Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-18 / 219. szám
1953 SZEPTEMBER 18 NAPLÓ PARI ÉS PÁRTÉPITÉS * 3 Leveleink nyomában A határozatok végrehajtását minden kommunista ügyévé kell tenni Kos.suth-akna III. üzem pártszervezetének kommunistái vasárnap tartották taggyűlésüket, amelyen a Központi Vezetőség június 27—28-i határozatával kapcsolatos feladatokat tárgyalták. A taggyűlést a vezetőség és a tagság bátor bírálata jellemezte. Ez a taggyűlés minden tekintetben felülmúlta a III. üzem alapszervezetének eddigi taggyűléseit. Már az elő készületek is azt igazolták, hogy az alapszervezet vezetősége nagy fontosságot tulajdonít a Központi Vezetőség határozata megtárgyalásának. Ez mindenekelőtt meglátszott abban, hogy az alapszervezet 117 tagja közül 92-en voltak jelen. Csak a betegek és a szabadságukat töltők nem jelentek meg. Bertus Imre elvtárs, az alapszervezet titkára bátran feltárta az alapszervezet munkájának eredményeit és hiányosságait. Számos területen jelentős eredményekről beszélhetnek. Jelentősen javult a tag- és a tagjelöltfelvétel, augusztusban és szeptemberben 16 tagot és tagjelöltet vettek fel. Gondos kiválasztással biztosították a pártoktatás jó beindítását, a pártszervezetek új felépítésének megfelelően megszervezték a pártcsoportokat, kiegészítették az alapszervezet vezetőségét, termelésben élenjáró kommunistákkal. Jelentős eredményt értek el a műszaki vezetőkkel való együttműködés terén, bizonyos mértékben javult a tömegekkel való foglalkozás. A dolgozók ma már nagyobb bizalommal fordulnak a pártszervezet vezetőségéhez s a műszaki vezetőkhöz kisebb-nasyobb problémájuk orvoslása végett. Az eredmények mellett számos hiányosság is van. Jelentős eredmények ezek, de a legfontosabb kérdésekben, mint a kollektív vezetés semmit, vagy igen keveset haladtak előre, a javulás ellenére sem mondható jónak a kritikai légkör. A vezetőség beszámolóját a mély felelősségérzet hatotta át a hibák elkövetéséért, de mivel a beszámoló sok fontos kérdést általánosan és nem az alapszervezet s üzem sajátosságainak megfelelően tárt fel, nem rázta fel a tagság felelősség- érzetét. Bertus elvtárs igen helyesen elemezte a Központi Vezetőség határozatát, de a sok pozitívum mellett sem sikerült helyileg részleteire feldolgozni. Elmondta az eredményeket és hiányosságokat s azok okát, de nem mutatta meg konkréten a területet, ahol hibát követtek el, nem bírált senkit személy szerint. Ez azt vonta maga után, hogy a hozzászólásokban is megmutatkozott ez a hiányosság. Bíráltak ugyan, de saját munkája hiányosságát egyet len felszólaló sem elemezte. Jellemző, hogy tizenhárom pártcsoportbi- zalmiból összesen ketten szólaltak fel és főként termelési problémát vetettek fel. Arról azonban egy szó sem esett, hogy ők is felelnek az elkövetett hibákért és mily módon javítják ki a hibáikat. Pusztán az a tény, hogy a hármas üzem augusztusban 99.5 százalékos, szeptember első dekádjában 92.5 százalékos termelési eredményt ért el, fényt vet a politikai nevelőmunka gyengeségére. Bertus elvtárs elmondotta, hogy csak az utóbbi hetekben ü‘lt össze tanácskozni a vezetőség, ezt megelőzően nem dolgoztak a vezetőség tagjai, nem kaptak sem a pártcsoportbizalmiak, sem a népnevelők rendszeres megbízatást, ennek hiányában a dolgozókkal való foglalkozás sem volt kielégítő. Még min dig túl magas az igazolatlan hiányzók száma, a munkaidőt nem dolgozzák ki minden csapaton és a kommunisták simán elmennek az ilyen hiányosság mellett. Éppen a pártcsoportbizalmiak, népnevelők és csapatvezetők feladata megmagyaráz ni a pártonkívüli dolgozóknak, hogy jövőnk, a további életszínvonalemelés a dolgozók kitartó munkájától, a termelés növelésétől függ. Több figyelmet az alulról jövő bírálatra. A pártszervezetnek fel kell figyelnie olyan jelenségekre, amelyek sértik a becsületes dolgozók érdekeit, Kristofecz Mátyás elvtárs arról számolt be, hogy sűrűn cserélgetik mun kahelyét, ez a teljesítmény és a kereset rovására megy. Azért, mert felfedte a műszaki vezetők munkájában tapasztalható hiányosságokat, Tógyer Lajos elvtárs nyolc hónap óta nem kapott rendes munkabeosztást. Kollár Lajos elvtárs a múlt héten megsérült a bányában, amikor kijött, a fürdőben magára hagyták, hideg vízben kellett megfürdenie. Bien elvtárs, Kardos elvtársnő sérelmezték, hogy rendszertelenül érkezik a bányába az anyag s emiatt jelentős mennyiségű időt veszítenek. Rámutatott a taggyűlés, hogy még mindig rosszul foglalkoznak az új munkásokkal, a népnevelők nem látogatják a szálláshelyeket. Győri Miklós elvtárs már több mint egy hónapja Komlóra jött, de még senki sem kereste fel, sem a munkahelyén sem a szálláshelyén. Ahelyett, hogy meggyőzték volna a bányászszakma szépségéről és fontosságáról, elrémí- . teni próbálták. Győri elvtárs öntudatos dolgozó. Hasztalan volt az ellenség próbálgatása, de lehet, hogy egy öntudatlanabb dolgozónál eredményt értek volna el. Azt javasolja Győri elvtárs, hogy a szálláshelyeken legalább hetenként szervezzenek előadásokat. Bérces elvtárs bírálta a beszámolót, mert nem volt névhez szóló a bírálat. Stefán elvtárs javasolta, hogy a vezetőség fordítson nagyobb gondot a politikai nevelőmunkára. Nem kétséges, ha a vezetőség és a tagság a beszámolóban és a hozzászólásokban felvetett hiányosságok kiküszöböléséhez bátran fog hozzá, az eredmény sem marad el. Baris István az „Uj Komló“ felelős szerkesztője. Mi fontosabb Nyugatszenferzsébefen ? I evél érkezett a szerkesztőségbe, amely felsorolja a nyugatszenterzsébeti földművesszövetkezeti boltnál tapasztalható hiányosságokat. A levél írójának igaza van, azok a hiányosságok, amelyek a levélben szerepelnek, mind meg találhatók a helyszínen. Pártunk és kormányunk egyre nagyobb gondot fordít a falvak dolgozóinak áruellátására. A Baranyame- gyei Szövetkezetek Szövetsége a napokban létesít ott is ..kisboltokat". ahol eddig nem volt elárusító- hely, hogy ne kelljen kilométereket gyalogolni a legszükségesebb árucikkekért. Nyugatszenterzsébe- ten van földműves- szövetkezeti bolt, de nem tölti be a feladatát. Nincs a boltban szeotember 10 ó*a az ellátatlanok részére kenvér. A boltkezelő kifogása így hanezik: ..Szigetváron a Dékek nem mérik le a kenyeret és így én ráfizetek, mert nekem mérni kell." Az ügy könnyebbik oldalát fogta a boltkezelő: egyáltalán nem hozat kenyeret! A helyes eliárás az lett volna, ha intézkednek, hogy a szigetvári oék- üzletben merjék le a kenyeret. Ha pedig ezt esetleg megtagadják, a járási tanács kereskedelmi ' osztályán kellett volna intézkedni. Ez mind elmaradt a kenyérrel együtt. Emiatt egyes nyugatszenterzsébeti dolgozók legkevesebb négy kilométert gyalogolhattak, ha kenyeret akartak fogyasztani. A kenyéren kívül hiányzik a boltból az ecet, ritkán van élesztő, hosszú időn át nem volt a csomagolású rz papír. Aki vásárolni ment, annak papírt kellett vinni, vagy szalvétát, ha nem akarta, hogy kötényébe vagy kalapjába mérjék a sót, cukrot és egyebet. Ha esetleg megfeledkezett a vevő a papírról, vehetett a boltkezelőtől 60 fillérért egy-két hónappal ezelőtt megjelent újságot, vagy kaphatott 20 fillérért egy iskolai rajzlapot. Aki szalvétát vitt, az még rosszul is járt, mert azzal együtt mérte Wallner Mátyásné a sót, ami legjobb esetben is csak 97—98 deka volt az egy kiló helyett. A „papír- hiányt" megszüntette a boltkezelő, kedd este óta — hosszú hetek után — már nem gond a zacskó a nyu- gatszenterzsébetiek- nek. A levél azzal is foglalkozik, hogy a bolt- kezelő kivételeket csinál. Ez is igaz. Például, ha „Munkás" cigarettát vittek a boltba, abból nem kaphatott mindenki, csak elsősorban a jóismerősök. E hibák nemcsak a boltkezelő Wallner Má tyásné hibájából fakadnak. A hibákért felelős a nagypeterdi földművesszövetkezet vezetője is, mert a boltkezelőt nem támogatta kellően, nem tanította arra, hogyan kell foglalkozni a vásárlókkal, hogy nem a vásárlók vannak a földművesszövetkezetért, hanem megfordítva. A boltkezelő Wallner Mátyásné is látja, hogy gyenge a munkája, ezért úgy döntött, hogy felmondja állását. A felmondás megtörtént, az okról tudnak azok, akiknek tudni kell. Erre mindenki azt gondolná: no, ezután egyik napról a másikra megváltozik a nyugatszent erzsébeti földművesszövetkezeti bolt helyzete. Ez csalódás, mert majd csak két hét múlva, ha lejár a jelenlegi boltvezető felmondási ideje. Addig még annyi árut sem kap a szövetkezeti bolt, mint eddig (!?) Bizony, így szól az illetékes nagypeterdi eredetű „határozat". Ezt megérteni bizony nehéz. Csak egy kérdés merül fel ezzel kapcsolatban: mi fontosabb: Wallner Mátyásné felmondási idejének letöltése, vagy pedig az, hogy már holnap ne legyen áruhiány a boltban? Az utóbbi, — úgy gondoljuk, — fontosabb. Herczegh Ilona Állami gazdaság segítése a termelőszövetkezetnek A bári állami gazdaság és a bári termelőszövetkezet kapcsolata iárom brigád munkáit gyorsítja már a géni vakoló módszer a Komé-kenderföldi Építkezésen Az állami gazdaságok feladata az is, hogy szakmailag és politikailag segítsék a közelükben lévő termelőcsoportokat. Erre különösen napjainkban van nagy szükség, hogy a termelőcsoportok megszilárduljanak, leküzdhessék a nehézségeket. A bári Uj Élet term. szöv. elég jól dolgozik, egyik legjobb szövetkezet a megyében, mégis szüksége van, hogy segítse a bári állami gazdaság. Kell ez, hisz az állami gazdaság egy fejjel mindig előrébb áll, mint a tsz, magasabb termelési formában, szer- vézettebben, tervszerűbben dolgoznak, mint a termelőszövetkezet tagjai. Az állami gazdaságban természetesen a feltételek is jobban megvannak a kimagasló eredmények eléréséhez. Biztosítva van a megfelelő géppark, jobban tudják alkalmazni az új módszereket mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben és nem utolsósorban megfelelő szakemberekkel rendelkeznek. Ez igen fontos kérdés. A bári Uj Élet tsz és a megyében még jóné- hány termelőcsoport — egyelőre hiányát érzi a szakembereknek és ez különösképpen arra figyelmezteti az állami gazdaságokat, hogy a legjobb tudásukkal támogassák, segítsék a tszcs-ket. Segítség a baromfitenyésztésben A bári állami gazdaság sok esetben segít az Uj Élet tsz tagjainak. Különösen dicséretet érdemelnek a baromfitenyésztésben nyújtott segítségükért. Ezelőtt három éve még az a 25 darab baromfija volt a tsz-nek, amit a tagok összeadtak. Ezt a nehány darabot, bárki gondozhatta volna, hisz rendes parasztházban ennél több baromfit nevelnek, ember ehhez nem kellett. De az illet tsz tagjai bizakodóan nagy et szőttek, azt akarták, hogy aságukban százával legyen tyuk, kacsa és más szárnyas allat. ;z pedig szakemberek kellettek, nek kiképzéséhez az állami gaz- g segítette a szövetkezetét. A két tagja három hétig az állami aságban sajátította el a baromií- észtés néhány fontos módszerei, ekkor már többszáz csibe nevelőt. A két tsz tag, három hét önállóan gondozta a baromfia- Répási Elemér elvtárs, a gazig baromfitelepének vezetője, ez- i is sokszor meglátogatta a tsz smfijait. Ha a telepre ment, ha- ■ észrevette a hibákat és tana cat adott a szövetkezet tagjainak, Egy ilyen látogatás alkalmával látta, hogy az egészséges baromfiak között tartják a betegeket is. A betegeket azonnal külön rakatta és elmondta, hogy milyen orvosságot vegyenek és azzal ápolják a baromfiak szemét. Javasolta, hogy meszet és homokot is adjanak a csibéknek. „A mész erősíti csontjukat, a homok pedig az emésztést segíti“ — magyarázta a kezdő baromfigondozóknak. Egy másik alkalommal azt javasolta; amikor a libák kezdenek tojni, etessék zabbal, mert ettől keményebb lesz a tojás héjjá. Sok fáradozásba, gondos munkába került, amíg elértek napjainkig, mikor már 820 darab baromfival büszkélkednek az Uf Élet tsz tagjai és a baromfibeadási kötelezettség teljesítéséhez nem kell vásárolni a csibéket. Ez a szám nem egyszerűen azt jelenti, hogy 820 baromfija van a szövetkezetnek, hanem azt is, hogy nem kell kiadni 12.000 forintot hat mázsa baromfi vásárlására, amellyel a beadást teljesítik, — hanem ezt az ösz- szeget a tsz-tagok életszínvonalának emelésére fordíthatják. Olykor az állami gazdaság is kér segítséget a tsz-től. Mikor a gazdaságban fertőző betegség volt, a tsz- től kértek legelőt, hogy oda vándoróllal elvihessék a baromfiakat. A szövetkezet 25 hold legelőt adott használatra, amiért cserébe két vándorólat kapott az állami gazdaságtól. Ha a két vándorólat úgy kellett volna csináltatnia a tsz-nek, vagy készen kellett volna vásárolnia, legalább 700 forintba került volna. Tervszerűbbé, állandóbbá kell lenni a kapcsolatot Az ilyen együttműködés nagy segítség a szövetkezetnek. Nem véletlen, hogy éppen a baromfitenyésztésben ért el ilyen eredményeket a bári tsz. A növénytermesztésben és állat- tenyésztésben — jórészt a segítés elmaradása következtében, már komolyabb nehézségek vannak. Azt nem lehet állítani, hogy ilyenirányú segítséget egyáltalán nem ad a gazdaság, mert sok „aprósággal“ segítette már a tsz-t, de ez csak alkalmi segítés. Mint a jó szomszédok, elbeszélgetnek egymással, ha találkoznak a határban, kölcsön adják egymásnak a gazdasági felszereléseket. Ha hegeszteni kell, vagy bognármunkára van szükség, szívesen megcsinálják a gaz daság mesterei. De mélyreható szakmai és politikai támogatás még nem volt. Igen üdvös, hogy az állami gazdaság vezetői tárgyalnak arról, hogy meglátogatják a tsz állatállományát, és tanácsokkal, javaslatokkal segítik a szövetkezet tagjait. Annál is inkább szükség lenne egy ilyen látogatásra, mert a multhavi istállóátlag már négy literre csökkent. Meg kellene akadályozni az esetleges további csökkenést, segíteni kellene, hogy emelkedjen a fejési és az istálióát- lag. A növénytermesztésnél is el kelne a segítség, aminek különöseb' akadálya nincs, hisz kiváló szakemberek vannak az állami gazdaságban. Erre mutat az a tény is. hogy a szép gyapotért táviratban dicsérte meg őket a minisztérium. Ugyanakkor a szövetkezetnek olyan rossz volt a gyapotja, hogy ki kellett szántani. Bizonyára, ha az állami gazdaság szakemberei elmondták volna, hogyan készítik ők elő a talajt a gyapotvetésre, mikor, milyen időben és hogyan vetnek, — a szövetkezetnek sem kellett volna kiszántani, és most az ő gyapotjuk is szépen kovadna, mint a gazdaságé. A kü'öobözű területen dolgozók cég'igék egymást Ezért meg kell javítani, még szilárdabbá kell tenni a kapcsolatot. Először is Nagy László elvtárs, a gazdaság igazgatója, Oláh Jeremiás elvtárssal, a tsz elnökével tartson szoros kapcsolatot. Jelentős gazdaságról adhatnak már számot az Uj Élet tsz tagjai: 873 hold föld, 15 hold szőlő, 290 sertés, 67 szarvasmarha, 22 ló, hat csikó és 820 baromfi tulajdonosai. Egy ilyen gazdaság vezetése, komoly szaktudást, sok munkát kíván. Tehát nagy szükség van a segítségre. Igen jó volt az eddigi kapcsolat, de ezt még fejleszteni kell — szorosabbá kell tenni. Ne Csak akikor beszéljenek egymással, ha véletlenül találkoznak a határban, időközönként látogassák meg egymást és az igazgató elvtárs mondja el a tsz elnökének: milyen módszerekkel irányítsa a gazdaságot, milyen a munkaszervezés, hogyan szilárdítsák meg a munkafegyelmet. Németh Sándor elvtárs, a gazdaság pártszervezetének titkára, a tsz párttitkárát segítse a politikai munka végzésében. Közösen védjék a szövetkezet ügyét, verjék vissza az ellenség hangját és politikai munkával győzzék meg a megtévesztett ‘sz-tagokat, a társas gazdálkodás előnyéről. Ehhez nagy segítséget adnak a megjelent rendeletek, amelyek elsősorban a szövetkezeti tagok boldogulását, még magasabb élet- színvonalát segítik. Csak egy példát említünk: a legutóbb megjelent új begyűjtési rendszer szerint 25 százalékkal kell csökkenteni az önálló tsz-ek és hármas típusú termelőcsoportok beadási kötelezettségét, ugyanakkor az egyénileg gazdálkodók beadását csak 10 százalékkal csökkentik. Az élőállat, állati termék, tej-, tojás- és baromfibeadási kötelezettséget az önálló tsz-efcnél és hármastípusú csoportoknál 30 ►zúzalékkal, az egyéni dolgozók tervét pedig 15 százalékkal kell csökkenteni. Azaz a termelőszövetkezet itt is mégegyszer olyan kedvezményt kap, mint az egyéni termelők. Jó lenne, ha a tsz és az állami gazdaság vezetői közösen megbeszélnék ezeket a kedvező rendeleteket és kidolgoznák a módszereket, hogyan ismertessék ezeket a szövetkezet tagjaival, hogy meglássák: szorosan összefüggenek ezek az ő életükkel. Az állami gazdaság agronómusai- tól is nagy segítséget várnak a tsz tagjai. Amellett, hogy szakmailag figyelemmel kísérnék a növénytermesztő és állattenyésztő brigádvezetők munkáját, javaslatot tehetnek a munka megjavítására, szeretnék, ha előadásokat tartanának a tsz tagjainak. Legalább havonta egyszer, vagy minden kampánymunka beindulása elölt jó lenne egy előadás, amelyen elmondanák a maguk módszerét és tanácsot adnának a szövetkezetnek, hogy milyen módszerekkel tehetik jövedelmezőbbé gazdaságukat. A termelőszövetkezetnek hamarosan el kell kezdenie egészévi termelésük alapját képező üzemterv elkészítését. A brigádvezetőknek különös felelősségük van már a terv- készítésnél, mivel külön kell csinálni brigádtervet. Nagy gyakorlatra, tudásra van szükség ennél is, mert úgy kell elkészíteni, hogy azt egész éven keresztül be is tartsák és évről-évre növekedjen a termésátlag. Nyilvánvaló, hogy ennél a munkánál sem maradhat el az állami gazdaság segítése, a tanács, a javaslat, a tervkészítéshez. így lesz még eredményesebb, az Uj Élet tsz tagjainak munkája, a közös erő az eddigieknél is nagyobb eredményeket kovácsol, még boldogabban élhetnek. Lipóczki József Négy háromemeletes — egyenként huszonnyolc lakásos — épületet fedtek be eddig piros cseréppel a Komló—kenderföldi építkezésen. — Ezekben a házakban már a belső munkák folynak. Ettől függ. hogy október 15-én teljesítik-e vállalásukat az építők: átadják-e az 514— 516-os épületeket a kenderföldi városrész első lakóinak. Ebben a küzdelemben nagy feladat hárul a vakolóbrigádokra. A sztahanovista iskolán tanuló 11 tagú Jánoki és 14 tagú Zsóri brigádok gépi vakolás alkalmazásával gyorsítják munkájukat. így igyekeznek a szerelőipari vállalatoknak mielőbb munkaterületet biztosítani. Az 515-ös épületben már elkészült a belső vakolás, az 516-osban szerdán estig kell végezniük. Az egymással párosversenyben dolgozó brigád tagjai alig néhány hete ismerkedtek meg a vakológéppel. de eddigi eredményeik azt bizonyítják, a gépek jó gazdára találtak. Jánokiék 211 százalékos teljesítés mellett fejenként 537.48 forintot kerestek szeptember első tíz napjában. Hasonló kereset bizonyította nárosversenytársuk, Zsóriék jó munkáját is. Jánokiék és Zsóriék saját eredményeiken túlmenően tapasztalataikat átadták a Kaposi brigádnak, amely szerdán reggel kezdte meg a gépi vakolást az 514-es épületen. A kezdő vakolok munkájának megkönnyítésére a Jánoki és Zsóri brigád sztahánovista instruktorok irányításával kedden délután munka módszerét adásra hívták meg m Kaposi brigádot. A gépi vakolás gyakorlati alkalmazásának bemutatása közben azt is elmondták az új vakolóknak, hogy ők kisebb üzemzavarok esetén nem töltik tétlenül idejüket. Maguk látnak az eldugulás megszüntetéséhez, vagy segítségükkel meggyorsítják a szerelők munkáját. ígéretet tettek a Kaposi brigádnak, hogy munkájukban azután is segítségükre lesznek. Szerdán reggel már négy vakolópisztoly szórta a habarcsot a kender földi épületek falaira. Három brigád egymással versenyben, egymást segítve, újult lendülettel indult harcba még jobb eredményekért.