Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)

1953-07-29 / 176. szám

« IN A P L O LEVELEINK NYOMÁBAN / Ne tűrjék a szentdénesi Szabad Élet termelőszövetkezet tagjai, hogy néhány kulákbarát rombolja a szövetkezetét A saentdénesi Szabad Élet tsz-ből levelet kapott szerkesztőségünk, a levél írója beszámol a termelőszövet­kezet fejlődéséről, eredményeiről. „A maroknyi tszcs-ből termelőszövetke­zeti község lett, a kulákok erőlködé­sé ellenére. Mivel a fejlődést nem tudták megakadályozni, beépítették embereiket a szövetkezetbe, hogy ott „dolgozzanak“ és alkalmas időben züllesszék szét a tsz-t. Erre Nagy Imre elvtárs beszéde utáni hetet használták fel“ — olvashatjuk a le­vélben. Kik ezek az ügynökök, mit cselekedtek a termelőszövetkezetben? Aláírásokat avíiiiiStrek romboló céljaik elérésére Azzal kezdődött az aknamunka, hogy közi Halas Andor és ózdi Má­tyás Lajos, Nagy Imre elvtárs beszé­de után egy ívet készítettek. Ezen az íven az állt, hogy „a tsz tagjai követelik a szövetkezet feloszlatását“ és a két „tsz-tag“ szorgalmasan gyűj­tögette az aláírásokat. Bejárták vele az egész határt, az egész községet. Elmentek még Magyari József elv­társhoz, a csoport elnökéhez is. „Nem kapunk itt semmit — magya­rázták, — többet ér, ha egyénileg dolgozunk.“ Az egész határban megállt a mun­ka éppen az aratásban. Mátyás La­jos és társai már eltervezték, hol hasítják ki saját földjüket a most egységes táblából, melyik lovat és tehenet viszik haza. Erről folyt a beszélgetés: reggeltől estig, különö­sen abban a brigádban, amelyikben Mátyás Lajos, Halas Andor és F Ternai Ferenc dolgozik. Amíg a Turcsill-brigád tagjai minden ka­szával 1200 négyszögölet vágtak le naponta, addig az Ullmer-brigádban — amelyben ezek az emberek dol­goztak — 400 négyszögölet arattak egyenként. Markó Jánosné nem is állta meg szó nélkül, sírva panasz­kodott odahaza: „Én ezekkel az egytized munkaegységért nem me­gyek dolgozni. Ennyiért nem sütte- tem magamat a nappal.“ De nem­csak Markó Jánosné vélekedett így, Wilhelm István is torkon felül lett. amikor hozzá mentek, hogy írja alá az ívet. Ezekkel a szavakkal zavarta ki őket a szobából: „Semmi jogotok ahhoz, hogy intézkedjetek a tsz fe­lől, vagy valakit arra kényszerítse- tek, hogy kilépjen a szövetkezetből. Nekem hiába beszéltek, úgysem írom alá, nem akarok kilépni.“ A becsületesen do'gozók e'uiasitolták őket — erre ez elosztásnál akartak zavart kelteni A becsületesen, jól dolgozó tagok együttesen ezt mondták az aláírás- gyűjtők szemébe, mert ők a szö­vetkezetben látták és látják a még boldogabb élet útját, könnyebben, nagyobb jövedelmet tudnak szerezni, mintha egyénileg gazdálkodnának. A tsz csak búzából nyolc kilót és árpá­ból három kilót oszt ki egy munka­egységre. Ha már az osztásnál tar­tunk, érdemes megemlíteni, hogy ózdi Mátyás Lajos és közi Halas itt is igyekeztek zavart kelteni. „Nem kell munkaegység szerint osz­tani az előlegbúzát, úgy lesz a leg­jobb, ha figyelembeveszik kinek hány családja van és aszerint osz- szák szét az előleget“ — mondták. Érdekük volt ez a hangoskodás, mert Mátyás Lajosnak mindössze 153, Halasnak pedig 190 munkaegy­sége van. Helyesen cselekedtek a tsz vezetői, mikor munkaegységen­ként két kiló búzát osztottak ki, nem hallgattak a demagóg mátyás- lajosokra. Nyilvánvaló, hogy így kevesebb mennyiségű gabonát kapott Szabó Bálint is, Mátyás Lajos is és Halas is. Nem is nyugodtak bele az igaz­ságos elosztásba. Szabó Bálint azt kürtölte mindenfelé: „Dolgozhattok a szövetkezetben annyit, hogy térdig rojtos lesz a lábatok, akkor sem kaptok semmit. Nézzétek meg én is mit kaptam.“ Minden igyekezettel a szövetkezet feloszlatását akarták, igyekeztek elé­gedetlenséget kelteni a tsz tagjai között. Szabó Bálint kezdeményezésére a tsz tagjainak egyrésze bérelt földet vett ki. Csupán Szentdénes község határában 106 hold földet béreltek a tsz tagjai. Már a sumonyi dolgozó parasztok is mondták: „Mi az? Olyan jól halad a munka a szentdénesi tsz-ben. hogy már Sumonyba jár­nak dolgozni a tagok?“ Dehogy halad jól. Nem haladhat, mikor Jurenák Péter kettő és fél, ifjú Tóka Lajosné három hold föl­det bérelt, amiről csak a vezetőség tud. De sok föld van kint a tagok­nál, olyan módon, mint ahogy Ha­las Andor csinálta, hogy Turcsi Vince nevére vett ki másfél hold földet. Kiilákbará'ok, volt b ró a szövetkezet rombolóinak soraiban Most nézzük meg sorjában, kik ezek az emberek, akik annyira kí­vánják a szövetkezet feloszlatását, akik ilyen agyafúrt módon igyekez­nek zülleszteni a szövetkezetét, la­zítani a munkafegyelmet, félrevezet­ni a becsületes tagokat. Halas Andor, akit a levél írója is, mint a kulákvédelem „nehéztüzérét“ említ meg, a legnagyobb kulákbarát. Nem is csoda, hisz testvére — Ha­las Ferenc — Szentdénes község leg­nagyobb kulákja. A felszabadulás előtt maga Halas Andor is, egy ku- lák gépszövetkezetnek volt az elnöke. Özdi Mátyás Lajos feleségének nagybácsija Királyegyházán a leg­nagyobb kulák. F. Ternai Ferencnek pedig kulák veje van Kacsótán, Tor­nainak pedig saját kocsmája volt a felszabadulás előtt. Vissza van még Szabó Bálint, aki 11 évig volt bíró Szentdénesen, és lelkes tagja volt a „Magyar Élet Pártjá“-nak. „Látszólagos hara­got tart a kulákokkal, hogy megté­vessze a becsületes dolgozókat“, — írja a levél írója. A valóság pedig az, hogy közeli rokona Végh Nándor szentdénesi és Deák Lajos kacsótal kulák, nagy barátságot tart fenn Szomor Ferenc volt főjegyzővel is. Ezek az emberek alaposan megtaní­tották Szabó Bálintot is: hogyan kell becsapni a becsületes embereket. Szabó Bálint soha nem szeretett dolgozni, harmadosokkal és napszá­mosokkal müveltette a földjének nagy részét. Wilhelm Andrásék egyik évben egy hold kukoricát és egy hold répát vettek harmadába a bíró úrtól és csupán azért, mert sa­vanyú uborkáért nem mentek el napszámba Szabóékhoz, elvette tőlük a harmados földet, holott ők már művelték. A másik példa: á köz­ségben Gregoricsék tízen voltak testvérek és szegénységi bizonyít­ványra jogosultak. Az orvos ki is adta a receptet, csak Szabónak kel­lett volna aláírni, hogy megkapják ingyen az orvosságot. Szabó Bálint megtagadta az aláírást. Ilyenek tehát azok, akik a szent­dénesi termelőszövetkezetet demagó­giával, aljas rombolással a legna­gyobb munkák idején akarták szét­rombolni. „Mi változatlanul valljuk a terme­lőszövetkezeti termelés fölényét, vall­juk. hogy a dolgozó parasztság gaz­dasági és kulturális felemelkedésé­nek egyedüli járható útja a termelő- szövetkezet, ezért felszólítjuk a ter­melőszövetkezet híveit a termelőszö­vetkezetek többszázezres tagságát is, akik az utolsó esztendőkben annyi áldozattal és hozzétehetem, annyi eredménnyel építették szövetkezetei­ket, hogy fogjanak össze és Védjék meg termelőszövetkezetüket“ — mondotta Rákosi elvtárs, a buda­pesti pártaktíva értekezleten. A kommuirsW állanak a szövetet megvédéséért meoerősitéséért folyó harc étére Ez a feladatuk a szentdénesi tsz becsületes tagjainak is, akik a szö­vetkezetben látják boldogabb életük útját. Fogjanak össze és ne tűrjék, hogy Halas Andor, Szabó Bálint, Mátyás Lajos és társaik zavarj^? munkájukat, züllesszék szövetkezetü­ket. Csapjanak oda keményen, hogy egyszer és mindenkorra vége sza­kadjon a kulákbarátok aknamunká­jának. A pártszervezet feladata, hogy ebben a harcban segítse a tsz tag­jait, keményen lépjen fel azok el­len, akik most a betakarításkor az­zal akarják zavarni a munkát, hogy azonnal ki akarnak lépni a szövet­kezetből, vagy a feloszlatását köve­telik. Rákosi elvtárs a pártaktíva ér­tekezleten mondott beszédében külön fordult a termelőszövetkezetek párt- szervezeteihez, kommunistáihoz, „hogy álljanak a szövetkezet megvé­déséért, megerősítéséért vívott harc élére. Legyenek mindenütt az első sorban, bátran, keményen leplezzék le, verjék vissza az ellenseg minden megnyilvánulását, minden támadá­sát1 Ne engedjenek a csüggedésnek, ne engedjenek az ellenséges propa- gandának, amely a mi helyes intéz- kedéseink túlhajtásával most meg­kísérli az egész szövetkezeti mozga­lom ellen a támadást. A termelőszo- vetekezetek tagjai és hívei legyenek biztosak afelől, hogy támogatja őket pártunk, mögöttük áll a népi demo­kráciánk egész ereje.“ A bányászgyermekek birtokukba vették az új meszesi iskolát É vek óla szinte havonta adnak át egy-egy új háztömböt Me­szesen. Havontn köUöztk új lakásba 30—40 bányászcsatád s velük együtt a sok-sok gyermek. A gyermekek egyre szaporodtak, de iskola még nem volt és le kellett iámiok a kis bányászcsemetéknek a gyárvárosi kuhtúrházba az alsómesze st pártházba, s egy ideiglenesen is­kolának elnevezett meszespusztai la­kóházba, hogy tanulhassanak. Téti reggeleken, — amikor az em­berei. fázósan összehúzódtak s sza­porábban igyekeztek munkahelyükre, nehéz volt a meszestelepi gyerekek helyzete. Gyakran ott topogtak kék- re-zöldre fázott orrocskával, kivörö­södött kezekkel a buszmegállónál és félórákat is vártak a dombokon ne hezen közeledő autóbuszra. Nem egyszer az is előfordult hogy a busz már megtett és „ gyerekefc gyalog vágtak neki a négy kilométeres út­nak, csakhogy iskolába jussanak. — Sok gyereknek napi nyolc kilométe­res gyaloglást, jobb esetben busz ban való tülekedést, szorongást je­lentett az, hogy új telepen nem volt iskola. Nem csoda, ha magup a szülök is, türelmetlenül kérdezősködtek az épí­tésvezetőségről, de különösen Bok­rétáé György elvtárstól, a három részre szakadt iskola fiatal igazgató­járól: mikor készül már el az .új iskola? Gyakran hangzott el az a kérdés. Végre, úgy néhány hete elterjedt a telepen a hír: „Elkészült az új isko­la, új bútorok is jöttek, lent vannak a régi tantermekben.“ Rövidesen megkezdődött az új felszerelés átszállítása a modern bá­nyásziskolába. Az esemény különö­sen a gyerekekre volt nagy hatás­sal. Mire a szállítást végző nagy gu­mikerekű kocsi kikanyarodott a kö- vesútra egy csapat hangoskodó gyer­mek talpalt körülötte csattogó me­zítelen lábbal a forró országúton. — Itt vannak az új padok! — Költözik az iskola! — kiáltották innen is, onnan is a meszesi iskolá­sok ég a lármára még többen gyü­lekeztek a kocsi körül. Ahogy a népes társaság beért n meszesi új lakótelepre, az ab­lakokban kíváncsi asszonyíejek íe len tép meg: — Nem kell segíteni igazgató elv­társ? — kérdezték Bokrétás György Igazgatótól a bányászasszonyok. — Ne fáradjanak! — szólt vissza az igazgató, s mosolyogva a népes gyerekseregre mutatott — van itt segtíség bőven. A gyerekek közül néhányan elő­reszaladtak $ máris nyitott kapu vártn az Iskola elé gördülő szállít­mányt. Nagyos igyekvéssel ügyes kedtek a lepakolásnát, majd szapora kézzel beleié cipelték a szétszerelt padokat, könnyebb bútorokat. Még néhány fordulót tettek a nap lolya- mán és n meszesi új iskolába került a sop szép új felszerelés. A gyerekek kíváncsian szaladgálták be a szép emeletes épületet. Igazga­tójuk Is velük nézegette a sokabla­kos tágas, cserépkályhás tanterme­ket szép, széles folyosókat, fahszek- rényeket, ízléses szép villanyburákat, A ,felfedező út“ után szaporán munkához látlak, ügyesen összesze­relték a csőbútort rendezgettek, ta­karítottak. Ma már bármerre te­kint a látogató az épületben, min­denütt szorgoB kezek munkáját lát­ja A tantermekben összeszerelve várják az új padok az évnyitót. A ragyogóan tiszta ablaküvegeken vi­dáman kacérkodik a napsugár. Bokrétás elvtárs, büszkén végig­vezeti az új gyermekbirodalmon a látogatókat, szívesen örömmel muto­gatja Baranya megye legmodernebb, legjobban felszerelt iskoláját. Köz­ben elmondja terveit is: __ Jókora terület áll rendelkezé­sünkre udvar számára — mondja. — Ott kint az országúinál — mutat az épülő házak felé — sportpálya lesz. — O tt a másik oldalon — int a meszesi óvoda felé — Micsurinakért létesül. A többi teljesen szabad, fü­ves területet játszótérnek szánluk. V'aek egyelőre „csak“ tervek, de Bokrétás elvtárs olyan lendü­lettel olyan meggyőző erővel beszél róluk, hogy a látogatónak eszébe sem juthat kételkedni. Szinte már most maga előtt látja, amint néhány év múlva a nagyszerű épület körül a MicBurin-kert lombos fái, bokrai hü- vös menedéket adnak a bányászgye­rekeknek. T. M. !TN 9.9 Bnnynszspor totóink a (érv siti eréért A Szászvári Bányász Sportkör tagjai nem­csak a sportfcjlcsztcs terén elért Jó ercUhié nyeikről ismertek, hanem a termelés froiit- jun is olyan eredményekét értek el az el­múlt időkben, amelyekért példának leltét őket állítani az egész kerület bányászai elé. Ma reggel a Szászvári Bányász Sport­kor vezetősége büszkén jelentette a megyei 1313 nek, hogy a Somögyvári spóttbrigád 134.2 százalékot ért el a Világifjásági Ta­lálkozó tiszteletére indított versenyben. A nyolctagú sportbrigád ezzel az eredményével >955. május: tervét teljesítette. A bányász- s|K;itkor tagjai életi iáinak a sportban ti»* Az uszoda használhatóvá tették és az ugi- tőtios éb propagálnia bizottság jó minikéi fejtett ki. hogy t»z úszó sportot is tnegi#* mertesse. megszerettesse a bányuvidék dől- gö Jóival. Július 21 -éli Szászváron a bányászíjiortköf tnlgysznluisi; tiszó-postaveresnyt rehdez. Á versenyfrfe már eddig is 4ü-liél több »írttal úszó jcltiitkezeit. JÓL SIKERÜLI AZ MTSB ORSZÁGOS ÁnZTALlTENlSZVERSENYE Vasárnap a délelőtti órákban nagyszámú néző érdeklődése mellett bonyolították le az NH SB rendezésében az országos asztalitenisz egyéni és csapatbajnokságokat. A verseny­ben Győr és Szeged legjobbjai is elindul­tak Közel 5Ó asztaliteniszező vett részt a küzdelemben. A színvonalas, végig érdekes versenyből a pécsiek megérdemelten kerül­tek ki győztesen. Eredmények: csapatver­senyben: i. Pécsi Vörös Meteor (Gyulai— Özdi). 2. Pécsi SápártákuSz (Antal—’Pirit!). 3. Győri Vörös Lobogó (Horváth—Hegedűs). Egyéni eredmények: 1. Gyulai (Péesi Vörös Meteor (Gyulai az első perctől kezdve ru­galmasai]. t<jJ jótszott, veretlenül nyerte meg a bajnokságét), 2. Antal (Pécsi Szpúríáküsz), 3 Ózdi (Pécsi Vörös Meteor). A verseny 'egizgalmasabb játszámja az Antal és a Sze­gedi Lokomotiv versenyzője, Nagy között volt Nagy győzött Antal ellen, azonban a továbbiak során a negyedik helyre jutott. A BÁTRAK SPORTJA Csodálkozással fordul az egész spor<világ a Magyar Népköztársaság felé, melynek sportolói 1943 óta folvamatosan komoly si­kereket érnek el úgy a hazai, mint a nem­zetközi és vi’áf'bnjnohságakon. A magyar sportolók ez alatt a pár év alatt olyan si­kereket értek cl, milyenekről a felszabadu­lás előtti időkben még álmodni sem mer- ttihk A külföldi sportszakemberek titkokat igye­keznek kifürkészni eredményeink mögött. Pedig a mi sportolóink sikereit nem titkok, rejtélyes erők szerzik, hanem természetes alapjai vannak sikereinknek. Szocializmus felé haladó országunk tö­megsportja a szovjet sport legfőbb jellem­vonásaira, a népiessegre, tömegességre és tudományos megalapozottságra támaszkodik. Az MHK-mozgalom, amely ma már testne­velésünk komoly aJapia, megszilárdult rend­szere, nemcsak a tömegességet és a népiee- séget valósítja meg, hanem hosszú időre biztosítja a magyar élsport számára az utánpótlást, további sikerei biztos fedeze­tét. Az MIÍK igen sok új tehetséget adott a népsportnak, igen «ok fiatallal szerettette meg a sportolást. Helyes Jenő í949-ben bu­dapesti Buggyantaárugyárban dolgozott. Ak­koriban indult meg az MHK és a fiatalság nagy örömmel hatalmas ^számban nevezett be az érdekesnek ígérkező mozgalomba. He­lyes Jenő már az első próbákon komoly tehetségről tett tanít* ágot. Akkori edzője rögtön felfigyelt az ifjúmunkásra és elhívta a sportkör torna-znkesztályába. A torna- szakosztályban végzett munkáról a követ­kezőket mondja Hohes Jenő. — 1950 januárjában az alapfokú tornász- bajnokság indulásakor a legjobb pontsy.ámot értem el az tizem csapatában. A sok dicséret és biztatás arra buzdított, hogy tovább foly­tassam a megkezdett munkát, még komo­lyabban é9 keményebben dolgozzak újabb sikerekért. 1951-ig szorgalmasan jártain a tornaszakosztályba, s ekkor ez év szeptem­berében történt életem egyik legjelentő­sebb fordulja. Pécsre jöttem a postára dol­gozni Barátaimmal róttuk a várost ismer- kedtem Péccsel, t gyszercsak a fejünk fö­lött repülőgép zúgotl el és apró, fehér ej­tőernyők jelentek meg a gép körül. Termé­szetesen lábaiéiban szaladtunk a repülőtér­re, hogv közvetlen közelről szemlélhessük a látványosságot. A földre ért ejtőern^ő-h* között egy volt pesti ifjúmunkás társamra ismertem Olyan izgatottan fogtam meg * kezet, minibe egy mesebeli csodalénnyel találkoztam volna. Barátom azonban a leg- természetese Kb hangon beszólt hozzám, hangjában örömet, büszkeséget és erőt érez­tem. — Mondjam tovább? Magam sein tudom, hogyan történt. Aznap délután már a Sza­badságharcos Körben üldögéltem én is hall­gattam az oktató elvtárs elbeszélését az ej­tőernyős élet szépségeiről. Elhatároztam, hogy én is ejtőernyős leszek. Hetenként háromszor jártunk edzésre és oktatásra, hogy elsajátítsuk a földön való helyes tpoz- gást s a levegő titkait. Legnagyobb örö­mömre nem kellett hátatfordítanom a* MHK-nak és a tornának sem, hiszen gyakor­lataink legnagyobb része ezekből tevődött össze. Én. mint régi MUK-zó még bizonyu« szempontból előnyben is voltam társaimmal szemben. Í93t december 7-e Örökké a legnagyobb nap lesz élétemben. Reggel már 7 órakor izgatottap kint topogtam társaimmal együtt a repülőtéren. Az ejtőernyősöket szállító gép csgk 10 óra felé érkezett meg. Végre 10 óra után néhány perccel begurult n Repülő­tér szélére a LT. 2-es. Hamarosan beszáll­tunk, s mire gondolkodni kezdtem hogy hol is járunk, már ezer méter magasan repül­tünk. Csodálatos érzés volt. De a java még csak ezután következett. Oktatónk mosoly­gós arcáyal biztatóan intett bennünket ® gép ajtajához. Kezdődött az ugrás. Először gyengeség, talán gyávaság futott végig raj­tam. De aztán arra gondoltain, hogy ezt a mai napot is a dolgozó népnek, a pártnak és a DÍSZ-nek köszönhetem (hiszen a DISZ' szervezet ajánlott az ejtőernyős kiképzésre) s ezek a gondolatok erőt adtak. Leküzdöt­tem félelmemet, s mikor rám került a sor, boldogan ugrottam ki a gépből. A látvány, ami elém tárult, leírhatatlan volt. Azóta h sokat ugrottam már, de azt a képet soh® nem tudom elfelejteni. Előttem egy végte­lennek tűnő tenger volt, s a tengeren túl pici kis pontokat, piros pöttyöket láttam- Néhány másodperces zuhanás után kinyílott felettem az ernyő, s lassan, méltóságteljesen közeledett gyárakká, házakká növő a föld- Egyenesen sajnáltam, amikor végétért az esés és bukfencet vetettem a megfagyétt fűben. Ezután már nem volt megállás. Ugrás 2000 méterről, két hónapos iskola Budapesten, nyári kiképzés, stb., stb., mind-mind azt a célt szolgálták, hogy mi, fiatalok, akik meg­ismertük és ^játéknak tartottuk a repülést» az ejtőernyős ugrást, kifejlesszük képessé­geinket és vérünkké váljék ez a szép és ha­zafias sport. Ebben az évben oktatói iskolán volta« mar és most kaptam meg a Szövetség kitün- tetéséh a baranvamegyei ejtőernyős sport vezetője lettem. ígérem, hogy további mun­kámmal azon leszek, hogy minél több ifjú­munkás fiút és lányt ismertessek meg az ejtőernyős Ugrással, s ezen keresztül Barfl' nyában is sok ezer fiatalban érlelődjön meg még acélosabban a hazaszeretet és a sport­szereiét — fejezte be nyilatkozatát Helye* Jénő. * A VTSB felhívja az összes sportkörök, szakosztályok vezetőinek figyelmét, hogy az augusztus hónapra esedékes jelentéseket fegyelmi terhe mellett legkésőbb augusztus 3-ig a VTSB címére küldjék be. hírek SZERDA, JÚLIUS 29 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: 10/3. sz. gyógyszertár, Széchenyi-tér 5. Telefon: 29-81. 10/8. sz. gyógyszer- tár, Kossuth Lajos-u. 81. Telefon: 23-94. 10/12. sz. gyógyszertár, Doktor S.-u. 17. Telefon: 13-53. — NÉVNAP: Márta. — IDÖJARASJELENTES. Várható időjárás szerda estig: Fel- hőétvonulások, egy-két helyen még záporeső, zivatar. Gyengülő légáram­lás, az éjtszakai lehűlés kissé foko­zódik, a nappali felmelegedés erő­södik. Várható hőmérsékleti értékek' az ország területére szerda reggel: 14— 17, délben 28—31 fok között. — Tanácstagok fogadóórái. A gyárvárosi kirendeltségen 29-én, szerdán délután 5—» éráig Burncsi István tanácstag fogadóórát tart.- Pécs Városi Tanács VB Munkaerőgaz­dálkodási Osztálya felhívja Pécs város^ terü­letén lévő összes Üzemek, Vállalatok és ín* vntalok Igazgatóit, hogy folyó hó 30-an, azaz csütörtökön délután 5 órakor a Városi Tanácsház: Közgyűlés termében a munka- könyv kezelésével kapcsolatos gyakorlati is­mertetőt tart. Kérjük a munka könyv keze­léssel megbízott munkatársak megjelenését. M lyen kedvezményt kannak a jég- és vizkárosult dolgozó parasztok és termelőszövetetek? A termelő saját kérelmére a víz­kár nagyságát a járási tanács, a jég­kárt az Állami Biztosító kiküldöttei állapítják meg, a kár nagyságához mérten csökkentik a földadót és 8 gabonabeadást. A rendelkezés sze­rint, ha a terméskiesés 25—50 szá­zalék között van, akkor a csökken­tés 25 százalékos. 50—75 százalékos kár esetén 50 százalékos, 75 száza­lékon felüli kárnál 75 százalék 8 földadó- és gabonabeadási kedvez­mény. Ha a gabonatermés teljesei1 elpusztult, akkor az összes föld­adót és gabonabeadást el kell en­gedni. SEGÉDMUNKÁSOKAT, gyakorlattal ren­delkező lakatosokat és csőszerelőket azon; nali belépésre felveszünk. Jelentkezés: PécSJ Kokszművek személyzeti osztályán napon*8 7—15 óra között. FIZIKAI munkásokat felveszünk. PéW* Kokszművek, ____________ ________ . C SILI.AG-KUI.CSOKAT sorozatba veszti") jó állapotban. Bizományi Áruházon keres/tj1; Patanyaniegyei Mezőgazdasági Cépjuvü0 Vállalat, Páca, Nagy Jenő-utca 90. HOL MŰVELŐDJÜNK, HOL SZÓRAKOZZUNK? MOZI ssnfh.- Leleménye» asszonyok, (fél 5, fél órakor). „ . . , rkt Twist Olivér (6. fél 9 ««kort- , Inti- Twist Olivér, (fél 5, fél 7, 9 6r»­PÉCSI Bőrgyárban szénsulnk vagóntót»1" ben is állandóan kapható térítés nélkül. DISZNÓTOROS-EST a Tettye vendéglőbe» csütörtökön este. Hangulatos jazz. Kitűn" jégbehutött italok. CSőBUTORT keresünk megvételre. Aján­latokat kérjük, „Kossuth" Péesi Cipá»* Kisipari Szövetkezeiben leadni, Heim Pal" utca 5. Telefon: 11-58. ELŐADÁS: Az MSZT székházában (Janus Pannonius- ii. ti.) ma délután 5 órakor Antal György (Budapest) tort előadást: „Koleszov széles- vágás és örvénylő ineiietvágós címmel Gépipari Tudományos Egyesület rendezosé- ben. ELADÓ: Volglllider 4x6 fényképezőgép 1:4.5 Seopan, Conipur zár. Telefon: 55-18. OLCSÓN eladó Singer nüllyesztős varró­gép, príma karóra. Jozsef-u. 42., délelőtt ia-V__________________________________mi VI LLANYSZERELŐ, kőműves és clmfentó Ipari tanulókat azonnal felveszünk. Pécsi Általános Építő Kisipari Szövetkezet, Sallai- t»ica U, FELVESZÜNK raktári segédmunkást ^ rakodómunkást. Cím: Déldunéntúli Árai«" Vállalat Pécs, Légszeszgyár-u. O HIRDI Kőbánya Vállalat keres megvétel»* egy pár jókarbnn lévő lószerszámot. Ajá« latokat Hird 5. telefonon kérjük. DUNÁNTÚLI NAPIZÓ ■ Magyar Dolgozók Pért]« Baranvamegyei Bizottságának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadói EGRI GYULA Szerkesztőség és kiadóhivatal, Pée«, Megye-n 16 Tel t 15-58. 15.« é* Előfizetést df(i hart II — lorfnl I »•** Baranyamegyet Szikra Nyomda Pécs. Munkácsy Mihálv ntea 10. sz. Telefoni 80-87 A nyomdáért feleli BniW REZSŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents