Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-02 / 180. szám

1933. AUGUSZTUS 2 NAPLÓ 5 E ö v e § s ii li; példájukat! Györfi András István-akna kiváló sztahanovista vájára. Hónapok óta kimagasló eredményt ér el. Szabad­idejét az új munkások nevelésére •ordítja. Július 31-én 138 százalékra teljesítette napi előirányzatát. Budányi J;Snos sztahanovista vájár élenjár a termelésben. Szlavek Antal csapatának legjobb vájára. Havi ter­vét 116 szávzalékra teljesítette. Jú­lius 31-é:oi 150 százalékot ért el. Fuczur László sztahanovista vájár István-aknán dolgozik. Jó népnevelő. A tervét becsületesen teljesíti. Jú­lius 31-én 142 százalékra teljesítette előirányzatát. Sok segítséget ad a gyengén teljesítő vájároknak. A vasutas napra, alkotmányiunk ünnepére készülnek a pécsi fűtőháp dolgozói A pécsi fűtőház dolgozói jobb mun kával, a havi terv teljesítésével ké­pűinek augusztus 20 méltó megün­neplésére. Jó munkát végeztek a ko- j-siműheiy és a mozdonyjavító mű- dolgozói, júliusi tervüket már túlteljesítették, a kocsiműhely 106. a mozdonyjavító műhely pedig 103 százalékra. A fütőház dolgozói vállalták alkot­mányunk tiszteletére, hogy a szén- megtakarítási tervet 102.5 százalék- a>, a százelegytonnakilométert 105.5 ^azalékra teljesítik. Hét mozdony 18 kilométer napi teljesítést vállalt. A mozdonyjavító műhely dolgozói pe megfogadták, hogy az időszakos javítások átfutási idejét az eddigi >6 napról öt napra csökkentik. vállalások teljesítésében is szép -ledmények születtek július 30-án. a szenes brigád napi tervét 112 szá mákra teljesítette. A brigádban leg­jobb teljesítményt Keszthelyi Ádám , , Szopa József 120 és Erdődi Jó- Sef i20 százalékkal érte el. A moz- G°hyjavító műhelyben Wunderlich yuta villanyhegesztő 130, Bércesi István fénböntő 119 és Halmai Já­nos 121 százalékra teljesítették napi tervüket. Külön dicséretet érdeme! Kustos Jáibos mozdonyvezető és Pan ta Sándor fűtő, mert vonatukat 333 tonna túlsúllyal továbbították. Ezzel 142 százalékot értek el. Igen sols fiatal munkás azonban nem dicsekedhet ilyen szép ered­ménnyel. ;Máyer János és Pankáé Ferenc irrig egyszer sem teljesítették napi tervieket százszázalékra. Ahogy ők dolgozsnak, úgy nem is lehet jó eredményt elérni. Az idősebb, szak­képzettebb dolgozók már többször akartak segíteni nekik, megmutat­ták hogy;« n lehet jobb eredményt el­érni, de It/íáyer János és Pankác Fe­renc nem. fogadták meg tanácsaikat. Máyer és Pankác elvtársak vegye­nek példáit Rajczi Kálmán és Hor­váth János (3) elvtársakról. Ezek az elvtársak is fiatalok, de munkájuk­ban megjnutatkozik az akarás, szí­vesen tanulnak az idősebbektől és szép eredményeket érnek el. Napi tervüket,' általában 115—120 százalék ra teljesítik. Pécsbánya öl legjobb frontbrigádja csatlakozott Loy Árpád versenyfelhívásához Csütörtök délután Pécsbánya öt legjobb fejtési front brigádjának ve­zetői Loy Árpád versenyfelhívásának hírére azonnal elhatározták; csatla­koznak a felhíváshoz. Loy Árpádhoz intézett levelükben többek között ezt írják: „Mi, Hartmann-, Beck-, Kotoucs-, Róth- és Dudweiler frontbrigádok együtt örülünk a világ békeszerető népeivel a koreai fegyverszüneti egyezmény aláírásának. Érezzük és tudjuk, hogy minden csille szén bé­kénk megerősödését és életszínvo­nalunk emelését jelenti. A verseny­kihívást örömmel fogadjuk és vál­laljuk, hogy a bányásznapig 840 ta­na szenet adunk terven felül...“ Vállalták még, hogy igazolatlan műszakmulasztásuk nem lesz, vala­mint az egyenletes, zavartalan szál­lítás érdekében a fejtésekben a sze­rielést műszak elején megindítják. „Júliusban 1134 csille szenet ad­tunk terven felül. Mostani vállalá­sunkkal július havi eredményünket is túlszárnyalva hozzásegítjük üzemün­ket, hogy augusztusban behozza jú­lius havi elmaradását — fejeződik be a levél. A BÉKE-AKNAI DÍSZ-BRIGÁD EGY MŰSZAKJA Béke-aknai DISZ-brígéd — hál me’ynek vezetője Bakonyi Mi- m elivtárs — egy héttel ezelőtt fába vágta fejszéjét. A brigád 'ellliatároziták, thogy lalllkotmiá- J'in'k ünnepe tiszteletére 600 csille termelnek terven felül. Nagy jei v?'t ez. mert a gyakorlatban azt hogy az előirányzott 110 csil. > termelés helyett• minden műsza. Q ? 130—135 csillét kell szállítania ^Ggádnak, Az első napokban min- n a legnagyobb rendjén ment. J«i«. 30-án csütörtökön is^ mint Wli ®’ J'óval a müszakkezdés előtt W lltinak a fiatalok a leszáUáis- 0| • Nedvük azonban koránt sem voll eZ?.ni mint máskor. Hogy miért, az k a későbbiek során derülhetett ’jmert a velük szembe jövő Dorozs. k;,* Józseif körletvezető már messzi- tatageteüt feléjük. Ipy nem lehet dolgozni! — kezd bfir m'kor közelebb ért. — A másik dó >,tar{ panaszkodott, hogy ti állati. í0/"‘ ácsolatlanul hagyjátok a fron- nP' T,,gmp is hat süvegfa hosszan 1 volt heácsolva, K*6h ^lat'alok hirtelen nem is jutottak ho., 7‘. Valamennyien úgy érezték, •a&n Gzt a v’ádat ők mondhatnák a a ]. J. harmadra. Gadó János elvtárs áim,lle4d egyik legjobb vájára nem is W1'a*ta szó nélkül; tfir fiz helyes, hogy a főaknász elv. fai Űgyelmeztet bennünket a szabály is< llsógok elkerülésére, kötelessége hi(jv e a másik harmad munkájának q JJ0sságail is észre kellene vennie Szrfftfc'tdsz elvtársnak: Arról nem - 1 Ken reifer Alajos — a másik har fi Petője h. * W()l) In v/m hogy szerdán pél­íi(j Pontosan öt >,kapni“- hosszan fa/, i v' o/f a felfest ácsolatlanul, ki. a fejtést! ™ajd meglátjuk ma! — ezzel tn^l^ődöit a vita és a brigád tovább a f . az újonnan javított kövesúton. ós lejárata felé. A vitában ne- lehet igazságot tenni, mert V'.;. * harmad sem mentes a hibáktól \W ho!?y a DISZ.brigád 2—3 síi- a % a. hosszan is ácsol a liánul hagyja N’Jbtst, de vagy úgy is, hogy Kenreitar harmad ezt megduplázva hagyja el a munkahelyet mitsem tö­rődve azzal, hogy a fiatalok hogyan teljesítik augusztus 20-ra tett nagy­szerű fogadalmukat. Annyi azonban bizonyt)«, hogy a rendet meglehet és meg is kell tereimteni, mégpedig úgy. hogy Dorozsmai elvtárs és a bejáró aknászuk mindkét harmadnál szigo­rúan követeljék meg a biztonságos munkák, vonják felelősségre azokat, akik a« másik harmad rovására akar. ják tervüket teljesíteni. Az fira mutatója negyedhárínat mu_ tat ott, amikor a fiatalok megérkeztek a fejtés lejáratához. Ekkor már — a terv tehejsítéséről beszélgettek. _ * Teljesítsük a tervet a vál- látást, de hogyan? — szólalt meg az egyik fiatal — amikor négy jó uíjárunk hiányzik. A GyeneS JancAd a Balatonon nyaral, a Kérész, tes Jóskát Bukarestbe küldtük a VÉT re. De kivették szabadságukat Bum Pétmr és Bognár Ferenc vájárok is. Ezt pótolni képtelenség. Nemhogy a vállnlásunkat, de még a tervet sem tudjuk így teljesíteni. hízzel több fiatal is egyetértett. Csak a Iprigád ,.édesapja“ — Nyusal Pe­reme elvtárs. aki már 30 év óta dol- goj.ik a bányában — mosolygott a fiatalok csüggedésén és alig várta hog?y ő is megszólalhasson; ____így nem szabad hozzálátni a dr ogokhoz, mert akkor valóban nem tutijuk teljesíteni tervünket. Igaz, futgy a négy vájár távolléte kicsit sct,k. De ha megfogjuk igazán, a terv- n>ik mennie kell — biztatta Nyusal b.iesi a fiatalokat. Közben elfogyasztották uzsonnáju., ka.t. A reggeleteknek pedig lejárt a műszakjuk és egymásután bújtak fel a. kijáratból. Kenreiter elvtárs a szó. Vsásoenak megfelelően tájékoztatta. Nyusal «Kiársat a fejtés állásáról ai y ag h e ly zetéröl; _ A ‘fejtés felső részében nincs sem mi anyag, uz also részében azon­ban van mindenből bővett. — Ezzel elindultak a reggeletek a fürd oltár •felé, a DISZ-brigád tagjai pedig hoz­záfogtak a hiányzó anyag leeioUlitá. «sához. Hárotn órára már végeztek a I fa-adással. Erre az időre Bakonyi elv. társ is — aki alulról jött fel a fej­tésbe — odaért a fiataílokhoz l&s megcsinálta a munkabeosztást. Majd megjegyezte: — A munkahelyek nem valami ki­tűnőek. Mindenki úgy fogjon hozzá a munkához, nehogy szégyenben ma. radjunk. A fiatalok megolajozták gépüket és megindult a harc a terv teiejsíté- séért. A csúszdákban vastagon ömlött a szén. Negyed négyre már hét csil­lét töltöttek" meg a esi Kések. Nyusal elvtá-rs a legfelső munkahely vájára Írét órakor már a negyedik métert ácsolta. A két testvér. Gadó János és Gadó Miklós, akik egy munkahe­lyen dolgoztak — nyolc órakor már a nyolcadik méter réseléséhez fogtak hozzá, De a többiek is jóval többet teljesítettek előző napi munkájuknál. Nyolc óra után néhány perccel a fejtés alsó végében reflektor fénye világított. Sárosi András a bejáró ak­nász kereste Bakonyi elvtársat. — Mi lesz veletek Miska, ma na­gyon gyengén megy. Itt van már el. múlott nyolc óra és mindössze 75 csil­létek van. — Csak legyen nyugodt, Sárosi elv társ. Műszak végére meg lesz a 110 csille — válaszolta magabiztos han­gon Bakonyi elvtárs. Az aknász ezzel elment. Bakonyi elvtárs mégegyszer végig ment a fejtésen, hogy megnézze meny nyi szén szóródott a csúszdák mellé, mennyi időre lesz szükség a- fejtés le takarításira. Majd kiadta az utasí­tási, hogy mindenki rendesen ácsolja he munkahelyét. J7sie 10 óra. Végétért a műszak. A vájárok többsége nem fölfelé, hanem valamennyien lefelé mentek. Kiváncsiak voltak az eredményre. Orsós István (1) csillés éppen az utolsó csillét töltötte. Szemei ragyog­tak az örömtől, büszkeség töltötte el. amikor egymásután szegezték neki a kérdési: • — Mennyi van? — Kettővel több, mint a terv 1 Jobb minőségű árut termelünk a dolgosóknak PARTUNK KÖZPONTI VEZETŐ­SÉGÉNEK HATÁROZATA, kormá­nyunk új programmja, mint legfon­tosabb feladatot tűzi elénk a szo­cializmus gazdasági alaptörvényé­nek, a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek , maximális kielégítését. A fogyasztá­si cikkeket gyártó iparágakra tehat komoly feladatok várnak. A terme­lés és a termelékenység emelesen. az önköltség csökkentésén kívül 1 előtérbe nyomul a minőségi terme­lés kérdése, a minőség, tartósság, tét szetősség emelése. A Pécsi Bőrgyárban az ötéves terv beindulásakor a fő hangsúly a termelékenység emelésén volt. A termelékenységet sikerült is 13ol végére 70 százalékkal emelnünk. A minőség kérdése ugyanakkor hát­térbe szorult egészen addig, amíg a blankos műhely dolgozói be nem indították 1951 elején a „Termelj ma jobbat, mint tegnap“-mozgalmat. El­tol kezdve a fizikai dolgozók és mű- ' szaki vezetők egyre inkább megér­tették, hogy pusztán a termelexeny- ség emeléséért — a minőség lóvásá­ra — nem szabad munkaművelete­ket elhagyni és a benyújtott újítás: javaslatoknál is a minőség javítási! lett a fő szempont. Műszaki intéz­kedési tervünkben is számtalan olyan — kiváló dolgozóinktól, szta- hánovistáinktól eredő — intézkedés szerepel, amely a minőség javítását szolgálja. Mindezen intézkedések ki­vitelezése a minőséget javítja, ugyan akkor a jobb szortiment révén több bevételt jelent a vállalat részére, te­hát az akkumulációt eineli. Dolgozóink megértették, t'ogv ez általuk gyártott bőrökből készült c 1- pőket maguk és dolgozótársaik vi- selik és ha rosszul', vagy hanyagul végzik munkájukat, végső fok.m ma­guk károsodnak meg, mikor c'pői vásárolnak. A MEO szervezet fel­építése és munkája is . a minőség javításának szolgálatában áll és a hibás félkész gyártmány addig nem mehet tovább, míg az a követelmé­nyeknek meg nem felel. Technológiánk — sem tartalmilag, sem kivitelezésben — nem állt tai­gas fokon. Ma viszont a technológiai rendszabályoktól való eltérést ma­guk a dolgozók vetik fel bírá,alacnt a vezetők előtt. Erre sok példa van az utóbbi időben, különösen a cse­res műhelyben, mert az átdolgozott és jól beállított technológiától — a cserzőanyag beszerzési nehézségek miatt sok esetben el kell térni. Re-’ méljük, hogy a jövőben enyhülni fog ezen a téren a helyzet és javul cser­zőanyagellátottságunk. A MINŐSÉGI TERMELÉS egyik alapja a szaktudás. Ezért indítottuk be tavaly ősszel 20 fővel a MEO tan folyamot, 30 fővel a szakmai tovább­képzőit, 12 fővel az alapfokú és 16 fővel a kezdő művezetői tanfolya­mot. A tanfolyamok előadói üze­münk műszaki vezetői voltak, akik a hallgatókkal együtt jó munkát vé­geztek. Részben ennek eredménye, — különösen a chrómos gyártásban, — az a minőségi javulás, ami a kö­zelmúltban 0.5 szortiment emelkedés­hez vezetett. Különösen az újon­nan készített üveglapos szárítónál je­lentkezett ez, ahol a műszaki veze­tők és sztahánovisták jó összmun­kájának eredményeképpen, a szta­hánovisták tapasztalataira támasz­kodva, sikerült a régi minőségi gyár tási problémákat felszámolni. Ebben a munkában élenjártak Sutyor Já­nos, Müller János, Király Jánosné, Gyenis Józsefné, Keresztes Mária jelvényes sztahánovisták és Bajomi László, Vajda József, Tóka István, Kovács Gyula, Cziegler János, Ma- kári János sztahánovista műveze­tők. Munkaversenyünk célkitűzéseiben ma mér a legfőbb tétel a minőség javítása. Dolgozóink szocialista kö­telezettségvállalásaiban — megért­ve pártunk politikáját — a minő­ség emelése a fő szempont. Hogy ezek helyesek legyenek, a Zsédely- mozgalomhoz való csatlakozásunk­kor javasolták, hogy intézzünk kér­dést a cipőgyárakhoz, milyen kíván­ságaik vannak minőségi vonalon gyártmányainkkal szemben. Ez meg is történt és a vállalások ezek ki­elégítését szolgálják. Ennek ered­ménye, hogy cipőgyáraktól az utób­bi időben reklamáció nem érkezett. Export vonalon pedig tervünk tel­jesítése mellett, új technológiával olyan anyagokat dolgozunk fel, anie lyeket azelőtt a hulladékba dobtunk. Ezekből az anyagokból gyártott cik­kekre külföldről minőségi kifogá­solás még egyszer sem érkezett. — Dolgozóink eredményes munkájá­nak köszönhető az is, hogy .az I. ne­gyedévben a Pécsi Bőrgyár él üzem lett és már hosszabb idő óta mini a legjobb minőséget előállító bőrgyár szerepel hazánkban. VANNAK EREDMÉNYEINK azon­ban még távolról sem mondhatjuk, hogy hibátlanul dolgozunk. Sok még a feladatunk a minőség további ja­vítása terén. Újabb eredményeket kell elérni és ezt a célt szolgálja az a „faragó konferencia“, melyen a Pécsi Bőrgyár legjobb három faragó­ja, Korpusz István, Kovács Lajos sztahánovisták és Szegedi Ferenc if­júmunkás sztahánovista vettek részt. A konferenciának az volt a fő fel­adata, hogy kialakítsa a bőriparban a legjobb bőrfaragási módszereket. A minőség további javítását szolgál­ta sztahánovista körünknek az a ha­tározata, hogy a műszaki vezetőkkel együtt kidolgozza minden egyes mun kafázisra a minőségi technológiát, azt beépítik a szokványos technoló­giába és lerögzítik a megmunkálás sorrendjét és vegyianyag összeállí­tásán kívül azt is, hogy hogyan kell a bőrt úgy megdolgozni, hogy abból a lehetőséghez képest a legjobb mi­nőségi ám termelődjön. Tovább kell fejleszteni MEO szer­vezetünket, technológiai éberségün­ket. Sztahánovistáinknak, dolgozóink nak tovább kell emelni szaktudásu­kat, sokkal többet kell forgatniok a legjobb szovjet szakkönyveket. Eb­ben segítséget nyújt üzemünk mű­szaki könyvtára. A műszaki vezetők­nek még jobban kell -támaszkodniok a sztahánovisták gyakorlati tapasz­talataira, kikérni véleményüket és tanácsukat. Minden dolgozó előtt legyen példa Bárdosi Lajos munkaér demrendes, Rőder Istvánná, Kor­pusz István, Pataki Gyula, Gulyás Rózsi ifjúmunkás sztahánovisták munkája, ök kiváló minőségi mun­kájukkal járnak élen, idejében fel­ismerték, hogy a minőség javítása valamennyiünk érdeke. Adják to­vább tudásukat, tapasztalataikat, se­gítsék a minőségi munkában lema­radókat, mozdítsák elő a műszakiak munkáját, mert csak ez az együtt­működés biztosffhat ja továbbra is a fejlődést. Nem lehet más feladatunk most, az augusztus 20-i versenysza­kaszban, mint még figyelmesebb, még lelkiismeretesebb, fegyelmezet­tebb munkával a fogyasztó dolgo­zók igényeinek kielégítése, hogy pártunk célkitűzéseit segítsünk meg valósítani. Bérei Pál a Pécsi Bőrgyár igazgatója, A gyors, biztonságos szállítás legfőbb feltétele a gépek helyes kar­bantartása. A TEFU pécsi telepén rendszeresen ellenőrzik a gépkocsi­kat mielőtt útnak indulnak. Képünkön Molnár György műszaki ellenőr ellenőrzi Nagy Lajos gépkocsivezető kocsiját. Nagy Lajos a vállalat egyik legjobb gépkocsivezetője, április óta 22 tanulót képzett ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents