Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)

1953-07-24 / 172. szám

1953 JULIUS SI NAPLÓ 3 Á minisztertanács határozata a munkavédelmi és szociális cé’okat szolgáló beruházási összegek felemeléséről A minisztertanács a dolgozók műn kakörülményeinek megjavítása érde­kében munkavédelmi és üzemi szo­ciális beruházásokra a költségvetés­ben előirányzott beruházási összege­ken felül hatvan millió forintot bo­csátott a minisztériumok rendelke­zésére. E hatvan millió forintos be­ruházással kívánja biztosítani a mi­nisztertanács a nehéz- és könnyű­ipar, az élelmiszeripar, a vasúti köz­lekedés, a mezőgazdaság s a bel- és külkereskedelem dolgozóinak mun­kavédelmi és üzemi szociális ellá­tásának további jelentős mértékű megjavítását. A beruházási összegek megosz­lása a minisztériumok között: Kohó- és gépipari minisztérium tizenhatmillió forint, nehézipari mi­nisztérium tizennégymillió forint, földművelésügyi minisztérium nyolc­millió forint. Könnyűipari miniszté­rium hatmillió forint, élelmiszeripari minisztérium hatmillió forint, bel- és külkereskedelmi minisztérium három millió forint, közlekedés- és posta­ügyi minisztérium négymillió forint, építésügyi minisztérium három mil­lió forint. A terven felüli beruházási keret­ből a Lenin Kohászati Művek 2.2 millió forintot, az ózdi kohászati üzemek 1.5 millió forintot, a szénbá­nyászat üzemei közül Tatabánya két­millió forintot, Dorog egymillió fo­rintot, Pécs kétmillió forintot, Kom­ló egymillió forintot kapnak. iVe a munkavédetem rovására takarékoskodjanak a Komlói Szénbányászati Trösztnél! Pfeifer Alajos elvtárs Kossuth-ak- Oa egyik legjobb vájára. Tervét azonban az utóbbi időben ő sem tud­ja teljesíteni úgy, ahogy szeretné. • A 251-es fejtést július 1-én indí­tották be — mondotta, — de csu­pán három napig működött, mert Pem volt előkészítve. Nem volt lég­iárat, kibírhatatlan volt a hőség, kevés volt a sűrített levegő. Hiába csatlakoztam a péntek-mozgalomhoz, nem tudtam teljesíteni tervemet. Két fiatál, aki velem dolgozott, itt ■s hagyta a bányát a tűrhetetlen le­vegő miatt." Nemcsak Pfeiffer elv­tors panaszkodik a levegő miatt, ha- nem a Küthreiber-brigád tagjai is a IV. szinti elővájó munkahelyről, toert ott sem különb a helyzet. Tud­ják ezt Kossuth-akna vezetői, is- toerik e tűrhetetlen állapotot a tröszt 'Sazgatóságán is, mégsem tesznek toegszüntetése érdekében úgyszólván tottimit. Pedig tehettek volna. A Komlói Szénbányászati Tröszt­nek 822 ezer forint áll rendelkezésre tounkavédelmi berendezések szá­jára. Ebből az összegből azonban ?..togutóbbi időkig egy fillért sem Költöttek el. így érthető, miért kell a bánya számos helyén levegőtlen, “aSyhöségű munkahelyeken dolgoz­ik a csapatoknak. A Komlói Szénbányászati Tröszt- a munkavédelmet — a Szabad I ,®P június 21-i vezércikkéig —mel- ékes feladatnak tekintették. Van- ugyan munkavédelmi felügye­li*’ de nincsenek, akik ellenőriz- ®k munkájukat és támogassák őket „ szakszervezet mint a legilletéke­e]bb szerv, pedig egyszerűen meg­jelelt azzal, hogy: „Van munka- a uelmi felügyelő, intézze az ezt ^ kérdést." Egyetlen egy alkalom­ul sem ültek össze a munkavédel- J felügyelővel a problémák meg- rgyalására, pedig erre kötelezett­jét, is vállaltak a Komlói Szén- Í5 ^btoszati Tröszt 1953. évi üzemi Uektív szerződésében. Ugyanezt tette a szénbánya igazgatója és a Szénbányászati Tröszt is. Mit vállaltak az üzemi kollektív szerződés „Munkavédelem" fejeze­tében? Egy néhány példa a legfontosab­bak közül: Az igazgató vállalása: ,.85. A mun­kavédelem megszervezésével, bizton­ságos munkakörülmények megterem­tésével kellő felvilágosító munkával és kellő védelmi berendezésével vé­di dolgozói egészségét és testi épsé­gét. Minden hónapban műszaki ér­tekezleten értékeli az üzem munka- védelmi és biztonsági helyzetét." Ha így történt volna, akkor már a 822 ezer forintos munkavédelmi beruhá* zásra szánt összeget felhasználták volna. Azt is vállalta az igazgató, hogy ..az egészségre ártalmas munkakö­rökben a tisztiorvos által előírt vé­dőételek és italok kiszolgáltatását a dolgozók részére biztosítja." Semmi sem történt ebben az ügyben. Már­cius 15-ig 2000 darab zománcozott kulacs beszerzését vállalták a dol­gozók részére. Nem szerezték be. Mindössze 800 darab kulacsot vet­tek. de az is ott porosodik a rak­tárban. Az utóbbi időben igen elszaporodott a kéz-, láb- és a fejsérülés. Július 15-ig a szénbányá­nál 27 500 forint értékben kellett volna beszerezni a gyakori láb- és kézsérülések megelőzése érdekében — lábszár- és könyökvédőket. Jú­lius 21-ig csupán hat darab lábszár­védő érkezett. Az is a raktárban van. Nincs elegendő bőrsapka sem. — Ezelőtt két hónappal 300 bőr­sapka vásárlására tett ígéretet Vas elvtárs, a tröszt igazgatója — mond­ja Tömör elvtárs, a Kossuth-aknai szakszervezet munkavédelmi felügye­lője, — de nem kaptunk egy dara­bot sem. Azóta nem járt el ebben az ügyben senki a szénbányától. A feltárók ugyanolyan porban dolgoznak, most is, mint egy évvel ezelőtt. Mégsem kezdik meg a Gölc- féle porelszívó készülék gyártását. • Ez az újítás pedig megvédené a szi­likózistól a feltárókat. A felelőst megtalálni nagyon ne­héz. — Mindenki a másikat okolja. A tröszt szakszervezeti bizottságá­nak munkavédelmi felelőse Preisen- dörfer elvtárs, Major elvtársat, a tröszt munkavédelmi osztályának előadóját okolja. Major elvtárs ezt mondja: „A Preisehdörfer elvtárs mindent rám akar kenni. Furlcál engem. Pedig ő vajmi keveset tesz ezen a területen." Felelős a mulasztásokért minde­nekelőtt a tröszt munkavédelmi osz­tálya, de felelősek a munkavédelmi felügyelők és az üzemi bizottságok is. A tröszt szakszervezeti bizottsá­ga felelős azért, mert nem ellen­őrizte a kollektív szerződésnek a vég behajtását. Felelősek a munkavéde­lem elhanyagolásáért az üzemi kol­lektív szerződés aláírói Sztergár és Vas elvtársak is. A szerződést már­cius 17-én írták alá, azóta a „mun- kavédelmi"-részből vajmi keveset valósítottak meg. Az a hatalmas összeg, amelyet a munkavédelmi beruházásokra kell elkölteni, megadja a lehetőséget ah­hoz, hogy egészséges, biztonságos munkafeltételeket teremtsenek a komlói bányában. A minisztertanács legújabb határozata pedig még na­gyobb lehetőségeket biztosít. A hibák megszüntetése érdekében fel kell lépni azok ellen, akik a ter­melést, a tervteljesítést öncélnak te­kintik és továbbra is szem elől té­vesztik a legfontosabbat: az embert. Számolja fel a tröszt szakszervezeti bizottsága azt a hamis nézetet, hogy a dolgozók munka- és egészségvé­delmének megjavítása „reszort'‘-fel- adat. Ez az egész szakszervezet fel­adata, az aktivisták széles hálóza­tának feladata. De a munkavédelmi rendszbályok végrehajtásának el­lenőrzése feladata a pártbizottságnak is. Harcoljanak következetesen a dolgozók munka- és egészségvédel­mének, munkakörülményeinek ál­landó javításáért, a munkavédelmi rendelkezések megvalósításáért. verseny meghozta gyümölcsét: Szabadon értékesíthetik már gabonájukat a bári parasztok Itg >ad Nép“ keddi számában köz°|to, hogy a baranyamegyei Bár a dolgozó parasztjai megkapták y aoadpiac értékesítési jogát, is ®yarűlyen szűkszavú hír volt az a’ ^toit még 1952 tavaszán közölt álíf 2af>ad Nép“. Csakhogy abban az ®2ab !í0?y községet kizárták a adás- Pi.?ci forgalomból, mivel be­te. 1 kötelezettségét nem teljesítet­nw Nag.v szégyen volt — emléks? közi yissza Bottyánszky György, Va „egl tanács elnöke. — Attól fc •tele agyon rossz híre lett községün ari-Qi értekezleteken mindeni toert ,.epzéltek, hogy vigyázzatc Mos* U is.ú8y jártok, mint a bária jemólem megint beszélnek r t«Hj ’ agy, hogy siessetek telje: ügy a beadási kötelezettséget, ho; 4 Járjatok, mint most a báriak. Xíj j,. eszélgetésbe Oláh elvtárs, Üik; ‘ tsz elnöke is belekapcsol üa üp T. mar 18-ra teljesítettük vt szar fásunkat, ha nem üldöz a t tos‘ték C‘ Kétszer kivágta a b: ton °t a cséplőgép, amikor szál kzért t befektet kapott a teherau s°mkJUc*ta*í megelőzni bennünket ^torekiek.“ üetr, ^gec* megelőztek, de enge elnöu~~ mondja tréfásan a tanác *tozSg_ A fsz második lett, de i elsö' roert az egyéni gazd ü^n J/tovodtak to ebben a versen *• lenn-? az dreg Kubik Józsi bá< íett buletbe jött. Vasárnap is sei Vita .oknak kévét hordani, bet Nem véletlen, hogy a báriak let­tek az elsők, ők még vasárnap is csépeltek. Igaz, többen nem akartak belemenni a vasárnapi cséplésbe, Oláh elvtárs azonban meggyőzte őket. Amikor a kormány a tszcs-k- nek elengedte a 10 százalékot, kiszá­mította a tagságnak, hogy a rende­let következtében 48 mázsával több búzát tudnak kiosztani. De rámuta­tott mindjárt arra is, ha időben tel­jesítik a beadásukat, a két és fél vagon után mázsánként három fo­rint prémiumot kapnak, ami szintén növelné a tagok jövedelmét. — Hogy megkapjuk a prémiumot, csupán tőlünk függ —mondotta, — csépeljünk vasárnap is. Bura János és Csősz József elein­te akadékoskodtak ugyan, de vasár­nap már ők is megjelentek a gépnél. Különösen jó munkát végeztek az asszonyok. Kult Ferencné és Wiss- man Jánosné párosversenyben álltak egymással és 250 százalékot értek el. A beadás teljesítése után minden tag nyomban kapott egy mázsa bú­zát és 50 kiló árpát. Ez persze csak gyorssegély volt. Most kezdik meg az előlegek kiosztását. Minden mun­kaegység után egy kiló árpát, két kiló búzát és fél kiló borsót kapnak. De ezután jön még majd az igazi jövedelem elosztás, amikor legalább három és fél kiló búza,' másfél kiló árpa jut minden munkaegységre. Termelőszövetkezetünk tagjai 'gén szén 'ovede’emben részesülnek tehát az idén — állapította meg Oláh elvtárs. — Itt van például a Czi- nege család. A gazdasági év végére az 1200 munkaegységet is elérik. És így legalább 36 mázsa búzát, 18— 20 mázsa árpát vihetnek haza, pénz­ben számításunk szerint sem kapnak kevesebbet 13—14 ezer forintnál. Cs. Szabó Károly egyik legszor­galmasabb tagja az Uj Élet tsz-nek. Eddig feleségével együtt több, mint 500 munkaegységet szereztek. Mióta községük megkapta a szabadpiac értékesítési jogát, már csak azt vár­ják, hogy megkapják a részesedésü­ket és tervezgetnek minden este a feleségével, mit vásárolnak majd a jövedelemből. Számításuk szerint több, mint 24 mázsa gabonát kap­nak. — Négyünknek 10 mázsa búza elég lesz, ebből egész évben süthetünk bőven kenyeret, a többit pedig el­adjuk a szabadpiacon. A feleségem tűzhelyet akar venni és mindnyájan felruházkodunk a télre. Az asszony mindig mondja, hogy rádiót kellene venni a gyermekeknek, most rádió ra is telik majd. A múlt évben a tsz nem teljesítet­te beadási kötelezettségét. 23.000 to­jás, 9 mázsa baromfi, 67 mázsa ser­tés hátraléka volt, amelyet ebben az évben kellett volna teljesítenie. A kormány azonban elengedte tarto­zását, ezért a tsz tagiai a napok­ban megfogadták: „Az eddieinR mén óbban dolgozunk. rr> »e többet ter­melünk.“ „Tervünk teljesítésének egyik biztosítéka a munkafegyelem megszilárdítása“ Nyílt levél Kovácg József segédmunkáshoz Kedves Kovács elvtárs! Az elmúlt hónap folyamán öt munkanapot hiányoztál igazolatlanul. Ezzel „ fegy clmezetlen magatartásoddal jelentő­sen megkárosítottad saját családodat, de megkárosítottad a vállalatot is, A mull hónapban mintegy 250—300 forinttal kevesebb pénzt vittél haza azáltal, hogy igazolatlanul távol voltál munkahelyedről. Amikor eljött a fizetés napjo mérges voltál, hogy te keveset kerestél és a többiek jó­val többet kaptak. Persze akkor nem gondoltál arra, hogy a hiba benned van. Nem gondoltál akkor azokra a napokra, amelyeken igazolatlanul tá­vol voltál. Azon a pénzen, melyet az igazolatlan távolléted miatt eldob­tál magadtól tudtál volna venni egy pár cipőt a magad és gyermeked részére. De nemcsak magadat károsítottad meg, hanem azokat a dolgozó kát is, akik temiattad álltak anyaghiány miatt, vagyis ezáltal kevesebbet tudtak termelni mint amennyi a képességük és így kevesebb pénzt is kap tak. Trösztünknél a második évnegyedben mintegy 1500 munkanap esett ki a termelésből az igazolatlan hiányzások miatt. Ez a számadat annyit je­lent, mintha teljes egy hónapon keresztül 50 dolgozó hiányzott volna mun kaheiyéről. Ha nem lett volna igazolatlan mulasztás, 300 ezer forintos többtermelést értünk volna el. Most azt mondod magadban. ,,h át jó-jó. de mj közöm van nekem ezekhez a számokhoz?“'Nagyonis sok! Ezen számok mögött meghúzódnak a tp igazolatlanul mulasztott napjaid is. A számokból azt is kiolvashat­juk, hogy még nagyon sok javítanivaló van nálunk a munkafegyelem területén. De ezek n számok azt is jelentik hogy Igazgatóink liberálisan kezelték (és kezelik) ezt a kérdést. Ezzel kapcsolatban Rákosi elvtárs a következőket mondotta: „Igazgatóink egy részénél az a hibn mutatkozik, hogy a munkásból lett igazgató volt munkatársaival szemben nem tud eléggé fegyelmet tartani. Nincs szive, vagy nincs bátorsága, hogy a szo­cializmus építése érdekében feltétlenül szükséges fegyelmet keménv kéz­zel megteremtse. A munkásigazgatók egy részénél azt tapasztaljuk, hogy kikerülik a népszerűtlen feladatokat, amelyekhez a munkafegyelem js tar. tozik s helyeiig afféle ..bratyi“ szellemet honosítanak meg, amellyel a munkásigazgatók úgy akarnak népszerűséget biztosítani hogy elnézik a hibákat.“ Igazgatóinknak fel keli figyelnie az igazolatlan mulasztókra és az afféle „bratyi“ szellem helyett (még ha nem is olyan népszerű), a szigc- rű felelősségrevonást kell alkalmazni. Kedves Kovács elvtársi Ez a levél amellett hogy Neked címeztük, nemcsak Neked szól. hanem mindazoknak a fegyelmezetlen dolgozóknak, akik igazolatlanul távolmaradtak munkahelyüktől. Szól azonban azoknak az igazgatóknak is, akik eddig a terv teljesítés nehézségeiről panaszkodtak és nem ismerték fel. hogy tervünk teljesítésének egyik biztosítéka a mun kafegyelem megszilárdítása. Ha elolvasod ezt a levelet és válaszolni akarsz rá, azt szeretném, hogy a levél végén ctzt olvashatnánk, hogy Kovács szaktárs megértette a levél lényegét és ezt azzal bizonyítja be„ hogv az elkövetkező időkben nem hiányzik igazolatlanul. KELEMEN LÁSZLÓ 49-es Állami Építőipari Tröszt munkaügyi osztály vezetője. Több segítséget kérünk a műszaki Mi, Béke-aknai bányászok június­ban 107 százalékra teljesítettük a tervet. Az eredmények elérésében sokat segítettek műszaki vezetőink is. Én, Salamon István csapatában dolgozom, mint vájár. Sok segítsé­get ad a csapatnak Nemes Ferenc elvtárs körletaknász. Nem fordult még elő olyan, hogy figyelmeztetni kellett volna arra, elmaradtak a kijáró gurítók. Az elmúlt hónap­ban nem volt hiba az ürescsillékkel sem, soha nem kellett várni miat­tuk. Nemes elvtárs segítsége azonban júliusban már nem kielégítő. Az utóbbi napokban nem kapunk ele­gendő ürescsillét. Műszakonként sok szór 20 csille szén is bentmarad a fejtésben. így volt ez 22-én is, ami­kor csak 60 csillét tölthettünk meg az előirányzott 100 helyeit. A szál­lításhoz például minden műszakon más és más fékezőt osztanak be. 21-én Börzsei István elvtárs elővá- iási csapatvezető csillésével együtt fékezésnél dolgozott. Ez helytelen, mert az emberek gyakori cserélgeté­se nagymértékben gátolja ürescsille ellátásunkat. A csapatból hatan hiányoznak. — Egy beteg, a többi öt szabadságon van. A hiányzó elvtársak helyett terviiuV teljesítéséhez vezetőktől nem kaptunk embereket. Persze ez is hátráltatja tervünk teljesítését. Az egy főre eső tervet minden esetben túlteljesítjük, de a csapat tervének teljesítésével csak 80 százalékra ál­lunk. A hónap elejétől 239 tonna szénnel maradtunk adósai hazánk­nak. A műszaki vezetőknek nagyobb gondot kell fordítaniok az alapvá­gatok rendbentartására is. Nálunk a harmadik szinten például vannak olyan helyek, ahol 20 centiméter ma gas víz és sár fedi a vasutat. Azért mert a vezetők nem tisztíttatjék ki a csorgákat. Ez természetesen rontja a dolgozók egészségét és munkaked­vét is. Az ilyen hibák gátoljál? a terv tel­jesítését. Mi teljesíteni akarjuk a tervet, mert meggyőződésünk, hogy enélkül nem hajtható végre a kor­mány programmja. A műszaki veze­tők hallgassák meg kérésünket, s annak eleget téve biztosítsák a mű­szaki feltételeket, teremtsék meg a tervek túlteljesítésének lehetőségét, s akkor biztosítsuk fegyelmezett, jó munkával a tervek teljesítését! Elmondta: Csizmadia György Béke-akna. Megyénk dolgozó parasztjai egyre jobban érzik a p~jrt és a kormány segítségét A királyegyházai dolgozó parasz­toknak az új Programm megjelenése után 350.000 forint kártérítést törölt el a községi tanács. A falubeliek minden hónapban az elmúlt évek folyamán 100 forintot fizettek az állatorvosnak, ami 320 gazdától 320.000 forintot tett ki évenként. A Programm megjelenése után a király egyházai dolgozó parasztok is a ma­guk hasznára, életszínvonaluk eme­lésére fordíthatják ezt az összeget, mert ingyen vizsgálják meg állatai­kat, a termelőcsoport pedig az álla­tok oltásához szükséges oltóanyagot is ingyen kapja. A község dolgozói az elmúlt év­ről 419 mázsa búzával, 1152 mázsa kukoricával, 363 mázsa burgonyává1. 460 mázsa napraforgóval, 334 mázsa szénával, 164 mázsa zabbal, 54 mázsa sertéssel, 187 mázsa vágómarhával, 175 kiló tojással, 1172 kiló baromfi­val és 29 hektoliter borral maradtak hátralékban. Most a hátralékokat el­engedik a község dolgozóinak, ha tel­epítik gabonabeadási kötelezettségű két. A termelőcsoport tagiai külön ked­vezményt kaptak azzal, hogy gabo­nabadásukat tíz százalékkal csökken­tették. így a 298 mázsa búzabeadá­sukat 268 mázsára, árpabeadásukat 34.83 mázsáról 31.35 mázsára csök­kentették és zabbeadási kötelezett­ségüket 348 kilóval csökkentették. A baksai dolgozó parasztok is je­lentős kedvezményt kaptak az új Programm megjelenésével. Bab- bedási kötelezettségét egy dolgozó paraszt sem teljesítette, tehát 35 mázsa hátralék maradt a községben. Rozsból 234, zabból 30, szénából 147, napraforgóból 97. sertésből 59, vágó­marhából 36 mázsa, baromfiból 104 kiló és tojásból 1299 kiló hátralékuk van. A beadás nem teljesítéséért 101.000 forint kártérítést vetettek ki a község dolgozóira, amit már el is törölt a községi tanács. így Győr Fe­rencnek 2120 forintot, ifjú Pölaki Jánosnak 3720 és Málnási Jánosnak 4440 forint kártérítést töröltek. Füzes Jánosnak 460 kiló kukorica, 502 kiló napraforgó. 195 kiló széna, 25 kiló bab és 44 kiló burgonya hát­ralékát törölte a községi tanács, mert Eüzes János ebben az évben becsülettel teliesítette gabonabeadási kötelezettségét. \ f

Next

/
Thumbnails
Contents