Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-26 / 199. szám

NAPLÓ 1953 AUGUSZTUS 26 *0 A jövőévi gazdag termés biztosí­tása érdekében jó minőségben a kor­szerű agrotechnika felhasználásával, megfelelő határidőre kell elvégezni az őszi szántás-vetési munkálatokat. Emellett biztosítani kell a jó ter­mést ígérő kapásnövényeink hiány nélküli betakarítását is. E kettős feladat teljesítése egyik legfontosabb eszköz dolgozó népünk életszínvona­lának emelése érdekében. Az elmúlt évben a földművelés- ügyi minisztérium, a helyi tanácsok végrehajtóbizottsága elnökeinek, a termelőszövetkezetek vezetőségeinek, az állami gazdaságok és a gépá’lo- mások igazgatóinak jelentős része nem készült fel megfelelően az őszi betakarítás, vetés és mélyszántás állami terveinek teljesítésére. Nem mozgósították kellően a terme­lőszövetkezetek tagjait és az egyéni termelőket, a gépállomá­sok és állami gazdaságok dolgozóit, nem végeztek megfelelő felvilágosí­tó munkát, elhanyagolták az alapve­tő agrotechnikai módszerek széles­körű ismertetését és alkalmazását. A gépállomások és az állami gaz­daságok igazgatói nem használták ki megfelelően a rendelkezésükre ál­ló talajművelő és terménybetakarító gépeket. A megyék többsége kenyérgabona vetéstervét nem teljesítette és az elvetett kenyérgabona húsz százalé­ka megkésve került a földbe. Ebben az évben pártunk Központi Vezetőségének határozata és a kor- mányprogramm alapján a termelő- szövetkezetek és az egyénileg dol­gozó parasztok fokozott gépi segítsé­get, műtrágyát és jóminőségű vető­magot kapnak. A termelőszövetkezetek, az egyé­nileg dolgozó parasztok, a gépállo­mások és az állami gazdaságok fel­használva a számukra nyújtott segít­séget, a munka jobb megszervezésé­vel, a gépierő és az eszközök megfe­lelő kihasználásával végezzék el kellő időben és jó minőségben az őszi munkákat. Az őszi mezőgazda- sági munkák sikeres elvégzéséért fo­lyó harcban dolgozó népünk legyen éber, leplezze le és tegye ártalmat­lanná az ellenség mesterkedését, bár­milyen formában jelentkezzék is az. Az 1953. évi őszi termésbetakarí­tás, vetés, trágyázás és mélyszántás előkészítésére és végrehajtására a minisztertanács az alábbiakat hatá­rozza: / I. Az őszi mezőgazdasági munkák megszervezése Az őszi mezőgazdasági munkák jó végrehajtásának feltétele, hogy a me­gyei, a járási és a községi tanácsok, a termelőszövetkezetek, az egyéni termelők, a gépállomások és az ál­lami gazdaságok szervezetten készül- ienek fel a munkák végrehajtására. Ezért: • 1. A megyei, a járási és a községi tanácsok, valamint az állami gazda­ságok az őszi mezőgazdasági mun­kák elvégzésére szeptember 1-ig ké­szítsenek végrehajtási tervet. A végrehajtási tervben állapítsák meg: a) mekkora területen kell elvé­gezni az egyes növények termésének betakarítását, az egyes őszi vetésű növények vetését, valamint a trágyá zást és a mélyszántást. b) a munkák elvégzéséhez szük­séges kézi, fogat és gépi munkaerőt, c) a rendelkezésre álló erők figye­lembevételével a munkák ütemter­vé, d) azokat az agrotechnikai szabá­lyokat, munkaszervezési előírásokat és módszereket, amelyek a betakarí­tás meggyorsítását, a vetéseknek jó minőségben, az előírt határidőre tör­ténő elvégzését, a terméseredmények fokozását biztosítják. 2. A gépállomások őszi idényter­vük alapján szeptember 1-ig készít­sék el az egyes gépek menetirány­tervét. 3. A megyei és a járási végrehaj­tási terveket a tanácsok végrehajtó­bizottságai tárgyalják meg. A községi tanácsok szeptember 4- től 13-ig tartsanak tanácsülése­ket és ott ismertessék a dolgozó pa­rasztsággal a község őszi mezőgazda- sági munkáinak végrehajtási tervét. Vitassák meg a dolgozó parasztok­kal, hogyan lehet gyorsan és jómi­nőségben elvégezni az egész község határában az őszi betakarítást, a ve­tést, trágyázást és mélyszántást. A munkák előkészítésébe, megszerve­zésébe és ellenőrzésébe vonják be a mezőgazdasági állandóbizottságok tagjait és aktíváit. Az állandóbizottságok és aktíva hálózatuk versenyek szervezésével is mozgósítsák a dolgozó parasztsá­got az őszi mezőgazdasági munkák maradéktalan végrehajtására. A gépállomások és állami gazdasá­gok igazgatói a minisztertanács ha­tározatát és az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtási tervét a dolgo­zókkal termelési értekezleteken is­mertessék. 4. A minisztertanács javasolja a termelőszövetkezetik elnökeinek. A mírrszfertanács határozata az 1953. év őszi betakarítás, vetés, trágyázás és mé'yszántás előkészítéséről és végrehajtásáról hogy az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtására készítsenek egyszerű tervet és ezt közgyűlésen tárgyal­ják meg. Minden termelőszövetkezeti tag ismerje’meg az őszi mezőgazda- sági feladatokat és harcoljon azok sikeres végrehajtásáért. A gépállomások igazgatói és agro- nómusai adjanak a termelőszövetke­zeteknek messzemenő segítséget a tervek elkészítéséhez. A gépállomá­sok körzeti agronómusai keressenek fel minden hozzájuk tartozó terme­lőszövetkezetet és beszéljék meg az őszi mezőgazdasági munkák végre­hajtási tervét, együttesen jelöljék ki, hogy a termelőszövetkezet mely tábláin végeznek vetést, trágyázást vagy mélyszántást és ebből a gép­állomás milyen gépi munkákat vé­gez el. A gépállomások igazgatói szeptember 1-ig, minden termelőszö­vetkezetben állapítsák meg a ter­melőszövetkezetek gépi munka szük­ségletét és ehhez képest kössenek az éves gépi munka szerződés alap­ján az őszi mezőgazdasági munkák­ra kiegészítő megállapodást. 5. A gépállomások és az állami gazdaságok igazgatói kötelesek biz­tosítani, hogy az őszi munkák befe­jezéséig minden erőgép dolgozzék. a) A minisztertanács utasítja a kohó- és gépipari minisztert, hogy a gépállomások és az állami gazda­ságok részére megrendelt traktor- alkatrészeket a Vörös Csillag Trak­torgyár, az eke és vetőgép alkatré­szeket a Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár, a kormányleme- zeket, ekevasakat a Salgótarjáni Acélgyár, az eke és kapaszkodó csa­varokat a Csavarárugyár szeptember 10-ig folyamatosan bocsássa az elő­irt minőségben a földművelésügyi miniszter rendelkezésére. b) A gépállomásokon és az állami gazdaságokban a betakarításhoz, a vetőmag tisztításhoz, a talajművelés­hez és a vetéshez szükséges gépeket a földművelésügyi miniszter által előírt határidőig ki kell javítani. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a javításokat legkésőbb szeptember 5-ig végezzék el. A cséplésnél dolgozó erőgépek ki­javítását és karbantartását a hely­színen, a brigádszállásokon kell el­végezni. A gépek a kijavítás és kar­bantartás elvégzése után azonnal kezdjék meg és folyamatosan végez­zék az őszi munkákat. c) Az őszi betakarítási munkák meggyorsítására a gépállomások és az állami gazdaságok minél több gé­pet készítsenek elő. Elsősorban a cukorrépa gépi szedését fokozzák. A cukorrépaszedő gépeken kívül mi­nél több kiemelő és kormánylemez nélküli ekét állítsanak munkába. A termelőszövetkezetek cukorrépa te­rületüknek legalább harminc százaié kán, az állami gazdaságok pedig leg alább ötven százalékán cukorrépa szedését gépek segítségével végez­zék. Fokozottan készüljenek fel a nap­raforgónak kombájnnal való aratá­sára és cséplésére. A rizs aratásra minél több ara­tógépet és kombájnt készítsenek elő, emellett biztosítani kell a teljes ve­tésterület Maratásához szükséges ké­zi munkaerőt, hogy a betakarítást kedvezőtlen időiárás mellett is halár időre elvégezzék. Az őszi .silózási idényben a siló- töltőgépekkel egyenként legalább öt­száz köbmétert, a szártépőgépekkel pedig legalább ezer köbmétert kell silózni. d) A gépállomások az őszi mun­kák végrehajtása során adjanak nagyarányú gépi segítséget az új díj- szabályzat alapján a termelőszövet­kezetek és az egyénileg dolgozó pa­rasztok talajelőkészítési munkáiban. Ezért az őszi idényben a gépállomá­sok legalább 2,850.000 normálhold őszi talajmunkát és 460.000 kát. hold vetést végezzenek. c) A minisztertanács javasolja a termelőszövetkezeteknek és az egyé­nileg dolgozó parasztoknak, hogy az őszi mezőgazdasági munkák gyors és jóminőségű végrehajtása érdeké­ben a gépállomások gépeit minél nagyobb mértékben vegyék igénybe, használják ki azt a lehetőséget, ame­lyet az új díjszabályzat ad. A gép­állomások dolgozói keressék fel az egyénileg dolgozó parasztokat és kívánságukra kössenek velük szer­ződést a gépi munkák elvégzésére. 6. Az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtása során tovább kell erő­síteni a termelőszövetkezetek, a gép­állomások és az állami gazdaságok munkaszervezetét. a) Az állami gazdaságok a beta­karítást úgy szervezzék meg, hogy a brigádokon belül egy-egy munka­csapat a munkákat együttesen vé­gezze saját területén. A premizálás érdekében biztosítani kell, hogy a növényápolás során egy-egy dolgo­zóra kijelölt terület termése a oe- takarításnál pontosan megállapítha­tó legyen. b) A minisztertanács javasolja a termelőszövetkezetek elnökeinek, hogy az őszi mezőgazdasági munkák megszervezésénél a termelőszövet­kezet minden brigádjának, munksesa patának és tagjának a feladatát pontosan határozzák meg. A brigádok és azon belül a mun­kacsapatok, valamint az egyes ta­gok a termést azokról a terültekről takarítsák be, amelyeken a növény ápolási munkákat végezték, hogy a terméseredmények alapján a prémi­um összege könnyen megállapítható legyen. 7. Az őszi betakarítás, vetés, trá­gyázás és mélyszántás megszervezé­séért, végrehajtásáért és ellenőrzé­séért felelős: a) Az ország egész területén a föld művelésügyi miniszter, b) megyében a megyei tanács, Bu­dapesten a városi tanács és a járás­ban a járási tanács elnöke, község­ben (városban) a községi (városi) ta­nács végrehaitóbizottságának elnöke, c) a munkák szakszerű végrehajtá­sáért megyében a megyei (járási) tanács végrehajtóbizottságának mezőgazdasági osztálya ve­zetője, a földművelésügyi miniszter­nek és az illetékes tanács végrehajtó- bizottságának elnöke, d) állami gazdaságban a gazda­ság igazgatója, végül e) a termelőszövetkezetekben és az egyénileg dolgozó parasztoknál végzett gépi munkáért a gépállomás igazgatója, a munkák szakszerű vég­rehajtásáért pedig a gépállomás ag­ronómusai. 8. A termelőszövetkezetekben el­végzendő őszi munkák végrehajtásá­ért az elnök személyi felelőssége mellett a termelőszövetkezet igazga­tósága, illetve intézőbizottsága fele­lős. 9. A gépek teljesítőképességének maradéktalan kihasználása érdeké­ben különös gondot kell fordítani a gépek rendszeres karbantartására, a hiányzó alkatrészek pótlására és a szükséges tartozékok folyamatos ki­egészítésére. Ellenőrizni kell a mun­kagépek (ekék, vetőgépek, szártépök, silótöltők, stb.) karbantartását és fo­lyamatos üzemeltetését. A gépek karbantartásáért, folya­matos üzemeltetéséért a gépállomá­soknál és az állami gazdaságokban az igazgatók mellett felelősek a ve­zető és körzeti mechanikusok. II. Az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtása Az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtása során el kell érni, hogy a termés betakarítása minél kisebb veszteséggel történjék. A nagy ter­méshozamok elérése végett a talaj­előkészítés és a vetés során a ter­melőik minél nagyobb mértékben használjanak gépeket, jóminőségű vetőmagot, minél nagyobb területen végezzenek istállótrágyázást. mű­trágyázást és minden munkát a leg­megfelelőbb időpontban végezzenek el. Betakarítás 1. A termelőszövetkezetek, az egyé ni termelők, valamint az állami gaz­daságok az őszi termésbetakarítást n legmegfelelőbb érési állapotban az ország egész területén legkésőbb no­vember 10-ig végezzék el. A termést elsősorban azokról a területekről takarítsák be, ahová őszi vetés kerül. A minisztertanács az egyes növé­nyek termésének betakarítására az alábbi érési állapotot és végső ha­táridőt jelöli meg: a) a kukorica törését teljes érés­ben kell elvégezni, b) a napraforgó aratását száraz állapotban — amikor a mag a tá­nyérból könnyen kidörzsölhető — azonnal el kell végezni, c) a burgonya szedését — a nyári ültetésű burgonya kivételével — akkor kell végrehajtani, amikor a lombozat leszárad és a gumó héja már nem foszlik, d) a kukorica törését és a burgo­nya szedését — Békés, Csongrád, Hajdu-Bihar, Szolnok, Bács-Kiskun, Fejér, Tolna. Baranya és Somogy megyékben leg­később október 15-ig, — Zala, Vas, Győr-Sopron, Vesz­prém Komárom, Nógrád, Heves, Bor- sod-Abauj-Zemplén, Szabolcs-Szat- már és Pest megyékben október 31- ig kell befejezni. e) A napraforgó aratását — Békés. Csongrád, Hajdu-Bihar, Szolnok, Bács-Kiskun, Fejér, Tolna, Baranya és Somogy megyékben leg­később szeptember 30-ig, — Zala, Vas, Győr-Sopron, Vesz­prém, Komárom, Nógrád, Heves, Borsod-Abau.i-Zempién, és Pest me­gyékben október 15-ig kell befejezni. — Szaboics-Szatmár megyében ok­tóber 31-ig kell befejezni. f) A napraforgó kórót és a kuko­ricaszárat az aratással, illetve a tö­réssel egyidőben, de legkésőbb az aratás, illetve a törés befejezésétől számított tíz napon belül le kell ta­karítani a földről, g) a cukorrépa betakarítását a me­gyei tanács és a cukorgyárak együt­tesen megállapított átvételi ütem­terve alapján kell elvégezni, úgy, hogy a cukorrépa szedését novem­ber 5-ig, az átvevő helyre való be­szállítását pedig november 10-ig be kell fejezni. Az élelmiszeripari mi­niszter gondoskodjék a cukorrépa át­vevőhelyek számának növeléséről és az átvett cukorrépa átmeneti tárolá­sáról, h) az egyéb növények közül — a rostkender aratását és a bab betakarítását augusztus 31-ig, — a hagyma szedését, a dohány törését, a magnak termelt kender aratását, a szójabab betakarítását fo­lyamatosan, de legkésőbb szeptem­ber 30-ig, — a maglucerna és maghere, va­lamint a másodvetésű takarmány maghozók aratását október 15-ig, — a rizs aratását az érési állapot­nak megfelelően, de legkésőbb ok­tóber 20-ig, csáplését pedig október 31-ig, A seprőcirok aratását, valamint a másodnövényként termelt szálasta­karmányok kaszálását és a dohány- kóró letakárítását október 20-ig, a takarmányrépa, cikória, nyári ül tetésű burgonya, másodvetésű kuko­rica és napraforgó betakarítását az érés ütemének megfelelően minél ko rábban, de legkésőbb november 5- ig, a gyapot szedését a kovadás meg­indulásától kezdve folyamatosan, de legkésőbb november 10-ig, a ricinus szedését folyamatosan, de legkésőbb október 31-ig, a ricinus­szár betakarítását pedig november 10-ig be kell fejezni. 2. A minisztertanács kötelezi az állami gazdaságokat és javasolja a termelőszövetkezeteknek és az egyé­ni termelőknek, hogy az őszi ter­mésbetakarításnál növeljék a takar­mánykészleteket. A harmadik kaszálásé szálastakar- mányokat és a takarmánynak ter­melt másodvetésű növényeket a leg­kedvezőbb fejlettségi állapotban ka­szálják le és lehetőleg szénává szá­rítsák. Minden szénává nem szárítható szálastakarmányt, valamint a siló­zásra alkalmas kukoricaszárat, csa- lamádét, leveles cukorrépafejet és egyéb, takarmányértéket jelentő nö­vényhulladékot silózásra használja­nak fel. 3. Az állami gazdaságok igazgatói a termésbetakaritásnál különös gonrl dal végezzék a vetőmag, illetve a vetőgumóparcellák termésének be­takarítását. Abban az esetben, ha valamely növényből vetőmag, illet­ve vetőgumóparcellát nem jelöltek ki. vagy a kijelölt terület időközben er­re alkalmatlanná vált. akkor még a betakarítás megkezdése előtt je­löljenek ki erre alkalmas táblákat táblarészeket, amelyek a legjobb mi­nőségű (fajtaazonos, betegségmen­tes) termést adják. A minisztertanács javasolja a ter­melőszövetkezetek elnökeinek, hogy az egyes növények betakarításának megkezdése előtt jelöljenek ki vetés- területükből vetőmag, illetve vető­gumónyerés céljára alkalmas táblá­kat. A kijelölt kukorica- és burgo­nyaterületekről a bővebb termést adó, egészséges növények termését válasszák ki vetőmagnak és azt kü­lönös gonddal, keveredésmentesen takarítsák be. A termelőszövetkezetek, az egyé­ni termelők és az állami gazdaságok a betakarított termés gondos raktá­rozásával csökkentsék a téli táro­lási veszteségeket. őszi talajelőkészítési és vetési munkák A termelőszövetkezetek, egyéni termelők és állami gazdaságok a na­gyobb termés érdekében az őszi ve­tésű növényeket megfelelő elővete- mények után, morzsalékos, ülepedett talajba, idejében, a fejlett agrotech­nikai szabályok betartásával vessék el. 1. A minisztertanács az őszi veté­sek sikeres végrehajtásához a kö­vetkező támogatást nyújtja: a) utasítja a földművelésügyi mi­nisztert és a begyűjtési minisztert, hogy 1953. év őszén az állami gaz­daságoknak 297 vagon búza, 80 va­gon rozs és 59 vagon ősziárpa elit, I., illetve II. fokú szaporításé vető­magot, a termelőszövetkezeteknek, valamint az egyéni termelőknek pe­dig 1811 vagon búza, 663 vagon rozs és 357 vagon ősziárpa III. fokú sza- porítású, nemesített vetőmagot bo­csásson rendelkezésére. A nemesített ősziárpa vetőmagot augusztus 31-ig, a rozs vetőmagot szeptember 15-ig, az őszibúza vető­magot szeptember 25-ig, az elosztó­helyekre ki kell szállítani. A termelőszövetkezetek és az egyé­ni termelők részére a minőségi ve­tőmagot azonos mennyiségű szók- vánv cseretermény ellenében kell kiadni. Az állami gazdaságok a tervben meghatározott mértékig létesítsenek őszi gabona vetésterületükön vető­mag-parcellákat. A minisztertanács javasolja, hogy minél több termelő- szövetkezet létesítsen őszi gabona­vetésterületének egyheted részén vetőmagparcellákat. Erre a célra a legjobb területeket jelöljék ki és kü­lönös gonddal előkészített talajba » fejlett agrotechnikai szabályok al­kalmazásával, a legjobb minőségű vetőmagot vessék el. A földművelésügyi miniszter az ál­lami gazdaságok és a termelőszövet­kezetek úionnan létesített vetőmag­parcelláit lássa el II. fokú szaporí- tásu minőségi vetőmaggal. A földművelésügyi miniszter és a begyűjtési miniszter az állami tar­talékterületeket hasznosító termelő­szövetkezeteknek és egyénileg dol­gozó parasztoknak igénylés alapján az általuk hasznosított tartalékterü- ’et mértékéig veíőmagkölcsönt bo­csáthat rendelkezésre. A vetőmagot az igazolt igényeknek megfelelően kölcsönként kell kiadni és azt a jövő évi termésből öt. szá­zalékos többlettel természetben kell visszaadni. A földművelésügyi miniszter és a begyűjtési miniszter a takarmányke­verékek vetéséhez ötven vagon bí- borhere. négy vagon őszi káposzta- repce, 125 vagon szöszösbükköny és tíz vagon pannonbükköny vetőmagot bocsásson készpénzfizetés ellenében a termelőszövetkezetek és — a föld; művesszövet-kezetek útján — az egyé ni termelők rendelkezésére. b) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy az őszi' árpa és az őszi búza vetőmag csáva- záshoz a kereskedelmi elosztó háló­zaton keresztül 97 tonna higosan álljon a termelők rendelkezésére. c) A gépállomások az őszi gabo­nafélék keresztsoros vetését a ter­melőszövetkezetek részére továbbra is a megállapított díjkedvezmény mellett végezzék el. 2. A minisztertanács a kenyér- gabona vetésterület biztosítása érde­kében a kenyérgabona kötelező tér; melését az alábbiak szerint rendeli ni az 1953,54. évre: a) az állami gazdaságok kenyér- gabona vetési kötelezettségét tervük határozza meg. b) A termelőszövetkezetek és aZ egyéni termelők szántóterületükön megyénként az alábbi százalékban kötelesek kenyérgabonát termelni:. Budapest főváros területén 19 szá­zalék. Nógrád, Tolna, Szabolcs-Sza1' már megye területén 35 százalék- Vas, Borsod-Abauj-Zemplén, Heves. Komárom és Győr-Sopron megyéi' lerületén 36 százalék, Baranya me­gye területén 37 százalék. Fejér-, So­mogy, Pest. Veszprém, Csongrád -és- Hajdu-Bihar megyék területén, 3» százalék. Békés megye ■ területén 3# százalék. Szolnok és Zala megye t®". ••ülotén 40 százalék. Bács-Kiskun me gye területén 41 százalék. 3. A minisztertanács javasolja * termelőszövetkezeteknek és az egy*5' ni termelőknek, hogy az idei és elmúlt évek tapasztalatai alapjá^1 minél nagyobb mértékben vessenek ősziárpát. 4. A minisztertanács az állami Sa*'. daságoknak előírja, a termelőszövet­kezeteknek és az egyéni ter­melőknek pedig javasolja, hogv & őszi növények talajelőkészítésénél e? vetésénél az alábbi agrotechnika1 szabályokat alkalmazzák: a) a vetés előtti szántást előbb, az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek lehetőleg 20^---j; cm, az egyéni termelők lehetőleg 18 cm mélyen végezzék. b) Az ülepedett, morzsaléko^ gyommentes magágyat a szánta- után azonnal végzett fogasolássaj szükség szerint hengerezéssel “JJ majd a vetésig megismételt felüle talajmunkával (kultivatorozás, foéa solás) kell előkészíteni. Kivételese^, ha az elővetemény letakarítása vetés között nagyon rövid az í?°J gyommentes talajon kultivátoroza® sál vagy tárcsázással is lehet a1“ felelő magyágyat előállítani. 1 c) Az állami gazdaságok, a pV (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents