Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-22 / 248. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK!

DUNÁNTÚLI

A MAI S7AMBAN:

"\

Az amerikaiak újabb mesterkedése a felvilágosító munka akadályozására (2. o.) — Pécs, Bécs zsákmánya (2. o.) — A virágzó jólét útján (3. o.) — „Biztosítsanak nekünk megfelelő szerszámokat és anyagot (3. o.) — Két és fél nap helyett 12 óra alatt készítik el egy-egy épület tetőszerkezetét a Komló-kenderföiüi 44 3-as vállalat dolgozói (3. o.) —- „Gyöngyvirágtól lombhullásig" (4. o.)

X. ÉVFOLYAM, 248. SZÄM AHA 5Q HM,EH CSÜTÖRTÖK. 1953 OKTOBER 22

A tanácsválasztások harmadik évfordulója

Irta: VARGA JENŐ, a megyei tanács elnöke

A hős szovjet népnek a fasizmus felett aratott történelmi győzelme, a magyar nép felszabadítása adott lehetőséget ahhoz, hogy pártunk vezetésével megvalósítsuk hazánkban a proletárdiktatúrát. Népi demokratikus államunk népünk évszázados anyagi és szellemi elnyomatását szol Báló régi közigazgatásunkra is döntő csapást mért. Három esztendővel ezelőtt — 1950. október 15-én —

hosszú, kemény harc után felszámoltuk: a burzsoá közigazgatás • utolsó maradványait is. Létrehoztuk dolgozó népünk számára a legmegfelelőbb államigazgatási formát, — a for- ■öö alomban megedzett szovjetek mintájára, — megalkottuk tanács- rendszerünket;

A tanácsok megszületése döntő váltczást hozott létre közigazgatá- strktan. friss levegő, új szellem hatotta át. A dolgozó nép bátran, bizalommal vette birtokába az államhatalom helyi szerveit és lelkesen, lendületesen vette kezébe ezen a téren is saját sorsának intézését. A régi közigazgatásban kapitalista elemeké volt a döntő szó, azoké, akik mindenképpen hajlandók voltak kiszolgálni a kapitalista társadalom Alapvető célkitűzéseit, a kizsákmá- hvoiás biztosítását. Ezzel szemben a szocialista államigazgatásba a dol- ?ozo nép fiai, a munkások, parasztok és értelmiségiek legjobbjai kerüllek. így választotta meg Baranya megye dolgozó népe is a legjobbak Jtozíii 9.772 tanácstagját, akik közül *•931 nő és 3.420 fiatal.

. Ma a tanácsválasztások harmadik fordulóját ünnepeljük. Három év J^bT nagy idő, — eseménytelen, sziir- *9 korban szinte nyomtalanul tűnik e - Ma azonban egészen másképp t'an. a Nagy Októberi Szócialista F°rradalom nyomán bekövetkezett tolágatformáló események az emberség történetében soha nem látott hatalmas és gyors változásokat idézlek elő. A Szovjetunió adta lehető- Srgek tették népünket is a változá- formálóivá és így biztosították hogy tanácsaink pártunk irá- byításával az elmúlt három esztendő ?]att nagy utat járhattak be. Ez mó alatt kellett bebizonyítaniok azt, “°gy az alkotmányban biztosított szocialista forma, — a tanácsrend- j er — nemcsak szervezeti felépí- mttségében, hanem annak tartalmá- . arh a tanácsok munkája tartalmá- “mi is szocialista. A lényeg mindenekelőtt tehát abban áll, hogy a ta- aes°k hogyan valósították meg az todigi munkák során azt az elvet, melynek értelmében munkájukat ,’ndenkor a dolgozó nép érdekében

végzik.

Bátrán megmondhatjuk, hogy tanrendszerünk a három év alatt , egállta a tűzpróbát. Általánosság- .an megfelelt a követelményeknek, . rméswtesen azonban a fejlődés knt^ti hiányosságai is megmutat- ''■tok. E három esztendő tapubi- . uyságot tett aról, hogy tanácsaink mhat almi és tömegszervezeti á], .iója alapján a legtökéletesebb npfmmazgatási rendszerben működ- . Nemcsak érvényt szereznek a

jpAf°ztársaság törvényeinek, rende- jftr®mek, — de mint a legszélesebb megszervezet nevelik, mozgósítják gozókat az állami feladatok jeli®0mására. A tanácsolj; ezen kettős

szaue domborodott ki az elmúlt idő dűl i n éppen ezáltal vált egye- a ..a,halmassá arra, hogy biztosítsa s^. °megek akaratának érvénvesülé- Zo ' elmúlt három esztendő behi- az zii ta azt, hogy a dolgozóknak sehw 'amlgazgatásba való legszéle- kitr .^vonásával tudjuk csak cél- leseinket valóra váltani.

^-tömegkapcsolatok kiépítése tetanácsaink komoly eredménye- értek el. Tanácsaink Okáját vizsgálva meg kell állatnunk azt, hogy a tanácsülésekkel ocsolatban határozott fejlődés mu Tanácsaink egyre inkább * atóliák a tanácsülések jó msg- rvezóséhez, a tömegek mozgósítá- °z a megfelelő módszereket és k *, >8 azokkal. Egyre inkább látótokén az összefüggésben Is ezer s °*lr jelét annak, hogy a dolgozó ^ nemcsak bízik a tanácsban, •mcsak szereti a tanácsot, de érzi

felelősségét a tanács munkájáért és támogatni akarja a tanácsot tevékenységében. A negyedévenként tartott megyei tanácsülésék, a kéthavonta tartott járási és városi, — valamint a havonta tartandó községi tanácsülések színvonala állandóan emelkedik. Növekszik a tanácsülésen a jó felszólalások száma, egyre inkább jelentkezik a bíráló szellem is. Nagy utat tettek meg tanácsaink addig, amíg például elérték azt. hogy a legutóbbi szeptember havi községi tanácsüléseken 1753 hozzászólás, 304 javaslat és 4*7 vállalás hangzott el. A jól sikerült tanácsülések eredményességét az állami feladatok megoldásában igen sok példa mutatja. Mágocson, Somberekén, Hetvehe- lyéri. Bólyban, Bárban általában jó tanácsülések vannak, és éppen a tanácsüléseknek van döntő szerepe abban. hogy ezekben a községekben a spronkövetkező feladatokat jól hajtják végre.

A tanácsüléseknek. — mint az államhatalom legmagasabb helyi szervének a jelentőségét a legjobban az mutatja, hogy az államhatalmi jellegből foíyó jogokat gyakorolja, helyileg meghatározza a lakosság feladatait és a végrehajtóbizött- ság munkájának irányát, s tartalmát. A tanácsülés a végrehajtóbizott ság fölé rendelt szerv, melynek a végrehajtóbizottság köteles beszámolni végzett munkájáról. Mindezek bői az kpvetkezik, hogy amíg a tanácsülés államhatalmi jogokat gyakorol, addig a tanácstagokból választott végrehajtóbizottság államigazgatás; szerv, amely a tanácsülések közötti időszakban vezeti, irányítja a tanácsapparátus munkáját.

A tanácsülések fejlődését legjobban az mutatja, hogy egyre inkább foglalkoznak az államhatalmi feladatok mellett a helyi problémák megoldásával. vMágocson például többek között azért sikeresek a tanácsülések, mert helyesen alkalmazzák a helyi politikát, ami a dolgozók erdek lődését kellő mértékben felkelti. A szeptemberi mágocsi tanácsülésen a község belső útjainak, árkainak rendbehozatalával, a járdák társadalmi úton való kijavításával kapcsolatban komoly határozatok születtek, amelyeknek végrehajtása folyamatban van.

A tanácsok tömegkapcsolatának kiszélesítésénél figyelemreméltó eredményt értünk el az állandóbizottságok munkája terén is. Ezt a tényt legjobban a bizottságok és főként az aktívák számának növekedése bizonyítja. Megyénkben 1423 állandóbizottság működik 14 291 aktívával. Az állandóbizottságoknak van a tanácsok és a dolgozók közötti kapcsolat kiépítésében a legnagyobb jelentőségük. Feltárják és összegyűjtik működés) körükben a dolgozók javaslatait. Segítik a tanácsot gbban, hogy az állam helyi feladatainak megoldására szervezzen és mozgósítson. Az álIandóbizQttságok jelentőségénél, fogva tehát hatványozottan kell értékelnünk azt a körülményt, hogy egyre inkább élnek azokkal a jogokkal megyénk területén, amelyek tanácsadó, véleményező és ellenőrző jellegükből adódnak.

Határozott fejlődést mutattak tanácsaink az elmúlt három év alatt a tanácstagi beszámolók és fogadóórák terén is. Amíg 1952 őszén 12?2 tanácstag számolt be választói előtt munkájáról, és a beszámolókon 28.000-en jelentek meg, — addig ez- év tavaszán már 2048-ra emelkedett a beszámolók száma, a résztvevőké pedig 40,749-re.

A beszámolókhoz hasonlóan a fogadóórában is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik meg, egyre többen fordulnak bizalommal a tanácstagok hoz és kér'k ügyes-bajos dolgaik elintézését. legutóbb például Mohácson tartott megyei tanácstagi fogadó-órán 51-en keresték fel a megyei tanácstagot.

Tanácsaink az elájult három ev alatt a tömegkapcsolatok kiépítésén kívül igen sok döntő feladatot oldottak meg. Nagy munkát végeztek a szocialista mezőgazdaság szervezése terén, komoly érdemük von a megyei helyiipar megteremtésében élharcosai vpltak a falu és a város kulturális, egészségügyi és egyéb szükségleti problémái megoldásának,

de kivették részüket a május 17-i országgyűlési választások munkájából is.

A tanácsok megalakulása előtt a nagyüzemi gazdálkodást folytató termelőszövetkezetek száma nem haladta meg a százat. A tanácsok megszületésének időpontjával esik egybe annak a nagyarányú fejlődésnek a kezdete, melynek során pártunk irányításával a tanácsok munkája a jelenleg meglévő több mint háromszáz termelőszövetkezethez vezetett. A termelőszövetkezetek az elmúlt időszakban félreérthetetlenül be tudták bizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás fölényét és mindenki számára azt, hogy a kollektív gazdálkodás a parasztság boldogulásának, felemelkedésének egyetlen helyes útja. A termelőszövetkezeteknél ma már döntően alkalmazzák az élenjáró agrotechnikai eljárásokat és módszereket, mind a növénytermesztésben. mind az állattenyésztésben. Termelőszövetkezeteinknél a kalászosok 30 százaléka keresztsoros vetésű, míg a négyzetes kukorica- ültetés az összes vetésterület 50 százalékát teszi ki- A növénytermesztéshez hasonlóan állattenyésztésünk is alkalmazza a korszerű zootechni- kai eljárásokat, melyeknek egyik eredménye máris az, hogy 90 termelőszövet kezgtünkpél bevezették a napi háromszori fejest. A tanácsok munkájának eredményét a szocia.- lista mezőgazdaság kiépítésénél legjobban az mutatja, hogy ma már a termelőszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal 'Együtt a megye területének mintegy 47 százalékán folyik nagyüzemi gazdálkodás.

Három évvel ezelőtt jóformán még hírük sem volt azoknak a helyiipari vállalatoknak, amelyek a tanácsok működése a'att jöttek létre, a tanácsok munkája nyomán erősödtek, izmosodtak meg é,s ma már a dolgozók helyi igényeinek a kielégítését eredményesen végzik. Megyénk területén jelenleg 4 élelmiszeripari és 17 egyéb ipari vállalat működik. Különösen eredményes munkát végez a pécsi vegyesipari-, finom- mechanikai-, a mohácsi fémipari vállalat, melyek a dolgozókat különböző szükségleti cikkekkel; ruházati, finommechanikai cikkekkel, kerék- oárokkaí, motorkerékpárokkal, látják el.

A tanácsok hároméves fennállása alatt megyénkben 101 kuljúrptthon 150 falusi mozi létesült. Jelenleg 19 közép- és 407 általános iskola működik.

A tanácsok eredm#fiyes munkáját mutatja az, hogy a három év alatt 31 községet teljesen és 42 községet részlegesen villamosítottunk. Ezenkívül bekötőutak, könyvtárak épültek számos községben. Egészségügyi vonglon is komoly feladatokat oldottak meg tanácsaink. A megyei rendelőintézet új szárnnyal bővült, Kom lón megnyílt az új és korszerűen berendezett rendelőintézet, egységesített körzeti orvosi hálózatot építettünk ki.

Mindezek az eredmények persze csak a legjellemzőbb vonásait tükrözik vissza a tanácsok munkájának.

Természetesen fiatal tanácsainknál az elért sikerek mellett komoly hiányosságok is jelentkeztek. A tanácsi munkákban megmutatkozó hibák éppen a kormányprogramm meg születésével kerültek felszínre.

A különbpző feladatok megoldása során tanácsaink is elfeledkeztek az utóbhi időkben ajról, hogy a tervek teljesítése nem „minden áron" követelmény, hanem azokkal is a dolgozók életszínvonalának emelését kell szolgálni. A tanácsok munkájában eddig jelentkező különböző hibák is részesei annak, hogy a dolgozók életszínvonala a kormányprog ramm megszületése előtti időkben visszaesést mutatott Tanácsaink sok esetben a számok, adatok és mázsák mögött nem látták magát az embert, akiért történik minden ebben az országban.

A tömegkapcsolatok kiépítése terén kétségkívül megmutatkozó eredmények; mellett feltétlenül rá kell

(Folytatás a 2. oldalonJ

Az őszi niunkák hírei

A VILLÁNYI UJ ALKOTMÁNY T3Z-BEN nehezén indult meg az őszi munkák végzése, különösen a vetés. A tagok többsége a háztáji gazdaságban foglalatoskodott, azonban a felvilágosító munka meghozna eredményét. Megváltozott a munkakedv a tagok között. Már csaknem minden tag részt vesz az ősz; munkákban. Pólya Ernő, Háhl Mihály és Czigler József brigádvezetők is jobban ellátják feladataikat. A fellendült munka eredménye a Voids Csillag, Petőfi és Vörös Május brigádok területeit szán-ia a traktor és 140 hold búzát 19-én estig elvetettek. 20-án tíz fo.gatcs vetőgéppel vetették a tsz tagiéi, egv-egy gép teljesítménye öt hold volt. — Minden nap ötven holddal növelik a búzával bevetett területet a szövet kezeiben. De nem maradnak el a munkával a traktorosok sem. Néhány nap óta éjiel-nappal dolgoznak. hogv mielőbb elvégezzék az őszi munkákat, jó magágyat készítsenek.

*

AZ IV ÄND AB,D AI SARLrt-KA- í„APACS TSZ-BEN 250 hold felszántott föld van előkészítve búzavetésre. Az ivgudárdai tsz tagjai, még nem vetettek, mert „száraz a tőid és rögös". Egén lehet segíteni. Használják fel a boronákat, a sima hengereket. ha nincs gyűrűshenger, terheljék le azokat, törjék szét a rögöket, mert a vetéssel már így is késnek.

*

A MAJSI TÁNCSICS TERMELŐSZÖVETKEZET földjén állandóan vei egy 36 soros vetőgép. A»z árpa- ve ését befejezték és 205 holdon a búza vetése is elkészült. Az elvetett terület naponta 10 holddal növekszik. Ez gyenge napi eredmény, mert még 215 hold vetés vissza van és 21 és fel nap kell az elvégzéséhez. ha ilyen ütemben dolgoznak. A búza vetési határidő pedig október 31. tehát mindössze 9 nap van hátra. Meg kell tehát gyorsítani » vetést. Vannak a tsz-nek jó lovai és ezeket kell vetésre beállítani. Ha három pár lovat vetésre használnak, akkor határidőre még befejezhetik a búza vetését.

\ csobokapn^tni állam» trazilasí? tehenészei a tejliozain emeléséért

VÁLLALÁS A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 3«. ÉVFORDULÓJÁNAK MEGÜNNEP LESERE

A csobokapusztai állami gazdaság tehenészei vállalást tettek. Fogadalmukban többek között ezt írják; — „Mi, a csobokapusztai állami gazdaság tehenészei a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36 évforduló,)« ,málló megünnepléseié felajánlást, teszünk. Úgy érezzük, hogy ezen felajánlásunk teljesítése hozzájárul a kormányprogramm mielőbbi megvalósulásához, szebb, boldogabb életünkhöz."

Tehenészek vállalása: Király István 10-ről 12-re. Nagy István 12- ről 13-ra, Tóth Ferenc 12-ről 14-re.

Hermann Gyula 12-ről 13-ra, Béniké Jolán 9.5-ről 10.5-re, Bódog Mária 8-ról 8.5-re. Tóth Anna 8-ról 9-re, Magyar András 8-ról 10-re, Arany Ferenc 10-ről 11-re, Béla vári József 9-ről 10-re. Bedő József bri- gádvc&ető .10-ről .12,-xa, Bite Ferenc brigádvezető 8 5 literről 10 literre emeli a gondozása alatt álló tehenek istállóátlagát.

A felajánlások Összesítéséből a

gazdaság vezetősége megállapította, bogy a vállalások teljesítése 3200 forint értékű tejet jelent népgazdaságunknak.

Ereimsiiyes a tejbegysjlés és a szaba if el vásárlás is Gyed községben

Október 1-én kezdődött meg megyéinkben a tej szabad felvásárlása. A földmű vessző vei kezelek és állatni tejbegyüjtők 2.40 forintos áron helyben vásárolják meg a szabad tejet, ami nagy könnyebbséget jelent a cjolgozó parasztoknak.

Gyód község közel van Pécshez és az értékesítésre nagyobb a lehetőség. mint a Pécstől dávolabb fekvő községekben — mégis örömmel fogadták\ község dolgozói a hely- beni szabadíelvásárlást. A községben 57 beadásra kötelezett termelő van. Október 15-én is 260 liter tejet adtak be, amelynek rhiníegy 50 százaléka szabadtej vplt. — Október 16-ig előirányzott havi kötelezettségüket 100 százalékra teljesítették. Kitűnnek a beadásban Nagy István, Muszmann Mátyás, Nádor János, Nagy János és Reit József, akik beadási kötelezettségük teljesítése mellett 80—140 liter tejet adtak el szabadfelvásárlásra.

Szép eredményben nagy része van a községi tanácsnak, amely rendszeresen értékeli az eredményeket, népszerűsíti az élenjárókat, de jól végzi munkáját Kaufmann József tejkeaelő is, aki rendet, tisztaságot tart munkahelyén.

Kökénv Szalánta Pogány. Vásé- rosbéc, Somogyviszió és a többi tejbeadásban elmaradt községek kövessék a gyódiak példáját, ahol a beadási kötelezettség teljesítése mellett jól halad a szabadfelvásárlés is, a dolgozók időben megkapják ier- mékeikért járó pénzüket, nem úgy, mint a mecsekaljai, nagvnyárádi ec nagypeterdi földművesszövetkezeteknél, ahol ké€ve fizetik ki a dolgozó parasztokat.

Orosz György Tejipari Egyesülés.

Varsó lakóháztömbjelben új, modern, kitűnően felsaerelt és ellátott *r«- hazak és csemegeüzletek nyílnak. Egy áj élelmiszer áraháa