Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-12 / 188. szám

r/iJc PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI B NAPLÓ A MAI SZAMBÁN: G. M. Malenkov élvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén (2—3. 0.) — A mohácsi járás is teljesítette gabonabegyüjtési tervét (3. o.) — Még virágzóbbá, gazdagabbá tesszük termelőszövetkezetün­ket (3. o.) — A mozsgói gyermekek második otthona (4. o.) P BAR ANVAMECYEI PÄ RT BI Z O TT í ÄC ÄNÄ k l APJA X. ÉVFOLYAM, 188. S2SAM ARA 50 FILLER SZERDA. 1953. AUGUSZTUS IS Törjünk élre í Mezőgazdaságunk dolgozóinak, ta- náösSzerveinknek legfontosabb fel­adata most a betakarítás, cséplés Skors befejezése, a begyűjtési tet­tek teljesítése. Éttől függ az ország kenyere, ä falu és a Várös dolgozói­ak jóléte egyaránt. A miniszter tanács határozatot hózott azoknak a Megyéknek, járásoknak, városoknak, községeknek, termelőszöVetkezeték- nek, gépállomásoknak jutalmazásá­ba, akik a betakarítás, cséplés és begyűjtés munkáiban élenjárnak. Megyénk a betakarítási munkákban ötödik, begyűjtésben ötödik, cséplési Munkákban tizedik, az összetett ver­senyben pedig tizenharmadik helye­it ért el a legutolsó értékelés szé­fint. Dolgozó parasztságunk többsége Megértette, hogy a tervek gyors tel­jesítésével segítheti elsősorban a kormányprogramon megvalósítását. Azonban néhány termelőszövetkezet­ben, állami gazdaságban súlyosan k-maradtak a behordással, ami aka­dályozza a cséplést és a begyűjtési terv teljesítését, A lemaradt termelő szövetkezeteknél, állami gazdaságok­ká! általában a munka szervezetlen­sége hátráltatja a gyors betakarítást, 'tál oldották meg a betakarítás? Munkákat a mohácsi, Villányi, sik­lósi és a pécsváradi járás dolgozó Parasztjai, termelőszövetkezetei. Ezek ben a járásokban a pártszervezetek e? tanácsok jól mozgósítottak, bizto­sították a fogattal nem rendelkezők fészére a kölcsönös megsegítést, több elmaradt tsz-ben megszervezték a lermelőszövetkezetek egymásközti Segítségét. A gyors betakarításnak köszönhető, hogy ezek a járások a begyűjtési tervek teljesítésében is élenjárnak. Á jó eredmények elérő­ben nagy részük van Bár és Mária- Syűd község dolgozóinak, a siklós- bagyfalusi Uj Élet, kékesdi Alkot­mány, somberek: és bári Uj Élet termelőszövetkezetek tágjainak, akik országos versenyben is jó helye­zést értek el, elsők között végeztek a betakarítással, csépléssel és be­gyűjtéssel. A betakarítási munkák végzésénél begy lemaradás van a szigetvári já­rásban, ahol augusztus 5-ig az összes behordésnak mintegy 76 százalékát yégezték el. Ebben a járásban aug. 5'én még közel 4000 hold földön kint v?lt a gabona keresztekben. A já- t*ási tanács szájtáti módon nézi mind 6zt, nem ad megfelelő Segítséget az ^'maradt községeknek, tsz-eknek, b°gy ők is minél előbb végezzenek a betakarítással. Minél előbb fel kell Rámolnia a szigetvári járási tanács­iak ezt a lazaságot és a mér etti- htett járások példájára úgy kéll még szervezni a betakarítást, hogy aúg M-ig maradék nélkül eleget tegyé- bfk cséplési és begyűjtési kötelezett igeiknek. Jó felvilágosító és szer­vo munkát kell végezniök, hogy elzárkózhassanak a többi járások mellé. t’ártszori.'pzefplnknpk és tanáés- szerveinknek elsőrendű feladatuk, b°gy biztosítsák a behordás gyors befejezését. Széles körben alkalmaz­ik a termelőszövetkezetek kölcsö- bös megsegítésének mozgalmát a Szentdénesl, zádori, kétújfalusi, szö- fányi, bürüs! és pettendi termelőszö- vMkezetek is, ahol a behordást csak béhány napja kezdték meg és ekkor ® törvényellenesen, a közös búzát béhány tag saiát szérűjére hordta és e§éplé§ben is! magának akarja elcsépelni. A járáBi takácsok feladata, hogy megakadá­lyozzák az ilyen és ehhez hasohló törvényellenségeket. Hä kell, a tör­vény szigorával biztosítsák a terme­lőszövetkezetek zavartalan munká­ját, számolják fel ezekben a terme­lőszövetkezetekben az ellenséges munkát, leplezzék le, állítsák tör­vény elé a bujtogatökat. A zádori ter­melőszövetkezetből Huber István tsz tagot egy év és három hónapi börtönre ítélte áz ügyészség, mert saját szérűjére hordta a közös bú­zát. Politikai munkával biztosítani kell, hogy a megtévesztett termelő­szövetkezeti tagok minél előbb meg­kezdjék a közös szérűre való behor­dást és azt rövid időn belül el is csépeljék. A gépállomásoknak segít­séget kell ad illők vontatókkal, meg kell szervezni, hogy a behordással végzett szövetkezetek, segítsék a lé- maradottakat. Hogy a begyűjtési tervünket aug. 15-re teljesíteni tudjuk, hogy me­gyénk a betakarítási és begyűjtési versenyben i az első három megye közé kerüljön, alapvetően meg kell gyorsítani a cséplést. Gépállomásaink vezetőinek felada­ta, biztosítani, hogy valamennyi cséplőgépük teljesítse napi tervét Cséplőcsapataink, cséplőgépkeze­lőink vegyenek példát Penke József­től és cséplőcsapatától, aki 4774 mázsa gabonát csépelt el. AZ orszá­gos versenyben eddig negyedik he­lyezést étté el Penke elvtárs csapata. Jól szervezte meg a cséplési munká­kat és komoly eredményeket ért el a mohácsszigeti gépállomás, arnely 101.2 százalékra teljesíteti; cséplés’ tervét. Nem véletlen értei éh ilyen eredményt a mohácsszigetiek. Hul­lám János elvtérs, a gépállomás Igazgatója gondoskodóit álról, hogy minden cséplőcsapat részére napon­ként legalább háromszori meleg étel biztosítva vall. így a csép'őmiinká- soknak nem kellett korán haza- menniök vacsorát főzni és nem kel­lett későn keZdfetti reggeli készítés miatt, —- jól használták ki a munka­időt. Azonban súlyös lemaradás van a szentlászlői és az ócsárdi gépállomá­soknál, ahol még egyetlen hap sem érték el, hogy gépeik többsége tel­jesítette volna napi tervét. Cséplési tervüket eddig mindössze 83—36 százalékra teljesítették. Azt, kell lát- hiok a cséplőmunkacsapat tagjainak, hogy ebben az időpontban a munká­nak ebben a szakaszában rajtuk áll, hPgy megyénk elnyeri-e a mi­nisztertanács vándorzászlaját. A begyűjtési tervek teljesítése né­hány községben és termelőszövetke­zetben lelkesen folyik. A gazdák többsége becsülettel eleget tett ál­lam iránti kötelezettségének és ma már több község és termelőszövetke­zet kapta vissza a szabadpiaci ér­tékesítés jogát. Azonban néhány eset ben a kulákok és egyéb ellenséges elemek megpróbálják zavarni a be­gyűjtést, akadályozni a terv teljesí­tését. Ä dolgozó parasztokat arra akarják rávenni, hogy ne teljesítsék beadási kötelezettségeiket. Ezéken a helyeken a népnevelőknek és köz­ségi tanácsoknak felvilágosító mun­kát kell végezniök a terv teljesítése érdekében, ugyanakkor szigorúan el kell járni a rehdZáVarókkal és a terveiket nem teljesítőkkel szemben. üw Tir "m hí lifii'ÍT ‘-"Ti inf i r ........11 »■ Au gusztus 29-án, Alko'mányun'i linwín kezdődik a lervücsön hetedik sorsa ása Augusztus 20-án, az Alkotmány übhepéh délelőtt tíz órakor a bu­dapesti margitszigeti szabadtéri színpadon kezdődik a tervkölcsön- kötvéhyek hetedik sorsolása, majd ^*~án délután három órakor, 2l-én ** 22-én délután két órakor, 23-án Póűlg délelőtt tíz órakör a Zenemű- ^azeti Főiskolán folytatódik a sor­solás. Augusztus 20-án a margitszigeti szabadtéri színpadon ünnepélyes Megnyitó előzi meg a sorsolást. Az ötéves tervkölcsön hetedik há­jasán az eddigieknél Jóval nagyobb ^zeg, mintegy kilencvemhét millió forint kerül kisorsolásra. Az élőre meghatározott sorsolási térvezet sze­rint Ugyanis ä törlesztésre kisorsolt kötvények száma sorsölásról-sorso- tásra növekszik. Most a rtyeremény- és kamátözókötvéhyek közül együt­tesen háromszáznegyvénnyolcezer da­rabot húznak ki törlesztéssel, hetven hatezerötszáz darab kötvény pedig nyereménnyel kerül kisorsolásra. EH nek megfelelően nyereményekre 3Ö.7 millió forintot, törlesztésekre pedig 66.4 millió forintot fizetnek ki. A százezer forintos főnyeremény a sorsolás Utolsó napján, augusztus 23-án, vasárnap kerül kisorsolásra. C. M. Ma!énkor elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának illésén Ií. A nemzetközi helyzet és a Szovjetunió külpolitikája Küldött elvtársak! Belső kérdéseink megvizsgálásakor természetesen nem tekinthetünk e! a nemzetközi helyzettől. A nemzetközi helyzetet jelenleg mindenekelőtt azok a komoly sike­rek jellemzik, amelyeket a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság, a béke és a demokrácia egész tábora elért a nemzetközi feszültség enyhí­téséért, a békéért, az új világhábo­rú elhárításáért vívott harcban. Keleten megszűnt a vérontás, amelynek szörnyű sok emberélet esett áldozatául és amely a legko­molyabb nemzetközi bonyodalmak veszélyét rejtetté magában! A világ népei kitörő örömmel fo­gadták a koreai fegyverszünet alá­írását és joggal tekintik azt á béké- sserető erők győzelmének, A béke *s a demokrácia tábora több, irűnt három éven át harcolt a koreai há­ború megszüntetéséért. A fegyver­szünet aláírása megkoronázta e har­cot. Az embermilliók akarata olyan hatalmas és hatékony erővé iett, hoev az * vressrxsrok kénytelenek szá Tolni vele. Az agresszív körök — háborút rob­bantva ki Koreában — abban re­ménykedtek. hogv sikerű! térdre kéftys«erfleülök a koreai népet. A Korea* Néni Demokratikus Köztársaság ellen hábörút indí­tó intervenciósok azcnban el- szé-rútot tok marokat Mein tud­ták megtörni á hős koreai né­pet. frlábovrs kalandba kezdve, az inter­venciósok arra számítottak, hogy céljukat villámgyors csapássá1 és nr'ndeh kü’önös erőfeszítés nélkül elérik. A valóságban ez máskép ala­kult. Az intervenciósok hosszú véres háborúba bonyolódtak és miután emberben és hadianyagban nagy Veszteségeket szenvedtek, alánosán megtépázódott katonai tekintélyük, kénytelenek voltak lemondani hó­dító terveikről. Ahogyan azt mon­dani szőkták, gyanúiért mentek és megtivirva tértek vissza. A koreai nép harca az interven­ciósok és a Li Szírt Mart-klikkhez tartozó bérenceik ellen, bebizonyí­totta. hogv a szabadság és a haza függetlensége iránti odaadás hatsl- mas állhatatosságot, bátorságot és tömeges hősiességet szül. A koreai nép. amelyre a modern imperializ­mus leghatalmasabb katonai géne- zete zúdult, legyőzhetetlenné vá;t. mert az igaz ügyért küzdött. Soha­sem tűnik el az emberek emlékeze­téből a dicső kínai néni önkéntesek nemes hőstette sem, akik segítségé­re siettek a koreai népnek. Erre a hőstettre nemcsak a hatalmas kínai nép. de az egész haladó emberiség büszke. A Szovjetunió népei teljés szívük­ből üdvözlik a koreai és a kínai né­pet a fegyverszünet elérése alkal­mából. A feladat most az, hogy biz­tosítsuk az újjászületett békés életet a sokat szenvedett koreai népnek, amely nagy áldozatok árán védel­mezte meg jogát, hogy rendelkez­hessék saját sorsával, országának sorsával. Ml, szovjet emberek forrón óhajtjuk, hogy a dicső koreai nép élete békében virágoznék. A Szovjetunió Segíti a koreai népet, hogy bchegeszthesse a há­ború okozta súlyos sebeket. A kormány elhatározta, hogy egy- mllliárd rubelt juttat azonnal Korea szétrombolt gazdasági éle­tének ú jjá teremtésére. Meggyőződésünk, hogy ä Légfelső Tanács égyhangulág helyesli ezt a döntést. Nyugaton a Szovjetuniónak a bé­kés politika folytatásában megnyil­vánuló következetessége és állhata­tossága meghiúsította a berlini pro­vokációs kalandot. A berlini kaland szervezői mesz- szemenő célokat követték. Az volt a céljuk, hogy elnyomják Németor­szág demokratikus erőit, szétzúzzák a Német Demokratikus Köztársasá­got, amely a német nép békeszerető erőinek támasza, Németországot mi­litarista állammá tegyék, Európa közepén újjáélesszék a háborús tűz­fészket. Kétségtelen, hogy ha a Szovjetunió nem lenne ki­tartó és állhatatos a béke érde­keinek védelme Zésében, a ber­lini kaland igen komoly nemzet­közi köveikettőénvekre vezetett volna. Ezért kell úgy tekinteni a berlini kaland felszámolását, mint a béke ügyének fontos győzelmét. A Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harc terén élért sike?'eihez tartozik a szomszéd államokkal való viszony megjavítása. A valamennyi ország békés együttműködésének fejleszté­sére törekvő szovjet kormány külö­nös jelentőséget tulajdonít a Szov­jetunió és a szomszédos államok között? kapcsolatok megszilárdításá­nak. E kapcsolatoknak az igazi jó- . szomszédság színvonalára való fel­emelése; ez az a cél, amelynek meg­valósítására törekszünk és fogunk törekedni. A Szovjetuniónak nincs területi követelése egyetlen állam­mal szemben sem, így egyetlen szom szédos állammal sem. Külpolitikánk megingathatatlan alapelve minden ország — légyen az nagy vagy ki­csi — nemzeti szabadságának és szu­verenitásának tisztelétbentartása. Magától értetődik, hogy a különb­ség országunk néhány szomszédos állam társadalmi és gazdasági rend­szere között ném lehet akadálya a baráti kapcsolatok megszilárdulásá­nak. A szovjet kormány a maga ré­széről lépéseket tett a jószom­szédi barátság megerősítésére ezekkel az államokkal kapcso­latban és most az a kérdés, hogy kormányaik készek-e tevékenyen hozzájárulni a barátság megte­remtéséhez. nem puszta szavak­kal, de tettekkel, olyan barátság megteremtéséhez, amely kölcsönös gondoskodást téte- léz fel a béke és országúink bizton­sága megszilárdításáról. Déli szomszédunk Irán. Három és fél évtized tapasztalatai bebizonví- totiák, hogv a Szovjetunió és Irán érdeke á kölcsönös barátságos együtt működés. A szovjet-iráni kapcsola­toknak ilymódon szilárd alapja van, ami lehetővé teSz? a két fél közötti kapcsolatokban felmerülő kérdések kölcsönös megelégedésre történő meg Oldását. Jelenleg á Szovjetunió kezdemé­nyezésére tárgyalások folynak bizo­nyos határkérdések rendezéséről és a kölcsönös pénzügyi igényekről. Re­méljük, hogv a tárgyalások Sikere­sen érnek véget. ­Nemrégiben kölcsönösen előnyös alapon megállapodás jött tétre a két ország közti áhifotygálötA növelésé­ről. Az iráni kormánytól függ, hogy a sZoVjet-iráni viszony a jószomszé­di viszony útján, a gazdasági és kul­turális kapcsolatok szélesítése útján fejlődjék. A Szovjetunió és Afganisztán vi­szonya változatlanul szilárd és azt a kölcsönös érdekek tiszteletbentar- tása jellemzi. Ez előnyös feltételekét teremt országaink kapcsolatainak további szilárdítása számára. Mindenki emlékszik még arra a nj/ilatkozäträ, amelyet a szovjet kormány a török kormánynak tett. Ez a nyilatkozat megteremti a lé­nyeges előfeltételeket a jószomszédi viszony fejlesztéséhez, természetesen akkor, ha a török fél a maga részé­ről kellő erőfeszítéseket tesz ebben az Irányban. Törökország és a Szov­jetunió viszonyának javulása feltét­lenül hasznára válna mindkét fél­nek és fontos Hozzájárulást jelentene a Fekete-tenger körzeti biztonság megszilárdításának ügyéhez. A Finnországhoz fűződő kapós pla­tók terén a Szovjetunió mindkét ország érdekeiből indul ki. 1950-ben ötéves gazdasági egyezményt irtunk alá. Ezt később kiegészítettük &Z 1952—Í055 évi áruforgalmi egyez­ménnyel. Ez jelentékenyén kiterjesz­tette a Szovjetunió és Finnország gazdasági kapcsolatait. A Szovjetunió és Finnország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dése megfelel mindkét ország érdekelnek és a béke és a biz­tonság megszilárdítását segíti elő Európa északi részében. A szerződés jó alapul szolgál a jó­szomszédi viszony kialakításához. Szükséges, hogy e szerződést ne erők a mi kormányunk, hanem Finnor­szág kormánya is töretlenül végre­hajtsa. • A szovjet kormány — az általá­nos feszültség enyhítésére törekedve — beleegyezett az Izrael állammal való diplomáciai kapcsolátok he'y- reállításába. Ezzel kapcsolatban fi­gyelembe vette, hogy Izrael kbímá- r.ya kötelezettséget vállalt, hogy .Izrael nem vesz részt semmilyen szövetségben vagy egyezményben, amélyhek agresszív céljai vannak a Szovjetunióval szemben“. ReméljüK. Hogv a diplomáciai kapcsolatok hely­reállítása elő fogja segíteni az együtt működést, a két állam között. Alaptalanok egyes külföldi lapok kijelentései, amelyek szerint r z Izraellel való diplomáciai kapcsola­tok helyreállítása állítólag a Szov­jetunió és az arab országok közötti kapcsolatok gyengülésére vezet. A szovjet kormány továbbra is erősíti r'. arab államokkal Váló baráti kap­csa1 átokat. ,-Jtormányunk kezdeményezést tett abban az irányban, hogy hosszas szünet után nagyköveteket cseréljen Jugoszláviával és Görögországgal. Arra számítunk, hogy ez megfelelő rendeződésre vezet a két országgal való viszonyban és hasznos eredmé­nyeket hoz. Semmilyen tárgyi ok sincs, amely megakadályozhatná a Szovjetunió és Olaszország viszonyának megjavítá­sát. Természetesen az államok kö­zötti kapcsolatok csak akkor erősöd­hetnek. ha a kölcsönösen vállalt kö­telezettségeket teljesítik. A kedvező­en fejlődő szovjet-olasz kapcsolatok esetén Olaszország nagy nehézségek­kel küzdő ipara jelentős támaszra találhatna az államaink közötti gazdasági kapcsolatok javulásában. Kölcsönösen előnyös egyezmény alap ián Olaszországot elláthatnánk szén­nel és gabonával és ipara szárnál a megrendeléseket biztosíthatnánk. Nem kétséges, hogy ez elősegítené az olasz nép életszínvonalának ja­vulását. Minden ország népei reményked­nek abban, hogy a koreai fegy­verszünet atáirása fontos hozzá­járulás a béke és a biztonság megerősítésének ügyéhez, min­denekelőtt a Távol-Keleten. Ezzel kapcsólatbán aktuális jelen­tőséget nyer az összes távolkelfttí államok között* kapcsolatok rende­zése és közöttük a Japánnal való kapcsolatok rendezése. Ezen az ütőn kömoly akadályok mutatkoznak, mert Sz Amerikai Egyesült Álla­mok megszegték a szövetségesek között a háború alatt és a háború után kötött egyezményeket és Ja­pán nemzeti függetlenségének elfoj­tására, katonai támaszponttá ala­kítására irányuló politikát folytat­nak. A japán nemzet egészséges e? ői egyre inkább felismerik: le kell küz­deniük a fennálló akadályokat és meg kell védelmezniük az ország némzfeti függetlenségét. Megértik, hogy csak ilyen úton lehet biztosí­tani hazájuk békés fejődését, á szükséges külpolitikái és a megfe­lelő gazdasági kapcsolatokat a szom­szédos államokkal. Azok a lépések, amelyeket Japán ezen az úton teSz, a Szovjetunió és minden békeszemtő nép együttérzésével és támogatásá­val találkoznak. Kelétén a béke megszilárdítása szempontjából nagyjelentőségű Olyan nagy állam állásfoglalása, mint ahiilyen India. (Folytatás a 2, óhtblan)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents