Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)
1953-08-16 / 192. szám
V NAPLÓ 1933 AUGUSZTUS 1* A kolhoz párfcsoportjai — a párfszervezet szilárd támaszai Az út hirtelen balra kanyarodott és a zöld égerfaliget mögül előbukkantak a falu házai, a sitik völgy, a keskeny folyó világos sávja és a domboldalon folyó építkezés. — Ez itt Perjodki falu — mondta kísérőnk. Már elutazásunk előtt sokat hal- t tettunk erről a faluról. Tudtuk, hogy I h falu a „Bugyennovec" kolhoz központja. hallottuk, hogy a kolhoz 1950-ben alakult 'öbb kisebb kolhoz egyesüléséből és hamarosan milliomos kolhozzá fejlődött: Tavaly annak ellenére, hogy útinkban. augusztusban és szeptemberben tartós esőzések voltak, a kolhoz betakarította az, egész ~ahunát. lent. burgonyát. sok takarmányt gyűjtött és pénzjö- edelme meghaladta az egymillió rubelt. A kolhozvezetóséa irodájában szívélyesen fogadtak bennünket. A beszélgetés köztünk és Matvej Trof»- movici» Guljajev. a kolhoz elnöke k? zö t az ú.i faliújsággal kapcsolatban indult meg. — Valóban nem rossz ez a faliét- ság — mondta Matvej Trofimovic- miután meghallgatta véleményünket. Csak az a kár. hogy megemlí tette a milliós jövedelmet. Mert m?1 is jelent egymillió rubel egy olvar gazdaságban, mint a miénk? Hiszen. ha alaposan hozzálátunk, csupán az állattenyésztésből kell eny- nyi jövedelemre szert tennünk. Ilyen bírálóan értékelte Guljajev elvtárs, a kolhoz munkáját. A bírál > hangnem csak akkor változott meg. amikor a beszélgetés a pártszervezet munkájára terelődött. Guljajev elvtárs a kolhoz kommunistáit a közös gazdaság élenjáró dolgozóinak és a sikerek szervezőinek nevezte ßs ebben nem is volt semmi túlzás A „Bugyennovec" kolhoz párt- szervezete már régen megalakult és nagy befolyással van a kolhoz gazdasági munkájára. Alekszandr Zi- minov párttitkár szintén tagja a kolhoznak, most végzi a leningrádi mezőgazdasági főiskola levelező tagozatán az ötödik évfolyamot, jó! ért a sokágazatú kolhoztermelés min den kérdéséhez. A kolhczgazdaság kérdéseinek és szükségleteinek ismerete segíti a párttitkárt abban, hogy helyesen állapítsa meg, milyen kérdésekre kell elsősorban Irányítani a pártszervezet figyelmét. A pártvezetőség 28 párttagot és tagjelöltet az állattenyésztési telepre osztott be munkára. Feladatuk az volt, hogy megjavítsák az állatok gondozását és megszervezzék az egyéni takarmányozást. A kommunisták ezt a feladatot megoldották. Megszervezték az állattenyésztők szó cialista versenyét és kibontakoztatták a bírálatot. Az állattenyésztési telepen harci röplapokat jelentettek meg és sűrűn folytattak politikai beszélgetéseket. Bevonták a zootechni- <ai ok'atásba az állattenyésztő telep valamennyi dolgozóját: 135 kolhoz- parasztot. Az állattenyésztés hamarosan fellendült. Tavaly 500 ezer rubel jövedelmet adott, ebben az évben má- több, mint 600 ezer rubel jövedelem re számítanak. Tehát már nincs is messze a megvalósuiás'ól a kolhoz- elnöknek az a terve, hogy csupár az állattenyésztésből egymillió rube1 jövedelmet nyerjen a kolhoz. A kommunisták élenjárnak a növénytermelő brigádokban is. Megalakultak a növénytermelő brigádok pártcsoportjai. A pártvezetőség, hogy fokozza a pártcsoportok befolyását a termelésre, rendszeresen beszámoltatja a pártcsoportbiza: miakat és segít nekik a politikai agitáció jó elvégzésében. A pártcsoportok a pártvezetőség szilárd támaszai. Felkutatják a rejtett tartalékokat, élenjárnak a kezdeményezésben és a nehézségek elleni harcban Ezelőtt nyár idején a kolhozban kevésnek bizonyult a munkáskéz. — Ezért előfordult, hogy fontos munkákat el kellett halasztani. „Hogv oldjuk meg ezt a kérdést?" — vetették fel a kommunisták. Végül is megtalálják a helyes megoldást. A párttitkár és a pártcsoportbizalmiak részletesen és alaposan áttanulmányozták a termelőbrigádok munkáját. Megállapították, hogy hibák vannak a munkaszervezésben. Előfordult, hogy az emberek kimentek a mezőre és nem tudták pontosan, mi lesz a feladatuk. Sok idő ment gy veszendőbe. A hibákat szabad pártnapon vitatták meg. A kommunisták sok értéke? javaslattal fordultak a kolhoz vezetőségéhez. Mindenki megértette, hogv a feladatok pontos elosztása. a munka jó megszervezése sok reiteit tartalékot hoz felszínre. Ma már a kolhoz a jó munkaszervezés redményeként a korábbi létszámmal elvégezheti az összes munkálatokat. A pártszervezet széleskörű fel- világosító munkája során részletesen ismerteti a kolhoz további terveit. Az agitátorok és az előadók a kolhoz életéből merített példákon mutatják meg. hogy a kolhoz feladatai szorosan összefüggenek az egész ország előtt álló feladatokkal. Gyakran tartanak szabad pártnapokat. A oártszervezet fokozottan ellenőrzi hogy betartják-e a kolhozvezetés demokratikus elvett. A jó politikai munkának köszönhető, hogv a kolhozparasztok valóban a kolhoz gazdáinak érzik magukat. A pár'irodát sokan látogatták. A kolhozparasztok eljönnek, hogv előadják javaslataikat, panaszaikat és tanácsot kérjenek. Tudták. hogy a pártszervezet nem aikl.k el fontos ügyek mellett és felfigyel a dolgozók szavára. Itmclketlik az <‘lelmisz<ki*ipari cikkek áriába a Szovjetunióban Az ötödik ötéves terv előirányozza, hogy a Litván SzS/K-ban 3.9-szere- sére, a Lett SzSzK-ban 80 százalékkal, az Észt SzSzIÍ-ban pedig 85 százalékkal emeljék a halfogást. Ezekben a köztársaságokban jelentősen kiszélesedett a működő halfeldolgozó üzemek hálózata és új üzemek is épülnek. A képen: automata olajtól tógép a ventszpili hatfeldolgozó kombinátban A A Szovjetunió kolhozaiban nagy lendülettel folyt a gahonabelakarítás. képen: új gabonával telt tehergépkocsik érkeznek a petrovszki gabonaraktárhoz. Gabonabeadás a Szovjetunióban Végeláthatatlan so rokban robognak a gabonával megrakott tehergépkocsik a krasz nogvardejszki termény begyűjtő állomás felé vezető utakon. Az állomás bejáratánál ez a felirat olvasható: „Üdvözöljük a terménybeadókat.“ Anatolij Janovszkij gépkocsivezető fékez a kapunál. Kis piros zászló leng a soffőr- ülés felett. Az „Októberi ForradaIom“-kol- hozból megérkezett a növénytermelő brigád búzája. Galina Csuvacsenko, az állomás ellenőre mintát vesz a gabonából. A laboratóriumban úgy szervezték meg a munkát, hogy ne tartóztassák fel a gabona átvételét. V. P. Latiseva laboránsnő percek alatt megvizsgálja a gabona nedvességtartalmát. G. Csuvacsenko arra kíváncsi, nem fertőzöttek-e a szemek. Elégedetten állapítja meg, hogy az „Októberi Forradalom“ kolhoz gondosan tisztított, jó minőségű gabonát küldött. A gépkocsivezető öt perc múlva megkapja a további utasítást: — A 8-as számú rak tárba! A. Janovszkij a gabonával megrakott gép kocsit a hídmérlegre vezeti, majd a raktárhoz hajt, ahol már két gépkocsiból rakódnak ki. A bunkerből a gabonát önműködő kira- kószerkezet csurgatja a szállítószalagra, mely azután a raktárba viszi a magot. Fennakadás nélkül folyik a gabonabeadás. A terménybegyüjtő állomásra egyszerre 20 gép is érkezik. A kollektíva pontos munkája elősegíti, hogy a kolhozok határidő előtt teljesíthessék legelső állam iránti kötelességüket: a gabonabe- adást. Najgyen Todorinov mégis szövetkezeti tag marad Irta: KRIM GRIGOROV •úiipakodutt: Felszáll* a köd és a kis bolgár falu déli határát körülfogó hegyek oldalán megolvadt a hó. A termelőszövetkezet tagjai kimentek a mezőre. Megkezdődött a munka, Éj- jel-nappal zúgtak a traktorok és a vetőgépek nyomában könnyű porfel, hő szállt az ég felé. Egy hónappal a vetés Mán hamvazzöld szőnyeg lepte el a földeket• dúsan nőtt a fű is és hófehér szirmok hullottak a virágzó gyümölcsfákról. Azután beköszöntött a nyár s a mezon sárgulni kezdett a gabona. Najgyen Todorinov nehezen szánta rá magút a nagy lépésre, hogu megváljon a szövetkezeti öl. Világéletében dolgos. takarékos, ember volt. Még. sem sikerült zöldágra vergődnie a múltban. Ha a szorgos munka után ismét kadaré érte. csak összeszorította fogát és keserűen mondta: — Így Tan ez mindig... szegény embert, még az ág Is húzza. Naigyen buzgalommal kezdte meg munkájút a, szövetkezetben, azt remélte, hogy ott. jobb lesz. Hősem vár. fa üteg. míg a brigádvezető hívja, gyakran figyelmeztette feleségét is: — Ideje a mezőre indulni, asszonn Még itthon ér bennünket a napfel. kelte. Najgyen minden este feljegyezte el végzett munkaegységen. Egyszer aztán nun őrlődött, hmm Najgyent a másik brigádba osztottál: be, kisegít-'nt. El is véget'e. a rábízott munkát hanem a brigádvezető nu>m vett tudomást azokról „ munka- egységektől’ (’melyeket N" ionén n* előző brigádnál stetzr-H. Akkor néni nőit semmit- de amikor másodszor, „i'án harmadszor is megtörtént ugyam z, mór nem tndtu megállni, hogy ki ne fakadjon: — Ingyen nem dolgozomI — mond, la felháborodva a brigád vezetőnek. Pelkn a brlgódvezátó rl<>s--u- men- t qetödzni kezdett, Winhö-ö nrh*z- Agekr-' hivatkozott, de nmekor lá'ta hogy X a jgyen!, nem lehet meggyőzni, — Mii értesz te ehhez?! Alig, hogy beléptél a termelőszövetkezetbe, már. 's követelődzői. Najgyen először jele,.. éri i! -art 'enni erről az elnöknek Vikik a várt. 'Hkánutk, de miután elmondta Kirónak, az egyik Allnitenyésztönek ni "seiet, meggondolni magút. — Gyere vsak. beszélgessünk van kicsiI — mond n Kiró. ez a rrMimién külsejű ember és közelebb hajol: Jí ajg yenhez. .4:' istállóba a a lovak porosuk, áyo. lattanok voltak, mint a gazdájuk. Nujgyen áthúzta a szájú!, amikor körülnézett. Sem tetszett neki ez a rendé fenség, de dinikor Kiró beszélni kezdett, hirtelen elfelejtette a lovakat. — Ilallotlum, hogy becsapott téged '•i a Pelkn. — Igen. becsapni!! De majd a végére járok ennek a dolognak — dör. mbyte Najgyen. — Na, azután járhatsz! — ne vetett lányosán Kiró. — Se is reméld,hogy a vezetőség neked ad igazul. Nem sok keresnivalónk van nekünk itten mondom, És meglátod, én sem takarítom sokáig a trágyát ezeknek. — Hong. hogy ezeknek? fliszen minden közös a gazdaságban ... — Közös igen — a munka. — de "‘’ni ut elosztás!... Hallottad, hogy bbeti az évben semmit sem adnak a hiltnknvgyséyekért? — Még, hogy nem adnak! — Uyy ámI Elszedi az állam az egész termésünket. Ná jgyen nagyon elgondolkozott "zeken a dolgokon, llu ez így igazikkor neki valóban nitt'-s mit keresnie a szövetkezetben. És még azon a Hunon megírta a beadvány'. nmein '<rn kérte, engedjék kilépni a szövetkézéiből. tgy alkalommal, amikor a •ezetöség kin,ént a földekre megnézni, hogyan folyt a munka, odament Vajgyenhez a párttitkár és megkér- '-lle tőle: — Igaz- hogy Petko húrom niun- ''Hegysége’ nem irt be neked? X a jgye a gyonokodrn tekintett ni “s csak kis idő múlva válaszolt: — Hogyne volna igaz!... Tanuk. ' a! is bizonyt!hatom, — És miért nem jelentetted ezt a vezetőségnek? Hiszen ha tudtuk volán. mór rég helyrehoztuk volna a hibát. Komoly ember vagy, szeretsz dolgozni, </ feleséged is szorgalmas asszony. A brigádja semmi pénzért sem hajlandó megválni tőle Néhány min múlva megkezdődött az aratás. Najgyen bár bejelentette kilépésé!, azúrt csakúgy részivott az "Tatásban, mini más munkában az- ’lőtt. Egyik reggel csodálkozva hal. tóttá, hogy Petknf leváltották és mosu egyszerű árutokén' dolgozik egy másik brigádban. ..No lám ngyláiszik mégsem erté- nen úgy áll a dolog, ahogy azt Kiró mondta‘‘ — gondolta, magában Naigyen, S már az is megfordult a ’éjében: talán elhamarkodva cseleke. dett, amikor bejelentette- hogy kilép a termelőszövet kezedből. Egyszer csak a párttilkár és a tér. meló szövetkezet elnöke lépett oda hozzá: — Nagyszerűen dolgozol, Najgyen. Senki sem gondolná, hogy egyik Iá-' haddal már kívül vagy „ termelőszövetkezeten. — Hát én nem is tudom. Majd meg 'ájul!, mi tesz, — felelte elgondol- rozvu. — Csak azt szeretném tudni, 'aáz-e, hogy semmit sem kapunk o ’•dolnntntt munkaegységek fejében. — Micsoda? Hát ezt. az ostobaságot ki találja ki! — Csudálkozott a párt. titkár. — Kicsit vársz és magad is meggyőződhetsz róla. Sok fees k ist elfújt már a szél, elfújja ezt is... Az aratás végefelé . ,, " 3 1 kellemetlen eset történt: elpusztul‘ a termelőszövetkezet egyik legjobb lova. Máról holnapra történt és mindenki csodálkozott ezen az érthete len eseten. Najgyen elgondolkozott. — Csak nem csinált valamit nz a gazember Kilo? — Szeretett volna szólni, nézzenek utána, nem. ö ártó t-e annak a lónak? De aztán mégsem szólt,, mert hiszen semmi biztosat nem tudott. Befejeződött, az aratás. Zsákokkal megrakott kocsik robogtak a begyüj- töhely felé. fellobogózták a házakat, mindenfelől az aratók vidám dala és nevetése hangzott... És eljött az a nap is. amikor a termelőszövetkezet elnöke be jelente'te: — Elvtársak, ma kifizetjük a ledolgozott munkaegységeket. Az elnök tekintetével valakit kereseti a tömegben; amikor a cséplőgép mellett meglő ta Najgyent, fejével intett neki: — Sif*« a zsákokért Najgyen. hívd a feleségedet is... Mennyi munkaegységed van? ... — ötszáz körül... felette Najgyen, — Igen. És az annyit jelent, hogy 1000 kilogramm gabona jár neked'. A szövetkezet gabonaraktárában Najgyen felesége szélesre tárta a zsákok száját Egyik zsákot a másik után töltötték meg. — Látod — szólt a felesége, — most, szégyenkezhetünk a beadvány miatt, — Kiró az oka az egésznek! — szít. kötődet't Najgyen, — ő beszélt rá, ho'iu lépjek ki u szövetkezetből,.. Ezután már kevesebb volt a mezei munka és a Vezetőség ülésre hívta össze a tagokat. Többek között Najgyen kilépésének ügye is megvitatásra kerüli, A gyűlés előtti éjszakán sokáig beszélgetett a Todorinov házaspár. Az asszony a szövetkezetét védte• Najgyen is egyetértett vele. csak s?é. gyeit volna visszalépni. Legjobban azonban mégis csak az bántotta, hogy lejült Kiró hazugságainak. Hiszen be- bizonyosodot', hogy ennek a gazembernek minden szava hazugság volt. — Látod- Najgyen, kár volt cP hamarkodni. ezl n dolgot. — szólt a* asszony. — Az lesz a legjobb, ha holnap mindent elmondasz a gyűlésen. Legalább azt is megtudják, nvi- Igen ember ez a Kiró, aki közéjük furakodott. A gyűlésen, amikor megkérdezlek Najgyent, van-p vedami, mondanivalója a kilépéssel kapcsola'ban, beszélni kezdett: — Elvtársak, még soha nem éltem ilyen jómódban, mint most és soha eszembe sem jutott volna kilépni a szövetkezetből, ha ez az ember rá nem beszél! — és a terem legsötétebb sarkában meghúzódó Kirora nvt- atott, —- (j hazudta nekem,, hogy nemsokára feloszlik a szövetkezet r* nem fizetik ki a munkaegységeket-— a?.az. érzésem, hogy a ló is az ő hibájából pusztult el. Kim hiába igyekezett mentegeiódz- ni, senki sem. hallgatott rá, mert nem ' Najgyen ismerte már őt, hanem ti többiek is, akiket szintén megpróbált a szövetkezet ellen bujtogatni- Az értekezleten napvilágra került, az 's; hogy a ló gyomrában drótot ta- M ak az orvosok, amikor felboncol*“*• E* cs°kis Kiró jóvoltából történhetett. „ y . -j U'ivrwst Gt/r/mcnyuuft- h zártak a szövetkezetből, mint ette, saget és kártevőt. A gyűlés végétért. Az emberi 1*7," nrm mentek haza. örö L-KK,f^C bőrül Najgyent, aki még ozottuk maradt és keményen «zót toltak vele kezet.
