Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-16 / 217. szám

UNÁNTÚLI

Vf LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI

f-------------------------“----------------------------------^

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről

v---------------------------------------------------------------------------------------*AZ MDI

P üBARAi

J Y A M E G \

fEl P/|ÍRTBIZ<

DTTJÁG

ÁN j

AK LAPJA *

v évfolyam, 2i7. szám

ARA 50 E'lEEfc

SZERDA, 1953 SZEPTEMBER 1«

Ne húzzák, ne halogassák a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozók az ősziek vetését

I®- J.) Megyénk dolgozó parasztba ezévben ismét meggyőződhetett ^ál, hogy csak a tisztított és a jól '^munkált földbe időben elvetett jjjl hoz bő termést. Sok termelő- ^vetkezet árpa, rozs és bűzater- •sét csodálták meg az egyénileg %ozó parasztok. A magas termés- ^drnény „titka" mindenütt a jóidéit talaimunkp. a tisztított ve- wag és az időben végzett 51 é s volt. Ezeknek az alapvető ^etelményeknek betartásával érte az újpetrei Dózsa termelőszövet- ^et álmából a 22 mázsás holdan- 'n,i átlagtermést. A magot szep- Jfllber 15 előtt elvetették. A bólyi *°ssuth termelőszövetkezetben a ivalyi évben szeptember 16-án már * utolsó ősziérpát is a földbe tet- .*• Az aratásknr 25 32 mázsa ár- '*1 takarítottak be egv-egy holdról.

időben végzett vetés hozta meg l'áics Mariann versendi egyénileg Ol?ozó parasztnak is a 22 mázsás 'Ndankénti átlag'ermést árpából. Jek a példák is azt mufatlák, hogy időben vet. bő termést arat, púnyen teljesíti beadási kötelezettjét, többet vihet a szabadpiacra, p>b jövedelemhez jut.

Megyénkben — annak ellenére, pgy sok termelőszövetkezet és eevé ’leg dolgozó paraszt saját példáin győződött meg a korai vetés lányéról, — lassan halad az szí takarmánykeverékek és az ór- (6 vetése. E hó 10-i jelentés alapon őszi árpából a vetési eredménv 1-1 százalék, takarmánykeverékből

3 3 százalék, lucernából 37 százaik. A jelentés összeállítása óta öt )sp múlt el. Annak ellenire, hogy *1 nap alatt ezek a számok változik, — sajnos, nem sokat — a tájék azt mutatják, hogy lassú az “szi vetések üteme. Ha most nem gyorsítják meg minden termelőszö- ’’etkezetben és községben az őszi petést, elsősorban az árpa vetését. az azt jelenti, hogy megkésik

4 továbbiakban a rozs és a búza jtése is. Ez pedig azt jelentené aogy többszáz mázsával kevesebb termést takaríthatnánk be a jövő Msen, mint amennyit betakarítha- jnk akkor, ha most gyorsan és ló minőségben elvégezzük a vetést.

A megye gépállomásainak eredménye is azt mutatja, hogy a legfontosabb tennivaló most az árpa általában az ősziek vetésének meggyorsítása. Ugyancsak 10-i jelentés szerint a gépállomások 26 3 százalékban végezték el a vetőszám- *ást, míg a vetést mindössze 0.3 százalékban. A két szám közötti hatalmas különbség is mutatja: elsősorban a vetést kell meggyorsítani. Az elmúlt öt napban ezek a számok is módosultak, de ennek ellenére nagy a lemaradás.

Tavaiy ilyenkor az egész megye, a megye összes termelőszövetkezete és az egyénileg gazdálkodó parasztok előrébb voltak az őszi vetésben, mint most. A lemaradás okául néhány helyen azt vélik tudni, hogy azért megy lassan a vetés, mert ha korán vetik az árpát — megdől araás előtt. Ez az állítás nem fedi a valóságot, hisz az idei eredmények nem erről, hanem éppen ennek ellenkezőjéről győzték meg a dolgozó parasztokat. Másutt a vetőmagtisz- tííés lassúságának tudják be a vetés lassú ütemét. Igaz, hogy előfordul egyes helyeken még a vetőmagtisztítással huza-vona, de ez sem a jellemző. A lemaradás oka valójában az a néhány helyen megtalálható várakozási álláspont, ami eluralkodott egy-két községben, terme! őszövetkezetberf. Több termelőszövetkezetben a tagok egy — kisebbik — része, — akik úgy gondolják, hogy a gazdasági év végén kilépnek a szövetkezetből és egyénileg gazdálkodnak tovább, — a vetés halogatása mellett agitálnak és ennek a szövetkezetek tagjai és vezetői is teret engednek. Akik kilépni szándékoznak, arról beszélnek, hogy tudni akarják, melyik lesz a földjük, hova vigyék a trágyát és így tovább. A termelőszövetkezel mellett szilárdan álló tagok és vezetők nem beszélnek arról, hogy ez az álláspont akkor is helytelen, ha az illetők a termelőszövetkezetben maradnak, akkor is, ha kilépnek. A vasárnap nyilvánosságra került „Határozati javaslat-tervezet a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozására" ebben a kérdésben világos választ ad: „Minden termelőszövetkezetben biztosítani kell, hogy a gazdasági év végéig, a zárszámadásig az egész szövetkezeti tagság közösen végezze az őszi munkákat, a termények betakarításéit, és a jövőévi kenyerünk biztosítása szempontjából annyira fontos búzának és rozsnak elvetését. Az esetleg kilépő tagokkal a föld kiadása, a kilépők kötelezettségeinek megállapítása és minden egyéb elszámolás csak a gazdasági év végén a vetési és betakarítási munkák befejezésekor történjék meg és ekkor kell számukra földjük arányában a közös vetés- területről a kenyérgabona vetésterületet is kijelölni." Ez ugyan még nem határozat, de nem véletlen, hogy a tervezetnek ez a része helyesléssel találkozott nemcsak országszerte, hanem megyeszer'.e is és nagyon fontos irányelv, amit minden bizonnyal az országos tanácskozás — hisz jövőévi kenyerünkről van szó, — elfogad. A tervezetnek ,ez a része világos választ ad mindenkinek, aki most ezekben a fontos napokban amellett áll, hogy várjanak, húzzák-halogassák a vetést és helyes, ha termelőszöveíike- zeteinkben a javaslattervezet szellemében állnak munkához a dolgozók.

Az egyénileg gazdálkodók soraiban is található várakozási álláspont — annak ellenére, hogy az eddigi vetés- eredmények nagyobb része az egyénileg gazdálkodóké. A várakozás oka: néhány dolgozó paraszt azt találgatja, hogy esetleg feloszlik a községbeli termelőszövetkezet (csoport) és akkor cserével megkapja az évekkel ezelőtt betagosított területről a régen sajátjának mondott földet. A tanácsok és pártszervezetek helyesen teszik, ha megmagyarázzák ezek nek a dolgozóknak, hogy kár a várakozás, mert a betagosított területek kiosztására nem kerül sor sem idén, sem jövőre. Az telekkonyvezett terület és téved az, aki abban ringatja magát, hogy a tagosított területről kap földet.

Saját magát károsítja meg tehát az a dolgozó — legyen az termelőszövetkezeti tag, vagy egyénileg dolgozó paraszt — aki várakozik a vetéssel. Ha később vet, kevesebb lesz a termése, úgy is mint termelőszövet kezeti tagnak, úgy is mint egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztnak. A megyében számos helyen már rájöttek arra, hogy milyen kárt okoz az lyen várakozás és az utóbbi napokban meggyorsult a vetési munka. A vókányi Törekvés termelőcsoporttoól azt jelentették, hogy a 90 hold ősziárpa vetéstervből 50 holdat tegnap elvetettek, a szajki Úttörőben pedig 30 holdon tették földbe az árpát. De gyorsabban halad a vetés Pócsán, Magyarbólyon, Villányban, Óidon, Cunban, Beremenden és még több községben egy-két nap óta. Köves- iék már ma — a tegnap még várakozók — a fenti termelőcsoportok, községek példáját, a haza javát, a saját hasznukat szolgálják az időben elvégzett vetéssel.

A lemaradás harmadik oka a gép állomások által végzett szántás m i- nőségében található. A megyében számos helyen arról panaszkodnak a dolgozók, hogy „vetnének, de olyan rögös a talaj, hogy nem lehet vetni, mert össze kell törni a hantokat“. Azért van ez a panasz, mert

a gépállomások traktorosainak nagyobb része nem használja a gyűrűs

— ha esetleg ez nincs — a simahengert és az eke után csak könnyű- boronát akasztanak, ami ugrál a aantokon, de nem töri azokat szét. ^ termelőszövetkezet, vagy csoport tagjainak pedig újra munkába kell állniok, hogy összetörjék a hantokat, ami hátráltatja őket a munkában. Ezen a hibán könnyű segíteni. A gépállomásokon van gyűrűshenger, van simahenger — használják ezt a traktorosok és vetésre kész állapotban adják át a földet. E hiba kijavításával jelentős segítséget adhatnak a traktorosok- az őszi vetések meggyorsításának.

A megye és a járások főagro- n ó m u s a i éljenek a minisztertanács határozatában megállapított jogaikkal, ellenőrizzék a gépállomások — mint a határozat mondja

— elsősorban a géppel végzett munkájának minőségét.

A gépállomások dolgozói úgy is segíthetik a termelőszövetkezeteket, ha az eddiginél tervszerűbben osztják el a gépeiket, ha például elejét vészik az olyan eseteknek, ami Romonyám előfordult, hogy a tszcs tagjai vetettek volna mér, de a gépállomás traktora nem szántott.

Most a falun ismét a munkák dandárja van: betakarítás, szántás-vetés. Ez kétségtelenül komoly feladatokat állít a falvak dolgozói elé, különösein a termelőszövetkezetek tagjai elé. A gyors betakarítás — és ezzel kapcsolatosan a vetés meggyorsítása — jelentős részben munkaerő kérdése is. Nyáron a termelőszövetkezetek értek el eredményeket a család tagok munkába való bevonása terén. Most azonban e téren ismét hibák találhatók, elhanyagolják ezt az igen fontos kérdést. Pedig most is nagy szükség van a családtagok munkaerejére, mert számos helyen azért nem vetiik még az árpát, mert a földben még ott a burgonya, vagy a napraforgó. Helyesen cselekszenek a termelőszövetkezetek (csoportok) vezetői, pártszervezetei, népnevelői, ha isrftét gondot fordítanak a családtagok bevonására és így is gyorsítják a betakarítást, illetve a vetést.

Az őszi vetés meggyorsítása — a ‘anácsok, tsz és tszcs elnökök munkája mellett — jelentős részben a népnevelőkön múlik. Beszéljenek Tündén várakozóval. magyarázzák neg neki álláspontja helytelenségét, ismertessék példákkal a korai vetés előnyeit, hogy meggyorsuljon megye- iszerte az őszi munka, hogy jó munkával biztosíthassuk a jövő évi bő termést.

Hírek a Szovjetunióból

UJ SZOVJET ZÖLDSÉGSZARITO GÉP

Gorkijban új gép gyártását kezdték meg a főzelékfélék és a burgonya szárítására. Az új szárítógép naponta 700 kg készárut szolgáltat. A gép működése közben könnyen ellen őrizhető és szükség esetén — a főzelékféle fajtájától függően — a munkafolyamat meghosszabbítható, vagy csökkenthető. A gorkiji gépgyár meg kezdte az új szárítógép sorozatgyártását.

A „ZISZ-MOBZKVA“ HÜTO- SZEKRENY GYÁRTÁSÁN AK FOKOZÁSA

A moszkvai ZISZ gépkoosigvér gyártmányai közül a pekingi és a bécsi iparkiállításon, valamint a lipcsei vásáron kiállították a „ZISZ- Moszkva“ háztartási hűtőszekrénvt is. Ez a hűtőszekrény mindenütt nagv elismerést keltett. A gyár dolgozói a múlt évben másfélszer snv- nvi hűtőszekrényt gyártottak, mint 1951-ben, az idén pedig további 26 százalékkal növelik termelését. A iövő év végén a gyár áttér a hűtő- szekrények futószalagon történő gyártására. Tervbevették az összes gyártási fo’várnátok gépesítését és automatizálását. A „ZISZ-Moszkvs“ hűtőszekrények gyártása 1935-ben az eddigiek három-négyszeresére emelkedik.

NÖVEKEDNEK A FALUSI LAKOSSÁG IGÉNYE*

A jMwkoT**1 kerület (Krasznodar- liatárterület) mezőgazdasági dolgozói idén 160.000 rubel értékű kulturális cikket vásároltak a falusi szövetkezeti boltokban. A kerület falusi szövetkezeti boltjai az utóbbi hónapokban 48 rádiót, 110 kerékpárt, 33 harmonikát és 25 gramofont adtak cL Megnövekedőit a politikai és a sz^pnpdelml müvek iránti kérésiét •s. Fél év alatt 40.000 rubel értékű könyv kelt el a kerület falusi köny- vesbolt^’ben.

Hírek

a népi demokráciái ból

GAZDAG GABONATERMÉS A NÉPI KÍNÁBAN

Hainan szigetén. Kuantung tartomány keleti részében és Dél-Fukien tartományban befejezték a korai rizs aratását. A becslések szerint az idei rizstermés 5—10 száaolékkal magasabb, mint a tavalyi. Jól fizetett idén a búza is. Senszi tartományban 30 százalékkal. Kueiho- t&rtomúnyban pedig 20 százalékkal gazdagabb az idei búzatermés a tavalyinál. Ez a két tartomány az ország legjelentősebb búzatermő vidékei közé tartozik. A piacokra hatalmas mennyiségben hozzák fel a gabonát. Az állami kereskedelmi há lázat egyedül Senszi-tartományban 60 százalékkal több gabonát vásárolt fel, mint tavaly. Heilungkiang-tar- tományban 450 ezer tonnával magasabb a búzatermés a tavalyinál.

A FELSZABADULÁS ÓTA 55 KIS VÍZTÁROLÓT ÉPÍTETTEK BULGÁRIÁBAN

Bulgáriában csak a /elszabadulás után kezdték meg az öntözőrendíze rek. a kis víztárolók és a szivattyúállomások építését. A múltban az országban egyetlen kis víztároló sem volt: mostanáig ötvenötöt építettek.

Felépült a „Sztálin", a roszicai, a cservenbregi, a prvomaji. a szandro- voi és több más öntözőrendszer, melyek többezer hold föld öntözését biztosítják. Az öntözött terület 9 év alatt nyolcszorosára emelkedett Csak ebben az évben a talajmenh vizek felhasználására 1809 szivaty- tyúállomást létesítettek.

JELENTŐSEN NÖVELIK LENGYELORSZÁG VILLAMOSENERGIATERMELÉSÉT

A hatalmas mértékben fejlődő lengyel ipar megfelelő vtllamosener gia-ellátására nemcsak új, nagyka- Dacitású erőműveket építenek, hanem a régi erőműveket is korszerűsítik. Most építik át a laziskaí erőművet, amelyet kapacitásának jelentős növelésére új, hatalmas kazánokkal látják el*

A FALVAK

liulákmese Hóból loxségben

Kinek a szavára híl gatnak a do gozók ?

E L E T E B O L

memm

‘ ' rap* £»* ^ ...............• v,

Sz

ánt a traktor a magyarbólyi Tartós Béke termelőszövetkezet földjét is. A traktoron Pécsi József, a villányi gépállomás traktorosa.

A bári dolgozók versenyfelhívása

Itt <n ősziárpa vetési ideje, minden nap késés a terméshozamot hökkenti. Minden dolgozó paraszt érdeke, hogy bő termést takarítson ke árpából is. Viszont a kulákok községben nem akarják, hogy 9 dolgozók bő termést takarítsanak be

A községben szárnyra kelt a hír: árpát csak szentmiháíy hetében ló vetni.1' A bizonyos „szentmlháiv hét“ n létező és nemlétező naptárak s?ennf is szeptember 29 én kezdő dilt Ezt — igaz, ami igaz, — sok dolgozó elhitte Hóból községben, dem néztek utána, hogy honnan *red a hír és miért terjeszti az illető.

Nem figyellek arTa a hoboliak. hogy a „bölcs tanácsadó“ Molnár btván kulák, akinek ugyan nem sok dfapja van a „mezőgazdasági szak tanácsadásra-“ De erre sem gondoltak a hoboliak. Molnár István ta ^aly azt csinálta hogy sem „szent- diihály hete“ előtt, sem a hirdetett héten, sem pedig utána nem vetett hanem az árpatarlót leszántotta és hyáron azt aratta le. A közel egy hold sar/úárpa mindössze 3 mázsa 34 kiló termést hozott. És Molnár István kulák mondogatja, hogy csak

akkor lesz hbő“ termés ha szentmi- hály héten vetnek! Ezt a „bölcs“ tanácsot már a tavalyi évben sem követte H. Bujtár József kulák, ő még későbben vetett — úgylátszik még ,,bővebb termést“ akart aratni. Október végén tette földbe őszinr- páját. Lett is neki fél holdról három mázsa 19 kiló termése,

Ezek azok a „jó“ gazdák akik szívesen híresztelik, hogv „nem érdemes korán vetni“ mert hát „az őre gek is ezt csinálták“

A hoboli dolgozó parasztok ne a kulákok szavára hallgassanak hisz száz és száz példán meggyőződhettek már arról, hogy ami a kuláknak jó, az a dolgozó parasztoknak rossz.— Van példa Hóból községben, ami azt bizonyítja, hogy nem „szentmihály hetében“, hanem előbb kell vetni — méghozzá úgy, hogy szeptember 29- re, de legkésőbb 3C-ra minden ve tésre szánt árpa „ földbe kerüljön. Z. Balj István tízholdas dolgozó pa raszt az elmúlt évben szeptember ele jén elvetette az ősziárpát. 17 md zsa termést takarított be holdanként Papp Ferenc pedig a korai vetéssel 13 mázsás termést ért el.

Ezek a követésre méltó példák és nem Molnár István kulákmeséje.

Bar község termelőszövetkezetben és egyénileg dolgozó parasztjai az 1953—54. gazdasági évre a borbeadási kötelezettség mielőbbi teljesítése érdekében versenyre szólítják a mohácsi és pécsváradi járások termelőszövetkezetekben és egyénileg gazdálkodó szőlőtermelőit A báriak megfogadták, hogy borbeadási kötelezettségüket 10Ü százalékra az ütemezés pontos betartásával teljesítik és az általuk beadott bor 11.5 Malligand-fok alatt nem

lesz..

Bár község dolgozói kérik a mohácsi és pécsváradi járási tanácsot hogy versenyüket kísérjék figyelemmel és az eredményről az érdekelt községek dolgozóit értesítsék.