Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)

1953-07-26 / 174. szám

IN A lJ L O

1953 JCUUh as

ÍÍ

A Pec^f Orvostudományi Egyetem néhány problémája

egészségűgyi kormányzatunk egyetemünk fejlesztésére. így többek

Most. az új kormány progranim- jának ismeretében, — amelyben többek között az is szerepel fontos, megölelendő feladatként, hogy az egész s ég U g y f ej 1 es z t és beruházásait

jelentősen, az eddiginél nagyobb mértékben kell emelni, — néhány szempontot fel kell vetni véleményem szerint a nyilvánosság előtt.

A felszabadulás előtt az egyetem nem a dolgozók

érdekeit szolgálta

Mint ismeretes, hazánkban Nagy Lajos idejében alapították. 1567-ben az első egyetemet — Pécsett. Ez az egyetem — Pécsnek a török ti talont alá kerülésekor 1545-ban megszűnt. Újból 1914-ben Pozsonyban alapítottak tudományegyetemet, amely 1920-ban Pécsre került a soviniszta üldözések következtében. Pécs tehát komoly egyetemi múlttal rendelkezik, s ennek megfelelően Pécs a kultúra őgvik fellegvárává is lett — elsősorban a Pécsett működő egyetem révén.

A reakciós időszak alatt az egyetem is az uralkodók, a kizsákmányolok érdekeit szolgálta, s éppen ezért idegen volt a néptől. A munkások és a dolgozó parasztok fiai közül fehér hollóként lehetet találni egy-két hallgatót az egyetemeken. Az egyetemet legfeljebb arról ismerték a dolgozók, hogy az egy „autonómiával" rendelkező. ma- gábaforduló büszke szerv, az urak részére kisajátított monopoHerület, mely a műveltséget, a tudást, a kizsákmányoló osztályoknak, rétegeknek bocsátja rendelkezésre. Azután arról is hallhattak a dolgozók, hogy soviniszta, irredenta, antiszemita jellegű zavargások, tüntetések történtek többször az egyeteniLhaligátok között, akiket felhasználtak még ilyen aljas akciókra is az „autonóm-terület“ fölött rendelkező urak, főpapok.

Azonban Pécs és az akkori Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium urai azzal már nem i törődtek negyedszázadon át, hogy Pécsett az egyetem kutató intézeteit, klinikáit megfelelő lehetőségekkel, feltételekkel rendelkező épületekbe és környezetbe helyezzék el. így történt azután, hogy a volt tornacsarnokba helyeztek el három intézetet a Disclika Győző utcában, az h sz. Belklinikát a régi. műemléknek nyilvánított pécsi közkórház Ítélvén, ugyanide, az egyetemi kazánház alatti területre a fertőző és tbc pa- villonf, a volt „Julián“ egyesület épületébe a gyermekklinikát és hasonlóan helyezték el a többi klinikát és intézetet is.

A felszabaduló» után megújult a Pécsi Egyetem is

A felszabadulás után. szabadságunk friss, tisztító levegőjében megújult a Pécsi Egyetem is. Az egyetem ma már nem a kizsákmányolok érdekeit szolgálja, hu/nem kizárólag a dolgozókét. Az egyetemen a kutatás, oktatás, gyógyítás, a dolgozó nép, a haladás, a tudomány szabadsága érdekében, illetve jegyétben történik.

Az egyetemi hallgatók többsége ma már a munkás és dolgozó parasztfiatalokból tevődik össze. Ezeken kívül a dolgozók ma arról is ismerhetik az egyetemet, hogy nein zárja el kapuit „autonóm-módra“, hanem minden érdeklődő dolgozónak szívesen rendelkezésére áll. Ma a professzorok, orvosok, oktatók résztvesznek a dolgozók gyűlésein; népszerű tudományos és más előadásokat tartanak s egyéb más módon keresztül tartják a kapcsolatot a dolgozókai és dolgoznak a dolgozókért, a népért. Oktatóink, hallgatóink, dolgozóink ma a béke mellett, a háborús uszítok ellen; a szabadság, s boldog életünk mellett, minden kizsákmányolás ellen foglalnak állást — elsősorban inunké jukkái. Ezt bizonyít ja az is, hogy négy Kossuth-díjas professzorunk két kiváló és három érdemes orvosunk van. Továbbá két ,,az egészségügy kiváló dolgozója“ címmel kitüntetett egészségügyi dolgozónk és számos más korín" n vk i t ii n tetesse! rendelkező dolgozónk van

Az Ejjészsésiigvi Minisztérium figyelmébe

. 1951 elejével a Pécsi Egyetemet kettéválasztották. A jogtudományi kar ..Tudományegyetem“ címmel a Közoktatásügyi Minisztériumhoz, az orvostudományi kar „Orvostudományi Egyetem" címmel az Egészségügyi Minisztériumhoz *keriilt Mivel a Tudományegyetem problémáit közelebbről most már nem Ismerem, a továbbiakban a Pécsi Orvostudományi Egyetem néhány komoly problémáját vetem fel.

Kétségtelen, liogv az ötéves tervben jelentős beruházásokat fordít

között a jelentősebbek: két klinika és két intézet éljiőlyezésé a Mun- kácsy-utcában, .Jajánatómiai intézet létesítése a bőrklinikánál, Ii. Sz. klinikák létesítése a volt Irgalmas kórháziban', mélyek bizonyos mértékben enyhítik a klinikák és intézetek nem iriégfgleló elhelyezését. Az orvosi felszerelésekre fordított beruházási összegek is jelentősek.

Azonban az Egészségügyi Minisztérium nem veszi figyelembe a két alapvető sajátosságot, frjel.y meg- k ülönbözteti ;jgygíeimiiilcet az ország többi, h arojBn. orvostudományi egyetemétől. ■

Ezek pedig a következők:

1. Az. hogy egyetemünk klinikái és intézetei túlnyomórészt öreg, nem egyetemi célra készült épületekben vanuak elhelyezve

2. Az, hogy az orvostudományi egyetemek közül csak a mi egyetemünknek van közkórházi funkciója, ami azt jelenti, hogy nálunk megnehezíti, az oktatás és a kutatás munkáját, s a gyógyítás munkáját jelentősen növeli az a körülmény, hogy Pécsett nincs közkórház. Tgv minden beteget az egyetemi klinikáknak kell felvenni. F./t tennésze- iesen kötolességszerűen. szívesen végzi az, egyetem, ehhez azonban az szükséges, hogy megfelelő eszközökkel^ segítsék felsőbb szerveink, — elsősorban az Egészségügyi Minisztérium — ezt a munkát. ,A

Mivel az Egészségügyi Miniig^ - rium e két alapvető különbséget nem veszi úgv figyelembe, Jiog f annak gyakorlatban is eredmény; Lenne, egyetemünk anyagi elííjtötti- sága nemhogy előtérbe, hanenji.sók esetben háttérbe van szorítva. Ennek az a következménye, hogy azokat az öreg épületeket, amelyekbe í klinikáink és intézeteink vftújija ; elhelyezve, nem tudjuk megijvágtató motion tatarozni javítani, merj a rendelkezésünkre bocsátott költségvetési hitelek olv csekélyek- liogv csak a legszükségesebb javításokat tudjuk azokból elvégezni. ,

Tehát feltétlenül szüksége."* /hogy most, amikor a nehézipar fejlesztésé ütemének lassításával az egészségügy fejlesztésére is jelentős összegeket fog fordítani kormányunk.— az Egészségügyi Minisztérium beruházásban is juttassa kifejezés-e azt. hogy a két alapvető problémánk könnyítését akarja,

..i,,, XiQbb segítséget várurk a helyi szervektől

Azonban vannak olyan problémák is egyetemünknél, amelyeket helyi viszonylatban is meg lehet oldani. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a pécsi szervek többségben nem adják meg azt a támogatást, amit kérünk, s amit megadhatnának. Régóta kértük például a következőket;

A szabadpiac engedélyezése a község vagy termelőszövetkezet egész kenyér- és takarménygabonabeadé- “i tervének teljesítése után történik Ahol csak a kenyérgabonából telje- sitik a 100 Százalékot, de n takarmánygabonából nem, ott csak a kenyérgabonára kapják meg a szabadpiaci értékesítést. A tsz-ek szabad értékesítési joga nem függ a község tervteljesítésétől. Ha kötelezettségüket a törvény szerint teljesitik, korlátlanul őröltethetnek és gabonájukat, őrleményeiket szabadon értékesíthetik.

A 11. sz. klinikánk épülete mellett közvetlenül jár a villamos a Bem-uteai oldalon. A beteg dolgozók a rázkódásoktól nem tudnak pihenni, idegessé válnak, nehezen gyógyulnak. Az oktató és kutató munkát is akadályozza az állandó dübörgés, rázkódtatás. Ígéretet már kaptunk a városi tanács részéről arra, hogy a villamosmegállót a Széchenyi-téren megszüntetik, s a Kossuth-térnél lesz a megálló, de eddig semmi sem történt ennek érdekében. Legfőbb érték az ember, akkor is, ha beteg, — tehát elsősorban a betegek érdekében e problémái sürgősen meg kellene oldani'.

Hasonló probléma az előbbihez: a Kórház-téren dübörög el minden nyugati irányba menő és onnan jövő traktor, vontató, sőt az üzemanyagot is sok itt veszi fel a benzinkútnál. — persze állandóan járatva a motort. Ez a zaj az egészséges ember számára sem valami kellemes, de különösen egy belgyógyászati, sebészeti, szemészeti beteg vagy operált ember részére nem valami előnyös hatású. Kiváltképpen szem-műtéteknél járhat komolyabb következménnyel a nagy lárma és rázás.

Az a kérés. — hu teljesen nem is lehet, — de legnagyobb részt másfelé irányítsák a „nagyhangú“ járművek forgalmát, s n többi járművezető is vegye figyelembe a „Kórház“ jelzésű táblát, s gondoljon beteg dolgozó társainak gyógyulására.

...A városi tanácstól többízben ígéretet kaptunk arra, liogv a klinikai telepünk mellett húzódó Vitéz-utcát — mely nagyon poros és elhanyagolt, — portaiam'!ják és javítják a legrövidebb időn belül. Ennek nemsokára másfél éve lesz, de nem történt semmi. A por száll betegszobákba, terjeszti a betegséget, az -Orvosi készülékeket ellepi, nehezíti a munkát

Most már valamit tenni kellene fiiért ez nemcsak az egyetemünk érdeke lenne, hanem o ^ kéz-utcában lakó dolgozóké is.

*

E felveteií problémák nem sorsdöntő jelentőségűek, de nagyon fontosak. Számos példát lehetne még felhozni, ami bizonyítaná, hogy egyes szervek (megyei tanács, városi tanács, egves vállalatok) nem kellően értékelik egyetemünk oktató, kutató és gyógvító munkájúnak jelentőségét.

Nagyon komoly segítséget tud adni a „Dunántúli Napló' a helytelen nézetek megváltoztatásába!), nehézségeink megoldásában.

Kérjük a „Dunántúli Napló' segítségét, s a*t, hogy egyetemünk problémáit, élenjáró és elmaradó dolgozóit ugyanúgy közölje, ahogyan az üzemeknél, mert különösen kültú rforradalmunlcban döntő szerep jut az egyetemeknek.

Az egyéni termelők beadásuk teljesítése után már a község tervének teljesítése előtt bármennyit őrölhetnek szabadon és őrleményeiket a községen belül árusíthatják. Gabonái azonban csak a község tervének 100 százalékos teljesítése utár, "ózhatnak forgalomba. A kétféle ke- ' vérgabonakiórlés bevezetése lehe- ■ővé teszi a kenyér és élelmezés minőségének javítását. Lehet őröltetm 15, vagy 31 százalékos finomlisztet ennek megfelelően 24, vagy 20 százalék korpa! (7,5. vagy 79 százalékos kiőrlés).

Hogyan történik a beadásra kerülő gabona átvétele?

A rendelet, előírása szerint a gabonabeadást minden termelő köz vet- lenül a cséplőgéptől köteles teljesíteni. A cséplőgépnél megkapja nz elővételi jegyet melyet a beadásra l;er ülő gabonával együtt, az átvevőhelyen léad. az átvevőhelyen a „B“ vételi jegyre beadott gabonáért , T“ utalványt kap melyet a tanács semmilyen tartozás címé,, nem tarthat visz- sza. Tehát a terményért járó pénz. a termelő pén,adótartozásának kiűzetésére sem tartható vissza. A rendelPf szerint a beadói, g ab (mát lev o- mLné'ktl 01 ke" Vennl' í,a annal< ncdvestéSe 14 százaléknál nem

Szajkó István

egyet, gazd. igazgató.

Válasz a falusi népnevelők kérdéseire

Követelhet-e a tanács a kötelezőn leiül beadást a termelőktől ?

Azokat a dolgozó parasztokat és termelőszövetkezeti csuDortokat.kik a törvényesen előírt beadási kötelezettségüket teljesítik, tovább/ beadásra senki sem kötelezheti. Törvényesen előírt kötelezettség: a cséplési díj (géprész), a beadás (A és B), a gépállomás munkadíja és a természetbeni gabonakölcsönök visszatizetése. Az a termelő aki a kötelező beadást, teljesíti, bármennyi terménye van, azzal szabadon rendelkezik. A kormány őrködik a törvények betartásán. Megköveteli a beadás törvény- szerinti pontos teljesítését, de azt nem engedi meg. hogy azokat, akik a kötelezettségüket teljesítették, pót kivetéssel terheljék meg. Népnevelőink. magyarázzák, me9 a dolgozó parasztoknak, hogy a beadás a föld területe és. minősége után van megálló pítva, s bármekkora j$ a termés beadás nem, változik

Milyen rendelkezések vaunak a szabadpiacra és a szabadőrlésre?

Elméleti tanácsadás:

A pártdemokrácia erősítése javítja a pártvezetést

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953. június 27— 28-án tartott ülésén — többek között — foglalkozott a pártvezetés módszereivel is. Megállapította, hogy e téren hibákat követtünk el, nem fejlesztettük kellő mértékben a pártdemokráciát, az alulról jövő kezdeményezést és bírálatot, hiányok voltak a kollektív vezetésben. A Központi Vezetőség egyben feladatnak határozta meg e hibák gyors felszámolását, mert gátjai lehetnek egész fejlődésünknek. „Most gondoskodnunk kell róla — mondotta Rákosi elvtárs a budapesti pártaktívaérte- kezleten — hogy a pártdempkrácia, az egészséges kritika és önkAika érvényesüljön az egész pártéletben, a központi vezetéstől le egészen az alapszervezetekig és segítse megerősödni, megszilárdítani pártunk kapcsolatait a dolgozó tömegekkel.“

Ebben a nagy munkában

komoly feladata van az alapszervezeteknek. Az alapszervezeteknél is ki kell fejleszteni a kollektív vezetést, erősíteni kell a pártdemokráciát, meg kell szüntetni azt a helytelen gyakorlatot, hogy minden mun kát a párttitkár elvtárs végez el.

Igen sok pártszervezetnél jelenleg még az a helyzet, hogy nincs kellően aktivizálva a párttagság, de még a pártvezetőség sem. A párttitkár elvtárs macára marad és egyedül kell elvégeznie minden feladatot, ami a legjobb akarat mellett sem sikerül.

Mi lehet az oka a párttitkárok magára maradásának? Oka lehet a párttitkár elvtárs azzal, hogy nem osztja meg a munkát, nem bízik eléggé másokban és mindent maga akar megcsinálni. Oka lehet viszont az is, hogy a párttagság nem látja a pártmunka jelentőségét, nem érti az aktivitás fontosságát. Meg kell mondani, hogy ennek is a pártvezetés az oka, mert nem fordít gondot a párttagság nevelésére, a pártmunka jelentőségének megmagyarázására. Mindkét eset károsan hat a párt- szervezetre, gátolja fejlődését. Éppen ezért egyik legsürgősebb feladat; a párttagság, de elsősorban a megválasztott vezetőség aktivizálása.

A párttitkár elvtársnak a legnagyobb gondot kell fordítani arra, hogy minden vezetőségi tag megfelelően végezze reszortmunkáját, a vezetőségi üléseken mindenkor határozzák meg a konkrét tennivalókat személyekre szólóan is. Persze nem helyes az, hogy ha a párttitkár elvtárs a vezetőségi ülésen elmondja u maga véleményét, megszabja a feladatot és mást nem enged szóhoz jutni. Minden esetben ki kell kérni a munkatársak véleményét, tanácsát és ezeket a véleményeket figyelembe is kell venni.

Egyáltalán nem biztos, hogy az egyes kérdésekben csak a párttitkárnak lehet igaza. Emberek nem mindentudók és éppen ezért, nem csalhatatlanok. Csak öntelt, önelégült ember képzelheti magáról azt, hogy már mindent tud és hogy csalhatatlan. A jó vezető állandóan figyeli mások véleményét és tanul belőle, így alakulhat ki helyes álláspont, fejlődhet a vezetés.

A vezetőségi tagoknak vijont érezniök kell, hogy az ő sza- uk is súllyal bír, sőt egyes kérdésben döntő lehet. Érezzék megbe- sülésüket, legyenek érdekeltek a égzendő munkában.

Egyes párttitkár elvtársak azt íondják, hogy hiába bíznak meg »ladattal valakit, az nem akarja el- égezni a munkát. Ilyen esetben hiba forrása, hogy a megbízott elv írs nem érzi a megbízatás jelentőágét, azt a megbecsülést, amit a ártmunka jelent.

A feladatok meghatarozasa egy- íagában azonban nem elég. Elvégése közben sók segítséget kell nyúj- mi türelmesen tanácsokat adva sejteni a sikeres végrehajtást. Nagyon )k esetben tapasztalható, hogy a árttitkár elvtársak egyszerűen ledo- im^olják munkatársaikat, ahelyett oey segítséget adnának nekik. így em érünk el célt! Ellenkezőleg, lvesszük kedvét a munkától, el- asztjuk az elvtársakat attól, hogv sívesen dolgozzanak.

A pártmunkánál is — mint egyéb íunkáknál is — munkakedvre, len- ületre van szükség. Ezt viszont a mca kell teremteni ev'

vós, türelmes, segítő munkával.

A vezetőségi tagok aktivizálásán túl, meg kell valósítani a párttagság pártmunkába való bevonását is. A párttagságnak — a vezetőségi tag"*»- hoz hasonlóan — megbízatást kel! adni, annak végzése során segíteni kell őket. Ha a vezetőségi tagokat aktivizálni tudjuk, akkor biztosivá van a párttagság aktivizálása is, mert a vezetőségi tagok munkájúk jó elvégzése érdekében szükségesnek érzik a aktívahálózat kiépítését, a feladatok megosztását. így viszont a munka valóban kollektív lesz, az egész párttagság dolgozik, a párt politikájának végrehajtásán.

A párttagság aktivizálásának hatalmas jelentősége van a tömegekkel való kapcsolat megszjlár dítása, a kollektív vezetés megteremtése szempontjából. Ha csak egy ember dolgozik, nem képes a párt politikáját a tömegekkel megismertetni, elfogadtatni és megvalósítani. De ha a vezetőségi tagok és az egész párttagság dolgozik, úgy a párt politikája, az egyes határozatok, intézkedések eljutnak a dolgozókhoz.

Természetesen nem egyszerűen arról van szó, hogy csak megismertessük a tömegekkel a párt politikáját, hanem arról is, hogy1 megvitassuk velük a határozatokat, hogy megkérdezzük véleményüket. Lenin és Sztálin elvtárs sokszor beszélt arról, hogy tanulni kell a tömegektől, tanulmányozni kell a tömegek véleményét. A dolgozók állásfoglalása, véleménye fokmérője az intézkedések helyességének, hisz a párt politikája éppen a dolgozók érdekeit szolgálja, a párt a tömegek érdekében dolgozik. A pártnak nem lehet külön véleménye, külön, érdeke a dolgozók véleményétől, a dolgozók érdekétől. A párt a dolgozók pártja és ha a dolgozók nem érzik magukénak a párt politikáját, akkor az nem jó politika.

A tömegek hangja, a tömegek véleménye viszont megint a párttagságon keresztül jut el a pártvezetőkig, a párttagság tolmácsolja a dolgozók észrevételeit, javaslatait. A párttagság aktivizálása tehát egy összekötő kapocs a pártvezetés és a tömegek között. így válik szilárddá és széttéphetétlenné a párt és tömegek kapcsolata. Olyan ez, min! a fa, amely mély gyökeret ereszt a földbe, egyrészt, hogy a nedvkeringés meg legyen, másrészt, hogy ni ne szakadhasson tőle.

A párttagság aktivizálása, a pán és tömegkapcsolat jelenti végső soron a kollektív vezetést is. •, Csak így válhat a vezetés ténylegesen kollektívvá! Nem egy ember véleménye és akarata dönt kérdésekben, hanem emberek százainak, ezreinek, a párttagságnak és a tömegeknek a véleménye és akarata. Mégis egy a vélemény, egy az akarat és egy a tett, mert mindenki a magáénak érzi a tennivalót és mindenki dolgozik érte.

A pártvezetőség, a párttagság aktivizálása, véleményének kikérése és felhasználása, észrevételeinek, Bírálatainak figyelembevétele nem más, mint jogainak érvényre juttatása, tehát a pártdemokrácia érvényesítése. Ennek viszont velejárója, az éltem másik oldala, a kollektív vezetés meg valósítása és fejlesztése. A kollektív vezetés tehát szorosan összefügg a pártdemokráciéval, attól elválaszthatatlan. Ha megvan a pártdemokrácia, a párttagság jogainak érvényesítése, megvan a kollektív, ió vezetés és a pártszervezet eredményesen dolgozik. Ahol viszont hiányzik a pártdemokrácia, a párttagság jogait semmbie veszik, ahol elnyomják a bírálatot diktátorosko- dás, kiskirályoskodás uralkodott el, ott a pártszervezet gyenge, elszakad a tömegektől, nem tud eredményeket elérni és természetesen szó sem lehet kollektív vezetésről.

Pártszervezeteinknek tehát elsőrendű feladata a pártdemokrácia kifejlesztése, a pártvezetőségi tagok, a párttagok aktivizálása. Erősíteni kell a párt tömegkapcsolatát. elszakíthatatlanná, sziklaszilárddá kell tenni a kapcsolatot a dolgozókkal. Csak ez eredményezhet jó munkát és további sikereket. Nótán Sándor az öthónapos pártiskola vezetője.

Az albán kormány átszervezése

Tirana (TASzSz). Az „Albán Távirati Iroda" jelentést közöl az Albán Munkapárt Központi Bizottsága plénumának, az Albán Nép- köztársaság Minisztertanácsának és az albán nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának július 23-i együttes ülésén hozott határozatokról.

Az államapparátus központi adminisztratív szerveinek egyszerűsítése, kevésbbé költségessé tétele, az operatív és közvetlen vez.elési lehetőségek. további megjavítása céljából határozatot hoztak a Minisztertanács elnökségének megszüntetéséről és számos minisztérium ossz*» vonásáról.