Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)
1953-07-21 / 169. szám
195S XClXUS n NAPLÓ 3 Dicsőséget akarnak szerezni a községnek, — maguknak Szajk községet kicsi pont jelzi Baranya megye térképén. Alig ezer- háromszáz lelket számlál, viszont ráillik az a közmondás: „kicsi a bors, de erős." Ez az erő már a növényápolásnál is megnyilvánult s az aratás idején még inkább fokozódott. Az addig is kisnépessé- gű falu még jobban elnéptelenedett, csupán az egészen fiatal nemzedék, no meg az idősebbjei közül maradtak otthon néhányan. De annál hangosabbá. elevenebbé vált a határ. A kaszák pengése összekeveredett a marokszedő lánvok vidám kacagásával. a versenyzők kedves, noszogató évődésével; — az öröm, a boldogság hangiai köszöntötték a bő termést. a dús kalászokat. Az Úttörő, a község termelőszövetkezetének tagsága diktálta a tem pót. Hat brigád, ötven kaszás vágta a rendet kora reggeltől este sötétig. Még az idősebbek sem vonták ki magukat a munka alól. Ott serénykedtek a fiatalok között Botka Lajos és Morvái Géza is. pedig mindketten közelebb vannak már a hatvanhoz, mint az ötvenhez. Botkának szinte könyörgött a tanácselnök, Dózsa Pál elvtárs, amikor meglátogatta őket. — hogy engedjen vágni legalább egy rendet. — Ne kímélj te engem fiam. úgy megy ez most nekem, mintha szárnyakat kaptam volna — szabódott az öreg. De azért mégis átengedte pár suhintásra a kaszát, hogy a tanácselnök is érezze az Ő örömét. így történt, hogy a lelkes munkakedv eredménye nem maradt el. Alig öt nap alatt végeztek az aratással, a ?93 holdról mindent betakarítottak. De nemcsak a tszcs tagsága, hanem a falu egyénileg dolgozó parasztjai sem voltak restek. Semmiképpen sem akartak lemaradni, hiszen a falu becsülete, az ő becsületük is. Az egyéniek közül Botka János hatholdas dolgozó paraszt mutatott példát. Elsőnek learatott, de egymásután jelenthették a többiek is: nincs lábon álló gabona a határban Szaik község dolgozói már azzal a büszke megelégedéssel hallgathatták Rákosi elvtárs aktívaértekezleten mondott beszédének rárü óköz vetítését hogy egyik fontos feladatnak: a szem veszteségnélküli gyors aratásnak, eleget tettek Újult erővel folytatták tovább a munkát, hozzáláttak a behordáshoz, csépléshez. hogy a beadással is idejében végezzenek. Alig egy hét múlt el az aratás óta, de az Úttörő tagjai azzal dicsekedhetnek, ho1— árpabeadásu- kat már száz százalékig teljesítették. Nem sok a tartozásuk tojásból sem, mindössze 30 kiló van még vissza az egész éviből. Talán époen erre volt kiváncsi péntek délután a tszcs két cséplőmunkása, amikor a tanácsháza előtt dicsőségtáblát böngész te. Az Úttörő tszcs neve azonban nem szerepelt a felsorolt nevek között. Bosszankodva legyintettek hát ás siettek a traktorovontatású cséplőgép után. Ez éppen akkor pöfögött el nagy zajt és port verve az új szérű felé, oda, ahol a hatalmas bú- zaasztagok már vártak a cséplésre. A faluban egy másik cséplőgép is működik, ez csépeli az egyéni gazdák gabonáját. Az utca, ahol a gép dolgozik, most is kihalt. A koradélutáni csendet a gép zaján kívül csak egy-egy szekér zörgése veri fel. Az ogyik búzakévéket hoz, s rakja asz- tagba, míg a másik tele zsákokkal megrakodva kanyarodik a másik utcába, a begyüjtőhely felé. Éppen Deák Béla van soron. Kilenc zsák búzát már bevitt, pedig még mindig az ő kévéit rakják a cséplődobba a gyorsmozgású etetők. Deákéktól szinte az egész család kijött a géphez, igaz, nem kellett messzire menniök, hiszen a gép éppen szemben van a házzal. Ott szaladgál örvendezve az unoka, a kis Kürti Árpika is, mintha tudná, hogy az új gabonából hamarosan foszlós, fehér kalács lesz. Ezen a részen — amit nem tudni mi okból, Hoch- stel-nek neveznek a falusiak, — lakik Botka János is, aki első volt az aratásban, de a beadásban is. Péntek délután ő is ott ült a ház hűvösében, unokáitól körülvéve s mint csendes szemlélő figyelte a csáp lőgép munkáját. — Ez az első pihenő-délutánom — mondja. — Most már van egy kis időm az unokáim számára is. A tarlóhántás, másodvetés is készen, most hát pihenek. Úgy mondja ezeket a szavakat, mint aki tudja, hogy jó munkát végzett. Ehhez, mint később kiderül nem is fér kétség, mert két hold 200 négyszögöl búzatábláján összesen 40 mázsa termett. De nem is sajnálja a jó munkát a földtől. — Megadtam neki, ami kellett. Sokat javított a műtrágya. Csak hát az volt a baj, hogy több időbe került az utána való járás, mint a föld művelése. Hol itt, hol ott könyörögtem, szedtem egy kis pétisót össze. — De az új kormányprogramm már maguknak is biztosítja, János bátyám — szól közbe Józsa Gyula. — Tudom én azt. Azért is örülök, hogy most már ránk is több gond lesz. Eddig is beadtam, ami kellett, ezután még inkább. Tavaly is első voltam én a beadásban, meg most is. De nem tartozom semmivel. Botka János büszkélkedve beszél, látszik rajta, hogy kötelességtudó ember. Hozzá hasonló dolgos, törvénytisztelő emberek a többi egyéni gazdák is. Babóti Vilmos, Szőcs József, akik egész évi tojás- és ba- romfibeadásuknak eleget tettek már s amint elcsépelik gabonájukat, azonnal viszik azt is egyenesen a géptől. Nem csoda hát, ha Szajkón 115 százalékra teljesítették a baromfi és 100 százalékra a tojás félévi begyűjtési tervet. A burgonyabeadásnál nincs hiba, hiszen B-vé- teli jegyre 80, C-re pedig 40 mázsát adott már be a falu lakossága. Gabonából 16-án estig 33-an teljesítettek, de ha a vilianymeghajtású cséplőgép — különböző üzemzavar miatt — nem állt volna olyan sokat az elmúlt héten, akkor már itt is jobb lenne az eredmény. A tanácselnök, Dózsa Pál elvtárs azért számítgat és bízik a tszcs tagságban, meg az egyénileg dolgozó parasztokban. — Arra gondoltam az úton, amíg jöttem hazafelé Mohácsról, hogy éjtszaka is csépelni kellene. Ha ez sikerül, akkor agusztus 1-re befejezzük a cséplést. Egészséges optimizmusa magával ragadja a többieket is. Csak hát ott a bökkenő, hogy vájjon a bólyi állami gazdaság itthagyja-e a cséplőt, ha már a tszcs-ben befejezte a munkát? Hiszen a két műszak óriási előnyt jelentene s akkor .gyorsan végeznének az egyéniek gabonájával is. — Ha ez sikerül, — folytatja Dózsa Pál, — akkor már fogjuk is a húszezer forint sarkát, amit a legjobb község kap jutalmul a gyorsbe- ndés után. Még magyaráz, számol, mérlegel s úgy csillognak a szemei, mintha valóban ott érezné a jutalomösszeg egyik sarkát a kezében. Milyen jó is lenne a községnek... Akadna helye bőven ... De a tervezgetés ráér azután is — ezt fejezi ki a tanácselnök röpke sóhaja — egyelőre más feladatok várják. Alig jött haza, máris kerékpárra kap, s először lefelé, a tszcs gépe felé veszi az irányt. Gondolatai a húszezer forint körül járnak, meg azon, hogyan szerezhetni OMfeéget a község nevének. A csányoszrói Isx tagságán múlik a szövetkezet további erősödése Termelőszövctkez.etíirk soha nem látott gazdag termést takarít be ebben az esztendőben. A jól és időben végzett gépi szántás a műtrágya, a helves vetésforgó és fejlett agrotechnika alkalmazása meghozta az eredményt és már eddig is bebizonyította a nagyüzemi gazdálkodás fülén vét, az egyéni gazdaságokkal szemben Egyénileg gazdálkodó parasztjaink terméshozama alig haladja meg holdanként a hat-tíz mázsát, termelőszövetkezetünk pedig 14 mázsás átlagtermést takarít be kalászosokból. Cukorrépánk is jó termést Ígér, a bu rgonya és kukorica is bőven kielégíti szükségleteinket. 50 holdas kertészetünkön öntözéses gazdálkodást folytatunk, ez is meghozza munkánk gyümölcsét. Pécsett kertészeti árudánk van, ahol jó és olcsó termelvénveinkkel hozzájárulunk a városi dolgozók ellátásához. Célunk, hogy a jövőben nemcsak szántóföldi terményekkel, nanem ni lati tenneKeKkei (to lással. hússal) Is segítsük a városi dolgozókat. Eddig 12 vagon káposztát szállítottunk gyárakba, üzemekbe, paradicsomom áoo mázsát szamtunK export célra. Mintegy 10 hold paprika és zöldség is várja a szállítást. Jelenleg aratunk. Ezi a munkát kertészeti brigádunk 10 taggal, építési brigádunk pedig hat taggal segíti. Példa nélküli az a lendület, ami még az öreg tagjainknál is tapasztalható A o5 éves Kamu József. Csonka András, Sós Péter és Répás János a fiatalokkal versenyezve naponta 125—150 százalékot érnek el. Nem várunk a vajszlői gépállomásra. pedig 150 hold galtona aratására kötöttünk vele szerződést. A ^ gépállomás nem tart ja kötelességének a leszerződött terület learatását, eddig mindössze 30 holdon végezték el a munkát Eurcsa hogv most rá akarják beszélni a tsz elnökét, hogy az általuk le nem aratott területre fogadjon bérmunkásokat a tsz terhére. Természetesen ez ellen tagságunk erélyesen tiltakozott és inkább fokozottabb munkával, nagyobb lendülettel pótolják a lemaradást. Lendületet ad munkájukhoz az, hogy számításunk szerint négy kiló búzát osztunk ki egy-egy munkaegységre. A beadási kötelezettség teljesítése után több pénz és termény jut szétosztásra tagságunk között. Dolgozóink le’kesedéssel fogadták Nagy Imre elvtárs beszédét a kormány programmjáról. De akadtaik olyanok is, akik helytelen tájékozódás következtében először úgy gondolták, hogy jobb lenne kilépni a szövetkezetből, a felépített gazdaságot, állatállományunkat, fogatainkat elhordani, mint Csáki-szalmáját. Szorgalmasabb tagjaink nyugalomra, eddigi eredményeink megvédésére, példamutatásra intették a forró fejűeket, amikor rámutattunk arra, hogy főleg a lógósok, a dologkerülők és kétlakiak beszélnek a bomlás mellett. Mikor megmagyaráztuk, milyen kedvezményeket, engedményeket nyújt kormányunk a tsz-eknek. szétfoszlott az ellenség híresztelése, a tudatlanságra számító terve. Rákosi elvtárs beszéde még jobban megerősítette bennünk a jövőbe vetett bizalmunkat, erőt adott a további feladatok végrehajtására. A szövetkezet fejlődését a múlt év rossz termése akadályozta. Adósságunk maradt mintegy félmillió forint értékben. Hízóbeadásunkat sem teljesítettük tel jes egészében. Nagy segítséget kaptunk kormányunktól. Csökkentették az idei beadási kötelezettségünket. törölték a múlt évi beadási hátralékunkat. Tagságunk új életre kelt, a kormányzat segítségével. Olcsóbb lett az iparcikk, a jövőben még több élelem, ruha, lábbeli gép, műtrágya és vetőmag jut dolgozóiaknak. Az új gazdasági évben mód nyílik arra hogy azok, akik nem teszik magukévá a szövetkezeti életet, vi=sz.amen jenek egyéni gazdaságukba. Mi nem is tűrjük meg szövetkezetünkben az ilyen tagokat, mert csak rontják a munkafegyelmet. Megszilárdítjuk a munkafegyelmet, öntudatos, egymást segítő kollektívát t°rem*(ink szövetkezetünkben. Nem tűrjük a szövetkezetellenes agitációt. bátran használjuk a bírálat, és önbírálat fegyverét mindennap- munkánkban. Erélyes kézzel rendet teremtünk a lazaságok terén is. Gerse elvtársnak, a tsz^ elnökének. határozatban kell véget vetnie a még tapasztalható fegyelmezetlenségnek, a sok önkényeskedés- nek. Nem engedb°+ő m°g az. ami napjainkban is előfordult, hogy az aratás közepén, mikor annvira sürget a munka, akkor Gerse elvtárs széna behordással akarja elrabolni az időt. Erre előbb kellett volna gondolni az elnök elvtársnak, nem pedig az aratás kellős közepén. A párt politikája, a kormány progrnmmja még jobb munkára köte'ezi szövetkezetünk minden tagját. Mi ígérjük, hogy többet termelünk,- teliesítjük tervünket, ezzel járulunk hozzá a programm valóra váltásához. Példát veszünk Szűcs István várad újpusztai tsz tagról, aki egész családjával példamutatóan dolgozik, csoportjában. Élenjár a békeharcban. a termelésben, jobb eredmények elérésére serkenti a tsz minden tagját A jólét, a boldogulás itt van kapunk előtt és mint a budapesti felhívás mondja, rajtunk áll, hogy el is érjük. • Sólyom József Csányoszró Uj Március elnök h. A búzabegyüjtésben a moh cs5, a rozsiiegyiijtésben a sásdi, az árpabegylijtésben a villányi járás az első Vasárnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy a sellyei és siklósi járásokban az aratást a zab kivételével befejezték. Ezekben a járásokban előbb indulhatott meg a cséplés és a beadási kötelezettség teljesítése. Azt várhatnánk, hogy a természeti előny után a sellyei és siklósi járás az első. Nem. Megelőzte őket búzából a mohácsi 17.9, a villányi 13.7, a pécs- váradi 8.7, a pécsi járás 5.8 százalékos eredményével. Mögöttük következik csak a siklósi 5.4, a sellyei 4.5 százalékos eredményével. A sásdi és szigetvári járások sereghajtók, mert csak 4.2, illetve 2.3 százalékra teljesítették búzabeadási kötelezettségüket. A rozsbegyüjtésbcn a sásdi járás vezet 28.2 százalékos eredményével. A búzabeadásban első mohácsi járás a rozsbegyüjtésben alaposan lemaradt 10.3 százalékos eredményével. A harmadik a villányi járás 9.9 százalékkal. A sellyei és siklósi járás itt is lemaradt. A sellyei járás negyedik 8.2 százalékkal. Mögötte nem a siklósi járás következik, hanem a pécsváradi 8.3 százalékkal, a pécsi 3.1 százalékkal (nem büszkélkedhet vele) és csak utána, utolsó előttinek a siklósi járás 1.3 százalékával. Utolsó helyen ismét a szigetvári járás van 0.6 százalékkal. Az árpabeadásban első a villányi járás 79.5 százalékkal. Itt a sellyei előreugrott másodiknak 59.8 százalékkal. Harmadik a mohácsi 51.8, negyedik a pécsváradi 48.3, ötödik a szigetvári 47.5, hatodik a sásdi 41.6, hetedik a siklósi járás 39.9 százalékával. Utolsó helyen a pécsi járás van 18 százalékkal. Alapos lemaradás, nemcsak az első, hanem még az utolsó előtti mögött is. Zab beadásban még nincsenek eredmények. Csak a mohácsi és siklósi járás 1.8, illetve 1.5 százalékos eredményét jelenthetjük. Nem mondhatjuk, hogy „jól állunk“ a gabonabegyüjtésben. Fokozzuk az ütemet, hogy a régóta várt új kenyér minél előbb minden dolgozó asztalára kerüljön. Honvéd János kombájnos eory nap alatt 45 holdat aratott Péntek estig élenjáró kombájno- saink eredménye a következő volt: első Háy József 297 hold, második Maczkó Lajos 216 hold, harmadik Kántor János 210 hold. negyedik Honvéd János 167 hold cs így tovább. A vasárnap esti eredmények szerint az első helyet továhbra is szilárdan tartja Háy József elviárs, a mohácsszigeti állami gazdaság kom- bájnosa. Háy elvtárs vasárnap estig 30? holdat aratott le, onnan 4.510 mázsa gabonát csépelt el. Maczkó elvtárs szombaton és vasárnap Háy elviárs tíz holdja helyett 34 holdat aratott le és 3.371 mázsa gabonát takarított be. Honvéd János elvtárs, a sátorhelyi állami gazdaság kombájnosa még ennél is többet, 45 holdat aratott s ezzel eredménye 167 holdról 212 holdra, elcsépelt gabonája 2.515 mázsáról 3.096 mázsára emelkedett. Kántor János 210 holdas eredményével a harmadik helyről a negyedik helyre került, mert vasárnap nem aratott. Mit tesznek a szolgáltató vállalatok a dolgozók jobb ellátásáért? Az elmúlt hét szombatján értekezletet tartottak a pécsi szolgáltató vállalatok vezetői. Az értekezleten elhangzottak alapján íródott az alábbi cikk. Az utóbbi időben sokat bírálták a szolgáltató vállalatokat a dolgozók. A bírálatok új hibákat tártak fel, de voltak olyanok is, amelyeket már régen orvosolni kellett volna. A szolgáltató vállalatok vezetői ígéretet tettek, hogy a bírálatokat megfogadják, a hibákat megszüntetik,, hogy a dolgozók jobb ellátását biztosítják. A Pécsi Kenyérgyár, hogy a komlói dolgozók kenyérellátását zavartalanul biztosítsa, kilenc új kemence építését kezdte meg Komlón. Jelenleg kilenc kemence működik s ha ez az újabb kilenc elkészül, annyi kenyeret sütnek, hogy Komlón, a kenyérellátásban nem lesz hiba. Hiba volt a komlói dolgozók süteményellátásában is. A hibákat szállítási nehézségek okozták. A Pécsi Kenyérgyár ezeket i* megoldotta, s a süteményféléket autóbuszon szál lítják rendeltetési helyükre. A népboltok, földművesszövetkezeti boltok a hó végén megkezdik a négy forint 60-as liszt árusítását. Az Üzemélelmezési Vállalat vezetői a sok jogos panasz után ígéretet tettek arra, hogy a „fehér ételeket“ megszüntetik és több pirospaprikával főznek. Emellett hetenként kétszer sülttésztát és hetenként kétszer gyümölcsöt adnak a konyhán étkező dolgozóknak. A Baranyamegyei Vendéglátó Vállalatot az utóbbi időben leginkább azért bírálták, mert nem adott elég sört. Sör pedig volt elég, termeltek gyáraink, csak az élelmiszeripari minisztérium egyes bürokratái a pécsi sört Zalába, a pesti sört Baranyába irányították. Ezért akadozott a megye sörellátása. A hibát kijavították. Ezentúl ismét a pécsi Sörgyár látja el megyénket sörrel. A pécsi Sörgyár vezetői ígéretet tettek arra, hogy a gyár fokozza termelését úgy, hogy még a legnagyobb kánikulában sem lesz sörben hiány. A bőséges árpater més után hozzákezdenek a barnasör tömeges gyártásához :s. A Pécsi Vendéglátó Vállalat zenés éttermek létesítését tervezi. Zenés éttermet létesít a volt „Royal“ helyén, kerthelyiséget az Üdülőszálló mellett, délelőtt hűsítőitalt árusít a tettyei vendéglő mellett, új cukrászda építését kezdi meg a héten a Beloiannisz-úton, népbüffék létesítését tervezi a Szigeti-vám és a Marx-Engels úti elágazásnál. A ruhaellátásban nem is volt éa nem is lesz hiány. A pécsi ruházati boltok raktárai zsúfolva vannak áruval, úgy, hogy a dolgozókat bármilyen mennyiségben el tudja látni. Ezek voltak a főbb ígéretek, amelyeket a szolgáltató vállalatok vezetői tettek a dolgozók jobb ellátására. Természetesen nem kell azt gondolni, hogy a hibák ezután egy- csapásra megszűnnek. A dolgozók ellátásában megmutatkozó hibák megszüntetéséhez kemény harc szükséges. A postavölgyi dolgozók panaszát például, még mindig nem orvosolta a Délbaranyá- megyei Népbolt, még mindig akadozik a postavölgyi dolgozók zsírellátása. Istenkúton már rég fűszerüzletet kellett volna létesíteni, de ez még mindig nincs meg, mert a Baranyamegyei Kereskedelmi Irodán el akadt a megyei tanács kereskedelmi osztályának négyéves tervezete. Ezek a példák is mutatják, hogy a megyei szolgáltató vállalatok munkájában nincs minden rendben. A hibákat csak úgy lehet megszüntetni, ha fokozzuk az ellenség, a hibák elleni harcot. Az ellenség leggyakrabban a követelések túlhajtásával, a sorbanállá- sok szervezésével próbálja megzavarni dolgozóink ellátását. Tipikus példája ennek az, ami szombaton reggel az egyik vágóhíd környéki hentesüzletben történt. Marhahús köztudomásúlag is van elég, mégis sor- banálltak a hentesüzlet előtt szombaton reggel. A dolgozók együttes fellépésével kell az ilyen ellenséges zavartkeltést meghiúsítani. Az öntudatos dolgozók ott helyben leplezzék le az ellenséges elemeket, hogy örökre elmenjen a kedvük attól, hogy a dolgozók ellátását megzavarják. Bazsó János pé'dái mu'at Bazsó János vajszlői dolgozó paraszt három nap alatt learatta búzáját, utána nyomban elvégezte két és fél hold másodvetését Bazsó János jó gazda hírében áll — ezért igyekszik a munkával. Gondot fordított a növényápolásra is. Kukoricáját többször ekekapázta. gondosan kapálta, amelynek eredménye meg is látszik. Kukorica földjén a szárak magassága eléri a kellő, kettő és fél métert és a becslések szerint holdanként 40 mázsás termésre számíthat Bazsó János kukoricából. A sátorhelyi állami gazdaság büszkeségei Bauer Lajos, a sátorhelyi állami gazdaság sztahánovista traktorosa egyre szebb eredményeket ér el a tarlóhántásban. Tervét túlteljesítve, eddig 1.223 normálholdat végzett el szántásban, növényápolásban és tarlóhántásban. Bauer Lajos példamutatását követik a többi traktorosok. Szigeti Ferenc traktoros eddig 667 normálholdat, Horváth Márk traktoros eddig 636 normálholdat teljesített.
