Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)
1953-07-28 / 175. szám
IMS. JULIUS 28 NAPLÓ 3 A SUMS* Központi üljKotísájfának tézisei a Szovjetunió Kommunista Pártja íeaasiátlílsának 50. évfordulójára (Föli/talás a 2. oldalról) sitja a párt és az ország vezetésének ^helyességét. A tézisek a továbbiakban kiemelik, hogy az önbírálat és különösen az alulról jövő bírálat hatalmas eszköz a pártdemokrácia kifejlesztésére, a kollektív vezetés megjavítására. A tézisek a továbbiakban hangsú- 'yozzák, a kommunisták marxista-le- júnista nevelésének fontosságát és karcot hirdetnek a marxista-leninista elmélet tanulmányozásának dogmatikus, betűrágó módszerei ellen. A tézisek ezután kiemelik a dolgozók kommunista nevelésének jelentőségét és rámutatnak, hogy a töme- Ksket a kommunizmus hatalmas t'gyo legyőzhetetlenségébe vetett meggyőződés, a párt és a szocialista haza iránti feltétlen odaadás, a proletár internacionalizmus szellemében kell nevelni. A tézisek befejező része hangsúlyozza, hogy belpolitikai téren a párt egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy továbbra is állandóan gondoskodjék a szovjet emberek állandóan növekvő szükségleteinek maximális kielégítéséről. Külpolitikai téren a párt továbbra is következetesen a béke megőrzésének és megszilárdításának politikáját, a minden országgal való együttműködés és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének politikáját fogja folytatni a kölcsönös érdekek tiszteletben- tartásának elvi alapjain. A kommunista párt — mondják a tézisek,— tovább erősíti a soknemzetiségű szov- iet államot, amelynek gránit alapjait a nagy Lenin rakta le. A tézisek befejező szavai a következőképpen hangzanak: „Pántunk a néppel szoros egységben magabiztosan halad az új győzelmek felé. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának nemrég tartott júliusi teljes ülése új erővel bizonyította be kommunista pártunk megbonthatatlan egységét, harci készségét, az előtte álló bel- és külpolitikai feladatok megoldására. A leninizmus zászlaja alatt, a kommunista párt vezetésével előre a kommunizmus diadalához! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának propaganda és agitációs osztálya. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett mű ködő Marx—Engels—Le’’’"*- Sztálin Intézet.“ A fii. Viíágif úsági Kongresszus megnyitásáról Bukarest (TASZSZ): Bukarestben Július 25-én megnyílt a III. Világ- ifjúsági Kongresszus. _A kongresszus megnyitásán a vendégek között volt dr. Petru Groza, a Román Népköztársaság nagy nem- ^etgyülése elnökségének elnöke, C. ”arh on akadémikus, Ikuo O j a- ’J1 a, Elisa Branco, Candelaria Rodriguez és mások. .A július 25-i ülésen a tanács nejben Jacques Denis számolt be a Demokratikus Ifjúsági Világszö- v’etség tevékenységéről a III. Világ- 'fjúsági Kongresszus után eltelt időszakban és a békéért és jogaiért harcoló ifjúság feladatairól. Jacques Denis beszámolója elején inegállapította, hogy sok olyan részt- vevóje van a III. Világifjúsági Kongresszusnak, akik a múltban nem jhüködtek együtt a Demokratikus ‘fjúsági Világszövetséggel. A kongresszuson meg lesz minden lehetőbe annak, hogy elmondják az őket foglalkoztató problémákat és részt- Vegyenek a kongresszus határozatai- hak kidolgozásában. Jacques Denis rámutatott arra. hogy a DÍVSZ az a szervezet, amely ? leginkább képviseli a nemzetközi 'hiúságot, mivel 88 ország, 75 millió fatalját egyesíti. Megállapította. .gy az ifjúságnak a boldog jövő- l 1. a műveltségről, a szabad függet- en hazában való életről szőtt ál- hfait csak olyan világban lehet meg- valósitani, ahol béke uralkodik és ahol minden nép barátságban él egymással. ,Az ifjak és lányok millióinak színben azonban a ragyogó álmok mel élt ott van a holnaptól való rettegés. Jacques Denis megállapította, hogy s°k ország ifjúságát tölti el a hol- haptóí való félelem. Foglalkozott a Munkanélküliség kérdésével. Felhoz- a, hogy csupán Japánban 10 millió Munkanélküli van és ebből ötmil- *ó fiatal. Olaszországban az állam’ Munkaközvetítő hivatal statisztikai Adatai szerint több mint hatszázezer Munkanélküli ifjú van. A szónok ezután a tanulás és Művelődés lehetőségeivel foglalkozott. Megállapította, hogy Indiában ”8 százalék az írástudatlan, Algir] ban 85 százalék, Törökországban 70 százalék. A gyarmati és függő országokban általában teljesen hiányoznak az oktatásra és a sportra szánt előirányzatok. Jacques Denis beszédének további részében megállapította, hogy sok országban lábbal tiporják a demokratikus jogokat. Azokban az országokban ez a oelvzet. ahol a háborús készülődés oolitikáiát folytatják. Ezekben az országokban az ifjúságot nem a nép reménységének tartják, hanem olcsó rabszolgának, vagy ágvutölteléknek az eljövendő gyilkos háború számára. Teljesen más helyzet figyelhető meg ott. ahol békés építés folyik — Az ifjúság két utat lát maga olőtt. az egyiket, amely katasztrófába és háborúba vezet, a másikat, a "agyogó utat. amely a béke felé vr rét, ahol minden erőfeszítés a jobb életet, a haladást szolgálja. A vá- 'asztás világos: az ifjúság boldogságáért, a békéért, a függetlenségén való harc útját választja. Jacques Denis ezután az elmúlt évek nemzetközi helyzetével foglalkozott és megállapította, hogv erre jellemző, a békeharc mozgalmának hatalmas méretű feilődése. Foglalkozott a Szovjetunió békepoliti- káiával. a Kínai Nénköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köz- ‘ársaság kormányápak konkrét lé- léseivel. a koreai háború befeiezésr erdőkében. Az ifjúság nagy remény séggel és figyelemmel követte ezen a tavaszon a vitás kérdések békés rendezésére irányuló új erőfeszítéseket. Jacques Denis ezután megjelölte a legközelebbi feladatokat. Megállapította, hogy fokozni kell az ifjúság részvételét a békeharcban, elő kell segítenie a tárgyalásokért folyó nagy kampányt, harcolni kell valamennyi most folyó háború beszüntetéséért a német és japán kérdés békés megoldásáért, minden nén önrendelkezési jogáért, a fegyverkezési ver reny megszüntetéséért, a fegvverzo* 'sökkentéséért. a békés építést szolgáló hitelek növeléséért, harcoln- kell a katonai szolgálati idő meghosszabbítása ellen, harcolni kell az országok közötti gazdasági és kul turális csere növeléséért, és állandóan erősíteni kell a szolidaritást a gyarmati és függő országok ifjúságával. Jacques Denis nagy tetszéssel fogadott beszéde végén kijelentette, hogy mindehhez az alapvető feladat az egész ifjúság egységének megvalósítása. Több felszólalás után a kongresz- yzus résztvevői melegen fogadták a délutáni ülésen felszólaló S e 1 jeni n t. a szovjet küldöttség vezetőiét. aki megállapította, hogy minden ’•észtvevőt az a törekvés hozott ide. hogy közös erőfeszítéssel széppé és boldoggá tegye minden fiatal holnapját. — De nem minden országban és az ifjúság nem minden rétegének ■’an meg a lehetősége valóra váltani ezeket a természetes törekvéseket Sok országban a fiatalok jeV’ ős részét megfosztják az elemi gazdasági. szociális és nolitikai jogok ‘ól. Ilyen körülmények között elsőrendű kötelességünk fáradhatatla "ti védelmezni az ifjúság életbevá ő iogait és érdekeit. Seljepin ezután elmondotta, hogy szovjet ifjúság résztvesz a kommunizmus útján haladó szovjet népek békés, alkotó munkájában és '7 ifjúság éppúgy, mint az egész •zoviet nép, határozottan ellenzi a háborút. — A szovjet küldöttség — jelenhette ki Seljepin, — egyetért azza' a javaslattal, hogy hívják fel az :fjúságot tekintet nélkül a politikai 4s vallási nézetek különbségére, a nemzeti és társadalmi különbségekre. hogy támneaccg g Béke Vilásta- oács budapesti ülésszakának határo- yatát. A szovjet küldöttség támogatja azt a javaslatot, hogv a kongresszus feiezze ki szolidaritását a gyarmati és függő orszáeok nénei- p°k és ’Dóságának mczsalma iránt •’melv küzd a minded külföldi beavatkozás nélküli önrendelkezés jo- •áért. Seljeoin szavait a küldöttek nag” ■',kes°déssel fogadták A délutáni ülésen felszólalt mér “vrtugália. Janán. Dánia. Kub- T’-Zéland. Lengyelország, Burma “'ranniaország és más országok kézi selő je is. 1 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának iöiróvereiü ren leiele az ipari termékek nségének vádeltn iröl Dolgozó népünk anyagi és kulfu- fúlis szükségleteinek kielégítése az ‘öari termelés minőségi színvonalaik emelését, a fogyasztási cikkek alasztékának és minőségének f’cgjavítását követeli. A minőség illesztése terén igen komolv fel- l |t°k várnak az iparra, a keres- i'leleinre, egész népgazdaságunkra ,Népköztársasán Elnöki Tanárba törvényerejű rendeletét adott v- M- ipari termékek minőségének ■ •'kiméről. E törvénvoreiű rende- i I cú| j;, az, liogv a minőség megjavítását a törvény, erejével ic biz- '°si ts-n. különös gondot fordít a förvénv- )r''in rendelet a fogyasztók jogaink védelmére Kimondja, hogv a ^'-voszfőknak a megállapított ren- /j®* áron csak hibátlan minőségű . ,"t szabad eladni. Ha hibás árut » el, kifejezetten fel kell fiin- • íjjj a minőségi hibát és meg kell j ./‘mi azt is. hogv n fogyasztó a mbns árut mennyivel olcsóbban ár ’a' Ha a fogyasztó a neki eladott fj'ban utóbb hibát fedez fel. több- l'.'.í jog illőd meg. Követelheti a árunak hibátlanra való kiesc- Wt- illetőleg a hiba kijaví- |)jj!‘',t.: Követelheti, ho / az árut a M arányában olcsóbban adják és }•• Már kifizetett vételárból n kii- ^ji'bözefet térítsék vissza Ifa az 11 használhatatlan, a fogyasztó annak visszavételét és a vételár visszaadását is követelheti Miiutez természetesen nem vonatkozik az esetekre, ha a fogyasztónak az árut, kifejezetten mint hibásat már eredetileg is olcsóbban adták, vagy ha a fogyasztó a hiba* az átvételkor már ismerte. Kimondja a törvényerejű rendelet, liogv egv^s tartós használatra szánt cikkeket jótállás mellett kell árusítani Jótállás esetében a fogyasztó írást kap arról, hogv a kereskedelmi vállalat az áru esetleges hibáit a jótállási idő alatt díjtalanul kijavítja A fogyasztónak mindezek a jogai bírói védelem alatt állanak. A fogyasztók jogainak védelme mellett a törvényerejű rendelet a minőség megjavításának egész sor más kérdését is szabályozza. Ilyenek: a minőségért való felelősség a minőségi követelmények meghatározása. a minőségi ellenőrzés és a minőségi átvétel A munkabérekre vonatkozó rendelkezések kimondták, hogv a rossz minőségű termékekért a használhatóság arányában csökkentett mnnnkbér jár Ugyanakkor biztosítja a törvén verein rendelet a minőség m''"dnvüásálian való telie- íte-ónvt elérő dolgozók jutalmazását A törvényerejű rendelet szabályainak megtartását büntető rendelkezései is biztosítják. S miniszter anécs határozata a kötelező tűz* és íégbiztositás szoláltatásainak megiav fására* A minisztertanács fokozott segítse J.et nyújt azoknak a dolgozó p» -asztoknak. akiket 1953. évben tűz vagy jégkár ért. Ennek érdekében a minigzterta- aács határozatot hozott arra vonat kozólag, hogy g biztosítás kötelez^ voltára tekintettel az Állami Biztosítónak kár esetén ki kell fizetni a kártérítést akkor is, ha a biztosított a biztosítási díjat a kereset idő- oontjában még nem. vagyis csak részben fizette rpeg Ez a rendelkezés január 1-éig visszamenő hatályú, tf’i’-'t kártérítést kainak a tűz- ys jégkárosultak az esetben is. ha 9 kár a rendelet megjelenése előtt, de 1953 január 1 után érte őket. A minisztertanács határozata a jég biztosításnál a kártérítés mértékét 1953. évre húsz—harminchat százaikkal felemeli, éspedig: a szövetkezetekre nézve a kalászosok kártérítési összegét, az egyénileg gazdálkodók •a nézve ped’g a holdanként megállapított egységes kártérítési összeget Biztosítás eddigi díja nem változik, Népünk egysének, államunk erejének, társadalmi rendünk szilárdságának nagyszerű dokumentuma A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a közkegyelem gyakorlásáról és a miniszter- tanács határozata az internálás intézményének megszüntetéséről és a kitiltások feloldozásáról megelégedettséggel, államunk erejébe vetett még nagyobb bizalommal tölti el Baranya megye népét is. Az Elnöki Tanács rendelete és a minisztertanács határozata azokon a sikereken alapszik, amelyeket eddig elértünk állami és társadalmi rendünk megerősítésében. A közkegyelem, amelyet államunk a megbocsátás szellemében gyakorol, társadalmunk szilárdságáról tanúskodik. Alig néhány hete, hogy lezajlottak a választások, amelyen népünk egységesen állást foglalt államrendünk és társadalmi rendünk mellett, egységesen helyeselte a Magyar Függetlenségi Népfront programmját. A felszabadulás óta, a Szovjetunió segítségével, pártunk vezetésével, népünk áldozatos munkájával hatalmas sikereket értünk el. A romba- dőlt ország helyén új, szebb, gazdagabb országot építettünk, amelyben a munka a becsület és dicsőség dolgává vált és egyre inkább azzá válik a széles milliók életében is. A nagyszerű építőmunkában, a nép érdekeit szolgáló célkitűzések elérésében felszabadult népünk alkotóereje, amely az élet minden területén, a föld alatt, a föld felett, a tudományok területén, a művészetben és másutt, hatalmas, a magyar nép történelme során soha nem látott eredményeket hoz létre. E nagyszerű alkotó munka eredményeként dolgozó népünk életszínvonala olyan magas fokot ért el, amilyenre nem volt példa soha a felszabadulás előtt. A nagyszerű gazdasági és politikai győzelmekkel együtt hatalmasat nőtt dolgozó népünk öntudata, amely különösen a május 17-i választások során domborodott ki és mutatta, hogy egész népünk egységesen el van szánva arra, hogy munkája eredményének további fokozásával, állam rendünk további szilárdításával, még nagyobb .egységben dolgozik a szocializmus felépítéséért. Dolgozó népünk öntudatának emelkedése abban is kifejezésre jut, hogy itt megyénkben is az eddiginél sokkal többen tesznek eleget becsületesen állampolgári kötelezettségeinknek, egyre többen tartják tiszteletben államunk törvényeit, a nép hatalmának alapelveit, — ezzel párhuzamosan egyre csökken azoknak a száma, akik megsértik államunk rendelkezéseit, akik nem tekintik magukra nézve kötelezőnek társadalmi rendünk alapelveit. E téren további eredményeinket népünk növekvő erkölcsi és politikai egysége, fokozódó öntudata biztosítja, de biztosítja államrendünk szilárdsága is. A rendelet és a határozat, amely a vasárnapi sajtóban megjelent, arról tanúskodik, hogy államunk és kormányzatunk a megbocsátás szellemében jár el, lehetőséget ad az elítélteknek, hogy az alkotmányban biztosított állampolgári jogaikkal teljes mértékben éljenek és munkájukkal résztvegyenek a nagy építő munkában, hazánk erősítésében. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete és a minisztertanács határozata részletesen beszél arról, hogy kiket és milyen mértékben érint a közkegyelem, a minisztertanács határozata pedig kimondja, hogy legkésőbb október 31-ig fel kell oldani és meg kell szüntetni az internálásokat, az internáló táborokat, valamint a rendőri őrizet alá helyezést. A rendelet és a határozat nagyjelentőségű politikai dokumentum, államunk és társadalmunk rendjének nagyszerű szilárdságának megnyilvánulása. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy tovább kell erősítenünk állam- apparátusunkat, tovább kell fejleszteni munkáját, amelynek célja a gazdaság megszervezése, hazánk védelme és kulturális életünk további felvirágoztatása. E feladatok végrehajtását kell segíteni megyénk párt- szervezeteinek, töme^szervezeteinek azzal, hogy szüntelenül erősítsék a dolgozó tömegek között folyó nevelőmunkát. Pártszervezeteink feladata, hogy még magasabbra fejlesszék a dolgozókban a társadalmi kötelességteljesítésnek tudatát, a törvény tiszteletét. Az Elnöki Tanács rendelete és a minisztertanács határozata indítson arra minden munkást, parasztot és értelmiséget, hogy még odaadóbban, kötelességtudóbban dolgozzon Népköztársaságunk erősítéséért. ELNÉMULTAK úlius 27-én, amikor nálunk az éjtszakaj műszakok a munka közepén voltak, egy nagy panmin- dzsoni sátorban aláírták „ fegyver- szünet okmányát. Déli két órakor, amikor nálunk a müszakvállás idején egy-két percre lassabban halkabban forogtak, leálltak a gépek, akkor Koreában a frontokon csend lett. Elnémultak a fegyverek. Ebben az országban többen ismerik a kis koreai falu, Panmindzson nevét, mint akár a bácsmegyei Jánoshalmáéi. Ezer kilométerekre innen ha öt kilométer! is ment előre a tront, hn öt kilométert is hátráltat a Korea ellsn szövetkezet/ zsoldosok, akkor is fellélegezve tagadtuk 'I hírt, pedig öl kilométer itthon sem hosszú út egy óra járás, ezer kilométerekre innét pedig Csak vékony kis csík a térképeken. Csakhogy Korea földje már rég nincs távol tő- 'ünk, csakhogy a koreai nép sza- >adsághatca, küzdelme már rég a mi harcunk, a mi küzdelmünk is. Volt egy hét melyet koreai hé - ■nk neveztünk amikor több terméket, több árut adtak a gyárak, mint megelőzőleg Azóta sok hét telt el, le kimondatlanul is érezték legjobb dolgozóink, hogy amíg a koreai nép Ha, a kínai önkéntes fegyvert szorít, addig n gép mellett állni indítc- kart meghúzni, forgácsolni a lémet szenet tejteni ugyanannak a frontnak egy más szakaszát jelenti. Men ha mi erősebbek vngyunk ha „ béketábor erős akkor megtorpannak a támadók. így is lett. ... és most jött a hír. Aláírták a fegyverszünetet, elnémultak a fegy verek. Déli két óra előtt még kattogtak a géppuskák, bombák robbantak, de két óra után már olyan csend borult Koreára mint évek. előtt, amikor még náluk is béke volt. Nálunk a váltás után ismét megindullak zakatoltak a gépek. Kezelőig már örömmel olvasták a hírt — Örömhír ez, jó újság — így vélekedik a szerárugvár, Nell Fe- renc. — Olyan ez, mint amikor egy faluban sikerült a tüzet elíoilani A FEGYVEREK Nell Ferenc 18 éves ifjúmunkás, nem valamilyen öreg politikus rayéni ség. Számár,, a koreai háború az első naptól kezdve komoly valóság volt. Hallott róla az iskolában otthon, olvasott róla és ismerte. Ezért nem meglepetés, hogy a laluban kiütött tűzhöz hasonlíthatja most. amikor erről beszél szemébe hulló gubancos haját kezelejével eltolva — Barna arcán azért itt is, ott is. t^ketp, olajcsepp fénylik. Nell Feri segédmunkás a láncfüző műhelyben. Éppen az előbb mérte, hogy a 38-as láncból félóra alatt 125 kilót tekert pedig ebből ennyi idóré csak 65 kiló a norma. — Nem terjedt tovább a tűz ~~ ‘olytatja a megkezdett gondolatot — Pedig akadt volna gyújtogató. Hó- -om év alatt számtalanszor tapasztalhatták a mi helytállásunkból is. hogy nem hagyjuk sorsára az égő házat... En már csat-, emellett a hasonlat mellett maradok ... El is oltottuv a tue reí — Persze ez néni jelenti azt, hogy most már mindé,, rendben vnn — mondja Nell Ferenc egy kis gondolkodás után — Élnek és intézkednek még azok. akik a koreai háborút fci- *ervezlék. akik a. bombát a gyere- ' ekre dobták Csak akkor maradnak majd a bőrükben, ha nem enged- h'jk. hogy kiugorjanak belőle, már. nedig ha keveset termelnénk vet. v -osszál, akkor örömükben kiugraná- nak belőle. — A mi üzemünk kisüzem é„ kis oont vagyok én benne kezdő Hat hete dolgozom itt Csak azt ígérhetem hogy ezentúl már fél tizenkettőre végze,, a lánctekeréssel és azontúl az anyagot készítem a gépekhez, hogy jobban menjen a munka Nelj Ferenc nem mondta de tény ss való, hogy győztünk Koreában. A béke győzött a háború felett. A tegyverek elhallgattak, a gépek zaja még csak erősödött. Győznünk kell a munkában is. mert csai. erős országok fejlett iparok, korszerű me tógazdaságok és boldog, elégedett téne’c érhetik el. hogy az elhaUga* ott fegyverek végkép némák maradjanak.
