Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-11 / 213. szám

1953 SZEPTEMBER 11

NAPLÓ

8

A vezetés megjavítása a esányoszrói Új Március termelőszövetkezetben is a további jó eredmények alapja

„így érliik el kafasztrális holdanként a 25.32 mázsás ösziárpa és a 22.96 mázsás öszibúza átlag érmést“

A esányoszrói Uj Március terme- •lőszövetkezet — mint sok más, — idén igen szép termést ért el. Ez nem csak a kedvező időjáráson, hanem a nagyüzemi gazdálkodás előnyein is múlott. Holdanként búzásból a tervezett 8.8 mázsa helyett 10 "mázsát, árpából a tervezett 10 mázsa helyett 11 mázsát takarítottak be. A szövetkezet tagjainak a kertészet is nagy jövedelmet hozott és az idei gazdasági év nagy lépés volt előre a szövetkezet gazdaságának növelése útján. Az Uj Március tsz tag jai büszkék arra, hogy a három évvel ezelőtt alakult szövetkezet közös vagyona a 200 ezer forintról három és fél millióra növekedett. Ilyen hatalmas arányú növekedést a tagság összessége nem ért volna el, ha egyénileg dolgozza meg földjét. Ezévben a tavalyinál sokkal nagyobb jövedelmet osztanak ki. Egy munkaegységre májusban 1, júniusban 2, júliusban 3, augusztusban 4 forintot osztottak ki és szeptemberben az előzetes számítások alapján egy munkaegységre 5 forint jut a tagoknak.

A szövetkezetnek 1120 hold földje van és e nagykiterjedésű gazdaság vezetése, hogy a szövetkezet a következő évben minden eddiginél szebb eredményt érjen el, nagy feladatot állít a vezetőség elé. Az Uj Március tsz tagjainak nagy többsége szilárdan bízik, hogy a tagság az elkövetkező évben még szebb eredményeket ér el, gazdasága növekszik, egyéni jólétük emelkedik és általában nagy lépést tesznek előre a tagság anyagi körülményeinek megjavítása területén. A tagság célja, hogy az eddiginél szebb, gazdagabb termést takarítsanak be a következő évben, hogy az állatállomány minőségileg tovább javuljon.

E nagyszerű feladatok

elérése nagy és szép tetteket követel és ezekre a feladatokra a szövetkezet vezetőségének, elsősorban a tsz elnökének, Gerse Imre elvtársnak és a pártszervezetnek kell mozgósítania a tagságot. A jövő évi eredményeket most kell megalapozni, az őszi munkák, időbeni, jóminőségű' elvégzésével, most kellene tehát a szövetkezet elnökének, a vezetőségnek jó szervező munkával, szak szerű irányítással leraknia a bő termés alapjait. Az őszi munkákra való készülődés, a még szebb eredmények elérésének terve azonban a szövetkezetben még nem öltött formát. Oka: a vezetésben lévő gyengeségek, könnyelműségek. Emiatt komoly kérdések foglalkoztatják a tagságot. Az egyik ilyen kérdés Pet- ter János agronómus munkája, öt eredetileg azért helyezték a szövetkezetbe, hogy szervezne, irányítsa a tagok munkáját,, legyen terjesztője, szervezője az új agrotechnikai módszerek alkalmazásának, a termésered mények növelésének. Ehelyett az történt, hogy Petter János agronómus mindennel foglalkozik, csak feladatával nem. Járt nyáron a cséplőgéphez zsákolni, őrzött sertéseket, almozott a birkák alá, vett és eladott állatokat. Az ilyen tevékenységekkel tölti el idejét. A szövetkezet helyettes elnöke, Sólyom József elvtárs mondta el, hogy adtak már Petter Jánosnak megbízatást, hogy dolgozza ki a vetésforgó tervét, de ezt nem hajtotta végre, mondván: ,.Azt itt nem lehet megcsinálni." Ezzel a kér dés lényegében „elintéződött" és maradt minden a régiben. Ezután máj: ilyenirányú megbízatást nem kapott Petter János és ahelyett, hogy nagyobb segítséggel, ösztönzéssel segítették volna, hogy az akadémián tanultakat gyakorlatban is hasznosítsa, azt a véleményt alakították ki, hogy „vagy érti szakmáiét és nem akarja csinálni, yasy Pedig nem érti és ezért nem csinálja.« Emiatt most a szövetkezetnek Sincs őszi vetésterve és a munkáját áldozatosan végző két növénytermesztési brigádvezető, Radics Ferenc és Jozip Péter, magukra utalva, az ő szavaikat idézve „körülbelül ez ió lesz« módon próbálják elvégezni az őszi vetéseket. E hiányosság a helyettes elnök, Sólyom József, a Párttitkár. Cziegler Antal, a brigad- vezetők, Radics Ferenc és Jozip Péter elvtársak egyöntetű véleménye szerint is a vezetőség gyengeségéhek a jele. így igaz ez. mert ezt több más is alátámasztja és sürgetően megköveteli, hogy a vezetes. meg kell javítani, hogy a vezetés- hek az eddiginél sokkal nagyobb segítséget kell adni az Uj Március termelőszövetkezetben. Ezt a következő ténvek is parancsolólag követelik.

A második ilyen fontos kérdés a földterület, ami a tagságot foglalkoztatja. A szövetkezetnek 1120 hold földje van és ebből le akarnak adni, hogy „nagyobb eredményeket érjenek el." A nagyobb eredményekre való törekvés jellemző az egész szövetkezetre, azonban ennél a kérdésnél csak egyoldalúan vizsgálják a kérdést. Csak arról beszélnek, hogy „sok a föld" és „sok a föld«. Arról azonban nagyon kevés szó esik, hogy 54 olyan család van a szövetkezeiben, ahonnan csak egy tag jár dolgozni és ahogy Sólyom József elvtárs írja a szerkesztőségbe küldött cikkében: „50 taggal lehetne a taglétszámot emelni és mindjárt kevesebb föld jutna egy-egy dolgozónkra." Arról sem esik a „földkérdés« körül folyó vita során szó, hogy a tagság egyrésze csak 100, vagy ezen aluli számú munkaegységet teljesített ebben a gazdasági évben. Pedig ezek a számok makacs bizonyítékok arra, hogy nem a föld. az, ami megnőtt, hanem a munkaerő kihasználása csökkent. Lehetősége van a szövetkezetnek a földterületen kevésbbé munkaigényes növénye két, kalászosokat vetni. Forduljanak ehhez a lehetőséghez, növeljék a kalászosok vetésterületét a kapások rovására és mindjárt kevesebb lesz a munka. Aratásnál pedig ott a gép állomás, amelynek gépei az emberi munkaerő megkímélésével betakarítják a termést. Ezen kívül a családtagok bevonása, a kevés munkaegységet teljesítők jobb munkára serkentése megszüntetné a „gondot«, szétfoszlatná a föld „sokaságáról" .kialakított egyoldalú véleményt. E téren is a szövetkezet vezetőinek és elsősorban Gerse Imre elvtársriak, valamint a pártszervezetnek van sok tennivalója.

ő földjének „nagyobb“ a becsülete, mint a „mások“ földjének. Ez megtalálható azután az állatoknál és másutt is, ami azt mutatja, hogy e téren különösen a pártszervezetre vár igen fontos feladat; elérni, hogy az egész 1120 hold földet és annak minden ingóságát sajátjának érezze minden tag. Ezt azért is nagyon fontos elmélyíteni a tagságban, mert egyeseknél — mint a szövetkezet Balogh nevű tagjánál — előfordult, hogy a szövetkezet tulajdonát képező polyvából kocsiszám szállifott haza. Általában a felelősségérzet elmélyítése is nagyon fontos kérdés és ez elsősorban a kertészeti brigádra vonatkozik, ahol a munkaegységek beírásánál mutatkoznak sürgős kijavítani valók.

E kérdéseket, a „földről kialakított vélemény“ kivételével helyesen látja Sólyom József elvtárs, a tsz helyettes elnöke, a párttitkár, Cziegler Antal elvtárs, a növénytermesztési brigádok vezetői és a tagok jelentős része. A gyenge vezetés azonban éppen ott van, hogy e feladatok megoldása, tisztázása érdekében eddig keveset tettek, eddig bizonytalankodtak, tétováztak. Ezen az egész szövetkezet érdekében sürgősen változtatni kell és e munka élére a tsz elnöknek, Gerse Imre elvtársnak kell állnia, akit becsületes elvtársnak ismernek a szövetkezet tagjai, de emellett azt is tudják róla, hogy sokkal többre lenne képes, ha keményebb kézzel, határozottabban intézkedne. Természetesen nem kicsik a feladatok, és Gerse Imre elvtársnak nagy segítséget kell adnia a pártszervezetnek, annak titkárának Cziegler Antal elvtársiak, a tsz helyettes elnökének, Sólyom József elv

A z idén kimagasló termelési eredményeket ért el csoportunk. Búró,'

SÍ ból is ősziárpából is 20 mázsán felül volt a holdankénti átlagunk — többen megkérdezték tólem, hogyan értük cl ezt a szép termést Mosf sajtón keresztül elmondom megyénk valamennyi növénytermesztési brigád vezetőjének, egyénileg dolgozó parasztjának munkamódszerünket, hadd kövessék példánkat, hadd érjenek el még szebb eredményeket.

A több termelés biztosítása érdekében tavaly alkalmaztuk mindazokat az új módszereket — és felhasználtuk a helyi viszonyoknak megfelelő qya- korlati tapasztalatokat is — amelyekkel éreztem, emelni lehet terméseredményünket.

Arcnak érdekében, hogy korán el tudjuk vetni az árpái ás búzát, min- denekelőtt helyesen meg kellett választanunk az előveteményeket. Az őszi árpa előveteménye borsó, a búzáé zabosbükköny volt. A borsó és zabos bükköny betakarításával egyidőben elvégeztük a tarlóhántást 6—8 centi* méter mélyen utána gyiirüshengert használtunk, majd miután a gyomok már kikeltek, azokat alászántottuk,

A velőszántást az ősziárpa alá: augusztus ló ig előhántós ekével 22 —25 centiméterre, búza alá pedig: szeptember 1 és 20 között végeztük ei ugyanezzel a módszerrel. A vetőszántás után ismét gyürüshengi, használtunk — vetés előtt 7—8 nappal egy mázsa szuperfoszíátot szórtunk ki géppel és 50 kiló pétisót holdanként. A trágyázást tárcsa követte, — majd utána szeptember 15 én vetettük az ősziárpát szeptember 22—23 között pedig az őszibúzát. Az árpavető magunk holdanként: 90 kiló B. 40 es fajtájú, szelektorozott, Higosannal csávázott, míg a búzavetőmag: 100 kilogramm másodfokú szaporításti B. 1201-es ugyancsak szelektált és Higosan- na/ csávázva. A nemesített vetőmag alapja volt n kimagasló terméseredménynek! a vetés mélysége 5—6 cm volt, vetés után fogast, és símahen* gert járattunk. A vetés mind az árpa nál mind a búzánál keresztsorosan történt, keresztirányban. Tavaszi fej trágyázást csak a Búza kapott, 25 kilogramm pétisót katasztrális holdanként. Az árpa fejtrágyát nem kapott, mert mi a műtrágyát a talajerő állapotához mérten alkalmazzuk, figyelembe véve az elöveteményt és a növényzet fejlettségét. A műtrágya zás után simahengert és a henger után kapcsolt fogast használtunk. Ai árpavetésnél hasonlóan jártunk el.

Az árpa aratását június 22 23-án, sárgaérésben kézierővel a búzáit július 1—3 ig aratógéppel, viaszérésben végeztük el.

Az eredmények alapján az 1953 gazdasági évben is hasonlóan járunk el. Az árpaalászántást 90 százalékban elvégeztük és legyűrűztük. A vetőmag szelektálása is megtörtént, a csávázószert megrendeltük. Jól előkészített gépekkel folytatjuk a harcot a még magasabb terméseredmény eléréséért.

GARDOS FERENC

a bólyi Kossuth tsz brigádvezetője.

MI VJ SÁG BAR

A tagok jogosan egy harmadik fontos kérdéssel is foglalkoznak, ez pedig a tájékoztatás, általában a szövetkezeti demokrácia. Mi e téren a helyzet az Uj Március tsz- ben? A tagsággal nem beszélik meg rendszeresen az előttük álló feladatokat, a terveket, a célkitűzéseket, nem ismertetik velük, hogy pártunk és kormányunk hatalmas jelentőségű intézkedései hogyan éreztetik hatásukat a szövetkezetben. Néhány példát erre. Csak a gépállomási tartozás elengedése során mintegy 155 ezer forint értékű terménytartozást töröltek a szövetkezetnek. Elengedtek 102.000 forint hitelt, 97 mázsa sertésbeadási hátralékot és a 10 százalékos beadási kedvezmény (az ösz- szeset búzában számítva) 12 mázsát tesz ki. Erről és a többi kedvezmény ről — mint az ingyenes állatorvosi kezelés bevezetése, amely egy évben közel 20 ezer forintot jelent, — csak néhány tagnak és ezek között elsősorban a párttagoknak van tudomásuk. Ennél az eredménynél ’ a párttitkár, Cziegler Antal elvtársnak nem szabad megállnia. Néhány hete választották csak meg párttitkárnak, de e kezdeti eredmény után most a népnevelőket kell mozgósítania, hogy beszéljenek ezekről a nagy jelentőségű számokról, hogy mit jelent ez az egész szövetkezet, az egyes tagok életében. „Nem unalmas" ez a tagságnak, mint ahogy ezt a tanácson megpendítették, hanem nagyon is érdekfeszítő kérdés.

társnak és az intézőbizottságnak. A közös összefogás eredményeként a meglévő hiányosságok rövid idő alatt kijavíthatok, erre minden lehetőség megvan.

A községi tanácsnak, a tanács elnökének sem szabad kimarad nia a segítségadásból, mert a tanács feladata nemcsak az, hogy a begyűjtést és adófizetést intézze, hanem az is, hogy segítse a szövetkezetét. Hasonló feladat vár a járási tanács mezőgazdasági osztályára és a tagság egyöntetű kérése az, hogy az eddiginél jobban segítsék őket a termelőszövetkezet erősítésében, a tagság jövedelmének emelésében.

A esányoszrói Uj Március termelőszövetkezet vezetői, tagjai az eddiginél sokkal szebb eredmények elérésére képesek. Ehhez az szükséges, hogy sürgősen dolgozzák ki a növénytermesztési brigádvezetők bevonásával az őszi vetéstervet, azt ismer tessék a tagsággal és teljes erővel kezdjék meg az őszi munkákat, hogy ezután a többi területen is pótolhassák a hiányosságokat, növelhessék a közös vagyont, a tagság jólétét.

K. J.—-H. I.

az Élenjáró termelőszövetkezetek készülnék a pécsi mezőgazdasági kiállításra

Pécsett október 4-től 11-ig tartják meg a mezőgazdasági kiállítást. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink és az élenjáró egyéni dolgozó parasztok már kora tavasz óta készülnek, hogy minél szebb, értékesebb állataikkal, valamint termel- vényeikkel vegyenek részt a kiállításon. Szeptember 6-ig mintegy 60 termelőszövetkezet és 45 egyéni dolgozó paraszt jelentette be részvételét. A beremendi Dózsa tsz értékes anyakocáival vesz részt a kiállításon. Ugyanakkor bemutatják a mohácsszigeti Vörös Fény tsz négy tehenét, amelyeknél az egyedi takarmányozással és a háromszori fejessel 26—28 literes átlagot értek el.

Számos termelőszövetkezet új mód szerek alkalmazása alapján elért terméseredményeivel vesz részt a kiállításon. Például a bikali Béke tsz a keresztsorosan vetett búzájával, amely 16—20 mázsát adott kataszteri holdanként. Ugyanez a tsz 16 mázsás rozs, 17 mázsás ősziárpa, valamint 45 mázsás kukoricaátlagéval készül a kiállításra, hogy meggyőzze az egyéni termelőket a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, valamint a fejlett szovjet agrotechnikáról.

A mezőgazdasági kiállítás előkészületei máris folynak. A kiállítás színhelye a pécsi vásártér lesz, ahol a mintaparcellák helyét már felszántották. A talajvizsgálatok és öntözéses bemutatók előkészületei szintén folyamatban vannak.

A vidékiek részére a vásár rendezősége kedvezményes utazást biztosít. Szeptember 15-től kezdve a vásártéren megnyílik a mezőgazda- sági kiállítás irodája, ahol Baranya megye dolgozó parasztjai a kapcsolatot közvetlenül is felvehetik a kiállítási bizottsággal.

OKTOBER 4-TÖL 10-IG KÖNYVHE TÉT TARTANAK PÉCSETT

Az idei könyvhetet Pécsett október 4—10-ig tartják meg. Az előkészítő munkálatokat a könyvheti bizottság végzi. A bizottság szeptember 11-cn.

pénteken délelőtt. 9 órakor a Megyei Könyvtár olvasótermében tartja meg i könyvhéttel kapcsolatos értekezletét.

E téren természetesen nem kisebb a vezetőség és Gerse Imre elvtárs, elnök teendője sem. A termelőszövetkezetnek adott hatalmas kedvezmények növelik a tagok önbizalmát, munkakedvét, lelkesedését. Itt sem szabad tovább bizonytalankodnia a vezetőségnek, mint ahogy nem szabad a prémium odaítélésénél sem. A két növénytermesztési brigád Radics Ferenc és Jozip Péter vezetésével kalászosokiból túLteliesítette a termelési terve!. Most azon bizonytalankodnak, hogy megkapják-e, vagy sem, a jogos jutalmat. Ebben a kérdésben egyértelmű véleményt kell a vezetőségnek elfoglalnia, illetve helyes, ha elfoglal, mégpedig azt, hogy mindazok részesüljenek a prémiumban, akik résztvettek e munkában, amellyel elérték a magasabb terméshozamot.

A közös vagyon iránti szeretet elmélyítése is igen fontos kérdés a szövetkezetben. Jellemző az e téren lévő helyzetre, hogy az egyik növénytermesztési brigádvezető, Radics Ferenc elvtárs (aki különben családjával már 1200 munkaegységet teljesített és egyik legjobb tagja a szövetkezetnek) is különválasztja még gondolatban azt a földet, amit bevitt a szövetkezetbe és azt a földet, amit más vitt be. Úgy gondolkodik és beszél, hogy abból egyértelműen az derül ki; az

Árleszállítás után a Csemegeboltban

Nagy látogatottságnak örvend Pécsett a Kossuth utcán lévő modern 102- es számú Csemegebolt. Naponta több ezren felkeresik, ami nem is csoda, mert a vásárlók a fűszer, csemege, édesipari árukon kívül különböző borokat, likőröket s nem kevésbbé gyümölcsféleségeket is kaphatnak.

A Csemegebolt — hasonlóan Pécs többi üzleteihez — szombat este és vasárnap készült fel a várható forgalomhoz. Az igazgatótól kezdve az elárusítóig mindenki izgatot tan számolt, rendezkedett, csinosította, szépítgette az üzletet és örömmel cserélték ki egyes árukon a régi árjelző cédulákat újakkal, a leszállított ár számjegyeivel. A jó munka nyomán megrakott pul tokkal telt olcsó áruk várták másnap és a következő napokban is a vevőket.

*

Poppel Lajos, a bolt igazgatója és Lakatos Györgyné árukiadó a megnövekedett forgalomról beszélnek, arról, hogy

egyes cikkekben milyen nagy a kereslet.

— Vegyük mindjárt a péksüteményeket — mond ja Poppel igazgató. Tíz fillér is számít, különösen ha nagyobb mennyiségről van s‘/.ó. Márpedig péksüteményből az elmúlt heti átlaghoz viszonyítva az árleszállítás óta 400— 500 darabbal adunk el többet.

— Sokkal több fogyott a buciból is — teszi hozzá Lakatos elvtársnő, aki nemcsak mint árukiadó, hanem mint háziasszony is nyilatkozik. Kapunk is rendesen. Szinte minden nap kétszer hoznak, de volt úgy a napokban, hogy még az 100 darab sem volt elég.

— Csupán a péksüteményből, buciból 400—500 forintot takarítanak meg a mi üzletünkben a dolgozók.

— De itt van a többi leszállított áru, azokból is van megtakarítás. Egyik másikból — mint például az olajos halkonzervekből nem is kevés — mondja Poppel Lajos igazgató. De itt az első segédünk. Réti Ferencné, — mondja el ő,

erről a véleményét.

— Nyugodtan mondhatom, hogy az árleszállítás óta 200—300 százalékkal több fogy a konzervféle- ségekből. Különösen kapós a lengyel angolna, amit eddig 20.— forintért árusítottunk, ma már 14.— forint. Én jól ismerem a vevőket és mostanában azt tapasztalom, hogy olyanok is megveszik a hal konzerveket, akik eddig nem vásárolták.

•

Kétyi Ferencné, a kedves mosolyú, szőke eladósegéd, a cukorka osztályon teljesít szolgálatot. Az árleszállítás óta neki is több a munkája, hiszen a Csemegeboltban naponta megforduló 4—5 ezer emberből az ő „standjához“ is járulnak bőven.

— Nagy forgalmat bonyolítottam le a háztartási kekszből. Azelőtt egy zsákkal — ez húsz kiló — ha elment. Az árleszállítást követő napokban viszont 2—3 zsákkal adtunk el. Ez az árunk 4.— forinttal lett olcsóbb kilón ként,

Kétyi Ferencné hasonlóan nyilatkozik a cukorfélék, típusnápolyi és nougátfajták megnövekedett keresletéről is. Sőt a málnaszörpöt is megemlíti," hiszen ez is olcsóbb lett poharanként 10 fillérrel.

Marincsák György, a szigetvári járási tanács dolgozója éppen olajos konzervet vásárolt. Gyakran jár Pécsett s olyankor mindig betér a Csemegeboltba. Egyébként is kedvelője az olajos halkonzerveknek és amióta az árleszállítás nyilvánosságra került, többször is megveheti.

— Jó érzés — mondja, — hogy most már jobbat és jobban vásárolhatok. Itt van például az ablen sielava lengyel olajos hal, 21.— forint helyett 15.— forintért kapható.

Marincsák György, mint régi vevő, a pontos és udvarias kiszolgálást is dicsérte, és most, hogy olcsóbban vásárolhat, még szívesebben jár majd a 102-es Csemeboltba.

N, £,