Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)
1953-07-23 / 171. szám
1953 JULIUS 23 NAPLÓ A terv teljesítésével, a fegvelem megszilárdításával harcol ion minden bányász a kormányprogramul megvalósításáért Tegyék é'ová a versenyt, hozzák be a lemaradást Csikóstöttösön is t Pártunk Központi Vezetőségének javaslatára kormányunk új programmal lépett dolgozó népünk elé. Az új programm célja, hogy fokozottabban — az ipar fejlesztésével párhuzamos mértékben — növelje a dolgozó nép életszínvonalát, javítsa munkakörülményeit, tegye még az eddigieknél is érdekeltebbé a termelésben. Az új programm dolgozóink többségének elismerésével találkozott. Örömmé1 " -;adták, mert végrehajtása kiküszöböli az országépítésben eddig tapasztalt fogyatékosságokat, hibákat és valamennyi dolgozó élet- színvonalának emelésére irányul. Tehát a dolgozók zöme örült, dz vol tak olyan elemek is, akik pártunk önkritikáját és kormányunk gazdaságpolitikáját nép- és államelle- nes agitációra használták fel. Pécs- bányatelepen egy csillés kijelentette, Emikor kötelességére figyelmeztetek: ,.A jövő héten örülnek majd. ha eonyit is dolgozom, hisz akkor már munka nélkül is megélünk!" Az ilyenfajta megnyilvánulás a ke- ''ésbbé öntudatos, könnyen befolyásolható dolgozók közt pillanatnyi hizonvt.alanságot, fegyelemlazulást, Nemtörődömséget, á tervek lebecsülését váltotta ki. Voltak olyanok, zkik önmagukkal is elhitették, hogy Nincs szükség a terv teljesítésére, most már anélkül is megleszünk, csak menjen a munka valamennvi- rp Ilyenek Pécsbányatelepen az Ul- r,eh és a Kakas-csanat tagiai. akik még most is 70.4, illetve 65 százaikra teljesítik tervüket. Szabolcson és Szabó János (16) elvtárs csapatai, akik teljesítményükben Bb.g haladják meg az 50 százalékot. Elmaradók szégyenszemre Vadason is akadnak, mégpedig a Weisz csapat tagjai, akik csupán 66.4 sz»7aiékra teüesítik júliusi tervüket. Kimaradásuk nemcsak azt bizonyítja. hogy a pártszervezetek os a szakszervezetek népnevelői, bizalmijai megfeledkeztek feladatukról. nem végeztek megfelelő politikai felvilágosító munkát. n®m magyarázták meg a dolgozók- cah, hogy a tervteljesítésre ma sokkal nagyobb szükség van, mint va- •aha. Minden bányásznak, minden naPszinti dolgozónak tudnia kell: szén az ipar kenyere. Szén nélkül Nsm dolgozhatnak a gyárak. Tud- n,a kell minden dolgozónak, hogy j? selyemszövet gyártásához éppen- szénre van szükség, mint a ko- "Okoksz előállításához. Ha mi több “flymet, szövetet, pamutárut. élelmidet akarunk gyártani, akkor több szénre lesz szükségünk. A több szenet pedig csakis fegyelmezett, jó munkával biztosíthatjuk. A párt- szervezetek és szakszervezetek bizalmijainak, népnevelőinek az élenjárók jó példájával is kell érvelni- ök. Pécs Vi-on a Beck fejtési csapat 127.3 százalékra teljesíti havi tervét. A Stettner-csapat tagjai 116.7 százalékot érnek el, a Kotoucs-csa- pat tagjai 125 százalékra teljesítik tervelőirányzatukat. Szabolcson Jam- bricsek József elvtárs és Török István elvtárs csapatai mutatnak példát 140.7, illetve 108.7 százalékkal. Vasason a Széni-fejtési csapat tagjai járnak élen; 121.7 százalékra teljesítik tervüket. Újhegyen az iszap- termelésnél dolgozók a kormány- orogramm megjelenése óta 103.7 százalékot érnek el. Ezek a csapatok kihasználják a munkaidő minden percét s így természetesen nemcsak az eredményük, hanem a fizetésük is növekszik. Ha minden csa- oat így teljesítené a tervét, akkor a Pécsi Szénbánya Vállalat a jelenlegi 90.4 százaléknál jelentősen jobb eredményt érhetne el a terv teljesítésében. Igen komoly feladat vár ránk, hogy megérttessük a dolgozókkal: mint hazánk felszabadulása óta már olv sokszor, most újra felénk, bányászok felé fordul az ország tekintete. Az ország népe tudja, hogy iparunk termelése, ebből következően mind- annyiunk jólétének emelkedése a mi jó vagy rossz munkánktól függ. Ha mi nem vagyunk feladatunk tel- íes tudatában, nem segíthetjük meg felelően a mi területünkön a szocializmus építését. Meggyőződésem, hogy egyetlen becsületes bányász sincs, aki visszakívánná azt a rendszert, amelyben a bányászokat a társadalom salakiának tekintették, amelyben a munkáját nem becsülték meg és amelyben oly sok drága vért hullattak szabadságuk kivívásáért. A bányászok még soha nem voltak annyira megbecsülve, mint a mi társadalmi rendszerünkben, még soha nem juttattak számukra annyi kedvezményt, mint ma, kezdve a hűségjutalomtól a munkaruhá- !g, a műszaki középkáderek bérrendezésétől az új premizálási rendszer bevezetéséig. Éppen ezért nekünk is fokozottabb mértékben kell harcolnunk feladataink megvalósításáért és mivel munkáslétszám-kere- tünket nem tudjuk azonnal feltölteni, minden rendelkezésünkre álló tartalékforrást fel kell tárnunk és a termelés szolgálatába állítanunk. Feltétlen eredményt kell rövid időn belül elérnünk az igazolatlan mulasztások számának csökkentésében, le kell leplezni az álbetegeket, szigorúan be kell tartani a szabadságolási terveket, csökkenteni kell a mezőgazdasági munkában résztvevők számát. Az álbetegek számának csökkentése érdekében össze kell hívnunk az orvosokat. A mezőgazdasági munkára távozók otthontöltött munkaidejének lerövidítése céljából el kell járnunk a tanácsoknál, hogy nyújtsanak számukra segítséget kenyérgabonájuk gyors betakarításánál. Műszaki szempontból is törekedni kell a munkaidő minél jobb kihasználására, csökkenteni kell a kollektív étkezések számát. Munkaerő átcsoportosítást kell végezni: minden másutt nélkülözhető dolgozót szénfalra telepíteni. Az optimális telepítésnél azonban ügyelni kell a mennyiségen kívül a minőségre is. Különös gondot kell fordítani a javító-előkészítő munkát végző harmadik harmad munkájára a fejtésekben. A műszaki vezetők törekedjenek arra, hogy legelsősorban a ciklusos fejtések előkészítése legyen tökéletes, hogy a vájárok már a műszak kezdeténél kész munkahelyeket találjanak és azonnal megkezdhessék a szenelést. El kell érnünk, hogy a vájárok a rendelkezésükre álló 480 percből legalább 420 percet tényleges termelőmunkával töltsenek el. Igen fontos feladat a termelés megjavítása érdekében gépegységeink, gépi berendezéseink, állandó megelőző karbantartása. Csakis így előz hetjük meg nagyobb hibák keletkezését, amelyek esetleg többnapos termeléskiesést okoznak. Külön szeretném felszólítani a Pécsi Erőmű, valamint az ország erőműveinek dolgozóit, fokozottabb figyelemmel végezzék munkájukat, mert a sorozatos áramszünetek hatalmas károkat okoztak és okoznak vállalatunknak, illetve államunknak. Biztosak vagyunk abban, hogy bányászaink megértik, mit vár tőle a kormányprogramul megvalósítása érdekében a dolgozó nép, megértik, hogy a szén továbbra is iparunk kenyere és hogy iparunkat lói kell táplálni ahhoz, hogy több árucikket, a népjólét emelkedéséhez szükséges cikkeket gyártson. Mi, műszaki vezetők azon leszünk, hogy kijavítsuk az eddigi hibákat és mielőbb száz százalékra teljesítsük a tervet, de ehhez kérjük valamennyi bányász segítségét. Vereckei Lajos igazgató, Pécsi Szénbánya Vállalat. ()0 pár cipó gyártásához elegendő bőrt takarít incif műszakonként a Csete-brigád , A Pécsi Bőrgyár „meszesi kézije01? brigád“-ja július 20-án is lndig, már 10 perccel 7 óra előtt unkahelyén volt. A brigád tagjai rti man kezdték a napot. Gyorsan , UNkahelyükre készítették a szérumokat, hogy pontosan 7 órakor vlk-ezdhessék a munkát. A brigád- t^etö, Csete János elvtárs emlékez- , l‘e az elvtársakat arra, hogy ta- . ai’ékoskodni kell a bőrrel. „Nagyon munkát kell végeznünk, — mon- 2ntta — ha azt akarjuk, hogy aug. u-ra tett felajánlásunkat túlteljesítésük.“ Nem beszél erről sokat Csete elv- a>’s. Egyszerű szavait megértik és ,gy dolgoznak, ahogy szívük diktálVáPataki Gyula, Garai László. Ko- István és a brigád többi tagja j ‘Ua 20-án úgy dolgozott, hogy még elm • eredrr>ányt érjenek el, mint az _ múlt héten. Pedig akkor is jó ereddé értek el. Rákosi elvtárs be- u.ue előtt 130 százalékra teljesítetsztervüket. Rákosi elvtárs be- •etie után eredményüket már 150 azalékra fokozták. Nagyon vigyázok arra, hogy a kidolgozandó bőr- * Csak a húst vágják le. Ezzel el- azt, hogy augusztus 20-ra tett vállalásukat minden nap túlteljesítik. A brigád tagjai vállalták, hogy naponta 15 kiló bőrt takarítanak meg, de figyelmes, jó munkájukkal 50, sőt 60 kiló bőrmegtakarítást is elérnek. A brigád jó munkájától sok függ, mert ha jó munkát végeznek, akkor az üzem több bőrt tud gyártani, több cipő jut a dolgozóknak. Egy kiló bőrből egy pár cipőt lehet készíteni. Tehát 60 pár cipőt gyárthatnak abból a bőrből, amit a brigád naponta megtakarít. A brigád tagjai jól tudják, ha lobban takarékoskodnak, ha a tervet túlteljesítik, akkor a dolgozók életszínvonalának emelkedését segítik elő. A gyár versenytábláján a meszesműhely három legjobb dolgozójának a neve olvasható, akik július 20-án is túlteljesítették napi tervüket. „Gergely József 142 százalék“. ,Csete János 142 százalék“, „Pataki Gyula 139 százalék.“ Ha a brigád tagjai továbbra is ilyen jól dolgoznak, akkor augusztus húszadika tiszteletére tett felajánlásukat túlteljesítik. A „meszes! kézihusoló brigád“ ne elégedjék meg az elért eredménnyel, hanem további jó munkával harcoljon a még nagyobb eredmények eléréséért. Portalanítsák a Mi, a Petőfi-utcai lakók már is- '*‘6telten kértük a városi tanácsot- ^9y a Petőfi utca, volt Fiume' Ca> részét korszerű burkolattal ássák el. Ugyanis az utcának igen ,0’// a Szigeti országúira irányuló ,0rpalma, ezenkívül a mentöíüjo. fásról a gépkocsik a klinikák felé, Zlntén ezen az útszakaszon közle-' • liednek. 4 dolgozók lakásukat egész na- 7°'! át kénytelenek zárva tartani esmunkájukból hazatérve sem tud. *}"!'' szellőztetni, mert az állandóan ’'[szálló por beszennyezi és egész- végtelenné teszi lakásukat. Az ut. Petőfi-utcátl cában egy új bölcsőde is épült, ahol gyermekeink egész napon ál porfelhőben vannak, mert mindent belep a por. Tudomásunk szerint 1953 V 6-án 104—2—1. 1953. szám alatt a városi tanács utasította a Pécsi Útfenntartó Vállalatot a munka sürgős elvégzésére, de ez még a mai napig sem készült el. Reméljük, hogy jogos kérésünk, nek érvényt szerez a városi tanács és nem kell már soká várnunk ügyünk elintézésére. MOLNÁR JÓZSEF sztahanovista és 91 aláírás. Újonnan megnyílt ét'erem, bőséges iiiaci felhozatal, olcsó árak íaviiják Komló dolgozó nak ellátását A bőséges és ízletes ebéd vacsora beszerzése nem okoz ma már gondot Komló dolgozóinak. A piacon kellő mennyiségű és olcsó zöldségfélékben, gyümölcsökben válogathatnak. Július 21-én a MEZÖKER az eddiginél is nagyobb mennyiségű árut szállított boltjaiba. Eladtak három vagon burgonyát, háromnegyed vagon fejeskáposztát fél vagon főzőtököt, egy vagon barackot és sok más zöldségfélét és gyümölcsöt. Az árak lényegesen olcsóbbak a múlt év hasonló időszakához viszc- nyítva hogy csalc párat említsünk: a lejeskáposzta egy forint 10 fillérrel, a íőzőtök 95 fillérrel n zöldbab 3.50 forinttal olcsóbb mint tavaly júliusban. Azok a dolgozók pedig, akik étlap szerint akarnak étkezni, a Bástya és „ Béke éttermen kívül a nemrég Kökönyösön megnyílt Vadászkert konyháján rendelhetik meg meleg ebédjüket, vacsorájukat. A közeljövőben a szóraleoznivágyó dolgozók számára két cukrászda nyí liÍr meg: egv Kökönyösön és egy a belvárosban A komlói dolgozók kívánsága, hogy zöldpaprikából és paradicsomból is többet hozzanak forgalomba a bol tokban, hogy növekvő igényeiket ezekből a cikkekből is kielégithes sék. A városi tanács az ellátás további javítására tervbevelte hogy a közeljövőben újabb zöldség, és gyümölcsboltot, húsárudát é, egy tejivót nyit meg Kökönyösön. Az aratás cséplés, begyűjtés nagy feladatok elé állította községi tanácsainkat. Nagy körültekintéssel és lelkiismeretességgel kellett tanácselnökeinknek megszervezniök a mun kát. A jó munkát legtöbb helyen elősegítette, hogy a községek, a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák versenyre léptek más községekkel, vagy termelőszövetkezetekkel és ez a verseny jelentős eredményeket szült. A jó szervezés, az élő verseny megteremtése lett volna a csikóstőt- tösi községi tanács feladata is. Csikóstöttösön még nagyobb feladatot jelentett az aratás, mint másutt, mert a falu lakosságának körülbelül 70 százaléka ipari munkás. Nagykiterjedésű, több, mint 800 katasztrális hold OFA-föld van a község kezelésében, ami munkaerő biztosítása szempontjából problémákat jelent a község vezetőinek. Ezt a nehézséget figyelembe vette a sás- di járási tanács és munkaerővel segítette a községet. 31 kelébiai arató- és cséplőmunkást irányított Csikós- tőttösre, s ezenkívül 11 honvéd elvtárs is résztvesz az aratásban. Ennek ellenére a község lemaradt. Az amúgy is hátulkullogó sásdi járás legrosszabb községeihez tartozik. — Július 17-ig le kellett volna aratniok a község dolgozóinak őszibúzából 410 holdat, s csak 398 holdat vágtak le. Tavaszi búzából 188 hold volt 17-ig az előirányzatuk, s csupán 65 holdat arattak le. Lemaradás mutatkozik ősziárpából és zabból is. 17-ig csupán öt hold zabot vágtak le. Nemcsak az aratásban, hanem a tarlóhántásban és másodnövényve- tésben is jelentős a lemaradás. Eddig 21 holdon végezték el a tarló- hántást, s csupán* négy hold földben van másodvetemény. Mint más községekben, Csikós- tőttősön is tudták, hogy a verseny segíti a munkát. Elhatározták, hogy versenyre hívják a szomszédos Ka- posszekcső községet. A versenykihívás meg is történt. De hogyan? Amikor Bakay Béla elvtárstól, a tanácstitkártól a verseny felől érdeklődtünk, nem tudta megmondani, hogy melyik község volt a verseny kezdeményezője és jelenleg hogyan áll a verseny. Bakay elvtárs arra hivatkozik, hogy ő, mint tanácstitkár, nem foglalkozik a mező- gazdasági kérdésekkel, s ezért nem tud pontos felvilágosítást adni. Tájékozatlanságát, s a község jelenlegi legfőbb problémájától való elszakadását természetesnek és helyesnek látja. Mi azonban nem, mert a tanácstitkárnak is kötelessége a község ügyeivel törődni, azokkal foglalkozni. A tanácstitkár elvtárs tájékozatlansága után nem is csodálkozhatunk, hogy a község dolgozó parasztjai sem tudnak a versenyről. Nem is tudhatnak, hiszen azt megkérdezésük nélkül intézték a tanács vezetői. Az történt ugyanis, hogy csak a két tanács dolgozói, — Kapos- szekcső és Csikóstőttős — léptek versenyre. A feltételeket is csupán szóban állapították meg és írásban nem rögzítették a határidőket, nem kötöttek ki különösebb feltételeket. Ez a verseny tehát nem jelent egyebet, mint porhintést a felsőbb szervek szemébe. Természetesen ilyen „verseny“ mellett nem lehetett versenynyilvánosság és versenvértékelés sem, nem is volt mit értékelni. Bakay elvtárs véleménye szerint azért nincs meg az értékelés, mert nem volt rá idő. Szervezetlen munkánál nyilvánvaló, hogy nincs idő, mert kapkodni kell, mert mindenütt baj van, Jellemző erre, hogy Matola György elvtárs, a tanács elnöke, július 20- án, amikor már más községekben befejezték az aratást, vagy éppen befejezés előtt álltak, még aratómunkások után szaladgált Dombóváron. Az aratómunkásokat hetekkel ezelőtt kellett volna biztosítani, s nem most kapkodni! A község helyzetét súlyosbítja, hogy a termelőszövetkezetek sem végeznek jó munkát. A Tartós Béke tszcs-ben dolgozik a 11 honvéd elvtárs, s még más segítséget is kapott a csoport. A Tartós Béke helyzete nem könnyű, mert hatalmas földterületükön csupán 24 tag dolgozik és nem könnyen birkóznak meg az aratással. Géppel nem tudnak aratni, mert a gépállomás aratógépe elromlott és kint hever a mezőn. így kézikaszával kell learatniok a termést. A családtagok azonban feléje sem néznek a tszcs-nek. Munkaerő- hiány miatt a csoporthoz aratásra érkezett katonák nem tudtak munkába állni, mert nem volt elegendő marokszedő. Csupán a tszcs néhány vezetőségi tagjának felesége voit kint a nagy munkánál, de ők is egy-két napig dolgoztak, azután otthonmaradtak. Nem járnak elől jó példával a kommunisták sem. Ahogy Balázs Gé za elvtárs, a sásdi járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője elmondotta, a tszcs egyik legaktívabb kommunistája, Balogh elvtárs lóápoló ilyen kijelentést tett: „Márpedig az én feleségem nem jön dolgozni, keresek én annyit, ami nekünk elég.“ A tagok elmaradásának egyik oka, hogy ellenséges agitáció folyik a csoportban. Többen azt mondják, hogy kár dolgozni, mert úgyis csak egy zsák terményt kapnak a tagok, mint tavaly. Ne tűrje a csoport vezetősége ezt a suttogást, hanem leplezze le határozottan a csoport bom- lasztóit, és távolítsa el őket. Ezzel erősödik a csoport, megszilárdul a munkafegyelem. Hogy Csikóstőttős elmaradt az aratásban, a cséplésben és begyűjtésben, a szervezetlen munkának, a politikai felvilágosítás hiányának, illetve alacsony színvonalának következménye. Elősegítette azonban az is, hogy nem szervezett a község vezetősége eleven munkaversenyt. A csikóstöttösi hibák felvetik a sásdi járási tanács felelősségét is, mert a mezőgazdasági osztály utoljára ez év májusában foglalkozott a versennyel Csikóstöttösön, s azóta sem ellenőrizték, értékelték a versenyt. Mint mindenütt, úgy Csikóstöttösön is ki lehet javítani a hibákat. A község vezetőinek alapos önbírálattal meg kell nézniök, hol van a hibák gyökere, hogyan jutottak erre a mélypontra. A hibák okainak megállapítása után a pártszervezet vezetésével és segítségével növeljék a község dolgozóinak politikai öntudatát és aktivitását. Ez a feladat nem jelent különösebb nehézséget, mert dolgozó parasztjaink szívvel-lélekkel dolgoznak a kormányprogramm meg valósításáért és egy emberként harcolnak a szemveszteség nélküli betakarításért. Építs jobban, olcsóbban Pártunk és kormányunk egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy takarékosságra hívja fel népgazdaságunk minden ágának dolgozóit. A párt és a kormány felhívására született meg a Gazda-mozgalom és az Építs jobban, olcsóbban"-mozgalom is. Az építésügyi minisztérium az összes versenyszempontok közül a takarékosságot, a gazdaságos tervezést tűzte ki legfontosabbnak a tervezőirodák országos munkaversenyében. Ugyanis a tervezésnél elérhető megtakarítás, illetve a gazdaságos tervezés lehetőségei korlátlanok. Kiterjednek olyan nagyvonalú elgondolástól, mint egy városrendezési beépítési terv megoldása, ami terület, út, közmű és még sok más területen jelenthet megtakarítást — egészen egy típusépület előszobájában elhelyezett villanykapcsoló helyének megváltoztatásáig. Az utóbbi vezetékhosszban csak néhányméteres megtakarítást jelent, de a néhány méter szorozva az épülő lakások ezreivel — anyagban, munkában és pénzben is igen sokat jelent. A Pécsi Tervező Iroda dolgozói '•űandóan takarékoskodnak. Ezt zámos jó példa bizonyítja. Az építésügyi minisztérium elgondolása szerint a komlói lakóházak összes födéméi — a gyorsépítkezés érdekében — úgynevezett Szim-Kár födémmel készülnek. Az alagsor feletti födém nagyobb teherbírási igényét a Szim-Kár födém csak egy rádolgozott vasalt betonréteggel tudja kielégíteni, ez viszont igen sok cement- és vasanyagot igényel. A Pécsi Tervező Iroda dolgozói a generáltervező határozott utasítása ellenére is javasolták és kiharcolták, hogy ezek a födémek úgynevezett monolit felülbordás vasbetonlemezként készüljenek. Ezzel a Komló- Kökönyös építkezésnél 450 mázsa acél, 180 köbméter beton és — súlyozott összegben — 262 ezer forint megtakarítást eredményezett. Ezen túlmenően még azt is elértük, hogy a kenderföldi lakóház építésnél. — amelyet egy másik iroda tervez — hétszáz lakásnál szintén elrendelte az ily módon való kivitelezést, ami további 262 ezer forint megtakarítást jelent. Mi továbbra is harcolni fogunk az építkezéseknél az anyagtakarékosságért, ezt különösen kötelezővé teszi számunkra a kormány programmja. Máté Pál osztályvezet* Pécsi Tervező Iroda.
