Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-07 / 184. szám

NAPLÓ IMS AUGUSZTUS 1 A ^xoíjdiinio Legfelső Tanácsa öíüclik ülésszakának megnyitása Moszkva (TASZSZ) Augusztus 5- én Moszkvában a Nagy Kreml Pa­lotában megnyílt a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetségei Leg­felső Tanácsának ötödik ülésszaka. A szövetségi tanács délután két órakor tartott ülést. Az ülésterem­ben egybegyűltek a küldöttek és a véndégek, megteltek a diplomáciai testület páholyai, a sajtópáholyok. A jelenlevők melegen köszöntötték Moszkva (TASZSZ) Augusztus 5- én négy órakor tartották meg a Nagy Kreml Palotában a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemzetiségi taná­csának ülését. Az ülésteremben egy- begyült küldöttek és vendégek me­legen köszöntötték a kormánypá­holyban helyetfoglaló K. J. Vorosi­a kormánypáholyban megjelenő G. M. Malenkovot, V. M. Molotovot, N. Sz. Hruscsovot, K. J. Vorosllo- vot, L. M. Kaganovicsot, M. Z. Szaburovot, M. G. Pervuhint. Mihail Jasznov, a szövetségi ta­nács elnöke, Alekszandr Puzanov- nak, a szövetségi tanács mandátum­vizsgáló bizottság elnökének adta meg a szót, hogy elmondja a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának har­madik és ötödik ülésszaka között A nemzetiségi tanács ülése lovot, N. A. Bulganyint, A. I. Miko- jant, N. M. Svernyiket. Az elnöklő Zsumabáj Sajahmetov a nemzetiségi tanács elnöke Ivan Kebin küldöttnek adta meg a szót, hogy beszámoljon a hét választó- kerületben újjáválasztott nemzeti­ségi tanácsi küldöttek mandátumá­16 választókerületben tartott szövet­ségi tanácsi választások eredményei­ről szóló beszámolóját. A szövetségi tanács elfogadta mandátumvizsgáló bizottság beszá­molóját és érvényesnek mondotta ki az újonnan megválasztott küldöttek mandátumát. A szövetségi tanács ezután egy­hangúlag elfogadta az ülésszak na­pirendjét. nak megvizsgálásáról. A mandátumvizsgáló bizottság be­számolóját egyhangúlag jóváhagy­ták. A nemzetiségi tanács elfogadta valamennyi újonnan választott kül­dött mandátumát. Az ülésen a továbbiakban elfo­gadták az ülésszak napirendjét. Zverjev pénzügyminiszter beszámolója Moszkva, augusztus 5. (TASZSZ) Augusztus 5-én megnyílt a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának ülés­szaka. Este 7 órakor a Nagy Kreml Palotában tartották a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Taná­csának és Nemzetiségi Tanácsának együttes ülését. A teremben a küldötteken kívül számos vendég volt jelen: Moszkva dolgozóinak képviselői, termelési újítók, a tudomány, az irodalom és a művészet neves művelői. A kor­mánypáholyban helyet foglalt: G. M. Malenkov, V. M. Molotov, N. Sz. Hruscsov, K. J. Vorosilov, N. A. Búlganyin, L. M. Kaganovics, A. I. Mlkojan, M. Z. Szaburov, M. G. Pervuhin. A küldöttek és a teremben jelen­lévő vendégek állva, hosszas taps­sal köszöntötték a Kommunista Párt és a szovjet kormány vezetőit. Az elnöki asztalnál Mihail Jasz­nov, a Szövetségi Tanács elnöke, Zsumabáj Sajahmetov, a Nemzeti­ségi Tanács elnöke és helyetteseik foglaltak helyet. A páholyokban a miniszterek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagjai ültek. Az ülésen jelen voltak a diplomá­ciai testület, valamint a szovjet és a külföldi sajtó képviselői ................ A Szovjetunió 1953. évi állami költ ségvetéséről, valamint a Szovjetunió 1931. és 1952. évi állami költségve­tésének teljesítéséről Arszenyij Zverjev, a Szovjetunió pénzügymi­nisztere tartott beszámolót. A Szovjetunió 1953. évi állami költ­ségvetésének fő feladata — mondot­ta, — hogy rendelkezésre bocsássa a szükséges anyagi eszközöket annak — a nép anyagi és kulturális szín­vonala további emelését szolgáló — a nagy népgazdaságfejlesztési programmnak teljesítéséhez, amelyet a Szovjet kormány a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresz- szusának történelmi jelentőségű ha­tározatai értelmében erre az évre megszabott. Az 1953. évi költségve­tést a Szovjetunió Minisztertanácsa 543.300.000. 000 rubeles bevételi és 530.500.000. 000 rubeles kiadási elő­I iapán parlament lelsőlwa elfogadta a sztrá'Horláfozú * lörvényíavaslatoi Sangháj (TASZSZ): A japán par­lament felsőháza augusztus 5-én el­fogadta a sztrájk-korlátozó törvény- javaslatot. A törvényjavaslat jóvá­hagyása ellen szavaztak a baloldali és a jobboldali Szocialista Párt, va­lamint a Munkás-Paraszt Párt és a Japán Kommunista Párt szená­torai. A most elfogadott reakciós tör­vényjavaslat három évre megtiltja, hogy a szén- és villamosenergiaipari munkások sztrájkoljanak. A mun­kás ellenes törvényjavaslat megvita­tása és jóváhagyása napján a par­lament előtt többezren tüntettek. A tiltakozó tüntetést a japán szakszer­vezetek főtanácsa szervezte. A jövő évben további í léiesítményekbel bővül az üdülők hálózata A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa a jövő évben tovább fejleszti üdülőinek hálózatát, hogy még több dolgozó pihenéséről tudjon gondos­kodni. 1954-ben a szakszervezeti sza­natóriumok fejlesztésével havonta mintegy ezerkétszáz dolgozó jut or­vosilag ellenőrzött pihenéshez. Bala- toníüreden 250 férőhelyes szívszana­tórium, Balatonlellén idegszanató­rium létesül. Mátraházán tízmillió forintos költséggel új szakszervezeti szanatórium épül. Csehimindszenten 150 férőhelyes gyermeküdülőt, Mát­rai ü reden 500 személyes éttermet és kultúrtermét, Balatonfüreden új központi konyhát létesítenek a fej- Jggztési programm keretében, irányzattal terjeszti a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka elé. Az előadó elmondotta, hogy a Szovjetunió 1953. évi állami költség- vetéséből 192.5 milliárd rubelt for­dítanak a népgazdaságra, 129.8 mil- lárd rubelt szociális és kulturális célokra, 110.2 milliárd rubelt hon­védelemre, 14.3 milliárd rubelt állam igazgatásra. A beszámoló a továbbiakban szám adatokat tartalmaz, amelyek bizo­nyítják, hogy a szovjet állam egyre növekvő összegeket költ a közokta­tásra, egészségvédelemre, népjóléti és társadalombiztosítási célokra. 1952-höz viszonyítva ezek a kiadások 7 milliárd rubellel növekszenek. A tavalyihoz viszonyítva több mint 25 százalékkal növekszenek a lakás- építési előirányzatok. A pénzügyminiszter beszélt a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa elé terjesz­tendő, a mezőgazdasági adóról szóló új törvénytervezetről. Ez a tervezet előirányozza, hogy az 1953-as eszten­dőben 43 százalékkal, a jövő, 1954- es esztendőben pedig még inkább, az 1952. évihez viszonyítva, 2/5-énél is kevesebbre csökkentsék a kolhoz­parasztoktól és a mezőgazdasággal foglalkozó más lakosságtól szedett adó összegét. A mezőgazdasági adóról szóló új törvény — mondotta Zverjev — elő fogja segíteni a kolhozok további szervezeti és gazdasági megszilár­dítását, a mezőgazdaság további fej­lesztését és a kolhozparasztok jöve­delmeinek növelését. A Szovjetunió 1953. évi állami költ­ségvetése — mondotta befejezésül a pénzügyminiszter — biztosítja a szükséges anyagi eszközöket a szo­cialista gazdasági élet új hatalmas fellendítéséhez, a szovjet nép anya­gi és kulturális színvonalának eme­léséhez. A költségvetés sikeres tel­jesítése elő fogja segíteni az ország gazdasági erejének további növelé­sét, a szovjet nép anyagi jólétének és kultúrájának töretlen emelését, a '•eommunista társadalom építésében kivívandó új sikereket. A Szövetségi Tanács és a Nemzeti­ségi Tanács együttes ülése ezzel be­fejeződött. A Szövetségi Tanács, illetőleg a Nemzetiségi Tanács ha­tározatának értelmében az állami költségvetésről szóló előadói beszé­det a két ház külön-külön tárgyalja meg. Csütörtökön 11 órakor tartja ülé­sét a Nemzetiségi Tanács. A Szövet­ségi Tanács ülését este 6 órára tűz­ték ki. Bukarestben a „Floresea" csarnokban tartották a Harmadik Világ- ifjúsági Kongresszust. A képen: a „Floresea“ csarnok előtt. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának rondelete a szétrombolt városok helyreállításáról Phenjan (TASZSZ): Közzétették a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság Minisztertanácsának rendele­tét a városok helyreállítására és épí­tésére kidolgozott terv teljesítését biztosító intézkedésekről. A kormányrendelet megszabja a városoknak állami szervezetek és magánszemélyek által történő be­építési rendjét és megjelöli a szét­rombolt városok mielőbbi helyreál­lítására irányuló konkrét intézkedé­seket. A Kémet DemoiiraUns Köztársaság ragiszioJik löráy'eMI efoglalt do’lárköireteléselnek feltétel nélküli felszaMitiséluz Lelkesen fogadlak Panniin tata a koreai és Inni hadifoglyok első hazatéri csogortját Keszon (Uj Kína): A hazatérő ko­reai és kínai hadifoglyok első cso­portját szerdán lelkes fogadtatásban részesítették Panmindzsonban. Há- romszázötvenhét beteg és sebesült is volt közöttük. A koreai—kínai fél átvevő-térsé­gében már kora hajnalban megtör­tént minden előkészület a hazatérő hadifoglyok fogadására. A sápadt, lesoványodott hazatérteken meglát­szottak a délkoreai pokoltáborokban elszenvedett kínzások nyomai. A hazatértek rongyokat viseltek. Legtöbbjük mezítláb volt, vagy csak féllábán volt cipő. Elnyűtt amerikai egyenruhában voltak. Ezzel ellentétben a másik fél ha- zatelepítettjel ragyogó arccal száll­tak le a koreai—kínai mentőkocsik­ról, kezükben kis csomaggal, amely személyes tulajdonukat tartalmazta. Berlin (MTI) Illetékes helyről köz ük: Conant, amerikai főbiztos vá­laszolt a Német Demokratikus Köz­társaság kormányának arra a nyi­latkozatára, amelyet az Amerikai Egyesült Államok hatóságai által törvénytelenül lefoglalt dollárköve­telései ügyében tett. — Connant most kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya haj­landó a zárolt dollárköve celésekért élelmiszert eladni a Német Demo­kratikus Köztársaságnak. — Erre sor kerülhet. Conant azon­ban odáig vetemedik: feltételekhez köti a dollárkövetelések zárlatának feloldását. A szóbanforgó dollárösz- szegek zárolása törvénytelen csele­kedet volt és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya éppen ezért ragaszkodik a tulajdonát képező dől lárkövetelések feltétel nélküli fel­szabadításához. — A Német Demokratikus Köz­társaság nem gyarmat és nincs a nyugatnémet megszállási zónák hely­zetében, ahol gazdaságpolitikai kér­désekben a külföldi imperialistáké a végső, a döntő szó. Ha az amerikai főbiztos valóban annyira szívén vi­seli a Német Demokratikus Köztár­saság lakisságának javát, — mint ahogy állítja, — nem kell egyebet tennie, mint szembefordulnia mind­azokkal a nyugatberlini és nyugat­németországi provokációkkal, ame­lyek a Német Demokratikus Köz­társaság békés építőmunkája ellen irányulnak. — Nyugati lapok állítása szerint a bonni kormány ajánlatot tett a Német Demokratikus Köztársaság kormányának, hogy vásároljon Nyu- gat-Németországtól 25 millió nyugati márkáért élelmiszereket. A Német Demokratikus Köztársaság kormá­nyához eddig nem érkezett ilyen ajánlat. Ettől függetlenül szemér­metlennek kell tekinteni, ha nyu­gati kormányok olyan feltételeket szabnak, mint az. hogy a Német De­mokratikus Köztársaság nyugati márkával fizessen a szállítmányo­kért. Az ilyen kérdések rendezése csak kereskedelmi egyezmények ke­retében rendes tárgyalásokon lehet- . séges, úgy, amint az egyenlőjogú partnerek között szokásos. — A nyugati sajtó jelentése nem tekinthető egyébnek, mint a Német Demokratikus Köztársaság ellen irá­nyuló imperialista provokációk foly­tatásának. A Német Demokratikus Köztársaság lakosságának nincs szüksége a hírhedt „segélyakciókra“, hanem a német zónaközi kereskede­lem szabad fejlődésére, az amerikai­ak által a zónaközi kereskedelem útjába gördített akadályok eltávolí­tására — fejeződik be illetékes hely közleménye. Auy^fjcserépiől a mswyar porcelánig aVíF.OLÖGUSOK a megkövese­dett adafi és növényi maradványok­ból, a Kövületekből olvassák ki az elmúlt évmilliók történetét. Nyitott könyvként tárul fel előttünk a rég­múlt idők élete, hisz a kövületek el­árulják, hogy évmilliókkal ezelőtt milyen éghajlat uralkodott, milyen volt a növény- és állatvilág. A kövü­letekből pontosan ismerjük a Föld kialakulásának drámáját. A legfelsőbb, legfiatalabb rétegek­ben már felbukkannak azok a ma­radványok is, melyekből az emberi­ség történetét olvassuk ki. Ezek a cserépedények és töredékei. Szét­szórt darabjaikból a régészek el­múlt évezredek népeinek életét, szo­kásait, műveltségét ismerik meg. Az égetett agyag ellenáll a nedves föld hatásának, a napsütésnek, a fagy erejének. Joggal mondhatjuk, hogy két anyag bírja ki az évezredek romboló hatását, a kövületek, me­lyekből a Föld történetét ismerjük meg és az égetett agyagcserepek, me­lyek az emberiség múltjának tanúi. Minden egyéb alaktalan és néma. Az agyagművesség a legősibb fog­lalkozások közé tartozik, a kőkorsza­ki ásatások beszédes tanúi a cserép­edények. Az agyag görög neve ke- rámosz, innen kapta az agyagmúves- ség a kerámia nevet. Az ókori gö­rögök a kerámiának nagy mesterei voltak, de ez az ipar azóta is meg­tartotta fontosságát, a villamosság korszakának nélkülözhetetlen anya­ga a jól szigetelő porcelán. Nézzük csak, milyen tulajdonsá­gok teszik az agyagot ilyen időtál- lóvá és sokoldalúvá? A földfelszín kőzetei, a hőmérsék­let és csapadék hatására, lassan el­bomlanak, elmállanak. A földpá- toknak és földpáttartalmú kőzetek­nek a mállási terméke az agyag. — Többféle ásvány keveréke, lénye­gében víztartalmú alumínlumszili- kát. A természetben nagy mennyi­ségben található, színe és minősége a hozzákeveredett szennyező anya­goktól függ. A legtisztább agyag a íehérszínű kaolin, vagy porcelánföld, rendszerint keletkezése helyén ta­lálható. Ha a Víz elhordta onnan, úgy szennyeződik és közönséges sár­ga, vagy vörös agyaggá válik. AZ AGYAG legjellemzőbb tulaj­donsága, hogy vízzel összegyúrva jól formálható, képlékeny. Ha a kiszárí­tott agyagtárgyat 7—800 C-fok kö­rül kiégetjük, víztartalmát elveszti, többé már nem alakítható, formáját megtartja. Ezért találunk az ásatá­soknál többezer esztendős agyagtár­gyakat is. A 7—800 fok körül kiége­tett agyagáruk likacsos szerkezetű­ek, ilyen például a tégla, a fazekas­áru, a majolika. Ha viszont az ége­tést 1200—1300 C-fok felett végez­zük. az agyag olvadni kezd, a lika­csok eltűnnek, az áru tömör, csen­gő hangú lesz. Ilyen a porcelán, vagy az útburkoló keramit tégla. Az agyagárukat általában koron­gozással, öntéssel vagy sajtolással állítják elő, utána szárítják, majd kiégetik. A legtöbb agyagárut máz­zal vonják be, hogy a nedvszívást megszüntessék és a tárgyat szebbé tegyék. Az ősember primitív, kézzel formált agyagtáljából hosszú út ve­zetett a mai művészi porcelán dísz­tárgyakig. Az ókor híres keramikusai voltak a görögök, klasszikus edényformáik­kal ma is találkozunk. A népvándor­lás századaiban Európa civilizáció­ja nagyot zuhant, az agyagműves­ség is visszaesett. Ebben a korszak­ban a természettudományoknak és a technikának élenjárói az arabok voltak. Az antik görög—egyiptomi kerámiát tovább fejlesztették és Európa mesterei lettek, ÉVSZÁZADOK kitartó munkájá­val, fáradságos kísérletezéseivel az egyszerű cserépedény megnemese­dett, művészi termék lett. Híresek voltaik a Földközi tengerben fekvő Mallorca-szigetek fazekasai. Ezek­től az arab keramikusoktól tanulták el művészetüket az olaszok. A Mal­lorca—Majorka szóból származik a majolika elnevezés. Az arabok tech­nikáját az olasz mesterek továbbfej­lesztették, kitűntek Faenza városá­nak keramikusai. Az itt gyártott ke rámiát a franciák fayence, fajánsz- nak nevezték el. A majolika vagy fajánsz magyar neve kőedény. Közismert áru, mos­dót, fürdőkádat, edényt gyártanak belőle. Nem szabad összetéveszteni a fehér mázzal bevont árut a porce­lánnal, mert nem tömör, hanem li­kacsos az anyaga. Fajánszból dísz­tárgyakat is készítenek, remek pél­dányokat láthatunk a pécsi múzeum ban is. Az elmúlt századok olasz mesterei gyönyörű színű mázakat használtak, de titkukat sokszor ma­gukkal vitték a sirba. A múlt szá­zad végén egy magyar keramikus, Zsolnay Vilmos fajánsz díszműárui­val világhírűvé tette Pécs nevét. Wartha Vince műegyetemi tanárral közösen, sikerült előállítaniok azt a csodálatos tüzű zománcot, amit a hajnalpír görög neve után eosin- nak neveztek el. Az eosinnal bevont, mélytüzű színekben pompázó dísz­tárgyak mindenütt ismertté tették városunk nevét. A legnemesebb agyagáru, a por­celán gyártásnak titka a legutóbbi évszázadokig ismeretlen volt Euró­pa keramikusai előtt. Kína féltéke­nyen őrizte titkát, hisz az áttetsző, finom kínai porcelán nagyobb kincs volt, mint az arany. Jellemző a por­celán akkori értékére, hogy 1700-ban a szász fejedelem a porosz királytól cserébe, egy 124 darabból álló kí­nai porcelán gyűjteményért egy tel­jesen felszerelt dragonyos ezredet kapott! Mint annyi másban, a por­celángyártásban is megelőzte Kína Európát, jó 2—3000 esztendővel. A porcelán nyersanyaga, a kaolin is kínai szó, fehér földet jelent. Kína azonban szívósan vigyázott titkaira és a porcelángyártás európai megis­merése valóságos regény. AZ 1700-AS ÉVEK ELEJÉN a szász fejedelem udvari alchimistája kémikus volt Böttger János. Nem ki­sebb feladatot, mint az arany mes­terséges előállítását kívánták tőle. — fővesztés terhe mellett. Az arany- készítés nem sikerült, de rájött he­lyette a porcelángyártás titkára. — Egy kereskedő fehér agyagot, kao­lint kínált neki púder helyett. Bött­ger kísérletezni kezdett a jól formál- hftó agyaggal, földpáttal keverte, ki­égette és megszületett az első euró­pai porcelán. A fejedelem jobban örült, ^ mint az aranygyártás titká­nak- és hamarosan megépült az el­ső európai porcelángyár Meissenben. Egymás után keletkeztek a porce­lángyárak, és az 1830-as években megindult hazánkban is a herendi porcelángyár a Bakonyban. Sok küz­delmen, válságon ment át, a több. mint százesztendős gyár. A magyar keramikusok, a magyar munkások azonban megálltak helyüket, a gyár készítményei nemzetközi viszonylat­ban is elismertek. SZOCIALISTA TERVGAZDASA­GUNK észszerűsítette a porcelán­iparunkat is. Herend továbbra is a magyar iparművészet fellegvára, leg- no.m®sebb szobrászaink plasztikáit és művészi étkészleteket gyártanak, 3 tömegáruk mellett. A pécsi porcelán­gyár azonban átalakult, megerősö^ dött, komolyabb lett. Dísztárgyakat jelenleg nem készítenek, hanem tel­jes erővel az elektromos ipar szá­njára dolgoznak. Nagyfeszültségű szigetelők és sok más elektromos cikk gyártásával jelentős tényező­je ez a gyárunk, a szocializmus épí­tésének, d. J*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents