Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-10 / 212. szám

f r

DUNÁNTÚLI

| *■

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJÉTEK!

.

A MAI SZAMBÁN:

! > 1

A nyugatncmetországi Riasztásokról (2. o.) — Csökken

az életszínvonal a tőké« országokban (2. o.) — Taggyűlésre készül az Andvás-aknai m. számú alapszervezet vezetősége (3. o.) — Kuspaiék számvetése (3. o.) — Összefoglaló az építészeti' vitáról (4. o.) — Lakásépítés Beremewden (4. O.)

AZ M D P

BAR AN YAM EGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK |

f APJ A

X. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM

ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1953 SZEPTEMBER 10

Termelj többet, jobban élsz!

®gy és félmiLliárd forint... E ha- a'rcias szám mellett az árcsökken- *st-ől szóló határozatot olvasóik nagy éhsége elslklott. Valóban első pil“Aatban fontosabb volt; milyen cikkek mennyivel csökkent az ára és 1 ceruzák nyomán kikerekedtek a ’tárnok, a 700 vagy 1200 vagy ennél ßbb forintok, ami az évi megtakart jelentette egy-egy családnál. Jbből a 700—1200. forintokból tevőik össze az egy és fél milliárd, ami 1 nagy családnak, az ország népé- ?*k megmarad. Hatalmas összeg ez. na az egy és félmilliárd forintból ^k családiházat építenének a dolgozók, 41.667 olyan családi ház kétülhetne, mint amilyen Komló- üésztenyésen épül a bányászoknak j}. nragánházakció keretében. Ha pe- csak rádiót vásárolnának a dol- az egy és félmilliárd forintul akkor 750 ezer darab kerülhet- j*8 az otthonokba, ha egy rádiót 2000 Ofintért számolunk. Az egy és fél- t|'lliiárd forinton 125 ezer darab 12 tyr forintos szobaberendezést, vagy millió 500 méter szőnyeget vádolhatnak a dolgozók, ha egy mé- k‘rt 80 forintért számolunk. Az em- minőségű szőnyeg ára kb 20 falókkal csökkent, így a megvásárolható mennyiség még öt millió ^éterrel emelkedik. Ha például a ■1.667 családi házat egy helyen épí- ;8aénk, az új város lakóinak száma jobb lenne, mint Pécs és Mohács ^kosainak száma együttvéve, a ki- erjedése pedig elérné csaknem Debrecen városáét. A felsorolt né- jjány szám is mutatja, hogy milyen 1'»talmas összegű megtakarítást je- ent az árleszállítás, hogy milyen hajmás eredményeket képes elérni e6y szabadságban élő nép, amely blinden erejét az ország építésére, ** élet megszépítésére, a jólét erneuere fordítja.

Érthető, ha népünk felszabadult, “főmmel, boldogsággal fogadta az “leszállítás hírét, a másfél milliárd '°rint megtakarításának hírét. Elölik ez a hatalmas összeg. Bánkút! Ferenc bőrgyári munkáshoz egy ávben 1200 forint, Arany Ferencné borcelángyári munkásnőhöz 965 föhnt kerül belőle és nincs olyan csa- iád, ahol ne jelentene egy évben 400, «00, 1000 és ezen felüli összegű meg- ^karítást a dolgozók érdekében törött hatalmas jelentőségű határozat. Oe érthető néhány embernél a csüg- Sedés is, — mert vannak, akik a hír illatára csüggedtek lettek. Elcsüg- fedtek azok, akik — nem véletlenül örökké kételkednek abban, hogy a Párt és kormány célkitűzései valóba válnak-e. Elcsüggedtek az olya- n°k, akiket nemrég lepleztek le a Gádorban, akik 100 forintos alapon Játszották az ultit, míg a becsületes emberek dolgoztak. De csüggedésü- /et hamar felváltotta az árleszállítás ielentőségének lekicsinylése, hogy '•csak a bóvli dolgok ára ment le“. Emberére akadt vasárnap este az a 'alapos kisasszonynak öltözött hölgy 'z Állami Áruház kirakata előtt, aki az előbbi kijelentést tette. A kirakást nézegető férfi csak ennyit mondott neki: „Ide figyeljen nagyságos iszony. Ha magára raknám azokat árukat, aminek lement az ára. a'igha hiszem, hogy „elviselné. Két vUág találkozott ekkor egy pillanat- fa szavakban is egymással: a mun- 'ás, aki joggal érzi munkája győ- Elmének az árleszállítást, a íetunt világ képviselője, aki legszívesebben azt látta volna, hg nem le, hanem Elmennek az árak.

ét emelése a dolgozó nép ke- an lerakva. Ezt újabb ezrek k értették meg az arleszallt- ,mán. Ezt bizonyítják azok az ;k, amit a gyárak üzemek jai a falvak dolgozói küldtek ént. Horváth István (18) pecs “lepi váiár rövid üzenete így c: „A Kotoucs-csapat ebben pban is teljesíti tervét.“ A Pé- írelőlpari Vállalattól a negved vtúlteljesítésre tettek fogadat i ünnepélyes röpavűlésen a >k. Csóka János délszláv do araszt pedig amellett hogy e- időben az őszi ™unk.fki£’,va ónapban már a begyüjtőhelyre szállítja a hízottsertést, hogy húsból és zsírból is több legyen. Ezek a nagyszerű megmozdulások, amelyek kísérői az árleszállításnak, megmutatják, hogy egyre világosabbá válik a dolgozók előtt a többtermelés és a jobban élés szoros, elválaszthatatlan összefüggése, az, hogy a „Termelj többet, jobban élsz!"-jelszót az alkotó munka váltja valóra.

Ha eddig többet termelt egy bányász, egy munkás, egy paraszt, — jobban élt. Azok a bányászok, üzemi munkások, akik 130, 150, 170 százalékra teljesítették tervüket, lényegesen, 400, 500, 700 és ennél több forinttal vittek haza többet, mint azok, akik csak 80—90 százalékos eredményt értek el. Most az árleszállítással a forint értéke megnőtt és ebből következik, hogy aki többet termel, az még jobban él az árleszállítás nyomán.

Aki többet termel, annak több fizetés jár, annak több leszállított áru ruha, cipő, élelmicikk jut, több lehetősége van a szórakozásra. A többtermelés azonban nemcsak egyéni érdek és különösen nemcsak egyéni érdek az árleszállítás után. Mindenki érdeke, hogy minden bányász, üzemi munkás, dolgozó paraszt többet termeljen, a legjobb tudása szerint végezze munkáját. Ha többet termel a bányász, több a szén, ha többet termel a gyári munkás, több a gép, a különböző ipari cikk, ha többet termel a falusi dolgozó, több az élelmiszer. Éppen ezért — mert a do1 gozó nép kezébe van letéve a jólét további emelkedése — minden ember, minden dolgozó személyes érdekévé kell tenni, hogy maradéktalanul teljesítse tervét, hogy a bánya, az üzem maradéktalanul teljesítse tervét, ha iléhet teljesítse túl.

Ennek jelentőségét megérttetni a dolgozókkal, elsősorban népnevelőink feladata, akiknek kezében az árleszállításról hozott határozat hatalmas mozgósító erő. A népnevelőkön kívül nagy feladat hárul az élen járó bányászokra, üzemi munkásokra, a föld művelését jól értő dolgozókra. Ha eddig nagyon fontos volt a kevésbbé képzett munkásokat, falusi dolgozókat megtanítani a szakma alapos ismeretére, tudatni velük a munka és termelési módszereket, úgy ez most kétszeresen fontos feladat. Nem lehet közömbös egy bányásznak, egy üzemi munkásnak sem, hogy társa 100 százalék felett teljesíti tervét, vagy azon aluli eredményt ér el. Nem lehet közömbös egy dolgozó paraszt számára sem, hogy szomszédja milyen módszerrel és időben végzi-e el -az őszi munkákat, nem lehet közömbös egy termelőszövetkezet tagságának sem, hogy a szomszéd szövetkezet hogyan dolgozik és milyen eredményeket ér el. Ezért az eddiginél jobban, a többtermelés érdekében ki kell szélesíteni, fel kell éleszteni az új, a jobb módszereik átadását. Sok olyan kezdeményezésnek kell lenni a következő napokban, mint amilyen a palotabozsoki körzeti agronómus kezdeményezése, hogy fokozott segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek, hogy ismerteti a dolgozó parasztokkal az élenjáró agrotechnikai módszereket, segíti őket azok alkalmazásában. UJ lendületet kell adni az ipar területén is a gyengébb teljesítményű dolgozók segítésének. Aki túlteljesíti tervét, aki jól dolgozik, többet termel, az élenjáró katonája a jobblétért folyó munkának, de aki emellett az elmaradókat is segíti, az kétszeresen katonája ennek a nagyszerű harcnak.

Hatalmas megtakarítás az, amit az árleszállítás jelent a magyar népnek, nagy lépés ejőre a bőség, a jólét megteremtésének útján. A további tettek a dolgozók eddiginél jobb munkájától függnek, a további eredmény azon is múlik, milyen mértékben sikerül népnevelőinknek, az élenjáró dolgozóknak, a népi demokrácia minden igaz hívének széleskörű mozgalommá fejleszteni egymás segítését, a „Termelj többet, iobban élsz!“ jelszó jelentőségét meg érttetni minden dolgozóval,

JOBB MUNKA A VÁLASZ

Áz árleszállítás még jobb munkára lelkesíti a bólyi gépállomás dolgozóit \

Baranya megye 16 gépállomásának közel félezer gépe közül mindössze 280 végezte az őszi szántás-vetést szeptember első hetében.

Nem mutatott példát a munkában a megye legnagyobb gépállomása, a bólyi sem. A gépállomás vezetői és traktorosai legtöbbször belenyugodtak abba, ha a termelőcsoportok az időjárásra hivatkozva, elküldték a gépeket. Ahelyett, hogy meggyőzték volna a csoportok vezetőit az időben végzett őszi munkák fontosságáról, átvitték gépeiket a körzetükbe tartozó állami gazdaságok tábláira.

így a csoportok földjén az első hetekben csaik itt-ott indult meg az őszi talajművelés. Pedig akadt példa a gépállomás területén arra, hogy jó politikai felvilágosító munkával a csoportokat is meg lehet győzni. A nagynyárádi Dózsa termelőszövetkezeti csoportban még ezelőtt két héttel azt hajtogatták: „Minek ide a gépállomás, ősszel úgyis feloszlik a csoport...“ Amikor azokban a gépállomás itt dolgozó traktorosa leleplezte az ellenséget: Nagy Antalné csoporttagot, aki munka helyett lá- zított, egyszeriben megváltozott a hangulat. Nagy Antalné elnyerte méltó büntetését, kizárták a csoportból, a Dózsa földjén pedig már javában folyik azóta a szántás. A jövő héten hozzákezdenek a takarmányvetéshez.

Egyre többen követik a gépállomás körzetébe tartozó termelőcsoportok közül a nagynyárádiak példáját: igyekeznek behozni az elmaradást. — Most a gépállomáson a sor, hogy az eddiginél jobb munkával segítse őket.

Erre tetteik ígéretet a bólyi gépállomás dolgozói szombaton este, amikor a rádió ismertette az árleszállításról szóló új kormányrendeletet. A közös rádióhallgatás után nem oszlottak szét. Egyesek tervezgetni kezdték: mit-vásárolnak majd a sokféle árucikkből az új, leszállított árakon. Legtöbben azonban azon tanácskoztak: hogyan viszonozza a kormánynak. a pártnak ezt az újabb

gondoskodását a gépállomás?

A vezetőség elhatározta, azonnal kijavítja a még használhatatlan gépeket és rríinden gépnél biztosítja a két műszalfcot. A traktorosok a bányászok , .rnele gc sáká n yv ált ásának"

példájára felajánlották: bevezetik a „meleg kornaányváltáet“: amikor az egyik traktoBos leszáll a gépről, azt azonnal jó, használható állapotban átadja az őt\ felváltó társának, aki nyomban továbbfolytatja a munkát.

Az elhatárolások valóraváltása so rán hétfőn reggel már három bejáratás és javítás alatt álló gép kivételével valamennyi gép kiindult a bólyi gépállomásról a határba. Kiosztották a meleg és vízhatlan ruházatot is a traktorosok között.

A lelkes murika eredménye nem maradt el.. Ezen ta napon 260 normálhold talajmunkával készültek el a bólyi traktorosok s a terv szerinti hétről 8.9 norméfiholdra növelték az egy gépre eső teljesítményt.

Huszonnyolcezer tégla helyett, több mint negyv*enezret készének naponta a 111-as számú téglagyár dolgozói

A kormány Programm megvalósításáért folyó lelik es munkából a pécsi hármas számú téglagyár dolgozói sem akarnak kimaradni, sőt nem is a középtájon, hanem az élen akarnak haladni Tudják, hogy csak úgy építhetnek Komlón és a megye többi részén mielőbb több lakóházat, ha teljesítik, túlteljesítik a tervet. A téglát, amit gyártanák, Komlóra szállítják, de a Baranyamegyei Tatarozó Vállalat is innen kapja az anyagot.

A gyár dolgozói az árleszállítás után, hétfőn megfogadták, hogy napi tervüket, ami 2b ezer téglát jelent, 10 ezerrel túlteljesítik. Másnap, 8-án fogadalmukat nem csak teljesítették, hanem annál többet, 40.020 darab téglát készítettek.

A gyár dolgozói büszkék erre az eredményre, de büszkék arra is, hogy évi tervüket szeptember 8-án már 90 százallékra teljesítették, tehát lesz mód a túlteljesítésre.

Büszkék az eddigi eredményre a Novotai-brigád tagjai is, akik lerakók. Szeptember 9-én a munka közben előfordult kis szünetben is arról beszéltek, hogv kinek mennyit jelent az árleszállítás. Uj erőt ad ez a munkához.

— Én egyedül vagyok és mégis minden hónapban 50 forintot taka: ríthatok meg — fűzte a szót a brigádvezető Novotni Jánosné Csömör Istvánné, a brigád egyik tagja is csatlakozni akart az igen fontos

beszédtémához, de Krémmer László, Nagy János és Kovács Ádám megérkeztek a kocsikkal, amelyen 74—74 tégla van. Ekkor a brigádon

volt a sor, de nem is késlekedtek. A hat asszony pillanatok alatt megszabadította a kocsikat terhűktől, s míg az újabb szállítmány megérkezett, tovább folytatták a beszédet. Csömör Istvánné kezdte, elmondta: ,

— Eddig havi keresetem 1100 forint volt. Most az árleszállítás után olyan, mintha 1250 forintot keresnék. Ennyivel emeLkedett fizetésének értéke. A beszélgetés ismét megakad, mert megérkezik az

újabb tégla száll rtbnánv, amit gyorsan le kell rakni.

Az óra mutatója! a munka befejezése, 4 óra felé hMlad, de a munkalendület nem csökken, hanem gyorsabb lesz. A fokozott igyekvés okára a brigádveáitó adja meg a választ.

— Kétszáz darab1 hiányzik a negv- venezerből. így hagyjuk ezt asszonyok? — fordul a brigád tagjai felé.

— Neim! — hangzik a válasz és máris nyúlnak tégkíkért, hogy lerakják. Amikor végeznek, elégedetten adják össze, hogy ismét' elérték a 40 ezret — a fogadalom az 5 munkaszakaszukon ás megvalósult.

„Ncvemlier 7-re egészévi tojás-és baromfibeadásunlcat teSjesltjük(‘

A szentlőrinci MNDSZ-asszonyok versenyfelhívása

Szinte napról-napra tapasztaljuk, hogyan valósul meg a minisztertanács határozatai alapján az új kor- mányprogramm. Az utóbbi két hónapban alig múlott el hét, hogy kormányunk egy-két határozattal, kedvezményekkel ne sietett volna dolgozó népünk segítségére. Ingyenessé lett az állatorvosi szolgáltatás, ingyenes a gyógyszerellátás, 10 százalékkal csökkentették a kapásnövények után a beadási kötelezettséget, 15 százalékkal csökkent a jövedelem- adó és mindezt betetőzte a vasárnapi nagy árleszállítás. Mi, szentlőrinci MNDSZ-asszonyok, kormányunk intézkedéseire azzal válaszolunk, hogy megjavítjuk munkánkat a tojás- és baromfibegyüjtésben. — Vállaljuk, hogy november 7-re egész évi baromfi- és tojásbeadási kötelezettségünknek 100 százalékig eleget teszünk. Ugyanakkor versenyre hívjuk megyénk minden MNDSZ asszonyát tojás- és baromfibegyüjtésben. Kovács Mária szentlőrinci MNDSZ-titkár.

„ügy készülök fel az őszi munkákkal,

hogy jövőre még többet termeljek“

Sokan ismerik Ujpetrén Szekeres Gyula hétholdas dolgozó parasztot. Tudják róla, hogy szereti földjét, s ez a szeretet a föld iránt jó munkájában nyilvánul meg. Nem is panaszkodik, hiszen termett minden bőven. Hét holdjából két és fél holdon búza termett. Nem is akármilyen! Tizenkét mázsa holdanként. Ebből a beadáson kívül maradt Is jócskán. Gyönyörű a burgonya termése is. Még nem szedte fel mind, de a 354 négyszögölről 44 zsákkal hordott haza.

— Olyan a burgonyám, hogy négy-öt tesz ki egy kilót. Egy zsák elvetett burgonya most tizenkettővel fizetett.

Látszik Szekeres Gyulán a megelégedettség, az az öröm, amit csak a jó munka eredménye válthat ki a dolgozó emberből.

— A jövő héten már Unom a feleségemmel a

tengerit is. Az első sze- kérrrel a beadásba viszem. Szép termésem lesz — holdanként számítok úgy 28—30 mázsára. Lehet az is, hogy több lesz, mert egy fél hold korai kukorica termése — amit már letörtem, — 17 mázsa lett.

Szekeres Gyula és felesége már a múlt hetekben tervezgettek, hogy mit vásárolnak az ősziek betakarítása után. Mindenekelőtt házitűzhelyre van szükségük, no meg ruhára, cipőre, az asszonynak meg a gyereknek. Amikor Szekeresékhez is eljutott az árleszállítás híre, szá- mítgatásuk mindjárt módosult. Az árleszállítás után Szekeres Gyula elhatározta, hogy azon a pén-. zen, amit a vásárolt holmikon megtakarít — kevés pótlással ■—> vesz egy rádiót is.

A kormány és párt határozata örömmel töltötte

el azért is, mert tudja, hogy az olcsóbb' tűzhelyben, rádióban, ruhaanyagban, benne van az ő becsületes munkája is.

— Többet, jó minőséget termeltem — jobban élek. így van ez rendjén. Az idén úgy készülök fel az őszi munkálatokkal, hogy jövőre még többet termeljek. Számításom, hogy három hold OFA földdel megtoldom a hét holdamat, így aztán megnövelem a búza vetésterületét, hogy a jövő évben még több, még nagyobb szelet kenyér jusson minden dolgozó asztalára.

—- Ezenkívül az állattartást sem hanyagolom el. Tavaly is volt egy szer ződött bikám. Eleinte meg is szólták igyekvésemet egyesek, de amikor megtudták, hogy nyolcezer forint ütötte a markom a bikáért — akkor már inkább irigykedtek. Most is van három bikám. Kettő szerződött, egyet pedig szabadon adok el. Hízóim is vannak. Egy a beadásba megy, egyet eladok, kifizetem az árából az adót, kettőt pedig levágunk.

Szekeres Gyula bizakodva beszél a jövőről, Ezt a bizakodást még fokozta az a sok kedvezmény, amelyben a kormányprogramra eddig részesítette s amelynek már is érzi hatását. Úgy gondolja, hogy a kormányprogramra megvalósításából még jobban kiveszi részét, hogy elmondhassa; nemcsak kapott, hanem adott iSj