Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-15 / 242. szám

DUNÁNTÚLI WAPLO VILÁ6PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A IH. Szakszervezett Világkongresszus ülése (2. o.) — Nagy-Britannia Kommunista Pártjának felhívása (2. o.) — Egy hős vietnami partizán (2. o.) — Széleskörű, meg­győzőbb felvilágosító munkát a tartalékföldek haszno­sításáért <3. o.) — DISZ-fiataljaink még jobb munkával készülnek november 7-re (3. o.) — Minőségileg kifogá­solható áru. gondatlan árukezelés, szállítóeszközök és raktárok hiánya hátráltatja a kormányprogramm meg­valósulását (4. o.) AZ M D P B ARANYAM EGYE I PA'RTBI IOTTIÁCÁNA LAPJA X. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1953 OKTOBER 15 legyenek DlSZ-Iiataljaink a termelés élharcosai Pártunk azt a nagyszerű, megtisz­telő feladatot állította DlSZ-szer- vezeteink elé, hogy a termelés ro­hamos apa táv á váljanak- „Pártunk elvárja, — mondotta Farkas elvtárs a DISZ első országos értekezletén, hogy ezt a megtisztelő címet mun­kás ifjúságunk a DISZ vezetése alatt 1953-ban végérvényesen elnyerje." Megyénk DISZ-fiataljai magukévá lették pártunk útmutatását s ered- ményesen harcolnak a „rohamcsa- cím elnyeréséért. Fiataljainkat fűti a vágy, hogy a szocializmus építésében, példamuta­tóan kivegyék részüket. Ezt bizonyít­ja, hogy Komlón, Kossuth-aknán Tölcsér István DISZ brigádja 208 százalékra teljesítette tervét. Szé- chetnyi-akna DISZ-fiataljai pedig elhatározták, hogy hulladékgyűjtő brigádokat alakítanak, és így csök­kentik az üzem önköltségét. Helye­sen foglalkozik a komlói városi DlSZ-bizottság a termeléssel. A bi­zottság mellett létrehozták a terme­lési osztályt, amelynek vezetője Raj- nai József elvtárs, fiatal műszaki vezető. Minden üzemegységtől egy- egy műszaki vezető tagja a terme­lési osztálynak, aki segíti a DISZ- * tervezetek szervezési munkáját, se- eit a DLSZ-brigádok szervezésében. Bányász DISZ-seervezeteink előtt azonban még igen komoly feladatok állnak: még jobb munkájukkal elő segíteniök az ipar kenyerének * biztosítását Ezért vonjanak be minden fiatalt a szocialista mun- ^versenybe, szervezzék meg bó- nyász fiataljaink felajánlásait no­vember 7 tiszteletére, magyarázzák n'®8> hogyan szélesítsék ki a „pén- ! ek-mozgaimat". Ma még nem kielégítő DlSZ-szer­vezeteinkben a harc a lógás, a fe­gyelmezetlenség ellen. Ez mutatko­zott meg István-aknán, ahol szep­temberben 75 fiatal bumlizott, ét ez 171 műszakot jelentett. így nett véletlen, hogy a bánya szeptember tervét csak 83 százalékra teljesítet­te. DISZ szervezeteink ne tűrjék, bogy a DISZ-tagok bumlizzanak neveljék őket a munka szeretetére megbecsülésére. Nem könnyű fel- adat, de megoldható — ezt bizonyít­ja, hogy a Pécsi Bőrgyárban nin­csen 100 százalékon alul termeli batal, hogy a Hirdi Kenderfonóbal 14 ifjú sztahánovista van és 100 szá zalékon alul teljesítő fiatal ninci ®* üzemben, hogy Benács Irén elv- társnő brigádja a komlói építkezé­sen múlt havi tervét 140 százalék« teljesítette, s a Beremendi Cement Gyárban Nemes István 200, Drom mer József 220 százalékra teljesítet te tervét. a ^yek azt bizonyítják, foglald ' ezetők, a DlSZ-szervezei va] a termelés problém nyelvet érnek^ na,8yszerü eredm ia'rtl^ta2daSágbai1 dolgozó fiats keli válla ííf- ugyre oagyobb ré; a nagyüzemi gazd 8itósóKí,„eg^ZI ^rclításában és kiszé lentős r"' Falusi T)ISZ-fiataljaink tetkoziv úLmeeérti ezt. ez megír saerve-»o*ab^an i8, b°gy falusi Dl ' ^ögazd a . tavaszi és nyári n te^eWk81 munkák ideje alatt i nagyszerűen megállti mutatnav ™ Igen S0jí helyen Pék is. s-. k most az őszi munkákb DlSZ-fi™03 Gépállomáson dolgc mányi)ra"al megérti, hogy a ke munkáu?r,amm megvalósítása az mébenJ ^ függ. Ennek szel Betvári ao'8ozík Olasz Mihály, a s t’tsz) ^Gépállomás traktorosa. 219 ^ normálhold, s ed< Terníl?f h.?!dat teljesített. Szövetkezeteinkben d< gozó DISZ-fiatalok Is nagy többsé­gükben megállják a helyüket a mun ka frontján. A nagynyárádi Kos­suth tsz 16 tagú DISZ-brigódjára a termelőszövetkezet mindenkor szá­míthat és a fiatalok a legnehezebb munkákat végzik el. Megyénk pa- rasz-tifjúsóga védnökséget vállalt a gyapottermesztés fölött. A fiatalok egy része csatlakozott a dombegy­háziak és nyírbátoriak felhívásához, „adjunk több kenyeret, burgonyát hazánknak"-mozgalomhoz. Mindezek a példák azt bizonyítják, hogy me­gyénk parasztifjúsága harcol a kor­mányprogramm mielőbbi végrehaj­tásáért. Ahhoz azonban, hogy a párt ha­tározatát végrehajtsuk, fel kell szá­molni, meg kell szüntetni azokat a fő hibákat és hiányosságokat, ame­lyek még fékezik falun a munkái. Egyes falusi DISZ szervezeteinkben még mindig erős az ellenség, külö­nösen a klerikális reakció és a ku- lákság befolyása. Nem egy helyen baj van a gép­állomásokon, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben dolgozó fia talok munkafegyelmével. Megmutat­kozik ez az őszi mezőgazdasági mun­kában, abban, hogy a gépállomások egyes traktorosai nem teljesítik a tervet, hanyag, felületes munkát vé­geznek. A falusi fiatalok munkájában lé­vő hiányosságok kapcsolatban van­nak a gyenge szervezeti munkával. Falusi DISZ szervezeteink nagy többségében gyenge a szervezeti élet. Nem tartanak rendszeresen tag gyűléseket, ifjúsági napokat, a tit­károk sok esetben kijelölt és nem választott vezetők. A falusi pártszer­vezetek egyrésze nem törődik súlyá­nak megfelelően a DISZ-sze!, nem adnak pártmegbizatásokat, nem vesz nek részt a DISZ taggyűléseken. Megyei és járási bizottságaink tagjai általában keveset járnak a fiatalok közé, nem adnak megfelelő gyakor­lati segítséget alapszervi vezetősé­geink részére. Főleg a szocialista szektorokban hanyagoltuk el szerve­zeteink megerősítését. Mindezek arra vezetnek, hogy a DISZ a gyenge szervezeti élet következtében több helyen nem vonza a falu ifjúságát nem tudja biztosítani a fiatalok szó­rakozását, politikai nevelését. A gépállomásokon a DISZ szervezeti élet nem kielégítő, sok esetben még titkár sincs. Súlyos felelősség terheli mindezekért a megyei és járási bi­zottságokat. De felelős a gépállomá­si igazgatóság politikai osztálya is. ahol az ifjúsági felelősre, Szekeres elvtársra minden más munkát bíz­nak, csak a gépállomások DISZ- szervezeteivel való foglalkozást nem. Most fő feladatunk az. hogy meg­javítsuk falusi DISZ alapszerveze­teink szervezeti munkáját. Biztosí­tanunk kell, hogy alapszervezeteink élére tapasztalt, vezetésre alkalmas fiatalok álljanak. A politikai, szer­vezeti munka megjavításán keresz­tül a paraszt fiatalokat fokozottab­ban mozgósítani kell a soronlévő tér melési feladatok végrehajtására. Rö­vid időn belül el kell érni, hogy egyetlen DISZ traktoros se teljesít­sen normán alul, ne pocsékolja az üzemanyagot, hogy a termelőszövet­kezetekben és az állami gazdaságok ban dolgozó fiatalok rendszeresen járjanak dolgozni, és munkájukat megfelelően lássák el. Harcoljanak DISZ fiataljaink a minisztertanács határozatainak végrehajtásáért és betartásáért Meritor Károly a DISZ Baranyamegyei Bizottságának parasztifjúsági felelőse, KORAI VETÉSSEL A RŐ 1 ÉRMÉSÉRT Hírek az eszi mezíígazdisági munkákról A SIKLÓSI ÁLLAMI GAZDASÁG­BAN RÖVIDESEN BEFEJEZŐDIK AZ ŐSZI MUNKA A siklósi állami gazdaság földjein éjjel-nappal zúgnak a traktorok, szántanak-vet nek. A munkában min den traktoros számára lelkesítő Mundveil Antal traktoros példája, aki 1954 első félévi tervét már be­fejezte. Nyolc vetőgéppel állandóan vetnek, ami naponta 80 hold föld bevetését jelenti. A traktorosok jó munkájának eredménye, hogy a gazdaság területén elvetették az öez- szes takarmányféléket. 1480 hold vetőszántás van készen, amelybe a búza kerül. Eddig 550 hold földet trágyáztak meg, elvetettek 50 hold bíborherót, 150 hold rozsot, 150 hold Ő6ziárpát, 510 hold búzát. A búzát és árpát keresztsorosan vetet­ték. Még 410 hold búza vetése van hátra és ezzel be is fejeződik az őszi vetés a gazdaság területén. A tavaszi kapásoknak 70 holdon ké­szült el az őszi mélyszántás. — A szántással, vetéssel egyidőben vég­zik az állatok téli takarmánybizto- sítását. Eddig 8.820 mázsa takar­mányt silóztak be. TRÁGYÁT HORDANAK, VETNEK A KÉMES 1 PETŐFI TSZ TAGJAI A kémesi Petőfi termelőszövetke­zetből sűrűn indulnak a szekerek trágyával megrakva a tsz földjére, hogy növeljék a termőföld erejét a bő termés alapját. Kint a földön két tsz traktoros: ifj. Csőmé Péter és Tajti János, éjjel-nappal szánta­nak, hogy mielőbb befejezzék a szántást és földbe kerüljön az őszi gabona. A tsz-ben elvetették az ár­pát, rozsot és néhány nap múlva megkezdik a búza vetését is. VAJSZLO DOLGOZÓ PARASZT­JAI ELHAGYTAK VERSENYTÁR­SUKAT, A SIKLÓSIAKAT A vajszJói dolgozó parasztok szor­galmasan dolgoznak a község hatá­rában, rriert határidő előtt be akar­ják fejezni az őszi munkákat. Ez az elhatározásuk meg is valósul, mert 275 hold búza vetése van csak hátra. Eredményeikkel mesz- sze maguk mögött hagyják verseny­társukat, a siklósi dolgozó paraszto­kat. Befejezték az ősziárpa vetését, ami 102 hold. elvettetek 30 hold ro­zsot, 165 hold búzát. Ezt az ered­ményt tovább növelik a község dol­gozó parasztjai. Bozsó Sándor, Sz. Váczi Pál, Zsirmó József, Kanizsai Imre már befejezték a vetést. Ezek­nek a dolgozó parasztoknak a pél­dáját kellene követni megyénk min­den dolgozó parasztjának, Vajszlón pedig Kapinjár Lajos, Simon Sán­dor. Kiss Simon János, Cziegler Jó­zsef dolgozó parasztoknak is. akik­nek rendelkezésükre áll a vetőmag, a föld is fel van szántva, csak ép­pen vetni kellene. MARIAGYÜDÖN FOKOZNI KELL A VETÉS ÜTEMÉT Máriagyüd község dolgozó paraszt­jai eredményesen végzik az őszi be­takarítási munkát, a burgonya, nap­raforgó és cukorrépa betakarítását. A kukorica betakarítása is a végé­hez. közeledik, — eddig 80 százalé­kát szedték le. Máriagyűdön ilyen ütemben kellene haladni a vetési munkának, mert nincs idő a vára­kozásra. Az öt hold vetést hamaro­san 150 holdra kell növelni. Csak a műszaki vezetők és fizikai dolgozók összefogásával lehet kijavítani a hibákat és teljesíteni a tervet István-aknán István-akna dolgozói már hosszú idő óta nem teljesítik tervüket. Ez­ért a pártbizottság, a szakszervezet és az üzem vezetői elhatározták, hogy október 13-án délután érte­kezletet tartanak. Az értekezletre meghívták a pártbizottság tagjait, a legjobb kommunistákat, az. üzem ve­zetőjét. mérnökeit, bányamestereit, aknászait, a munkában és szervezeti életben egyaránt kitűnt párt és szakszervezeti bizalmiakat, front­mestereket, sztahánovistákat, éimun kasokat. Az értekezleten Gyánó Vincze elv- társ, ÜB elnök számolt be a soron­lévő feladatokról, és azokról a cé­lokról, amelyeket az István-aknai szakszervezeti bizottság maga eié tűzött a versenrszírvezés megjavítása és a versenynyilvánoeság élőbbé, reálisabbá tétele terén. Beszámolt arról, hogy a szakszervezeti bizott­ság elhatározta: ezentúl úgy értéke­lik a csapatok eredményeit, hogy figyelembeveszik minden esetben a létszámot is. Nem fordulhat többé elő olyan eset. hogy egy olyan csa­patot, amely az előírt létszám felé­vel 50—60 százalékra teljesíti a fej­tés előirányzatát — állandóan bí­ráljanak „rossz" munkájáért. Ez a módszer, amelyet alkalmaztak eddig nemcsak István-aknán, hanem a töb­bi bányaüzemben is, nem serkenti a dolgozókat jobb munkára, elveszi kedvüket a versenytől. Ezért váltói, tatnak rajta úgy, hogy ezentúl a fej­tési és egyéb csapatok tervteljesítése mellett feltüntetik a i'ersenytáblán az elért fejteljesítményt is. Gvánó Vin ce elvtárs bejelentette, hogy az üzem vezetőség ezentúl dekádonként tűz ki céljutalmákat a legjobb teljesít­ményt elérő körletek, csapatok, egyé nek számára. A céljutalmakat pe­dig csakis azok kaphatják, akik fel­ajánlásokat tesznek és ezzel mint­egy „beneveznek" a versenybe. Hangsúlyozta végül, hogy az akna dolgozói, közös összefogással, segít­sék üzemüket jobb eredmények el­éréséhez. Indítsanak párosversenyt. Mérnök versenyezzen mérnökkel, aknász aknásszal, frontmester front­mesterrel, vájár-vájárral, csillés- csilléssel azért, hogy necsak telje­síthessék, hanem túl is teljesíthessék a tervet és végre elhagyhassák már az aknák versenyében az utolsó he­lyet A beszámoló után kissé nehezen indultak meg a hozzászólások. Szin­te érződött: feszélyezett a hangulat, nem meri senkisem megmondani, ami a szívén fekszik. Pedig ez az éiiokezkJ. lehetet, a tegjotob átvá­lom a hibák feltárására, a lemara­dás okának kiderítésére. Végül T 6- ka János vájár javaslatot tett: az üzemvezetőség fizesse meg a lovasoknak is a félóra ebédidőt, mert különben elhagyják munka­helyeiket és akadályozzák a fejté­sek termelését. Délután fél kettő­kor kiszállnak már a bányából, pe­dig ilyen idótájtoan van legnagyobb szükség az ürecsillére. Csillék hiá­nyában 25—30 csille szénnel keveseb bet szállítanak ki műszakonként a bányából. Tóka János után Szilas László etv- társ, Szabolcs-kerület üzemvezetője kért szót. — őszintén megmondhatom elv­társak — mondta többek között, — István-aknán a tözömbüsség a fervlel esités leglcbb gá ja. Ez a közömbösség pedig legelsősor­ban egyes műszaki vezetőinknél ta­lálható, akik jelenleg nem adják tu­dásuk, képességük legjavát a mun­kába! A közömbösség ezen az érte­kezleten is megmutatkozik. Négy ak­nászunk ül csak itt. Egy részük ter­melőmunkában vesz részt a délutá- nos műszakban, más részük tanfo­lyamon van, de hol vannaik a töb­biek? És miért nem beszélnek a hi­bákról azok, akik itt vannak? Miért nem gyakorolnak önkritikát és mi­ért nem bírálnak? De ha már a mű­szaki vezetők nem kezdik ezt el, mi­ért nem sorolják fel a hibákat a dol­gozók? — Én elvárom, hogy a dolgozók bíráljanak és elmondják azokat a hibákat, amelyeket az üzemvezetés­ben látnak. A bírálatot — ha helyes — minden műszakinak el kell fo­gadnia, azután pedig mindent meg kell tennie a hibák kijavításáért. Mondják el az elvtársak, amit én is napról-napra tapasztalok: a közöm­bösség maga után vonja a műszak: feltételek hiányát, amely nélkül nem végezhetnek jó munkát. — Komoly hiba. hogy sok mellék-, munkát, kell elvégezniük szakképzett bányászainknak, lágyé« műszaki vete tőink hibájából sokszor segédmunká. sok munkáját végzik éllé*. így — meg akad a vájárokat kívánó munkahe­lyeken a munka, ugyanakkor a se­gédmunkára osztott vájár sem keres­het annyit, amennyit szeretne. Ezt a visszásságot a mi mérnökeinknek és technikusainknak mér étm­■ tt i.c&ftiök és -sürgős intézkedést tenniök a hiba kijaví­tására! Hibáit vannak a munkásodat vaíé bánásmód terén is. Itt nemcsak az új munkásokra gon­dolok, hanem azokra is. akik már hosszabb ideje dolgoznak a bányá­ban. Egyes műszaki vezetők felelőt­lenek ezen a területen is. Előfordul-1 nak odyan esetek, hogy két lóhoz három dolgozót osztanak be négy he­lyett, ugyanakkor felelősségre von­ják őket, mert nem tudták'becsuk­ni maguk mögött a légajtót. Az sem ritka eset, ami a napokban történt; egyes műszaki vezetők nem tudtak meggyőzni közel harminc dolgozót arról, hogy pótműszakban végezze­nek el egy sürgős munkát. Ekkor — ahelyett hogy magukban keres­ték volna a hibát — a főbányames- ter igazolatlan mulasztást jegyezte­tett be az „agitált" dolgozóknak, amelyet természetesen töröltettem! Dolgozóink nagyrésze becsületes, munkáját szerető, áldozatkész em­ber, csak meg kell találni a hozzá­juk vezető utat. Természetesen nem durvasággal, nem javaslataik semmi bevételével, hanem szép szóval, meg győzéssel. Tűrhetetlen állapot az, hogy rendszeresen felvesszük az új dolgozókat is, de alig tudunk belő­lük néhányat Itt tartani. Ebben az esetben is a bánásmódon kell ja­vítani. Srília* 1.ászló *1vtáT« ufón Bakucz István szakszervezeti bizalmi elmon­dotta, hogy az ő tapasztalat-, szerint is komoly hibák vannak a műszaki feltételek biztosításánál. A második szint negyedik nyugata keresztvága- :án lévő 13-«* telepi fejtésükben ét* amdóam duzzad a gurító, a legutóbbi műszakon pedig az ökölmyi darabok is fennakadtak. Az airra járó mű­szakiak is látják a hibát szóltak is nekik, de nem intézkednek, hogy azt valaki megjavítsa. Pedig egy egy dolgozó munkája egv műszakon megoldhatná a problémát és mindjárt 20—30 csillével több «zenei szállít* Katiidnak a fejtésből műszakonként. Súlyos hibának könyvelte eV * to- onlévökkel együtt hogy egye* mü- -Tiaki vezetők —• tg,, az ő körleté* nek vezetője is — nem hallgatja meg a dolgozók tanácsait, javasla­tait. nem kérdezik meg soha, sem­miről a véleményüket. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents