Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-19 / 194. szám

NAPLÓ 1953 AUGUSZTUS 19 2 Mennyül az EIVSZ-Uözj*>ülés 7, O^zokának harmadik része Newyork (TASZSZ) Az ENSZ- közgyűlés augusztus 17-én újra ösz- szeüll a koreai kérdés megvitatásá­ra. . Lester Pearson, a 7. ülésszak elnö­ke a közgyűlés plenáris ülésének megnyitásakor rámutatott, hogy most, á fegyverszüneti egyezmény aláírása után „áttérhetünk a béke és a helyreállítás kővetkező fokozatá­ra“ Pearson kifejezte azt a remé­nyét. hogy a küldöttek az egész vi­lág népeivel együtt megkönnyebbü­léssel fogadták a hadműveletek befe­jeződését Pearson hangsúlyozta, hogv a Koreában aláírt fegyverszü­neti egyezményt békévé kell változ­tatni, Pearson a továbbiakban annak a reményének adott kifejezést, hogy a közgyűlés ..minimális ' ellentétek és maximális egyetértés és jóakarat mellett“ ki tudja dolgozni a felté­teleket a politikai konferencia szá­mára. Pearson kifejtette, hogy a köz gyűlésnek nem kell megvitatnia a koreai kérdés békés rendezésének lényegét, csupán egy olyan appará­tust kell biztosítani, amely megvaló­sítja a rendezést. Az ENSZ közgyű­lés elnöke befejezésül kijelentette: amennyiben nincs ellenvetés, úgy felkéri a politikai bizottság elnökét, hívja össze a bizottság ülését, hogy augusztus 18-án reggel megkezdjék e kérdés megvitatását. Pearson ezután kijelentette, hogy ellenvetés hiányában a javaslat el­fogadottnak tekintendő, majd bő- zártnak nyilvánította az ENSZ-köz- gyűlés plenáris ülését. Katonai dís7S7©m'e ás nagy felvonuás Phenjanhan Phenjan (Uj Kínai Phenjanban augusztus 15-én katonai díszszemlé­vel és nagv felvonulással ünnepel­ték Korea felszabadulásának 8. év­fordulóját. Hatalmas és hosszantartó éljenzés fogadta a város központi terén fel­állított díszemelvényen pontosan tíz órakor megjelent Kim Ir-Szen mar­saik. Mellette foglaltak helyet a kormány és a párt vezető tagjai, va­lamint a néphadsereg magasrangú tisztjei. A vendégek számára fenntartott emelvényen helyet foglaltak a kor­mány és a párt vezetői, élmunká­sok, a koreai néphadsereg parancs­nokai. az ország minden részéből egybegyült küldöttek, a diplomáciai testület tagjai és a kínai népi önkén­tesek küldöttsége. Csői Jen Gen almarsall, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere megszem­lélte a díszszemlére felsorakozott alakulatokat, majd beszédet mondott amelyben megemlékezett Koreának a szovjet hadsereg által történt fel­szabadításáról. a Szovjetunió, a Kí­nai Népköztársaság és más testvéri országok segítségnyúitásáról, vala­mint a koreai néphadseregnek a kí­nai népi önkéntesekkel vállvetve aratott nagy győzelméről. Csői Jen Gén almarsall a továbbiakban fel­szólította a koreai néphadsereg har­cosait, hogy éberen álljanak őrt a koreai béke meghiúsítására irányuló bármilyen ellenséges kísérlettel szem ben és tevékenyen vegyenek részt a népgazdaság háború- utáni helyre­állításában. A beszéd elhangzása után megkez födött a fegvveres erők alakulatai •’ak díszmenete, A katonai díszszemlét a főváros 'akosságának felvonulása követte. A 'akosság minden rétegének képvise­ltében több mint száznegyvenezer munkás, paraszt, diák. közhivatal­nok vonult el a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi lemokratikus országok lobogói alatt i színpompás menetben. A munká­sok és a parasztok Phenjan újjáépí­tésének tervét bemutató transzparen sekkel és makettekkel vonultak fel. A Francia Általános M un hússzövetség (CGT) vezetőségének sajtóértekezlete Páris (TASZSZ): Augusztus 17-én a CGT vezetősége sajtóértekezletet tartott, amelyen ismertették a fran­cia és a külföldi sajtó képviselőivel a francia dolgozók sztrájkharcát. Henri Raynaud, a CGT titkára hangsúlyozta: Egyáltalán nem felel­nek meg a valóságnak a burzsoá sajtó és rádió olyan közlései, hogy csendesedik a sztrájkmozgalom és hogy változás észlelhető a vasúti közlekedésnél, a postánál, a távír­dáknál és távbeszélő központokban A sztrájkmozgalom nemcsak, hogv nem csökken, hanem mindinkább szélesedik. Raynaud rámutatott ar­ra. hogy e napokban a francia mun­kásosztály harcának történetében egyedülálló aránvú sztráikmozgalom bontakozott ki. E harc jellemzője a legkülönbözőbb szakszervezetekhez tartozó dolgozók tömör összefogása és eltökélt szándéka, hogy mindad­dig folytatják a sztrájkot, amíg ki nem harcolják követeléseik teljesí­tését, A CGT titkára a továbbiak­ban közölte, hogy teljesen ered­ménytelenek a kormány erőszakos intézkedései és megtorlással való fe- nveeetőzései. Kiosztották a sajtó képviselői kö­zött annak a levélnek szövegét, ame lyet a CGT vezetőcége Laniel mi­niszterelnökhöz intézett. A lévé1 hangsúlvozza. hogy a miniszterelnök mindezideig' nem válaszolt a CGT hozzáintézett felhívására, amely aug 5-én a tárgyalások megkezdését kö­vetelte. ..Augusztus 15-én, 16-án és 17-én —; mondja a levél — ön fogadta a CFTC és a Fource Ouvriere" kép­viselőit. Az ilyen különtárgyalások 5 vietnami néphadsereq föpannesnoksápának közleménye Peking (Uj Kína) A „Vietnami hír- ügynökség“ jelenti: A vietnami néphadsereg főparancs noksága hivatalos közleményben számdl be a népi erők június és jú- Hús hónapban Észak-Vietnamban elért sikereiről. Ez alatt az idő alatt a ’ népi erők Észak-Vietnamban több mint 3000 ellenséges katonát tettek harcképte­lenné. köztük 220 foglyot ejtettek Négyszázhatvankét géppuskát és pus kát s öt aknavetőt zsákmányoltak. Elpusztítottak 376 motorosiármüvet két ágyúnaszádot, négy möforosbár- kát. valamint nagymennyiségű lő- -xart és más hadianyagot. egyáltalán nem keltenek bizalmat a sztrájkharcra egyesült dolgozókban, mivel e tárgyalások korlátozott jel­lege manőverezési szándékokra mu­tat és nem tanúskodik arról a tö­rekvésről, hogy kielégítő módon meg oldják a felvetődött problémákat.“ A CGT vezetősége követeli levelé­ben a kormányfőtől, fogadja kép­viselőit azoknak a követeléseknek megvitatására, amelyeket az összes szakszervezetekhez tartozó, vala­mennyi szakmát képviselő dolgozók egyhangúlag terjesztettek elő. Először egy munkás lakótelep régi életéről szeretnék beszélni. — Uvegolvasztároik, üvegfúvók, gyé­mántköszörűsök laktak itt, akik gyönyörű kristálytárgyakat, a gaz­dag kastélyok díszeit készítették. Eb­ből a településből lett a mai Gusz- HruSztalnij város. A guszi mesterek' művészei volta« szakmájuknak és ezért a cári rend szer nem egyszer a legmagasabb fo­kozatú diplomatákkal és aranyér­mekkel tüntette ki — henyélő ka­pitalista gazdájukat. Mert Gusz-Hrusztalnijban min­den egy gazdáé volt. a gyár és az üzem. a föld. a települést övező erdő és a „lakóházak“. Még a tele­pülés egyetlen boltja is az uraságé volt. Gusz-Hrusztalnij akkori gazdája Ignatyev gróf. a burzsoázia köré­ben „felvilágosodott“ ember hírében állott. Az ő idejében újból felfegy­verezték a gyári rendőrséget és a városi rendőrök botját ólmosvégű korbáccsal cserélték fel... A település kijáratánál csíkos so­rompók álltak. Ha valamelyik mun­kás nem tetszett a gazdának, vagy a gyárvezetőnek, — már hangzott is a rövid kegyetlen parancs: — Kipenderíteni a sorompón túlra! Ez azt jelentette, hogy az illetői -saládiával, kisgyermekeivel együtt kiűzték az esőbe vagy fagyba, meg­fosztották az utolsó létfenntartási le­hetőségtől. Idők múltán a sorompón túli pusz ‘aságban egy kis nyomorúságos falu keletkezett, ahol a gazda ál*a] ki­oenderített emberek laktak. Így is hívták: .Kipenderít." A szerencsétlen falucska lakói nem •lüldhettéM gyermekeiket iskolába. — de micsoda luxus lett volna ez hiszen még ahhoz sem volt loguk. hogv kenyeret vásároljanak a gusz boltban. CnVényes le?zr óztaiésot és Gyilkosságok a hazaieleoiiendó kínai Itadiíoglyok soraiban Kcszon (Uj Kína): Hadifogságból hazatért kínai népi önkéntesek el­mondják, hogy az amerikaiak az utolsó pillanatban visszatartanak ha­difoglyokat. Hu Zsuj-Ting, hazatelepített kí­nai önkéntes elmondotta, hogy aug. 8-án 15 órakor az amerikaiak két hadifoglyot éppen akkor hurcoltak el, amikor azok a 7. számú hadifo­golytábor elhagyására készültek. To Csing-San, hadifogságból haza­tért kínai önkéntes, beszámolt arról, hogy egyik hadifogolytársát, Jang Co-Henget, akivel együtt utazott Puszanból Munszanba, elhurcolták az amerikaiak. „Egyedül csak arra gondolhatok — mondotta To Csing- San, — hogy azért tartóztatták le, mert a puszani állomáson kezetrá- zott az együttes vöröskeresztes cso­port kínai képviselőivel." Mindennapos dolog, hogy az ame­rikai hadifogolytáborokban meg­gyilkolnak hazatelepítendő kínai hadifoglyokat. IIszu Cseng-Hsziang, aki a 7. szá­mú hadifogolytáborból tért haza, el­mondotta, hogy Kuomintang-ügynö- kök egy vasdorongot és egy kötelet nyomtak a kezébe, majd felszólítot­ták, gyilkolja meg Vu Cseng-Tö-t. a a kínai népi önkéntesek egy másik táborrészlegében őrzött tisztjét. Ezt megtagadta és amikor őt útbaindí­tották, Vu Cseng-Tö-t és egy másik önkéntest az amerikaiak visszatar­tottak. Június 28-án — folytatta Hszu Cseng-Hsziang — Kuomintang- iigynökök félholtra verték Vang Kang, kínai hadifoglyot, majd fel­akasztották egy gerendára. A hadi­foglyok előtt öngyilkosságnak igye­keztek feltüntetni ezt a gyilkosságot és azt hangoztatták, hogy Vang Kang „nem mert visszatérni a szá­razföldre." A Kuomintang-iigynökök még ugyanezen a napon megfojtották Jang Csie-Fu és agyonverték Csou kínai hadifoglyot. Péntekre összehívták a francia nemzetgyűlés elnökségét Páris (MTI) Herriot elnök kedden délelőtt bejelentette, hogy pénteken 16 órára összehívta a nemzetgyűlés elnökségét. Az elnökség összehívása annak az egyre fokozódó nyomásnak az eredménye, amely a közvélemény részéről nyilvánul meg a francia nemzetgyűlés összehívása érdekében. Valószínű — jelenti az AFP a nemzetgyűlés elnökségének összehí­vásával kapcsolatban — hogy a nem­zetgyűlés összehívását kérő levelek száma péntekig már meghaladja a kétszázkilencet, és ennek folytán a nemzetgyűlést a jövő héten össze kell majd hívni. A képon: Ifjú természetbarátok a minszki autógyár úttörőtáborában Soriűz Gibraltárra A „Reuter“ hírügy­nökség találó kifejezé­se szerint Franco, a madridi diktátor — „újabb szó-sortüzet adott le Gibraltárra.“ Franco a falangista „Arriba“ újságnak aug. 4-én adott interjújá­ban éles hangon köve­telte, hogy Anglia ad­ja vissza Gibraltárt Spanyolországnak. — Franco kijelentette, hogy az angol kormány a háború idején ígé­retet tett Gibraltár visszaadására, de ezt az Ígéretét a mai nap­ig nem váltotta be. Londonban nem kés- 'ekedtek a válasszal. A külügyminisztérium képviselője még aznap rámutatott, hogy Ang­lia soha semmiféle ígé­retet nem tett Spanyol országnak Gibraltárra vonatkozóan s „ott szándékozik maradni“. Mi történt hát? Mi bátorította egyszerre fel Francot? A rejtély megoldása egyszerű. A „Reuter“ hírügynökség jelentése szerint londoni diplo­máciai körökben an­nak a véleménynek ad nak kifejezést, hogy Franco támadása az angolok gibraltári po­zíciói ellen, kapcsolat­ban áll a közeljövőben aláírásra kerülő meg­állapodással, amelynek értelmében Spanyolor­szág légi- és haditen­gerészeti támaszponto­kat enged át az Ame­rikai Egyesült Államok nak. Mint ismeretes, az amerikai szoldateszka már régóta kezébe ka­parintotta a Franco- féle Spanyolország szá­mos kikötőjét és repü­lőterét. Node nemhiába mondják, hogy evés közben jön meg az ét­vágy. Az amerikai „Christian Science Mo­nitor“ újság közli, hogy Washington Euró pa délnyugati részében tovább akarja bővíteni támaszpont-hálózatát. Amint látszik, szívesen megvetné lábát Gibral­tárban is, kitúrva on­nan londoni partnerét. Ez az oka annak, hogy Franco újabb sortüzet adott le erre az angol erődítményre. Egyre nehezebb az alkalmazottak helyzete Jugoszláviában A főtisztviselőket, a magas állásban lévő al­kalmazottakat, akik a titoista rendszer táma­szai, jól megfizetik Ju. goszlávidban. A többi jugoszláv alkalmazott a nyomorúságos kis fizetésből alig tudja életét fenntartani. A ,<Borba" című lap azt írja, hogy az álla­mi alkalmazottak 50 százalékának a havi fi­zetése átlagosun (1500 dinár. Ha figyelembe vesszük, hogy ebből a fizetésből levonják a kereseti adót és a többi járulékot, s ha azt is figyelembe vesszük, amit az „Oszlobrodje- nyc“ című lap ír, hogy ,,egy személy alapszák. ségleteinek kielégítésé­re havi 7000 dinár szűk séges“ — a valóságban Pedig még sokkal több, — akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az alkalma, zoitak hagy többsége még a legelemibb élet­szükségleteit sem tudja kielégíteni. Az alkalma, zoitak életszínvonala, mint ahogyan azt a „Borba"' beismeri, az utóbbi, időben jelenté­kenyen csökkent, mivél a létfenntartáshoz szük­séges kiadások 11 szá­zalékkal emelkedtek, « fizetések pedig a régi színvonalon maradtak■ Még ennél is súlyo­sabb az állásnélküli a'-' kalmazottak helyzete- A dravai járásban alkalmazottak 80 száza­lékát bocsátották el ál­lásúiéból. A munkánál- külisig réme fenyegeti a közép- és főisko­lásokat, valamint az egyetemei végző fiata­lokat is. A SZOVJET ÉLET TÖRVÉNYE A gazda önkénye ellen sehol sem emelhettek panaszt, sőt az uraság embertelen gaztetteit szentesítették i kapitalista rend törvényei. Természetesen a munkások nem ' űrték zokszó nélkül. Gyakran sztrái koltak. A telepen bolsevik földalatti szervezet működött, amely irányítot- *a harcukat... A Nagy Októberi Szocialista For­radalom megsemmisítette a kapita lista rend törvényeit. ... Gusz-Hrusztalnij várossá fej­lődött. „Kipenderít" helyén a múlt­ban jogfosztott munkások utódai boldogan építik szép új életüket az új szovjet törvények, a Szovjetunió Alkotmánya szerint. Mint ahogy a nap visszatükröző­dik egv csepp vízben, úgy tükröző­dik ennek a munkásvároskának az életében is a szovjet állam gazdag, sokrétű élete. Az író tolla erőtlen ahhoz, hogy ezt az életet teljes nagyszerűségében ábrázolja. De ha egy szempillantás alatt átfoghat­nánk tekintetünkkel az egész hatal­mas, heroikus munkát végző szov- iet országot, a lélegzetünk is elállna A B 011 i-te n g er partjaitól a Csendes-óceánig, a nap sugaraiban izzó Déltől az örök jég honáig ter­jedő hatalmas területeken giganti­kus építkezések folynak. Nagytelje­sítményű vízierőművek épülnek szolgáltatnak áramot s öntözik a ter- mókenv földeket, úi városok nőnek ki a fűdből. hófehér gőzösök sze- *ik a Lcnin-csatorna hullámait.. Régebben is voltak elvan éoítmA­ivek, amelyek méreteikkel lenyű­gözték az embert- r.ilnt az egyínto- mi piramisok, a newvorki felhőt--:- -oíók, De vájjon elbírnak-e ezek bármilyen összehasonlítást a mosz­kvai egyetem gyönyörű magasépüle­tével, amelyet hihetetlenül rövid idő alatt építettek fel a Lenin-hegyen? Nem! Nem! A mi építkezéseinknek nemcsak a méretei, hanem az ér­telme is teljesen újszerű. Mi nem a fáraók és a milliárdosok dicsőségére hanem a nép javára építünk! A kommun zmus építésében az egész ország résztvesz. Minden szov­jet ember büszke lelkesedéssel vál­lalja ezt a dicső feladatot, mert ná­lunk minden ember egyéni érdeke szorosan összeforrott az állam érde­keivel. Már jóval a Volga—Don csatorna befejezése előtt feltárultak építői előtt a jövő lebilincselő képei. Az emberek látták az átalakult sztyep­pét, a dús kalászt ringató termőföl­deket, a villanyerőművek lámpáinak fényét és mindebben világosan meg­látták saját maguk és gyermekeik boldogságát. És ahogy nőtt az épít­kezés, ahogy magasabb lett a gát gerince, nőttek a zsilipek fehér tor­nyai, úgy nőttek, fejlődtek az em­berek is. Azelőtt alig ismert mun­kások lettek a Szocialista Munka Hőseivé, a szovjet nép büszkeségei­vé... Tavaly nyáron ellátogattam a rja- zani kerület eldugott falvaiba. — Olyan helyeken jártam, ahol azelőtt a muzsik sohasem vetette le bocsko- rát és faekével túrta a földet. A kis, Oka-menti hajóállomáson idevalósi kolhozparasztok várták a gőzhajót. Egyikük arról beszélt, hogy egyre több lesz a munkája. De nem bosszankodva, hanem büszkén mond ta ezt. — Nem nehéz a munka, hiszen a kolhozban egyre több a gép — fűz­te a szót tovább. — A mi falunk­nak, hogyis mondjam csak, — és közben büszkén pillantott rám. — még a gerince is vasból van! — De a legfontosabb az, hogy a falu magasra emelkedett, mintin' szárnyai nőttek volna — mondta egY szikár férfi. A hajó egy kicsit késett és a kol­hozparasztok folytatták a beszélge­tést. Érdeklődési körük és tájéko­zottságuk széles volt. Szóbahozták8 moszkvai magasépületeket, az új ex- kavátorokat. amelyeket az Uraiban gyártanak, a híres újítókat. Pedig azelőtt, nem is olyan na­gyon régen, ennek a vidéknek 8 falva: valósággal el voltak zárva 8 világtól. A szomszédos járásból szár­mazó hírek annyira távolinak tűn­tek, mintha a világ túlsó végéből ér- keztek volna. És most. ezt a beszél­getést hallgatva, amelynek során 8 kolhozparasztok magától értetődően érintették a nagy és fontos kérdése­ket, feltétlenül egyet kell értenünk azzal az emberrel, aki megjegyezte’ hogy a falu magasra emelkedett- mintha szárnyai nőttek volna .. . A mi életünk törvénye, a Szovjet­unió Alkotmánya kimondja, hogy 8 Szovjet Szocialista Köztársaságok' Szövetségének minden népe egyen­jogú, mindegyikük azonos mérték' ben élvezi az anyagi javakat, mind­egyikük előtt nyitva áll az út a szo­cialista kultúra kincsesházához és mindegyikük résztvesz a kommuniz­mus építésében. Szerencsés annak a hajónak a* útja, amelyet biztoskezü, bátor és ta­pasztalt kormányos vezet. Szerencsés a mi hazánk, mert nagy pártja ve­zeti a kommunizmus napsütötte par' jai felé. V. Poltorackii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents