Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-11 / 213. szám
DinjÄMTllII y/LAC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK'. * A MAI SZÁMBAN: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 5. évfordulóba.«^. o.) — Aimo Aaltonen elvtárs beszéde Finnország \iomniunisla Pártja fennállásának 35. évfordulója alkalmából. (2. o.) — A minisztertanács határozata a szt rződéses növénytermelőknek : adott kedvezményekről.* (2. o.) — A vezetés megjavítása a csányoszrói Uj MáA-cius termelőszövetkezetben is a további jó eredmények alapja. (3. o.) — Árleszállítás után a Csemegeboltban. 43. o.) — A sellyei járási kultúrház munkájáról. (4) _______________________________________J AZ MDP BARANYAMEGYEI PÁRTBIZOTTIÄCÄNAK LAPJA ÉVFOLYAM, 213. SZÁM A 50 • ILLEK FENTEK, 1953 SZEPTEMBER 11 Éj győzelmek forrása Vasárnap a mi megyénk városaiban, falvaiban is legtöbb családnál előkerült a papír, ceruza és a dolgozók számolgatni kezdték: mit je- •ent családjuk számára az árleszállítás. Távoli tervek kerültek előtérbe a háztartásokban, amelyek az ár- csökkentés révén előbb, sokkal előbb valósulhatnak meg. ..Nekünk nagyon sokat jelent az árcsökkentés'* — tnondták Domonkos Teréz és Felnézi Éva, a Bm. Szikra Nyomda dolgozói. — Már kiszámítottuk, bogy az eddigiektől eltérően, havon ta legalább 80—100 forinttal több jut ruházkodásunkra.“ Kovács Józsefné, a Pécsi Közlekedési Vállalat takarítónője nem is gondolt arra, hogy Uz idén olcsóbban vásárolhatja meg a gumicsizmát, mint máskor. Acsiz diára összegyűjtött pénzen nemcsak csizmát, hanem még két törölköző' 's vásárolhatott, amelyre csak a következő hónapban jutott volna pénz. A megye városainak, falvainak boltjai előtt nagy csoportok gyűltek össze vasárnap. A dolgozók örömmel nézegették az új árcédulákat és bizakodva gondoltak a jövőre. Arca, hogy mit vásárolnak majd, hogyan valósulnak meg terveik. De annak, aki ilyenformán gondol a jövő- >e. másra is gondolnia kell. Arra, hogy mit akar tenni a jövőben, hogy segítse és a legmesszebbmenőkig támogassa a kormányt tervei megvalósításában. A dolgozók zöme gyorsan megér-" tette, mi a feladata, megértette, hogy az éle'.színvonal további emelkedésének ügye, a termelés frontján dől el. Mi kell ahhoz, hogy a napokban született egyéni tervek gyor san valósággá váljanak? Az, hogy növekedjék mindenütt a dolgozók tel Jesitménye, hogy több legyen a szén, a nyersanyag. A termelés emelkedésével ugyanakkor nő a dolgozók keresete és több, olcsóbb lesz az áru Jobban kell tehát dolgoznunk! Ezt mondta Ruspai József kétszeres sztahanovista, komlói elővájár is, amikor brigádjával elhatározta.: szeptemberben elért a 160 százalékot. És erre gondoltak sokan, százak és ezrek ebben a megyében, amikor felajánlották: többet, jobban dolgoznak ezután. A dolgozók lelkesedése — mint eddig — most is hatalmas erő. Csak az kell, hogy üzemeinkben kellőképpen felkarolják és — helyesen — a termelés növelésére használják fel ezt. Segítsék ezt az erőt és lelkesedést odáig fejlődni, hogy aktív harcossá, a kormány- Programm megvalósításáért hűen küzdő katonává legyen minden egyes dolgozó! A most kifejlődő verseny •egfontosabb feladata, hogy elősegítse minden iparágban, minden üzemben a szeptemberi és a harmadik negyedévi terv sikeres befejezését. A tervek teljesítéséhez elsősorban fegyelemre van szükség. Bányáinkban, üzemeinkben sok még az olyan k'>gós, mint Nagy Sándor segédmunkás, a Pécsi Kokszművek dolgozója. Sok esetben előfordul még a bányában — jelenleg különösen az elővá- íási és fenntartási csapatoknál, hogy műszakkezdésnél órákig ülnek az alapvágaton. Az utóbbi Időben megnövekedett az igazolatlanul mulasztók száma is. Kossuth-akna III. üzemében, a Rajnai körletben naponta rendszeresen 35—37 dolgozó mulaszt. Móst minden üzemben hadat kell üzenni a lógásnak, a munkaidő alatti áesorgásnak, a fecsegésnek, Termelőmunkára kell fordítani a munks- ’dő minden egyes percét Aki lóg. : ’ •'dályozza a többiek munkáját, — nemcsak a termelésben okoz kiesést hanem árt sajátmagának, családjának is — kevesebbet keres. A haza érdeke és a dolgozók érdeke is tehát azt kívánja, hogy teljesítsék min denütt a normát, fegyelmezett, jó munkával, harcoljanak az előirányzatok minél magasabb túlteljesítéséért. András-akna dolgozói derekasan megállják helyüket a most folyó versenyben. 103.4 százalékra teljesitik szeptemberi tervüket és hasonló, jó eredményt érnek el Széchenyi-akna bányászai is. Egyoldalúvá válna azonban a verseny, ha a fősúlyt csak a tervek túlteljesítésére helyeznénk. Elengedhetetlenül fontos, hogy a dolgozók érezzék: a tervek teljesítéséért indított verseny csak akkor lesz igazán sikeres, ha a termelés százalékaival együtt javul a minőségi eredmény Is. Az árleszállítással tovább nőtt a forint értéke és ezzel együtt a vásárló dolgozók igénye is. Minden dolgozó elvárja, hogy pénzéért megfelelő minőségű, szép és tartós árut kapjon. És ez az igény sokkal nagyobb felelősséget ró a mi könnyűipari és élelmiszeripari üzemeink, a Pécsi Bőrgyár, a Pécsi Kesztyűgyár, a Pécsi Porcelángyár, a Mohácsi Se- 'yemszövőgyár, a Szigetvári Konzerv gyár, stb. dolgozóira is. Jól tudják ezt a Pécsi Bőrgyár Alkotmány-brigádjának tagjai, akik az árleszállítás örömében vállalták, hogy szepiem- berben 175 százalékos teljesítmény mellett, a jelenlegi 98.2-ről 99 százalékra emelik minőségi eredményű két. Arany Ferencné, porcelángyári adényöntő sztahánovista elhatározta: az árleszállítás után egyetlen selejtes levesestál, vagy más háztartási edény nem kerül ki a keze alól. Igen fontos, hogy a jelenlegi verseny legalább olyan javulást hozzon az önköltségcsökkentés területén, mint amilyent a minőség javításánál várunk. Az olcsóbb áru megteremtéséhez olcsóbb termelés kell. — Pártunk és kormányunk a jövőben is hatalmas összegeket akar fordítani lakóházak, iskolák, kórházak, bölcsődék, napközik létesítésére és fenntartására. Az ezek előteremtéséhez szükséges összegeket pedig jelentős mértékben a szocialista üzemek megtakarításaiból, az ipari termelés önköltségcsökkentéseiből nyer jük. Az ipar minden területén — bányában, üzemben — az eddiginél jobban kell takarékoskodnunk. Többek között az önköltség csökkentésé tői is függ az, mikor lesz újabb ár- leszállítás. Ha a Szigetvári Cipőgyár munkásai takarékoskodnak az anyaggal, az idővel, a gépekkel, — segítséget adnak nemcsak ahhoz, hogy előbb épülhessenek fel gyárukban az új, világos, tágas műhelyek, — hanem ahhoz is, hogy olcsóbb lehessen a cipő ára, mivel olcsóbbá teszik termelésüket Is. Az életszínvonal emelkedése tehát nem választható el egyetlen üzemünknél sem az önköltség csökkentésétől. A megye bányászai, üzemi munkásai előtt most nagy feladat áll: a harmadik negyedévi terv sikeres befejezése és az utolsó negyedév tervének előkészítése. Ennek a célnak az eléréséért megindult már a harc. A kommunisták álljanak továbbra is a harc élére. Példamutatásukkal, a gyengébbeknek nyújtott segítséggel adjanak szárnyakat annak a versenynek, amely most újult erővel tör fel. Tegyenek meg mindent, a tervek teljesítéséért, a fegyelem megszilárdításéért, a minőség megjavításáért, az önköltség csökkentéséért, 'Zeken keresztül ped'g az életszínvonal fokozatos emeléséért, A MUNKÁSOSZTÁLY TETTÜKKEL VÁLASZOL A Széchenyi-al inti Páncél csapat, \ a bányásznap tiszteletére tett 232 százalékos felajánlását becsülettel teljesítette. Az a munkalendület, mely az alkotmányi és a bányásznapi versenyben jellemezte a csapatot, nem szűnt meg, mert a csapat továbbra is harcol a terv túlteljesítéséért. 9-én szeptember havi eddig esedékes tervük teljesítésében 182.5 százalékot értek el. A csapat minden nap többet termel, mint az előirányzata. A 45 csille előirányzatot és szeptember hónap ra tett három csillés vállalásukat mindig túlteljesítik. 10-én is 75 csille szenet termeltek. Szeptemberben terven felül már 327 csille szenet adtak az országnak. Nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi munkában is szép eredményeket ér el a csapat. A megengedett 2.4 százalék palatartalmat 1.2 százalékra csökken tették. Katona Ferenc elvtárs, a csapat egyik tagja, Pécs VI. kerület legjobb egyéni dolgozója, aki egymaga' egy műszak alatt 40 csille szenet is termel. Páncél elvtárs helyesen irár.tvít- ja a csapat munkáját, de nemcsak irányít. Minden műszakon a ternse- léshez szükséges faanyagot ő biztosítja, így a vájároknak nem kell m műszak elején faadással foglalkozz niok, azonnal termelhetnek. A csapat tagjai az árleszállítás után elhatározták, hogy előirányzatukon és vállalásukon felül két csille szenet adnak műszakonként az országnak. „A két csille szenet azért vállaltuk, mert tudjuk, ha többet termelünk, jobban is élünk, — mond ta Páncél elvtárs. — Beck Antal elvtárs csapatának is így kellene gondolkoznia, akkor napi tervüket nem 62.8 százalékra, hanem 100 százalékra teljesítenék. Csapatom nevében kérem Beck elvtárs csapatát, hogy nagyobb lelkesedéssel dolgozzanak, akkor emelkedik majd a százalékuk és tervüket is teljesítik.“ A komlói KossutIt-altna III. számú üzemegységének dolgozóit is lelkes munkára buzdítja az a tény, hogy a kormány programmja fokról-fokra megvalósul, hogy olcsóbb lett 10.000 közszükségleti cikk ára. Lelkesedésüket számok bizonyítják. A Rajnai-körlet 401-es csapata pillérfejtésen dolgozik és 134 százalékra teljesíti szeptemberi tervét. Ebben a hónapban már 112 csille szenet termeltek terven felül. Szerdán különösen szép eredményt ért el a csapat. Schütz György harmadának dolgozói: 119 százalékra teljesítették napi tervüket, 112 csille szén helyett 123 csille, szenet küldtek a szénosztályozóba. Kiveszik részüket a munkából az elővájási csapatok is. Geresdi János csapata, amely az árleszállítás előtti napon csak 94 százalékra teljesítette A naQrmónyoki Szénbánya Vállalat brikettgyári üzemének dolgozói számára is nagyméretű életszínvonal emelkedést jelent az árleszállítás. Amikor a gyár dolgozói a jó hírről értesültek, elhatározták, hogy tovább növelik eredményeiket, jobb munkával segítik a kormányprogramm további megvalósulását. Azt Ígérték, hogy harmadik negyedévi tervüket — határidő előtt — 102 százalékra teljesítik. (Marton Szilvia levelező, Nagymányok.) tervét, szerdáh már 107 százalékot ért el. Frank Ferenc elvtárs csapatának tagjai a szombati 131 helyett, szerdán már 158 százalékkal kerültek az elsők közé.. Ruspai József csapatában 114 százalékot értek el szombaton, szerdán már 154-et teljesítettek. A feltáró csapatok, a „B“-mező — a jövő kincsesbányájának — legelső harcosai, ök készítik elő az elővájási csapatok útját és ahogy tőlük telik — a lehető leggyorsabban. Rauch Ferenc elvtárs csapata szombaton még „csak“ 125 százalékot ért el a tervteíjesítésben, szerdán már ,204 százalékig tört fel és havi eredményét is 218-ra emelte. Schauff János elvtárs csapatával 125 százalékot ért el, 143 százalék a havi eredménye. A Pécsi Húsüzem Vállalat dolgozói — a kormányprogramm megjelenésekor — úgy érezték, hogy gyökeres fordulatot kell teremteniük mun kájukban. A második árleszállítás óta még nagyobb lendületet kapott a munka üzemükben. Amíg a második negyedévben 80—85 százalékra teljesítették havi 'terveiket, most már 94.3 százalékot érnek el. Természetesen még ez sem igazi jó eredmény, de fejlődés és ezt továbbra is szorgalmazni kell. A minőség javításában értek el eredményeket, de a választék növelése terén bőven 'akadnak tennivalók. Eddig harminc-féle töltelékárut készítettek. A közeljövőben azonban nyolc hurkaféleséggel (rizsesmájas, különleges thüringi, stb.) növelik a választékot. Az üzem dolgozóinak célja: a negyedévi terv feltétlen teljesítése. Ennek eléréséért igen jól dolgoznak Papp József, Sándor Mihály és Nagy János elvtársak, azon- ,kívül a női töítőbrígád tagjai. il Barunyamegyei Motorás Kisgcpjavító Vállalat dolgozói a harmadik negyedévi terv sikeres befejezése érdekében vállalásokat tettek. Augusztusi tervüket 112.3S százalékra teljesítették. Az a céljuL, hogy szeptemberben is elérjék ugyanezt az eredményt, de ha lehet enég jobbat. Szép teljesítményt érnek el Posszer Vilmos és Nagy László .elvtársak, akik 200 százalékra teljfMPÍtiik havi tervüket. Dicséretet érdemelnek áldozatkész, jó munkájukért) és azért a lelkesedésért, amellyel a kormányprogramm megvalósulásiért harcolnak: Szabó János ifjúmunkás motorkerékpárszerelő, Havasf Nándor kárpitos és fényező, akii: állandóan 170 százalék felett teljesítik tervüket, A Pécsit Porcelángyár dolgozói — a kormányprogramm megvalósítása érdekébe« — helyesnek látták, hogy megindítóik a gyárban az üzem részek közötti versenyt. A verseny kezdeményezői ta por- és masszamalom dolgozói voltak, alkiknek ió mim kájától függ a rtiyersgyártó üzemrészek megfelelő mennyiségű és minőségű anyaggal való ellátása. Amikor e két üzemrész dolgozói versenyre hívták egymást, megindult a verseny a korongos, a sajtdló, az edényöntő, a formaöntő és egyéb műhelyek dolgozói között is. A/ versenynek már is szép eredményei vannak, a dolgozók teljesítménye- növekedett. A legutóbbi munkanapon Kisbartók Gyula és Szőke Tibor formaöntő 175, illetve 165 százalékra teljesítették tervüket. A nagymázoló csoport tagjai 182 százalékot értek el, a kis- mázolócsoport tagjai pedig 172 százalékos eredménnyel kerültek a legjobbak közé. „Még jobb munkát végzünk, hogy életszínvonalunk tovább emelkedjék“ A Kokszművek dolgozói az árleszállításról 1 HÁMORI ANDRÁS MŰVEZETŐ P elesegemmel még szombat este kiszámítottuk, hogy két hét alatt mintegy 120 íorirttot takarítunk meg a szokott napi bevásárlások mellett. Ebben nincsenek benne az olyan nagyobb vásárlások, mint a ruhánál adódnak elő. Nincs benne az olyan mint például hétlön volt, amikor fehérneműi vettünk nekem és a feleségemnek. Ott újabb 63 latintól takarítottunk mea Szorgalmunk és becsületes munkánk eredménvp ez az árleszállítás. Mi ezt tovább akarjuk fokozni EZen- tui még jobb munkát végzünk, hogy életszínvonalunk tovább emelkedjen. Félévi tervünket 109.1 százalékra, augusztusi tervünket 106.3 százalékra teljesítettük. Nem mondhatjuk azonban azt, hogy mindent megtettünk, Többet is elérhettünk volna ha nem akadályoznak bennünket azok a hibák, amelyek ma még megvannak. Nem titok az, amit most mondok, elmondtam a műszaki értekezleten is. Nem n műszaki teltételeknél van nálunk a hiba, hanem a munkafegyelemben A munka fegyelem még nem jó. Különösen az új munkásoknál, ott van például Nagy László segédmunkás még Sokat log. Avatkozik mindenre, ahelyett, hogy becsületesen dolgozna es követné élenjáró társait. Iváncsi István sok szoros újítót vagy pedig Füle József kemencemunkást. Parttag vagyok, nekem is kötelességem, /ion,, neve ;em ezeket az embereket. Tudom, hogy hosszas munka lesz, de bízom benne hogy sikerülni fog. Orsós Katarin és Orsós Mária román nemzetiségűeket mécr neha- zebb \°k neveint, de megnevellük, s ma már a legjobb munkások közé tartoznak. 11 „ Orsós Katalitiékat meg nteVC nÍ’Jk^°T meggyőzzük Nagy Lászlóékat is. Sokícnf könnyebb lesz ekkor a termelést fokozni az életszínvonalat tovább emelni. É KOVÁCS DEZSŐ GÉPKEZELŐ letem egyik legboldogabb pillanata volt az ár- leszállítás. 61 éves vagyok, sokat megértem, de meg csak nem is tudom kifejezni azt a nagy különbséget, arpi a mai életünk és a múltbeli életiünk között van. Ami pedig a megtakarításokat illett, kiszámítottuk, hogy 1800 forintot tesz ki évente. Átlagos fizetésem ezer forint. Ha ezt a kettőt összehasonlítjuk, akkor láthatjuk, hogy mennyit jelent nekem ez az árleszállítás. Eddig sem éltünk rosszul. Tavaly például négy öltözet ruhát vettühk a feleségemnek, fehérneműt mindkettőnknek, ágyneműhuzatokat, vászonruhát magamnak. Most, az árleszállítás után még többet vehetünk. Én, Bálint György brigádjában dolgozom. Hatan vagyunk, 120 százalékot teljesítünk átlagosan. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy jól dolgozzunk, mert fontos a munkánk. Mi továbbítjuk a gázt a Porcelángyárba, tehát tőlünk is függ a Porcelángyár termelése. Jó munkánk meglátszik az árleszállításnál Miattunk sosem volt fennakadás a gázszolgáltatással a Porcelángyár jól dolgozhatott, többet termelhetett’ — csökkenthették ott is az árakat. Az olcsóbb tányérokból persze mi is részesülünk. Én is veszek majd hat tányért és két ételestálat a Porcelángyár elsöoszfályú készítményéiből. Ez a példa megmutatja, hogy a „többtermelés az életszínvonal további emelkedésének alapja*’ jelszó nem frázis, hanem valóság. tx mondhatok még, hogy egy pillanatra Bem elégszünk meg, ezután is jól dolgozunk, a 120 száza- tokot, amit elértünk, mindenáron tartjuk-