Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-05 / 182. szám

VUAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI i A MAI SZÁMBAN: A IV. Világifjúsági Találkozó első hétköznapjáról (2. o.) — A klerikális reakció részesedése Horthyék fasiszta kormányzatában (2. o.) — Az albán kormány válasz­jegyzéke a jugoszláv kormány legutóbbi jegyzékére (2. o.) — A hallgatók gondos kiválogatásával készítjük elő a jövőévi pártoktatást (3. o.) — A fegyelmezett, becsületes munka jutalma (3. o.) — Vájjon mikor válik indokolttá az illetékeseknél is a komlói kenyérgyár bővítése? (4. o.) MDP BARANYA MEGYEI PÁRTBI Z OTT J ÁGÁN A K LAPJA V. ÉVFOLYAM. 182. SZÁM AKA 50 FII.LEIt SZERDA. 1!»58 AUGUSZTUS iizeiiii szakszervezeteink, igazgatóink foglalkozzanak nsgvobli gonddal az ói szakmunkások nevelésével Felszabadulásunk óta szakmunkás utánpótlásunk hatalmas mennyiségi és minőségi változáson ment keresz­tül. A kisipari tanulóképzést új, szocialista tanulókéDzés váltotta fel. fttévos tervünk szakmunkásszükség letét már túlnyomó részben a szov­jet tapasztalatok alapján létesített úi ipari tanuló intézeteink biztosít­ják a jövő szakmunkásainak kép­zésénél nagv feladat hárul az tize­dekre, az üzemek vezetőire. Vas­ipari tanulóink csak első évben kapják gyakorlati kéozésüket MTH tanműhelyekben, építő és vájár ta­nulóink a szakmai képzésükhöz szükséges gyakorlati oktatást ter- r'nr,'öüzemekben kaplák. Éppen ezért az előttünk álló fel­adatokat csak az MTH és a válla­latok teljes együttműködésével lehet megvalósítani. A legritkább válla­lat az. melynél a vállalat vez»tősé- Be ismeri az üzem szakmunkásjelölt- leinek problémáját. Nem tartják a kapcsolatot az érdekelt MTH inté­ztei, a tanulók gyakorlati oktatá­sának tervszerűvé tétele érdekében semmit sem tesznek. Tanulóinkban termelő erőt. kész szakmunkást lát­nak, — kinek munkáiét ridegen az jlzem termelési tervébe állítják be. Munkák kiadásánál nem az okta­ss. hanem a termelési tervek az irányadók. Ezt tapasztaljuk vas- ■Pari üzemeinknél, közöttük a So- Piana Gépgyárban és MÁV Fűtő- kázban is. ahol az üzemi tanműhe- 'Vekben. ha nem is rendszeresen, de ^?Ves témáknál lehetőség lenne a tenmenet szerinti gyakorlati okta­tásra. Az elméleti és gyakorlati képzés eredményességének előfeltétele a teljes összhang megvalósítása. Az RTH által kiadott oktatási tanter­ek párhuzamosítják az elmélet és fakorlát tananyagát. Iskoláink eze- et a tanterveket telles mértékben Megvalósítják az oktatás folyamán, ^ern beszélhetünk azonban taome- jtet szerinti gyakorlati képzésről. — lint előzőkben is említettük, tanu- oink részére kiadásra kerülő mun­káknál nem a tanmenet! sorrend, Panem a termelésben adódó felada- :°k irányadók. Súlyos hiányosság ütemeinknél, hogy a tanulófelelősök. s*akoktatók vagy nem ismerik az oktatási feladatokat vagy egyéb más ^'foglaltságuk miatt ezt a beosztá­sukat mellékesként kezelik. Esetleg ^végeznek bizonyos adminisztrációs Munkákat, amelyek a tanulókkal kapcsolatosak, de oktatási követel- Múnyekkel nem lépnek fel vállala­tukkal szemben. Az üzem igazgató­ja ritkán, vagy egyáltalán nem szé- M°ltatja be a szakoktatási felelőst a anulőképzésnél jelentkező hiányos­atokról. , A tanulókkal való foglalkozás tü- Prképe a szakmunkás-vizsgákon Mutatott eredmény. Szakmunkás je­njeinket az új szakmunkásvizsga riífoályzat szerint határozott köve- |mények elé állítjuk. A vizsgák g'edménye vagy eredményielensé- 1* bizonyítja, hogy a vállalat mi­n'1 értékben tett eleget annak s? ^üvetelménynek, hogy iparunk jj.akrnunkásutánpótlását nevelje. Kü nősen gyengék voltak az eredmé­ny a Sopiana Gépgyárban és az OMi gazdaságoknál. Előfordult vál fiainknál az is, hogy tanulókat ( M szakmai munkán foglalkoztat- VR- Segédmunkáshiányra hivatkoz- ];f..?e8cdmunkát végeztettek. Ez kü- . vnl°Sen építőipari vállalatainknál 1 tapasztalható. A lerövidített ta- . 'óidő alatt csak a teljes szakmai jjualkoztatottság mellett tudunk s ,s^akmunkást nevelni. A legecélye- m- ,n elítélendő az oktatás ilyen- I ervü elhanyagolása. Egyes válla- g,°knál hiányos és rossz a tanulók a p' és szerszámellátása. Azokat ^ gépedet, szerszámokat kapják mun g. ja> melyeket idősebb szakmunká­ig már nem tudnak felhasználni. 5v , emi bizottságaink kísérjék fi- ké - mel a jövő szakmunkásainak . Pzését. A legutolsó szakszervezeti t-Rüresszuson részletesen foglalkoz­ik azokkal a feladatokkal, melyek ta üzemi bizottságok hatáskörébe „JJ'fcnak és amelyek hivatva van­a dolgozók munkakörülményeit úgy megteremteni, hogy a lehető leg­jobb munkát végezhesse el. A fia­tal szakmunkásjelölttel, amikor elő­ször belép az üzembe, szükséges, hogy az üzemi bizottság éreztesse, hogy nincs egyedül, hívja fel az idő­sebb szakmunkások figyelmét, hogy állandóan segítsék a fiatal ipari ta­nulókat és később is tekintse szív­ügyének az üzemi bizottság, hogy a fiatal szakmunkásjelölt otthonának érezze az üzemet, megszeresse szak­máját és az idősebb szakmunkások segítségével jó szakmunkássá vál­jon. Ez a fiatalokkal való foglalko­zás elősegíti az üzem versenymun­kájának kialakulását és a verseny­szervezésben az üzemi bizottság szintén támaszkodjon a fiatalok munkalendületére. Az 504. sz. nagy- mányoki intézetünknél a fiatalok versenylendülete az egész üzem versenymunkáját felfázta és a nagy- mányoki üzem az előírt tervét tel­jesíti is és ez nem kismértékben tu­lajdonítható az ott dolgozó fiatalok versenylendületének. Minden olyan mozgalom, amit az üzemi bizottság az üzemben megindít, kell, hogy nem utolsósorban a fiataloknál talál­jon visszhangra, hogy ha valóban kapnak a fiatalok feladatokat, ezt meg is oldják, hiszen az ifjúság sze­reti az újat és lelkesen követik is. Az üzemi bizottságoknak feladata az is, hogy a fiatalok életkörülmé­nyeit, családi viszonyait is megis­merje, akkor sokkal biztosabban nyúlhat a fiatalhoz, segítheti és kö­vetelhet tőle. Az üzemi bizottságok eddig ezt nem tették meg és ennek tudható be nem utolsó sorban, hogy sok fiatal nem szerette meg az üze-> met. Nem érezte azt, hogy az ÜB valóban törődik vele és hogyha egyik vagy másik idősebb szakmun­kás helytelenül, durván viselkedett a fiatallal szemben, nem érezte, hogy van, aki igazságot tesz érde­kében. Ezért mivel fiatalos gondol­kodását nem irányította senki, — otthagyta az üzemet. Az üzemek iparitanuló képzésé­ben nem kis szerep« van a vállalat vezetőjének. Tapasztalatunk az. hogy egyes üzemvezetők sok munkájuk mellett „nem tudtak“ időt fordítani arra, hogy az üzemben folyó tanuló- képzéssel behatóbban foglalkozza­nak. Elmulasztották az ellenőrzést, elmulasztották, hogy lényegében meg ismerjék a fiatal szakmunkásjelöltek igényeit, szükségleteit és feladatait, ami természetesen befolyásolta nem kis mértékben az üzemben folyó képzést. Sokszor egy-egy vállalat- vezetőnek többször fel kellett hívn a figyelmét arra, hogy az idei terv mellett nem szabad elfelejteni, hogy az elkövetkezendő években is telje­síteni kell a tervet és azt csak úgy tudja megoldani, ha az üzemben jó szakmunkásokat nevel. Mindinkább szükségessé vált az, hogy a szak­munkások biztosítását iparunk, ter­vünk számára ne csak mennyisé­gileg, hanem minőségileg is teljesí­teni tudjuk. Ezt azonban a Munka­erőtartalékok Hivatala az üzemek nélkül biztosítani nem tudja. Ép- p>en ezért szükséges, hogy az egyes vállalatok vezetői, ÜB-i és tanuló­felelősei tartsák elsőrendű vállalati és ezen keresztül népgazdasági kér­désnek a szakmunkásutánpótlást és ne másodrendű feladatnak. Az üzem is segítsen abban, hogy az iskola és az üzem között a tanulók érde­kében a lehető legjobb kapcsolat alakuljon ki. A vállalat vezetője pedig követelje meg a tanulókhoz beosztottaktól a munka maradékta­lan elvégzését, ellenőrizze a mun­kájukat és gondoskodjanak a fel­adatuk elvégzéséről. Az ÜB-k gon­doskodjanak arról, hogy a fiatalo­kat szeretettel fogadják az üzem­ben, segítsék próbálkozásaikat, te­remtsék meg azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a fiatalok otthonuknak érezzék az üzemet és hogy aktiVan belekapcso­lódjanak az üzem termelési és moz­galmi munkájába. Lengvári István ig. helyettes MTH Délmagyarországi Igazgatóság tanulmányi csoportja, _ A nimiUaido teljes kihasználásával gyorsítsuk meg a cséplést, begyűjtést Járások, községek, termelőszövet­kezetek, egyénileg dolgozó parasztok egyre jobban küzdenek a begyűjtési terv mielőbbi teljesítéséért. Július 31-én megyénk területén már 32 ter­melőcsoport kapta meg a szabad­piaci értékesítés jogát, köztük olya­nok, mint a mároki Vörös Hajnak lovászhetényi Dózsa, pécsdevecseri Szabad Föld, amelyekről eddig alig esett szó. Községek és egyénileg dol­gozó parasztok szép számmal élvezi!; már ezt a jogot. De olyan járás még nincs, amely szabadon értékesíthet­né terményét. A villányi járás dolgozói, akik még mindig vezetnek a begyűjtési versenyben, ha még keményeb ben küzdenek a terv teljesí­téséért, hama­rosan vissza­kapják a sza­badpiacot. Ez­ért küzdenek most a járás dolgozói, traktorosai Bezedek községben, Ko­csis Ernő elvtárs, a villányi gépál­lomás traktorosa, minden percet kihasználva, 150—200 százalékra tel­jesíti napi normáját. A cséplést min­den nap már hajnalban elkezdik és sötét estig végzik. Csak az a pana­szuk, hogy a gépállomás- nem szál­lítja hozzájuk folyamatosan az üzem anyagot. Második helyen halad a verseny­ben a mohácsi járás. A községek dolgozói egy­mással - verse­nyezve egyre nagyobb szám­ban tesznek ele get gabonabeadásuknak. Boly köz­ségben Jobbágy Károly, Moh Gás­pár, Töttösön Peyer Ádám, Albert István dolgozó parasztok az elsők között teljesítették gabonabea,dási kötelezettségüket. Az eredmények el éréséhez nagyban hozzájárult az is, hogy éppen úgy, mint a villányi já­rásban, a mohácsi járás néhány trak torosa , is magasan túlteljesíti napi normáját. A Szajk községben dol­gozó cséplőgép is napi 200 százalé­kos eredményt ér el. A versenden változatlanul har­madik helyen ha­lad a pécsváradi járás. Azonban jó lesz igyekezni a mohácsiaknak, — mert a pécsvá ra­jiak az utóbbi na- 'okban szép ered- aény.eket érnek el. Az augusztus t-, crtekeles szerint a mohácsiak 12.4 százalékkal vezettek a pécsvá­radiak előtt, ma azonban csak 10.8 százalékkal van nagyobb eredmé­nyük, mint a pécsváradiaknak. A sellyei járás dolgozói negyedi­kek a versenyben, ötödik a siklósi. hatodik á pécsi já­rás. Egyik járás­ban sem kielégítő az eredmény, mert nem használják ki kellően a gépeket. Kistótfalubói a cséplőgépet el kel­lett vinni másik községbe, mert a termelőcsoport ha­nyag munkája miatt nem volt mit csépelni. Az ide-oda huzogatás egy napi kiesést jelent. Terehegyen, Beremenden. Kásádon. Siklóson, Goi disán, Alsószentmártonban és Kóró­son már két nap óta áll a cséplő­gép. mert a gépállomás ennyi idő alatt nem képes megjavítani a gé­pet. A pécsi járásban sem kielégítő a gépek kihasználása. Boda község­ben az előcséplést' már július 8-án. a folyamatos cséplést pedig 15-én kezdték meg és eddig mindössze 13 vagona gabonát csépeltek el. A szent lőrinci gépállomás olyan gépet kül­dött oda, amelyen fék sincsen és emiatt a kicsit dombosabb szérűkre már nem tudnak beállni. Hozzájárul ehhez az is, hogy a traktor körme mozognak, nem tud kapaszkodni Előfordult már, hogy három és fél napig állt ez a cséplőgép kihaszná­latlanul. A csigabrigádban kit is lehetne megtalálni, ha nem a sr.getvári, és a sásdi járást,'.' S Miért tétlen­kednek a sásdi és szigetvári járás dolgozói? A mágocsi Rá­kosi és a szágyi November 7 terme­lőszövetkezet tagjai már eleget tet­tek gabonabeadási kötelezettségük­nek. Igyekezzenek a járás többi tszcs-i is követni példájukat, hogy járásuk elkerüljön erről á szégyen­letes helyről. A Közalkalmazottak Szakszerve­zete és a megyei tanács begyűjtési osz.tálya jutalmai tűzött ki a begyűj­tésben legjobb munkát végzett szak- szervezeti aktívák részére. A ver­senyben legjobban kitűnt aktívákat augusztus 20-án jutalmazzák. Az el­ső három legkiválóbb aktíva három kerékpárt, a második legjobb nyolc néprádiót, a következő 10 legjobb pedig töltőtollat kap. A legjobb kul- túrbrigádok között 2000 forintot osz­lanak ki. Előre hát a cséplés gyors befejezé­séért. a begyűjtési terv mielőbbi tel­jesítéséért! LEVELEZŐIEK IHJ.4K Hu-zonöt 1« v'infter helyett hirmincölől ha lünk *»í augusztus 20* g En új vájár vagyok, Somogvvéri elvtárs volt a tanítómesterem. Most. amikor a VIT megkezdődött Buka­restben, már önállóan dolgozom ifjú­sági csapatommal. Elhatároztuk, hogy csatlakozunk a Somogyvári brigád felhívásához és minden erőnk kel azon leszünk, hogy becsülettel helytálljunk a békemüszak ideie alatt. Bár csapatom nehéz körülmények között, ismeretlen, alacsony telepen dolgozik, ennek ellenére vállaljuk, hogy a VIT tiszteletére, alkotmá­nyunk ünnepére, csapatommal ter­ven felül 10 folyómétert hajtunk ki, vagyis augusztus 2-től 20-ig 25 he­lyett, 35 folyómétert. A békeműszak alatt úgy dolgozunk, hogy ne kelljen szégyenkeznünk azok előtt, akik mi rólunk, a bányász-fiatalokról is meg emlékeznek Bukarestben, a Világ- ifjúsági Találkozón. Patkós Lajos ifjúsági csapatvezető Mi is szerelnénk rádiót hallgatni Sokan lakunk r pécsbányatelepi ..lapostetejű" legényszállásban. ahol minden kényelmünk megvan. Még­is hiányzik valami. Két hónappal ezelőtt elromlott a vezetékes rá­diónk. Azóta az 1-és. 2-es és a 3-aS számú szobák lakói nem hallgathat­ják a rádiót. Mi ezt a panaszunkat már többször elmondtuk a legény- szállás gondnokának, aki elmondta az UB-elnök elvtársnak, sőt a párt- szervezetben is említést tett róla. Az üB-elnök elvtárs jelentette az üzem vezetőségének, ők viszont a Posta Hálózatépítő Vállalatnak, — ahol ígéretet tettek, hogy néhány napon belül megjavítják a vezetéket. Az ígéretet két hónapja tették s nekünk még mindig nem szól a rá­diónk. Most csak azt kérnénk, hogy a Posta ne várasson magára már ovább és javítsa ki végre a rádiót. Pribojszki János csillés, Pécsbánya. KÖRSÉTA A BALOK AN A tikkasztó nyári meleg­ben szívesen keresnek felüdülést á Balokány- ltget árnyas fái alatt, a tóparton, vagy a városi fürdő hűs hullámai kö­zött a pécsi dolgozók. So­kan gyalogosan jönnek: munkások, diákok, idő­sebb értelmiségiek, kis óvodások. A liget rozsdás kapuja állandóan nyiko­rog: nagy a forgalom. A kisgyereküket sétál­tató mamák, idősebb, az öregkor nyugalmát élve­ző dolgozók vagy gyengél­kedő munkások a pado­kon húzódnak meg, az utakon csak itt-ott sétál egy fiatal pár. A liget csendességével, s méltóságteljes nyugal­mával ellentétben eleven az élet a fürdőmedencék környékén. A vízben min­denütt napbarnított bar­na testek lubickolnak.... A medence szélén vagy a fák alatt jókedvű, vidám gyerekek hancuroznak, vékony gyerekhangjukkal élesen visítva zavarják a Labdát vagy éppen egy­/5«0> T<éT Tl mást. A gyermekek birodal­ma itt is, akár csak más helyeken, ahol gyerekek tartózkodnak, sokkal han­gosabb és elevenebb, mint a fürdő többi része. Az apróságok nagyrésze most teszi élete első úszóvnoz- dulataitv karcsapásait. Nem könnyű megszoktat- ní őket a vízzel.,. A gyermekmedence szé­lén egy nagyocska kis­lány — lehet olyan négy­öt éves — kisöccsét tanít­ja úszni, Anyáskodó sza­vakkal biztatja a ki* le­gényt, hogy ne féljen a víztől,' legyen bátrabb. Derékig bent áll a tiszta, áttetsző vízben s onnan csalogatja öcsíkéjét. Néhány lépéssel arrébb két fehérnadrágos kislány, olyan 5—6 éves, jókora piros labdát püföl. A lab­da néha elgurul és a víz­be esik. A kislányok si- kongva ugrálnak utána, s sok felnőttet megszégye­nítő tökéletességgel úsz­nak a hullámzó vizen to­valebegő játékuk után, — Nem csoda, hogy a gyerekek ilyen jól tud­nak úszni — mondja a közelben álló úszómester, Nagy István elvtárs, aki éber szemmel őrködik a fürdőzők fölött. — Az utóbbi években — folytátja Nagy eivtárs — már négy-öt éves kor­ban megkezdik a gyere­keket tanítani. Tíz éves korukra úgy úsznak, mint a hal. Persze azért az át­lag 10—12 év, amikor el­szánják magukat a gye­rekek, hogy megtanulnak úszni. Az úszómestertől kissé távolabb, a napozónál, többen olvasnak, vagy szundikálnak, nem figye­lik a strand lármáját. A pihenők közül messzire feltűnik egy magas, kar­csú lány. Bőre olyan bar­na, hogy bármelyik türel­mes napozó megirigyel­hetné. — Ezt nem adják olyan könnyen — mondja mo­solyogva s víztől csillogó barna vállaira néz. —• Ezért én megdolgoztam, —- Hogy-hogy megdol­gozott? — kérdezhetné bárki csodálkozva. Hiszen az már igazán nem jelent fáradságot, hogy az ember a napra feküdjön. — Az ormánypusztai állami gazdaságban dol­goztam, két hétig — adia meg a felvilágosítást Ha­gyó Teréz, a pécsi tanító­képző harmadéves növen­déke, mert ő a szépen le­barnult lány. — Ott bar- nultam le, gyapotkapálás közben. Strandon nem le­het ilyen színt kapni. Lassan délre jár az idő. A nap melegen süti a vi­zes testeket, hadd bámul­janak. A dél ellenére sem csökken a látogatók szá­ma. Néhány perccel ez­előtt nagy lármával elvo­nult a Káptalan-utcai óvoda gyermekserege, de helyüket máris újonnan érkezettek foglalják el. Akkor kezd csökkeni a Balokány forgalma, ami­kor a nap lassan alkony­ra csúszik, s a meghosz- szabodó árnyékok jelzik: későre jár az idő.

Next

/
Thumbnails
Contents