Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)

1953-07-04 / 155. szám

1933 JÚLIUS 4 NAPLÓ 3 Vasutasok harca a zavartalan közlekedésért, a zökkenőmentes teherforgalomért Az élenjárók példamutatása, az új munkamódszerek biztosítják a forgalom lebonyolítását Az idei nyári és őszi forgalom nagy feladatok megoldását követeli meg a vasút dolgozóitól. Amíg az előző években a vas­utas dolgozók nagy munkája az őszi időszak beálltával kezdő­dött, az idén már a nyár folya­mán az előző évek őszi forgalmá­hoz hasonló szállítások jelent­keznek, éppen az új feladatok eredménye­képpen, hogy a mezőgazdasági ter­ménybetakarítás zavartalansága biz­tosítható legyen. Már most, a nyár folyamán előszállításokat végzünk főleg építési anyagokból, szénből és tűzifából. Erre azért van szükség, hogy az őszi forgalom idejére, ami­kor a mezőgazdasági termelvények szállítása lesz döntő, szükség esetén ezeknél az anyagoknál a szállítást korlátozni lehessen úgy, hogy a dolgozók azt egyáltalán ne érezzék meg. A közeli napokban megindul a ga­bonafélék fuvarozása. Ez is sürgetővé tette az egysé­ges technológia megvalósítását a vasút üzemeiben. Az egységes technológia azt jelenti, hogy a vasúti szállítás egész folya- 1 matában résztvevő dolgozók egy- másbakapcsolódó munkája — kése­delem és időveszteség nélkül —-har monikusan úgy illeszkedik egymás­hoz, mint ahogy a fogaskerék fo­gai. Alkalmazni akarjuk munkánk­ban az új munkamódszereket, ame­lyek segítenek terveink megvalósí­tásában. Célkitűzéseink között sze­repel, hogy az 500 kilométeres moz­galomban résztvevő mozdonyok szá mát az eddigi 19-ről a harmadik ne­gyedévben 25-re, a negyedik ne­gyedévben 30-ra emeljük. Elhatároz­tuk azt is. hogy az 500 kilométeres mozgalom­A szovjet tapasztalatok a vonatok pont Hazánkban a felszabadulás előtt, nem volt menetirányító szolgálat. — 1948-ban létesítették az első menet­irányító szolgálatot, szovjet tapasz­talatok segítségével. Négy évig voltam menetirányító. Munkám fontosságát átéreztem, tud­tam azt, hogy tőlem is függ, hogy a vonatok menetrendszerint ponto­san érkezzenek. Fő feladatomnak tartottam, hogy biztosítsam az 500 kilométeres és a 2000 tonnás vona­toknak a „zöld utat", a vonatok gyors áthaladását az állomáson. Elő­segítettem, hogy a vonatok gyorsab­ban haladhattak, kevesebb helyen fellett megállni és ezzel csökkent a vonatok menetideje és nagymennyi­ban résztvevő mozdonyok átla­gos napi kilométer teljesítmé­nyét az eddigi 113 kilométerről a harmadik és a negyedik ne­gyedévben 190 kilométerre nö­veljük. A 2000 tonnás mozgalom keretén belül naponta 8500 tonna túlsúlyt akarunk továbbítani. A tehervona­tok átlagos terhelését a harmadik negyedévben 613 tonnára emeljük. Az indított irány- és közvetlen vo­natok számát a harmadik negyed­évben 43-ra akarjuk fokozni. Eze­ken kívül még számos más célki­tűzésünk van, amelyeknek megváló stíása a nyári és őszi forgalom za­vartalan lebonyolítását segítik. A siker elérése érdekében vas­utas dolgozóink minden lehetőt megtesznek. A pécsi fűtőháznál a napokban kü­lönösen kiemelkedő eredményt ér­tek el Harmata András főmozdony­vezető, Gaál Sándor és Busz István fűtők, akik június 28-án az 1907 sz. gyorsvonatnál húsz, az 1906 számú gyorsvonatnál pedig 50 perc késést hoztak be rövid menetidők alkalma­zásával. Dicséretet érdemelnek Sta- viczki László főmozdonyvezető és Borbás János fűtők is, akik július elsején 465 tonna túlsúlyt továbbí­tottak az 1955. számú vonattal. Zsi- borás István műhelylakatos és Vein- ger László is jó eredményeket érnek el. Július elsején 150 százalékra tel­jesítették tervüket. Jó munkájukkal kitűnnek Erdős János ellenőr, ren­delkező forgalmi szolgálattevő, Kiss Károly és Bódi István külső forgal­mi szolgálattevők és Kincses Ká­roly kocsimester brigádjának tagjai, akik áldozatkészen harcolnak a nyá­ri és az őszi forgalom sikeréért. Bogdán Frigyes MÁV főintéző. segítségével biztosítjuk os közlekedését ségű szenet takarítottunk meg. így hozzájárultam ahhoz a célkitűzés­hez, hogy a vonatok rövidebb idő alatt érjenek rendeltetési helyükre. Munkámat az első időkben na­gyon gátolta, hogy a mozdonyveze­tők és a többi dolgozók nem értet­ték meg, hogy miért van szükség menetirányítóra. Hosszú idő kellett ahhoz, hogy segítették munkámat, hozzászoktak, hogy minden munka- mozzanatot megbeszéltek velem. A mozdonyvezetők a vonat indulása előtt felkerestek és megbeszéltük a vonat menetéhez szükséges dolgo­kat. Nemcsak ez segítette elő, hogy az 500 kilométeres és a 2000 tonnás vonatokat akadálytalanul tudtam továbbítani, hanem az is, hogy ok­tatásban vettem részt. Tanulmá­nyoztam a szovjet menetirányítókról szóló feljegyzéseket és ennek kö­szönhettem azt, hogy ma mint me­netirányító csoportvezető dolgozom. A menetirányítók munkáját min­denben elősegítem, s bármilyen kér­déssel fordulnak hozzám, mindig szívesen segítek, mert közös ügyért, a jó menetirányításért harcolunk. Vörös József MÁV menetirányító csoport- vezető. A vontatás élenjárói Arató Ferenc főmozdonyvezető. A második negyedévben országos II. helyezést ért el a túlsúly továbbítás­ban. Keserű Árpád fűtő, Arató elvtárs munkatársa. (7/ győzelemért karcol a 424­ss mozdony Rosenberg-brigádja gy hatalmas és mére­tében mégis kar­csú acéltest — méltóság- teljesen gürdül a pécsi tutőház előtt a fordító­korong felé. Amikor a korongra ér, az szinte hajladozik a súly alatt. Úgy tűnik, mintha ez csak éppen azért történ­tté, hogy elismerje a 424- es mozdonyok felsőbbren­dűségét a többiekkel szem ben. A mozdony ajtajá­ban derűs arccal áll Da­czó Ernő főmozdonyveze­tő. A jólvégzett munka tudatával állítja mozdo­nyát az egyik mellékvá­gányra. Lesch Antal fűtő- vel nemrég tértek haza ®gy huszonnégyórás útról ~ szenet továbbítottak Dombóvárra, — de moz­donyuk már majdnem teljesen tisztán, ápoltan ^árja a legközelebbi in­dulás időpontját. Az em­bermagasságú kerekeket gondosan beolajozták, friss vizet kapott a moz­dony ^ hatalmas tartája, ®gy újabb hosszú úthoz zukséges szénmennviség- ?®. rakták meg a széntar- lyt. Most már az utolsó simításokat kell csak el­vegezni. Á mozdony áttért Izku00' biztosan ha ob. de néhány p ulva fújtatva, pri , rbegáll. A főmo: vezető és a fűtő az dem szállnak le. elvtárs tizenkilenc fea atáva,, apróif viZigálgatia az al nem talál-e j yiknél hibát. Az • a jó mozdonyv nek a hibát azonnal fel kell ismerni és még rövi­debb idő alatt tudnia kell kijavítani. Sokszor mond­ja Lesch elvtársnak, a fűtőjének: — Ez a gép, a mi 424- esünk éppenolyan, mint mi vagyunk. Ez is él, lé­lekzik, dolgozik, csak ép­pen beszélni nem tud. Ha valami baja van, azt nekünk kell felfedezni és kijavítani. A hibák gyors kijavítá­sára most különösen szűk ség van. Hatalmasan meg növekedett a nyári forga­lom. Ezért Daczó elvtár- sék vállalták, hogy min­den vonatot ötven száza­lékos túlsúllyal továbbí­tanak, menetrendszerűen közlekedtetik vonatjaikat és mozdonyukat hat hó­napon belül egyszer sem adják le javításra! Azért vizsgálják most is olyan nagy gondossággal az al­katrészeket. hogvha hibát találnak, mindjárt kijavít­hassák és egy esetleges kisebb hibából ne adód­jék nagyobb. Ha javításra kell leadni gépüket, mindiárt csorba esik a fogadalom teljesí­tésén, s júliusban nem érik el a 140 százalékot, amellyel júniusban büsz­kélkedhettek. Most pedig még jobban akarnak dol­gozni, mert már nemcsak egyszerűen egy főmoz­donyvezető és két fűtő a mozdony „személyzete“, hanem brigáddá alakultak és felvették a Rosenberg nevet. — Minket ért ez a meg tiszteltetés, nem hozunk szégyent a hős Rosenberg házaspár nevére! —mond ják a 424/114-es mozdony dolgozói. Hogy valóban ne hoz­zanak szégyent, hanem csak dicsőséget szerezze­nek ennek a névnek, még aktívabban veszne« részt az 500 kilométeres és a kétezertonnás mozg Tóm­ban. Megrövidítik a kocsi fordulókat, 24 óra Matt növelik a mozdony telje­sítményét. — Azelőtt 130 kilomé­ternyi utat tettünk meg 24 óra alatt —• mondja Daczó Ernő főmozdony­vezető. — Most pedig át­lag 180—190 kilométert haladunk huszonnégy órá­ban. Legtöbbször túlsú­lyos vonatot továbbítunk. Általában 1.135 tonna szállítását engedélyezik, de mi sok esetben 1200— 1250 tonnát is viszünk egy úton magunkkal. — Minden esetben szí­vesen vállalnánk a túl­súlyt, mert túlsúlyos vo­nat időelőtti továbbításá­val lettünk elsők 1950- ben is országosan az őszi forgalomban. Akkor hat óra alatt vittünk Pécs- bányarendezőről Buda­pestig egy túlsúlyos vo­natot. Az éjiéi 1015 ton­nát vittünk D-mhóvárra. 38 százalék •-■ut a túl­súly. tehát 12 százalékkal kevesebb, mint amennyit vállaltunk. Ha rajtunk, és nem a pécsbányaren- dezői állomás szolgálat- tevőin múlna, a vonatok összeállítása, négv-öt ko­csival többet tennénk egy szerelvényhez. így nem­csak a szállítás lenne gyorsabb, mi is teljesít­hetnénk ígéretünket. A vállalás teljesítéséhez ilyen módon hozzá is kell járulniok a pécsbánya- rendezői szolgálattevők­nek. A fűtőházi szakszer­vezetnek és pártszervezet­nek pedig támogatni kell a Rosenberg-brigád törek­vését. — Ezt kérjük is, mert különben nem végezhe­tünk jó munkát! — ezt már búcsúzónak mondta Daczó Ernő főmozdonyve­zető, mert Lesch Antal fűtő már hozta is az ola­joskannát és a különböző mozdonyápolószereket. — Odaállt, az egyik kerék­hez, töröleetni kezdte az olajos ruhával. Kezemun- káia nyomán még tisz­tább, még ragyogóbb lett a kerék. Daczó elvtárs az olajoskanna után nyúlt és egv-két pillanat múl­va mór finoman csörgött az olaj a mozdony alkat­részeibe. A nemrég befe­lezett út. után végzett tisztogatás csak kis része volt az előkészületeknek, amelyeket már a követ­kező útra tesznek. Az utolsó csavarjáig leolajoz­ták a mozdonvt, simogat­ták. törölhették s amikor mór hazafelé, felöltözne, útrakászen álltak, még- cgyszer visszatekintettek a nagv 424-esre, gépükre, segítőinkre, _ FJolnap újból talál­11 kozunk, újra út­nak indulunk. ígéretünk megvalósítása, új győzel­mek felé... (Harsány!) PÁR7 ÉS PÁ RT ÉPÍT ÉS A zádori termefooporioltian a népneveiömuiika imgiavítása tizlasílja a feiányosfágoi felszámolását Zádorban két termelőszövetkezeti csoport alakult ezév tavaszán, a Vir­radat és a Hajnal tszcs-k. Tagjaik, akik az új útra léptek, szép eredmé­nyeket értek el a tavaszi munkák­ban: a sellyei járás tszcs-inek ver­senyében a harmadik helyre küz­döttek fel magukat. A két fiatal csoport már a kezdet kezdetén meg­mutatta, hogy sokra képes, hogy eredményes, jó munkát tud végezni. A munka lendülete tovább is jó lett volna, ha a pártszerve­zet vezetősége nem pihen meg az elért eredményeken. A pártszervezet vezetősége s a kom­munisták úgy gondolták, hogy az eltelt idő alatt végzett népnevelő- munka elég már ahhoz, hogy min­denki megértse a közös gazdálkodás jelentőségét. A pártszervezet veze­tősége hibát követett el, mert nem fordított kellő gondot a népnevelők munkájára, amely maga után vonta a lazaságot, a fegyelmezetlenséget. Ezeknek a népnevelőknek az lett volna az egyik feladatuk, hogy nép­szerűsítsék az olyan élenjáró dolgo­zókat, mint amilyen Fazekas Gyu- láné, aki amellett, hogy a fejést rendszeresen elvégzi, jól kiveszi ré­szét a növényápolásból is. Ha a nép­nevelők korábban példamutatásra nevelték volna a csoport tagságát, akkor olyan eset sem fordulna elő, | hogy Farkas Vendelné napokon ke­resztül távolmarad a csoporttól. Az sem fordulna elő, hogy ifjú Gajcsi József hetekig elmaradoz. Mulasztá­sáért 15 munkaegységet vonnak le, tőle. Jó népnevelőmunkával ezt is meg lehetett volna előzni. A hiányosságok főoka, hogy maga a párttitkár, Orbán Ká- ! roly elvtárs, — aki egyben a két tszcs párttitkára, — maga is lebecsüli a népnevelőmunkát. A nevelés fő feladatát nem a nép­nevelők felvilágosító munkájában, hanem a munkaegység levonásában I látja. Orbán elvtársnak, de a veze­tőség többi tagjainak is meg kell érteniök, hogy a népnevelőmunkát mással nem lehet helyettesíteni és főleg nem büntetéssel. A népnevelő munka hiányát élesen visszatükrözi az, hogy a Hajnal tszcs még nem kapálta meg a 32 hold kukoricáját. Ez is azt mutatja, hogy kevés és főleg gyenge volt a politikai munka. A Virradat tszcs-nél is lemaradás van a növényápolásban. Nyolc hold kukoricát még nem kapáltak meg, 12 hold rét kaszálásával is elmarad­tak. Ebben a tszcs-ben is van elég munkaerő, de itt is az a hiba. hogy nem kielégítő a népneve­lők munkája. Mivel a népnevelők nem végeznek rendszeresen felvilágosító munkát, a dolgozók nem hallják nap-nap után a párt szavát, nem szereznek tudomást a legfontosabb tenniva­lókról. A népnevelők jó munkájá­nak megjavításával el kell érni, hogy az ősziárpa aratása után, most nyomban nekikezdjenek a másod- növényvetésnek és ezzel egyidejű­leg végezzék a kukoricakapálást és a rét kaszálását is. A népnevelőmunka lazasága mellett még az okozza a lema­radást, hogy a tszcs vezetősége nem szervezi a versenyt. A pártszervezet vezetőségének fel­adata, hogy ebben is segítse a tszcs-k vezetőit. Feltétlenül helyes, ha az eddigieknél jobban használják a bírálat és önbírálat fegyverét is, —- ami a hibák elleni harc eszköze. A Virradat tszcs elnöke, Tarnócai János, úgylátszik keserűnek tartja a hibáknak ezt az orvosságát, mert ahelyett, hogy személy szerint meg­mondaná, hogy kit terhel a felelős­ség a mulasztásokért, csak általá­nosságban beszél és emiatt a tagság többsége nem kap tiszta képet arról, hogy kinek a rossz munkája okozza a hibákat, a mulasztásokat. Ha a tszcs-elnökök és a brigád­vezetők nagyobb tekintélyt akar­nak maguknak szerezni, akkor bátrabban használják a bírálat és önbírálat fegyverét. A napi munka közben is mutassa­nak rá az elkövetett hibákra, azok okozóira. Ha ezt megteszik, akkor sokkal nagyobb bizalommal fordul­nak majd hozzájuk. A pártszervezet vezetőségének ta­nulnia kell az elkövetett hibákból. Meg kell érteni a párttitkár elvtárs­nak is, hogy a népnevelőmunka, a dolgozók napról-napra történő fel­világosítása, mozgósítása a legfon­tosabb feladat. Harcoljanak a zádori tszcs-k kommunistái, népnevelői úgy, hogy rövid időn belül megszün­tessék a fegyelmezetlenséget. Harcoljanak, hogy minél előbb be­hozzák a lemaradást és megkezd­hessék a búza aratását is. A siklósi járás DISZ-brigádjai az aratás és a növényápolás sikeréért Üzemi, területi DISZ- szervezetek és a iss­ekben, tszcs-kben dol­gozó DISZ-fiatalok a siklósi járásban össze­sen tíz VIT-brigádot alakítottak, amelyek a növényápolásban és az aratási munkákban vál­laltak részvételt. A siklósnagy falusi Uj Élet tsz fiataljai 10 tagú DISZ-brigádot ala kítottak és a járási DISZ-bizottságnak küld ték el a bukaresti V1T tiszteletére tett felajár lásukat. Védnökséget vállaltak a tsz gyapot­termése felett. Gyapot, területüket azóta min­taszerűen gondozzák, gyomtalanításban példa mutató munkát végez, nek. Egy holdon öntö­zéses kísérleti gyapot- termelést folytatnak és ezen 12 mázsás átlag­termés elérését vállal. Iák. Cukorrépából 300 mázsás átlagtermést ajánlottak fel és jelen, leg nemcsak a járásban de a megyében is leg­szebb a sild ó s nagy fa lusi Uj Élet tsz VIT-brigád­jának 15 holdas cukor, répatáblája. A vajszlói területi DISZ.szervezet mun­kás-paraszt és alkalma­zott fiataljai pontos munkatervben előre meghatározták,, hogy melyek lesznek azok « családok, ahol — öreg. ség, betegség, vagy a tényleges katonaidejét töltő fiatal távolléte miatt — segítenek az aratásban, a növény- ápolásban. Csütörtökön 15 fiatal növényápolási munkában segédkezett jó eredménnyel, A tsz.ek, tszcs-k és a területi DISZ.szerve. zeteken kívül az üzemi fiatalok is VlT-araló- brigádokkal veszik ki részüket az új termés betakarításából. A Be. remendi Cementgyár fiataljai szintén DISZ. brigáddal segítik a be. remendi. Dózsa tszcs dolgozóit az aratásban és cséplésben. A DISZ aratóbrigá­dok VlT-sarkokat ké­szítenek, ahol a beta­karítási munkákban élenjáró fiatalok fény. képeit, az elért munka- hőstettekről készített harci beszámolókat és azokat a romániai és más külföldi fiatalok, hoz címzett leveleket helyezik el, amelyekben az aratóbrigádok fiatal­jai számolnak be mun. kasikereikről és ame­lyeket a járás küldötte, a beremendi cement, gyárban dolgozó Ab ti­ny i Zsuzsa kőműves segédmunkás útján jut. farnak el a bukaresti VIT-rc. A siklósi járás DISZ, fiataljai példamutató munkájának naguré. szűk van abban, hogy járásuk elsőnek fejezte be az ősziárpa aratásai és kezdett a kenyérga­bona, a búza és a rozs betakarításához. líatana István d'ásvisxlói isse* tag; naponta két holdat arat kassával A diósviszlór Petőfi tszcs tagjai az aratás megkezdése előtt megfogad­ták, hogy határidő előtt, szemvesz­teség nélkül learatják gabonájukat. A tagok versenyre keltek egymással, hogy ki tud többet lekaszálni. A párosversenyben eddig Katona Ist­ván csoporttag vezet. Katona elv­társ napi teljesítménye meghaladja a két holdat. Kedden két és fél hol­dat aratott le és így a keresete négy munkaegység. A kimagasló teljesít­ményt úgy érte el, hogy a kijelöli területet körbekaszálla. A tagok versenyének az eredmé nye, hogy határidő előtt befejezték az árpa aratását. Most azért har­colnak, hogy a búza és a rozs ara­tását is határidő előtt elvégezzék. Baranvairdvéuen és Vei iben csépogépre várnak Baranyahidvég és Vejti község­ben az egyénileg dolgozó parasz­tok már három napja behordtáh árpájukat a közös szérűbe. Most várják, hogy a vajszlói gépállomás küldi a cséplőgépet. A gépállomás traktorosa szerint a gép munkába állítására egyhamar nem kerül sor, mert a traktorjavítás legalább négy napot vesz igénybe. A gépállomás vezetői ne této­vázzanak, haladéktalanul küldje­nek cséplőgépet a két községbe, hogy az egyénileg dolgozó parasz­tok megkezdhessék az árpa csép- lését. Ha azok a gépek nem üzem­képesek, amelyeket Baranyahid­vég és Vejti községbe irányítot­tak, akkor küldjenek üzemképes gépet, amiből négy darab áll tét­lenül a gépállomás udvarán.

Next

/
Thumbnails
Contents