Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-30 / 203. szám

1953 AUGUSZTUS SO NAPLÓ 7 JAVÍTSUK KI A HIBÁKAT / / A dolgozók leve'ei U . JOBB ÁRUELLÁTÁST, JOBB MUNKÁT VARNAK A KIS- HAJMÄSI DOLGOZOK A FÖLD- MÜVESSZÖVETKEZETTÖL A kormányprogramm célul tűzte a Okosság életszínvonalának fokozott emelését, a közszükségleti cikkekkel v’aló jobb ellátását. Örömmel olvas­suk a sajtóban, hogy Baranya me­sében is napról-napra javul a dol- Sozók ellátása, közte, a falusi lakos­ságé is. Ez azonban nem mondható * felsőmindszenti földművesszövet- jjezet áruelosztóinak „jóvoltából'1 Kis hajmás községre. Kishajmás községben még nincs villany, éppen ezért egyik legfon­tosabb közszükségleti cikk a petró­leum. Július eleje óta azonban a hishajmási dolgozók hiába kérnek Petróleumot a földművesszöveíkezeli holtban. Kovács Gyula boltvezető toár július 6-án megrendelte, azó,a többször is megsürgette, de a petró­leum még a mai napig sem érkezett toeg. Pedig a valóság nem az, h jgy Pines, hanem a földművesszóvetke­zet vezetői között vannak olyan lelkiismeretlen bürokraták, akik a Megrendelő lapot fiókjaik legaljára süllyesztik és csak hetek, vagy hó­napok múlva kotorják elő. Másik hiányosság, hogy a kő légben nincs vendéglő. A légi. gyobb nyári munkák idején is csak két ízben volt sör Kishajmáson. A felsőmindszenti földművesszövetke­zet vezetői bizonyára úgy gondolják, ha vendéglő nincs, akkor a lakosság­nak nincs is szüksége semmiféle italra. Harmadik hiányosság, hogy a szö­vetkezet hónapokon keresztül nem fizeti ki az áruszállítási fuvardíjat, így egyre nehezebben tudnak fuva­rost szerezni. Ez azonban a szövet­kezet vezetőit nem nagyon aggasztja. Ha valami áru érkezik a kishajmá.ú bolt részére, egyszerűen telefonálnak a községi tanácshoz, hogy a tanács rendeljen ki fuvarost, hiszen érdé» ke, hogy a lakosság el legyen lalva áruval. A kényelem szempontjából nézve — mert ők így nézik — ez az eljárás mindenesetre könnyebb, mint a fuvarbérek kiutalása. De lássák be végre a felsőmindszenti szövet­kezet vezetői, a községi tanács nem arra van hivatva, hogy az ő mun­káját végezze el. Kishajmás dolgozói megérdemlik és el is várják a földművesszövet- ■ kezet vezetőitől a jó áruellátást és I jogos követeléseik elintézését. Plávics József VB-titkár, Kishajmás. TÖBB GONDOSKODÁST A MAVAUT-TÓL A kormányprogramm megvalósí­tásáról naponta olvasunk az újságban hallunk róla a rádióban, de mi ma­gunk is tapasztaljuk a változásokat saját életünkben. A kormánypro­gramm megvalósításának egyik fon­tos bizonyítéka a bányászok hűség­jutalmának szélesebb rétegekre va­ló kiterjesztése és a jutalmazás ösz- szegének lényeges felemelése. Mi ezt a gondoskodást becsületes, jó munkával viszonozzuk. Baj van azonban a vidékről bejáró bányá­szokkal, akiket kifáraszt az autó­buszokra való rohanás, mivel azok sokszor nem a megadott időben in­dulnak és fárasztó részükre a hosz- szú kilométeres utazás alatti állás is. Ha a MÁVAUT vezetősége és minden egyes dolgozója olyan sze­retettel gondoskodik a jövőben bá­nyász dolgozóinkról, mint ahogy az szükséges, akkor 1954. évi bányász­napon sokkal több dolgozónk része­sülhet kormányunk által biztosított hűségjutalomban, mint az idén. Papp Ferenc a Komlói Bányászati Akna­mélyítő Vállalat üzemveze­tője. Nagyobb fittyeimet a dolgozók kéréseinek, panaszainak elintézésére , Az előttünk álló feladatok végre- 'tojtása csakis akkor lesz valóban ^edrnényes, ha nemcsak meghall­juk a dolgozók javaslatait, pana­mait, hanem meg is valósítjuk, ki 5 javítjuk, orvosoljuk azokat. Kü­lsősen nagy feladat hárul szakszer- heteinkre, hogy harcoljanak a fe- tolötlenség, a dolgozók lebecsülése, l’alamint a javaslatok elfektetése el- S, hogy tartsák szem előtt a dol- j>k ügyes-bajos dolgainak elinté­zését és a Munka Törvénykönyv élő- fsainak maradéktalan betartását. , Egyes területeken még mindig lé­jét találni olyan vezetőket, akik a pUnka Törvénykönyvében lefekte­ti jogokat csak részben biztosítják, j 73/3. Építési Vállalatnál Darányi phőt, a gépészeti osztály vezetőjét f Munka Törvénykönyve alapján át­helyezték, de ugyanakkor a vállalat ^Katója különböző kifogásokkal ~?rányi Jenőnek kevesebb fizetést A mint elődjének. A vállalat igaz- ptója Hermann elvtárs még a szak- hrvezetek megyei tanácsa kétszer ^ismételt kérdésére azt a választ £*ta, hogy nem hajlandó az előbbi porolást „béralaphiány miatt“ meg Mái. Az esetről tudomása van az pemi bizottságnak, a személyzeti jztály vezetőjének, a Tröszt igazga- Mának, akik elismerik Darányi Je- Panaszát, azt jogosnak tartják, de neki járó bére kifizetésére intéz­kedést nem tőitek. Hasonló jelenség fordult elő a me­gyei tanácsnál. László Mária admi­nisztrátor közel két éve keresi a ré­szére járó jogos, másfél havi illet­ményét, azonban annak kiutalása még a mai napig sem történt meg. A szakszervezetek megyei tanácsa felhívta Nagy és Simek elvtársak fi­gyelmét, hogy haladéktalanul intéz­kedjenek az ügyben. Ennek már kö­zel hat hónapja, de intézkedés csak annyi történt, hogy Simek elvtárs utasítására Garamszegi elvtárs ki­vizsgálta az ügyet, megállapította a kért illetmény jogosságát és a bér kifizetését átadta a sásdi járási ta­nácsnak. László Mária a pénzét még -na sem kapta meg. Hasonló felelőtlenség tapasztalha­tó a megyei tanács mezőgazdasági osztályán is. Hartstein Ilonának a megyei tanács írásban felmondott, de a felmondási idő alatt nem biztosí­totta a dolgozónak járó fizetéses sza­badság letöltését. A felmondási idő letelte után a dolgozó jogosan ment el öt nap fizetéses szabadságának letöltésére. Az öt nanra járó fizetést a mezőgazdasági osztály nem hajlan­dó kiadni. Storcz Etel elvtársnő, a mezőgazdasági osztály személyzeti csoportjának vezetője azt mondta: „Nincs rá keret“. Harstein Ilonának jogos kérésére pedig így válaszolt: ..Ha a feje tetejére áll, akkor sem fogja megkapni“. A helvzetet sú­lyosbítja, hogy az esetről tudott a mezőgazdasági osztály vezetője is, Lukács Antal elvtárs, aki nem tett megfelelő intézkedést. A vizsgálatnál kiderült, hogy a mezőgazdasági osztály személyzeti vezetőjének jelenleg az a legnagyobb problémája, hogy kit terhel a felelős­ség a munkakönyvbe való bejegyzés­ért, és nem pedig az, hogy a dolgozó a neki járó pénzt mielőbb megkapja. Nem szilárdítja a munkafegyel­met az olyan intézkedés sem, aho­gyan a mohácsszigeti á. g. igazgató­ja Alföldi Gyula elvtárs járt el. Kati János 19 éves agronómus csonttuber­kulózisban szenvedő betegsége miatt — amelyet orvosok is igazolnak — nem végezhet nehéz és fárasztó munkát. Ennek ellenére Alföldi elv­társ kocsisnak akarta beállítani(?!), amit Kati János természetesen nem vállalt. Ezért munkakönyvébe „ön­kényes kilépést“ írt be. Igen helyes és időszerű lenne, ha egyes felelős vezetők végre megérte­nék és magukévá tennék, hogy ebben az országban legfőbb törvény az em­berről való gondoskodás és így in­tézkednének a gyakorlatban is. Máy József SZMT bér. term. fel. *5 Senki sem tudja megmondani, “gy a papi pályának mi köze a i?-daságpolitikához. Arra viszont, ■'Sy a klerikális reakció hogyan Msolta mégis egybe a vallásos te- =kenységet a fényes jövedelmet biz- 'sitó gazdaságpolitikával, az alábbi- 4 derítenek világosságot. * ,A klerikális reakció gazdaságpoli- ,atót a vallás kereskedelmesitésé- y kezdte: a hitéletet üzletté ala- '“byítofcta. A misemondásért pénzt tudott el, mi több: külön árjegy- iY volt. Nagyforgalmú templo­mban, búcsújáróhelyeken valósá- A könyvelést vezetett a misékből ^olyó összegek nyilvántartására. L ’M’sepénzelést XII. Pius pápa is ^hagyta. A második háború után Rátéttel a „rendkívüli gazdasági yzetre" arra is engedély jött, J'Ky egy és ugyanazon miséért több melytől vehessenek fel pénzt. •Az üzleti szellemnek másik jelen­ig hogy a kegyhelyeken még az j előtt elmondott miatyánkokért Pénzt követeltek. Hasonló volt a Jtosztlevelekkel való üzérkedés. A 5Uas uralom alatt nem egyszer 500 . ^er pengőt is elkértek a sze- üldözöttől, akit sajnos, sok Jlben a keresztlevél sem mentesí- *1 rettenetes sorsától, m gazdaságpolitikának ez a vállfá­it a tömegek hitével való vissza- a klerikális reakció pénzsóvár ‘‘emének gyümölcse volt. a * ju. klerikális reakció gazdaságpoli­tikának szilárd alapja természeté­ig.a hatalmas, sok ezer holdas egy- i| ' földbirtokok voltak. Ezt azon- iM’ bár volt rá lehetőség, nem a modern gazdálkodással gyü- ajMsöztették. Klerikális kézen alig lünk korszerűen vezetett gazda- ai01 A főpap-földesurak nem akar- 1$ lökét befektetni. így például a holddal rendelkező kalocsai gazdaságnak csak hat arató- **> ugyanannyi gőzcséplőgépe és A klerikális reakció a második vi'á egy gőzekéje volt (1924-es kimuta­tás). A fősúlyt a cselédek munka­erejére fektették, akiket éhbérért dolgoztattak. Az uradalmi cselédek a papi föl­deken fillérekért dolgoztak. Heti keresetük aranykoronára átszámít­va sehol sem haladta meg a két és fél koronát ebben az időben. Termé­szetben való juttatásuk meg éppen csak annyi volt, ami az éhenhalás- hoz sok, a jóllakáshoz pedig kevés. A cselédlakások is leírhatatlan ál­lapotban voltak. Az egri és kalocsai érseki, a pécsi piispökségi uradalom hatalmas területén csak vályogvis­kók voltak. Szűk, levegőtlen, nyir­kos helyiségben volt a sokgyerme­kes család összezsúfolva. A papi birtok minden elmaradott­sága ellenére, túlméretezett nagysá­gánál fogva nemcsak fényűző életet biztosított, hanem felesleget is gyü­mölcsözött. A főpapok ezt részben politikai célokra fordították, rész­ben kereskedelmi vállalkozásokba fektették, ami az egyházi vagyon újabb gyarapodását eredményezte. Kereskedelmi vállalkozása volt többek között a pannonhalmi és zir­ci apátságnak, a veszprémi, székes- fehérvári püspöknek (gőzmalmok, stb.) A zirci, jászóvári, máriapócsi apátságok, illetve kolostorok szesz­gyárakat is vezettek. A pannonhal­mi főapátnak, a veszprémi püspök­iek téglagyárai és fűrésztelepei vol­tak. A pécsi püspökség saitgvárnt létesített. Kender- és lenfeldolgozó üzemei is voltak. * Kereskedelmi vállalatok alapítá­sában a jezsuiták is nagy jártasság­gal bírtak. A Tanácsköztársaság vér- befojtása után Bangha Béla. jezsui­tapáter egyháziak és világiak bevo­násával megalapította a Központi gazdaságpol fikája gháború előtt Sajtóvállalatot (KSV). Ezt- ^/Horthy- rendszer állami támogatásban is részesítette. A Központi Sajtó Vál­lalat adta ki a klerikális reakció lapjait. (Nemzeti Újság, Uj Nemze­dék, A Szív, stb.) A klerikális reakció ezzel az ala­kítással kettős célt követett: lapjai­val nagyarányú rágalomhadjáratot in öltöt! a munkásmozgalom ellen, — ugyanakkor tekintélyes hasznot vá­gott zsebre hiszen a vállalat jó1 övedelmező üzlet volt. Panamát- ez a vállalkozás sem volt mentes Banghának, aki különböző üzleteket kötött, a kitörő botrány elől Rómá­ba kellett menekülnie. Egy másik jezsuita, Biró Ferenc ..Korda RT“ néven könyvkiadóvál­lalatot szervezett és ezt idővel a kereskedelem egyéb területeire i= kiterjesztette. A vállalat részvényei a jezsuiták kezében voltak. * A klerikális reakció, irányítója, a Vatikán példájára bank és oénzüz- letektői sem idegenkedett. Fővárosi nagybankok segítségével egyházme­gyei takarékpénztárakat alapított. A klerikális pénzintézetek uzsoraszám­ba menő üzletekkel foglalkoztak és a tömegek nagyarányú kizsákmányo lását szolgáltatták. A klerikális re­akció értékpapírokkal üzérkedett és közvetítők útján a pesti börzén is játszott. Az egyházi takarékpénztárakkal sok baj volt. Sikkasztásokról is tu­dunk. A leghíresebb eset Egerben történt. Elsimítása az érseknek Szmrecsányi Lajosnak igen sok nénzébe került. A k'erikális reakció kereskedel­mi vállalatainak jövedelmezőségéről ‘áíékoztat az Esztergom—Szászvári Kőszénbánya RT igazgatósága Cser­i A társadalmi sportszövetségek választása A magyar testnevelési sport irányítását a TSB-k végzik. A TSB-k feladatukat azon­ban széleskörű aktívahálózat rendszeres és állandó segítsége nélkül elvégezni nem tud­nák. A társadalmi szövetségek elsősorban a társadalmi ellenőrzéssel, a sportversenyek megrendezésével tehermentesítik a TSB-kct a különböző leiadatok végzésében. A TSB-k mellett működő társadalmi szö­vetségek szabályzata előírja, hogy a járási, városi TSB-k mellett működő társadalmi szövetségeket két évenként kell újraválasz­tani. Jelenleg a TSB-k mellett választott tár­sadalmi szövetségek scholsem működnek. A működő társadalmi szövetségeket a TSB-k felállításával egyidőben kijelölt személyük­ből, megbízás alapján hozták létre.. A tár­sadalmi sportszövetségeket megalakításuk óta tervszerűen nem egészítették ki és nem frissítették fel, az illető sportágakban az­óta kitűnt legjobb szakemberekkel, össze­tételük nem tükrözi vissza testnevelési sportmozgalmunkban bekövetkezett hatalmas változást. Kevés szakembert foglalkoztatnak. Általában nem fogják össze az egyes sport­ágaknak a sportkörökben működő legjobb szakembereit, az ifjúság, a sportolók leg­jobbjait nem kapcsolták be a társadalmi sportszövetségek munkájába. Az OTSB feladatául tűzte ki ebben nz év­ben a járási és a városi TSB-k mellett mű­ködő társadalmi sportszövetségek \á aszta­lát. A választásokon el kell érni. hogy a TSB-k az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítsanak a mellettük működő társadalmi sportszövetségek munkájára. Arra kell tö­rekedni, hogy a sportszövetségek vezetősé­geinek választásával o’yanok kerüljenek a sportszövetségekbe, akik eddigi munkájuk­kal bebizonyították, hogy szívügyüknek te­kintik testnevelési sportmozgalmunk fej­lesztését. Hiba volt, hogy igen sok társa­dalmi szövetség csak papíron működött, a szövetség tagjai elfeledkeztek arról, hogy milyen fontrs feladatot vállaltak. A sport­szövetségek túlnyomó többségében csak egy­két. lelke« vezető dolgozott ténylegesen, nem működtek a különböző bizottságok. A szövetségek mű kedése nem volt szervezett és folyamatos. Előfordult, hogy csak egy-egv kampánvTeiadat megoldását végezték Nem adták meg a megfelelő segítséget az illeté­kes TSB-kmk. Tg> volt ez a pécsi városi TSB mellett működő atlétikai társadalmi szövetségnél »s A 40 város atlétikai posta- versenyét a TSB majdnem teljesen magára- hngvvo szcrvo7'e meg. A társadalmi «szövet­ség tagjai cháüíilták és tudták a feladatu­kat és azt mégsem végezték el. A kijelölt versenybírák közül mindössze három volt ott a versenyen Nagy hiba vök az is, hogy a társadalmi szövetségek már összetételüknél és létszá­muknál fogva sem voltak alkalmasak ko- mo'v feladatok megoldására. Igen kevés, módszertani kérdésekben egyáltalán semmi segítséget nem adtak a területükön működő sportkörök szakosztályainak. A 40 város at­létikai postnversenyén a tömegek mozgó­sítása és beszervezése terén is nagyobb eredményeket kellett volna elérni a társa­dalmi szövetségnek. A szövetségi tan-ok nagy része azonban még saját sportkörében sem feitett ki propagandát a verseny sikere érdekében. A társadalmi sportszövetségek választásai­nak célja elsősorban a sportszövetségek szervezeti és személyi megerősítése. Ennek érdekében politikailag megbízható szakem­berek bevonásával fel kell frissíteni n szö­vetségeket. Be kell vonni a munkába az 1 if jóságot és a legjobb sportolókat. Olyan társadalmi szövetséget kell vá’asztani. me­lyek a TSB-k iranvítása mellett képesek arra. hogy megfelelő segítséget nyújtsanak a TSB-knek a sportfejlesztési terv teljesí­tésében. az MHK testnevelési rendszer, sportolók nevelése, sportminősítés és n ver­senynaptár végrehajtásban. Segítséget tud. jónak adni a sportkörök szakosztályainak sport oktatási ninnk'í jóban. versenyrendezés­ben cs n legjobb edzési é« nevelési módsze­rek alkalmazásúban. Általában elősegítsék az egyes sportágak, elsősorban a súlyponti sportágak fejlesztését. A társadalmi sportszövetségek választásai­ba be kell vonni minden sportolót. A spor­tolóknak maguknak kell kiválasztani azokat, noch prímásna-k tett ígérete, amely szerint ..a pécsi püspökség bérbe vett kőszénbányája a pécsi püspöknek már csak egy millió métermázsa mi­nimális termelésnél is két millió 200 ezer aranykorona több jövedel­met jelent a mai árak mellett. A területek azonban oly nagy szén­kincset rejtenek magukban, hogy néhány év mulva évenként sokmil- Hó (százezer) korona több jövedel­met biztosíthatnak a pécsi püspök­nek/7 A klerikális reakció hatalmas anya ei erőforrásokkal rendelkezett. Fe­jletlen fényűzése nem ismert ha­tárt: a leghatalmasabb vagyont is felemésztette, a főpapi nagybirtokot gyakran nagyarányú kölcsönnel ter­helte meg. Vaszary Kolos hercegprí­mást;. Bárdos Rémig pannonhalmi főaoá*ot ezért le is kellett váltani Zichy Gyula pécsi püsnököt, majd kalocsai érseket, többmilliós adótar­tozása miatt pedig gondnokság alá helyezték. * A klerikális reakció kizsákmányo ló gazdaságpolitikáját, jellemzi, hogy az ilyen hatalmas jövedelem mel­lett még a papi tizedre és a párbérre is igényt tartott. Ha valahol nem tudták megfizetni, akkor az állam közegeivel irgalmatlanul behajthatta, még akkor is. ha az illető vagyonká­ja dobra került. Ez késztette Mol­nár Mihály ságujfalusi szegénypa- rasztot a hatosáénak írt következő kijelentésre: „Felkérem, hogy enge- met a római katolikus vallásból azonnal törölni méltóztassék. In­kább leszek vallástalan, minthogy a Kőrömet is lehúzzák rólam.7‘ * Ez csak néhány példa de jellem­ző arra. hogy a klerikális reakció a vallás leple alatt, hogyan szerzett hafaimas vagyonokat ugyanakkor, amikor a földi élet szerénységét hir­dette. akiket méltónak találnak arra, hogy a ma* gyár sport és testnevelés intézésében részt- vegyen. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Labdarúgás; NB TT-es mérkőzések: Pécsi Dózsa—Zalaegerszegi" Vöiö» Lobogó, Tüzér- utca 16.30. Előtte Dózsa é.s Lokomotiv úttö­rőmét kőzés. Pécsbán yaíelcpi Bányász—Vár­palotai Bányász, Pcesbán y a telep 16.30, Szom­bathelyi Honvéd—Pécsi Lokomotiv, Szombat­hely 1h.30, Szombathelyi Vörö; Lobogó— Pécsújhegyi Bányász, Szombathely 14, Csil­laghegyi Vörös Lobogó—Komlói Bányász, (‘»epei 16 30. Mcgyebajm-ki mérkőzések: Mecsek szabolcsi Bán) ász—Pécsi Bástya, Mc- rseksza bölcs 16.30, Sellyéi Bástya—Pécsi Vraktor, Sellye 16.30, Szigetvári Vörös Lo­bogó—Süsd, Szigetvár 16.30, konttói Építők— Beremrndi Építők, Komló 16 30. Pccd Postás — Siklósi Traktor, Pécs, Postds-páKa 0.30, Szigetvári Kmiízsí—Sellyéi Vörös Mi li-or, Szigetvár 14, Hidasi Bányász—Pécsi Kinizsi, Hidas 16.30, Haladás—Véménd Pécs. Vor- seny-utea 10.30. Vasas IL—Szászvári Bá­nyász, Vasas II. 16 30. Pécsi Sdkra — Pécs- várnd, Pécs, Szikra-pálya lá.^O. Villányi Traktor—Mohácsi Petőfi. Villány 16 30, Va­sas 1. — Pécsi Énítők. Vasas 1. 16 30, Bólyi Traktor—Pécsi Porcelángyár. Boly 16. Szpáríákiád: a falusi szoárttk híd verse­nyek megyei döntői. Pedagógiai EőisKoki 0. * A Dózsa kéri rendezőit, hogy n< gyed 3. órára a Tüzér-utcai pályán jelenjenek meg. * A Haladás—Vémcnd mérkőzésen, roe’yet ma délelőtt fél II órakor a Versenv-u cai pólyán játszatlak le. egész sereg új játékos kap helyet a teljesen átszervezett főiskolás csapatban. “* Az Építők Napján kilenc sportágban rendeznek versenyeket. Teke. röplabda, pisztolylövés, atlétika, úszó, vívó. ökö’vívó, asztalitenisz cs labdarúgómérkőzésekct lát­hatnak a dolgozók az építők napjának sport­műsorán, mely a következőképpen alakult Tekeversenv. Építők-pálya reggel 7 órától. Röplabda: Építők-nálya reggp] fi órától. Gyorstüzelő pisz*nlyversr*nv: Szabadsághar­cos lőtér 8 órától. Atlétika-verseny: I.oko- niotiv-pálva fi órakor. Uszóversony: Balo- kánv-fürdó 17 órakor. Vívóvrrsrnv: Baloká- nyi-tó mellett 16 órakor. Ökölvívás: Balo- kányi-tó mellett 10.30. Asztaljtecis/: Porce­lángyár kultúrterme 10 30. I ‘lidarűgás: Porcelánéval'-nálva U órakor: Nngvharsá- nvi Építők 73/3-ös Építőipari Vállalat. * A Városi Labdarúgó Társadalmi Sport- szövetség felhívja az ifjúsági bajnokságban résztvevő csapatok T intézőit, hogy Szeptern* ber hó t-én 6 órakor, a városi TI. osztályban szereplő csapatok intézőit pedig, hogv szep­tember bő 1-co 7 órakor a VTSB hivatalos helyiségében (Megye-u. 18) az őszi forduló­val kapcsolatos megbeszélésre pontos idő­ben jelenjenek meg. HOL MŰVELŐDJÜNK. hol szórakozzunk? Vasárnap: . MOZI: Kossuth- Májusban történt, (délelőtt 10 órakor). Tufniok hátán. Cseh film. (fél 5. fe1 7. 0 órokor). Pork: flSnh’mov tooiroroarv. Máloiatt 10 ír-WL CH-il n pályán. (*. f. föl o ómkor). Pólót’: Omni momnnoiit Mó!o)ő)t ti óm­kor). Hópelyhecske, (fél 5, fél 7. 0 órakor). Hétfő: MOZI: Kossuth: Tutajok hátán (fél 1. fél 7 9 o . Misin. •(> fél o Árukört Petőfi: Hű borátok, (fél 5. fél 7, 9 órakor). hírek VASÁRNAP, AUGUSZTUS 30 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK-. 10/3. sz. gyógyszertár. Széchrny'riér 5. Telefon: 29-8!. 10/8. sz. gyógyszer­tár, Kossuth Lajos u. 81. Telefon: 23-94. 10/12 sz. gyógyszertár, Doktor S. u. 17. Telefon: 13-53. — NÉVNAP: János. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás vasárnap estig: — kisebb felhőátvonulások, legfeljebb egy-két helyen futóesővel. Mérsékelt északi-északnyugati légáramlás. Er is éjszakai lehűlés. A nappali felmele­gedés növekedik. Várható hőmérsék­leti értékek az ország területére: vasárnap reggel 10—13, délben 23— 26 fok között. — A 64. sz. út Pécs—mánfai sza­kaszát útépítés miatt f. hó 31-től tel­jesen lezárjuk, tehát Mánfa felé a Mecseken keresztül való forgalom is szünetel. Komló—M á nfa—M agy ar­szék—Kaposvár felé a közlekedés Hird—Hosszúhetényen keresztül tör­ténik. — Mátyás kir.-utcai általános iskola év­nyiló iinnopsépét szeptember t-éo délután 5 ólakor tartja. Minden tanuló pontosan •*»5 órára jelenjen meg. — A Pécsi Munkacsoport Zeneis­kolába szeptember 14- és 15-én 8—13 és 16—19 óráig Deák utca 2. «z. alatt lesz a beiratkozás. Megbüntelelt árdrágítók A minisztertanács határozata alap- íán az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőségnek az új kormányprog­ramm elhangzása után is jogában áll a leleplezett árdrágítókat pénzbír­sággal sújtani. A felügyelőség a két­napos ellenőrzés során tapasztalt ár­drágítás miatt tíz pécsi kereskedelmi dolgozót, boltvezetőt és eladót 100— 300 forintig terjedő pénzbírsággal sújtott, míg négy vállalati ellenőrt egyenként 150 forint pénzbírsággal büntetett meg, mert a leltár alkal­mával az új, leszállított árakat nem vették figyelembe,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents