Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-27 / 200. szám

2 NAPLÓ 1953 AUGUSZTUS J* Áz OSZSZSZK Legfelső Tanácsának ülésszaka A minisztertanács határozata az 1953. év őszi betakarítás, vetés, trágyázás és mélyszántás előkészítéséről és végrehajtásáról (A határozat első részét a lap szerdai számában közöltük) Trágyázás A termésátlagok fokozása érdeké­bert tovább kell növelni a trágyázott területet és nagymértékben javítani kell a trágyázás minőségét. 1. A nehézipari miniszter gondos­kodjék arról, hogy az év második felében 1715 vagon pétisót, 3611 va­gon megfelelően szemcsézett szuper­foszfátot és 1600 vagon porszuper- foszfátot gyártsanak és annak leszál­lítása november 15-ig megtörténjék. 2. A minisztertanács az állami gaz daságoknak előírja, a termelőszövet­kezeteknek, valamint az egyéni ter­melőknek pedig javasolja, hogy az istállótrágyázást az alábbiak szerint hajtsák végre: a) ' November 30-ig a rendelkezés­re álló összes istállótrágya felhasz­nálásával a szántóterületnek leg­alább 20 százalékát trágyázzák meg. Az istállótrágyázás legnagyobb ré­szét végezzék el szeptember 15-ig. A kihordott trágyát azonnal szét kell teregetni és alá kell szántani. b) Az istóllótrágyát elsősorban a repce, a keveréktakarmányok, gya­pot, cukorrépa, kender, fűszerpapri­ka, dohány, burgonya és a kukorica alá használják fel. 3. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és az állami gazda­ságok minél nagyobb területen vé­gezzék el a nyárvégi és őszi szántá­sok előtt a műtrágyák kiszórását. a) Műtrágyát elsősorban a szer­ződéssel termelt növények alá hasz­náljanak. Ezenkívül a rendelkezésre álló foszforműtrágyát az őszi kalá­szosok és burgonya, a nitrogénmű­trágyát az istállótrágyázásban nem részesített — nitrogénben szegény — talajokon használják fel. b) Minél nagyobb mértékben (tér­jenek rá a házilag szerves trágyá­val szemcsézett foszfortrágya alkal­mazására. 4. Az egyéni termelők a műtrá­gyát a földműyesszövetkezeteknél szerezhetik be. Őszi mélyszántás A tavaszi vetésű növények termés­hozamának fokozása érdekében a betakarítás után minél rövidebb idő alatt el kell végezni az őszi mély­szántást, elsősorban előhántós eké­vel. 1. A termelőszövetkezetek, az egyé ni termelők és az állami gazdaságok az őszi mélyszántást — a gyapot alá szeptember 30-ig, — az összes egyéb ipari növények alá október 31-ig, a többi tavaszi vetésű növény alá pedig november 30-íg végezzék el. 2. Az őszi mélyszántást a termelő­ura azzal a szándékkal uta­zott Moszkvába, hogy be­iratkozik az orvoskorra. Senkinek sem vallotta volna be azonban, hogy csupán Rena kedvé­ért döntött az orvosi pálya mellett. Rena a háború alatt került Orszk- ba. Egy iskolába jártak ott és Rena már az ötödik osztálytól kezdve ar­ról a napról álmodozott, amikor fel­veheti majd a fehér köpenyt és be­lép a gyermekgyógyászati poliklini- ka ajtaján. Moszkvában aztán, amikor már Rena nem volt mellette, elfogta Jurát a tétovázás. Naponta többször is bement az orvoskarra, hallgatta a felvett hallgatók beszélgetését, ol­vasta az egyetem programmját és még mindig nem adta be a felvételi kérvényt. Az lett aztán a vége, hogy betelt a felvételi létszám, Jura pedig el­utazott Leningrádba. Elutazása előtt táviratot kapott a lánytól, amelyben arról értesíti Ju­rát, hogy felvették a minszki orvos tudományi egyetemre és most azon izgul, sikerül-e a dolog a fiúnak is. Ezideig Jura semmit sem válaszolt a táviratra, dehát mit is válaszolha­tott volna, mikor ismét egy újabb egyetem kapuja előtt állt s most sem tudta, ez-e az a kapu, amelyen ke­resztül az életbe kell lépnie. A politechnikai intézet folyosó­ján sokan álltak. A felvételi bizott­ság asztalánál egy lány ült és papír­lapokat rendezgetett. A sarokban egy fotelben idősebb férfi újságot olvasott. — Melyik karra megy, elvtárs? — kérdezte a lány hivatalos hangon. . — Én? — torpant meg Jura és bizonytalanul felelte: — az építész- mérnökire. Az idős ember felnézett újságjá­ból és mosolygott: , — Es miért éppen az építészmér­nökire? szövetkezetek és az állami gazdasá­gok lehetőleg teljesen géppel, leg­alább husz-huszonöt cm mélyen, az egyéni termelők legalább 18 cm mé­lyen, minél nagyobb területen trak­torral végezzék. Azokon a területeken, ahol az el­múlt évben végzett mélyszántás nem érte el a fenti mélységet — a vé­kony termőrétegű talajok kivételé­vel a múlt évinél két-három cm-rel mélyebben kell az őszi mélyszántást elvégezni. 3. Az őszi mélyszántás elvégzése alól kizárólag a vízállásos, ártéri, szódás, szikes és futóhomokos tala­jokra — a járási tanács végrehajtó­bizottsága adhat felmentést. 4. Az őszi betakarítási, vetési, trá- gyázási és mélyszántási munkák vég­rehajtásának ütemét és végső határ­idejét az országos határidőkön belül a megyei, a járási és a községi taná­csok a végrehajtási tervben álla­pítják meg. Az állami gazdaságok­ban az illetékes termelési igazgató­ságok állapítják meg a határidőket. 5. Az őszi mélyszántás minőségé­ért a megyei és járási tanácsok, va­lamint a gépállomások és az állami gazdaságok agronómusai felelősek. III. Az őszi mezőgazdasági munkák el­lenőrzése 1. A minisztertanács felhívja a föld művelésügyi minisztert, hogy az őszi mezőgazdasági munkákra való fel­készülést a gépállomásokon és az állami gazdaságokban szeptember 1—10 között ellenőrizze. A gépállo­mások felkészültségének ellenőrzésé­ben vegyenek részt a megyei és já­rási tanácsok is. A gépállomások ag­ronómusai és a járási mezőgazdasági osztályok dolgozói szeptember 10-ig keressék fel a termelőszövetkezete­ket és adjanak segítséget az őszi mezőgazdasági munkákra való fel­készüléshez. A minisztertanács felhívja a mi­nisztereket és a helyi tanácsok vég­rehajtóbizottságainak elnökeit, hogy Moszkva: A Nemzetközi Diák­szövetség által összehívott III. Díák- Világkongresszusra Alekszej Rapo- hin vezetésével elindult Varsóba a szovjet küldöttség. A harminctagú szovjet delegáció Moszkva, Lenin­grad, valamint Ukrajna, Azerbaj­dzsán, Kazahsztán, Üzbekisztán, Lett­ország, Észtország és más szovjet köztársaságok küldötteiből áll. * Newyork (MTI): Az amerikai lap­kiadók társasága Basil L. Walters­Jura egyik lábáról a másikra állt s hallgatott. — Hová való? — érdeklődött to­vább az idegen férfi. — Orszkba. — Orszkba? — erre a férfi le­tette az újságot, — és mégis építész- mérnök akar lenni? — Dehát miért csodálkozik ezen? — Kedves fiatalember, ha maga tudná, mennyi szép pálya létezik még az építészeten kívül, biztos va­gyok benne, maga is csodálkozna azon, ha egy orszki fiatal mégis az építészmérnöki pólyához ragaszkod­nék ... Tudja maga fiatalember, ho­gyan készítik a nikkelt? — szegezte Jurának a váratlan kérdést az ide­gen. — Nem tudom... — dörmögte Jura. — A nikkelt úgy készítik... — kezdett beszélni az idegen férfi s Jura akaratlanul is elragadtatva hallgatta. Sohasem hallott érdeke­sebb előadást a fém előállításáról. Húsz perc alatt végigment az öntő­műhelyen, látta, a kékes lángokat és majdnem fizikailag érezte, hogyan veszi tenyerébe a kész nikkel-leme­zek kissé érdes lapjait, amelyek tóm pafényű ezüstként csillognak ... — És mindez a maga szülővárosá­ban van, fiatalember, Orszkban. a „Dél-Urai Nikkel“-kombinátban. Ma­ga pedig építészmérnöknek akar be­iratkozni? vonat Orszkhoz közeledett. Szélesvállú szőke férfi és egy zöldruhás fiatalasszony sietve rendezgették el bőröndjeiket és türelmetlenül tekintgettek ki az ablakon. A szomszédjuk, aki üdü­lésből utazott hazafelé, már tudta róluk, hogy fiatal házasok és állan­dó munkahelyükre utaznak Orszkba. az őszi mezőgazdasági munkák vég­rehajtása során részesítsék dicséret­ben és jutalomban az élenjáró dol­gozókat és intézkedjenek azok fele- lősségrevonása iránt, akik az őszi munkák elvégzését szándékosan, vagy gondatlanságból késleltetik, vagy elmulasztják. 2. Az őszi mezőgazdasági munkák szervezett előkészítése és gyors vég­rehajtása érdekében a földművelés- ügyi miniszter gondoskodjék a nö­vénytermelési szakmai propaganda megerősítéséről. Az őszi munkák helyes megszervezésének és fejlett agrotechnikai módszereinek ismerte­tésére a propaganda minden eszkö­zét fel kell használni. A népműve­lési miniszter és a tanácsok népmű­velési szervei segítsék elő a dolgo­zók széleskörű felvilágosítását és mozgósítsanak a soronkövetkező fel­adatok végrehajtására. A gépállomási igazgatók felelősek azért, hogy a gépállomások teljes kapacitását pótszerződések kötésével kihasználják. Ezért jó tudatosító munkával biztosítsák, hogy a ter­melőszövetkezetek és a dolgozó pa­rasztság megismerje és felhasználja a gépi munkával nyújtott állami se­gítséget. A minisztertanács felhívja az agronómusokat, a kutató intéze­tek és szakoktatási intézmények dol­gozóit, hogy segítsék elő az élenjáró tapasztalatok fokozott elterjesztését. 3. A min’sztertanács felkéri a tö- megszerveze'eket: a DISZ-t. az MN- DSZ-t, a MEDOSZ-t és felhívja a mezőgazdasági állandóbizottsógokat. hogy az őszi munkák sikeréért nyújt sanak minél nagyobb segítséget a mezőgazdasági dolgozók széleskörű versenymozgalmának megindításához és fejlesztéséhez. A minisztertanács felhívja a ter­melőszövetkezetek tagjait, az egyéni termelőket, a helyi tanácsokat, az agronómusokat, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóit, hogy szorgalmukkal és jó munkájukkal biztosítsák a jövőévi magasabb ter­méseredményeket dolgozó népünk nagyobb kenyerét. nek. a társaság elnökének és James A. Wechslernek, a New York Post szerkesztőjének javaslatára 11 tagú rendkívüli bizottságot alakított az amerikai sajtószabadság ellen inté­zett támadások megvizsgálására. A bizottság felhívta a lapszerkesz­tőket, hogy tanulmányozzák a Mc- Carthy-féle szenátusi albizottságok kihallgatásainak anyagait és ebből szűrjék le a tanulságot arra vonat­kozóan, milyen mértékben fenyegeti a kormány a sajtószabadságot. — És mi a foglalkozásuk, ha sza­bad kérdeznem? — érdeklődött a bácsika: — Én orvos vagyok, ő pedig ko­hász, — felelte élénken a kis me­nyecske. — És hová kaptak kinevezést? — A „Dél-Urai Nikkel“-be és a gyermek ■ poliklinikára. — Á, szóval nikkeles! — élénkült fel az öreg s nagy buzgalommal rögtön magyarázni kezdte Jurának: — Én a kombinát alapításának nap­jától ott dolgozom. Hej, majd meg­látja, milyen gyönyörű a mi üze­münk! A fiatalok összenevettek: — Hiszen mi is orszkiak vagyunk, bácsi. Kívülről mi is ismerjük már az üzemet és alig várjuk, hogy újra láthassuk. z elektronizáló műhely ve­zetője, a Sztálin-díjas Jev- genyij Petrovics Petrov a műhelyirodába gyűjtötte össze a mű­szak csoportvezetőit. — Itt van a mi új mérnökünk, Jurij Alekszejevics Utkin, — mond­ta, — ismerkedjetek össze. Jura érezte a rászegezett fürkésző tekinteteket. Az elektronizálásnál megpörkölődött munkaruháju embe­rek mérlegelve, kissé tartózkodóan néztek rá. — Sztyepan Szemjonovics, mu­tassa meg Utkin elvtársnak a mű­helyt, — utasította Petrov a műszak munkavezetőjét, Klevcovot. Különös érzés fogta el ekkor Ju­rát. Elfogódottan nézett körül a ha­talmas termekben, tekintetével vé­gigsimogatta a gépeket, s pár szót beszélgetett is az emberekkel, leen­dő munkatársaival, leendő barátai­val. Az első napokban igen jól ment a Moszkva (TASZSZ): Augusztus 25- én Moszkvában, a Kreml palotában megnyílt az OSzSzSzK Legfelső Ta­nácsának ülésszaka. A küldöttek és az ülésteremben je­lenlévő vendégek lelkes tetszésnyil­vánítással fogadták az ülésre érke­ző G. M. Malenkovot, V. M. Molo- tovot, N. Sz. Hruscsovot, K. J. Voro- silovot, N. A. Bulganyint, L. M. Ka- ganovicsot, A. I. Mikojant, M. Z. Szaburovot, M. G. Pervuhint, M. A. Szuszlovot, P. K. Ponomarenkot és P. N. Poszpjelovot. Az ülésszak megvitatja az OSzSz­SzK 1953. évi állami költségvetésé­ről szóló beszámolót, valamint az 1951. és 1952. évi állami költségve­tés teljesítéséről szóló jelentéseket, jóváhagyja az OSzSzSzK Legfelső Tanácsa elnökségének rendeletéit. Az OSzSzSzK 1953. évi állami költ ségvetésről, valamint az 1951. és 1952. évi állami költségvetés telje­sítéséről Iván Fagyejev, az OSzSz­SzK pénzügyminisztere tartott be­szédet. Hangsúlyozta, hogy a szovjet emberek őszinte megelégedéssel fo­gadták az 1953. évi állami költség- vetésről és a mezőgazdasági adóról Berlin (MTI): A Szovjetunió kor­mánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége kö­zött Moszkvában létrejött megálla­podás. Nyugat-Németország közvéle­ményére is mély benyomást tett és megerősítette a lakosságnak a né­met kérdés gyors és békés rendezé­sébe vetett reménységét. Josef Wirth, volt birodalmi kan­cellár, a Németek Szövetségének el­nöke, sajtónyilatkozatában a többi között a' következőket jelentétte ki: „Azok a nyilatkozatok, amelyeket á szovjet kormány a Német Demo­kratikus Köztársaság kormánykül­döttsége előtt tett, biztosítják a né­met nép jogát gazdasági és politikai függetlenségre. A Német Demokrati­kus Köztársaságnak nyújtott hatal­mas^ gazdasági segítség olyan nagy­lelkű cselekedet, amilyenre eddig egyetlen nagyhatalom sem tudtá rá­szánni magát a legyőzött ellenféllel szemben. Most a németeken a sor, hogy megfeszítsék erőiket és meg­valósítsák hazánk újraegyesítését.'* A nehézipari minisztérium a Bá­nyász Szakszervezettel közösen a feb ruártól júliusig terjedő időszak ered­ményei alapján értékelte a szénbá­nyászatban a „szakma legjobbja" címért folyó verseny állását. munka: olyan jól, hogy Utkin úgy érezte, magától megy minden s ta­lán nincs is szükség a műhelyben a műszakvezető mérnök jelenlétére, Egyik nap azonban ijedten rontott be a műhelyirodába Szavosztyin, az egyik munkás: — Jurij Alekszejevics! Kijött a helyéből az egyik szivattyú! — Na, máris itt az első próba! — gondolta Jurij. Alig tudta visszatar­tani magát, hogy fel ne ugorjon az asztal mellől és ne rohanjon egyene­sen a rongálás színhelyére. Végre mégis nyugodtan szólalt meg: — És maga milyen intézkedést javasol? — Én? csodálkozott Szavosztyin. — Igen. Hiszen maga régi és ta­pasztalt munkás. Szavosztyin gondolkozott egy pil­lanatig és nyomban olyan furfan­gos módját javasolta a szivattyú­rendszerek átkapcsolásának, amely lehetővé teszi az eltörött szivattyú kicserélését, anélkül, hogy a ter­melést leállítanák. A rongálást helyreállították. Ugyan­aznap Jura véletlenül kihallgatta két munkás beszélgetését: — Hát ez a mi új mérnökünk ugyancsak nyugodt ember ... — Jó önuralma van, pedig még fiatal... Elgondolkozott Jura ezen a pár szón. Az egyetemen megtanulta a nikkelgyártás tudományát, mérnök lett, a vezetés, az emberekkel való bánásmód tudományát egyedül, s az életben kell megtanulnia. És úgylát­szik sikerülni fog ez is, mert lám, sikerült az első is. Ebben a pilla­natban talán boldogabbnak érezte magát, mint amikor először kezébe vette mérnöki diplomáját. szóló törvényeket, amelyeket nem­rég fogadott el a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának ülésszaka. A pénzügyminiszter közölte, hogy az OSzSzSzK 1953. évi állami költ­ségvetését az OSzSzSzK Miniszter- tanácsa 57.552,200.000 rubel összeg­ben terjeszti jóváhagyásra a Le£* felső Tanács jelenlegi ülésszaka elé. Az elmúlt évhez képest az emelke­dés 3.292,400.000 rubel. Az OSzSzSzK Minisztertanácsa a költségvetés összeállításakor a nép-.' gazdasági tervet tartotta szem előtt és a kormánynak azokból a rendkí­vül fontos intézkedéseiből indult ki, amelyek a szovjet nép jólétének to­vábbi emelésére irányulnak. Az .OSzSzSzK állami költségveté­sének sikeres teljesítése — mondot­ta beszámolója végén Ivan Fagyé* iev — előmozdítja a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya ál­tal kitűzött feladatok végrehajtását az ipar és a mezőgazdaság fejlesz­tése terén, a lakosság életszínvona­lának további emelése érdekében. Az OSzSzSzK Legfelső Tanácsa ülésszakának következő ülését aug, 26-án délelőtt tartják meg. Willi Agatz, a ruhrvidéki bányá­szok ismert vezetője, Németország Kommunista Pártjának képviselője­löltje, a párt Duisburgban megtar­tott választási gyűlésén ismertette a moszkvai tárgyalások eredményéi Agatz szavait a gyűlés részvevői nagy lelkesedéssel fogadták és„ hatá­rozatukban hangsúlyozták: Nyugat'' Németország dolgozói szeptember 8' án mindent megtesznek az Adenauer rendszer megdöntésére. Mariin Niemöller, a hesseni evan­gélikus egyház vezetője, a gummers- bachi templomban mondott beszédé­ben rámutatott: *V. ?•' — A német nép a Kelet és $£ú*. gat közötti térségben él. Meg keli találnunk az utat keleti szomszéda­inkhoz és meg kell velük egyeznünk jövőnkre vonatkozólag. — A német nép és Németország felemelkedésének kulcsa nem az áj* rafelfegyverkezés . és a háború, ha­nem a megegyezés és a béke —mon' dotta Niemöller. Fenntartási vájárok közül 1 . Tó­biás Ferenc (Komlói Szénbányászat' Tröszt). Elővájási vájárok közül 2. Bayer János (Pécsi Szénbánya V., Vasas- kerület). z egyik kétemeletes házban van Utkinék lakása. * könyvespolcon a tömör so­rokban álló könyvek feliratai ragy°8 nak, a dús levelű fikuszok alig érc*" hető nedves illata árad szét a.szobá­ban. Jura a lakás átformálásává1 kapcsolatban is megteszi a mag9 „technikai“ intézkedéseit. Beszerel két nappali fényű lámpát, hogy édesanyja,' Agrafena Jakovlena n® panaszkodjék a százas égő bántó f®' nye miatt. Esténként Utkinék egész családi8 ' együtt ül az ebédlőben. Szinte sza­bállyá vált, hogy teázás közben min­denki beszámol napi munkájára1:: Agrafena Jakovlena szeret beszél01 az elárusítási munka fontosságáról’ Hiszen minden vásárlónak más ®s ■ más kívánsága van. Itt aztán türek mesen meg kell hallgatni őket ®* udvariasan kell válaszolgatni. Rena is alig várja, hogy kis Pa­cienseiről beszélhessen. Gyakran d*" fordul, hogy egy idegen fiúcska b®' tegsége csaknem életfontosságú kér­déssé válik Utkinék családjába^ Agrafena Jakovlena már a küszöb­ről kérdezi: — Mennyi volt ma a láza a k'* Aljosának? ... Aztán mikor kifogynak az esemé­nyekből, elcsendesednek. Rena kirakja az asztalra az °x' vosi szakkönyvek vastag kötete'1’ Jura pedig elégedetten vágja fel 8 frissen érkezett kohászati füzeteket­Agrafena Jakovlena horgolásáyáj ölében ül az asztal mellett. Ujj8' között napról-napra nagyobb lesz 8 csipke. Pedig gyakran megáll Agr8' fena kezében a horgolótű. Elgondo'- kozva nézi a teáscsésze aranyoz0' peremét és boldogan felsóhajt: — De szép a mi életünk... ^e szép ,., G. Kalinovszkij­KÜLFÖLDI HÍREK A SZÜLŐVÁROSBAN A moszkvai mepállanodás Nyuqat-Hémetorszá qban is nagy reményeket és bizakodást keltett A szénbányászat é’enjáró dolgozói

Next

/
Thumbnails
Contents