Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-27 / 227. szám
2 Napló 1953 SZEPTEMBER 27 A termelőszövetkezelek és gépállomások vezetőinek és élenjáró dolgozóinak 111. megyei tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) megtévedt tagok éjszaka leple alatt a közös vagyont széthurcolták. Másnap az ellenség leleplezése után a termelőszövetkezet tagjait felvilágosították, akik belátták tévedésüket, a széthuicolt vagyont visszavitték, a közös munkát elkezdték és azóta is szorgalmasan folytatják. — Azokban a termelőszövetkezetek, ben, ahol éber figyelemmel kísérték az ellenséget, ilyen romboló tevékenységet végezni nem tudtak és a szövetkezet életében ilyen zavarok nem fordultak elő. A kékesdi Alkotmány termelőszövetkezet tagjai az első perctől kezdve — az új kormány Programm megjelenése előtt és után is, — szorgalmasan dolgoznak és szilárdan, tántoríthatatlanul kiállnak a, szövetkezeti mozgalom mellett. Ezekben a termelőszövetkezetekben gyorsabbak, jobban, zökkenőmentesen megy a munka, idejében és jóminőségben végzik el az őszi mező- gazdasági munkákat és ezzel megalapozzák a jövőévi bő termést, a tagok életszínvonalának emelését. — Megyénk termelőszövetkezeti parasztságának nagy többsége bátran kiáll és harcol a termelőszövetkezeti mozgalom, a nagyüzemi gazdálkodás mellett, mert látja és érzi, hogy a parasztság felemelkedésének egyetlen, jái'ható útja ez. Különösen az országos tanácskozás óta szilárdultak meg termelőszövetkezeteink és mind kevesebb azoknak az ingadozóknak a száma, akik ki akarnak lépni. Az állami szervek elkövetett hibái, mulasztásai — Termelőszövetkezeteink életében zavarokat okozott az is, hogy sok esetben az állami szervek akadályozták és nehezítették a szövetkezeti gazdálkodás irányítását és fej lődését. Nem egy termelőszövetkezetet gyengítettünk azáltal, hogy a munkaerő figyelembevétele nélkül a tagság tiltakozása ellenére olyan terveket fogadtattunk el, amelyeknek végrehajtására a szövetkezet képtelen volt. Megnyilvánult a növény- termelés, sok esetben az állattenyész tés, de igen gyakran a beruházások terén is. Sok termelőszövetkezetre olyan növénytermelési terveket erő- ázakoltunk, amelyeket végrehajtani nem tudtak és ebből komoly károkat szenvedtek. Nem egy esetben olyan termelőszövetkezetben, ahol a növénytermelési . munkákra állítható tagoknak száma 25—30 volt, az egyéb kapás és ipari növényeken kívül 45— 50 hold gyapotot is kényszerítettünk. Ennek az lett a következménye, hogy a gyapotvetések jelentős része, de a kukorica és a többi kapásnövények egy része kapálatlan maradt és emiatt ezeken a területeken alacsony termést takarítottak be. Az ilyen termelőszövetkezetek közé tartozott a lánycsóki Csillag, a tőttösi Szabadság és még jónéhány termelőszövetkezet. Mindez annak a túlzott állami beavatkozásnak a következménye, hogy a megyei tanács a járási tanácsnak, a járási tanácsok pedig a termelőszövetkezetek és községi tanácsok megkérdezése és jóváhagyása nélkül adtak ki és hajtattak végre termelési terveket. Elkeseredést váltott ki a termelőszövetkezetek vezetőiből és tagjaiból az is, hogy egyes vállalatok .megbízottai a termelőszövetkezeteket gyarmatnak tekintették. Zsarnokoskodtak a termelőszövetkezetek felett folytonos zaklatásokkal, futó ellenőrzésekkel és ellentétes utasítgatásaikkal zavarták és megnehezítették a termelő- szövetkezet gazdálkodásának irányítását. Megzavarta termelőszövetkezeteink gazdálkodását az, is, hogy. különböző bankfiókok önkényesen, a vezetőség megkérdezése nélkül vettek le a szövetkezetek egyszámlájáról pénzösszegeket és ezáltal megakadályozták a termelőszövetkezeteket abban, hogy önállóan tudjanak gazdálkodni. Például a mohácsi bankfiók a babarci Béke termelőszövetkezet egyszámlájáról 21.000 forintot emelt le a Gyapottermeltető Vállalat javára a tsz elnök átutalási megbízása nélkül. A leemelés nem volt jogos, mert a zsákokat a tsz igazoltan visz- szakü’dte. A siklósi járás bankfiókja a cuni Határbástya tsz-nek 1300 forintot emelt le az elnök átutalási megbízatása nélkül aprómagvak költ ségére, bár ezeket a magvakat a tsz még a mai napig sem kapta meg. Hasonló példát említett Varga elvtárs a hegyszentmártoni termelőszövetkezet eset,ében, majd így folytatta: — Még kirívóbb eset történt, amikor a békéscsabai Baromfikeltető Vállalat a májusra rendelt naposcsibéket októberben a termelőszöver kezet költségén repülőgépen szállította jórészt döglötten és fertőző betegségekkel. A költségeket a tsz számlájáról ugyancsak leemelték. Nagy hiányosság az is, hogy a mezőgazdasági szervek munkája általános utasítgatásokban, futó ellenőrzésekben merült ki. Legtöbb esetben oarancsolgatnak, utasítják a tsz vezetőségét és a tagsággal nem veszik fel a kapcsolatot. Ezt bizonyítja a mohácsi Petőfi tsz-ben a tavasz folyamán történt eset is: a járási fő- agronómus ellátogatott a tsz-hez, gyorsan megadta az utasítgatásokat a legfontosabb növényápolási munkákra, azután azzal a kijelentéssel, hogy „minden erőt mozgósítani kell“ elment. Röviddel utána a járási mezőgazdasági osztályról az építési előadó kereste fel a tsz elnökét és azt az utasítást adta, hogy „legfontosabb az építkezés és ezért erre kell összpontosítani az összes munkaerőt.“ Az utasítás kiadása után az építési előadó is elment. Ezekután jött a Gyapot Vállalat kiküldötte. Ennek az volt az utasítása, hogy „mindent hagyjanak abba és a gyapot ápolásához kezdjenek." Az elnök tehát nem tudta, kire hallgasson\és mit tegyen. A szövetkezeti demokrácia megsértése;' fékezi a termelőszövetkezeti mozgalmat Egyes termelőszövetkezeteinkben az intézőbizottság és az elnök függetlenül a tagság akaratától döntött fontos kérdésekben. Nem hallgatták meg és nem támaszkodtak azoknak a dolgozó parasztoknak tapasztalatai ra ,akik mint egyéni gazdák kiváló eredményeket értek el, tapasztalatokkal rendelkeznek. Termelőszövetkezeteink egy részében nem építették ki a brigádokat, szervezetlenül bandákban dolgoztak, de ugyanakkor igen sok hiba és fogyatékosság volt a munkaegységek elszámolása és beírása területén is. Ezek a hibák és hiányosságok elégedetlenséget szültek a termelőszövetkezeti tagság körében. Több termelőszövetkezetnél a szövetkezet elnöke önkényesen, a szövetkezeti demokráciát megsértve járt el és intézkedett, olyan ügyekben ts, amelyekben a közgyűlés lett volna hivatva dönteni. Egyes szövetkezeti elnökök teljhatalmú úrnak képzelték magukat és diktatórikus módon, ellentmondást nem tűrő hangon beszéltek és bántak a tagokkal. Ilyen elnökök viselkedése és magatartása a szövetkezeti mozgalomba vetett bizalmat ingatta meg, mert a dolgozók az elmúlt rendszerhez hasonló elnyomás alatt érezték magukat. Példa erre a marázai termelő- szövetkezet ,ahol a már leváltott elnök teljhatalmú diktátor módjára basáskodott, parancsolgatott, a kri- tizálókat az államvédelmi fenyegette meg. Kedves elvtársak! Pártunk és kormányunk a legfontosabb feladatának tekinti — és mindent elkövet —• a termelőszövetkezeti gazdálkodás megszilárdítását, gazdasági megerősítését, a hibák kiíavítását. Ezen túlmenően döntő kérdésnek tekinti a termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának gyorsabb és nagyobb mértékben való felemelését. Ezután Varga elvtárs a kormány programmja után megjelent határozatok és rendelétek hatalmas jelentőségéről, segítségéről beszélt. Elmondotta, hogy a beadási hátralékok elengedése a megye területén búzából 301, rozsból 51, kukoricából 45. napraforgóból 72, összesen 469 vagon terményt tesznek ki. Arról beszélt, hogy a kártérítések elengedése nyomán a termelőszövetkezeteknél 2,683.000 forintot töröltek. A kártérítések elengedése például a szent- dénesi Szabad Élet termelőszövetkezetnél 550 forinttal emeli az egy tagra jutó jövedelem értékét. A beadási kötelezettség 10 százalékos csökkentése a megye területén szabadpiaci értékben számolva, 7.684.898 forintot tesz ki. Ennek nyomán például csak a mohácsi Vörös Fény tsz-nek három vagon terménye maradt meg. Ezután a cséplési kedvezmény, az adókedvezmény, a különböző tartozások eltörlése, az elemi kárért járó felemelt kártérítési összeg, a legutóbb megjelent begyűjtési kedvezményről beszélt, amelyek mind a termelőszövetkezetek megszilárdítását, a tagság jövedelmének emelését segítik elő Elmondotta, hogy például a következő évi begyűjtési kedvezmény a megye termelőszövetkezeteinek 36,574.400 forintot jelent. Ezután hangsúlyozta Varga elvtárs, hogy pártunk és kormányunk segítő kézzel biztosítja a termelőszövetkezetek fokozott felemelkedését és hazugak azok a híresztelések, amelyek az ellenség szájából kerülnek ki, hogy ezek az intézkedések „ideiglenesek“ és a „jövő évben ismét felemelik a beadást“. Kormányzatunk máris több évre szóló kedvezményeket biztosíHangsúlyozta, hogy a párt és a kormány által nyújtott kedvezménye két csak akkor tudjuk kamatoztatni a termelőszövetkezetek fejlesztésére, ha a gazdálkodást mindenütt rendszeresebbé teszik, elkészítik az évi termelési tervvel együtt a jövedelemelosztás előzetes tervét is és kikérik mindenütt a tagság véleményét, hogy milyen módszerekkel lehet a természetbeni részesedést és a pénz jövedelmet növelni. Nagyon fontos feladat, hogy a termelőszövetkezetek vezetősége, elnöke minden hónapban számoljon be a tagságnak, hogy a tervezett munkában és a Jövedelem megvalósítása terén mi lyen eredményeset értek el, melyek a feladatok. Törekedni kell a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésére, a tagság jövedelmének emelésére és biztosabbá tételére. Sokoldalúvá kell fejleszteni a gazdaságot, hogy jelentős bevételekhez jussanak, különösen az állattenyésztés, zöldség, gyümölcs és szőlőtermelésből. Ezekhez kormányzatunk nagy segítséget ad. Ezenkívül a pénzbeli jövedelem fokozása érdekében a termeléshez közvetlenül kapcsolódó melléküzemágakat kell létesíteni, amelyek megkönnyítik és gazdaságosabbá teszik a szövetkezetekben termelt termékek értékesítését. Különösen nagy gondot kell fordítani a tejfeldolgozásra, a takarékossági intézkedések bevezetésére és fokozott ellenőrzésére. A termelőszövetkezetekben a tagok rendszeres és évközbeni ellátása érdekében biztosítani kell, hogy meghatározott időnként a teljesített munkaegységekre pénzelőlegeket kapjanak és a családok egyéb szükségleteit is kielégítsék terményekkel és egyéb termékekkel, hogy a tagoknak pénzbeli és anyagi gondjaik ne legyenek. — Termelőszövetkezeti parasztságunk közös gazdálkodásából származó jövedelmének gyorsütemű növelése mellett nagy gondot kell fordítani a háztáji gazdálkodásból származó jövedelem növelésére is — folytatta Varga elvtárs. — Nagy gondot kell fordítani a háztáji állatállomány beszerzésére; célunk legyen. hogy minden termelőszövetkezetben dolgozó családnak egy tehene és egy anyakocája legyen. A tsz-ek a közös állatállomány szaporulatából a közgyűlés határozata alapján megfelelő áron juttassanak állatokat azoknak a tagoknak, akik állatállománnyal nem rendelkeznek. Termelőszövetkezeteink lássák el tagjainkat a közös gazdaságból, a háztáji gazdasághoz szükséges zöldségmagvakkal és palántafélékkel. Szervezzék meg a háztáji gazdaságok termelvényeinek közös értékesítését és tegyék lehetővé, hogy a tagok pénzjövedelme ezeken is növekedjék. Ezután az öregek, betegek és munkaképtelenek fokozott támogatásáról beszélt, a szociális intézkedések kiszélesítéséről. A növénytermelés területén elsősorban minden erővel a kenyérgabona, takarmánygabona és zöldségfélék terméshozamát kell emelni. Célul kell kitűzni, hogy az elkövetkezendő években a kenyér- és takarmánygabona, valamint a kukorica terméshozama holdanként átlagosan legalább három mázsával növekedjék. Ennek elengedhetetlen feltétele, az őszi vetések gyors, időben v'aló elvégzése. Csak ezen keresztül biztosítható a terméseredmények növelése, a tagok jólétének emelese, Az őszi vetési munkálatok mellett nem szabad megfeledkezni az őszi mélyszántás elvégzéséről sem. A avaszi vetések jóminőségben. és dőben történő elvégzését csak úgy lehet biztosítani, ha az őszi mélyszántást időben, az előírásoknak megfelelő mélységben határidőre be fejezzük. E feladatok elvégzése érdekében minden tagot mozgósítani kell az őszi termények betakarítására, mert ezek elhanyagolása nagy anyagi veszteséget okozhat a tagoknak és hátráltatja a beadási kötelezettség teljesítését. A terméseredmények fokozása érdekében növelni kell a talajerő-utánpótlást, az istállótrágyát az ősz folyamán ki kell hordani és le kell szántani. — Ne késlekedjünk tehát, hanem mozgósítsunk minden munkaerőt és használjunk ki minden pillanatot az őszi vetési, szántási és betakarítási munkálatokra, hogy ezzel is megalapozzuk a szövetkezeti dolgozók jólétét, életszínvonaluk nagyobbmér - vű, ^gyorsabb emelését. Ezután Varga elvtárs a vetésforgó szerinti gazdálkodásról beszélt, tott, amelyek csak a következő évek ben fogják igazán éreztetni hatásukat. Ezután Varga elvtárs a termelő- szövetkezetek előtt álló feladatokról beszélt. amelynek hiánya ötletszerűvé, kan- kodóvá teszi a termelőszövetkezetek munkáját és arra kell törekedni, hogy a vetésforgót mindenütt be is tartsák. Fejlett, jövedelmező állattenyésztést Varga elvtárs ezután az állattenyésztés területén lévő feladatokról beszélt, arról, hogy az állattenyésztés fejlesztését kormányzatunk nagy mértékben támogatja. A termelőszövetkezeteknél mind számszerűleg, mind minőségileg fejleszteni kell az állatállományt, mert enélktil a termelőszövetkezetekben dolgozók élet- színvonalának állandó emelése nincs biztosítva. Termelőszövetkezeteink tehenészetét 1954 év végéig úgy kell fejlesztenünk, hogy a fe- jés istállóátlaga naponta legalább net liter legyen. A sertésállomány — A termelőszövetkezetekben a terméshozamok növelése nagyrészt a gépállomások munkájától, ée a termelőszövetkezetekkel való jó együttműködéstől függ. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben támogatja kormányunk a termelőszövetkezeteket a gépállomásokon keresztül, amelyeknek gépparkját megyénkben 500-ra emelik. Az 500 szán tó-traktoron túlmenően a jelenleg rendelkezésünkre álló gumikerekű és könnyűtraktorok számát a tava-, szí idényben a jelenleginek háromszorosára emeljük. Az ezévben rendelkezésünkre álló 25 kombájn számát már ezideig 38-ra emeltük, de a jövőévi aratási idényre 80-ra növeljük. Tehát termelőszövetkezeteink megszilárdításában, termelésük fokozásában egyre nagyobb szerepe .esz a gépállomásoknak. Gépállomásaink már eddig is komoly szerepet játszottak a mezőgazdaságban és sok esetben nagyban hozzájárultak termelőszövetkezeteink megszilárdításához az átlagtermések növeléséhez. Megyénkben vannak olyan gép állomások, amelyek már az átlagnál nagyobb segítséget adtak a termelőszövetkezeteknek és ennek ered ménye megmutatkozott a termés- eredmények emelkedésében. A kimagasló terméseredmények nagyrész ben annak köszönhetők, hogy a gép állomások időben és jó minőségben elvégezték az új módszerek alkalmazásával a szántási és vetési munkálatokat. — Bár gépállomásaink eddig is nagy erővé fejlődtek, a mezőgazdaság és a termelőszövetkezet termeléséhez nagy segítséget adtak, de munkájukban még nagyon sok a hiányosság. Korántsem mondhatjuk el, hogy a gépállomások általában Kedves Elvtársak! Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy termelőszövetkezeti dolgozóink helyesen választottak, amikor a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. Vannak olyan termelőszövetkezeti tagok, különösen az utóbbi időben alakult termelőszövetkezetekben, akiket az elmúlt év nehézségei elkeserítettek és az ellenség sugalmazására a bajokat, a nehézségeket a közös gazdálkodásnak tulajdonítják. Kötelességünknek tartjuk és felelősséget érzünk ezeknek a tagoknak a felvilágosításáért, mert kilépésükkel saját maguknak és családjuknak ártanak, és az ellenség malmára hajtják a vizet. A szövetkezeti gazdálkodásról a fel- emelkedés útjáról való visszatérés hátrányos volna, ezért felhívjuk eze két a tagokat, tartsanak ki a szövetkezeti gazdálkodás mellett, maradjanak termelőszövetkezeti tagok és szíwel-lélekkel dolgozzanak a szövetkezeti gazdálkodás felemeléséért, a tagok jólétének megteremtéséért, az életszínvonal emeléséért. Legfontosabb feladatunk, hogy a fel sorolt hibákat minél előbb maradék nélkül felszámoljuk. Minden lehetőség és adottság megvan ahhoz, hogy ezeket a hiányosságokat a lehető legrövidebb időn belül kiküszöböljük és szövetkezeti parasztságunk biztosan és tqntoríthatatla- nul haladjon a megkezdett termete jlesztése érdekében el kell érni, hogy anyakocánként átlagosan zsír- seríésnél hat, hússertésnél 9 malacot válasszanak le egy-egy fialás után és évente minden kocát lehetőleg kétszer malacoztassanak. A :ertéshízlalásnál el kell érni, hogy a takarmányértékesítés legalább 20 százalékos legyen. Általában úgy kell fejleszteni a termelőszövetkezetek közös állományát, hogy a beadáson felül bőven jusson szabadpiacra és emelkedhessen az egy munkaegységre jutó részesedés. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében mindenekelőtt az állattenyésztés alapját, a szilárd takarmánybázist kell megteremteni. Elegendő meny- nyiségű és jóminőségű takarmányellátás nélkül nincs fejlett állat- tenyésztés, fejlett állattenyésztés nélkül nem lehet eredményes és magasabb színvonalú növénytermesz tés és nagyobb növénytermelési éte állattenyésztési eredmények nélkül nincs nagyobb jövedelem és magasabb életszínvonala a termelőszövetkezetek dolgozóinak. Ezután Varga elvtárs áttért a gépállomások munkájának eredményeire, hibáira és az e téren lévő feladatokra. kielégítő segítséget adtak a termelőszövetkezetek megszilárdításához, a termésátlagok növeléséhez. Gépállomásaink munkája csak akkor lesz igazán értékes a termelőszövetkezeti tagok számára, ha lényegesen megjavul a traktorosok munkájának i minősége. Meg kell mondanom, hogy korántsem elegendő az, ha a gépállomás traktorosa a normáját teljesíti. A norma teljesítése és túlteljesítése természetesen fontos, mert elősegíti a mezőgazdasági munkák gyors elvégzését, de a norma teljesítésénél is nagyobb jelentősége van annak, hogy a munkát a traktorosok a legjobb minőségben végezzék és a gépi munka eredménye a magas termésátlagban mutatkozzék meg. Tehát gépállomásaink mun káját a körzetükbe tartozó termelőszövetkezetek átlagterméseiből fogjuk lemérni. Megyénkben működő gépállomások közül jó munkát végeztek a palotabozsoki és vajszlói gépállomások. A becsületes gépállomási dől gozók megtalálják számításaikat és munkájuk eredményeként nagy jövedelemhez jutnak. Miltner József, a sombereki Béke tsz tagja a palotabozsoki gépállomás traktorvezetője eddig 10.260 forintot vett fel a gépállomástól és a termelőszövetkezetnél 353 munkaegységet teljesített, amelyre 20 mázsa terményt kapott. Termelőszövetkezeteink nagyobb követelményeket támasszanak a gép állomások munkájával szervben, a gépállomások traktorosai, agronó- musai, gépészei, igazgatói és politikai helyettesei, minden erejüket vessék latba azért, hogy a termelőszövetkezetekben a termésátlagok növekedjenek és szövetkezeti tagságunk magas jövedelemhez jusson. lőszövetkezeti úton, a kitűzött közös cél, a jólét és a magasabb élet- színvonal felé. A feladatok végrehajtásában és a felsorolt hibák kiküszöbölésében mellettünk áll nagy pártunk és dicsőséges munkásosztályunk és példát mutatnak nekünk a Szovjetuniótól kapott gazdái? taDasztatatok. A termelőszövetkezeti mozgalmunkban fennálló hibák kijavítása kében valamennyiünknek össze kell fognunk és közös erővel a lemaradt és meglazult termelőszövetkezeteket támogatni és megsegíteni, hogy ezek in iné! előbb felzárkózhassanak az élenjárók közé A> előttünk álló legfontosabb feladat' termelőszövetkezeteink termésének emeléséért, a megerősítésért és a nagyobb jövedelemért az őszi mezőgazdasági munkák azonnali, ke- sedelem nélkül való elvégzésé t , A termelőszövetkezeteinkben h'vf1 Irány osságok kiküszöbölésére és a* e óttünk álló feladatok végrehajt“' -ára elengedhetetlen feltétel, hojí/ a közős harcba bevonjuk a termete" s óvetkezet egész tagságát, nogv a tagság szeresse és magáénak érezze fl. termelőszövetkezetet és gazjla mód jára dolgozzék benne. Ha< a #tanácskozás tapasztalatai alapi8” harcba indulunk, meghiúsítjuk a ellenség mesterkedéseit, nem séges, mi győzünk és ezzel biz^ sítjuk a jólétet és a magasabb d®1 [Folytatás a 4. oldalon.) Tervszerű jövedelmező gazdálkodással a jólétért Gépállomásaink munkája csak akkor lesz igazán értékes, ha lényegesen megjavul a traktorosok munkájának minősége Közös erővel a hiányosságok felszámolásáért, a szövetkezetek megerősítéséért, az őszi munkák sikeréért
