Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-02 / 231. szám

DUMA KIT fill ViLÁO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: S Tisza József begyűjtési miniszter beszéde a begyűjtés soron következő feladatairól (2. o.) — Gazdag gyü­mölcstermésünkből egy szem se vesszen el — Nagy kedvezmények a gyümölcstermelők pálinkafőzésénél (2. o.) — Még ebben az évben tíz nagy lakóházat tata­rozunk be és huszonöt lakást létesítünk (3. 0.) — A vetés gyenge eredményének okai a szentlőrinci gép­állomáson (3. o.) — A zóki kultúra (3. o.) A kínai film­hét ünnepi megnyitójáról (4. o.) V___________________________________________________J AZ M PP B ARANYAM ECYEI PA RJBllOTTIÁCÁNAk LAPJA X. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM AKA SQ FILLÉR PÉNTEK. 1933 OKTÓBER 2 Már az első naptól teljesítsük a negyedévi tervet! A baranyai bányák és üzemek dolgozói bizakodva, jókedvvel kezd­tek munkához a negyedik negyedév­ben. Lelkesedéssel töltik el őket azok a célok, amelyeket az új kor­mány a magyar nép elé tűzött, jobb munkára serkenti őket az életszín­vonal emelkedése, a közelmúltban végrehajtott árcsökkenés. Megyénk dolgozói sok kiváló tel­jesítménnyel köszöntötték a negye­dik negyedévet. Határidő előtt, már szeptember 26-án teljesítették a III. Negyedévi tervet a Béke-aknai bá­nyászok. Ugyancsak a negyedév le­járta előtt jelentették Petőfi-akná­ból, Széchenyi- és András-aknáról, Mázáról, Szászvárról, Nagymányok- >'ól, a Pécsi Dohánygyárból, a Mo­hácsi Géptérből, a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalattól és még igen sok üzemből: ígéretükhöz hí­ven, előbb teljesítették harmadik negyedéves tervüket. Az elmúlt ne­gyedév termelési tapasztalatai azt bizonyítják: megvan minden felté­tele annak, hogy a negyedik ne­gyedévben is teljesítsük a tervet és lelkes harcot indítsunk az évi ter­vek teljesítéséért. A tapasztalatok legelsősorban arra figyelmeztetnek, hogy már az első naptól kezdve tel­jesítsük a tervet, mindjárt, az első n>ap:ól kezdve fel kell venni a har­cot a termelés visszaesésének veszé­lye ellen! A Komlói Szénbányászati Tröszt üzemei, a pécssziabolc6i Ist­ván-akna bányászai, a Pécsi Porce­lángyár dolgozói elmaradtak a har­madik negyedévi terv teljesítésében. Ezekben a napokban kétféle szem­lélettel találkozhatunk bányáinkban, üzemeinkben. Vannak, akik a III. Negyedévi terv befejezésével úgy erzik, mintha „nagy kő esett volna 1® a szívükről1' „Nehéz volt a ne­gyedév utolsó hónapja, de fő, hogy túl vagyunk rajta. Most mór jó lesz a lassúbb tempó is." A megtorpa­nás, az elért eredményeken való megnyugvás szelleme ez. Szerencsé­nk sokkal többen vannak, akik az e‘múlt három hónap tapasztalataiból egészen másféle következtetéseket vonnak le. Igaz, nehéz volt a ne­gyedév végén. De vájjon miért? — pent a negyedév elején nem feszí­tettük meg erőinket, nem üzentünk hadat a munkafegyelem megsértői­bak, az igazolatlan mulasztóknak, bem segítettünk a tervüket nem- teljesítőknek, nem foglalkoztunk elég gondossággal újmunkásainkkal, nem b'ztosítottuk jól a műszaki feltétele­it- Az egyenletes termelés sikere elsősorban a hónap, vagy a negyed­év elején elért eredményeken áll, ?gy bukik! Most még meg lehet e'ozni a bajt, még meg lehet te­sten! a feltételeit annak, hogy Rohammunka nélkül is teljesítsék anyáinkban és üzemeinkben a ter- rJeh A negyedév végén sokan han­goztatták üzemeinkben, bónyáink- pb: „minden perc drága!" Dehá't Joost talán kevésbbé drága? Aki post ráér, annak majd később kell l°hannia! Megindult már a harc a negye- iíl, negyedévi terv teljesítéséért. El ®11 érnünk, hogy ezzel párhuzamo- ,b minden bányánk, minden ipari , emünk teljesítse évi tervét is! Pécsbányatelepi bányászok még ‘5 teljesítették III. negyedévi ter- rin, h már újabb felajánlást tettek ciapbteer 7., a Nagy Októberi Szo- hot w a Forradalom évfordulója lisz- 1 «tere. Vállalták, hogy 101 százá­vá3 teljesítik IV. negyedévi ter- <t. Legelsősorban a pécsbánva- bányászdolgozók ismerték fel, tér ö terv teljesítése, illetve túl* tesítése lehetetlen, ha nem páro­tok 3 minőség megjavításával, anyag- karékossággal, az önköltség csök- entésével, de legelsősorban az új pbhkások tanításával, nevelésével. ^bányatelepen a dolgozók 40 szá- i' cka 100 százalékon alul teljesíti bvét és hasonló a helyzet más bá­nyakerületekben is. Éppen ez a tény teszí égetővé, hogy az idősebb, ta­pasztaltabb vájárok az eddiginél sokkal alaposabban tanítsák, nevel­jék az újmunkásokat, szerettessék meg velük a bányát és úgy bánja­nak velük, mint „apa a fiával", — ahogy a szabolcsi újmunkások az ístván-aknai termelési értekezleten kérték. Ma még gyakran előfordul, hogy egyes tapasztalt bányászok nem bánnak megfelelően az újmunká­sokkal, elveszik a kedvüket a bá­nyától. Ilyen vájár István-aknán Hartmann János Is, aki szívesebben nézi, hogy Lovas Mihály újmunkás órák hosszait bajlódjék egy csille helyreállításával, mint segítene ne­ki. Az ilyen bánásmód nem alkal­mas arra, hogy az újmunkásokkal megszerettessük a bányát és ilyen körülmények között nem csoda, hogy a Pécsi Szénbánya Vállalattól és a Komlói Szénbányászati Tröszt­től is több új munkás távozik min­den hónapban, mint amennyit fel­vesznek. Az újmunkásokkal sokkal többet kell törődni ezután. Ha ta­pasztaltabb. idősebb bányászaink és ■pari dolgozóink nem foglalkoznak velük lelkiismeretesen, szeretettel, ha nem tanítják meg őket a szak­ma legkézenfekvőbb „titkaira", nem válhatnak jó munkásokká, nem tud­ják teljesíteni a terve:. Az ered­ményekből lemérhetjük majd: ahogy fokozódik az újmunkásokkal való törődés, jobb lesz a bánásmód a bá­nyában és a munkásszállásokon egy­aránt — emelkedik maid a termelés, csökken a száz százalékon alul tel­jesítők száma! A tervteljesítés szempontjából má sik igen fontos tényező: a műszaki feltételek biztosítása. A napokban megtartott bányász termelési érte­kezletek központi problémája volt ez a kérdés. Jogosan bírálták veze­tőiket azok a dolgozók, akik nem kapják meg a munkájukhoz szük­séges segédeszközöket! Irzsikovsz.ki József pécsbányatelepi csapatvezető felvetette például, hogy azért nem tudják becsületesen ellátni felada­tukat, és a Páncél-fejtést éjtszaka előkészíteni, mert nem kapják meg a munkához szükséges , mennyiségű fát. A műszaki feltételek hiányá­ban nem tud jó munkát végezni Túri László, ístván-aknai vájár sem az ístván-aknai Ney-csapatban. De bő­ven volna még erre példa, amelyek mindegyike azt bizonyítja: műszaki vezetőinknek az eddiginél sokkal lelkiismeretesebb munkát kell vé­gezniük legelsősorban á munkafel­tételek biztosításánál! Nem követel­het a beosztott dolgozóktól jó mun­kát az a mester, az a műszaki ve­zető, aki nem gondoskodik arról, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben álljon a munkához szűk séges anyag a dolgozók rendelke­zésére! A IV. negyedévi terv sikere legelsősorban műszaki vezetőink jó, vagy rossz munkájától függ. Ha jól megállják helyüket, jól szervezik és Irányítják a munkát, biztos lesz a siker! öntudatos dolgozóink mély fele­lősséget éreznek a tervért, mert tudják, hogy sikere erősíti a hazát, segíti a konmányprogramm megvaló­sítását, a szocializmus győzelmét. A terv nemcsak Programm, nemcsak utasítás, hanem hatalmas mozgósító erő is és minél jobban ismerik dol­gozóink a tervet — annál nagyobb a mozgósító ereje. A tervet nem le­het egyetlen értekezleten ismertetni, ez a . népnevelők állandó feladata. Népnevelőink lelkesítsék minden üzemben jobb munkára a dolgozó­kat, tegyék a tömegek legsajátabb ügyévé a negyedik negyedévi és az évi terv teljesítését! S akkor a dol­gozók a negyedik évnegyed első napjától kezdve erejük, tudásuk leg­javát adják majd 1953-as tervünk győzelméért! ELŐRE A IV. NEGYEDÉVI TERV TELJES.TÉSÉÉRT! IsTván-alnia fizikai dolgozói és iníís/nki vezetői szoros egységben küzdenek a IV. negyedévi terv teljesítéséért István-akna dolgozói termelési ér­tekezleten vitatták meg feladatai­kat. A beszámolót Grósz György elytárs főbányamestér tartotta. Ist- ván-akim nem teljesítette szeptem­ber havi tervét, ezért a kerület sem teljesíthette a harmadik negyedévi tervét A nagyméretű lemaradás oka légióként a minzakkiesésekböl ered. Nagyon sok új dolgozó nem jár rendszeresen műszakra, más ré­szük egykét hét múlva elhagyja a bányát. Grósz ólvtárs javasolta, hogy kövessék a pécsbányatelepi „öreg“ bányászok példáját, vállal­ják az ístván-aknai legjobb vájárok is az újmunkások patronállását, ta­nítását. A műszaki vezetők nevében egyben ígéretet tett arra, hogy se­gítik ezt a mozgalmat, egy hónapig minden új dolgozót eredeti munka- beosztásálran hagynak. A tervteljesítés másik akadálya, hogv a műszaki feltételek nincse­nek sok esetben biztosítva. Rosz- sziak az aliapvágatok. nehéz a szál­lítás. Sok esetben baj van az elő* válási és a fenntartási csapatokkal, kifogásol iák. keveset keresnek En­nek pedig az az oka, hogv a mun­kaidő jelentős részét arra fordítják, hogv fáról. iirescsíMéről saját maguk gondoskodnak. A tervteljesítés szempontjából fontos az is. bogy a dolgozók fel­tétlenül betartsák a biztonsági sza­bályokat. tartsák tisztán és rend­ben a munkavédelmi eszközöket. Sokszor előfordult már. hogv a dol­gozók Csak aikkor tartorták bt* u t)iz tonsáei szabályokat, lia műszaki vezető arra külön figyelmeztette őket. Nem csupán az a cél. hogy sokat termeljünk, hameni az. hogy sokat, de biztonságosan! Továbbiakban Grósz elvtárs is­meríette a körletek és a fejtési csa­patok októberi tervét. Az első hozzászóló Tori László vájár volt, aki a Ney csapatnál dol­gozik Vállalta, ezután ő is lelki­ismeretesebben bánik az új dolgo­zókkal és patronálja őket, Felhívta a szakszervezet figyelmét arra. hogv foglalkozzon jobban az tíjmunká­sok kai. ne csak az üzemben, hanem a legénvottihonokban is. Megemlí­tette. hogv náluk is hiányosak a műszaki feltételek, a munkaidő je* lent ős részét azzal töltik el, hogy fát készítenek, ventillátort, légcsa­tornát építenek és ürescsilléről gon doskodnak. Kérte a műszaki veze­tőket, hogy sürgősen változtassanak ezen. Partfgi János elvtárs 15 hónapja jött ide dolgozni Elmondta, hogv vele is (jurtán bánlak, minden mű­szókon azt mondták, hogv nem tud dolgozni és 30 fillért sem ér az. amit csinál. Ez. rosszul esett neki és emiatt nem jött műszakra. Nem akart visszajönni n bányába. de meggondolta magát, azért 1« ma­rad. megmutatja, hogv tud dolgoz­ni. — Jó munkás lett belő'e. jól dől gozik. amit bizonyít jó fizetése. Most már fiai és unokatestvére is bánvászok és utánuk négy új dol­gozó jött a falujukból. Hozzászólása végéin örömmé] mondta, hogv lég­iitől)!) két fiával együtt „3* darab százast" kaptak A termelési értekezlet légióként arra figvelnie/tói; ha bnán-aknán a régi dolgozók, a vájárok össze­fognak. és lie*iism^xétestPTi tanít- iák. ■ nevelik az újmünkasokat, jól Ivánnak velük, akkor elérik a célt. teljesítik |\ negyedévi tervüket s behozzák Hí. negyedévi lemaradá­sukat is. E seregi 'ppvze't n már delelő!’ 11 óráig telieslette napi tervét a Pécs VI. kerii éti Páncél-brigád 'A bányászzenekar pattogó indulói 'ogadták szeptember 30-án — a n* gyedik békekölcsönjegyzés első nap ián a Pécs VI. kerület reggel ki­szálló bányászait. A zászlódíszt öl tött üzem előcsarnokában a röpgyű- lésre összejött dolgozók előtt Szandi ner Józsei az üzemi bizottság elnö ke ismertette a negyedik békekölcsön jegyzésének megkezdését. A röpgyü- lés után az éjjeles, műszak dolgozói megkezdték n jegyzést. A reggeles harmad bányászai — hogy egy pillanatot sP késlekidje nek a leszállással, a bánya mélyén. munkahelyeiken töltötték ki a jegy­zési íveket. Páncél Ferenc csapatának — az ország első íiontbrigádjának — tag /at nemcsak a munkában, de a béke­kölcsön jegyzésében is élenjártak. — Ma is meglesz a kétszáz száza lék — mondott„ Szabó Illés, a csa- oat szlahánovista csillése miközben a jegyzési ívet csilléje oldalához szo­rítva írta alá. Fuchs János, a brigád egyik leg­több lmjára is örömmel vettp kezé­be a ceruzát. — Magam és két kis unokám még boldogabb jövőjét biztosítom ezzel — mondotta. Néhány perc múlva a brigádnak mind c. hat tagja lejegyezte a ne gyedik. békekölcsönt. A vájárok ezután munkához lát­tak. A lejtökalapácsok nyomán gyorsan dóit „ szén és már délelőtt 11 óráig teljesítették 45 csillés egész napi előirányzatukat. AKom'ói Szénbányászati Tröszt I -es üzeme 10U százaiéira teljes: et'e III. negyedévi tervét A Komlói Szénbányászati Tröszt I-es üzemének dolgozói harmadik negyedévi tervüket 101.4 százalékra teljesítették. Szeptember 18-án a tervtől még 587 tonnává' elmaradtak, de kitar­tó. megfeszített munkával ezt be­hozták. Jelentős eredményeket értek el feltárási tervük teljesítésében is. Amíg júliusban és augusztusban a tervtől lényegesen elmaradtak, ezt szeptember hónapban pótolták. Az I-es üzem dolgozói és műszaki ve­zetői büszkék lehetnek eredménye­ikre. azonban nagyon helytelen lenne, ha ezek a kezdeti sikerek megnyugvást idéznének elő. Meg kell ragadni minden lehetőséget, okulva az eddigi hibákon, hogy a negyedik negyedévben minden nap és minden hónapban teljesítsék a tervüket. 22 cs He szén he veit 40-50 csille szene' adott a R ch’er-br grd Richter József elvtárs és brigádja a 304-es pillér fejtésben dolgozik a Kosrfuth-akna VI. szintjén. A «zén fal hossza nem haladja meg a 23 métert, mégis napi termelésük je­lentősen elősegítette az 1-es üzem tervének teljesítését. Szeptember első napjaiban a csa­pat 2ű csillés műszakomként! elő­irányzatot kapott. A brigád tagjai megállapodtak, hogy 2ű helyett 25 csille szenet adnak műszakonként Másnap két gép réseit. kel­jen biztosi torták a ' faanyagot és ácsoltak és 'ketten csil­ié zt-ek. A váltóharmadot az. alapvá- gaiton megvárták és röviden meg­beszélték a feladatokat — kicserél­ték tapasztalataikat. Az eredmény: 22 csille helyett, műszakonként 4fl —30 csille szenet is termeljek. Békekölcsönt jegyeznek Szederkény dolgozói A szederkényi termelőszövetke­zeti tagok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok lelkesen jegyzik a negyedik békekölcsönt. Már az első napon 17 dolgozó paraszt bi­zonyította be. hogy jegyzett forint­jaikkal is készek támogatni n falu jó’étén ek emelését, a szocializmus építését. Mint máskor — idén is — Szabó Rezső hat ho’das dolgozó pa­raszt volt az. első a jegyzésben. A községben ő mutat példát a mező- gazdasági munkák végzésében és az állam iránti kötelezettségek telje­sítésében. Szabó elvtárs 150 forint békekölcsönt jegyzett szerdán reg­gel. „Azért jegyzek békekölcsönt, hogy ezzel is támogassam a békét, terveink megvalósítását. Azt aka­rom. hogy a két kis esn’ádom sok­kal boldogabb életet éljen, mint az enyém volt“ — mondotta Szabó elv társ. amikor elsőnek írta nevét a gyűjtőívre és elsőnek fizette ki a jegyzett összeget. Szabó Rezső elvtárs nemcsak a jegyzésben akar első lenni, hanem a gyűjtésben is. A jó pé’dájával győzte meg Varró Dezső. Pe’-tz Jó­zsef. Peltz János, Tótvízi Gábor és Rácz János dolgozó paraszt társait, akik tehetségükhöz mérten jegyez tek békekölcsönt. Szabó elvtárs el­mondta dolgozó társainak — mint szorgalmas jegyzésgyűjtő, — hogy érdemes jegyezni, mert azzal saját életünket szépítjük és a jegyzett összegnek 20 százalékát saját köz­ségük szépítésére, kulturális szín­vonaluk emelésére használhatják fel. A példamutatásnak, a népnevelő munkának eredménye, hogy a sze­derkényi termelőszövetkezet tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok, értelmiségiek szerdán estig 11.550 forintot jegyeztek. Évente sokszáz dolgozó talál felüdülést és gyógyulást a SZOT hévízi iidü tőiben és szanatóriumaiban. Képünk a SZOT hévizi szanatóriumának iszapolóját ábrázolja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents