Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-25 / 225. szám
2 1353 SZEPTEMBER 85 NAPLÓ Az EMSZ köz^íifé§ének hírei Newyork (TASZSZ) Szeptember 22-én délelőtt ülést tartott az ENSZ főbizottsága, hogy megtárgyalja, a Szovjetunió küldöttségének javaslatát, amely indítványozza, hogy további két kérdést tűzzenek a közgyűlés mostani ülésszakának napirendjére: 1. „A főtitkár emlékirata a közgyűlés 1953 augusztus 28-án hozott „C“ határozatának végrehajtásáról.“ 2. „Az új világháború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről". Mint ismeretes, az 1953 augusztus 28-án hozott „C“ határozat kötelezte a főtitkárt, közölje a Kínai Népköz- társaság, illetőleg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányával a közgyűlés 7. ülésszaka által a koreai kérdésben 1953 augusztus 28-án elfogadott javaslatokat, valamint a közgyűlésben folyt vitákról ‘szóló beszámolókat és terjesszen a közgyűlés elé megfelelő jelentést. A főtitkár teljesítette ezt a határozatot, a közgyűlés elé terjesztette emlékiratát, amely tartalmazza a, közgyűlés határozata által előírt jelentést. A Szovjetunió küldöttsége azért javasolta a fent említett pont napirendre űzését, mert nagy jelentőséget tulajdonít mind a főtitkár emlék iratának, mind pedig a Kínai Nép- köztársaság Központi Népi kormánya illetőleg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya válasziratának. A. J. Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió küldöttségének vezetője megmagyarázta az okokat, amelyek miatt a Szovjetunió küldött sége szükségesnek tartja az említett pont napirendre tűzését. Emlékeztetett, milyen fontos helyet foglalt el a koreai kérdés a közgyűlés munkájában nemcsak a 7. ülésszakon, hanem a megelőző ülésszakokon is, mióta a koreai háború megkezdődött. A Szovjetunió képviselője a továbbiakban a koreai kérdéssel foglalkozó politikai értekezlet összetételének kérdéséről szólott. Ennek a kérdésnek a 7. ülésszak harmadik részén történt megvitatása során — mondotta A. J. Visinszkij elvtárs — nézeteltérések keletkeztek a fegyverszüneti egyezmény 60. pontjának értelmezését illetően. Az egyik fél — amelyet főként az Amerikai Egyesült Államok képviselt — e cikkely olyan értelmezéséhez ragaszkodott, amely kizárna a Koreával foglalkozó politikai értekezleten való részvételből minden olyan országot, amelynek csapatai nem vettek részt a hadműveletben. Nekünk — folytatta A. J. Visinszkij elvtárs — az volt a véleményünk, — és ma is az, — hogy ez az értelmezés hibás. Azt az álláspontot védelmeztük, amelyet egész sor más küldöttség is támogatott. E küldöttségek együttvéve az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyharmadát teszik. A mi álláspontunk szerint a politikai értekezletet mint „kerékasztal“ jellegű konferenciát kell ösz- szehívni. Ez azt jelenti, hogy az értekezlet ne a hadviselt felek értekezlete legyen, hanem vegyenek részt rajta a hadviselt feleken kívül más olyan országok is, amelyeknek érdekük a koreai kérdés békés rendezése, a politikai értekezlet sikeres lebonyolítása, sikeres befejezése. A. J. Visinszkij elvtárs utalt arra, hogy amidőn a közgyűlés kötelezte a főtitkárt, terjesszen elő jelentést erről a kérdésről, senkinek sem lehetett semmi kétsége az iránt, hogy e jelentés szabja meg a közgyűlésnek és az egész Egyesült Nemzetek Szervezetének további állásfoglalását olyan fontos ügyben, mint a koreai kérdés, így tehát a politikai értekezlet kérdésében is. — Mi, mondotta a továbbiakban A. J. Visinszkij elvtárs — nagy jelentőséget tulajdonítottunk éppen ezért annak, hogy magát a jelentést a közgyűlésen tárgyalják meg. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az egész kérdésnek, mert szem előtt tartjuk, hogy a közgyűlésnek a „C“ határozat ban kifejezett akarata nem értelmezhető másként, mint úgy, hogy ezt a kérdést meg kell tárgyalni, a sikeres megoldás érdekében. A közgyűlés nem foglalhat el ebben a kérdésben semleges álláspontot, még kevésbbé zárkózhat el az állásfoglalástól, hiszen e kérdés az egész világot érdekli és a béke fenntartásának közvetlen feladatába vág. Ez pedig az Egvesült Nemzetek Szervezetére tartozik. Lodge, az Egyesült Államok képviselője ellenezte a Szovjetunió küldöttségének javaslatát, amely arra irányul, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére a főtitkár emlékiratának megtárgyalását előíró pontot. Az Egyesült Államok képviselője ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy India és a többi semleges ország értekezlet! részvételének kérdését magán az értekezleten lehet majd eldönteni, ha az összeült, vagy pedig 3 két hadviselt fél képviselőinek előzetes tárgyalásain. Lodge utalt arra, hogy a koreai fegyverszünet — véleménye szerint — „rendkívül sebezhető." Ezzel a megjegyzéssel ijeszteni próbálta a másik felet, miután utalt arra, hogy az Egyesült Államok esetleg megbontja a fegyverszünetet. Lloyd, Anglia képviselője tánjo- gatta Lodge-ot, Franciaország, Belgium, Salvador, Kanada és Venezuela képviselője szintén az értekezlet kérdésének új megtárgyalására irányuló javaslat ellen nyilatkozott. Irak, Mexiko, és Izrael képviselője ellenezte, hogy napirendre tűzzék a szovjet küldöttség által javasolt pontot. E küldöttek nem tagadták azonban, hogy meg kell tárgyalni a főtitkár emlékiratát, valamint a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Válasziratát. Katz-Suchy, Lengyelország képviselője erőteljesen támogatta a főtitkár emlékiratának a közgyűlés napirendjére tűzéséről szóló szovjet javaslatot. Katz-Suchy amellett nyilatkozott, hogy a Koreával foglalkozó politikai értekezlet legyen „kerékasztal“ konferencia. A főbizottságban lefolyt vita végén A. J. Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. Kimutatta: Tarthatatlan Lodge, Lloyd és mások politikája, akik ellenzik azt a szovjet javaslatot, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére a főtitkár emlékiratátVisinszkij elvtárs rámutatott, hogy Lodge elárulta: továbbra is kitart a közgyűlés által augusztus 28-án elfogadott javaslatok mellett, amelyek meghatározták a politikai értekezlet összetételét, és ezen belül amellett, hogy kirekesszék a politikai értekezleten résztvevők közül a semleges országokat. Ugyanakkor Lodge ellent mondásba került önmagával, amikor azt állította, hogy maga az értekezlet illetékes eldönteni az értekezlet összetételének kérdését. Ennek az álláspontnak illogikus volta annyira szembetűnt, hogy a Szovjetunió képviselőjének megjegyzése következtében a jelenlevők hosszantartó nevetéssel fordultak Lodge felé. Visinszkij elvtárs felszólalása után szavazásra tették fel a szovjet küldöttség javaslatát. A Szovjetunió és Lengyelország képviselője a javaslat mellett szavazott. Tíz ország képviselője a szovjet javaslat ellen szavaztak. A jugoszláv küldött tat - tózkodott a szavazástól. Ezzel a főbizottság délelőtti ülése végétért. l égeiért az agresszió meghatározásával foglalkozó ENSZ albizottság zárt ülése Newyork (TASZSZ): Az agresszió meghatározásával foglalkozó ENSZ albizottság augusztus 24 és szeptember 21 között zárt üléseket tartott. Mint már ismeretes, ezt az albizottságot, amely 15 állam képviselőiből áll, a közgyűlés 7. ülésszakának határozata alapján azzal a céllal hozták létre, hogy tanulmányoz- j za az agresszió meghatározásának kérdését és terjesszen a közgyűlés elé az agressziót meghatározó vagy ezt a fogalmat megmagyarázó tervezetet. P. D. Morozov, a Szovjetunió képviselője az albizottság munkájának kezdetén a közgyűlés elé terjesztette az agresszió szovjet meghatározásának tervezetét. Annak ellenére, hogy az Egyesüli Államok, Anglia és Hollandia képviselői megkísérelték eltéríteni az albizottságot a szovjet javaslat megtárgyalásától, ez a javaslat lett a vita alapja. Az Egyesült Államok, Anglia es Hollandia képviselői az ülésezés egész időszaka alatt sikertelenül próbálták ráerőltetni az albizottságra saját álláspontjukat és kiforgatn az agresszió szovjet megha'ározásá- nak értelmét. Tiltakoztak például a meghatározás első pontja ellen amely szerint nemzetközi konfliktus esetén azt az államot kell támadó félnek tekinteni, amely elsőnek követi el az alábbi cselekményeket: hadat üzen a másik államnak, behatol a másik állam területére, akár hadat üzen, akár nem. más agresz- szív cselekményeket követ el. Az Egyesült Államok képviselője felfedte, mi van e tiltakozás hátterében, amikor kijelentette: az agresszió meghatározása ..nem lehet olyan, hogy szükség /setén akadályozhassa az Egyesült Államok fegyveres erőinek gyors akcióit." Roelind, holland küldött az Egyesült Államok álláspontjának védelmében odáig ment. hogy azt állítot ta: „Ha egy adott állam elsőnek bombázza egy másik állam területét, olybá is lehet tekinteni cseles ményét, hogy az nem agresszió, hapern csupán az adott állam szuverén akaratának megnyilatkozása, vagyis a bombázott állammal szembeni követelésének támogatása. Morozov, a Szovjetunió képviselője rámutatott: az Egyesült Államok, Anglia és Hollandia küldöttségeinek abbeli kísérletei, hogy tagadják az agresszió meghatározásának fontosságát, a nemzetközi beke és biztonság fenntartása szempon'- jából, tiltakozásaik az agresszió fogalmának szovjet meghatározása ellen — most is, akárcsak eddig, lényegében azt célozzák, hogy az ag- resszornak szabad keze legyen és önvédelem örve alatt igazolhassa az jgressziós cselekményeket, amihez a történelem tanúsága szerint má. nem egyszer folyamodtak az agresz- szorok. Az albizottságban képviselt küi- iöttségek többsége vonakodott támogatni az Egyesült Államoknak Angliának és Hollandiának az agresszió meghatározásának kérdésében elfoglalt álláspontját. Az albizottság — végzett munkájáról szóló jelentésében, amelyet a közgyűlés 9. ülésszaka elé fog terjeszteni — hangoztatja: Szíria, Irán, Bolivia, a Dominikai Köztársaság, Mexiko, Franciaország, Lengyelország és a Szovjetunió küldöttségének. azaz az ülésszak munkájában ténylegesen résztveit 14 küldöttség Páris (TASZSZ) Mint a 1‘Humani- té közli, a posta, a távíró és a tele fon dolgozói folytatják tiltakozásu <at Kern miniszteri rendelkezése el en. amelynek értelmében megtorló- lókat alkalmaznak az augusztus sztrájk résztvevőivel szemben. A tiltakozás jeléül Páris VII. és X. ke rülete, továbbá Versailles, Lille, Rou közül nyolc küldöttségnek az a véleménye, hogy az agresszió fogalmának meghatározása lehetséges, a nemzetközi béke és biztonság biztosítását szolgálja. Szíria, Mexiko, Irán és Bolivia képviselői az agresszió meghatározásának szovjet tervezete mellett Fog'altak állást. Bolivia képviselője a szovjet meghatározást „A Szovjetunió nagy nemes hozzájárulásának" nevezte. Tarazi, Szíria képviselője kijelentette, hogy a szovjet javaslatot a fegyveres agresszió kérdését illetően kielégítőnek kell tekinteni. Lengyelország képviselője támogatta az agresszió szovjet meghatározását. Megállapította, hogy az teljes összhangban van a nemzetközi jog alapelveivel. Az általános béke és biztonság fenntartásának és meg '.zilárdításának feladatával. Mexiko küldötte az utolsó napon indítványt terjesztett elő a szovjet javaslat módosítására. Az albizottság Mexiko képviselőjének javaslatára elhatározta, hogy íz agresszió meghatározásának szov jet tervezetét és a többi küldöttségnek a bizottság elé terjesztett tervezeteit — lényegében az összes előterjesztett okmányokat — szavazás nélkül az ENSZ közgyűlésnek nyújtja be megvizsgálásra. baix és Brest postahivatalainak dolgozói egyidőre beszüntették a munkát. A posta, a távíró és a telefon dolgozói nem hajlandók aláírni olyan kötelezményt, hogy a jövőben nem vesznek részt a sztrájkokban. Ferr miniszter rendelete ilyen nyilatkozat aláírását követeli. __ A francia do gozók tiltakozása a hatóságok megtör ő intézkedései ellen Az északkelet-kínai Fusinban lévő Szénbánya-Intézetben női szénbányászokat képeznek ki. A tanfolyam végeztével a hallgatók még az idei nyáron munkába léptek a különböző területek szénbányáiban. A női szénbányászok egyik csoportja tapasztalatcserén az északkeletkínai Fusin-i Seng Li szénbányában. A dániai parlamenti választásokról Kopenhága (TASZSZ): Dániában kedden tartották meg az új egykamarás parlament — a Folketing — választásait. Megállapítható, hogy a kormány- koalíció (a Venstre Párt és a Konzervatív Párt) helyzete meggyengült az áprilisi választásokhoz képest és, hogy azok a pártok, amelyek a választási kampány során szembehelyezkedtek azzal, hogy dán területen katonai támaszpontokat botsas- sanak az amerikai csapatok rende’- kezésére, az új Folketingben abszolút többséget kaptak. E párthoz tartozik, a Kommunista Párton és a Radikális Párton kívül a Szociáldemokrata Párt, amely választási felhívásában kijelentette, hogy mindaddig ellenzi külföldi légierők elhelyezését, .amíg a nemzetközi helyzet ki nem éleződik". A választások kimenetelével kapcsolatban felmerül a kérdés, vájjon hatalmon maradhat-e a mostani koalíciós kormány. Hedtoft, a Szociáldemokrata Párt vezére ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a választások kifejezik a választóknak a kormány iránti bizalmatlanságát. Axel Larsen, a Kommunista Párt elnöke a választások előzetes eredményeivel foglalkozva kijelentette, hogy a választások megmutatták az „atlanti politiká"-val szemben megnyilvánuló bizalmatlanság növekedését és azt, hogy fokozódik az ellenállás a külföldi csapatok dán területen történő elhelyezésével szemben. Az „Egyesül! Európa“ létrehozásának tervei kudarcot vallanak — J. Pavlov szemléje a „Pravdá“-ban Moszkva (TASzSz): J. Pavlov, a „Pravda" szemleírója, Francia- ország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Nyu- gat-Németország külügyminiszterhelyetteseinek szeptember 22- én Rómában megnyílt értekezletével foglalko zik. Kiemeli, hogy a római értekezleten az „európai törvényhozó és végrehajtó szervek" létrehozásának terveit vizsgálják meg. Az „összeurópai törvényhozó és végrehajtó szervek" megterem ‘éséről szóló szóbeszédeknek — mutat rá a szemleíró, — egészen meghatározott cél juk van: ezek segítségével kellene elvonni a figyelmet az „európai hadsereg" létreho- tásáról szóló szerződés militarista tartalmától. Az „európai politikai közösség" megszervezését célzó tárgyalásoknak ez az igazi rendeltetése mind világosabban áll Nyugat Európa széles társadal mi körei előtt, s az ilyen közösség megteremtésének tervei egyre keményebb ellenállásba ütköznek.A francia sajtó, utalva arra, hogy „a német képviselők feltétlenül vezetni fogják, vagy vezetni igyekszenek a Rómában megkezdődött értekezlet munkáját“, azt követeli a francia kormánytól, hogy helyezkedjék füg getlen álláspontra. A francia kormány most kitérőket keres az „európai politikai közösség" létrehozásának kérdésében, minthogy ez a „közösség" szorosan összefügg a tervezett „európai had sereggel", amely ellen Franciaország mind szélesebb társadalmi körei foglalnak állást. A római értekezlet me netéről szóló első jelen tések azt mutatják, hogy ezúttal még az „európai egységről" szóló szokásos dagá- lyos beszédek is elmaradtak. A római értekezlet megmutatja — állapítja meg végezetül Pavlov, — milyen mértékben fokozódik Nyu- gat-Európa széles társadalmi köreinek ellenállása minden olyan kísérlettel szemben, amely arra irányul, hogy meggyorsítsák az „európai» hadseregről“ szóló szer ződés ratifikálását és végrehajtsák azokat az amerikai terveket, amelyek kiszolgáltatják a nyugateurópai országokat a bonni militaristáknak. (MTI) Szolnok iriö2:ye vezet a kukoricabe lyiljtósben — A begyűjtési minisztérium jelentése Dolgozó parasztságunk a begyüj- kukoricabegyüjtési terv teljesítésé- tés terén sok helyen már eddig is vei szégyenletesen elmaradtak. igen szép teljesítménnyel segítette A kukoricabegyüjtésben elő a kormányprogramm megvalósítását. Különösen ott értek el jó eredményeket, ahol a párt és a tanácsi szervek, valamint a begyűjtési állandóbizottságok megismertették a dolgozó parasztsággal kormányunk intézkedéseit. Igen jó munkát végzett a napraforgó és a burgonyabegy üjtésben Győr megye. A megye napraforgó- begyűjtési tervét 73 százalékra, bur- gonyabegyüjtési tervét 44.2 százalékra teljesítette. Vannak azonban olyan megyék, járások és községek, ahol nem láttak kellő lendülettel a begyűjtési tervek teljesítéséhez. Különösen gyenge munkát végez a kukorica- begyűjtés terén Fejér, Komárom. Vas, Somogy és Veszprém megye Ezekben a megyékben, annak ellenére hogy sok községben a kukorica törésével igen előrehaladtak, a a megyék rangsora a következő: 1. Szolnok, 2. Bács, 3. Heves, *■ Csongrád, 5. Nógrád, 6. Pest, 7. Borsod, 8. Hajdú, 9. Zala, 10. Békés, 11. Győr, 12. Szabolcs, 13. Baranya» 14. Tolna, 15. Veszprém, 16. Somogy- 17. Vas, 18. Komárom, 19. Fejér. A napraforgóbegyüjtésben a megyék rangsora a következő: 1. Győr, 2. Zala, 3. Vas, 4. Vesz* prém, 5. Somogy, 6. Heves, 7. Baranya, 8. Csongrád, 9. Fejér, 10. Szol' nők, 11. Tolna, 12. Nógrád, 13. Békés, 14. Komárom, 15. Pest, 16. Bor' sód, 17. Bács, 18. Hajdú, 19. Szabolcs- A burgonyabegyüjtésben a megyék rangsora a következő: 1. Nógrád, 2. Vas, 3. Győr, 4. Tolna, 5. Csongrád, 6. Zala, 7. Pest, 8- Szabolcs, 9. Somogy. 10. Baranya, U- Fejér, 12. Heves, 13. Szolnok, 1*- Borsod, 15. Békés, 16. Komárom, 17- Veszprém, 18. Hajdú, 19. Bács.
