Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-06 / 209. szám
NAPE» 1953 SZEPTEMBER * 2 A Masrykr Népközt rircaság Miiiiszlertanácinak és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az árleszállításról (Folytatás a 1. oldalról) i Az árleszállí tás mértéke o/n ban: Hangsxereli pengetés hangszerek 17 iskola hegedűk 9 zongora, pianino 9 divatékszerek: gyöngyök 20 nyakláncok 20 fülklipszek 20 Jrítéli, papír és iskolaszerek gyermekkocsik 15 játékok 12—15 iskola- és ovodatáskák 20 befőzőhártya 20 Vendéglátóipari árak az étlap szerinti ételek ára átlagosan: 1* kategóriájú üzemeknél 6 II. kategóriájú üzemeknél 10 III. kategóriájú üzemeknél 15 IV. kategóriájú üzemeknél 15 Az árleszállítás mértéke %- ban: cukrászsütemények, minden cukrászdában átlagosan 10 Ukőrfélék minden üzemben átlagosan 15 a 10.— Ft-os és 10.— Ft-on felüli menük ára 1 Ft-tal csökken. A kenyér ára szeletenként tíz fillérrel csökken minden üzemben a péksütemény ára az I. és II. kategóriájú üzemekben darabonként 15 fillérrel, a III. és IV. kategóriájú üzemekben darabonként 35 fillérrel csökken. Szolgáltatási dijak cipőjavítási díjak 15 gyorsmosás zsákban 15 puha férfi ingmosás 15 kemény férfi ingmosás 10 Az árleszállítás mértéke %- ban: vegytisztítás 15 Budapest mindazon kerületeiben, ahol a villanyáram díjszabás jelenleg magasabb a budapesti belterületi díjszabásnál, a fogyasztói villanyáram díja a legutóbbi leolvasás időpontjától számítva a belterületi díjszabás mértékére csökken. Mozi és cirkusz helyárak mozi helyárak 33 cirkusz helyárak 33 x A bel- és külkereskedelmi miniszter és az illetékes miniszterek biztosítsák. hogy az árleszállítás szeptember 6-tól az ország egész területén végrehajtásra kerüljön. Gondoskodjanak az árleszállításba bevont valamennyi cikk és szolgáltatás új, leszállított árának közzétételéről. MAGVAR DOLGOZOK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA Ml ÚJSÁG BARANYÁBAN? KULTUROTTHONT AVATNAK MA BÜKKÖSDÖN Ma délelőtt 10 órakor Bükkösdön kultúrotthont avatnak. Az avató ünnepséget összekötik a bükkösdi ásványbánya dolgozóinak bányász- űn>nepével, Erre az alkalomra gazdag kultúrműsort állítottak össze. AZ OLVASÓK ÜNNEPE PÉCSETT , A Magyar írók Szövetsége Pécsi Csoportja október 10-én este a pécsi Nemzeti Színházban rendezi meg az olvasók ünnepét. Ennek célja, hogy még szorosabbá tegye a kapcsolatot az író és az olvasó között. Az ünnepségen Zelk Zoltán Kossuth-díjas költő is résztvesz. MÚLT HÓNAPBAN 250 VEZETÉKES RÁDIÓHANGSZÓRÓT SZERELTEK FEL BARANYÁBAN . ötéves tervünk ajándéka: a vezetékes rádió, amit a falvak dolgozói örömmel fogadtak. A pécsi posta- igazgatóság kerületében ma már 70 ^vezetékes rádió-góc működik. Ez évben pedig Baranyában újabb vezetékes rádió-gócokat létesít a posta ’ Drávasztárán, Felsőszentmártonba n, Alsószéntmártonban, Pécsváradon, Majson és Bezedeken. Emellett a már meglévő gócokba újabb előfizetőket kapcsolnak be. A pécsi . posta műszaki dolgozói augusztus hónapban Komlón 150, Mohácson 50, Siklóson 50 vezetékes rádióhangszórót kapcsoltak be. OKTÓBERBEN UJ MARADÉKÁRU ÜZLETET LÉTESÍTENEK PÉCSETT A KISZÖV, Pécsett a Kossuth Lajos utcában maradék-üzlet létesítését tervezi. Az új üzlet a terv szerint októberben nyílik és a vidéki kisipari szövetkezetek által hulladékból és maradékokból feldolgozott áruk értékesítésével foglalkozik. 800.000 FORINTOS BERUHÁZÁSSAL KIBŐVÍTIK ÉS KORSZERŰSÍTIK A PÉCSI FAIPARI SZÖVETKEZETÉT 'A Pécsi Faipari Szövetkezet Rózsa Ferenc utca 20 szám alatt lévő üzeme már szűknek bizonyul. Ezért elhatározták, hogy 800.000 forintos ' költséggel az üzemrész fölé egy emeletet építenek. A faanyagok szárítási idejének csökkentése érdekében korszerű szárítót építenek. Az építkezési munkálatókat szeptember 20-án megkezdik. SZEPTEMBER VÉGÉIG KIBŐVÍTIK A PÉCSI AUTOMATA TELEFONKÖZPONTOT Á pécsi főpostán megkezdték az automata telefonközpont kapcsológépeinek kibővítését és korszerűsítését. A munkálatokat még ebben a hónapban befejezik. A telefonközpont gépeinek korszerűsítése nyomán októbertől kezdve a telefonhívásoknál a tárcsahang (búgás) sokkal gyor sabban „bejön" majd. A bővítés ezenkívül lehetővé teszi a több előfizetői beszélgetést is. Míg eddig egyazon pillanatban 120 előfizető beszélhetett másik 120 előfizetővel, szeptember végétől kezdve ez a szám 180-ra emelkedik. Ez gyakorlatban a pécsi távbeszélőszolgálat 50 százalékos javulását jelenti majd. A bővítés ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy új előfizetőket kapcsoljanak be a hálózatba. HAVONTA ÁTLAGOSAN 27.880 FORINT CSALÁDI PÓTLÉKOT KAPNAK A TSZCS-BEN DOLGOZÓK CSALÁDTAGJAI Március elseje óta a tszcs-ben dolgozók családtagjai is családi pótlékot kapnak. Családi pótlék annak jár, akinek három tíz éven aluli gyér meke van. A pécsi SZTK havonta átlag 171 baranyai tszcs-tagnak 27.880 forint családi pótlékot folyósít. Hatalmas segítség ez kormányzatunk részéről, főleg, ha figyelembe vesszük azt, hogy a mezőgazda- sági biztosítottak negyedévenként mindössze 6 forint társadalombiztosítási díjat fizetnek. A befizetett ösz- szeg tehát családi pótlék, gyógyszerjuttatás és kórházi ápolás révén többszörösen megtérül. Válasz a bírálatra A „Dunántúli Napló“ augusztus 26-i számában megjelent „Az öt pere bürokráciája“ című cikkre közöljük, hogy az ügyet kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a szigetvári járási tanács valóban hibát követett el, mert a Mikicsér házaspár fizetését kéthetes késedelemmel intézte el. Felhívtuk a járási tanács figyelmét arra, hogy a jövőben kerülje el a hasonló bürokratikus intézkedéseket. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a Mikicsér házaspár sem járt el helyesen, mert nem a rendeletben előírt időben — augusztus 25-én — jelentkeztek szolgálattételre, hanem szeptember 1-én. A járási tanács pénzügyi osztálya a fizetést az illetékes iskolához küldi, s mivel Mi- kicsérék későn jelentkeztek a katád- fai általános iskola igazgatójánál, ezért is kapták fizetésüket késedelmesen kézhez. Martonossy József megyei tanács okt. oszt. vez. Országos gabonatermelési értekez efc Szombaton az Agrártudományi Egyetem épületébe összehívott országos gabonatermelési értekezleten a gabonatermelésben élenjáró állami gazdaságok dolgozói, termelőszövetkezetek elnökei és brigádvezetői, gépállomások agronómusai és élenjáró traktorosai, valamint a gabona- termeléssel foglalkozó kutatók és szakemberek vettek részt. Győri Mihály földművelésügyi miniszterhelyettes megnyitójában hang súlyozta: az értekezlet jelentőségét különösen növeli a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ezévi júliusi határozata és kormányunk programmja, amely célul tűzte ki a dolgozókról való fokozott gondoskodást, az életszínvonal fokozottabb emelését. \ 1936 hideg, havasesös nd-gemberßben elkeseredet- lenj^geißeny vesztetten gya. logoit' nap-nap után a me. szestelepi napközi-otthon felé a 30 pengős szellemi szükségmunkás... Már reggel 6 órakor elindult, hogy a szélvihar, ral, síkos úttal megküzdve• háromnegyed 8 órára beérjen a napköziotthonba. Autóbusz akkoriban még ismeretlen volt ezen ■{a tájon. De miért, is járt volna?... A bányászasz- ''szonyoknak nem volt úgysem pénzük arra a ,<fény. üzésrehogy autóbuszon tegyék meg az utat a város lg. A széliem,i szükségmun. ■ hús pedig még a rövid útszakasza villamosra sem kapott bérletjegyet a várostól, mert volt 30 pengő fizetése• amelyből ha akart válthatott jegyet magának! Így maradi a gya. , loglás, ami: ,,ige.n jót tesz az egészségnek“, mondogatták a városatyák gúnyolódva, ha a szellemi szükség munkás panaszkod •j. ni mert, A meszcsialepi hídnál di. Meszestelepi napközi otthon 1936 —1953 dergő, rongyos kis bányászgyerekek várták a szellemi szükségmunkást. Ötven-hatvan gyerek egy kis ,,terembe" bezsúfolva, alkotta a napköziotthont, ahol gémberedett tagokkal, átázottan próbálkozott ve. lük foglalkozni a szellemi szükségmunkás. A bútorzat igazán ,,,korszerű*' volt! Kiselejtezett iskolapadok, rozzant lóca, töröHlábu, székek, otthonról hozott zsámolyok között csetlett- botlott a gyermeksereg. Az ellátás ,,kifogástalan", leg. alább is ezt kellett írni a havi jelentésben. Hetenként kétszer bab vagy lencse, kétszer burgonya, egyszer káposzta és egyszer tejben dara. Ez minden héten pon tosan visszatért, úgy hogy a legkisebb gyermek is tudta, hogy a következő nap mi lesz az ebéd, Ritka nagy ünnepek előtti napon viszont cukrozott kalács is volt, valószínűleg azért olyan ritkán, hogy a bányászgyerekek jobban fej- beniartsák a pirosbetűs ünnepeket,! A hiyénia annak a kor. nak megfelelő volt. Rozsdás kanalak, félig mosott tányérok (amelyeket az, ebéddel együtt a központi konyha autója hozott), piszkos tejesüvegek. A vas kályha annyira rossz, hogy füstölgése mellett a cső állandó kieséssel fenyegetett. Füst volt, de meleg nem. így az állandó szel. löztetés miatt a nap nagy részét mozgással kellett eltölteni. így aztán gyermekek és nevelő egyformán várta a délu'án 5 órát. hogy elhagyja a napközi, otthonnak csúfolt nyomortanyát. Az orvos és védőnő ha nagyritkán kigyalogoltak, tehetetlenül állottak, csupán jelentéseket írhattak, amiket nem olvasott el senki, így a bajok orvoslása is elmaradt. 1953 szent emberében va donaiúj épületben indult meg Meszestelepen az óvodai- és iskolai tanítás. Ti régi, rongyos kis bá. nyászgyerekek, akik most már felnőttek vagytok, jöjjetek velem emlékezni!.. A ti. gyermekeitek világos, modern csőbútorral felszerelt iskolában tanulnak. — A ' ti korotokban nem volt iskolátok, ti legzordabb időben is Gyárváros, ra kellett át analog ölnötök. Korszerű, sok játékkal fel szerelt óvodába járathatjátok most gyermekeiteket, — nektek csak törött,lábú szék jutott és az egyetlen babát, az egyetlen lovat csak vágyakozva nézhettétek. Most teljesítik a neve. lök kérését — akkor a 30 pengős szükségmunkás, hiáb(, harcolt, értetek, mert ha szólt a hiányosságokról, sokszor állását vesztette! Érzem, a meszestelepiek, kel együl, ha felnézünk az úi büszke házsorokra, a gyönyörű iskolára, velem dobban a szívük azoknak a régi szellemi szükség- munkásoknak, akik végig, szenvedtük Meszestelep Remény .utca, B anya trlr Borbála-telep. Littlce- kaszárnya, Stockház szó. morn állomásait. V. ABALIGETI 'ÓITA Ilyen volt a dolgozó parasztok, zsellérek sorsa a papi birtokokon Igaza volt a magyar klerikális reakciónak, amikor arról cikkezett, liogv „a középkor szelleme tovább él Magyarors/. á- gon.‘‘ Ez a szellem valóban megmaradt a feudális csökevénvekben, aminek áldozata a főpapi földesuraknak dolgozó parasztember volt. A felszabadulás előtt a parasztéi nem becsülték. emberszámba sem vették. Csak arra volt jó, hogy mint gazdasági cseléd a földet művelje és főpapi gazdája vagyonát növelje. Cse lédnek lenni mindenkor szomorú sors volt, de a legszomorúbb sors azoknak jutott, akik főpap-földes- urak szolgálatába kényszerültek. Ezt Szentiványi Béla, volt piarista uradalmi főkormányzó is beismeri: szerinte 1937—38-ban a gazdasági cseléd évi jövedelme, a természetbeni juttatásokat is beleszámítva, mindössze 970 pengő volt, ami havi 80 pengő jövedelmet jelent. Ebből családot fenntartani nem lehetett! A cselédek bére, a „kommenció“ (konvenció) Fekete József, a ciszter ciek előszállási birtokán dolgozó cselédember adatai szerint évi 40— 50 pengő készpénz, Í4—17 mázsa szemes gabona és néhány mázsa tűzifa mint természetbeni juttatás. Cselédjeiket az egyházi uradalmaik, ahol csak lehetett, megrövidítették. így pl, a piaristák nagydobszai uradalma Világos Istvántól és fiától 4 és fél mázsa tűzifát vont meg minden megindokolás nélkül. A literekben történő terményfizetés is megkárosította a parasztokat. „Nagy sérelem ott éri a cselédeket, hogy míg literekben sokat tesz ki a szemét, a pelyva (térfogatánál fogva), súlya alig van. Ha a szemét pl. kitesz két litert, súlya nem haladja meg a 10 dekagrammot. Négyszáz liter búza így nem háromszáz kilogrammot, hanem-csak 250—280 kg-ot nyom. A rozsnál, árpánál a különbség még több — „jelentette a hajdúvánne- gyej főorvos. Teljes konvenció csak családos embereknek járt, ami a parasztság további megrövidítését jelentette. Gyerekek, fiatalok. és nőtlenek csak negyed, fél, esetleg háromnegyed konvenciót kaptak. Idősebb cseléde k, akiknek munkabírása csökkent, szintén nem kaptak teljes konvenció t. A konvencióban helyenként egy-kéf hold föld is s z e r e p e 1. Ez azonban az egyházi uradalmak bevallása szerint is (Előszállási ura- de’em leíróba, 1942t csupán •-■>»*. a célt szolgálta, hogy a cselédet röghöz, az egyházi u r a d a- 1 óra földjéhez kösse és a földesúrnak jobban kiszolgáltassa. A legrosszabb földet, persze, a cselédek kapták: „Az uradalmi kukorica szép csöveket termett, de a cselédeké— fájt a szívünk ha saját kókadózó kukorica vetésünkre néztünk]“ — írta egy előszállási gazdasági cseléd Az egyházi ura d a 1 m a k- b a n az ingyen robot is dívott, Erről a pécsi őrkanonok s á g v e 1 é n y i uradalmának egy cselédje írta 1922-ben: „A velényi uradalomban az intéző a szegődéskor belevéteti a szerződésbe hogy a cseléd felesége hány napot köteles az uradalomnak ingyen dolgozni ... Az itteni intéző a határszélre hordatja ki az olyan cseléd bútorát, aki megtagadja a családtagokkal végeztetett ingyen munkát... Életsorsunk napról-napra súlyosabbá válik... még vasárnap sincs pihenésünk. És úgy látszik, hogy a papi birtokon nagyobb a kizsákmányolás, mint máshol.“ A nyomorúságos kommencióért látástól vakulásig (hajnali 2 órától este 9—10 óráig) nehéz gazdasági mun kát kellett végezni: „Az intéző úr nagyon zsarolja az embereket... az az alapelve, hogy ki kell használni az embereket a végtelenségig, mert innen úgy sem mernek sehova menni“ — írja Ugronicz Ferenc, a Pannonhalmi Főapátság hecsepusztai uradalmának egyik volt cselédje. Baleset vagy súlyos sérülés azzal a szörnyű következménnyel is járt, hogy az áldozatot kártalanítás vagy végkielégítés nélkül azonnal elbocsátották. Ez történt László Mihály- lyal, a mélykúti (Előszállás) gazdaság cselédjével is, aki hosszú szolgálatában félig megvakult: végkielégítés nélkül kidobták. A cselédekénél is rosszabb volt az időszaki munkások (kubikosok, napszámosok) sorsa. A napszámbért, az aratórészt az egyházi uradalmak igyekeztek minél lejjebb szorítani. Erdei Ferenc, a kalocsai érsekség uradalmáról megállapította. hogy „az érseki birtokon rosszabb a napszám, min: bárhol a környéken, gyakorta szállt egy pengő alá!" A pécsi püspökség lapán- csai uradalmában a munkások 1941-ben nem akarták aláírni az aratási szerződést, „mert tnóg a Baranya vármegye alispánjától kiadott legkisebb munkabéreket sem akarták megadni A lakosság emiatt zúgolódott." (Jelentés a földművelési minisztériumnak). Az egyházi uradalmak fiatal gyermekeket is dolgoztattak. Erről a már idézett Ugronicz Ferenc He- csepusztáról (Pannonhalmi Főapátság' azt. írja, hogy „a gyermekek napibérét ötven fillérrel kevesebbre számították a kiszabott bérnél. A gyermekeket napkeltétől napnyugtáig dolgoztatták. Ha valamelyiket meglátták egy pillanatra pihenni, rögtön ötven fillére büntették.“ Azért, hogy a munkabéreket még lejjebb szoríthassák, messziről olcsó munkaerőt szegőd- tettek: olyan munkásokat fogadtak fel, akik az olcsóbb bért elfogadták. Ez főként Dunántúlon volt szokásban. Ezenkívül aratógépeket helyeztek készenlétbe a munkások meg ijesztő sere. Ez a szokás meg a ciszterciek uradalmaiban dívott. (Lásd Grősz- per iratait). A summások. aratómunkások ellátása siralmas volt. Oszlánczi Flórián, a kalocsai érsekség volt sum- mása írja: „Elhelyezésünk egy istállóban volt, csakhogy oda nem ■kötöttek bennünket a jászolhoz, mint az állatokat. Az érsek úr élelmezésünkről úgy gondoskodott, hogy... húst csak akkor kaptunk, ha egy állat megdöglött. A döghúst velünk etették meg, bár azt is meg kellet' fizetnünk.“ Az egyházi uradalmak a kishaszon bérlettel részben jó üzletet kötöttek részben pedig a kishaszonbérlök „felesleges" munkaerejét saját maguknak biztosították, A haszonbéreket oly magasra hajtották fel, hogy még Szmrecsányt, egri érsek is bevallotta, hogy ,,a haszonbér már magasabbra felemelhető nem volt" (1930). A haszonbér- szer ződésekkel a bőrt is lenyúzták a dolgozó parasztokról. Ez kényszeritetm Sárrétudvari községet arra, hogy 8 nagyváradi latin szertartású püspökségtől bércsökkentést kérjen. Ezt azzal indokolta, hogy ellenkező esetben a bérlet túl magas bérösszeg* miatt a lakosság munka és kenyér nélkül -marad (1926). Az egyházi uradalmi cselédek és bérmunkások sanyarú helyzetét 8 komisz, bánásmód, a durva elnym más, valamint a fizikai és telki erőszak alkalmazása csak fokozta A verés, a pofozás, ütlegel é s ezeken az uradalmokon megszokott jelenség. A gazdatisztek még fegyvert is fogtak a védtelen parasztokra! Szabó József, aki a zirci földeken dolgozott, írja, hogy Hagyó Kovács Gvula ciszterci jószágkormányzó dühében két órára egy fá b_‘'' köttette ki. Miközben a csősz, — akivel a kiköttetést végeztette. °vett, elvett tőle egy csontot és odadobta neki. „Nesze — mondotta, egyél kutya. A kutyának csont ís kijár!“ Az egyházi uradalmak intézőinek durvaságát a csendőrök brutái'- eljárása egészítette ki. A csendőrök a jegyzők, főjegyzők ú. n. „aj ám dékföldeket" kaptak. Ennek jében minden szolgálatra készek voltak. összeszedték azokat, akik ménem bírták tovább az igát és megszöktek, végrehajtották a kilakolt8’ tásokat, fegyverrel léptek fel a joggal sztrájkoló mezei munkások len és mérhetetlenül állatias durvaságukkal halálra sanyargatták uradalmi cselédeket és bérmunkásokat. Keserves sorsa volt annak, a‘° az egyházi uradalomban vállalt caMp kát, A főpap-földesúr gyémántgyü' rűs keze oly súlyosan nehezedett rá. hogy nem sokáig bírta: miután utó-' só erejét is kiadta, összeroskadt azok közé került, akiket „csökken* munkaerejük miatt" az uradalom minden kárpótlás nélkül elbocsátott" Ilyen volt a parasztság sorsa * múltban.
