Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-18 / 245. szám
DUNÁNTÚLI vuic PROLETÁRJAI A MAI SZAMBÁN: Kommunista segítségnyújtás az ország egyik legjobb Irontbrigádjában — a Páncél-csapatban (2. o.) — A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1953. évi népgazdasági terv 111. negyedévének teljesítéséről (3. o.) — A klerikális reakció szerepe a péesi bányászok mozgalmainak elfojtásában (4. o.) — Úgy döntöttek, hogy továbbra Is a termelőszövetkezetben dolgoznak (5. o.) — Vasárnapi gondolatok — Móricz Zsigmond nyomában (6, o.) — Mi újság Mohácson? (7. o.) AZ MDP B ARANYAM EGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1953 OKTÓBER 18 A vetés meggyorsítása dönti) fontosságú feladata minden gépállomásnak,termelőszövetkezetnek, községi tanácsnak és egyénileg dolgozó parasztnak Falun most döntő fontosságú munkák vannak. Most takarítjuk be azoknak a növényeknek termését, amelyek az élelmiszerellátás további javításában döntő szerepet látszanak, az iparnak nagyfontosságú nyersanyagokat adnak. Ezzel egy- idöben kell végezni jövőévi kenyérellátásunk zömét biztosító kalászosak elvetését is, de az ősszel kerül földbe a takarmányozás szemjxxnit- jáfoól nagyjelentőségű árpa is. E oiunkák elvégzése a kormánypro- gmnam végrehajtása, dolgozó népünk életszínvonalának emelése szempontjából döntő jelentőségűek. Az őszi munkák során jelentős eredményeket ért el eddig a falu dolgozó népe. A villányi járás termelőszövetkezetei — az egyes típusúak kivételével — napokkal ezelőtt befejezték az ősziárpa. vetését, több községből, Margitapusztáról, Várad- üjpusztáról büszkén jelentették az elmúlt napokban a termelőszö vetkezetek dolgozói, hogy az összes őszi munkákat elvégezték. Becefán Benkő László, Jancsi József egyé- ni'eg gazdálkodók elvetették búzájukat is és az élenjárók példája serkentette Séra János középparasztot hogy gyorsan elvégezze a búza Vft‘ését. Séra János csütörtökön reggeltől estig vetett. Vannak eredmények az őszi munkákban, de ennek 6l'enére komoly elmaradás van me- gy.eszerte, amelyet, ha sürgősen nem botolunk, súlyos következmények- Rel járhat. A legdöntőbb feladat most az “szí vetések meggyorsítása, elsősor- °an a búzavetés ütemének fofcozá- aa-. Az őszi vetések halogatása jövő kenyerünket veszélyezteti, a kérj” vetett gabona nem ad olyan ‘Mennyiségű termést, mint a korai ^‘•ésű. Sok évi tapasztalat bizonyít- g ’ hogy október első napjaiban van irt .őszibúza vetésének legkedvezőbb aeJe. Sok-sok példa bizonyítja ezt Agyőnkben is, a bólyi Kossuth teroioszövetkezeté. Antal József ma- ^arbólyi egyénileg dolgozó parasz- j ’ aki azért ért el 17.64 mázsás át- v ®terrriést, mert október 12-ig el- r„ teiie őszi búzáját. S annak ellenértll0'8y 82 elmúlj évek során sok S°zó paraszt győződött meg a kosza Vet^s előnyeiről,1 sok termelő- a Tóközét aratott bővebb termést koÜ°r,ai vetús gyümölcseként, mégis sorh° y mőrtékű az elmaradás első- >e(A ? a búzavetésben. Az őszi árpa voln * szeptember 15-re be kellett hié? ^eíeZT1i az egész megyében és mindig jelentős mennyiségű ár- oiáríncs e'veive- A búza vetését w legalább 70 százalékban elkelik, volna végezni és 10 százalék elnv/ mozo8 a megyei eredmény. Az hiba Brl^'!nak okai vannak, többféle tét Sőtoija, fékezi a munka meneöionfrinlS7tertanóc‘5 határozata ki- vkgv. Ja\ hogy az őszi munkák el- tógi t . t minden községben a köz- lenéi-uácsok a felelősek. Ennek el- Vég6 e számos községi tanács nem Vőgez foielősség.eljes munkát, nem Sek rholltikai munkát az őszi veté- 8yéb 8gyorsitÄsa érdekében. A me- Zotuz0 ,a mezőgazdasági állandóbi- v® n/°k e§y-két példától eltekint- °lya m töltik be feladatukat és egy eié^ , vfszonyltig jó eredményeket c«ön községben is, mint Dunaszek- 3ág ,a mezőgazdasági állandóbizott- lekgyjö'hőbb csak beszél, mint cse- PoUtjif ,a vetés sikere érdekében. A «blatt felvilágosító munka hiánya fasjt Sok egyénileg gazdálkodó pa- ®hn»i,niőg tétovázik a vetéssel és tg£ * egyedüli oka, hogy nemkap- T'bbb ^e!vliágosfíást problémáikra. 1a a holgoZ(j paraszt azért halogat- Vetést, mert úgy gondolja, ha terpn 8 felbomlik a községben lévő a loin Vetkezet, visszakapja azt a°t, amelyet a tagosítás előtt mondott a magáénak. Ter-melőszőve* kereteink az elmúlt hetekben megerősödtek, megszilárdultak megye-, szerte, sőt a termelőszövetkezetek jelentős része számszerűleg is gyarapszik. A siklósi járásban például néhány hét alatt 57 család lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A termelőszövetkezetek megszilárdulása abban is megmutatkozik, hogy vetési eredményük több járásban nagyabb, mint az egyénileg gazdálkodóké. Éppen ezért községi tanácsainknak, az állandóbizottságok tagjainak félreérthetetlenül meg kell magyarázni az ilyen gondolatokkal foglalkozó dolgozó parasztnak, hogy semmi oka nincs a vetés halogatására, mert a már évekkel ezelőtt betagosított földet senki nem kapja vissza. Ez oktalanság lenne, semmi ok arra, hogy ilyen felesleges munkát csináljanak falun és akár felbomlik, akár megmaradt a községi termelőszövetkezet, a betagosított földeket nem osztják szét és emiatt ne várjon egy egyénileg gazdálkodó sem a vetéssel. Az is fékezi az őszi vetés ütemét, hogy köaségi tanácsaink nem támaszkodnak munkájukban az élenjáró dolgozó parasztokra, azokra, akik elvetették már búzájukat, jól végzik az őszi munkákat és ezek példájával nem mutatják meg. hogy oktalan a „száraz földre" való hivatkozás miatt halogatni a vetést. Igaz az, hogy megyénkben is nagyon kevés csapadék hullott az elmúlt két hónapban, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet vetni. Ha nem lehetne vetni, akkor például Duinaszekcsőn sem Vetett volna Wágner Ádám, He.íényi Ádám, s Gyu- rica István, hisz az 6 földjükre sem esett több eső, mint Mikola Jánosára, aki halogatja a vetést Indokolatlan a várakozás tehát. Nem árt, bá néhány termelőszövetkezetünk tagsága és a dolgozó parasztok visszagondolnak az elmúlt évire, amikor éppen az esőzés gátolta meg azokat az őszi vetésben, akik halogatták ezt a munkát. Az őszi esőzés bekövetkezésére néhány napon belül számítani lehet. Éppen ezért ne várakozzon senki a vetéssel, mert az a mag. amelyet száraz földbe vetnek és csapadékot kap. azonnal csírázásnak indul és erőteljesen fejlődik. Ezenkívül a megkésett vetést fenyegeti a téli fagy is. Nem szabad tovább várni a vetéssel a termelőszövetkezetekben sem. A megyében lévő termelőszövetkezetek tagjai az elmúlt napokban nagy győzelmet értek el — megszilárdították soraikat. Éppen ezért most minden erőt a vetésre kell mozgósítani és a gépállomások traktorainak munkája mellett, ha anra szükség van, helyes, ha saját igaerejüket is felhasználják a vetésre, mint ahogy ezt tette a Jippói Béke őre és még több termeiőszöveflcezet tagsága. A gépállomások dolgozóinak döntő szerepük van az őszi munkák meggyorsításában. A termelőszövetkezeteknél nagyrészt a traktorosokon múlik, meggyorsul-e a szántásvetés, ami nagyrészt azon múlik, hogy milyen gyorsan és milyen fokra emelik a gépek kihasználását. Ez döntő feladat, mert például a szigetvári gépállomáson a traktorok a napi műszaknorma 50 százalékét is alig teljesítik és megyeüeg számolva a traktorok napi teljesítménye csak 2.6 katasztrális hold. A gépek alacsony kihasználási fokát gyorsan emelni kell, lehetőleg két műszakban kell dolgoztatni minden traktort. E téren jelentős eredményeket ért el ifjú Szabó Lajoß, a harkányi gépállomás traktoros bri- gádvezetője, de szép eredményekről adhat számot Bakó István traktoros is, a berkesdi Uj Alkotmány tsz tagja, aki egy óra alatt 1400 négyszögöl földet szánt feL A gépállomások gépeinek jobb kihasználása érdekében az eddiginél sokkal jobb politikai munkáit kell végezni a gépállomások pártszervezeteinek. Elsősorban azt kell megmagyarázni, hogy milyen nagy a traktorosok felelőssége az őszi munkák elvégzésében, hogy dolgozó népünk ellátásában döntő szerepet játszó őszi kalászosok elvetése nagyrészt az ő kezükbe van letéve. Ezzel párhuzamosan a másik döntő feladat, hogy megjavuljon a verseny nyilvánossága a gépállomásokon. — Ezen a területen a MEDOSZ szervezeteinek van komoly feladatuk, mert talán a palotabozsoki és még egy-két gépállomásra lehet azt mondani, hogy többé-kevósbbé jól biztosítják a verseny nyilvánosságát. Gépállomásaink többségén a traktorosok nem tudják, hogy vállalásukat eddig milyen eredménnyel teljesítették, nem ismerik a verseny állását, nem tájékoztatják őket az élenjárók keresetéről, az olyan példákról, mint Bakó Istváné, aki szép temberben 288.87 munkaegységet és 1072 forintot keresett jó munkájával. Az ilyen szép kereset elérése csakis a gépek jó kihasználásával érhető el. El kell érni néhány napon belül, hogy ahol csak lehet, két műszakiban dolgozzon minden traktor, mert ez nagymértékben meggyorsítja a „szápiáa-vetés ütemét E feladatok sikeres elvégzése pa- rancsolólag megköveteli, hogy községi tanácsaink, pártszervezeteink figyelemmel kísérjék az ellenség tevékenységét. Sok helyen az a tapasztalat, hogy éppen a kulákok fújják legjobban a ..száraz a föld. lehetetlen vetni" mesét, az osztályellenség az, amelyik legjobban húzza-halogatja a vetést, nem tartja be a határidőket és azok semmibe ve- véeére próbáija rávenni a dolgozó párasatokat is. Községi tanácsaink az utóbbi időben enyhén szólva igen elnézőek a kulákokkal szemben. nem figyelmeztetik, nem vonják őket felelősségre a vetési kötelezettség elmulasztásáért és úgy tesznek sok helyein, mintha a kuláklista megszűnésével már nem is lenne osztályellenség a falun, mintha a kulák nem lenne kulák, listával vagy Heia nélkül, aki továbbra is ellensége a termelőszövetkezeteknek, a becsületes dolgozó parasztok fokozott anyagi felemelkedésének. Az ilyen magatartást fel kell számolni minden községi tanácson és éber figyelemmel kell kísérni, hogy mit tesz. mit akar tenni az ellenség, célját és szándékát pedig le kell leplezni. Az őszi szántásban és vetésben lévő elmaradást jó munkával nagyrészt pótolni lehet, ha a meglévő hiányosságokból fakadó feladatok elvégzését minden köaségi tanács, minden gépállomás, termelőszövetkezet és egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt e napokban döntő feladatnak tekinti. Ne várakozzanak sehol a vetéssel, a községi tanácsok mező- gazdasági állandóbizottságai, a párt- szervezetek népnevelői, a gépállomások pártszervezetei végezzenek jó politikai munkát a dolgozók között, a községi tanácsok állítsák példaképül az elmaradók elé az élenjáró dolgozó parasztokat, szervezzenek eleven versenyt a község dolgozói, a községek között, a traktoristák áldjanak az őaai -sz á nt ás -vetés élére, dolgozzanak két műszakban a gépek, javítsák meg a talajmimkák minőségét, küzdjenek le minden nehézséget, ami még gátolja a jövő évi bő termésért folyó murócák sikerét. Nagy tettek ideje ven falun es e nagy munkákat versennyel, közös erővel, jó poétikai munkával győzelemre lehet és gpfeetenve kell is vinni. A Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya jelentése az őszi munkák járási sorrendjéről Az október I5-i jelentések szerint az őszi mezőgazdasági munkákban a járások sorrendje a következő: Őszi vetésű növények alá végzett szántásban: Járási tanácselnök: Mg, oszt. vese: Föagronómus: Elsők; '& Siklós: Rajnai István Hőgye Dezső Keresztes Sándor Szigetvár: Fekaxek Géza Méhész József Sebestyén Gyula Utolsók: Villány: Sárkány Ferencné Hermann Károly Vastagh Miklós Sásd: Vadon Antal Szeghalmi József Srilvássy Imre Elsők: Siklós: Rajnai István Osziárpa vetésben; Hőgye Dezső Keresztes Sándor Sellye: Varga Lajos Márton Lajos Sterba Frigye» Utolsók: Pécs: Papp Jánosné Takács Pál Zágoni Kálmán Szigetvár: Pekarek Géza Méhész József Sebestyén Gyula * Búza vetésben: Fisok: Se'lye: Varga Lajos Márton Lajos Stertea Frigyes Villány: Sárkánv Ferencné He;mann Károly Vastagh Miklós Utolsók: Sásd: Vadon Antal Szeghalmi József Szúvássy Imre I eesvárad: Szibert József Taskó József Pécsi József Elsők: Rozsvetésben: Sellye: Varga Lajos Márton Lajos Sterba Frigyes Mohács: Takács József Balogh István Fr.rtily Antal Utolsók: Villány: Sárkány Ferencné Hermann Károly Vastagh Miklós Sásd: Vadon Antal Szeghalmi József Srtlváasy Imre Az agronómusok legyenek az őszi munkák szervezői A * agronómosoknak szép én megtisztelő feladatuk, hogy irányft- ^ sák, szervezzék a mezőgazdasági munkákat, terjesszék a magasabb hozamot eredményező agrotechnikai módszerek alkalmazását, harcoljanak szaktudásukkal is a marad iság ellen. Megyénkben még sajnos, kevés agronómus végzi ezt a munkát. Még kevés olyan agronómus van, mint Szentes Lázár a palotabozsoki gépállomás körzeti agronómu- sa, aki kint a területen jó! segíti az őszi munkák végrését, a sllózási terv teljesítését. Nem az agronómusok elsősorban a hibásak, de még másodsorban sem. hogy nem legfőbb feladatukat végzik, hanem a különböző szervek vezetői, akik sokszor valósággal elhalmoszák a legkülönbözőbb adminisztrációs feladatokkal az agronómusokat és emiatt számosán közülük már annak is örülnek, ha tervezhetnek, mert akkor legalább, ha elméletben is, de szakmával foglalkozhatnak. Sok agronómus ahelyett, hogy most pl. az őszi munkákat segítené, kénytelen kimutatásokat. értékeléseket készíteni, mert felelősségre vonják, ha a megadott határidőre nem készülnek el vele. Azért viszont senki nem vont meg felelősségre agronómust. hogy éppen a legfontosabb munkáját, a valóságos feladatát nem látta el —, me rt képtelen volt rá más elfoglaltsága miatt, — de nem vonták még felelősségre azokat sem. akik ezt «ok esetben lehetetlenné tették számára. 1 ««gal és igazának tudatában szólal fel egyre több agronómus is ° ** Ilyenfajta foglalkoztatás ellen. A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. megyei tanácskozásán Balázs János elvtars. a mohácsszigeti Vörös Fény termelőszövetkezet agronómusa sok tarsa nevében beszélt, amikor követelte, hogy adjanak nagyobb megbecsülést mindenütt az agronómusok munkájának. A* agronómusok feladata nem az. hogy aktákat gyártsanak, hogy állandóan kimutatásokat készítsenek. Természetesen nem arról van szó. hogy a szükséges, _ de cs ak a szükséges — adminisztrációs mnnkát ne végezzék el, de semmi- es?*pe. sem 'e^et főfoglalkozásuk, amikor a mezőgazdaságban égető szükség van és lesz is minden szakemberre. U KKC,‘ I __ ______ _________________wo<u „lu„Ra|v mcj| ér dekében, a mezőgazdaság előtt álló döntő feladatok mieiőbM elvégzése érdekében állami gazdaságban, gépállomáson, tanácsokon, termelőszövetkezetekben a vezetőknek oda kell hatniok. hogy minden agro- nomus elsősorban szervezője legyen az őszi munkák végzésének vagy w allattenyesztes feladatai végrehajtásának. Nem tűrhető sehol, hogy az agronómus hetekig ne tudjon elmozdulni az íróasztal mellől, ami különösen a gépállomásokon lévő agronómusoknál tapasztalható. A* ö»*> munkák során sok panasz hangzik el a gépállomások mhwV- ségi munkájára, több helyen vesztegelni hagyják a gyftrftshen- gert. nem használjak ez elohántós ekét, nem tartják he esetenként a legelemibb agrotechnikai követelményeket sem. Éppen m as agronómn- sok feladata, hogy harcoljanak az Ilyen hibák ellen és saját hatáakö rttkben ellenőrizzék, hogy utasításaikat betartják-e a traktorosok, növénytermesztési brigádvezetők, a munkacsapatok, az egyes dolgozók és ,szervezzék a különböző feladatok végrehajtását. rVors fordulatot kell teremteni mindenütt az agTonátntnok haU. koztatasaban és előre mégha tároeott feladatok elvégzésévé sttaoi kell, hogy legyenek kint a területen és ott legyenek élharcosai a* ös*i munkák végzésének és a metóg&zdaeág tökki feladatai \
