Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)
1953-08-22 / 196. szám
DUNÁNTÚLI V/LÁO PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A szovjet kormány közleménye a hidrogénbomba kipróbálásáról (2. o.) — Gyorslista az Ötéves Tervkölcsön VII. sorsolásának első és második napjáról (2. o.) — Közel négy és félmillió forint volt a pécsi Vidám Vásár összforgalma (3. o.) — A tanítvány elhagyta mesterét (3. o.) — Könyvismertetés (4. o.) — Zádor községben is valóra kell váltani a kormány programmját (4. o.) — Még mindig nem intézkedtek (4. o.) AZ M D P BARANYÁM EGYE! PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LA P J A X. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM ARA 5Q FILLER SZOMBAT, 1953 AUGUSZTUS 22 Jóminőségü árut a dolgozóknak . A lakosság fogyasztását szolgáló ’Pari cikkek gyártásának növelése ’’agy feladatok elé állítja könnyűiparunk dolgozóit, művezetőit, igazgatóit. Minél jobban előrehaladunk a szocializmus építésében, minél magasabbra emelkedik életszínvonalak, a dolgozók annál nagyobb igényekkel lépnek fel a fogyasztási iparcikkeket gyártó üzemek, gyá- jak munkásaival szemben. Annál ir. jább elvárják, hogy szamukra csak ^rtós, szép es finom árucikkeket Mártsanak. Különösen r. normányprogramm "fcgjelenése óta hatalmasan megnö- vekedett a pécsi üzletekben is a j’iPárkás áru" kereslete. A pécsi Al- atni Áruházban és a Ruházati Bólékban közkedveltségnek örvende- ■Jek a Szigetvári Cipőgyár gyártmányai. Az Állami Áruházban például szandáltípust tartanak raktáron, .Valamennyit — szívesen vásárolja5 a dolgozók. A Szigetvári Cipó- gyártmányainak majdnem száz ,?azaléka elsőrendű minőségű, tarszép kivitelű és ezért — nagyon ^esett. A kereskedelmi dolgozók ^szelhetnének legtöbbet arról, hogy .“ktaron maradnak a kényelmetlen, ‘esteien, rosszminőségű közfogyasz- j ®Pak szánt iparcikkek. A dolgozók kereskedelem dolgozóinak sokszor ‘Ováteszik, hogy nem elég dús a a’aszték, hogy nem elég jóminősé- yf a szövet, finomabb lehetne a ci- p szebb a konfekciós ruha. A ke- ,6skedelem dolgozóinak feladata, áJ6y közvetítsék a könnyűipar felé ^ Vásárlók kívánságait, tudomásukra az egyes, rosszminőségű árukkekkel kapcsolatos véleményüket. A könnyűiparban már hosszú idők 6ta előtérben áll az a feladat, hogy Irtani kell a gyártmányok minősé- bővíteni kell a választékot. A és baranyai dolgozók egyre i..P° ízléses, elsőrendű minőségű ipar [ykeket láthatnak a boltok kirakatban. Megjelentek a borjúboxból •Wlt férficipők és az idén már ... kkal nagyobb a választék a női I Pékből és szandálokból is, mint a . alyi esztendőben volt. A minőség k^aban egyes típusoknál még nem it’ágítő. Az olcsóbb típuscipők né- C? napi viselés után elvesztik ere- („’*■ szép formájukat, a fasarkok ^ y eső után megduzzadnak, szétre- H^nek, a kérgek eláznak, megpuhul IjiA- A dolgozók nem szívesen viselj az ilyen cipőket és úgy érzik: l gkárosodtak, mert pénzükért nem fák meg a megfelelő ellenértéket. ris, fogyasztási iparcikkek gyártásává előforduló hibáknak egy oka Sonn etfdig nem fordítottunk kellő '■»a] ot a dolgozók jobbminőségű áru \vci való ellátására, könnyűiparunk j nem gondoltak arra, hogy a ^ mögött — amelyet gyártott t]0] kórt ellenértékűi kapnak, — e<e?°zó emberek állnak és hogy ijj.khek minden körülmények kö- nJ.ki keli elégíteniük fokozódó igé- sih , et! A meglévő hibák kijavítá- itiiv érdekében mindent el kell ^«ni. Elsősorban meg kell köve- * "ünk könnyűipari üzemeinkben is kímélés példás megszervezését. másodsorban pedig azt, hogy alkalmazzák a legtökéletesebb gyártási eljárásokat, vezessék be a korszerű munkamódszereket. A textiliparban — országos viszonylatban — szovjet tapasztalatok alapján készült el a pamutfonal szabvány és rövidesen elkészülnek a szövetszabványok is. De a gyártástechnológia kidolgozása és a szabványokkal való összehangolása még mindig nem halad olyan ütemben, sem országos, sem megyei viszonylatban, — mint ahogy azt a könnyűipar egyre növekvő feladatai megkövetelnék. Az igazgatók, a mérnökök, a műszaki vezetők egyelőre az íróasztalfiókok számára készítik ezeket, mert nem ismertetik a dolgozókkal, nem adják a munkások kezébe a gyártási folyamatok pontos leírását. Az igazgatók, a műszaki vezetők, a mérnökök egy pillanatra se felejtsék el: minél jobban előrehaladunk az új technológiai eljárások kidolgozásában, minél erősebb lesz a technológiai fegyelem, annál jobb lesz termékeink minősége is. A termékek minőségének megjavítása érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy könnyűiparunkban alaposabb minőségi ellenőrzést vezessünk be. A minőségi ellenőrök szakképzettsége sok esetben gyenge. Nem képesek megítélni igazságosan, hogy a gyártott cikkek megfelelnek-e azoknak a követelményeknek, amelyek a vásárló dolgozókat vannak hivatva szolgálni. Egyes üzemekben az igazgatók nem is bánják ezt, mert nem akarják növelni a minőségi ellenőrök felelősségérzetét. — Nemrég még a Pécsi Bőrgyárban is élénk viták folytak a gyár ellenőrzési és az itt készült bőrt fogyasztási cikké feldolgozó üzemek átvevői között. Az átvevőkre a pécsi gyárban sok esetben olyan cikkeket akartak „sózni" elsőrendű minőségűként, »melyeket csak jóindulattal lehetett harmadosztályúnak is sorolni. A könnyűipari üzemekben a dolgozók versenykedvét, munkalendületét elsősorban a minőség megjavításának szolgálatába kell állítanunk. A könnyűipari dolgozók — mint vásárlók — ugyancsak tartós, szép cikkeket akarnak a pénzükért. De jobb munkára serkentheti őket az a tudat is, hogy a kormányprogramm megvalósítása, a jólét megteremtése végső fokon minden dolgozótól — így tőlük is — függ. Ezt kell meg- magyarázniok a könnyűipari üzemek pártszervezeteinek, ezt kell belevésni a dolgozók tudatába a Pécsi Bőrgyárban, a Kesztyűgyárban, a Szigetvári Cipőgyárban é.s a többi üzemben. A pártszervezeteknek irá- nyítaniok, lelkesíteniük kell a minőségi gyártmányok készítéséért indult Zsédely-mozgalmat, amely már eddig számos követőre talált. A szocialista termelés célja: a dolgozók anyagi és kulturális igényeinek maximális kielégítése. Könnyűipari üzemeink vezetői és dolgozói nem érezhetnek fontosabb feladatot, mint azt, hogy még figyelmesebb, | lelkiismeretesebb munkával teljesítsék a fogyasztó dolgozók kívánsáI gait. Versenyre hívunk bennetekel a bányásznap tiszteiére ^ István-aknai Petőfi DISZ moz- yszállítási brigád tagjai nemrég et fogalmaztak, amelyben ver- ‘yre hívták a Pécs VI. kerületi 'Ií’ mozdonyszállítási brigádjait, fűkben így írtak: Aeűves Elvtársak! Pécs VI. ke- ffiozdonyszállítási brigád tagjai! ’> az István-aknai Petőfi DISZ üonyszállítást brigád tagjai elhoztuk, hogy versenyre hívunk botokét a bányásznap tiszteleté- A Versenypontokat az alábbiak- batároztuk meg: n A mi hibánkból egy csapatnál > *osz ürescsillehiány. Iri bbször előfordult, hogy egyes jPatok csak egy órás késéssel kap- .p'Aeg a fát és a munkához szűk- tiu.esyéf anyagokat — a mi hí oól. typ a bányásznap tisztelete jp ®n is változtatunk. A mozdony r ígérik, hogy műszakkezdés- lláu0tlnal megkezdik a munkát, a j azonnal továbbítják. vállaljuk, hogy a gépek kezeléséhez rendelkezésünkre bocsátott olaj négy százalékát megtakarítjuk. kedves Elvtársak! Már az elmúlt években is versenyezni akartunk ve- Most éberebbek leszünk és ti is azok a bürokraták, akikre a verseny értékelése várt volna és akiknél a versenyszerződésünk mindig elveszett. Most éberebbek leszünk és ti is azok legyetek. Elhatároztuk, hogy nai megköveteljük a szakszervezettől és az illetékes műszaki vezetőktől: támogassák versenyünket, rendszeresen értékeljék azt és hozzák nyilvánosságra az eredményeket. Arra kérünk még benneteket, hogy tíznaponként küldjétek el nekünk a versenyeredményeket,, amelyeket majd tő'ünk is megkaptok. Jó munkát kívánunk a versenyhez, a Petőfi DISZ mozd'mvszdllítáp’ '-mád tagjai nevében: Vámos Mihály sztahanovista mozdony- vezető, Buncsck János brigádvezető A KORMÁNYPROGRAMM A MEGVALÓSULÁS UTJÁN TÖBB, MINT ÖTMILLIÓ FORINT HŰSÉGJUTALOM A bányászat fizikai és műszaki dolgozóinak a tervteljesítés érdekében kifejtett munkáját méltányolva, a dolgozók életszínvonalának további emelése érdekében a minisztertanács augusztus 18-án határozatot hozott a hűségjutalomnak a szénbányászatban való széleskörű ki- terjesztésére. A határozat értelmében hűségjutalomra jogosult a szénbányászat összes fizikai és műszaki munkavállalója, továbbá összes műszaki dolgozója, amennyiben igazolatlan műszakmulasztása egy éven át nem volt. A határozat azonkívül a hűségjutalomra való jogosultságot kiterjeszti a külszíni dolgozók széles rétegeire is. A kormány határozatának végrehajtását most készítik elő a pécsi szénbányáknál. Amíg az elmúlt esztendőben 2.970 nécsi bányász részesült hűség- jutalomban, addig ez év szeptemberében csak a földalatti dolgozók közül több. mint 3.800 bányász kap hűségjutalmat. Idén. a bányásznapon több, mint 5 millió Ft hűség- jutalmat osztanak ki. A több, mint öt millió forint hűségjutalom számfejtését most végzik. Az összeg az egyes bányakerületek között a következőképpen oszlik meg: Pécsbánya- telep: több, mint egy és fél millió forint, Pécs-Sza- bolcs: több, mint két millió forint, Vasas több, mint egymillió forint. A minisztertanács határozata szerint — amíg a múlt ban a hűségjutalmak kiosztásánál csak az alapkeresetet vették figyelembe, — addig idén már a 100 százalékon felüli teljesítmények alapján havonta elszámolt jutalmat is alapul veszik. A minisztertanács határozata értelmében tehát az idei bányásznapon az eddiginél több bányász részesül hűségjutalomban és az eddiginél nagyobb összeget kapnak. A külszíni dolgozók ezúttal is érezhetik az eddiginél fokozottabb megbecsülést. Kormányzatunk újabb intézkedését a pécsvidéki szénmedence dolgozói azzal hálálják meg, hogy az eddiginél is jobban megszilárdítják a munkafegyelmet és arra törekszenek, hogy harmadik negyedévi tervüket minél előbb teljesítsék. HAVONTA 35.00« FORINT ÉRTÉKŰ ÉLETMENTŐ GYÓGY SZERT SZOLGÁLTATNAK KI A dolgozók egészség- ügyi ellátásának megjavítása érdekében a minisztertanács augusz tus 18-án határozatot hozott. A határozat értelmében a társadalom biztosításba bevont dolgozók augusztus 18-tól a cukorbetegek számára szükséges inzulint, valamint a csontrákban szenvedők kezeléséhez szükséges tes- tosteront tartalmazó gyógyszert az eddigi 15 százalékos térítési díj helyett, teljesen ingyen kapják. Augusztus 18-ig egy ampulla inzulin ára 17.50 forint volt és ínnek az összegnek a ’. 5 százalékát kellett megfizetniük a betegek nek. A minisztertanács határozatának jelentőségét csak akkor értük meg, ha figyelembevesszük, hogy volt olyan beteg, akinek egyszerre 10—12 ampulla inzulinra is szűk sége volt gyógykezeltetésére. Baranyában a minisztertanács határozata azt jelenti, hogy augusztus 18-tól kezdve átlag napi 1.100— 1.200 forint, havonta pedig 30—35.000 forintot tesz ki — Nagy horderejű ez a minisztertanácsi határozat — mondja Linka László SZTK főorvos — nagy segítség ez a betegeknek. A cukorbeteget étrendi korlátozás sújtja, éppen ezért gondot okozott a 15 százalékos gyógyszertérítés minden beteg számára. A csontrákban szenvedők kezeléséhez szükséges testosteront tartalmazó gyógyszer — amelyet augusztus 18. óta ugyancsak teljesen ingyen juttatunk a betegeknek — a múltban drága volt, és csak korlátozott mennyiségben tudtuk kiszolgáltatni. Az új kormányrendelkezés alapján most éppen a legrosszabb indulatu csontrákos betegek életét tudjuk meghosszabbítani. A kormány legújabb rendelete tehát egyrészt lényeges mértékben javítja a dolgozók egészségügyi ellátását, másrészt komoly anyagi segítséget is jelent, azonkívül lehetőséget nyújt arra, hogy az eddig beteg dolgozóknak előbb adhassuk vissza munkaképességüket — fejezte be nyilatkozatát Linka László SZTK főorvos. Ezrek és ezrek üdülnek hazánk legszebb vidékein. A képen: a festői Lillafüred és a Hámori tó szépségében gyönyörködnek a pécsi, budapesti és az ország többi részéből ott üdülő dolgozók. ISMÉT GAZDAGABBAK LETTÜNK Felavatták a pécsi szabadtéri színpadot Augusztus húszadika, az alkotmány ünnepe előestéjén megmozdult a város. A fellobogózott utcákon emberek igyekeztek a Sétatér felé. Mint apró patakokból a zúgó folyam, úgy ömlött egybe a Káptalan utca torkolatába a sokfelől jövő népáradat, a szabadtéri színpad ünnepi megnyitójának közönsége. Mintha úirake’t vo’na a város1. Nem 600—800 ember indult útnak, mint egy-egy sikeres színházi estén, hanem kerek háromezer. A hatalmas, parkkal körülölelt színpad nézőtere minden torlódás, nehézség nél kül befogadta ezt a rengeteg embert. Pécs felnőtt lakosságának majd 10 százalékát. Hatalmas, lenyűgözően hatalmas nézőtér! A színpad mellől a lépcsőzetesen emelkedő sorok legmagasab- bikán ülő embert már csak törpének mutatja a távolság és a nézőtér szélessége méltó mélységéhez. A volt Komócsy-kert, a kanonok úr mindenkitől és mindentől elzárt magánterülete egyszerre mindönkié, valóban mindenkié lett. Az első sorban munkaérdemrendes bányász ült A negyedik sorban vidéki tanító. A vidám vásárt jött megtekinteni és végül a szabadtéri színpadnál kötött ki. Valamivel fePebb a porcelángyári dalárda néhány tagja, ^alán már „felmérik a terepet“ a legközelebbi szerepléshez. Mellettük a mecseki szakszervezeti üdülő portása... Mennyi, mennyi * ember! Most már övék, valamennyiünké az egykori Komócsy-kert. A nézőtér háta mögött három hatalmas betonépítmény. Azaz csak kettő beton, a harmadik fából épült, ideiglenesen. Ezek az építmények tartják a színpadot megvilágító ref- 'ektorokat. E fényforrások valósággal nappali fénybe borítják a széles mély színpadot. A színpad előtt is lámpasor ég. Természetesen csak akkor, ha az előadás még nem kezdődött meg. Ez az úgynevezett fényfüggöny. Tizenkilencedikén este gyúltak ki először a reflektorok a pécsi szabadtéri színpadop. Ünnepi csendben hallgatta az emtferrengeteg az átadóbeszédet, az átvevő szónok szavait és azután színpadra lépett a konferanszié, majd Gyurkovics Mária, Svéd Sándor Kossuth-díjas művészeink, Raskó Magda és Szabó Miklós, Mátrai Ferenc operaházi tag iáink fellépése mutatta, milyen sokra értékelik fővárosunk zenei köreiben is a Mecsek lábánál megépült hatalmas kultúrlétesítményt. Szálltak nz ár ál?. " dalok, me.sz- :ze vitte a szél a csodálatosan szép muzsikát. Mozart, Verdi, Puccini, Erkel, Mascagni, Leoncavallo és az operairodalom más nagyjai mellett a műsor második felében az operett- tek legszebbjeinek részletei következtek. Lehár, Strauss. Kálmán, Ka- csóh, műveit tolmácsolták kristálytisztén a fővárosi vendégek és méltán zúgott egy-egy különösen szép szám után percekig a taps. Ismeretlen emberek suttogták egymás fülébe: csodaszép! Akik addig sohasem látták egymást, a szünetben vagy a műsorszámok között elragadtatva állapították meg: csodaszép! Nem tudni az előadásra vagy a szabadtéri színpadra értették-e. Valószínűleg mindkettőre. Pedig az megnyitó előadáson akadtak még technikai nehézségek. A zenekar sem szokott össze megfelelően az énekesekkel. A világítással, a hangszórókkal is akadtak imitt- amott bajok. Igaz, a színpad sem olyan még, mint amilyen már jövőre lesz. De mennyire eltörpültek ezek a technikai hiányosságok a színpad hatalmas arányai mellett! Mennyire kicsinyek voltak ahhoz a művészi munkához képest, melyet a műsor szereplői nyújtottak! Érthető, hogy a közel háromezer ember lelkében egy gondolat fogamzott meg, mikor a msgnyítóelőpdás után e'hagyta he- yét: ismét gazdagabbak lettünk! G. L. i
