Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)
1953-08-09 / 186. szám
2 NAPE <5 1053 AUGUSZTUS 9 l*ARI ÉS PARI ÉP 11 ÉS * A piírtmegbizíitiísofc következetes tel jesítésével készülnek augusztus 20-ra a Sopiana Gépgyár öntödéjének kommunistái A Sopiana Gépgyár öntödéjében dolgozik Tóth Pál elvtárs pártcsoportja. Még a félévi terv teljesítéséért folyt a harc, amikor a pártcsoport kommunistái már a pártcsoport értekezleten a harmadik negyedévi íőrv teljesítéséről beszéltek. Azért terveztek már előre, hogy jól felkészüljenek alkotmányunk ünnepének Kiáltó köszöntésére. Tóth Pál elvtárs pártmegbizatásokkal látta el az elvtársakat. Minden feladat elvégzéséért felelős valaki. Gál József elvtárs felelős azért, hogy a szakmai továbbképző tanfolyamra járók résztvegyenek a foglalkozásokon. Pintér Károly elvtársat, a legjobb !« mázó szakembert azért ' tették felelőssé, hogy rendszeresen kapcsolatot- tartson a műszakiakkal és biztosítsa a zavartalan, tervszerű, anyagellátást. Sebestyén Gáborné eivtársnö azt a feladatot kapta, hogy a magkészítő üzemrész dolgozóinak adja át munkamódszerét. Azzal is megbíztak elvtársakat, hogy harcoljanak a tízperces mozgalom betartásáért, a fegyelemért, a rendért tisztaságért. Jutott pártmegbizatás a pártonkívüli dolgozóknak is. Romvári István azt a feladatot kapta, hogy Takács Lászlót segítse a munkában és adja át tapasztalatait. Elhatározták, hogy augusztus 20- ra minden kommunista és pártopkí- vüli dolgozó tegyen vállalást, ami nem puszta ígéret marad, hanem élő valósággá válik. Az elsők között tettek fogadalmat Pintér Károly és Gál József elvtársak, akik vállalták hogy augusztus 20 tiszteletére öt nappal előbb . teljesítik havi tervüket. egyben csatlakoztak a péntekmozgalomhoz is. Példájukat a többi elvtárs is követte. Az értekezlet után a kommunisták hozzáfogtak pártmegbiza- tásuk megvalósításához. Gál elvtárs megmagyarázta a tanulás jelentőségét: „Aki sikeresen elvégzi a szakmai továbbképzőt — mondotta, — azt magasabb fizetési kategóriába sorolják. De nemcsak ez a fontos. Könnyebben végezzük munkánkat és jobban, kevesebb se- lejttel tudunk dolgozni, ha jobban ismerjük szakmánkat." Gál elvtárs elérte, hogy Petries Gyula rendszeresen képezte magát, fokozatosan emelte teljesítményét és csakhamar 100 százalék fölött teljesített. Pintér Károly és Gál József elvtársak hadat üzentek a selejtnek. Két hónap óta selejtmentesen dolgoznak. Nagy szó ez a formázó és vasöntő szakmában. Pintér elvtárs lelkiismeretesen eleget tett pártmeg- bizatásának nemcsak a maga, hanem pártcsoportjához tartozó dolgozók számára is biztosította a műszaki feltételeket. Amikor repedezett mintát küldtek a munkához, nyomban felkereste a műszaki dolgozókat. Braun Ádám művezető elrendelte, hogy kifogástalan mintadarabokkal lássák el a formázókat, hogy így biztosítsák a selejtmentes munkát. Július végére az öntöde dolgozói a megengedett öt és félszázalék selejtet 2.1 százalékra csökkentették. Pintér és Gál elvtársak betartják vállalásukat és a péntek-mozgalmat. 160—170 százalékot érnek el a munkában. A szakmai továbbképző tanfolyam még nem ért véget, de máris szép eredményeket hozott. Romvári István együtt tanul Takács Lászlóval, akinek — pártmegbizatása szerint — át kellett adnia tapasztalatait, munkamódszerét. Romvári István ezt meg is tette. Takács László két hónappal ezelőtt csak 130 százalékot teljesített, ma már elkerülte a 200 százalékot: „Jó vasöntő. Már ott tart, hogy a mesterén is túltesz" — mondta tréfásan Romvári elvtárs. Romvári elvtársat pedig jó munkája elismeréseként e héten felvették tagjelöltnek. Petries Gyula, aki 70 százalékról indult, a kommunisták segítése nyomán dícséretreméltó eredményt ér el, jelenleg 110 százalékos teljesítménnyel dolgozik. Tóth elvtárs. pártcsoportvezető Élenjáró bányaüzemről a pécsvidé- ki bányákban mostanában nem igen lehet beszélni. Júliusban is elmaradással zárták a hónapot a pécsi szénbányák, augusztus első hetében sem jutottak még el a terv teljesítéséig. Vasas — a versenyben hónapok óta legjobb pécsvidéki bányaüzem — is mindössze 97.4 százalékra teljesítette feladatát, nem sokkal előzve meg ezzel a versenyben mindeddig utolsó helyen kullogó pécsbányatelepi üzemet. A vasasi Petőfi-akna csapatai közül hatan csatlakoztak a péntek mozgalomhoz. Júliusban születtek is eredmények a „péntekes“ fejtésekben Petőfi-aknán is. Széni József front brigádja például több, mint száz tonna szenet termelt terven felül, azzal, hogy heti tervét többízben péntekig befejezte. Augusztus első hat munkanapján azonban mintha megcsappant volna a lendület. Széniék is mindössze 71 százalékra teljesítették eddig esedékes tervüket, de elmarad mind a hat péntekes csapat a tervtől. Az akna vezetői ugyan jól tudják, hogy a péntek-mozgalom megvalósítása — a hat fejtés naponként felkeresi Sebestyén elvtársnőt, ellénőrzl, hogyan teljesíti pártmegbizatását és segítséget ad a munkához. Sebestyén elvtársnő a magkészítő műhely legjobb dolgozója, Zsibrita Jenőnének is, átadta munkamódszerét, aki azóta, segíti s 118-ról 130 százalékra emelte teljesítményét. A gondos félvilágosító munka eredménye is megmutatkozik. Zsibrita Jepemé kúltűrmunikát vállalt a DISZ szervezetben. Csongor Józsefné elvtársnő . is aktívabb lett. Sebestyén elvtársnő tudatosítására a taggyűlésen felajánlást tett a magkészítő műhely dolgozóinak nevében: azzal köszöntik alkotmányunk ünnepét, hogy selejtmentes munkát végeznek. Tóth Pál elvtárs pártcsoportja jó munkát végez. Egy dolgozó sincs, aki nem tett felajánlást, aki nem harcol vállalása valóraváltásáért. Nagy erőt képvisel a pártcsoport, sikeres munkájának eredménye, hogy egy olyan dolgozó sincs, aki 100 százalékon alul teljesít. Ez is bizonyítja, hogy Tóth elvtárs vezetése alatt működő pártcsoport betölti feladatát és a termelés hajtóerejévé, motorjává vált. heti tervének öt nap alatti teljesítése — mintegy húsz százalékos termelés-emelkedést jelentene az egész üzemnek, mégis megelégszenek azzal; megígérik, hogy jobban fogják fával, ürescsillével ellátni a munkahelyeket, megjavítják az éjjeli előkészítő . munkát. Pécsbányatelepen öt munkahelyen tették magukévá az új verseny jelszavát. De itt nemcsak jelszó maradt ez, meg is valósítják. Mintha a pécsbányatelepi dolgozók jobban éreznék: milyen szégyen az elmaradás, az adósság, most alkotmányunk évfordulója és a bányásznap előtt, ötük közül egy kivételével mindegyik brigád teljesíti tervét, sőt pénteken reg gelre hárman be is fejezték heti tervüket és összesen több, mint 200 csille szenet adtak terven felül. Egyedül a Dudweiler brigád 135 csille szenet termelt terven felül e héten. Lelkes munkájuk eredménye, hogy Pécsbányatelep két aknája — bár még mindig nem érte el a 100 százalékot, — elsejétől 7-ig öt százalékkal emelte napi teljesítményét. A péntek-mozgalom eredményei és hibíi egy élenjáró és egy elmaradó bányaüzemben Kiemelkedő eredményt ért el Világos István! 36 vagont csépelt el két hét alatt. Ilyen eredmény sem a gépállomáson, sem a járásban, talán még a megyében sincs több. Mindenki azt mondta, hogy ezt kapzsiságból teszi, mert végtelenül kapzsi ember az a Világos! Tavasszal 6.700 forintos motorkerékpárt keresett két hónap alatt. Most ötezer forintot akar keresni — egy hónap alatt. Ha így megy tovább, meg is keresi. Palotás József politikai helyettes nem ismerte Világos Istvánt. Iskolán volt, amikor Világost idehelyezték. De most már végére jár a dolognak — határozta el — csakugyan kapzsi ember-e ez a Világos, vagy pedig nem? Majd megtudja... * Tátott szájú embert csak egyszer látott. Egy hangversenyen. Akkor, amikor előadták a „pacsirtát“. Most neki is tát- va maradt a szája. Anélkül, hogy észrevette voK na. A közös szérű szélén állt, amikor huzattak. Az egyik cséplőmunkás lekapta a szíjat, a másik az ékeket rángatta ki, újabb két ember a mázsát cipelte, negyedik a tűzoltókocsit húzta. Mind- > tüneményes gyorsaság„A l< A gal ment. Még forogtak a cséplőgép kerekei, amikor már újból munkába állt a gép. Mire odaért, már a negyedik zsákot kötötték be. Világos István akkor kászálódott le a gépről. Fenemód búgott a traktor Palotás sok helyen járt, de ilyen gyorsjáratást még nem látott. — Hányas fordulat- számmal megy? — fordult Világoshoz üdvözlés helyett. — Ezerötvenessel, ezerszázassal. — Nem árt meg? — Miért ártana? Vigyázok én a gépre! Kerülgették a válaszok egymást, mint macska a forró kását. Világos István nem akart addig beszélni, míg meg nem ismeri Palotást. Palotás József meg szeretett volna hem bemutatkozni, de most már késő volt. Nem lehetett elkerülni. A traktoros bizalmasabb lett. Leültek a rostásládára. — Miért dolgozik ilyen lelkesen Világos elvtárs? •— kérdezte Palotás. — Azért, hogy előbb legyen új kenyér. — Másért nem? — A keresetért is. Ez természetes. A kettő egy. Nem lehet elválasztani... — Mennyit akar keresni? — Ha így megy, megP Z S I..." keressük az ötezer forintot. A feleségemmel együtt persze, mert ketten dolgozunk. ö a segédvezetőm ... — És gabonából? — Ma meglesz a 36 mázsa. — És mit csinálnak vele? Elfogyasztani nem tudják... Világos hátralóita sapkáját. Próbált mér a népnevelő munkáról beszélni, megemlítette, hogy az ő brigádjuk a Béke-brigád, ez meg mindig a keresetről kérdez. Mi a fenét akar a keresettel? — Mondtam már, hogy ruhát veszek! — válaszolta mérgesen. Palotás abbahagyta. A cséplőgéphez ment. Az első peremasztalon faliújságcikkek, jelszavak ékeskedtek. „Harc a végleges elsőségért!!!“ — hirdette az első jelszó, három felkiáltójellel a végén. A második jelszó, „Ügyelj a minőségre!!!“ — szintén három felkiáltó jellel volt írva. A harmadik három felkiáltójeles is ellentmondást nem tűrve jelentette, hogy túlhaladták a 35. vagont. — Világos István ott állt mellette. — Át kell Írnom harminchatra. — jegyezte meg csendesen. —1 mert már a harminchatot is elhagytuk. — Maga írta fel a jelszavakat? — Hát ki írta volna? j — válaszolt a traktoros, i Furcsa ez a politikai helyettes. Nem hiába, fiatal. Azt gondolja talán, hogy a mennyekből hullott ez a szép eredmény? Palotás már látta, hogy baj van a „kapzsisággal“. Legalábbis azzal, amiről széítében-hosszában beszélnek. No, majd kiderül a végén... Autó, porfelhő fordult be a közös szérűre. Egy városi ruhás asszony, két virágcsokros úttörő szállt ki belőle. A kövér sof- för söröshordót cipelt. A városi ruhás asszony pedig kosarat, tele szendviccsel. Világos örült a járási MNDSZ kiküldöttjének, a császtuskának, a virágnak, sörnek, szendvicsnek. A végén egészen ellágyult. Fátyolos hangon jelentette be, hogy maga és munkacsapata a mai naptól kezdve 250 mázsát csépel. Ezt mondta akkor. Amint elmentek, már biztatta a munkásokat a 250 mázsás eredményre. De a végén, amikor megindult a cséplőgép, nem bírta megállni, hogy meg ne jegyezze: — Hová jutunk így a versenyben?! Legalább 18 mázsa gabonámba került ez a látogatás! Magyar László Társadalmi tulajdon elsajátítása miatt bihiiinlnnletésre Ítélték Habar István iádon lakost „ ... erőteljesebben kell fel- “épni, azokkal szemben, akik zociaüsta termelésünket egyik, vagy másik módon zavarják, dezorganizáiják.“* (Rákosi elvtára július llt-i beszédéből.) Hulber István 52 éves zádori lakos, alki a zádori „Hajnali'“ lenmetószöveU 'kiesettben dioligoizobl, már régóta hain- pozí-aitba, hopiy (kilép a csoportból, össizeftéirhetet,liei''isé,^éner- -»kn az volt, hocv a csoport vezetősége nem volt haj/lainidló teújieis'í'eni jogállam 'követe- lőzéseit. Az araié- WMn' tovább fokozta boimlaisizitó mimikáját azzal, hogy miinidemiMt hangozta titia: az általa be- vilt f'öfld -termését ő arait,ja le é« csépeli el. Állatait is saját á.st.á If ójába hajitotlha vnissiz-a. Hulber Isittvánf, miután saját portájára hordta a termés’, fi- gy.eümezitietie a csoport vezetősége és a községi tainá-cs, hogy törvényit «lenül járt dl. Huber István nem haíteai’ott a jó sízóira Famdoirl'a'tosain arra tőreik e- * detk. hogy a termény nála m.airad jon. Miived ,a termiei1iő«z,övpi‘lkezieit teljesítette beadásai1, az általa el'tuliaíjdoníitott termésből nem. számdiélkozicitf kötelezettséget tieíjesíitemL így alkart kibújni * beadás alól. Hubeirtot a bíróság egy óv és bárom hónapi börtönre és 800 forint pénzbüntetésre ítélte és kél évre eitiiiltotta a kö/ii í.rv> V! ■, 'társadalmi tiuiujdi'iii elsajátítása miatt. Péntekien áll; a törvény előtt Isitó- kovics Gy örgy ikötkényj egyórai lag gazdái lkodé paraszt is. Isíókovics György már július közepén elcsépelt" 15 mázsa gaboná ját. 48i k iiV> beadási kötelezet sédéből csupán 2öő -kilót teljesíteti!. Többször felhívta a községi tanács Isíókovics figyelmét, hogy rendezze tartozásét. ístóko vies csaík Ígér- vetett, de nem veit hajlandó eltmará- dái-'iát pótolni. Ezért mrisijeCtent portáiéin az etisziámöViai'ó bizint+sáig, aimelvet •' lősziör ócsárolt, majd va-svi lilával megfeiniyogetett. Második alkalommal, amikor aiz elszámoltató 'biizotesáig megjelent nála. ismét megakadályozta a» efciámo'l'taíláisf, és összehívta a szomszéd1',kai'. A jelenlévőik előtt uszított a bizottság ellen és messlkadáiliyozfa őikeit kőteiiesiségülk telliesf'ésiében, Tíz hónapi börtönre {téliek és ngy évre eliiiiltotiiák a köziiigyektők Ki a felelős? Termelőszövetkezetünk 26 kataszteri holdon termeli szerződéses étkezési borsóját időt és fáradságot nem kímélve batáridőre elcsépelte és szállításra készítette elő tagságunk. Tekintve a borsó gyors bezsizsikcse- dési veszélyét, azt akartuk, hogy minőségűé« is megfeleljen i( követelményeknek. Ezért 1953 július 31-én délelőtt !fl órakor telefonon felhívjam a Kurd- csibrákj állomásfőnökséget, hogy vagont rendeljek. Az állomásfőnük és az intéző távollélében előttem ismeretlen személy jelentkezett, mint az állomás alkalmazottja és felvette augusztus 1-re tőlem a vagon megrendelését. Augusztus 1 -én a mágocsi gépállomás vontatójával megkezdtem a borsónak a szállítását a tőlünk kilenc és fél kilóméterre fekvő Kurd-csibrákl vasútállomásra. A szállítmány megérkezése után telefonértesítést kaptam, hogy nem áll vagon rendelkezésünkre, Az állomásfőnök közli velem, hogy a fennálló rcndeletek értelmében vagont 48 órával előbb írásban lehet igényelni. Arra a kérdésemre. hogy akkor miért fogadták el a telefonmegrendelést, azt a választ , kaptam, „ja kérem, aki ezt felvette, csak egy váltókezelő gyakornok volt. kinek nem áll jósába-- megrendelést felvenni“*, (De ugyanakkor az állomásfőnök erről elfelejtett engem értesíteni.) 30 mázsa cukorborsót, mint első küldeményt tehát visszahozták. Termelőszövetkezetünk kára hal ember félnapi munkája és a vontató költsége. írásban igényeltem ezután a vagont augusztus 3-án 0 órára. Ugyanakkor n mágocsi gépállomás körzeti agro- nómusától Ígéretei kaptam a vontató este Í0 órára nálunk lesz. Hat dolgozónk várta n vontatót egész éjszak'', mié vasárnap reggel 8 órakor fel hívtam a gépállomást telefonon, ho"' a va«on megvan, kérem a ffépet. * gépállomáson a vontató mcgiséréséről ueni tudtak semmit, mert aki megígérte, az állítólag Pécseit veit értekezleten a vezetőséggel együtt. A fő- í."épész Ígérte. ho«y Sásdról visszatérő vontatót azonnal elküldi. A vontnlót vártuk egész estig majd mikor eslc ismételten felhívtuk a rjépáliomást telefonon, az! mondták, hogy most indult el, de csak 4-én reggel érke- ze t meg 9 órára, így tehát éjszaka ismét hat ember várta a 12 kilométerre fekvő gépállomástól a vontatót. Szállítjuk tehát a borsót! Miután * borsó megérkezett az állomásra, közölték velem, hogy vagonunkat más szállításra adták oda. De bennünket nem értesítettek előzőleg, hogy szükségünk van-e a kocsira, vagy sent' így tehát a borsót (»0 mázsa) két vontatóval ismét vissza kellett hozni Mekényesrc, mert az állomásfőnökség a borsót seni a raktárba, sem a ránt- pán lerakni nem engedte. Mi, a mekénycs) Uj Alkotmány ts* dolgozói kérdezzük, kit terhel ezért * felelősség, hogy 160 mázsa minőségi étkezési borsó bezslzsikesedtk. Ki fizeti meg hat dolgozónak három nap és éjszakai várakozás) idejét most * legnagyobb munkaidőben, ki férfi* meg a vontatók fuvarköltségét, vals' mint termelőszövetkezetünknek azt * kárát, hogy a szerződésben kikötőt* határidőre nem tudta a borsói I*' szállítani és a minőségi borsóból, amely étkezésre lett volna szállítva * városi dolgozóknak, takarmányozás*“* alkalmas borsó lesz csupán? ZSIGA ANDOR tsz, elnök. Két és tél vadonra emeljük napi teljesítményünket Vigart csépelnek a Ságvári tszcs tagjai. Éppen a párttitkár elvtárs, Balogh Bálintné jön a géphez, mosolyogva köszönt bennün két. — Minden percet ki kell használni mondja — ti is tudjátok, hogy versenyben vagyunk a siklósnagy- falusiakkal. Lemaradni pedig nem szeretnénk. A gabonabegy üjtés- ben ugyan mi is, a siklósnagyfalusiak is szép eredményt értek el, egy nappal mégis lemaradtak a Ságvári tszcs tagjai. — Mi, azért nem adjuk fel a versenyt, — mondta Balogh elvtársnő. — A cséplést mi akarjuk elsőnek befejezni. Bocz József tszcs- elnök is közbeszól: — Igen, a cséplés befejezését elsőnek mi akarjuk jelenteni. — Siessetek — szól a zsákokkal telerakott kocsik után. Gamos István, a cséplőgép kezelője is a legnagyobb tudásával segíti a Ságvári tszcs-1, hogy első legyen a versenyben. Gamos elvtárs jó szakember, nem egyszer kapott már jutalmat kormányunktól, kiváló munkájáért. Augusztus 5-én 160 százalékra teljesítette napi normáját, de azt mondja: — Nem nyugszom addig, amíg a 200 százalékot el nem érjük. Ehhez kell, hogy* a tagok is minden erejüket beleadják a csép- lésbe. 5-én röpgyűlést tartottak a cséplőbrigád tagjai. Úgy döntöttek, hogy a cséplést aug. 10-re befejezik: — Na és mi lesz, mind a két gép egyszerre ér a célba, egyidőben fejezik be a csénlést, — teszik fel tréfásan a kérdést a munkások. — Az lenne a legnagyszerűbb, — feleli Gamos elvtárs, — a cél az, hogy minél gyor sabban. minél több k«' nyeret adjunk a hazának. A brigád tagjai meg; fogadták, hogy eddig* munkamódszerüket még jobban tökéletesítik, nem elégedne*5 meg a napi kétvagono5 átlaggal, hanem tovább növelik teljesítményüket kés és fél vagonra A lelkes cséplőmuO' kásoknak köszönhető' hogy a Ságvári tszc5 árpabeadását már július 1-re teljesítette' Most a tagokhoz indulnak a kocsik tele zsákokkal, a közös $ munkát jutalom követi a bő termésbő*' Mindenki sürög, foroS’ vidáman mosolyog. ''' örülnek, mert a tszc*' tagoknak a termésbő* bőven futja kenyér^ és a szabadpiacra ** vihetnek gabonát. Makkal Zoltán cséplési ellenőr Nagyharsány.
