Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-05 / 208. szám
2 NAPLÓ 1953 SZmflMBEE 5 Moszkvai dolgozók gyűlései a Béke-Világtanács budapesti határozataival kapcsolatban Moszkva (TASZSZ): Szeptember 3- én egész sor moszkvai iparvállalatnál gyűléseket tartottak, amelyeken megvitatták a Béke Világtanács budapesti határozatait, továbbá a szovjet békebizottság napokban megtartott teljes ülésén hozott határozatot. A gyűlések résztvevői kijelentették: Teljes mértékben helyeslik a Béke Világtanács felhívását, hogy tárgyalások útján rendezzék az államok között fennálló nézeteltéréseket. As iráni i New-York (TASZSZ) Az „Associated Press“ iszfaháni tudósítójának jelentése szerint „bár sok nap telt el Moszadik megbuktatása óta, ebben a festői városban, amely valaha az ország fővárosa volt, a tömegek továbbra is ezt kiáltozzák: „Jenkik, takarodjatok haza!" A házak falain minden reggel a sah és az amerikaiak ellen irányuló feliratok' jelennek meg és a rendőrség egy nap alatt nem is tudja eltüntetni az összes ilyen feliratokat.“ A tudósító közli, hogy az iszfaháni amerikai konzul csak fegyveres őrök és géppisztolyos rendőrök kíséretében mer járni a város utcáin. A tudósító panaszkodik amiatt, hogy ezen g vidéken „az irániak és még a fátelysethes tyolt . viselő asszonyok is“ nyíltan ellenséges magatartást tanúsítanak az amerikai hatóságok képviselőivel szemben. A rendőrségtől nyert értesülésekre hivatkozva a tudósító jelenti, hogy Iszfahánban, amely az iráni textilipar központja, igen erős a Tudeh- párt befolyása. „Még néhány hónappal ezelőtt is — közli a tudósító — a munkásakat arra kényszerítették, hogy napi tizenkét órát dolgozzanak. A betiltott Tudeh-párt megalakította az első helyi szakszervezetet, amely kivívta a nyolcórás munkanapot. Ennek következtében a munkások és családjaik e párt elszánt hiveivé váltak“. A koreai-kínai Vöröskeresi Kocsedc-szigeti mérge Keszon (Uj Kína) Vang Csing- Csun kínai Vöröskereszt-képviselő elmondta, hogy az amerikai katonák augusztus 6. és 25. között hat alkalommal támadták meg a Kocsedo- szigeti hadifoglyokat mérgesgázbom- bákkal. A 15. számú hadifogolytábor 2-es részlegében hatszáz hadifogoly közül ötszáz megsebesült és három meghalt egy augusztus 10-én végre!t-képviseiö az amerikaiak sgázbomta támadásairól hajtott gáztámadás következtében. A 11. számú táborban augusztus 25- én gáztámadás miatt több, mint háromszáz hadifogoly sebesült meg, egy pedig megvakult. Aug: 9-én a tábort látogató koreai-kínai Vörös- keresztes képviselők, maguk is végig szenvedték a hadifoglyok ellen végrehajtott gáztámadást. \-. • • Norvég lap a nyuc függetlenségi Oslo (TASZSZ) Az „Orientering“, a „Független Norvég Munkáscsoport“ lapja cikket közöl „A függőség csökkentésének útja“ címmel. Az utóbbi időkben — mondja a cikk — egyre több hang hallatszik, amely függetlenséget követel a nyu- gáteurópai országok számára az Egyesült Államokkal szemben. Ilyen hangok nemcsak Angliában hallhatók, hanem nálunk, Norvégiában is. „A Marshall-terv alapján kapott segély — folytatja ezután a cikk — Igen sokba került Norvégiának, mert ateurópai államok törekvéseiről ez az úgynevezett segély Programm az Atlanti Szövetség előfutára volt. Ez még ráadásul a külkereskedelem úgynevezett liberalizálását hozta ránk ,ami gyakorlatban azt jelenti, hogy külkereskedelmünk szabályozásának jogát teljesen a trösztök és kartellek kezébe adtuk. Ez azonban nem • felel meg a norvég nép érdekeinek. Követeljük, hogy valósítsák meg a függetlenség politikáját, amely megszabadít bennünket az Atlanti Szövetség béklyójától gazdasági és politikai vonatkozásban egyaránt. Mozgalom Brazíliát); tárgyalások utján tö Montevideo (TASZSZ): Az „Im- prensa Popular" című brazil lap jelentése szerint a brazíliai nemzeti kongresszus (a brazíliai parlament alsóháza. MTI szerk.) 159 képviselője felhívta Brazilia népét, támogassa a tárgyalások érdekében folyó világmozgalmat. „A koreai fegyverszünet megkötésének sikere arról tanúskodik, hogy m a vitás kérdések rténí) megoldásáért nincs olyan vitás nemzetközi kérdés, amelyet ne lehetne megoldani az érdekelt kormányok tárgyalásai útján. Ez a megoldás megfelel az egész emberiség érdekeinek. A jelenlegi nemzetközi helyzet hatalmas, következetes harcot követel meg a kölcsönös megértésért, a viták és nézeteltérések békés megoldása érdekében." Sz rajkók az Egyesül! Államokban Newyork (TASZSZ): Az Egyesült Államok munkaügyi minisztériumának jelentéséből kitűnik, hogy ezév júliusában 475 sztrájk volt az országban. Ezekben 260 ezren vettek részt. Csak a konzerv- és élelmiszeripar munkásai közül 33 ezren sztrájkoltak. Sztrájkok folytak a Westinghouse-Electric vállalat üzemében, az építőiparban, több kaliforniai vállalatnál és másutt is. A jelentés rámutat, hogy a gépkocsigyárak termelésének csökkenésével és a mezőgazdasági gépek gyár tásánaik megcsappanása következtében a munkanélküliség növekedése észlelhető az országban. A líbiai tormánv terroriniéziedései az anooMibíai szerződés elleni nemzeti mozgalom elfojtására (MTI) Az „A1 Ahram“ című egyip tömi lap jelenti, hogy a líbiai kormány terrorintézkedéseket hajt végre az angol—líbiai szerződés elleni nemzeti mozgalom elfojtására, melynek során széleskörű letartóztatásokat foganatosít és önkényes intézkedéseket tesz. Lezáratta például Tripolitania és Cirenaica közötti határt, hogy megakadályozza a nemzeti ellenállási mozgalom terjedését. Szeptember KHŐI800 helyen tartanak áru- és divatbemutatót a lölfmüvesszövetkezeiek A földművesszövetkezetek szeptember 10-től az ország területén 800 helyen tartanak vidám műsorral és árusítással egybekötött áru- és divat bemutatót. Az őszi divatbemutatókon a vásárlók szebbnél-szebb ruházati cikkekben válogathatnak. Dolgozó parasztok mezőgazdasági kisgépeket, ekét, kis- vetőgépet, szőlőprést, kukoricamor- zsolót, szecskavágót, a háziasszonyok háztartási kisgépeket, háztartási eszközöket, többek között a boltokban hosszabb idő óta hiányzó paradicsom paszirozókat, sütőlemezeket, réz- és habüstöket vehetnek. Erikáén dán miniszterelnök választási beszéde Kopenhága (TASZSZ) Erik Erik- sen dán miniszterelnök Janderup városkában választási beszédet mondott. Mentegetni igyekezett a kormánynak a külföldi támaszpontokkal kapcsolatos politikáját. Biztosította hallgatóit, hogy végleges döntés nem történt és kijelentette, igen nyomós okok kellenek ahhoz, hogy beleegyez zenek külföldi csapatok dániai elhelyezésébe. Eriksen ugyanakkor hangoztatta, hogy minden eddiginél inkább meggyőződése, hogy a béke problémáit csakis tárgyalások útján lehet megoldani. „Éppen ezért kötelességünknek tartjuk, — mondotta — hogy mindenütt, ahol csak erre lehetőség nyílik, hangsúlyozzuk a Nyugat és Kelet tárgyalásainak szükségességét.“ A Volgán, a kujbisevi vizierőmű építkezésén befejezéshez közelednek az erőműépület alapgödrének munkálatai. Az exkavátorkezelők élenjáró brigádjai már elérték a tervelőirányzatot. A gépkezelők 25 méterrel 3 Volga szintje alatt dolgoznak. Az alapárokból 6 millió köbméter földet emeltek ki. Jelenleg éjjel-nappal viliódznak a villamos-hegesztők lángjai az alapárok területén. Készülnek az első fémszerkezetek, a vizierőmű épületének vázai. A képen: Fémszerkezetek hegesztése a kujbisevi vizierőmű építkezésén. (Foto F. Finyikov) Fordulat Marokkóban Francia csapatok augusztus 20 án harckocsi- és páncélkocsi támogatással Rabatban körülzárták a marokkói szultán palotáját. Ilyen körülmények között f oly látott ,•megbeszélésí*‘ Guillaume tábornok, a marokkói francia főhelytartó Mohammed ben Jusszel marokkói szultánnal, A ,,megbeszélés'‘ tartalmára következtetni lehet abból, hogy utána a francia hatóságok a szultánt trónfosztottnak nyilvánították. A gyarmati önkénynek ez a kiáltó példája szorosan összefügg n francia imperialisták arra irányuló kísérletei vei, hogy elfojtsák a marokkói nép nemzeti felszabadító mozgalmát, mely az utóbbi években rendkívül megerősödött és kiszélesedett. A marokkói hazafiak íö követelései: Marokkó függetlenségének visszaállítása a francia monopóliumok fosztogató te vékenységének felszámolása, az amerikai légi és egyéb katonai támaszpontok megszüntetése. A iró'úíos'ztott szultán, bár tett. bizonyos engedményeket a francia hatóságoknak, nem akart eszközük lenni a nemzeti felszabadító mozgalom elleni harcban. A gyarmatosítókat ez nem elégítette ki: elhatározták, hogy a szultánt félreteszik az útból. Ez év májusában a francia hatóságok sugalmazására z ka idők egy csoportja élén El Glaui marakesi pasával, egy beadványban a ,,szultán | trónfosztását“ kérte a francia kor- I mánytól. A marokkói közvélemény tö I megtíltakozással válaszolt erre a pro. I vokációs cselekményre. 318 ulerna (egyházi jogász) kiáltványt tett közzé, amelyben leleplezte a kaidokat, megállapította, hogy a petíció aláírói a francia közigazgatás bábjai, p- Glaui röviddel ezután Franciaország' ba utazott. Visszatérése után még. tevékenyebben készítette elő a talajt a szultán trónfosztásához. Többek között felkelésre uszította a törzseket. Guillaume csapatai elvágták a szultánt a külvilágtól és ezzel tevékenységét semlegesítették. Augusztus 15 én a pasák és kaidok, élükön El Glauival, önkényesen Mohammed ben Aratót kiállották ki imámnak (vallási vezetőnek), majd Marokkó szultánjának. A sajtóközlemények szerint a ma: rokkói népet felháborította „ gYar malositók önkénye és a kaidok árulása. A nagy városokban lázongások törtek ki. A lakosság sokhelyütt megütközik a csapatokkal és a rendőr- 'réggel. Az arab hivatalos személyiségek közül sokan a szultán erőszakos eltávolítása elleni tiltakozásuk jeléül lemondanak tisztségükről. tette például Szí Békái, Szeíru váro&: pasája. A francia hatóságok cselekményei számos mohamedán országban váltót-, tak ki tiltakozást. Az Arab Liga politikai bizottsága szeptember másodikára összehívott ülésének napirendjére tűzte a marokkói helyzet kérdését. Tizenhat arab és ázsiai o1’ szag kormánya elhatározta, hogy kéri: a Biztonsági Tanács vitassa mcO a marokkói helyzetet. Egyiptomi lap a francia gyarmatosítók tuniszi terrorjáról (MTI) Az ,,A1 Miszri“ című egyiptomi lap jelenti, hogy Dél-Tuniszban hatalmás tömeg tüntetett három tuniszi hazafi házának lerombolása miatt. Francia katonai egységek és rendőrkülönítmények erőszakkal megpróbálták szétoszlatni a tömeget. összetűzések keletkeztek, melyek során a francia gyarmatosítók pribékjei két tankból, tüzet nyíló1.-' tak és negyvenkilenc tüntetőt megöltek. •; A VERÉB ÉS A RÓKA „Ameko, Kaere!“ r rA Szagani öböl bejáratánál elterülő Oszima nevű kis japán szigeten amely eddig csupán vulkánjáról volt ismeretes (a vulkán kráterébe vetették magukat az öngyilkosok), nemrég ügyeimet keltő esemény történt. Amerikai katonák jelentek meg a szigeten. Radar álló mást akartak felállítani. A japán parasztom tiltakoztak ez ellen. Láncot alkotva ,,élő tálként“ elzárták a partot és meggátolták az ameri. kai hajó kirakását. A japán rendőrség nem lépett közbe. Angol lapok az eseményekhez tűzött kommentárokban rámutatnak arra, hogy a Japánban egyre terjedő „Ameko kaere!" (Jenkik, takarodjatok haza!) jelszó még a kis Oszima szigetre is eljutott. Reston, a New York Times című amerikai lap tokién tudósítója aug. elején a japán lakosság hangulatáról az alábbiakat írta: „A japánok látni sem bírják már az amerikai katonákat.. .*• Valóban, sokat árul el már maga az a tény hogy még egy kis félreeső sziget parasztjai is útját állják az oda betolakodni akaró ame rikai megszállóknak, , , v UVdanában a veréb és a réka jó barátságban éltek, segítettek egymásnak, mint jó szomszédokhoz illik. A ravasz róka mégis állandóan azon törte a fejét, hogyan csaphatná be a verebet. Egy alkalommal így szólt a róka: — Kedves veréb-barátocskám! — Gondoltam valamit. Véssünk búzát. Együtt dolgozunk és amikor elcsépeltünk, megfelezzük és egész télen vígan élünk belőle. A veréb beleegyezett és kimentek a mezőre búzát vetni. Igen ám, de a rókának sehogysem fült a foga a munkához. Lusta volt a ravasz kópé. Hamar kitalálta, hogyan csapja be a verebet. — Veréb-barátocskám! — szólt. — Te dolgozz itt, én elmegyek és megtámasztom az eget, nehogy lezuhanjon és összenyomja a búzánkat. Elment a csalárd róka a mező szélére, s ott üldögélt álló nap. A veréb pedig ezalatt elvetette a búzát. Eljött az aratás ideje. A róka megint így szólt: — Veréb-barátocskám, te csak arass, én meg tartom a felhőket, nehogy ideérjen az eső és eláztassa magasranőtt búzánkat. A mező felett valóban úszott néhány bárányfelhő. A róka hátsó lá(Bolgár népmese) bára állt és úgy tett, mintha a felhőt tartaná, de magában mosolygott és nézte, hogyan dolgozik a veréb. Eljött a cséplés ideje is. A róka megint gondolt egyet: — Veréb-barátocskám! Dolgozz csak, én pedig megyek a szél elé, nehogy ideérjen és szétfújja a mi aranyló búzánkat. A róka egész nap a mező szélén üldögélt, sütkérezett a napon, a veréb pedig elcsépelte az egész búzát. Végül eljött az osztozkodás ideje. A veréb megkérdezte a rókát: — Róka koma! Hogyan osztozunk? — Egy magocska a tied, kilenc az enyém — felelte a róka. A hogy mondta, úgy is osztotta _ el a búzát: egy rész jutott a verébnek, kilenc saját magának. A szegény kis veréb elvetette, learatta, elcsépelte a búzát, mialatt a róka a mezőn pihent és mégis majdnem az egész termés a henyélőnek jutott. Igen elbusult a veréb és útnak indult bánatában. Egyszercsak szembe jött vele a kutya. — Kicsi veréb, miért vagy olyan szomorú? — kérdezte. — Ki bántott? A veréb szép sorjában mindent elmesélt: hogyan vetette el a búzát, míg a róka az eget tartotta, hogyan aratott, míg a róka a felhőket őrizte és hogyan csépelt, míg a róka a szél útját állta. — Nos. mondd meg te, kinek jutott a nehezebb munka?! — kérdezte a veréb. — Oh, te ostoba, kis veréb! Hiszen a róka becsapott téged! Node ne busulj, nincs semmi baj. Majd egy kicsit megleckéztetjük a róka komát. Mindent megbeszéltek és a veréb visszarepült a rókához. Mikor odaért hozzá, kiabálni kezdett: —> Menekülj gyorsan, rókakoma! Egy nagy, gonosz kutya tart erre! Fenyegetőzik, hogy megesz téged! Szaladj hamar, majd én őrzöm a búzádat ! Szaladt ám a róka, vissza sem nézett. A veréb pedig! odahívta a ku/4tyát és az egész termést elvitték a róka magtárából. Vígan csipegetett télen a búzából a veréb, a kutya alig győzte a sok kását főzni. Még vendégeket is hívtak, mégsem tudtak mindent megenni. A róka pedig egész télen éhesen szaladgált az erdőben. Lám, milyen igaz a közmondás: „Ki mint vet, úgy arat!“ _ v A „bonni demokrácia“ Von Manteulíel páncélostábornok Wolf tüzértábornok. Hcue tenger nagy. André vezérőrnagy. Rudd ezredes, a lovagkereszt tulajdonosa. Lanz hegyivadásztábornok. Hans Grimm író ... Tíz évvel ezelőtt ezek a nevek díszére válhattak volna n Hitler fogadására meghívottak névsorának. Most a szeptember 6 ra kiűzött bonni parlamenti választásokon induló képviselőjelöltek listáin szerepelnek. Megjegyzendő, hogv nem csupán a nyíltan íasiszta pártok képviselőjelöltjeinek listáján szerepelnek hétpróbás hitleristák. Manteufíel ti bontok neve a bonni kormánypártnak, annak a „Szabad Demokrata Pártnak'1 listáján díszeleg, amelynek elnöke Heuss, n bonni köztársaság elnöke. Heue tengernagy Ade nauer pártjának képviselőjelöltjeMi sem bizonyíthatná ennél jobban a bonni rendszer íasiszla mivoltát. Pedig amerikai gyámjai ezl a rendszert n ,,demokrácia példaképének'- mondják és szeretnék ráerőszakolni egész Németországra — Kelct-Némelotszagra is.
