Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-23 / 249. szám

ms OKTOBER 23 N Ä P E 0 3 Vetés, betakarítás — tanulságos tapasztalatok Uj erő szabadult fel — jói halad az őszi munka Volt középparasztok munkája á kölkedi tsz-ben A kövesúttól balra jól megmun­kált 60 holdas tábla terül el, — a bólyi termelőszövetkezeté. Alig egy hete vetették be búzával, most ifj. Mirkó Ferenc a gépállomás trakto­rosa szorgalmasan hertgerezi a nagy táblát. A Zetor sima hengert húz, — Porfelhő követi állandóan a gyors- mozgású gépet. De ez nem baj. A hólyiak is tartják a közmondást: „ősszel porba, tavasszal sárba." A tavalyi példa meggyőzte a szövetkezet tagjait hogy úgy érhetnek el nagy termést, ha idejében, még porban is, de elve­tik a magot. Mi tagadás, tavaly ősszel késtek 8 vetéssel. Volt ugyan egy 45 hol- rías tábla, amelyet már szeptember 22-én bevetettek búzával, de a ga­bona egy része november utolján került földbe. Lucskos, sáros idő volt. Éjjel, ahogy lehűlt a levegő, reggelre deres kórószárak ágaskod­tak felfelé a táblán, a talaj felü­lete (nem nagyon vastagon) megfa­gyott. De vetni kellett, mert jórészt fey ősszel dől el, milyen darab ke­nyér kerül a szövetkezeti tagok asztalára, milyen lesz az ország ke­nyérellátása. Legjobban Szabó Má­tyás, a tsz agronómusa erősködött. hogy vetni kell, de gyorsan. Kezdet­ben megvárták, amíg felenged az éj- Jeli fagy, aztán volt már 10—-11 óra, 'bire a határba kerültek. Lassan ha ladt a munka. . '— így nem végzünk még január­ban sem ... éjjel is vetni kell... — mondotta az agronómus. .Kell, de hogyan? Sötét van. más­részt fagyos a föld és a tagok sem szívesen állnak ki hideg éjjel a ve- tögép mellé. De kiállt az agronó­mus, az elnök is, aztán többen mentek utánuk. A traktor szántott, boronáit, a szövetkezet tagjai pedig Jampafény mellett, lovakkal vetet­ek a frissen szántott földet, hideg éjszakákon keresztül. Ezt jól emlékezetükbe vésték. Ha b^rn húzták-halogatták volna a ve- mst, fele erővel gyorsabban dolgoz­hatlak volna, mert elvetette volna a ®*P. így késve a földnek sem tud- tak megadni azt a munkát, amit megkívánt; elmaradt a keresztsoros Vetés s ami ezekkel együtt járt, a termésátlag között is nagy lett 8 .különbség. A 45 holdas tábla. — amelyet »September 22-én vetettek be. ke- osztsorosan 22 mázsa 96 kiló átlag- •frmést hozott. A novemberi vetés Pedig 14 és fél mázsa átlagterméssel Hetett. Persze ehhez a terméshez hozzájárult az idei kedvező időjárás *s- De meg kell említeni azt is, h°gy nem lehet minden évben még hovemberben is vetni. Könnyen megeshet, hogy csonttá fagy a föld a8y szünet nélkül esik az eső. a ■fmj átázik, hogy rá sem lehet menni. Néhányan erre azt mondanák: — ’■Iger>, megjöhet az eső. de időnként sák meg kell állnia és ha fel van Rántva a föld. gyorsan el lehet vet- '■ Erre Szabó elv.árs adja meg “ választ: uJJT Akinek 800 négyszögöl búzát “h vetnie, az könnyen beszél er- ■ De a termelőszövetkezeti tagok nem játszhatnak ilyen könnyelmű­en az ország kenyerével. Sok ter­melőszövetkezetnek többszáz hold kenyérgabonát kell elvetnie .., Ne­künk is 460 hold a búza vetéster­vünk. Igyekezni kell, hogy még jó időben végezhessünk, mert ekkora terület bevetéséhez idő kell és nem kevés. .. A Ko«sulh tsz tagjai igyekeznek is. Határidőre elvetettek 106 kataszteri hold ősziárpát, 10 hold rozsot, 22 hold bíbort, 10 hold őszi takarmány- keveréket és ugyanennyi pannon­bükkönyt. Ezen kívül 150 hold bú­zát is elvetettek és valamennyi ka­lászosukat, keresztsorosan, helyes ag­rotechnikával vetik el, jó magágyat készítenek. Előhántós ekével felszánt ják a talajt, egyben meg is boro- nálják, mert náluk minden traktor húzza a boronát is. Ezután gyűrűs­hengerrel törik szét a nagy hanto­kat és azonnal elszórják a műtrá­gyát. A műtrágyaszóró-gép nyomá­ban már ott halad a tárcsa, egybe­akasztva a boronával és ezután kez­dik a vetést. Mikor egyirányban vé­geztek a vetéssel, boronát akaszta­nak a gép után és a keresztvetésnél azonnal be is takarják a magot. Ez­után sima hengerrel lenyomatják a földet. De nagy gondot fordítanak arra, hogy nedves mag ne kerül­jön a földbe, mert kevés víz van a talajban és így megsül a mag, ha nagy esőt nem kap. Ezért csávázás után szárogatják a vetőmagot. Az ilyen munka eredménye, hogy egyik 80 holdas táblán már csírába szők­ék a búza szemek és gyenge sásai­kat egyre magasabbra dugják a föld fölé. Persze nem megy mindez ilyen könnyen, egyszerűen. Sok-sok harc, fáradságos munka után gyönyörköd­hetnek a bólyiak is jólvégzett mun­kájuk gyümölcsében, a zsenge búza­szálakban. Mint ahogyan más köz­ségekben sem gombnyomásra halad a vetés, Bolyon is egymás után ütik fel fejüket az akadályok, ame­lyekkel meg kell birkózniok. Szer­dán állt a vetés, mert nem volt gyűrűshenger. Szabó István elvtárs. a tsz elnöke és az agronómus nem kevesebbszer, mint négyszer keres­ték fel a gépállomást, amíg ígére­tet nem kaptak, hogy estére vagy csütörtökön reggelre náluk dolgo­zik a gyűrűshenger. Meg kellett gyorsítani a betakarítást is, ami. egyik előfeltétele a korai vetésnek, különösen Bolyon ,ahol a kukorica és cukorrépa helyére még búzát kell vetni. A jó szervezés, mozgósítás eredménye, hogy a betakarítás is elég jól halad. Az összes kukoricát (160 hold) letörték, sőt Meggyesi Ferencné, Fortenbachen Antalné és még többen már a részükre kimért két hold 800 négyszögöl kukorica­szárat is levágták. Hogy minden munka haladjon, a letört kukorica hazahordásában sem legyen fennakadás, a traktorok is zavartalanul szánt­hassanak,— úgy szervezték meg a munkát, hogy csak a tábla szélere hordják a kukoricát és a vetés be­fejezése után szállítják haza. így gyorsabban halad a munka és a szán tás sem áll meg. Itt a kukoricánál mégis meg kell állni egy pillanatra. Ugyanis közel négy vagon kuko­ricájuk letörve van a táblán, most szállítják raktárba. A megrakott ko­csik egymásután érkeznek a góré- hoz, ahol lemérik és öten azonnal lerakják. Ebben a munkában né­hány tag jogtalan munkaegységhez jut, mert nem tudni ki „okoskodta" ki, de a munkaegységet így állapí­tották meg: a kocsisok minden for­dulóért 0.5 munkaegységet kapnak, akik lerakják minden kocsi után személyenként 0.1 munkaegységet írnak a javukra. Ez így helytelen. Egy kocsis na­ponta három-négy kpcsi kukoricát tud raktárhoz szállítani, mert mesz- sze van a tábla. Ezért a könyvébe írnak 1.5—2 munkaegységet, a ra­kodók pedig öten lerakhatnak na­ponta 30—40 kocsival és mindegyi­kük megszerzi a 3—4 munkaegysé­get. Már ez is elég ahhoz, hogy elve­gye a tagok munkakedvét, aztán te­tézi még, hogy a kocsisok között egyenlősdi alakul ki. Aki hét-nyolc mázsát tesz a kocsira az is 0.5 mun­kaegységet kap, aki 12 mázsát hoz be egy kocsin annak is 0.5 munka­egységet írnak a javára. Hogy ez mennyire akadályozza a szállítást, arra Szigeti Sándor elvtárs adja meg a választ. — Kétféleképpen lehet rakodni... Én megrakom úgy a kocsit, hogy azt mondják ez jó kocsi kukorica és van rajta 7—8 mázsa... De ha má­zsára kapom a munkaegységet, nem négy zsákot töltök meg. hanem szer­zek még tizet, még a deszka tetejé­re rakom, hogy ráférjen 15 mázsa is egy kocsira. Mikor ezeket mondta, ott volt Pleskovics Antal elvtárs is, a párt- szervezet titkára. Hallotta a becsü­letes dolgozók panaszét és azt mondta: — Mi lenne, ha holnáp már má­zsa szerint írnák be a munkaegy­séget? — Jobb lenne — volt az egyhan­gú válasz (így írja elő a munka­egység könyv is) és Pleskovics elv­társ este már erről is beszélt a párt­vezetőségi ülésen, a bólyi Kossuth termelőszövetkezet a munkaegysé­gek körül is rendet teremt, hogy gyorsabban haladjon a munka, ne legyen igazságtalanság. (Lipóczki) Ami nem tetszik Nekünk, vasúti dolgozóknak régi kívánságunk, az. hogy a pécsi fő­pályaudvaron létesítsenek fodrász­üzletet. Ez nemcsak a mi óhajunk, hanem az utasok kívánsága is, akik a vonatra való várakozás ideje alatt nyiratkozhatnának és borotválkoz­hatnának. Arra kérjük az illetékese­ket, hogy végre teljesítsék a dolgo­zók kívánságát és a főpályaudvaron létesítsenek fodrásziizletet. A levelet 123 MAV-dolgozó írta alá. Kölked községben 1950 őszén 72 család választotta a nagyüzemi gaz­dálkodás útját, köztük Nagy József 19, ifj. Kántor Gyula, Csömör Gyula 20 holdas középparasztok és még 24 középparaszt család. Ezek a dolgozó parasztok, míg egyénileg dolgoztak, jó hírben voltak, mert jól gazdálkod­tak, de mégis helyesebbnek látták a nagyüzemi gazdálkodást. Ifjú Kántor Gyula akkori elhatározásáról így be­szél: „Meggyőződésből választottam ezt az utat, mert fejlett mezőgazda­ságot, bőséget csak nagyüzemi gaz­dálkodással lehet megvalósítani". Kántor Gyula igazát jól bizonyítja ez az év is, amikor a termelőszövet­kezetnek csak állatenyésztésből 280 ezer forint jövedelme lett.. A nagy­üzemi gazdálkodás fölényét a nö­vénytermelési eredmények is jól bi­zonyítják: „Jól gazdálkodtam míg egyéni voltam — mondja Nagy Jó­zsef. — Amíg szomszédaink 10 má­zsa búzát termeltek holdanként, ad­dig az én földem 12 mázsát termett. A jó termés titka mindig az volt, hogy október 10-re elvetettem búzá­mat is, de a föld jó előkészítéséért sem sajnáltam soha a munkát. Ilyen jó termést azonban soha nem tudtam elérni, mint amilyen most volt szö­vetkezetünkben". Ebben az évben az Uj Élet tsz földjei árpából 18, búzából 15 má­zsát adtak. Az eredmények láttán sokat változott a tagok véleménye, bizalmuk erősödött a termelőszövet­kezet iránt. Ahogy máshol sem, itt sem volt nehézségek nélkül az elért eredmé­nyekhez vezető út, a kölkedi tsz-ben megtalálható volt a bizalmatlanság és a kezdeti nehézségek nyomán va­lósággal két táborra szakadt a tag­ság. Külön véleményen voltak a tsz- ben a volt szegényparasztok és a középparasztok. A bizalmatlanság, a „baloldaliság" oda fajult, hogy a kö­zépparasztokat teljesen kiszorítot­ták a vezetésből annak ellenére, hogy már az első időben is bebizo­nyították, jól értenek a gazdálko­dáshoz, tudnák irányítani a nagy­üzemi gazdaságot is. Nagy József, volt középparaszt javaslatára vezet­ték be a vetéspróbát is. Javaslatának lényege, hogy addig nem vetnek ba­rázdába, míg ki nem próbálják ke­mény talajon, hogy a gép mennyi magot vet folyóméterenként. Ifjú a dolgozóknak Ha a budai külvárosban véletle­nül tűz ütne ki, arra kérjük a tűz­oltóságot, hogy a tűz oltásához hoz­zon majd magával vizet, mert nincs egy csöpp vizünk sem. Arra kérjük a Vízművek vezetőségét, gondoskod­jon arról, hogy a budai külváros­ban megfelelő mennyiségű víz áll­jon rendelkezésre. Gombár Mihály Pécs, Pósa Lajos utca 34. Kántor Gyula javaslatára vezették be a tehenészetben a háromszori fe- jést, a mesterséges borjúnevelésts, amelynek eredménye lett, hogy 12 literről 25 literre emelkedett néhány tehénnél a tej hozam. E kimagasló eredmény mellett az átlagos tejho­zam is növekedett. A mesterséges neveléssel pedig kevesebb teljes tej­jel, szebb, egészségesebb borjakat neveltek. Az ilyen példák ellenére sem bíztak meg vezetéssel a tsz-ben volt középparasztot. Nem küldték el ifj. Kántor Gyulát sem brigádvezetői iskolára, mert „azelőtt 20 hold föl­dön gazdálkodott". Azt. hogy azelőtt is jól értette a gazdálkodást, hogy már régebben végzett gazdasági is­kolát, hogy bebizonyította; híve a termelőszövetkezetnek, nem vették tekintetbe, „nem biztos" jelszóval. Mindez azért volt, mert nem egy helyen a középparasztokat is kulik­nak, vagy legalábbis .Jtulákfélének" tekintették és az ilyen helytelen, károkat okozó nézet nem maradt ha­tás nélkül Kölkeden sem. Azonban a tsz középparasztjai messzebb láttak, mint néhányan a tsz-ben és csalk- azértis megmutatták, hogy oktalan velük szemben a bizalmatlanság, a végzett munkájuk fenntartással fo­gadása. A volt középparasztok to­vábbi jó munkája, a parasztpolitiká­ban elkövetett hibák feltárása meg­változtatta Kölkeden is a helyzetet. 1952—53 gazdasági évben még csak két középparasztot választottak a vezetőségbe, nemrég pedig öt volt középparasztot választottak be, akik máris bebizonyították, hogy helyes javaslatokkal, jó irányítással tudnak fokozott segítséget adni a termelő- szövetkezet gazdálkodásához. Takaró Márton, volt 17 holdas középparasztot egy héttel ezelőtt vá­lasztották meg brigád vezetőnek, Csö­mör Gyula volt 20 holdas középpa­rasztot pedig az őszi vetések irányí­tásával bízták meg. Irányítja is a vetési munkákat. Vigyáz arra, hogy a vetőgépeket pontosan beállítsák és jól előkészített földbe kerüljön a mag. Az állattenyésztés irányításával pedig ifjú Kántor Gyulát bízták meg. Kántor elvtárs javaslatára a tehénistállókba rövidesen bevezetik <*. kisvasutat, amely nagyban meg­könnyíti az állattenyésztési dolgo­zók munkáját. Az itatás is köny- nvebb lesz. mert vizet is vezetnek az istállóba az új brigádvezető javas­ltára. Mi tagadás, ahogy még sok helyen másutt, úgy Kölkeden is belátták, hogy téves úton jártak és elmond­ható, nincs már külön véleménye a volt szegény- és középparasztnak, egyet akarnak: a szövetkezet felvirá­goztatását. Uj erő szabadult fel a kölked: tsz-ben is a hiba kijavításá­val és nyomában jobban halad a munka. Befejezték a cukorrépa, nap­raforgó és a burgonya szedését, el­vetették az őszi takarmánykeveré­ket, az ősziárpát és rozsot és 130 holdon a búza is földbe került már. K. V. Hibaigazítás . A „Dunántúli Napló" október 13-i számában közölte a megyei mező- gazdasági kiállításon résztvett te­nyészállatkiállítók díjazását, amely a megyei tanács állattenyésztési cso­portjának terve volt. A díjazások azonban nem a leközöltek szerint történhettek meg. A változásról a Dunántúli Napló" szerkesztőségét nem értesítettük. Ezért helyreigazí­tásként közöljük a mezőgazdasági kiállításon résztvett tenyészáll#t.ki- állítók díjazását. Szarvasmarha: I. pécsi állami gaz­daság 1600, II. Sarló Kalapács tsz Ivándárda 1200, III. Első Megyei Ta­nácskozás tsz Harkány, csobokapusz- tai állami gazdaság és Zerényi Lajos Szabadszentkirály 800—800 forint. Ló: I. bári állami gazdaság 1200, II. Szabad Élet tsz Szentdénes 1000, III. Béke tsz Erzsébet 800 forint. Juh: I. kelemenligeti állami gazda ság 800, II. hetvehelyi állami gazda­ság 600, III. szentmártonpusztai ál­lami gazdaság 400 forint. Sertés: III. hetvehelyi állami gaz­daság 800, Béke tsz Hóból 800 forint Baromfi: I. szentmártonpusztai ál­lami gazdaság 1200, II. babarc! álla­mi gazdaság 800. III. Első Megyei Tanácskozás tsz Harkány 500, III /a Kossuth tsz Bóly 450 forint. Nyul: I. Molnár Ákos Pécs 350, II. Zámbó László Pécs 250, III. Koz­ma Gyula Pécs 200 forint. Galamb: I. Miklós János Pécs 300, II. Schmidt János Pécs 200, III. Per- ger Béla Pécs 150 forint. Hársfalvi Imre megyei főálla ttenjr ész tő. rmelőszövetkezetünk négyéves működésé- edményei, a jövő, államunk által nyújtott :edvezmények, a hibák, most vannak mér- hogy józan gondolkodással ítéljük meg: ;s volt-e a nagyüzemi gazdálkodás útján lek lenni, érdemes-e tovább haladni együtt tezdott úton, vagy visszafordulva újra jöj- egyéni küszködés, aki bírja, marja, csak am javát akarom göröngyös út. edmények és hibák vannak a mérlegen... inWénk m'att nem kell szégyenkeznünk, nyésztésben, gabonatermesztésben az ék felett állunk. Jól dolgozó tagjaink pad- legtelt és megtelik búzával, árpával, ku- i'al, burgonyával, ezen kívül cukor, olaj, n és kerti áru is kerül a házhoz. Az olyan ók, mint Radies Ádám, Lingli rános, Csordás Vendel és Sós Péter 531 unkaegységet kerestek — munkájuk nyo- >őven jut mindenből a házhoz. Cziegier családja több. mint 1200 munkaegyseget ett és a jövedelemből szép családi hazra : eredményeknek van árnyoldaluk is -j r hibák fordultak elő nálunk is. Tapasz- n, szakszerűtlen vezetés, a felelősség hia- lemtörődömség, gyenge fegyelem, Lsóg, a tagság kirekesztése a vezetésből, ásból — komoly károkat okozott. Emiatt n kis mértékben az ellenség befolyása néhány dolgozónk el kívánja hagyni szó- etünket. Sajnos ezek csak az érem egyiK : látják, a hibákat és reményüket vészt­övén állnak, úgy gondolják, hogy Jodo iyénileg gazdálkodni. Pedig van miről pei- ■nni nálunk, hogy a jól dolgozok *10g a közös gazdálkodásban. Érdemes e - " ni, mik voltunk, honnan indultun ink és milyen jövő vár ránk. letűnt úri világban a felszabadulás elott volt a dolgozók élete. A munkanélküliség, talanság, nélkülözés söpört végig a i millióin Az uradalmi sommások, nap­Számvetés a megtett útról számosok embertelen viszonyok között síny­lődtek, birkaaklokban, istállókban szalmán, ga- néiban patkányok és férgek között, fűtetlen helyiségekben laktak, dolgoztak látástól-vakula- sig 30 filléres napszámért, silány koszt mellett. Kosztját meglopta az ispán, a banda gazda. _ Kevés a föld — mondták a régi rend bir tokosai, ha nincstelen földműves földért epe- kedett. A föld javarésze pár száz nagybirtokos kezén volt. Hárommillió koldus tengette életét a hárommillió koldus országában. Pesten a pá­lyaudvarokon, Teleki-téren, a vasarcsarnokok- ban, országutakon. Jól emlékszem ... 1935-ben Pesten voltam... én is a vásárcsarnokban. Ju­tott kis harapni valóra, amit elkértek tőlem a többi munkanélküliek. Adtam, pedig nekem sem igen volt... Ma Üveo során nálunk még állatnak sincs, nem embernek. Több a munka, mint a munkát vállaló és a mezőgazdasági dolgozók részére van föld elég, azé a föld. aki megműveli. Ide Bara­nyába az ország minden tájáról. Somogyból. Vas­ból Zalából, Szatmáriról, Békés, Csongrád és Bihar megyékből jöttek a régi földnélküliek a földért. Ezek a régi földnélküliek a kezdeti egyéni gazdálkodás után a termelőszövetkezet­ben látták meg boldogulásuk igazi útját és nem is csalódtunk. Szegényen, megalapozott gazda­ság nélkül kezdtük működésünket, odaadtuk te­henünket. felszerelésünket a közös ügynek, sa­ját ügyünknek. E kezdeti, de komoly nehézsé­gekben államunk támogatott bennünket. — ve­tőmag, műtrágya, gépi munka, tenyészállatok mutatták, hogy hozzánk is elért a mi államunk segítsége. S a kezdeti nehézségeket leküzdve, el­jutottunk odáig, hogy felülmúljuk az egvéni gaz­daságok eredményeit, hogy több a jövedelmünk, mint bármikor. Most, hogy fejlődésünk újabb, döntő állo­másához érkeztünk, ismét fokozottan láthatjuk a nekünk nyújtott segítséget. 8380 liter tej, 246 kiló tojás, 575 kiló baromfi, 32 mázsa búza, 12 mázsa rozs, 660 kiló árpa, 330 kiló zab, 23 má­zsa idei hízottsertés, 114 mázsa tavalyi hízott- sertés, 28 mázsa napraforgó, 27.78 mázsa bur­gonya, 550.841 forint mutatja termelőszövetke­zetünkben az eddig kapott kedvezményeket, amelyek nyomán már ezévben 14.5 forinttal emelkedett egy munkaegység értéke. Ez pedig a segítség csak egy része. Az új begyűjtési rendszer nyomán 25—30 százalékkal több termény, állat, illetve állati termék marad a termelőszövetkezetek tagjainak birtokában, a háztáji tehén utáni tejbeadás elengedése 1200— 2000 forinttal emeli egy-egy család jövedelmét. Hitel áll a tagok rendelkezésére üsző vásárlás­ra, szülési segélyt kap a tsz nötagja, javult az egészségügyi szolgáltatások mértéke. De az idő­sebbek is nyugalommal nézhetnek öreg koruk elé, mint Monos Sándor, Bene János, id. Répási József, id. Radies Ádám. Tóth János, ezután évi két mázsa búza és ezer forint segítséget kapnak a termelőszövetkezettől. A termelőszövetkezet eredményei, a ked­vezmények. a jövő nagyszerű kilátásai buzdítóak a további munkára, a termelőszövetkezet mellett beszélnek. A további eredmények elérését se­gíti elő a hibák kijavítása is, mert enélkül csak nehézkesen haladhatnánk előre. Érdemes mélyen elgondolkodni a néhány kilépni akarónak, saj­nálnánk, ha elhamarkodnák a döntést és vissza­fordulnának a megkezdett útról, amelyen halad­va már eddig is szép eredményeket értünk el és a továbbiakban csak szebbek lehetnek közös munkánk gyümölcsei. R5<rSd U*« •‘«STncnilii'exü* P», számve­tés ez életünkről, jövőbe tekintés, de tanulságos lehet azoknak is, akik szilárdan állnak a ter­melőszövetkezet mellett, hogy még jobb mun­kával harcoljanak, de azoknak is. akik most el­fogultan csak a hibát látják, de az eredménye­ket nem a munkában. Sólyom József a csányoszrói Uj Március tsz helyettes elnöke,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents