János, Téczeli János, Szekeres István, Kakas Ferenc én és néhány csillés itt maradunk. Mire a 'öbbiek jönnek, 20—30 csille szenet fejtünk ki. A Széni-csapat m <st is 100—120 csille szenet termel naponta. — Közös erővel hamarosan legyőzik a nehézségeiket, hogy azután gazdag két méteres széntelepen folyathassák munkájukat, becsületesen teljesitnes- sék a nagy nemzetközi ünnep, november 7 tiszteletére telt fogadalmukat. December 20-ra teljesítjük évi tervünket A Pécsi Útfenntartó Vállalat dolgozói 103.8 százalékra teljesítették harmadik negyedéves tervüket. Dolgozóink jó munkáját bizonyítja az a tény is, hogy a harmadik negyedévben újabb 12 sztahánovista oklevelet, két sztahánovista jelvényt osztottunk ki a dolgozók között, négy sztahánovistánk pedig a .kétszeres sztahánovista" címet nyerte el. — Vállalatunkban a Sztahanovisták szá ma 58-ra emelkedett. A harmadik negyedévben eiért eredmények alapján tovább folytatjuk a jó munkát. Vállalatunk összes munkahelyein termelési értekezieleket tartottunk, ahol a dolgozók vállalásokat tettek a negyedik negyedéves terv határidő előtti teljesítésére. A termelési értekezleten dolgozóink ismertették egyéni felajánlásaikat és ezek alapján közösen vállalták, hogy* negyedik negyedév tervüket december 20-ra befejezik. A Pécsi Útfenntartó Vállalat dolgozói így akarnak hozzájárulni a kor- mámyprogramm végrehajtásához. Peltier József pártti tikár. A Pécsi Dohánygyár élenjáró dolgozói Szűcs László elvtárs, anyagmozgatási Garamvári Gyula elvtárs, főgépmes- Tátrai Béla elv társ. anyagmozgató dolgosé szeptemberben 137 százaié- ^t."Átlag"száwléka" 130—m'száza- csoportvezető, szeptembert tervét 1M k«i ért ttL lék. saámlékr*
