Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-26 / 226. szám
1953 SZEPTEMBER 28 NAPLÓ S A gazdagság, a jólét úíján Nagy lehetőségek állnak a heremendi Dózsa tsz tagjui előtt is a jövedelem emelésében Biztosítsuk az állatok jó átteleítetését! A heremendi Dózsa tsz 1950-ben alakult. Alig négy éves működésük alatt sok-sok munkával, nehéz küzdelemmel, komoly eredményeket értek el. Ma már 432 sertés, 108 szarvas marha, 115 darab baromfi és 36 ló boldog tulajdonosai a Dózsa tsz tagjai. Az első években nemcsak a takarmányhiány nehézségeit kellett le- küzdeniök, gondoskodniok kellett megfelelő istállókról, fiaztatókról, hogy elhelyezhessék a gyorsan szaporodó állatállományt. Megkezdték az építkezést. Kaptak kölcsönt is az építkezéshez, de nagyrészt saját erőből építettek 38 ló befogadására három istállót, 82 férőhelyes szarvas- marha istállót, 400 férőhelyes süldő szállást, 34 anyakoca részére sertés- fiaztatót, 500 férőhelyes baromfitelepet, kutakat, silógödröket és ki tudná elsorolni, hogy még mi minden „apróságot“. Néhányan feleslegesnek tartották ezt a nagy építkezést, azt mondták, „mindenük rámegy és nem lesz osztalék“. Mégis lett osztalék. Munkaegységenként ezévben két kiló búzát, két kiló takarmánygabonát, egy kiló burgonyát, osztottak ki, pénzben pedig 4.50 forint jutott. Úgy számolnak, hogy kukoricából és répából két-két kiló, cukorból öt deka jut minden munkaegységre és még egy kiló búza. Ezenkívül minden 100 munkaegységre egy liter olajat mérnek, a készpénzrészesedésről pedig a zárszámadáskor tudnak bővebbet mondani. Segítség a magasabb jövedelemért A Dózsa tsz tagjai átlagosan eb ben az évben 60—400 munkaegységet szereztek. Van olyan család is, amely közel jár az ezerhez és sok az olyan család, mint Juhász Józsefék, akik ketten 696 munkaegységet szereztek A jó munka jutalmául eddig hazavittek 13.92 mázsa búzát (és még 696 kilót kapnak), ugyanennyi takarmánygabonát és ezután kapnak 13.92 mázsa répát, 348 kiló cukrot és közel hét liter étolajat. Államunk sok-sok támogatást ad a termelőszövetkezeteknek és ha eddig a nehézségek ellenére ilyen jövedelemben részesedtek a tagok, ez után még többet várhatnak, mert nagyobb lehetőségük van az anyagi jólét emelésére. Nincs olyan tagja a szövetkezetnek, aki ne várná, hogy legalább minden hónapban készpénz-előleghez jusson. A sorozatosan megjelenő párt- és kormányhatározatok éppen ennek megvalósítását segítik elő. Például, hogy a termelőszövetkezetek jövőévi élőállat, tej, tojás- és baromfibeadási kötelezettsége 30 százalékkal csökken, hogy a terménybeadás 25 %-kal lesz alacsonyabb, a borbeadási tervet pedig 50 százalékkal csökkentik, — mind-mind a szövetkezeti tagok boldogabb, gondtalanabb életét segíti. Nagyjelentőségű az a határozat is, amely előírja, hogy a tsz tagjainak sem bort sem tejet nem kell beadniok a háztáji gazdaság után. Határozat jött arra is, hogy a tsz nőtagjainak 1953 október l-től szülés esetén az első gyermek után 500 forint, a második és minden további gyermek után 400 forint anyasági segélyt kell folyósítani és a tsz tagok betegszállítását ingyenessé kell tenni. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is segíti államunk, de a szövetkezetek dolgozóit, — köztük a beremendi tsz tagjait is olyan kedvezményekben részesíti, amilyenekre még nem volt példa a szövetkezetek életében. Nagy a segítség, de világos, hogy ez egye dűl nem biztosítja, hogy a tagok életszínvonala „magától“ emelked jen, hogy egyre több terményt, állati terméket és készpénzt tudjanak ki osztani a megszerzett munkaegysé gekre. A kormányintézkedéseknek akkor lesz meg az igazi hatásuk, ha nyomukban többtermelés lesz, ha a kukoricát nem egyszer, vagy egyszer sem kapálják, hanem háromszor, négyszer, ha nem november vegei? húzódik a vetés, hanem idejében elvetnek. ha minden istállótrágyát fe használnak a termés fokozására e; alkalmazzák az új agro- és zootech nikát. Az a helyes, ha nemcsak a tsz elnöke töri a fejét, hogyan le hét többet termelni, több terményt és pénzt biztosítani egv munkaegységre. hanem a szövetkezeti Is. A tsz vezetőinek pedig meg kei hallgatniok a tagság javaslatait es ha azok beválnak, fel kell karolniok és alkalmazniok. . . , A beremendi szövetkezet tagjainak igen kedvező feltételeik vannak jövedelem emelésére, mind a növény termesztésben, mind az állattenyesz- ben. Jelentősen emelhetnék peldau az egy munkaegységre eső részesedést a kertészet fejlesztésével, Idén 15 holdon termeltek paprikát, paradicsomot, káposztát, dinnyét és különböző konyhakerti növényeket. Nyolc holdon már az öntözést is bevezették és ez a terület bőven meghozta gyümölcsét. Amíg az 1800 négy szögöl öntözött területről 110 mázsa paprikát értékesítettek, addig a két hold száraz kertészet csak 47 mázsa paprikával jutalmazta a tsz tagok munkáját. Kocsis István elvtárs pedig, a tsz elnöke arról beszél: „Lé nyegében csak a nyolc hold öntözéses kertészet fizetett, mert a többi ferületen az árvíz is kárt okozott és a dinnye meg nem sikerült. így azt ehet mondani, hogv a nvolc hold öntözéses kertészet 80.000 forint jövedelmet hozott.“ „Indokok“, amelyek a tájékozatlanságból fakadnak Tízezer forint bevétel holdanként. Ez igen, ez hálásan megfizette a tsz tagok munkáját, érdemes vele foglalkozni. Minden tagnak ez a véleménye, mégsem látni azt az igyekezetei, hogy mind a 15 hold kertészeten bevezessék az öntözést. Indokokat sorakoztatnak fel, hogy miért nem. Ilyen indokok: „Nincs munkaerő“. „Nagy lesz az adósság“. „Nem tudjuk még hányán lépnek ki“. Ezek az „indokok“ egyben választ is adnak hogy miért nem akarnak öntözéses kertészetet a Dózsa tsz tagjai. Azért mert nem ismerik eléggé a párt- és kormányhatározatokat. Maga Kocsis elvtárs az • aktatáskájában hordja azokat az újságokat, amelyekben megjelentek a fontos határozatok. Közülük néhány mégis ismeretlen Kocsis elvtárs előtt. Nem tudta például, hogy öntözőtelep és halastó építésénél — ha azt a termelőszövetkezet tagsága maga építi — a tervezés, a műtárgyak megépítésének, valamint a műszaki irányítás költségeit az állam viseli, továbbá a termelőszövetkezet az elvégzett föid- munka minden köbmétere után — a munkaegység részesedés növelésére és egyéb kiadásokra — 3.75 forin’ állami támogatást kap. visszafizetés1 kötelezettség nélkül. A beremendi tsz-ben legalább 2000 köbméter földet kellene megmozgatni a 15 holds kertészet létesítéséhez. Ez azt jelenti, hegy 7.500 forint állami támogatást kapnának visszafizetési kötelezettség nélkül. Kevés a munkaerő? A miniszter- tanács határozatot hozott; ha iiven esetben a tsz állami vállalattal akarja megépíttetni öntöző telepét, vagv halastavát, a teljes vállalati kivitelezés költségeire hosszúlejáratú hiteit kell folyósítani, amely összeget 17 év alatti!) kell visszafizetniök. A tsz tagjai maguk is láthatják, érdemes elgondolkozni ezen, hisz alig kell be fektetés az öntözéses kertészet oevezetéséhez és egész nyáron, kora tavasztól késő őszig pénzelhetne« belőle. Azután nagy lehetőségük van gyümölcsös telepítéséhez is. Az elmúlt évben öt holdat betelepítettek szilvafacsemetékkel, erre az évre pedig 25 hold gyümölcsös telepítését vették tervbe, de most már erről is le akarnak mondani. A múlt télen 17 tag el is végezte a tanfolyamot és mór akkor nagy kedvük volt a gyümölcstermesztéshez. Az oltvány sem lehet probléma, mert van a szövetkezetnek. Ha nem lenne, az állam ingyen bocsátana rendelkezésükre. Egy munkaeeyoÉgnél 10 forinttal emelhetik a jövedelmet ben is legyen bőven pénzjövedelme." Államunk segít a termelőszövetkezeteknek abban, hogy állatállományukat jövedelmezőbbé tehessék. Az, hogy 30 százalékkal csökkent a tejbeadási kötelezettség, — a Dózsa tsz tagjainak azt jelenti, hogy jövőre 7.650 liter tejjel kevesebbet kell beadniok, mint ebben az évben. Ezt a mennyiséget szabadpiacon értékesíthetik és ha három forintos áron számoljuk, 28 ezer forintot jelent. De ha nem akarják eladni, akkor is sokat jelgnt, mert több tejet kaphatnak a tagok. Azonban a legegészségesebb az — és ez is a cél, — ha tsz-tagok maguk tartanak egy tehenet a háztáji gazdaságukban. — Üszővásárlásra 1953. október l-től 2000 forint hitelt biztosít államunk a tehénnel nem rendelkező szövetkezeti tagok részére, amelyet öt év alatt kell visszafizetni. Ezután már nem okoz nagy gondot a takarmányozás sem, mert a termelőszövetkezetnek úgy kell elkészítenie termelési tervét, hogy abban benne legyen a háztáji állatállomány részére szükséges takarmány is. Egy jó tehén, naponta ad 10 liter tejet. Mondjuk csak 240 nap lehet fejni, mert közben ellés előtt elapaszt, utána pedig a borjúnak kell a tej, de így is 7440 forint bevétele van minden évben a tehéntartó tsz- tagnak; ha három forintos áron rtékesíti a tej literjét. A Dózsa tsz állatállománya igen szép. Azonban nem hoz olyan jövedelmet, mint amilyen kellene, mert négy és fél, öt liter a fejési átlaguk. Takarmányuk van bőven: öt vagon széna, nyolc vagon takarmányszalma, hat vagon abraktakarmány és 1500 köbméter silótakarmányt készítenek. Az alacsony fejési átlag oka az, hogy semmi új módszert nem alkalmaznak az állattenyésztésben. Ha bevezetnék az egyedi takarmányozást, a háromszori fejést, többszöri itatást, mesterséges bor júnevelést, lényegesen több osztalékot tudnának adni munkaegységenként és minden hónapban adhatnának készpénz-előleget. Jelenleg egy tehéntől évente 1500—1600 liter tejet fejnek. Ha az új módszerek bevezetésével csak 500 literrel fejnének többet egy-egy tehéntől, ez a 32 tehénnél 16 ezer liter többlettejet jelentene, ami 48 ezer forintot tesz ki. Ne tűrjék az ellenség agitációját Az állatállomány fejlesztésének i lapja a takarmány biztosítása. A tavalyi aszályos esztendőben nem tudtunk állatainknak megfelelő mennyiségű takarmányt biztosítani, aminek hatását még most is érezzük különösen a hús- és zsírellátásban. Rajtunk a sor, hogy ezt a hiányt mielőbb felszámoljuk. Termelőszövetkezeteink, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink nem nyugodhatnak meg abban, hogy „idén nem gond a takarmány, mert termett sok széna." Ez azonban nem elég, szükség van a neiivdus takarmányra is. Silótakarmányt kell készíteni min den termelőszövetkezetben és lehetőleg minden egyéni gazdának. Silózással értékesebbé, táplálóbbá tehetjük azokat a növényféleségeket is, amelyeket másként nem szívesen fogyasztanak az állatok. A silótakarmányt szívesen fogyasztja a szarvas- marha, juh. sertés és baromfi is; növekszik tőle az állatok hozama, több hús. zsír, tej és egyéb állati termék kerülhet forgalomba. Kormányunk a silózásnál is segíti a falvak dolgozóit: kölcsönt biz tosított silóépítésre. Eddig a megye területén 23.800 köbméter silógödör építésére kértek kölcsönt a termelő- szövetkezetek és egyénileg gazdálkodók. Ez a kiutalt pénzmennyiségnek csak a felét teszi ki, tehát van még lehetőség a kölcsön felvételére. A silózást nem szabad halogatni — együtt kell azt végezni az őszi munkákkal. Itt az ideje, hogy mindenütt besilózzák a kukoricaszárat, a répaszeletet, a napraforgó tányért, az útmenti füveket és a többi takarmánynak alkalmas növényeket. Ahol a tavalyi évben elegendő silót készítettek, ott nem volt gond az állatok áttcleltetése. A mágocsi Rákosi termelőszövetkezet tagjai igen helyesen eddig 750 köbméter silót készítettek. A tagság tudja, hogy a több siló, több húst, zsírt, nagyobb jövedelmet biztosít, így számolnak a sombereki Béke tsz-ben is, ahol 670, a palkonyai vien Ce-tung tsz-ben, ahol 450 köbmétert tesz ki a már elkészített siló mennyisége. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem minden termelőszövetkezetben tanultak a tavalyi tapasztalatokból, mert a meglévő silógödrök megtöltése sem megy megfelelő ütemben. A megyében eddig 24 ezer köbméter silót készítettek, amelyből 23.500 a termelőszövetkezeteknél és 500 az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál van. Ez a mennyiség kevés és találunk olyan termelőszövetkezeteket, mint a szalatnaki, csikóstöttősi és gödrei, ahol nem törődnek a silózássaL A számos helyen megtalálható nemtörődömség, túlzott optimizmus az oka annak, hogy a megyei silózási terv teljesítése mindössze 7.25 százalékra áll. Meg kell gyorsítani a silóépilést, a si ók megtöltését. A tanácsoknak az eddiginél szélesebb körű felvilágosító munkát kell végezniök, főleg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok között, hogy mennyi többletjövedelme származik mindenkinek, aki silót készít. E téren különösen a sellyei és szigetvári járásokban kell jobb munkát végezniök a tanácsoknak, mert — mint Somogyhárságy környékén — a kicsépelt napraforgó tányért kihordják az utak mellé és otthagy ják rothadni. A téli takarmány biztosításakor az ország hús, zsír, tej, tojás ellátásáról van szó. Az állatállomány jó átteleltetése minden termelőszövetkezet és egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt érdeke. Többet termel — jobban él Kalapos lános traktoros Kocsis elvtárs elmondia, hogy neki csak 33 termő almafája van a 800 négyszögöl területen és az elmúlt évben is 25 mázsa almát szedett le róla. Ha a beremendi tsz csak 10 holdat ültetne be almafával, ?z kilónként 3.50 forintos áron számolva is közel 170 ezer forinttal emelné jövedelmüket. Ha megnézzük azt, hogy a nyolc hold öntözéses kertészetből 80 ezer forint volt a bevételük, akkor a 15 hold kertészet évente legalább 150 ezer forint készpénz bevételt biztosítana. A szövetkezet tagjai ebben az évben összesen 32 ezer munkaegységet teljesítettek, ami azt jelenti, hogy munkaegységenként kerek 10 forinttal több jövedelemhez jutnának. Juhász József családja — aug. 31-ig 696 munkaegységet teljesített, 6.960 forinttal több pénzt kaphatna zárszámadáskor. De a kertészeten és gyümölcsösön kívül is lehet növelni a tagok jövedelmét, ha az eddiginél is komolyabb gondot fordítanak az állattenyésztésre. „ügy kell dolgoznia a termelőszövetkezetnek, hogy a növénytermeléséből, állattenyésztéséből —. különösen az utóbbiból — évközA hatalmas lehetőségeket felismer te az ellenség és tudja, hogy egyedül a szövetkezeti gazdálkodáson keresztül találhatják meg boldogulásukat a dolgozó parasztok. Ez nem tetszik a beremendi kulákoknak és egyéb ellenséges elemeknek sem. Éppen úgy, mint másutt, sok helyen a megyében azon próbálkoznak, hogy szétzüllesszék a szövetkezetei: a tsz-tagok boldogulására törnek. Dörögdi András vitéz-csemetének nagy része van abban is. hogy eddig semmi új módszert nem alkalmaztak az állattenyésztésben, mert őt küldték el a tengelici tsz- be a látogatókkal és hazajövetele után legjobban ellene beszélt az új módszerek alkalmazásának. Most azt híreszteli, hogy „nem érdemes dolgozni, mert úgyis feloszlik a tsz" és ő nem is dolgozik már. Ennek nyomán Illés Lajos tsz-tag így beszél: „A kukoricát betakarítani... én is elmegyek, de vetni már nem." Ezt nemcsak Illés Lajos, hanem a tsz egy tagja sem teheti meg Az őszi vetés és betakarítás befejezéséig azoknak a tagoknak is részt kell venniök a közös munkában, akik a jövő gazdasági évben nem akarnak tsz-tagok maradni. Az ellenség természetesen azt akarja, hogy egy tag se dolgozzék, de az ilyen híreszteléseket kemény kézzel széjjel kell zúzni. Az ellenség által megtévesztett becsületes tagoknak pedig meg kell magyarázni, a határozat szerint nekik is részt kell venniök a betakarítási és vetési mun kákban. — Ez most a legégetőbb feladat és erre kell mozgósítani a szövetkezet minden becsületes tagját. „A szövetkezeti mozga'om minden hívének meg kell értenie, hogy a szövetkezeti mozgalom egységet alkot, s mindegyikünknek felelősséget kell éreznünk azért, hogy ez a mozgalom erősödjék és virágozzék". A beremendi Dózsa tsz becsületes tagjai is bátran verjék vissza az ellenség hazudozásait, ismertessék a vezetők, a népnevelők a tsz előtt álló hatalmas lehetőségeket. Biztosak lehetnek afelől, hogy pártunk és kormányunk mellettük áll, őket segíti a virágzó, boldog élet megteremtésében. Lipóczki József Uj üzemi és lakóépületek sora mutatja a patotabozsoki gépállomás évről évre szépülő életét. Erről a szebb és jobb életről adnak számot a gépállomás ialitáblá ján szereplő munkaeredmények és az ennek meglelem keresetek is. A Szabadságharcos- traktorosbrigád az új kormány Programm meg jelenése utáni napon versenyre hívta a gépállomás brigádjait. E csapat kiváló tagja Kalapos János traktoros. Egyike annak a 18 élenjárónak, aki már beíejezte 1953 évi tervét éff nagy része van a gépállomás szép ered ményeiben. A gépállo más rövidesen teljesíti 1953. évi tervét. Kalapos János léiévé még a sombereki Bé ke tsz kocsisa volt. — Ahogy hozta, vitte a?, üzemanyagot, gyakran elnézte Miltner Jó zseíet, a gépállomás legjobb traktorosát. — Megtetszett neki a szép munka a jó kereset. Elhatározta: 6 is jelentkezik a gépállomáson traktorosnak. á- jusban levizsgázott és a nyári idényben „G- 35.‘‘ gépén már „ leg- jobbakka-t együtt küzdött a gépállomás feladatainak teljesítéséért. A nyári idényben 146 munkaegységet szerzett és több, mint hétezer forintot keresett. Csupán gabonából 13 mázsát kapott előlegként a csonortból. Eav havi fizetéséből legutóbb felöltözött az egész család, otthonuk ba pedig rádió került. Eredményeit szorgalmának köszönheti és annak hogy nagyon szereti gépét. Elsőnek csatlakozott a gépállp- máson a ,.melegkor- mányváltásl'-hoz. Műszak végén váltótársával együtt gondosan ápolja gépét Ha látja, hogy valahol javításra van szükség, az alkatrészt szerszámot ide jében elhozza a brigádszállásról. Gépe sohasem áll javítás miatt'. Munkája megkezdése előtt gondosan felméri a megmunkálás ra váró földterületet és az üres járatokat a fordulók jó beosztásával csökkenti. Az őszi talajmüvelés megkezdésekor új harcba lendültek a Szabadságharcos brigád tagjai, Kalapos János vállalta: még jobb munkával segíti csapatát ahhoz, hogy az őszi munkában élenjárjon és megkapja a legjobbnak megígért fürdőszobafelszerelést a brigádszállásra. Nagy része van abban, hogy a Szabadságharcos brigád az őszi munkák elvégzésében eddig a legjobb. Szeptember második dekádjában <3. 35-ös traktorjaikkal a terv szerintf 234 normálhold helyett 364 normálholdon készültek el középkötött talajon p megmunkálással. A brigád legjobb traj, torosát: Kalapos Jánost még egy cél serkenti: őszi keresetéből valóra akarja váltani régi álmát: háztáji gaz. dasága számára tehenet vásárol. Levél: Nem marad'iat egy hoM fijld sem vetetlen Nagy segítséget, buzdítást jelentenek Vásárosdombón is a kormány intézkedései. Nagy segítség a jövedelemadó 15 százalékos csökkentése, az adóhátralékok csökkentése, a beadási kedvezménye« Sok hibát is kijavítottak a kormány programmja után megjelent intézkedések. Nálunk portás Nagy Ferenc is fellebbezett adója ügyében. Bement a tanácsházára és ügye 10 perc alatt elintéződött. Panasza az vo’t, hr gy neki az állatok összeírásakor nem volt lova és mégis felvettek nála egy pár lovat, hogy „majd úgy is vesz“, ö azonban nem lovakat, hanem éves csikókat vett, ami után nem jár fogatadó. Ezenkívü’ több. mint egy éve fizetett „mellékneve“ után is jövedelemadót. Ugyanis az adóhatóság úgy gondolta, hogy vs a- hol portási minőségben teljesít szolgálatot. Végül a tanács gazolta, hogy ő nem portás sehol, csak megkülönböztetésül használják a „portás előnevet“, mert a faluban van még egy Nagy Ferenc. Nagy Ferencnek eltörölték a fogatadót, a portássá g után fizetett jövedelemadót. A kettő együtt 1000 forintot jelen* neki. Az árcsökkentés is sokszáz forint megtakarítást jelent minden dolgozónak. Ezzel sem ért véget a dolgozókról való gondoskodás. Nagy segítséget jelent az is, hogy 17 liter olajat kapunk egy mázsa napraforgó u'.mt,. Sokkal kevesebb zsírra lesz szükségünk, bár ha akarjuk, az olajat szappanra is becserélhetjük. Érdemes lesz jövőre elvégezni a napraforgó pótbeporzását is, amit eddig nem teltünk. Ha pótbeporzással csak 50 kilóval több termést érünk el, egv holdon — ennél jobb napi kereset nincs. Nagy segítséget kapott a dolgozó parasztság az apró magvak kicserélésénél is. Azelőtt ezért a munkáéit órabért fizettünk. Egyforma volt a bér, ha jól, ha gyengén fizetett a heremag. Tavasszal 23 kiló heremag kicsépeléséért 50 forintot fizettem a gépállomásnak, most pedig 27 kiló lucernamag elcsépléséért csak 17 forintot. E sok segítség után nekünk még lobban kell dolgoznunk: Vásárosdom hón sem maradhat egy hold föld sem vetetlen. Gazdag Ferenc egyénileg gazdálkodó Vásárosdombó,
