Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-16 / 217. szám

1««3 S7W1TMRPR 16 NAPLŐ 3 A Magyar Dolgosok Központi Vezetőségének a mezőgazdasági termékek rendszeréről és a beadás MS ÚJSÁG BARANYÁBAN? EMELKEDIK A SZTAHÁNOVIST ÁK SZAMA A MOHÁCSI SELYEM SZÖVŐ GYÁRBAN A mohácsi Selyemszövő Gyárban a munkaverseny eredményeként évről-évre emelkedik a sz.tahánovistáik száma. 1948-ban az üzemben még csak 3 sztahanovista dolgozó volt, de 1949-ben számuk 6-ra emel­kedett. 1950-ben 8, 1951-ben 20, 1952-ben 33, ezévben pedig már 78 szta- hánovistával büszkélkedik a mohác si Selyemszövő Gyár. E héten 3 új dolgozó kapja meg a sztahanovista jelvényt: Seregély Jánosné, Bene­dek Ilona és Gyurosovics Mária, akik mind a minőségi, mind pedig a mennyiségi termelés terén kimagasló eredményeket értek el. KATOLYBAN VENDÉGSZERB­m ttfagyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége javasolja a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának, illetve ennek útján a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának az eddig érvényben lévő begyűjtési rendszer megváltoztatá­sát. A begyűjtési rendszert olymó­don kell megváltoztatni, hogy az új begyűjtési rendszer több évre elő re állapítsa meg a termelők be­adási kötelezettségét s ezáltal foko­zott biztonságot adjon a mezőgaz­dasági termeléshez. Csökkentse az egyénileg gazdálkodók és mégin- kább a termelőszövetkezetek be­adási kötelezettségének mértékét s ezáltal tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági termékeknek az ed­diginél sokkal nagyobb részét érté­kesíthessék a termelők szabad pia­con. — Mindezek ré­vén jelentősen emelkedjék a mező- gazdasági termelés, nőjön a növény- termelés és az állattenyésztés ho­zama és ezzel együtt lényegesen emelkedjék a szövetkezetekben tö­mörült s az egyénileg gazdálkodó parasztság életszínvonala. A fentieknek megfelelően, a Ma­gyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége az új begyűjtési rend­szer irányelveiként a következőket javasolja: 1. Az új begyűjtési rendszer há­rom évre, tehát 1954. január J-tő1 1956 december 3I-ig terjedő idő­szakra előre határozza meg a ter­melők termény-, sertés-, marha-, baromfi-, tojás-, tej és borbeadási kötelezettségét. A kát. holdanként megállapított beadási kötelezettsé­geken a három éves időszak alatt változtatni nem lehet. A beadási könyveket három évre adják ki. 2. A termény-, élőállat és állati termékbeadási kötelezettséget a szán tó és rét együttes területe, míg a borbeadási kötelezettséget a szőlő- terület után kell megállapítani. A szőlőt és gyümölcsöst (kertet), vala­mint a legelőt teljesen mentesíteni kell a termény-, élőállat-beadási kö­telezettség alól. 3. Csökkenteni kell elsősorban a termelőszövetkezetek (csoportok), to­vábbá az egyénileg gazdálkodó ter­melők egy kát. holdra előírt be­adási kötelezettségét az 1952. évi 26. számú tvr-ben eredetileg meg­állapított beadási kötelezettséghez viszonyítva. A csökkentés mértéke a következő legyen: a) a terménybeadási kötelezett­ség az önálló termelőszövetkezetek­nél és III. típusú termelő.wövetke- *eti csoportoknál mintegy 25 száza­lékkal, az alapszabály szerint mű­ködő I. és II. típusú termelőszö­vetkezeti csoportoknál mintegy 15 százalékkal, míg az egyénileg gaz­dálkodó termelőknél mintegy 10 szá­mlákkal csökkenjen. h) Az élőállat- és állati termék (sertés, marha, baromfi, tojás és •ej) beadási kötelezettség az önálló termelőszövetkezeteknél és III. tí­pusú termelőszövetkezeti csoportok­nál mintegy 30 százalékkal, az alap­szabály szerint működő I. és II. tí­pusú termelőszövetkezeti csoportok­nál mintegy 20 százalékkal, míg az p8.vénilcg gazdálkodó termelőknél nőn tégy 15 százalékkal csökkenjen. e) A tehénállomány után megállaf Mtott beadási kötelezettség a 8 kát. '’óidnál kisebb egyéni gazdaságok­nál, valamint a gazdasággal nem rendelkező tehéntartóknál mintegy ;r> százalékkal csökkenjen, a terme- 'nszövetkezeti tagok háztáji gazdá­ját pedig teljesen mentesíteni kell * tejbeadási kötelezettség alól. .. d) a borbeadási kötelezettséget az Jnálló termelőszövetkezeteknél és (l. típusú termelőszövetkezeti cso­portoknál mintegy 50 százalékkal, .’g az egyéni gazdaságoknál — bele ertve az I. és II. típusú termelőszö- ''ntkezeti csoportok tagjait is , jn*ntegy 25 százalékkal alacsonyáb­an kell megállapítani. A termelő- ?*övetkezeti tagok háztáji szőlőterii- i**eU teljesen mentesíteni kell a bor Padási kötelezettség alól. ®) Az újonnan alakult termelő- f*övetkezetek és I., II., III, típusú *p.rmelőszövetkezeti csoportok gazda- megerősítése érdekében a fen- ,®k szerint csökkentett élőállat-, va- £*nint állati termékek beadási kö- í*!e*ettségből a megalakulástól szá­rított egy év tartamára további 20 *ázalék engedményt kell nyújtani. I A A terménybeadási kötelezettsé­gi a következőképpen kell megálla­#ltani: t„a> A beadási kötelezettség meg- l aDítása a kát. jövedelem és a föld­műiét nagysága alapján történjék esökk ént ésér ől s az így megállapított kötelezettsé­get felemelni nem szabad. b) A beadási kötelezettség megál­lapításánál kizárólag a szántó- és rétterület nagyságát, valamint annak kát. jövedelmét kell alapul venni. Az úgynevezett birtokcsoportba sorolásnál az egyéb művelési ágakat (legelő, szőlő, gyümölcsös-(kert), er­dő és nádas) figyelmen kívül kell hagyni és meg kell szüntetni a szőlő ötszörös, a gyümölcsös-(kert) négy­szeres területtel történő számításba vételét. c) Engedélyezni kell. hogy megfe- ’elö állatállománnyal rendelkező ter­melőszövetkezetek takarmánybeadá­si kötelezettségüknek szabad válasz­tásuk szerint sertéssel is eleget te­hessenek. d) A termelőszövetkezetek rizs­területét mentesíteni kell mindenne­mű más beadási kötelezettség alól. azzal, hígy előirányzott rizstermésük nyolcvan százalékát be kell adniuk. További kedvezményként minden kát. hold rizsterület után további két kát. hold szántóterületet kell mentesíteni a terménybeadási köte­lezettség alól. 5. Az élőállat- és állati termék be­adási kötelezettséget a következő­képpen kell megállapítani: a) A beadási kötelezettséget egy­séges hús kg-ban kell előírni. A ter­melőszövetkezetek, valamint 3 kát. holdnál nagyobb területű egyéni gaz daságok külön-külön, meghatározott mennyiségű sertést, marhát, barom­fit, illetve tojást adjanak be, azzal hogy marhabeadási kötelezettségü­ket szabad választásuk szerint ser­téssel. juhval, baromfival és tojással is teljesíthetik. A 3 kát. holdnál ki­sebb területű gazdaságok kötelezett­ségei teljesítésének megkönnyítésére engedélyezni kell, hogy teljes húsbe­adási kötelezettségüket szabad vá­lasztásuk szerint sertéssel (30 kg- nál nagyobb súlyú süldővel is), juh­val, baromfival, tojással és sertés­zsírral is teljesíthessék. b) A sertésbeadásnál lehetővé kel) tenni, hogy a beadási kötelezettségen felül beadott súlytöbblettel a terme­lők szabad választásuk szerint telje­síthessék a következő évi kötelezett­ségüket, vagy a súlytöbbletért ma­gasabb állami szabad árat kapjanak. Azt is meg kell engedni, hogy töb­ben társulva teljesíthessék sertés­beadási kötelezettségüket. c) Az 5 kát. holdnál kisebb szán­tó-, és rétterületen gazdálkodó több gyermekes dolgozó parasztok húsbe­adási kötelezettségét csökkenteni kel! azzal, hogy az általuk eltartott 14 éven aluli harmadik gyermek után a beadási kötelezettség felerészét míg a negyedik gyermek után az egész húsbeadási kötelezettséget el kell engedni. d) Az egyéni gazdaságok, valamint a gazdasággal nem rendelkező tehén tartók tejbeadási kötelezettségénél a második és további tehénre — az eddigiekkel szemben beadási kötele­zettséget nem kel! előírni. e) Minden megkötés nélkül enge­délyezni kell a tejnek a juhtcjjel és juhgomolyával való helyettesítését. 6. Az MDP Központi Vezetősége javasolja, hogy a minisztertanács módosítsa a haszonbérbe vett állaim tartalékföídek beadási köte'ezettsé- gét megállapító, 1953 augusztus hó 2-án megjelent 42/1953. számú mi­nisztertanácsi rendeletet, amely az állami tartalékföldek után az 1952 évi 26. számú tvr-ben előírt teljes termény, élőállat és állati termékbe­adási kötelezettség teljesítését írta elő. a) A tartalékföldek után a beadás’ kötelezettséget az 1954. évi január 1—1956. évi december 31. közötti hároméves időtartamra ugyancsak változatlan érvénnyel kell megálla­pítani. b) Terményből az 1952. évi 26, szá­mú tvr-ben eredetileg előírt beadás- kötelezettséghez viszonyítva a ha­szonbérbe vett állami tartalékföídek beadási kötelezettségét mintegy har­minc százalékkal alacsonyabban kell megállapítani. További beadási kedvezményt Az 1953 december 31. napjáig öí évi időtartamra haszonbérelt álla­mi tartalékterületek után 1954. év­ben jövedelemadót fizetni nem kell. Az állami tartalékföldek után jövedelemadót elkülönítve kell ki­vetni és nyilvántartani. A tartalék­P árija határozata áj begyűjtési mértékének kapjanak a 0—6 aranykorona kö­zötti kát. jövedelmű állami tartalék­földek bérlői azzal, hogy az 1952. évi 26. számú tvr-ben eredetileg előírt beadási kötelezettségükhöz viszonyítva terménybeadásukat 40 százalékkal alacsonyabban kell meg­állapítani. c) Élőállatból és állati termékek­ből az 1952. évi 26. számú tvr.-ben eredetileg előírt beadási kötelezett­séghez viszonyítva a haszonbérbe vett tartalékföldek beadási kötele­zettségét mintegy 50 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani az zal. hogy az 1954. évben további kedvezményként még 25 százalék­kal, összesen tehát 75 százalékkal alacsonyabb kötelezettséget teljesít­senek. További kedvezményt kapjanak az élőállatok és állati termékek be­adásánál is a 0—6 aranykorona kö­zötti alacsony kát. jövedelmű állami tartalékföldek bérlői. Ilyen tartalék- földek után az 1952. évi 26 tvr-ben eredetileg előírt beadási kötelezett­séget mintegy 75 százalékkal ala­csonyabban kell megállapítani, az­zal, hogy az 1954. évben nflfetiesül- jenek az élőállat és állati termék be­adási kötelezettség alól. Jelentős további könnyítést kell nyújtani az állami tartalékföldet bérlők számára azzal is, hogy élő­állat és állati termékbeadási köte­lezettségüket szabad választásuk szerint bármilyen állattal, vagy ál­lati termékkel teljesíthessék. d) A haszonbérbe vett állami tar­talékterületeket a tejbeadási köte­lezettség alól mentesíteni kell. e) A haszonbérbe vett állami tar­talékterületeket nem szabad hozzá­számítani a bérlő saját vagy más haszonbérbevett területéhez, tehát a terménybeadási kötelezettséget ki­zárólag a bérbevett tartalékföld te­rülete és kát. jövedelme szerint kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a bérlő milyen nagyságú egyéb területen gazdálkodik. f) Az állami tartalékföldekre biz­tosított kedvezményeket termelőszö­vetkezetek haszonbérleténél az 1952. évi 26. számú tvr-ben termelőszö­vetkezetek számára előírt teljes be­adási kötelezettség, míg a dolgozó parasztok haszonbérleténél az 1952. évi 26. számú tvr-ben dolgozó pa­rasztok számára előírt teljes be­adási kötelezettség alapján kell ki­számítani. 7. Az új begyűjtési rendszer egy­szerűbb és áttekinthetőbb legyen, mind a beadásra kötelezettek, mind a begyűjtő szervek számára és ezál­tal is biztosítsa azt, hogy a terme­lők maguk is ellenőrizhessék a kö­telezettségek törvényszerinti meg­állapítását. 8. Az eddigi forgalmi korlátozá­sokat meg kell szüntetni és enge­délyezni kell. hogy a termelők be­adási kötelezettségük teljesítése mellett terményből, élőállatból, ba­romfiból. tojásból, tejből és borból feleslegeiket minden megkötés nél­kül szabadon hozhassák forgalomba. * Tekintve a mezőgazdasági termé­kek begyűjtésére vonatkozó tör­vényerejű rendelet rendkívüli je­lentőségét, a magyar mezőgazdaság fejlődésére, a parasztság életszínvo­nalának emelkedésére, valamint az írszág lakosságának ellátására, — a Magyar Dolgozók Pártjának Köz­ponti Vezetősége szükségesnek tart­ja, hogy az új begyűjtési rendszert részletesen szabályozó törvényere­jű rendelet legkésőbb ez év októ­ber 15-ig kiadásra kerüljön. A Magyar Dolgozók , Pártjának központi Vezetősége meg van győ­ződve arról, hogy a mezőgazdaság? termékek begyűjtésének új rendsze­re országunkban még szilárdabbá teszi a munkás-paraszt szövetséget amely a Magyar Népköztársaság megingathatatlan alapja. földek utáni jövedelemadó a ha- zonbérlők egyéb jövedelemadójá­nak progresszióját nem növelheti. 1855 január 1-től az állami tarta- ’ékföldek után megállapított jövede­lemadóból 20 százalék engedményt kell adni. t IÁ PELT A NAGYKOZÁEI KULTUU- GÁRDA A nagykozári kultúrgárda nem­csak a saját községében gondosko­dik a dolgozók szórakoztatásáról, ha­nem ellátogat a közeli kötésiekbe is. A kultúrgárda tagjai így elláto­gattak Kátolyba, ahol bemutatták az „Élettársunk“ c. és Móricz 7-\<r- mond: „Tej" című színdarabiát. há­rom népi táncot mutattak be, azon­kívül magyar, horvát és német énekeket adtak elő. A kultúrgárda most tervbevette, hogy legköze’ebb Szederkénybe látogat el és kultúr- műsorával az ottani dolgozókat szó­rakoztatja. SZOCIÁLIS BERUHÁZÁSOK A MOHÁCSI GÉPGYÁRBAN A mohácsi Gépgyár. Vas- és Fém- •öntőde dolgozói részére a második félévben fürdőt létesítettek, de ed­dig használaton kívül volt, mert nem volt. vízvezeték, illetve hiány­zott a csatornázás. A gyár udvarán most fektetik le a csatornacsöve­ket. Ennek' elkészülte után a gyár fürdője használható állapotba kerül és a piszkos munkát végző dolgo­zók letussolhatják magukat. A tisz­títóműhelyben megkezdték a porel­szívó berendezés felszerelését. A szigetvári gépállomás, — mint a megye többi gépállomása — az idei eséplés során nagy erőpróbán esett át. A gépállomás dolgozói a cséplési tervet teljesítették, a gépeket bevon­hatták, hogy azokat ott rendbe te­gyék, kitisztítsák. A gépállomások, — így a sziget­vári gépállomás is — már előzőleg kapott felszólítást arra, hogy a csép­lőgépeket csak akkor vontassák be és vegyék át, ha azok teljesen tisz­ták. E téren, sajnos, nincs minden rendben. A magvak kikeltek néhány gépen és rombolják a faszerkezetet. A fészer­ben a drága villanykábelek sem a legnagyobb rendben találhatók, nin­csenek védve az időjárás hatásai el­len. Az aratógépekben a kaszakés még bent található a vágószerkezet­ben, — ott rozsdásodik. Emiatt azután nem mondható, hogy a gépállomáson nagy az „udvari rend“. A gépállomás főgépésze, Me­gyeri Tibor és a többi műszaki sem végzett e téren eddig jó munkát. A gépállomás egyik legfontosabb feladata most a napokban, hogy biz­tosan, zavartalanul dolgozzanak az erőgépek. A gépállomás 22 erőgéppel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy 568 lakás építése folyik a Komló kenderföldi domboldalon. Az építők szorgos munkája nyomán egyre több ház tetejére emeli fel a hatalmas 20 méteres* körzetben dolgozó torony­daru az előregyártott kéményeket. Egymásután készülnek el a korszerű, többemeletes lakóházak. Októberben ebben a városrészben is megkezdik az új családi otthonok átadását. A párt és a kormány új prog- rammja a Komló kenderföldi építő­ket is lázasabb tevékenységre, több akás elkészítésére lelkesíti. Nem csökken munkájuk lendülete az 1953-ra tervezett épületek átadása után sem: már most készülnek arra, hogy a télen megállás nélkül tovább építkezve 16 emeletes épületben újabb 500 lakást hozzanak tető alá UJ GAZDASÁGI SZAKKÖNYVEK ÉRKEZTEK PÉCSRE Az Állami Könyvterjesztő Vál- 'alaíhoz új gazdasági szakkönyvek "s brosúrák érkeztek. Ilyen: Biró Gyula—Czakó József: „Mesterséges borjúnevelés" című füzete, amely válaszol arra, hogy mi a mestersé­ges bor júnevelés előnye; hogyan "lakítsuk áí a boriúnevelő istállót és milyen felszerelésre van szükség; hogyan itassuk a borjút, milyen ta­karmányt és mennyit adjunk a vá­lasztott borjúnak. Jurmaliat: „Bor- júnevelés" c. könyve megismertet azzal, hogyan gondozzák a borjút a Szovjetunióban 20 napos koráig. SZETTTIDOMÁNYI IS MEHETTEK- 1ESZTÖ TÁRSULAT SZAKEMBE­REI ÁTVESZIK AZ IDEGENVEZE TÉST A idegenvezetést Pécsett eddig az Idegenforgalmi Iroda végezte. Ezt a munkát most a Társadalom- és Természettudományi Társulat Ba- ranyamegyei Szervezete vállalja el. A társulat szakemberei kalauzol­ják maid a Pécsre érkező idegene­ket, akiknek szakszerűen megmagya rázzák a történelmi emlékművek, a város történetét, Pécs nevezetes­ségeit. biztosítható a munkák zavartalan­sága. E téren találhatók olyan hiá­nyosságok, amit sürgősen ki kell ja­vítani, mert enélkül nem biztosítható az őszi munkák zavartalansága. A meglátogatott brigád erőgépei a rossz iavítás miatt nem tudtak munkát végezni. Kasaiban és Nagyvátyon olyan traktorokat találtunk, amelyek álltak a szántóföldön, mert javítá­suk sok kívánnivalót hagy maga után. A beindító gomb fogantyújáról a rugó hiányzott és emiatt a trak­toros testi épsége veszélynek volt kitéve. A gépállomás több traktorosa nem a legnagyobb elismeréssel nyi- ’atkozott a javítási munkákról. Megyeri Tibor elvtárs, a gépállo­más fögépésze igen felelősségteljes munkát végez, az ő jól szervezett, jól ellenőrzött, vagy rosszul szerve­zett és rosszul ellenőrzött irányítá­sán sok minden múlik, elsősorban az őszi munkák sikere, a termelőszövet­kezetek megszilárdítása. Ne késieked jen hát Megyeri Tibor elvtárs a hiányosságok felszámolásával, hisz mindenki, aki csak ismeri, tudja róla, hogy az eddiginél sokkal jobb munkát is képes végezni, J. I. ezévi vállalati tervükön felül. Az új városrész gyermekei részére ugyan­csak a tél folyamán építenek fel egy 75 fős óvodát. A téli építkezés egyik előfeltétele a nagyarányú előregyártás. Ezért az előregyártó üzemben lévő összes gépfelszerelést tető alá hozzák. Ha­barcsszárító és melegítő berendezést építenek. így biztosítják a téli épít­kezéshez szükséges födémelemeket. A szimkár-elemek alkalmazásával a munkahelyen betonozás nem törté­nik, ami nagyban elősegíti a minő­ségi munkát. A dolgozókról való na­gyobb gondoskodást is jelenti, hogy az épületeken a falazásnál melegí­tett habarccsal dolgoznak majd a kőművesek, amelyet a már elkészí­tett „téliesített“ habarcsüzembe* gyártanak, K lüin'szlertePTs la’ározah az állami iaitaliktarillelak iiláni jcvedcletnadü siegállapilásárál NAGYKOZÄRBAN RÖPLARDAPÄ I.VÁT étmt AZ IFJÚSÁG TÁRSA­DALMI MUNKÁBAN A nagykozári DISZ és a sportkör lelkes fiataljai röplabdát, vala­mint hálót vettek és vasárnap társadalmi munkában megkezdték a röplabdapálya építését. A pályaépítési munkából kivette részét Marko- vics Marica, Kertész Károly, Vranesics Mihály, Zádori Alajos, Vrnne- sics János. \ TÁRSADALOM- ÉS TFRMÉ­Fokozolt gondot a gépjavításra, gépápolásra! Őszi és téli építkezésre készül a ek a Kom’ó-kenderföldi építők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents