Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-13 / 189. szám

1953 AUGUSZTUS 13 NAPLÓ n A szervezeti é'et meg'avífásával készüljenek alkotmányunk J ünnepére és a bányásznapra a Szabolcs- erületi DiSz-fiatafok j versenyzők — néha-néha külön is Szabolcs-kerület István- és Béke- akna bányász fiataljaira, mint ed­dig mindig, most is szilárdan tá­maszkodhat pártunk. A választási békeversenyben és az azt követő '’erseny szak aszókban is keményen helytálltak a több szénért folyó harcban. Az eredmények azonban nem voltak kielégítők. A IV. VIT-re Való készülődéssel sem lehetünk tel­jesen megelégedve, bár ha fejlődés­ben nézzük a kérdést, komoly lépést tettünk előre az elmúlt hónapok során is. Az év elején, még nem voltak ke­rületünkben önálló DISZ brigádok. 82 egyéni versenyzők is teljesen el­vesztek a többi versenyző között. Jelenleg három frontfejtési brigád­unk — a Tavasz, Bakonyi és Dob­jai brigád — lelkesen harcol a VIT tiszteletére tett fogadalmak valóra- váltásáért. Ezenkívül 22 egyéni ver­senyzőnk van és 32 DISZ fiatal áll városversenyben. A fiatalok lelkes megmozdulása a terven felül kiter­melt szén tonnáiban is megmutat­kozik. Az István-aknai Tavasz-bri- 9ád, amely júliusi tervét csak 70.2 százalékra teljesítette, — augusztus havi tervének eddig esedékes részét ,f,2 százalékra teljesíti. A Béke-ak- 9ai Bakonyi brigádunk 106 százalé­kos tervteljesítéssel jár a többi fej- msi csapat élén. Kiváló munkát vé­geznek az István-aknai szállító bri­gád; fiátaljai is, akik minden erő­vel harcolnak a gyors szállításért. . Jóllehet az eredmények mindig "agyobb és nagyobb teljesítmények elérésére serkentik a bányászfia- talókat, hibát követnénk el, ha az eredmények mellett nem vennénk eszre azokat a hibákat, akadályo­kat, nehézségeket, amelyek lassít- l^k.. fékezik munkánkat. Mindenek­előtt,, a DISZ szervezeti élet nem kielégítő voltát kell megemlíteni. A bányakerület DISZ bizottsága, bár 'smeri a vállalásokat, a vállalások 'eliesitését, nem tudja elérni, hogy a DISZ munkáját külön egy-egy ér­tekezleten, vagy taggyűlésen meg­beszéljék, értékeljék. A DISZ bi­zottság nem tudja egyedül kézben tartani a fiatalok szervezési problé­máit, egyedül nem képes különböző fontos munkaértekezletek megszer­vezésére. A fiataloknak versenybe való be­vonásában értünk el eredményt. Ez azonban távolról sem kielégítő. Sza­bolcs bányakerületben mintegy 600 bányászfiatal dolgozik. Ezéknek azonban csak négy százaléka tett vál hálást, négy százaléka dolgozik tény­legesen versenyben a VIT tiszteleté­re tett fogadalmak valóraváltásáér.t.. a több szénért. Fontos feladatunk a versenymozgalom szélesítése. Ehhez természetesen nemcsak a szervezeti élet megjavítása, a DISZ- bizottság munkájának megjavítása szükséges, hanem az is, hogy a fia­talok versenyét úgy értékeljék, nép­szerűsítsék. ahogy azt megérdemlik. Ha valaki belép a felolvasó termek­be, akár István-, akár Béke-aknán, —a fiatalok versenyét sehol sem láthatja, annak ellenére, hogy a versenytáblák tele vannak eredmé­nyekkel, számokkal. Műszaki vezetőink egyre jobban látják: a fiatalokra lehet és érdemes is támaszkodni. DISZ brigádjaink­nál rendesen biztosítják a terv túl- ‘eljesítéséhez szükséges műszaki feltételeket, tanácsaikkal, észrevéte­leikkel közvetlen segítséget adnak. Azonban ezen a területen sincs min den a rendjén. Valamennyien tud­juk és legjobban tudják a műszak; vezető elvtársak, hogy munkaerő- hiánnyal küzdünk. Ez a tény szinte oarancsolóan megköveteli műszaki vezetőinktől is, hogy sokkal nagyobb gondot fordít­sunk a fiatalok közötti ver­seny kiszélesítésére. Komoly lendítőerőt jelentene az is ha azok a körletvezető elvtársak — akiknek körletében már vannak ifi megdicsérnék őket a nyilvánosság előtt. Szívesen fogadnák a fiatalok azt is. ha néha írnának róluk egy- egy cikket a faliújságra, ha állan­dóan dicsérnék a jókat és bírálnák a rosszat, a kivetpi valót. Ennek a feladatnak elvégzése nem kerülne különösebb fáradságba műszaki ve­zetőinknek, hisz ők állandóan a bá­nyát járják, az ő útmutatásukat kö­telesek végrehajtani a fiatalok is, egyszóval ők. ismerik legjobban a fiatalok munkáját. Ez feladata vol­tra természetesen a szakszervezet­inek is. De a szakszervezet ezen a téren nem csinál semmit, bár már nagyon sokszor kértük segítségét. A pártbizottság segíti a DISZ bi­zottságot. A DISZ bizottság titkára rendszeresen résztvesz a pártbizott­sági üléseken, ahol megkapja a po­litikai segítséget. Hiba azonban az. hogy ez a segítség az alapszerveze­teknél már teljesen elvész Nem túl­zók, ha azt mondom, hogy akadnak még olyan párttitkár elvtársak is, akik nem is tud­ják. hogy a hozzájuk tartozó DISZ alapszervezetnek ki a tit­kára. Befejezéshez közeledik a fiatalok bukaresti béketalálkozója, rohamo­san közeledünk alkotmányunk ün­nepéhez, szeptember hatodikén pe­dig a bányászok napja lesz. Ne­künk, DISZ fiataloknak sem szabad megelégednünk az elért eredmé­nyekkel. Mi bányász fiatalok sokkal többre vagyunk képesek. Fogjunk össze, sokkal bátrabban és következetesebben harcoljunk a hi­báik ellen, ne tűrjünk lazaságot mun­kánkban, kövessük a Béke-akna; DISZ-brigád, az István-aknai ifi- brigád tagjainak példáját és akkor a bányásznapot még szebb eredmé­nyekkel tudjuk megünnepelni. Gadó József Szabolcs kerület DISZ bi­zottságának titkára. A7 ellenség el’oni harcban megedzodve vezesse tovább a gerdei Dézsa tsz pártszervezete és igazgatósába a tagságot a parasztság felemelkedésének útján-Soha nem látott bő termést arat­ok a gerdei határban. A beadás tel­jesítése után annyi gabonájuk ma- aőt a Dózsa tsz tagjainak, mint egyszer sem. Szabó József és ^lesége 22 mázsa 73 kiló búzát vitt jJaza a teljesített 368 munkaegységre. Aarancsi József és felesége 20 má- 8a 50 kilót, Bak József és felesége ,- ®s fél mázsát, Korb József és elesége 21 mázsát. Ez még nem Jhinden, mert amint Mészáros Jó- Sfif elvtárs tsz elnök mondja, ez sak előleg volt. A tsz-tagok évvég5 L . vámoláskor további másfél kiló . hzát kapnak még munkaegységen­ként. ^ gerdei Dózsa tsz tagjai, míg Egyénileg dolgoztak, soha nem ér­tek el ilyen jövedelmet. JJarancsi Józsefnek egyéni gazda Jvában nyolc mázsa gabonája ma­jmát, Bak Józsefnek 8—10 mázsa, ,. . béknak még kevesebb. A tagok a ]/eP eredmények láttán már meg- i ezdték a teryezgetést, hogyan féj- 82tik' tovább gazdaságukat, hogy ólfS gazdagabbá tegyék szövetkeze­iket és a következő években még eredményeket érjenek el. danákkor az ellenség is fokozott ^bokához látott. „A2 ellenséges romboló munka jjeS a múlt év őszén, a fejlesztés ]?siőn kezdődött. Sok egyéni paraszt be akkor a tsz-be és a belé- , °k közé kulákok is furakodtak. A á'ákokat Albert János, volt falusi [^titkár segítette. Albert János p.ozépparasz toknak“ nyilvánította lijer Jenő volt csendőrbesugó kulá- £•;, Szekeres József kulákot, aki ’’ ™kbefogadás“ ürügyén még ma is eledet tart, Kalmár József kulákot, l§j cselédtartót, többszörös községi a középparasztoknak nvilvá- jhott tőzsgyökeres kulákokat Albert Ín°s ezután bevitte a termelőszö- etkezetbe, még egy kulákkal, Éva Gúlával együtt. teiT befurakodott kulákok természe- sen nem azon voltak, hogy a cso- rn°rt fejlődését előresegítsék, hanem Wr kezdettől fogva azon mesterked- i k, hogy szétrombolják. Ezt a tsz- g°k egy része és még maga Mé- “aros József elvtárs, a tsz elnöke JT1 vette észre. j kulákok nem léptek fel nyil- ,an. sőt látszólagos jó munká­jukkal meg a tsz-tagok bizal- t mát is el akarták nyerni. , Irnár József fia azt a megbízatást a bta, úgy dolgozzék, hogy necsak -aj ,?8ság egyrésze, hanem még az n°k is gl legyen tőle ragadtatva. A többi kulákok külön brigádba, az úgynevezett gerdei brigádba tömö­rültek, azután „munkához“ láttak. Egy 12 holdas gabonatáblán kezdték meg a vetést. Ugyanaznap vetettek a tsz másik brigádjában is, ugyan­olyan vetőmagból, ugyanolyan minő­ségű földön. A termésnek tehát nagyjából egyformának kellett vol­na lennie. Nem így történt. A gerdei részen csak négy mázsa termett a 12 holdon, az ugyanott lévő rugásdi részen ugyanakkora területen pedig 180 mázsa. 176 mázsa gabonát tehát kiloptak a tsz tagok zsebéből. Bar- tos Imre tanácselnök elvtárs elmon­dotta, annak idején azt beszélték a faluban, hogy a „gerdei“ brigád a vetőmagnak csak egy részét vetette el, másik részét „titokzatos“ szemé­lyek malomba vitték és megőrlettek A gerdei Dózsa tsz párttagjait és igazgatósági tagjait megtévesztette az, hogy Éva Gyula kulák, Péter Jenő sógora csendesen viselkedik. A „csendes“ Éva Gyula közben egy­másután követte el a súlyos munka­egységhamisításokat. A gerdei bri­gádban több tagnak jogtalanul írt be munkaegységet. Annyi munkaegv séget kaptak, mintha kifogástalanul elvégezték volna a munkát, pedig úgy nézett ki náluk a tábla, mintha azon nem is kapáltak volna. A munkaegységhamisításoknak nemcsak csalás volt a célja. A gerdei brigádban a pártszervezet és az igazgatóság hibájából szinte csak volt középparasztok vannak, míg a rugásdi részen többnyire volt kisparasztok. Éva Gyula munkaegy­séghamisításokkal a volt kis- és kö­zépparasztok egységét igyekezett megbontani és így szétrombolni a termelőszövetkezetet. Márciusban a Dózsa tsz tagjai’ a pécsi járási pártbizottság figyelmez­tetése nyomán kizárták Péter Jenő Szekeres József és Kalmár József kulákokat. Ez helyes és szükséges volt. A hibát ott követték el, hogy a kulákok védőangyalának, Albert Jánosnak és Éva Gyuláéinak „meg­kegyelmeztek." Albert János és Éva Gyula ^ a tisztogatás után Nagy Imre elvtárs beszédéig meghúzták magukat. Na­gyon megijesztette őket a tsz-tagok harcos egvsége, akik majdnem kiver­ték Éva Gyula feleségét akkor, ami­kor a pécsi ketetőávl omástó 1 lo-" pott lámpázott tojást vitt a termelő- szövetkezetbe beadásként. Nagy Imre elvtárs beszédének elhangzása után a kulákok és ügynökeik mindjárt megkezdték aknamunkájukat. Azt gondolták, hogy most már sza­bad a vásár. Albert János aljas mó­don félremagyarázva Nagy elvtárs beszédét, arra bujtogatta a tsz-tago- kat, hogy lépjenek ki. Vele együtt lázított Éva Gyula felesége is. Éva Gyula pedig még durvább hamisítá­sokat követett el, mint addig. A bomlasztó, romboló kulákok mellett „új erők" is feltűntek. Olya­nok, mint Balázs Jenő és felesége, akik Nagy elvtárs beszéde előtt ka­pával támadtak Kasza Jenőné ö-i ’udatos tsz-tagra, Fazekas Mária akinek hanyagságából kipusztult 1084 négyszögöl takarmányrépa és Tóth József, akinek veie csendőr volt. Ezek az elemek július 28-án a munkaidő befejezése előtt megtagad­ták a cséplést, az ingadozó tsz-tagok egyrészét magukkal rántva, a tsz- irodába sietlek és kilépési nyilat­kozatot szerkesztettek. A pártszervezet, melynek most már új titkára lett, ifjabb Cseke István elvtárs, csak most látta, mi­re vezetett a politikai nevelőmun­ka elhanyagolása. Kedden délben rendkívüli pártértekezletet hívtak össze a cséplőgépnél, ahol Szabó Jó- zsefné és Horváth Géza elvtársak- kal megerősítették a pártvezetőséget A rendkívüli pártértekezlet után a párttagok és a legjobb párton- kívüli dolgozók összevonásával népnevelőértekezletet tartot­tak. Kidolgozták az agitéciós módszere­ket. A párttitkár elvtárs az öntuda­tos tsz-tagokkal összefogva, akik nem írták alá a kilépési nyilatkoza­tot, agitálni indult, az ingadozó be­csületes tsz-tagokhoz. Több kilépni akarót meggyőztek, közöttük Ka- rancsi Józsefet is. Karancsi elvtár- most már tudatosan mondja: „Én itt találtam meg a jövőmet. A pa­rasztság előtt egy helyes út van, ez oedig a termelőszövetkezetek útja." A tsz-tagok ismét munkához láttak. Tovább építették, erősí­tették a csoportot. Az ingadozók száma gyorsan csökkent. Á vesztüket érző kulákok és baráta­ik erre azzal válaszoltak, hogy ki- vitték a termelőszövetkezetből lo­vaikat. Ezzel véglegesen magukra vonták a tsz-tagok haragját és gyű 'öletét, akik elhatározták, kizárják a csoportból a még bentrekedt kulá­kokat és ügynökeiket és kétszeres movel. megnövekedett öntudattal ha­ladnak tovább a jólét és felemelke­dés útján. Magyar László Népnevelő-ankét Pécs V?. kerületben Pécs VI. kerület népnevelői hét­főn délután ankétot tartottak. Az ankét célja volt, hogy Rákosi elv­társ beszéde alapján megvitassák az előttük álló legfontosabb feladatokat: a munkafegyelem megszilárdítását és rajta keresztül a termelés növe­lését, az augusztus 20-ra és a bá­nyásznapra tett vállalások teljesíté­sét. Az ankéton nagy számban vettek részt a népnevelők, ami a korábbi értekezletekkel szemben jelentős fej­lődést mutat. Az elvtársak számos hiányosságra hívták fel a figyelmet és a feladatokat általában helyesen látták. Ugyanakkor az értekez’.ot tükrözte a kerület népnevelő mun­kájának alapvető fogyatékosságát; a politikai felvilágosító munka hiá­nyát. A népnevelők elmondták, mi aka­dályozza a termelést: egyes gyengéb­ben teljesítő csapatoknál nem nép­szerűsítik az élenjárókat, nem ismer­tetik eredményeiket. A VI. szinten nincs biztosítva a sűrített levegő­ellátás, nagy a por és a bányalakato­sok műszak közben végzik a jani­sokat. Beszéltek a munkafegyelem lazulásáról is. De arrgl már az egy Obert elvtárs kivételével senki sem szólt, mit tett a hiányosságok kija­vításáért, mit tett a fegyelem meg­szilárdításáért, a termelés fokozásá­ért. Vagyis a népnevelők felszólalá­sában hiányzott az, ami az ankét lényegét kellett volna, hogy képezze: nem mondták meg módszereiket, nem beszéltek arról, hogy eredmé­nyeiket — amelyek egyes csapatok egyenletesen emelkedő teljesítmé­nyeiben mutatkoznak meg, — ho­gyan érték el, hogyan mozgósítot- ák a fegyelmezetleneket, a tervüket nem teljesítőket, magatartásuk meg­változtatására. az augusztus 20-i vál- 'alások teljesítésére. Az ankét felhívta a pártbizottság ás az alapszervezetek figyelmét arra. hogy a népnevelőmunka megjavítá­sa érdekében több figyelmet kell fordítani annak tartalmára és a módszerekre. Rendszeressé kell ten­ni a népnevelőértekezleteket, ame- ’ veken kicserélik tapasztalataikat, elmondják nemcsak a hibákat (ami elsősorban a termelési értekezletek feladata), hanem azt is, ók hogyan, milyen módszerekkel segítettek azo­kon, vagyis az értekezletek necsak feladatokat adjanak, hanem azok végrehajtásához a szükséges mód­szereket is. Két év alatt e’végezzük az állami házak tatarozását Az Ingatlankezelő Vállalat felada­ta az államosított épületek karban­tartása, tisztaságának biztosítása. E munkák elvégzésére 1953. január 1-én létrejött a javítórészlegünk. A javítórészleg ez év második negyedében 103 lakásban végzett na­gyobb javításokat, így mosókonyhák kémények és több esetben falak megjavítását, rendbehozott 117 ház­tetőt, 20 tűzhelyet, ajtókat,, ablako­kat, falépcsőket. Mivel a pécsi In­gatlankezelő Vállalat hatáskörében közel 2000 ingatlan van, — az ed­digi munka még nagyon kevés. Pártunk javaslatára a miniszter- tanács határozatot hozott a lakóépü­letek 'tatarozására. A lakbérbevéte­lek 30 százaléka mellett még 100 millió forintot fordított erre a cél­ra, melyből városunk félmilliót ka­pott a nagyobb házak rendbehozá­sára. Pécsjitt a eoik esőzés miatt elég nagy számban található nedves la­kás, ami a gyermekek egészségére ártalmas. Ezért elhatároztuk, hogy 30 lakás szigetelését elvégezzük. — Ezenkívül még 20 lakás helyreállítá­sát ütemeztük be, 1.500.000 forint ér­tékben. Tervbevettük még szeptem­ber 10-ig öt, október 15-ig négy, no­vember 15-ig három ház nagy tata­rozását is. Vállalatunk a javításrész­legen keresztül mintegy 400 ezer forint értékű munkát végez még eb­ben az évben. A minisztertanács határozata alap­ján az állami házak tatarozását két év alatt kell elvégezni. Az Ingatlan­kezelő Vállalat a párt és a tanács segítségével ezt végre is fogja haj­tani. Eddigi munkánk üteme kissé las­sú és nehézkes volt. Ennek okaira Pécsi Épületkarbantartó Vállalat — amely azért alakult, hogy az állami ingatlanok karbantartását elvégez­ze, mindent vállalt, csak éppen az ingatlanok karbantartására nem futotta kapacitásából. így az elmúlt időben 260 ezer forinttal kevesebb munkát végzett el, mint amire, a szerződés kötelezte. Hibás volt a megyei tanács ipari osztálya is, mely megbízta a vállalatot másirányú munkával és így a dolgozók jogos panaszait nem tudtuk orvosolni. — Munkánkat megnehezítette az is, hogy nem dolgoztunk tervszerűen, ugyanis a beadott panaszokat nem sorrendben vettük, hanem aki több­ször jött. reklamálni, előnyben része­sült. Ezáltal nem egyszer üzemi dol­gozóink háttérbe szorultak, mert nem volt idejük sürgetni. Amit a lakások rendbehozatala ér­dekében eddig tettünk, még csak kezdet, — államunk a továbbiakban még több támogatást ad a jobb la­kásviszonyok megteremtéséhez. Ács Károlyné a pécsi Ingatlankezelő Válla­lat igazgatója. Számvetés a Dunaszekcső község határában már több, mint egy hete végeztek az aratással. Gyorsan haladt a. mun­ka, hiszen a jó termés láttán meg­kétszereződött a dolgozók öröme és munkakedve. Mióta nagyobb ütem­ben megindult a cséplés, szinte más­ról sem beszélnek a községben, mint arról, hogy jól fizet a gabona, ki­nek mennyi termett. Ezen a nyáron gazdag termést aratott, aki megadta a földnek, ami jár és betartotta a kormányhatározatokat. Schmidt Adám 11 holdas dolgozó paraszt több, mint kilenc mázsára számítja a gabona átlagtermését, de még bizakodóbbak az Uj Élet ter­melőszövetkezet tagjai. Az ő gabona­luk, kukoricájuk, cukorrépájuk, bur­gonyájuk legszebb a .környéken. Á cséplési eredmények már most azt mutatják, hogy több, mint 11 mázsás az átlagtermésük gabonából. Úgy számítják, hogy egy-egy munkaegy­ségre öt kiló búzát osztanak szét. Sokan számolgatják, hogy munka­egységük után hány mázsa gabonát vihetnek majd haza. Nézzük meg először, hogy számol Schmidt Adám középparaszt. A családban négyen dolgoznak. Négy holdon termeltek búzát, ősszel időben szántottak, ve­tettek, tavasszal is megadták a szük­séges ápolást vetéseiknek. A múlt héten elcsépeltek és Schmidt Adám mindjárt kiszámította, hogy a be­adás, a cséplőrész és vetőmag levo­nása után hány mázsa gabonája marad. íme a számítása: össztermés: 38 mázsa 78 kiló ebből beadás: 10 mázsa 35 kiló cséplőrész: vetőmag: összes kiadás: 4 mázsa 80 kiló 3 mázsa 96 kiló 19 mázsa 11 kiló Szabadon rendelkezik 19 mázsa 67 kiló gabonával. esépiés után Most nézzük meg, hogyan., számol­nak a dunaszekcsői Uj Élet termelő szövetkezet tagjai. Tamás Gyula feleségével és öreg édesapjával dolgozott a szövetkezet­ben. Mindhárman becsületesen dol­goznak, igazolatlanul egyikük sem maradt távol a munkától. Szeretik is őket a termelőszövetkezet tagjai. Tamás Gyula a következőképpen számol. eddig teljesített munkaegységek száma: 606 részesedés gabonából: 24 mazsa 19 kg ebből beadás: — — cséplőrész: — — vetőmag: — — Szabadon rendelkezik 24 mázsa 19 kiló gabonával. Tamás Gyulának több a jövedelme mint egy 15 holdas középparasztnak. De a termelőcsoportban nemcsak neki, hanem Horváth Lászlónak, Bérezés Józsefnek és Demeter Já­nosnak is közel jár a jövedelme Ta­másék részesedéséhez. Bérczesék 430, a Demeter család 427 munkaegysé­get szerzett. Az eredmények természetesen nem maguktól „hullottak az égből“. A tsz tagjainak keményen meg kellett érte dolgozni, meg kellett tanulniok a többszázholdas nagyüzemi gazdál­kodást. Az Uj Élet termelőszövetke­zeti csoport földjein már az idén is fejlett módszerekkel termelték a ga­bonát. A traktor 22 centiméter mé­lyen szántotta fel a földet, ősszel és tavasszal is gondosan ápolták a ve­téseket. Ezért termett a termelőcso­portnak 11 mázsás árpatermése, ez­ért nagyobb a tszcs tagjainak a jö­vedelme,

Next

/
Thumbnails
Contents