Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-23 / 249. szám
ms OKTOBER 23 N Ä P E 0 3 Vetés, betakarítás — tanulságos tapasztalatok Uj erő szabadult fel — jói halad az őszi munka Volt középparasztok munkája á kölkedi tsz-ben A kövesúttól balra jól megmunkált 60 holdas tábla terül el, — a bólyi termelőszövetkezeté. Alig egy hete vetették be búzával, most ifj. Mirkó Ferenc a gépállomás traktorosa szorgalmasan hertgerezi a nagy táblát. A Zetor sima hengert húz, — Porfelhő követi állandóan a gyors- mozgású gépet. De ez nem baj. A hólyiak is tartják a közmondást: „ősszel porba, tavasszal sárba." A tavalyi példa meggyőzte a szövetkezet tagjait hogy úgy érhetnek el nagy termést, ha idejében, még porban is, de elvetik a magot. Mi tagadás, tavaly ősszel késtek 8 vetéssel. Volt ugyan egy 45 hol- rías tábla, amelyet már szeptember 22-én bevetettek búzával, de a gabona egy része november utolján került földbe. Lucskos, sáros idő volt. Éjjel, ahogy lehűlt a levegő, reggelre deres kórószárak ágaskodtak felfelé a táblán, a talaj felülete (nem nagyon vastagon) megfagyott. De vetni kellett, mert jórészt fey ősszel dől el, milyen darab kenyér kerül a szövetkezeti tagok asztalára, milyen lesz az ország kenyérellátása. Legjobban Szabó Mátyás, a tsz agronómusa erősködött. hogy vetni kell, de gyorsan. Kezdetben megvárták, amíg felenged az éj- Jeli fagy, aztán volt már 10—-11 óra, 'bire a határba kerültek. Lassan ha ladt a munka. . '— így nem végzünk még januárban sem ... éjjel is vetni kell... — mondotta az agronómus. .Kell, de hogyan? Sötét van. másrészt fagyos a föld és a tagok sem szívesen állnak ki hideg éjjel a ve- tögép mellé. De kiállt az agronómus, az elnök is, aztán többen mentek utánuk. A traktor szántott, boronáit, a szövetkezet tagjai pedig Jampafény mellett, lovakkal vetetek a frissen szántott földet, hideg éjszakákon keresztül. Ezt jól emlékezetükbe vésték. Ha b^rn húzták-halogatták volna a ve- mst, fele erővel gyorsabban dolgozhatlak volna, mert elvetette volna a ®*P. így késve a földnek sem tud- tak megadni azt a munkát, amit megkívánt; elmaradt a keresztsoros Vetés s ami ezekkel együtt járt, a termésátlag között is nagy lett 8 .különbség. A 45 holdas tábla. — amelyet »September 22-én vetettek be. ke- osztsorosan 22 mázsa 96 kiló átlag- •frmést hozott. A novemberi vetés Pedig 14 és fél mázsa átlagterméssel Hetett. Persze ehhez a terméshez hozzájárult az idei kedvező időjárás *s- De meg kell említeni azt is, h°gy nem lehet minden évben még hovemberben is vetni. Könnyen megeshet, hogy csonttá fagy a föld a8y szünet nélkül esik az eső. a ■fmj átázik, hogy rá sem lehet menni. Néhányan erre azt mondanák: — ’■Iger>, megjöhet az eső. de időnként sák meg kell állnia és ha fel van Rántva a föld. gyorsan el lehet vet- '■ Erre Szabó elv.árs adja meg “ választ: uJJT Akinek 800 négyszögöl búzát “h vetnie, az könnyen beszél er- ■ De a termelőszövetkezeti tagok nem játszhatnak ilyen könnyelműen az ország kenyerével. Sok termelőszövetkezetnek többszáz hold kenyérgabonát kell elvetnie .., Nekünk is 460 hold a búza vetéstervünk. Igyekezni kell, hogy még jó időben végezhessünk, mert ekkora terület bevetéséhez idő kell és nem kevés. .. A Ko«sulh tsz tagjai igyekeznek is. Határidőre elvetettek 106 kataszteri hold ősziárpát, 10 hold rozsot, 22 hold bíbort, 10 hold őszi takarmány- keveréket és ugyanennyi pannonbükkönyt. Ezen kívül 150 hold búzát is elvetettek és valamennyi kalászosukat, keresztsorosan, helyes agrotechnikával vetik el, jó magágyat készítenek. Előhántós ekével felszánt ják a talajt, egyben meg is boro- nálják, mert náluk minden traktor húzza a boronát is. Ezután gyűrűshengerrel törik szét a nagy hantokat és azonnal elszórják a műtrágyát. A műtrágyaszóró-gép nyomában már ott halad a tárcsa, egybeakasztva a boronával és ezután kezdik a vetést. Mikor egyirányban végeztek a vetéssel, boronát akasztanak a gép után és a keresztvetésnél azonnal be is takarják a magot. Ezután sima hengerrel lenyomatják a földet. De nagy gondot fordítanak arra, hogy nedves mag ne kerüljön a földbe, mert kevés víz van a talajban és így megsül a mag, ha nagy esőt nem kap. Ezért csávázás után szárogatják a vetőmagot. Az ilyen munka eredménye, hogy egyik 80 holdas táblán már csírába szőkék a búza szemek és gyenge sásaikat egyre magasabbra dugják a föld fölé. Persze nem megy mindez ilyen könnyen, egyszerűen. Sok-sok harc, fáradságos munka után gyönyörködhetnek a bólyiak is jólvégzett munkájuk gyümölcsében, a zsenge búzaszálakban. Mint ahogyan más községekben sem gombnyomásra halad a vetés, Bolyon is egymás után ütik fel fejüket az akadályok, amelyekkel meg kell birkózniok. Szerdán állt a vetés, mert nem volt gyűrűshenger. Szabó István elvtárs. a tsz elnöke és az agronómus nem kevesebbszer, mint négyszer keresték fel a gépállomást, amíg ígéretet nem kaptak, hogy estére vagy csütörtökön reggelre náluk dolgozik a gyűrűshenger. Meg kellett gyorsítani a betakarítást is, ami. egyik előfeltétele a korai vetésnek, különösen Bolyon ,ahol a kukorica és cukorrépa helyére még búzát kell vetni. A jó szervezés, mozgósítás eredménye, hogy a betakarítás is elég jól halad. Az összes kukoricát (160 hold) letörték, sőt Meggyesi Ferencné, Fortenbachen Antalné és még többen már a részükre kimért két hold 800 négyszögöl kukoricaszárat is levágták. Hogy minden munka haladjon, a letört kukorica hazahordásában sem legyen fennakadás, a traktorok is zavartalanul szánthassanak,— úgy szervezték meg a munkát, hogy csak a tábla szélere hordják a kukoricát és a vetés befejezése után szállítják haza. így gyorsabban halad a munka és a szán tás sem áll meg. Itt a kukoricánál mégis meg kell állni egy pillanatra. Ugyanis közel négy vagon kukoricájuk letörve van a táblán, most szállítják raktárba. A megrakott kocsik egymásután érkeznek a góré- hoz, ahol lemérik és öten azonnal lerakják. Ebben a munkában néhány tag jogtalan munkaegységhez jut, mert nem tudni ki „okoskodta" ki, de a munkaegységet így állapították meg: a kocsisok minden fordulóért 0.5 munkaegységet kapnak, akik lerakják minden kocsi után személyenként 0.1 munkaegységet írnak a javukra. Ez így helytelen. Egy kocsis naponta három-négy kpcsi kukoricát tud raktárhoz szállítani, mert mesz- sze van a tábla. Ezért a könyvébe írnak 1.5—2 munkaegységet, a rakodók pedig öten lerakhatnak naponta 30—40 kocsival és mindegyikük megszerzi a 3—4 munkaegységet. Már ez is elég ahhoz, hogy elvegye a tagok munkakedvét, aztán tetézi még, hogy a kocsisok között egyenlősdi alakul ki. Aki hét-nyolc mázsát tesz a kocsira az is 0.5 munkaegységet kap, aki 12 mázsát hoz be egy kocsin annak is 0.5 munkaegységet írnak a javára. Hogy ez mennyire akadályozza a szállítást, arra Szigeti Sándor elvtárs adja meg a választ. — Kétféleképpen lehet rakodni... Én megrakom úgy a kocsit, hogy azt mondják ez jó kocsi kukorica és van rajta 7—8 mázsa... De ha mázsára kapom a munkaegységet, nem négy zsákot töltök meg. hanem szerzek még tizet, még a deszka tetejére rakom, hogy ráférjen 15 mázsa is egy kocsira. Mikor ezeket mondta, ott volt Pleskovics Antal elvtárs is, a párt- szervezet titkára. Hallotta a becsületes dolgozók panaszét és azt mondta: — Mi lenne, ha holnáp már mázsa szerint írnák be a munkaegységet? — Jobb lenne — volt az egyhangú válasz (így írja elő a munkaegység könyv is) és Pleskovics elvtárs este már erről is beszélt a pártvezetőségi ülésen, a bólyi Kossuth termelőszövetkezet a munkaegységek körül is rendet teremt, hogy gyorsabban haladjon a munka, ne legyen igazságtalanság. (Lipóczki) Ami nem tetszik Nekünk, vasúti dolgozóknak régi kívánságunk, az. hogy a pécsi főpályaudvaron létesítsenek fodrászüzletet. Ez nemcsak a mi óhajunk, hanem az utasok kívánsága is, akik a vonatra való várakozás ideje alatt nyiratkozhatnának és borotválkozhatnának. Arra kérjük az illetékeseket, hogy végre teljesítsék a dolgozók kívánságát és a főpályaudvaron létesítsenek fodrásziizletet. A levelet 123 MAV-dolgozó írta alá. Kölked községben 1950 őszén 72 család választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját, köztük Nagy József 19, ifj. Kántor Gyula, Csömör Gyula 20 holdas középparasztok és még 24 középparaszt család. Ezek a dolgozó parasztok, míg egyénileg dolgoztak, jó hírben voltak, mert jól gazdálkodtak, de mégis helyesebbnek látták a nagyüzemi gazdálkodást. Ifjú Kántor Gyula akkori elhatározásáról így beszél: „Meggyőződésből választottam ezt az utat, mert fejlett mezőgazdaságot, bőséget csak nagyüzemi gazdálkodással lehet megvalósítani". Kántor Gyula igazát jól bizonyítja ez az év is, amikor a termelőszövetkezetnek csak állatenyésztésből 280 ezer forint jövedelme lett.. A nagyüzemi gazdálkodás fölényét a növénytermelési eredmények is jól bizonyítják: „Jól gazdálkodtam míg egyéni voltam — mondja Nagy József. — Amíg szomszédaink 10 mázsa búzát termeltek holdanként, addig az én földem 12 mázsát termett. A jó termés titka mindig az volt, hogy október 10-re elvetettem búzámat is, de a föld jó előkészítéséért sem sajnáltam soha a munkát. Ilyen jó termést azonban soha nem tudtam elérni, mint amilyen most volt szövetkezetünkben". Ebben az évben az Uj Élet tsz földjei árpából 18, búzából 15 mázsát adtak. Az eredmények láttán sokat változott a tagok véleménye, bizalmuk erősödött a termelőszövetkezet iránt. Ahogy máshol sem, itt sem volt nehézségek nélkül az elért eredményekhez vezető út, a kölkedi tsz-ben megtalálható volt a bizalmatlanság és a kezdeti nehézségek nyomán valósággal két táborra szakadt a tagság. Külön véleményen voltak a tsz- ben a volt szegényparasztok és a középparasztok. A bizalmatlanság, a „baloldaliság" oda fajult, hogy a középparasztokat teljesen kiszorították a vezetésből annak ellenére, hogy már az első időben is bebizonyították, jól értenek a gazdálkodáshoz, tudnák irányítani a nagyüzemi gazdaságot is. Nagy József, volt középparaszt javaslatára vezették be a vetéspróbát is. Javaslatának lényege, hogy addig nem vetnek barázdába, míg ki nem próbálják kemény talajon, hogy a gép mennyi magot vet folyóméterenként. Ifjú a dolgozóknak Ha a budai külvárosban véletlenül tűz ütne ki, arra kérjük a tűzoltóságot, hogy a tűz oltásához hozzon majd magával vizet, mert nincs egy csöpp vizünk sem. Arra kérjük a Vízművek vezetőségét, gondoskodjon arról, hogy a budai külvárosban megfelelő mennyiségű víz álljon rendelkezésre. Gombár Mihály Pécs, Pósa Lajos utca 34. Kántor Gyula javaslatára vezették be a tehenészetben a háromszori fe- jést, a mesterséges borjúnevelésts, amelynek eredménye lett, hogy 12 literről 25 literre emelkedett néhány tehénnél a tej hozam. E kimagasló eredmény mellett az átlagos tejhozam is növekedett. A mesterséges neveléssel pedig kevesebb teljes tejjel, szebb, egészségesebb borjakat neveltek. Az ilyen példák ellenére sem bíztak meg vezetéssel a tsz-ben volt középparasztot. Nem küldték el ifj. Kántor Gyulát sem brigádvezetői iskolára, mert „azelőtt 20 hold földön gazdálkodott". Azt. hogy azelőtt is jól értette a gazdálkodást, hogy már régebben végzett gazdasági iskolát, hogy bebizonyította; híve a termelőszövetkezetnek, nem vették tekintetbe, „nem biztos" jelszóval. Mindez azért volt, mert nem egy helyen a középparasztokat is kuliknak, vagy legalábbis .Jtulákfélének" tekintették és az ilyen helytelen, károkat okozó nézet nem maradt hatás nélkül Kölkeden sem. Azonban a tsz középparasztjai messzebb láttak, mint néhányan a tsz-ben és csalk- azértis megmutatták, hogy oktalan velük szemben a bizalmatlanság, a végzett munkájuk fenntartással fogadása. A volt középparasztok további jó munkája, a parasztpolitikában elkövetett hibák feltárása megváltoztatta Kölkeden is a helyzetet. 1952—53 gazdasági évben még csak két középparasztot választottak a vezetőségbe, nemrég pedig öt volt középparasztot választottak be, akik máris bebizonyították, hogy helyes javaslatokkal, jó irányítással tudnak fokozott segítséget adni a termelő- szövetkezet gazdálkodásához. Takaró Márton, volt 17 holdas középparasztot egy héttel ezelőtt választották meg brigád vezetőnek, Csömör Gyula volt 20 holdas középparasztot pedig az őszi vetések irányításával bízták meg. Irányítja is a vetési munkákat. Vigyáz arra, hogy a vetőgépeket pontosan beállítsák és jól előkészített földbe kerüljön a mag. Az állattenyésztés irányításával pedig ifjú Kántor Gyulát bízták meg. Kántor elvtárs javaslatára a tehénistállókba rövidesen bevezetik <*. kisvasutat, amely nagyban megkönnyíti az állattenyésztési dolgozók munkáját. Az itatás is köny- nvebb lesz. mert vizet is vezetnek az istállóba az új brigádvezető javasltára. Mi tagadás, ahogy még sok helyen másutt, úgy Kölkeden is belátták, hogy téves úton jártak és elmondható, nincs már külön véleménye a volt szegény- és középparasztnak, egyet akarnak: a szövetkezet felvirágoztatását. Uj erő szabadult fel a kölked: tsz-ben is a hiba kijavításával és nyomában jobban halad a munka. Befejezték a cukorrépa, napraforgó és a burgonya szedését, elvetették az őszi takarmánykeveréket, az ősziárpát és rozsot és 130 holdon a búza is földbe került már. K. V. Hibaigazítás . A „Dunántúli Napló" október 13-i számában közölte a megyei mező- gazdasági kiállításon résztvett tenyészállatkiállítók díjazását, amely a megyei tanács állattenyésztési csoportjának terve volt. A díjazások azonban nem a leközöltek szerint történhettek meg. A változásról a Dunántúli Napló" szerkesztőségét nem értesítettük. Ezért helyreigazításként közöljük a mezőgazdasági kiállításon résztvett tenyészáll#t.ki- állítók díjazását. Szarvasmarha: I. pécsi állami gazdaság 1600, II. Sarló Kalapács tsz Ivándárda 1200, III. Első Megyei Tanácskozás tsz Harkány, csobokapusz- tai állami gazdaság és Zerényi Lajos Szabadszentkirály 800—800 forint. Ló: I. bári állami gazdaság 1200, II. Szabad Élet tsz Szentdénes 1000, III. Béke tsz Erzsébet 800 forint. Juh: I. kelemenligeti állami gazda ság 800, II. hetvehelyi állami gazdaság 600, III. szentmártonpusztai állami gazdaság 400 forint. Sertés: III. hetvehelyi állami gazdaság 800, Béke tsz Hóból 800 forint Baromfi: I. szentmártonpusztai állami gazdaság 1200, II. babarc! állami gazdaság 800. III. Első Megyei Tanácskozás tsz Harkány 500, III /a Kossuth tsz Bóly 450 forint. Nyul: I. Molnár Ákos Pécs 350, II. Zámbó László Pécs 250, III. Kozma Gyula Pécs 200 forint. Galamb: I. Miklós János Pécs 300, II. Schmidt János Pécs 200, III. Per- ger Béla Pécs 150 forint. Hársfalvi Imre megyei főálla ttenjr ész tő. rmelőszövetkezetünk négyéves működésé- edményei, a jövő, államunk által nyújtott :edvezmények, a hibák, most vannak mér- hogy józan gondolkodással ítéljük meg: ;s volt-e a nagyüzemi gazdálkodás útján lek lenni, érdemes-e tovább haladni együtt tezdott úton, vagy visszafordulva újra jöj- egyéni küszködés, aki bírja, marja, csak am javát akarom göröngyös út. edmények és hibák vannak a mérlegen... inWénk m'att nem kell szégyenkeznünk, nyésztésben, gabonatermesztésben az ék felett állunk. Jól dolgozó tagjaink pad- legtelt és megtelik búzával, árpával, ku- i'al, burgonyával, ezen kívül cukor, olaj, n és kerti áru is kerül a házhoz. Az olyan ók, mint Radies Ádám, Lingli rános, Csordás Vendel és Sós Péter 531 unkaegységet kerestek — munkájuk nyo- >őven jut mindenből a házhoz. Cziegier családja több. mint 1200 munkaegyseget ett és a jövedelemből szép családi hazra : eredményeknek van árnyoldaluk is -j r hibák fordultak elő nálunk is. Tapasz- n, szakszerűtlen vezetés, a felelősség hia- lemtörődömség, gyenge fegyelem, Lsóg, a tagság kirekesztése a vezetésből, ásból — komoly károkat okozott. Emiatt n kis mértékben az ellenség befolyása néhány dolgozónk el kívánja hagyni szó- etünket. Sajnos ezek csak az érem egyiK : látják, a hibákat és reményüket vésztövén állnak, úgy gondolják, hogy Jodo iyénileg gazdálkodni. Pedig van miről pei- ■nni nálunk, hogy a jól dolgozok *10g a közös gazdálkodásban. Érdemes e - " ni, mik voltunk, honnan indultun ink és milyen jövő vár ránk. letűnt úri világban a felszabadulás elott volt a dolgozók élete. A munkanélküliség, talanság, nélkülözés söpört végig a i millióin Az uradalmi sommások, napSzámvetés a megtett útról számosok embertelen viszonyok között sínylődtek, birkaaklokban, istállókban szalmán, ga- néiban patkányok és férgek között, fűtetlen helyiségekben laktak, dolgoztak látástól-vakula- sig 30 filléres napszámért, silány koszt mellett. Kosztját meglopta az ispán, a banda gazda. _ Kevés a föld — mondták a régi rend bir tokosai, ha nincstelen földműves földért epe- kedett. A föld javarésze pár száz nagybirtokos kezén volt. Hárommillió koldus tengette életét a hárommillió koldus országában. Pesten a pályaudvarokon, Teleki-téren, a vasarcsarnokok- ban, országutakon. Jól emlékszem ... 1935-ben Pesten voltam... én is a vásárcsarnokban. Jutott kis harapni valóra, amit elkértek tőlem a többi munkanélküliek. Adtam, pedig nekem sem igen volt... Ma Üveo során nálunk még állatnak sincs, nem embernek. Több a munka, mint a munkát vállaló és a mezőgazdasági dolgozók részére van föld elég, azé a föld. aki megműveli. Ide Baranyába az ország minden tájáról. Somogyból. Vasból Zalából, Szatmáriról, Békés, Csongrád és Bihar megyékből jöttek a régi földnélküliek a földért. Ezek a régi földnélküliek a kezdeti egyéni gazdálkodás után a termelőszövetkezetben látták meg boldogulásuk igazi útját és nem is csalódtunk. Szegényen, megalapozott gazdaság nélkül kezdtük működésünket, odaadtuk tehenünket. felszerelésünket a közös ügynek, saját ügyünknek. E kezdeti, de komoly nehézségekben államunk támogatott bennünket. — vetőmag, műtrágya, gépi munka, tenyészállatok mutatták, hogy hozzánk is elért a mi államunk segítsége. S a kezdeti nehézségeket leküzdve, eljutottunk odáig, hogy felülmúljuk az egvéni gazdaságok eredményeit, hogy több a jövedelmünk, mint bármikor. Most, hogy fejlődésünk újabb, döntő állomásához érkeztünk, ismét fokozottan láthatjuk a nekünk nyújtott segítséget. 8380 liter tej, 246 kiló tojás, 575 kiló baromfi, 32 mázsa búza, 12 mázsa rozs, 660 kiló árpa, 330 kiló zab, 23 mázsa idei hízottsertés, 114 mázsa tavalyi hízott- sertés, 28 mázsa napraforgó, 27.78 mázsa burgonya, 550.841 forint mutatja termelőszövetkezetünkben az eddig kapott kedvezményeket, amelyek nyomán már ezévben 14.5 forinttal emelkedett egy munkaegység értéke. Ez pedig a segítség csak egy része. Az új begyűjtési rendszer nyomán 25—30 százalékkal több termény, állat, illetve állati termék marad a termelőszövetkezetek tagjainak birtokában, a háztáji tehén utáni tejbeadás elengedése 1200— 2000 forinttal emeli egy-egy család jövedelmét. Hitel áll a tagok rendelkezésére üsző vásárlásra, szülési segélyt kap a tsz nötagja, javult az egészségügyi szolgáltatások mértéke. De az idősebbek is nyugalommal nézhetnek öreg koruk elé, mint Monos Sándor, Bene János, id. Répási József, id. Radies Ádám. Tóth János, ezután évi két mázsa búza és ezer forint segítséget kapnak a termelőszövetkezettől. A termelőszövetkezet eredményei, a kedvezmények. a jövő nagyszerű kilátásai buzdítóak a további munkára, a termelőszövetkezet mellett beszélnek. A további eredmények elérését segíti elő a hibák kijavítása is, mert enélkül csak nehézkesen haladhatnánk előre. Érdemes mélyen elgondolkodni a néhány kilépni akarónak, sajnálnánk, ha elhamarkodnák a döntést és visszafordulnának a megkezdett útról, amelyen haladva már eddig is szép eredményeket értünk el és a továbbiakban csak szebbek lehetnek közös munkánk gyümölcsei. R5<rSd U*« •‘«STncnilii'exü* P», számvetés ez életünkről, jövőbe tekintés, de tanulságos lehet azoknak is, akik szilárdan állnak a termelőszövetkezet mellett, hogy még jobb munkával harcoljanak, de azoknak is. akik most elfogultan csak a hibát látják, de az eredményeket nem a munkában. Sólyom József a csányoszrói Uj Március tsz helyettes elnöke,