Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)
1953-08-23 / 197. szám
1953 AUGUSZTUS 23 NAPLÓ 7 Az új kenyér FIATALOK SZTÁLINVÁROSBAN papp József növényig a tisztiiskolán jó 'Múlással készül arra, h°gy néphadseregünk í®' képzett tisztjévé váljon. Megváltozott a'etünk egyik legszebb Avatását, a katonai pá Wf választotta élete áljául. A felszabadu- 4s óta eltelt néhány átformáló ereje váltotta ki Papp Józsefet1 ezt az elhatározást. Hasonló szándékok Rulettek azonban a í«Pp család többi tagjában is. Margit és ‘-■enke — Papp növen- p? húgai — is túltelítettek a falu határi és helyet kerestek Joguknak a szociálisát építésben. Elsőnek t'.Oíke, a fiatalabb lány ptitött: „Sztálinváros- a megyek“. Szülei kétkedve fogták a kijelentést. — jpgyan, mit akar az wn kis csitri abban a naS,v, épülő városban, píyi férfi között“ — .ípánkodott, az édestíyja. Lenkére most az egy- peí nem hatott az fíyai féltés. Nevetve píitotta el szüleinek lobbi hozzátartozói- ík s sát és csakugyan, az aggódó marasztaf?ülő szocialista város Jptő gondoskodással ^'te magához a kis aPp Lenkét. Az épit,a?;ésen, ahova került, ^marosan őt is magá- a| ragadta a termelő J/íttka lendülete és na p múlva az ő szívét A ugyanaz a jogos Uszkeség dagasztotta, [í|nt a város többi épí '•óiét. Jól dolgozott. A nagy lelkesedés és a város iránt érzett szeretet szapora munkára serkentette. Nem is késett a DISZ-szervezet elismerése: új, felelősségteljes feladatot kapott. Ma már új munkahelyén' a déli városrész napköziotthonában is így beszélnek a Papp család fiatal tagjáról: „A mi Lenkénk ...“ A . vidám, kedves- arcú kislányt a napköziotthonban nagyon megszerették a gyerekek. Mosolya ott tükröződik azoknak az apróságoknak az arcán, akik gondtalanul játszadoznak a napköziotthon játéktermében. Keressük meg azonban Sztálinvárosban a Papp család másik tagját, Margitot is. Hiszen magától értetődő, hogy Lenke vidám leveleinek hatására ő sem tétovázott tovább és a városba költözött. De miközben Margit munkahelye, a 22/4-es Kokszolómű felé tartunk, nézzünk körül az út mentén. Jellegzetes sztálinvárosi kép bontakozik ki előttünk: állványok tömegével borított épületvázak között hatalmas daruk sorakoznak. Igv messzi ről nézve alig látni mozgást az építkezéseken. pedig óriási erő küzd ott az anyaggal, ■— felemelő érzés tölti el az embert az alkotás diadala láttán! Papp Margit is harcosa ennek a diadalnak. Az egyik női ^brigád, amelyikben ő is dolgozik, állandóan 100 százalékon felüli teljesítménnyel küzd az új üzem felépítéséért. Nagy felelősségérzet fűti Papp Margitot Időnként felméri az épülő üzem betonoszlopai között folyó mun kát és elégedetten, még nagyobb lendület' tel dolgozik tovább, ö maga szerény, kevés beszédű, a munka láza is fűti, s így nem sokat tudunk meg tőle életéről, munkájáról. Az arra haladó DISZ- titkár, Kiss László elvtárs is csak menet közben mond néhány szót, de ebben benne sűrűsödik minden elismerés. — Margit? Jól dolgozik, megállja a helyét. Sok ilyen fiatalra van még szükségünk Sztálinvárosban. Szép feladat jutott Papp növendéknek. Amikor homlokát ráncolva a könyv fölé hajol, vagy izzadva kúszik a terepen — húgai és a többi fiatalok védelmére, munkájuk nyomán született alkotások védelmére is készül. Elképzelhetünk ennél szebb feladatot? Margit és Lenke levelei adják meg erre a legteljesebb választ. — Megbecsülés, szeretet hatja át ezeknek a leveleknek minden egyes sorát. Nem hiányzik belőlük azonban az ősz tönzés sem: arra kérik bátyjukat, Papp József növendéket, hogy tanul jón sokat, legyen kiváló katona, akire büszke lehet az egész család. K. S. Válasz a „Dunántúli Napló“ bírálatára A Dunántúli Naptó július 22-i számában cikk jelent meg „Nagyobb lelkiismeretességet több ielelősségér- 7.etet a dolgozók húsellátásában Seiy lyén“ címmel. A cikj? alapján a megyei tanács élelmiszeripari osztálya vizsgálatot indított és megállapította, hogy a cikkben foglaltak a valóság• nak megfelelnek. A vizsgálat megállapításai szerint a Pécsi Húsipari Vállalat a cikkben jelzett alkalomkor a délelőtti órákban szállította ki a húst Pécsről a ellyei kirendeltségbe. A kirendeltség vezetője a hús megérkezése után azonnal értesítette a szövetkezeti húsbolt vezetőjét, hogy vegye át a húst. A húsbolt vezetője azonban csak néhány óra múlva küldött a húsért, majd megkezdte orrnak kimérését. A húst csak „ cikk megje- lenése után vizsgáltatta meg a körzeti orvossal, aki a meglévő húsból körülbelül nyolc kilót talált kifogó solhatóruik. A vizsgálat megálla-pította hogy Borjátí József hibát követett el. mert nem vizsgáltatta meg a húst, holott tudta, hogy nem alkalmas a kimérésre. Ezért fegyelmi elé állította c földművesszövetkezet és szigorú meg rovásba„ részesítette. Ezen túlmenően hibát követett el a Pécsi Húsipari Vállalat is. mert húst csak „ hajnali vagy az esti órákban szabad hőség idején szállítani. Az élelmiszeripari osztály a Pécsi Húsipari Vállalatnak szigorúan elrendelte hogy a jövőben — n nyári meleg időjárás idején — a húsokat csak és kizárólagosan éjjel, vagy a hajnali órákban szabad vidékre szállítani. GÁSPÁR GYÖRGY osztályvezető, megyei tanács, élelmiszeripari osztálya. Durvaság ridegség Ha Maderspach elvtárs István- aknai bányafőmérnök ismerné az ko* F'iauv or.*frroov»rri4nt armt Nagy Imre elvtárs 1953. július 4-én ismertetett, akkor tudná, hogy ennek egy része rá is tartozik. Nagy Imre eivtárs kijelentette.^ hogy súlyos és jogos kifogás alá esik hivatalinkban és közintézeteinkbyn az a tűrhetetlen, durva, rideg és lelketlen magatartás, ahogyan iigyes-bajos dolgaikat intéző egyszerű po'gárokkal egyes bürokraták bánnak. Ezek még a helyes, igazságos és törvényes intézkedéseket is úgy hajtják végre, hogy megkeserítik vele a dolgozók életét. Elfelejtik, hogy ők vannak a népért és nem megfordítva. A szerénység, a figye'messég és az emberséges magatartás olyan erények. amiket közhivatalainkban mindenkitől joggal megkövetelhet minden dolgozó és a kormány is. Mi, Béke-aknai szi’ó-kezelők 1053. iníin« t7.p1» lV1af^cr,^na1'll, fő- mérnök elvtársnál jártunk, hogy tőle tneerfeleíö útba-’<razít.á.st ős világosítást kapjunk a bérünkkel kapcsolatban. Kellő tisztelettel jártunk el, de ő ezzel szemben kérdésünkre vállatvonva, nagyon fölényesen bánt velünk. Az ablak felé nézett, nem ránk, mintha nem velünk lett volna dolga. Amikor szóvá tettük, hogy velünk senki nem á'l szóba és így kénytelenek leszünk egy más munkakört kérni, erre durván azt a választ kaptuk: elmehetünk akárhova, nálunknál különb embereket kap. Ezt a sérelmes kijelentést panaszoljuk, mert úgy tudjuk, hogy egy rendes vezető minden embert meghal'gat és minden becsületes do’gozót kellően Felvilágosít. Hozzászólás a „Nanica néni“ című elbeszéléshez A „Nanica néni“ örsi Ferenc prózairól tehetségét mutatja. Két évve’ ezelőtt, 1951-ben a József Attila pályázaton már díjazták a „Dr. Kürtös“ című hosszabb elbeszélését. Örsi időközben csaknem hűtlen lett a kis epikához, átpártolt a drámához. A „Dunántúli Napló“-ban augusztus 2Ó-án közölt elbeszélése azt bizonyítja, hogy még így is előrelépett a próza területén. örsi nagyobb munkák mellett eddig is megoldott látszólag kisebb, de sokszor ugyanolyan hasznos, úgynevezett „napi“ feladatokat. Riportokat, cikkeket, jeleneteket írt újságnak, rádiónak. Bizonyos, hogy az „aprómunkák ban“ élesedett tolla, bizonyos, hogy azok teljesítése közben ismerkedett meg jobban a felszín és a mélységek problémáival. Ezért juthatott el írói fejlődésének kétségkívül jelentős állomásáig, a „Nanica néni“-ig. A szerző teljesítményét vizsgálva, legnagyobb erénye ennek az elbeszélésnek a kifejezőkészség biztonsága, a tudatos és nem ösztönös írói munka. Ezért dicsérhetjük örsit, de egy ben itt is marasztalhatjuk el. Az igazi nagy műveknél nincs eltérés az író szándéka és a mű valósága között. Ilyenkor aztán az olvasó is könnyen megértheti a tanulságokat. A „Nanica néni“ megközelíti az eredeti feladatot, ez dicséretes, de nem éri azt el, ez pedig bírálatra méltó. Az elbeszélés központi szereplőjének sokszínű, hús-vér jelleme az: példázza, hogy a falu szocialista közösségében, a termelőszövetkezetben még a Nanicához hasonló, máskor kegyelemkenyérre, a templom küszöbére kerülő öregek is megtalálják boldogságukat, sőt ember önbecsülésüket is. A szerző elbeszélésével bizonvítia ezt. Érvei, amikor a csoportgyűlés az öregasszonyhoz fordul tanácsért, amikor az elnök — még szabálvtalan ság árán is — tovább növeli Nanica munkakönyvében a sokasodó munkaegységeket, ezek az érvei meggyőzőek. így van ez az életben is. Csakhogy az irodalomnak nem a történések mögött kell kullognia, hanem azokat megelőzve kell az utal mutatnia. Márpedig Örsi elbeszélésének érveinél az élet gazdagabb érveket teremt. Vájjon az életben a Nanica nénihez hasonlók ilyen egyedül maradnak-e a közösségben? Mert bizony az elbeszélés során senki sem nyitja rá magányos házában az ajtót. VajSzerbiában emelkedik az analfabéták száma Szerbiában ma több mint egybillió ötszázezer analfabéta van. ^ azt jelenti, hogy minden ne- ^edik ember nem tud írni-ol- Jbsni. Tito adatai szerint, amelyért az 1948. XII. 27-én tartott nemzetgyűlési beszédében sorolt fel — az 1948. év végén egész Jugoszláviában egymillió volt az ^alfabéták száma. Ezek szerint S?ei-biában ma 50 százalékkal ^öbb az analfabéta, mint 1948- egész Jugoszláviában volt. . A titóista állami költségvetés f8'6 százalékát katonai célokra °rdítják, népoktatásra a költségvetésnek mindössze 0.4 százalékát költik. A titóisták a népoktatási Programm helyett a Pentagon, az amerikai hadügyminisztérium ná borús készülődéseinek programiját hajtják végre. Annak ellenére, hogy az analfabéták száma ilyen rohamosan nö vekedik, annak ellenére, hogy Szerbiában évről-évre rengeteg gyermek nem járhat iskolába, egymás után zárják be a tanítóképzőket. így például Sabácon is megszüntették a tanítóképzőt azzal az indoklással, hogy -- Jugoszláviában túl sok a tanító. Béke-aknai sziló-kezclők: Lóga Anial, Tóth Jenő, Végű Ferenc. Csongor Árpád Seszták József. Nagy János. HIBEK VASÁRNAP, AUGUSZTUS 23 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK. 10/3. sz. gyógyszertár, Széchenyi-téi 5. Telefon: 29-81. 10/8. sz. gyógyszer- tár, Kossuth Lajos-u. 81. Telefon 23-94. 10/12. sz. gyógyszertár, Doktoi S.-u. 17. Telefon: 13-53 — NÉVNAP Fülöp. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: - Várható időjárás vasárnap estig: túlnyomóan felhős idő, többfelé eső, egyes helyeken zivatar. Mérsékelt, változó irányú szél. A hőmérséklet keleten csökken, nyugaton kissé emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére vasárnap reggel: 13—16, délben nyugaton 21 24, keleten 24—27 fok özött. — Ejtőernyős bemutatót tartanak vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel, a pécsi repülő-téren, melyre meghívják Pécs város dolgozóit ion az életben, a valóságban olyan egyedül dolgozik-e Nanicához hasonló, vagy nem hasonló öregasszony a téeszcsé soraiban? Bizony másként van ez. Jókedv, fiatalság, munkabrigádok veszik őket körül. Véleményüket, tanácsukat kérik, mintha csak a munkások öreg „szüléi“ lennének. Örsi Ferenc azonban nem ábrázol Nanica körül embereket, legke- vésbbé olyanokat, akik kedvre deríthetnék a gyásszal sújtottat. A közösség ábrázolásából ér>pen a közösség valódi képe sikkadt el. Fukaron, mostohán bánik a többi jellemmel. A tszcs elnökről csak azt tudiuk meg. hogy Béla, aztán valamiféle szőrmenti kritikát is kapunk a munkájáról. Bözsi. Nanica lánvr: Nála még a gyermek gyászát sem ábrázolta elég mélyen a szerző, talán azért, hogy így emelie ki a feleség még fokozottabb fájdalmát. Az elbeszélés stílusa irodalmi, néhol magasra emelkedik, de máskor érződik az. hogy hiányzott a kellő műgond. A szerző nem válogatta ki a szavak tengeréből az egyetlen igazit, hanem csak az éppen kéznél lévő megfele'őt alkalmazta. ..Az öregasszony szeme ismét megtelt könnyel, lucskos zsebkendőjével orrát dörzsölte“. Véleményem szervit, ha már ezt a felesleges képet használni akarja az író. akkor is a mérges „dörzsölte“ helyett a nyomkodta szót használhatta volna, akárcsak amikor a jégesőben „nyers fájdalmak rázták meg“ Nanicát. akkor is inkább „nyers fájdalmaktól megborzongott“ — fejezné ki hűségesebben a valóságot. Ezek látszólag szóra sem érdemes részletek, de a részletek az épíiő- kövei az egésznek. Dicséretes, hogy a szerző mélyen átéli az anyagát és ezért nem eleve elhatározott ötleteket alkalmaz. Csak az átélés vezethetett a koporsészö- gelési jelenet ábrázolásáig, a szem- 'életes gyűlés és a jégeső leírásáig. Viszont szenvedélyesebb sírás, rnől- tatlar.kcdás is indokoltabb lett volna, amikor a lánya értetlenül fogadja a számára legdrágább emlék iim- 'omokat. A ..Nanica néni“ biztassa örsi Ferencet további prózaírói munkásságra, elmélyült alkotásokra és arra, hogy ne kösse meg fantáziáját a sematizmustól való félelem, meri a mi életünk a szabadjára bocsájtott fantáziát is igazolja. Szántó Tibor Hírek a népi demokrutikui* országok hói Hatalmas esztergapadot készített az Állami-díjjal kitüntetett Plzeni V. I. Lenin-gyár kollektívája. Az esztergapad hatalmas méreteire jellemző, hogy a főtengely és a felfogólap súlya 35.000 kilogramm, a főcsapágy pedig 1200 kilogramm. Az esztergapad anyagának a szállításához egy 20 tehervagonból álló szerelvény szükséges. * A prágai CKD-DUKLA gyár dolgozói az utóbbi két év folyamán megtervezték és elkészítették az inotai erőmű és a bulgáriai TEC Republika erőmű berendezését. Idén a fontos szovjet megrendeléseken kívül a népi demokratikus Albánia számára készítenek erőművet. Az új gőzerőmű részben a fűrésztelepek gépeit hajtja majd, részben áramot termel mind a saját, mind a környező területek szükségletének ellátására. sV Diszpécser-telefonokkal látják el a csehszlovák bányákat és gyárakat. Az elmúlt hetekben kapott diszpécser-telefont a „President Gottwald''-bánya. A két diszpécser egyetlen gombnyomással kapcsolatot tud teremteni bármelyik munkahellyel. Az üzeneteket telefonkagyló helyett mikrofon és hangszóró közvetíti. A készülék segítségével konferenciát lehet tartani, p résztvevők munkahelyükön maradnak és így nem veszítenek feleslegesen időt a gyülekezéssel. * Egyre gazdagabbak a lengyel iskolák szertárai. Az új tanév megnyitására lázasan készülődnek a lengyel tanszergyárak. Az új esztendőben 95.000 új térképpel, 13.000 elektroszkoppal, 6.000 föld- gömbbel, 2.500 fajta különböző laboratóriumi és más segédeszközzel gazdagodnak az iskolák szertárai. Az élettani oktatást áj színes képek teszik hathatósabb;!. >:■ Egyre fejlődik Alsó-Szilézia helyi ipara. Alsó-Szilézia helyi ipara egyre több könnyűipari cikket gyárt. A termelés, ha az 1950. évi gyártást 100-nak vesszük az elmúlt, esztendő végéig 270-re emelkedett. A különböző javítóműhelyek hálózata egyre növek- szik. Igen nagyjelentőségű az alsó- sziléziai népművészeti ipar. A Népművészeti Központ irányítása alatt készített bábuk és más népművészeti cikkek nemcsak áz ország különböző vidékén örvendenek hatalmas keresletnek, de egyre több jut belőlük külföldre is. * Lengyel lobogó a világtengereken. A háború előtt Lengyel- ország mindössze egy kikötővel Gdyniaval — és igen kis hajóparkkal rendelkezett. A lengyel kereskedelmi hajózás szerepe igen jelentéktelen volt. A népi Lengyelország kilenc évi fennállása óta a hajópark megháromszorozo- dott és a hatéves terv végére hat- szorta nagyobb lesz, mint a háború kitörésének idején volt. Valamennyi világtengeren, az Atlanti és Csendes Óceánokon ismerik a lengyel lobogót. Rendszeres hajózási forgalom mdult meg Lengyelország és a Kínai Népköztársaság között. Nagy fejlődésnek indult a háború előtt jóformán ismeretlen hajóépítőipari Ezidőszerint Lengyelország \z épülő hajók tonnatartalmát tekintve Európában a negyedik helyen álL
