Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-08 / 210. szám
1953 SZEPTEMBER 8 3 NAPLÓ Jobb munkával a Hl. negyedévi terv teljesítéséért I A negyedévi terv túlteljesítése: első rálássunk a* arlesxatliiásra E'femették a Péc«-«zabofcsi sujtólégrobbanás áldozatait Vasárnap, szeptember hatodikán délután négy órakor többezer dolgozó kísérte utolsó útjára a munka bőseit, az István-aknán életüket vesz tett bányászdolgozókat. Pécs-Szabolcson és Vasas I. községben még soha nem gyűltek össze ilyen sokan a temetőben. A bányászkerületek dolgozói búcsút akartak venni a hősöktől, virágaikkal, koszorúikkal elborították a frissen hantolt sírokat. A temetéseken Egri Gyula elvtárs. az MT>P Baranyamepvei Bizottságának titkára, Moór József elvtárs, az MDP Pécsi Bizottságának titkára, valamint a minisztériumi kikü’döttek. a tanács és az üzemek képviselői búcsúztatták az életüket vesztett bányászokat. KOMLÓ TÖRTÉNETE üzemünkben lázas munka folyik fi harmadik negyedévi terv sikeres befejezése érdekében. Dolgozóink elhatározták, hogy III. negyedévi tér vünket már szeptember 28-án befejezik és 105—106 százalékos eredményt érnek el. Ezt az elhatározást még jobban megerősítette a párt és a kormány most megjelent — árcsökkentésről szóló határozata, amely az üzem dolgozóinak átlagosan havi 100 forint megtakarítást jelent. Hétfőn ünnepélyes röpgyűlést tartottunk, amelyen az irodai és műszaki dolgozók is résztvettek. Horváth Sámuel művezető szót kért és elmondta, hogy családja nagyon elégedett az árleszállítással. Kiszámították, hogy a kenyér árának csökkentésével havi 24 forintot takarítanak meg. Cukornál 4.80, ruházati cikkeknél 150, cipőnél 20, a vegyes cikkeknél és szórakozásnál 100 forintjuk marad meg az árleszállítás után Ez azt jelenti, mintha 300 forinttal A Patyolat Mosoda feladata, hogy I» dolgozók mosási és tisztítási szükségleteit kielégítse. Vállalatunk hibája eddig az volt, hogy a ruhát csak hosszabb idő múlva tudta tisztán kiadni. Itt az elmúlt hónapokban komoly eredményt értünk el, mert határidőre elvégeztük munkánkat. A vállalat a gyorsmosást 24 órára vállalta és teljesítette is. Ezért egyre több dolgozó veszi igénybe a gyorsmosást. emelték volna a családfő havi keresetét. Velki Jenő, a vállalat egyik szellemi dolgozója arról beszélt, hogy négytagú családjával kenyéren 12, cukron 3, vegyes cikkeken 60 és ruházati cikkeken 100 forintot takarít meg az árcsökkenés után. De nemcsak erről beszélgettek a röpgyűlésre összejött dolgozók — hanem arról is, mit akarnak tenni a III. negyedévi terv határidő előtti teljesítése érdekében. Elhatározták, hogy továbbfejlesztik az előregyár- tást, amelyet Komlón, a kökönyösi építkezéseknél a 329—330—331 és 332-es épületeken már bevezettek. Az új módszer 50 százalékkal növeli a termelést. Az előregyártott elemekkel egy szerelő képes hat fürdőszoba lefolyóját felszerelni, míg azelőtt, csak három fürdőszobában tudta elvégezni egy műszak alatt ugyanezt a munkát. Rudniczai István igazgató. Pécsi Szerelőipari Vállalat Az eredményeket tovább akarjuk fokozni, ezért a harmadik negyedévre vállaljuk, hogy tervünket lö nappal a határidő előtt teljesítjük. Dolgozóink vállalást tettek az anyag takarékosságra és a minőség megjavítására. Ezzel akarjuk elérni, hogy a Patyolat Mosoda is jobb munkájával hozzájáruljon a kormányprogramul megvalósulásához. MARTON JÁNOS műszaki vezető. Az átszállítás u'án még nagyobb tendii etiel végezzik munkui at A Pécsi Közlekedési Vállalat dolgozóiból ;gen jó hangulatot váltott ki a kormány és a párt határozata, ezt mondták el a héttői röpgyúlése- ken hozzászólásaikban. Kovács Józsefné takarítónő már összegyűjtött egy pár gumicsizmára való pénzt. Most örül, hogy egy pár gumicsizmán kívül még két törülközőt is vásárolhatott. Mester János alváz-kezelő családját kétszeres öröm érte. Fizetéséi körülbelül 100 forinttal felemelték, ugyanakkor az árakat is leszállították. Most megvásárolhatja azt a szép télikabátot, amelyet már rég kiszemelt magának. A ropgyűlésen elmondták a dolgozók érzéseiket, terveiket és nem feledkeztek meg arról sem, hogy legfontosabb kötelességük a tervteljesít ős, amely nélkül nincs további felem élik édes és jólét. Elhatároztuk, hogy harmadik negyedévi tervünket túlteljesítjük, mégpedig a következőképpen: kocsikilométer tervet tOO.l, utasszállítási tervet 106. bevételi tervünket 113.7 százalékra. Pártunk és kormányunk nemcsak az árleszállítással nyújt segítséget ahhoz, hoev munkánkat iobb kedvvel. nagvobb lendülettel végezzük, ügy, ahogy a dolgozók elvárják tőlünk, segítséget n.vújt ■ .pártunk és kormányunk azzal is, hogy szeptember hetedikén négy darab új, ..Ikarus 30" típusú társasgépkoesit bocsátott rendelkezésünkre. A négv út kocsi boállítpsávfll tovább javul a közlekedés Pécse'tt, még nagyobb lehetőségimV 'esz * ió-’unkára. Bakán József juazentő. Pécsi Közlekedési Vállalat A „Dunántúli Napló“ vasárnapi számában közöltük Babies András tudományos kutató vázlatának első részét, amelyet készülő művéhez, a „Komlói Kőszénbányászat“ című könyvéhez írt. Az alábbiakban közöljük a vázlat befejező részét. Természetesen, nagyot fejlődött a technikai berendezés is, mind amellett a komlói szénbányászatot 1947-iJ« a teljesen korszerű bányaművek közé nem sorozhatjuk. A régi rezsim mindig szűkkeblű volt a komlói szénbányával szemben, annak ellenére, hogy a magyar állam kezelésében csupán ez az egyetlen bánya volt, ahol liász-szenet — fekete kőszenei — bányásztak. A kormányzatnak ez a magatartása még az állami szénbányászat létesítésekor meghatározott alapelvekkel is ellenkezett. A komlói szénbányászat egyáltalában nem foglalta el az ország szénellátásában azt, a helyet, amelyre adottságai révén képes lett volna. A munkások létszáma 1900-ban 357, 1910-ben 505, 1936-ban 656, 1941-ben 1113, 1943-ban 1294. A termelésnek és a munkáslétszámnak emelkedése, egymással viszonylatba hozva, kereken 4.4:2.5 arányt ad. A relatív többtermelés a jobb telepviszonyokra, a gépesítésre, a munkásállomány minőségi javulására s a második világháború erőltetett termelési módjára vezethető vissza. Az egy főre eső átlagos telje- s’tmény így az idők folyamán jelentékenyen javult. S ez nem volt nehéz, mert a komlói összmunkás-tel- jesítménv a bányaművelés első évtizedében igen alacsony volt. 1913- ban például 3.02 mázsa, 1915-ben 4.81 mázsa, Ennek megfelelő volt a vájárműszak eredménye is, az 5.48 mázsa, illetőleg a 10.17 mázsa átlaggal. A komlói bányamunkások helyzete általában megegyezik az ország bármely más szénmedencéjének hely zetével. A komlói munkás éppen úgy a ’.vomor szintjén élt, mint a pécskör- nyéki, a szászvári, a nagymányoki, a tatai, a brennbergi vagy a baglyas- ’íai bányamunkás, Az elnyomás, — :.z azonos körülmények, az egységes szocialista világnézet, amely — minden támadás és korlátozás ellenére — egyetlen táborba csoportosította a proletariátust, éles és elkeseredett harcba vitte a komlói bányamunkásokat is a tőke ellen. A komlói bányaüzem munkásai azonban munkásmozgalmi szempontból nem kerültek az érdeklődés középpontjába. Nem azért, mintha pél dául a pécskörnyéki és salgótarjáni munkásoknál kevésbbé lettek volna osztályharcosok, hanem csupán kisebb létszámuk és helyrajzi elszigeteltségük miatt. Redszerint azonban csatlakoztak az országos vagy a mecseki szén medence egyéb bányamunkás mozgalmaihoz, önálló sztrájkjaik csaknem kivétel nélkül békeharcos jellegűek. A komlói bányamunkásság mozgalmaiból ki kell emelnünk az 1911. évi forrongást, amely az új szolgálati szabályzat és a pótműszakok Kér dése miatt tört ki. Az elégedetlenség ugyan nem robbant ki sztrájk formájában, mégis érzékenyebben érintette a kincstári vállalatot, mint sok nyílt munkamegtagadás. Jellemző, hogy az új gazda, a kincstár, olyan szolgálati szabályzatot akart a munkásaira kényszeríteni, amely kellemetlenebből érintette a bányászokat, mint az Engei- féle, majd a Dunántúli Kőszénbánya RT szabályzata. A munkások ’'.özei négy hónapig tartó szabotázs-akcióba léptek s hatalmas kárt okoztak a vállalatnak. A munkásállományhoz viszonyítottan várható szénmennyiség egyharmadával lett kevesebb. Az összmunkásság műszakonkénti és fejenkénti teljesítménye ebben az időben 2.5 mázsa felé járt, ami roppant gyenge teljesítményt jelent. A szociáldemokrata párt pécsi szer vezetőnek jobboldali vezetői Komlón hasonló módon fékezték az osztály-. harc lendületét, mint a pécskörnyéki bányavidéken. Az 1914 június 17-én vívott sztrájknál a pécsi szociáldemokrata szervezet nyíltan' és őszintén a sztrájk letörését tartotta szem előtt. A bányaigazgatóság kocsiján mentek ki Pécsről Komlóra, hogy „megérttessék“ a munkásokkal: a komlói munkásoknak nincs semmi okuk a sztrájkra. Az első világháború igen nehéz helyzetbe hozta a bányamunkásokat is, mégis rögtönöztek néhány sztrájkot, — többnyire az országos megmozdulásokkal kapcsolatban. Közöttük legnevezetesebb — politikai tartalma miatt — az 1918 május 20—22-i sztrájk, amely a szimpátia megnyilvánulása volt a Pécsett kitört katonai lázadásnak. Ez a lázadás az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb méretű katonai zendüléseként ismeretes, amely már előre jelezte a monarchia bukását. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor a komlói bányászok az elsők között voltak, sőt már 1919 március 20-án este átvették a hatalmat. A proletár- diktatúra után több bányavidék munkásaival egyetemben a komlói munkások is tüntető sztrájkot rendeztek az összeomlott Tanácsköztársaság mellett. Az ellenforradalom rendre letartóztatta azokat a munkásokat, akik a Tanácsköztársaság alatt tevékeny politikai szerepet töltöttek be. Többet börtönbüntetéssel, néhányat internálással, másokat elbocsátással sújtottak. A szocialista szervezkedést megnehezítették és különböző ellenakciókkal, szervezetekkel, egyesületekkel próbálták semlegesíteni. A reakció segítségére sietett a szociáldemokrata párt is, az ismeretes Bethlen—Peyer-paktum szellemében. Mindezekre ráadásul az évekig tartó infláció, utána pedig a világgazdasági válság úgy alakította a komlói bányamunkások politikai, szakszervezeti és általános életkörülményeit, hogy abszolút és relatív életnívója, szabadsága és önrendelkezési joga semmivel sem lett nívósabb, illetőleg tágabb keretű, mint amilyen veit például a múlt század utolsó évtizedeiben. A komlói bányamunkások tevékenyebb szervezkedése csak 1936-ban, 1937-ben vált lehetővé. Ekkor a szociáldemokrata párt, a Bányászszövetség baloldali elemei, azok a kommunisták, akik ezekben h szervezetekben dolgoztak, nagy len •iüiettel láttak a komlói munkások megszervezéséhez. Mire azonban a kívánt, eredményt elérhették volna, kitört a második világháború, s a hadiüzem jelleg megakadályozott minden nagyobbszabású megmozdu- ’ást. A bányászokat katonai osztagokba sorozták, s a Helyiüzemi Katonai Parancsnokság zsarnoki uralmat gyakorolt felettük. A második világháború után új elet nyílt meg Komló számára. A Magyar Népköztársaság kormánya a népgazdaság eeyik fontos gócpontjává jelölte ki Komlót. Komló hivatott arra, hogy Sztálin- város vas- és kohóműveit kokszolás- ’*a alkalmas és elegendő kőszénnel !ássa el. Komló tehát hatalmas feladat előtt áll, s ez megnyilvánul Komló külsején, lakossága létszámán és nem utolsósorban lakossága ^létmódján, életnívóján is. Komló napról-napra jobban megközelíti a reprezentatív városképet. A közelmúlt kisigényű bányászfalva többségében agrárlakosságával. mezőgazdasági jellegű építményeivel, parasztházaival, helyet ad egy modern ipari városnak. Teljesen korszerű üzemi épületek keletkeznek, többezer összkomfortos munkáslakást építettek és építenek, egészségi szempontból kifogástalan terepen. Hatalmas fürdő, könyvtár, otthonok, iskolák, kultúrház. szabadtéri színpad, stb. teszik a munkás életét szebbé és magasabbfokúvá. hogy egyre jobban érezzék: az új Magyarországot építik, a dolgozó nép országát. Terme'őszövetkezetünk fejlődésével emelkedik a tagság életszínvona'a P mberemlékezet óta nem volt ilyen termés Csányoszrón" — így beszélnek a mi környékünkén, ezt mondja Nagy Jenő elvtárs is, az Uj Március termelőszövetkezet legidősebb tagja. Szövetkezetünk jól dolgozó tagjai megelégedettek a jövedelemmel. A számok, a jövedelem a nagyüzemi gazdálkodás fölényét bizonyítják. Varga Sándor és családja július végéig 1170 munkaegységet ért el. Kenyérgabonából 47. árpából 12 mázsát, cukorból 160 kilót, pénzből 13 ezer forintot kapott a család Ezenkívül kapnak még -burgonyát, kukoricát és egyéb terméket. Ilyen család van jobb szövetkezetünkben. Ezeknek jövedelme azt mutatja, hogy amikor do'gozni kellett, nem húzódtak a fa árnyékába. Termelőszövetkezetünknek szép jövedelmet hozott a kertészet, ahol Serki Pál né, Csuga Simon és Peti Péterné dolgoztak fáradhatatlanul, pedig egyikük sern fiatal. Most kezdjük a burgonya, kukorica betakarítását, a szántást, a vetést és a családtagok bevonásával igyek szünk ezt mielőbb elvégezni. Elbizakodottak nem lehetünk mert eredményeink mellett vannak hibák is. amelyeket ki kell javítani hogy jövőre még nagvobb legyen jövede’münk. Mes kell javítanunk a munkaszervezést, a területet fel kell osztani brigádok közölt, jutalmazni kell az élenjárókat. Ezután nem fordulhat elő olyan, hogy egv brigádban 30 ember dolgozzék, mint ez a kertészetben volt Nagyobb gondot kell fordítanunk a családtagok bevonására. nem nézhetjük tétlenül az olyan eseteket, mint Császár Ferencé, aki harmadmavával lépett a csoportba. de csak felesége dolgozik. Meg kell javítani a szövetkezeti demokráciát, a pártszervezettel való kapcsolatot. Ezeket a hibákat akarjuk mi kijavítani, hogy tovább fejlődiön termelőszövetkezetünk, mert igaz az. hogy termelőszövetkezetünk fejlődésével emelkedik a tagság életszínvonala. Sólyom József a csányoszrói Uj Március tsz elnökhelyettese. Átadták a begyiiitesi helye A begyűjtési verseny labonabegyűjtési szakaszé oak értékelése után megyénk dolgozó parasztsága örömmel vette tudomásul, hogy az elmúlt év 17. helyezése után, az tóén országosan tizedik helyet ért el megyénk. De még nagyobb volt az őröm azokban a járásokban, községekben és termelőszövetkezetekben. me ’vek országosan az elsők közé küzdötték fel magukat. A községek versenyében Bár község az első helyezést érte e>. A járások versenyében a mohácsi járás második, a villányi járás harmadik iett. A termelőszövetkezetek Versenyében a somberek: Béke tszcs-t országosan negyediknek, a bári Uj Siet tsz-et hatodiknak értékelték. Vasárnap délelőtt Mohácson és Villányban meleghangú ünnepségek keletében adták át a Begyűjtési Minisztérium ván dorzászlóját a két élenjáró járásnak. Mohácson Matusek Tibor elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja ünnepi beszédében ismertette azokat a nagy kedvezményeket, amelyeket az új kormányproga Begyüitési Minisztérium vándorzászló iát. versenyben országosán második és harmadik '.zest elért mohácsi és villányi járásnak ramm alapján a dolgozó parasztság és így a mohácsi járás dolgozó parasztjai is kaptak. — Csak a kártérítések elengedésével — mondotta többek között Matusek elvtárs — 683 ezer forint adósságot engedett el államunk a mohácsi járás dolgozó parasztjainak. A tavalyi beadási hátralékok elengedésével 1691 mázsa gabona és 5560 mázsa kukorica beadásától mentesítette a járást. A napokban megjelent 10 százalékos kedvezmény, mely az őszi kapások beadását mérsékli, azt jelenti, hogy a mohácsi járás dolgozó parasztjainak 3073 mázsa kukoricával. 1097 mázsa napraforgóval és 1121 má zsa burgonyával kell kevesebbet beadniok az idén. mint azt eredetileg a begyűjtési rendelet előírta. Ezután a soronkövetke- ző feladatokról beszélt Matusek elvtárs, hangoztatta, hogy a jó őszi betakarítás és szántás, vetés az alapja annak, hogy jövőre még gazdagabb tér mést gyüjthessünk be. Majd a vándorzászló átadására került sor. Takács elvtárs, a járási tanács elnöke boldogan vette át a zászlót és büszkén jelentette ki: „Ezt a zászlót csak egyféleképpen lehet elvinni innen, ha kicseréljük az országos elsőséget jelentő zászlóval!“ A sombereki Béke termelőszövetkezet elnöke, Rosta Béla elvtárs is öröm mel vette át a 10 ezer forintos jutalmat, megígér ve, azt, hogy jó munkájukat az őszi munkáknál még fokozzák. Gáli János lánycsóki dolgozó paraszt világvevő rádiót kapott ajándékba. Botka Jánosné Szajkrói jött be, hogy átvegye beadási kötelezettségének példamutató teljesítéséért kapott rádiókészüléket. Csóka János mohácsi és Miklósa István dunaszek- csői dolgozó parasztok kerékpárt, Jakab Ágoston Somberekről lókapát. — Jasznikker Konrád nagy- nyárádi, Einwiller Ferenc homorudl, Knoch Lőrinc babarci, Lénárt István töt tösi és Kalkán György mohácsi dolgozó parasztok könyvsorozatot kaptak jutalmul. Sok dicsérő oklevelet is kiosztottak még, de a legnagyobb tapsot az a két kis úttörő kapta, akik a bólyi II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona úttörő csapat nevében átvették az ezer forintot, mellyel a begyűjt ,,Harmadik negyedévi tervünket fix nappal a határidő előtt teljesítjük“
