Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-26 / 148. szám

2 1953 JÜNIUS 28 NAPLÓ KÜLPOLITIKAI HÍREK Berlin (MTI): Erich Nölting szo­ciáldemokrata szövetségi gyűlésben képviselő nyilatkozatban követelte, hogy a Schuman-terv főhatósága nyújtson ötmilliárd márka hitelt Nyugat-Németország hadiiparának kibővítésére. Nölting kijelentette, hogy az ilyen befektetések „mindig kifizetődnek." * Mini a Reuter iroda jelenti, a (lei- koreai nemzetgyűlés szerdán úgy határozott, hogy vasárnapra maga elé idézi Pak Tu Csínt, az úgyneve­zett délkoreai kormány miniszterel­nökét s a kormány három másik tagját, hogy magyarázzák meg: „Mi­ért sértette meg Li Szin Man az ENSZ hatáskörét, amikor szabadon- bocsátotta a nem-kommunista észak koreai hadifoglyokat." A jelenlévő száz képviselő közül 78-an szavaztak a miniszterek meg- idézése mellett, 22-en pedig tartóz­kodtak a szavazástól. Róma (TASZSZ): A „l'Unita közli, hogy a torinói fellebbviteli bíróság hatálytalanította a France­sco Moranino kommunista parla­menti képviselő ellen 1952 január 22-én kiadott letartóztatási paran­csot. Moranino ellen a keresztény- demokraták követelése alapján ad­tak ki letartóztatási parancsot, mert partizánosztag parancsnokaként ha­zafias tevékenységet folytatott. A „l'Unita" közli továbbá, hogy Pármában 50 ezer főnyi tömeg tün­tetett abból az . alkalomból, hogy odaérkezett Dante Gorreri, a parti­zánmozgalom kiváló részvevője, akit június 22-én bocsátottak szaba­don. Luigi Longo, az Olasz Kom­munista Párt főtitkárhelyettese Pár mában mondott beszédében üdvözöl­te a dicső partizán szabadonbocsá- tását és leleplezte a kormánynak a partizánok elleni hazug intrikáit. Tiltakozások világszerte a Rosenberg-ltázaspár kivégzése miatt A TASZSZ jelenti Londonból: Amint a Daily Worker közli, Ang­lia minden részéből rengeteg tilta­kozás érkezik a szerkesztőséghez a Rosenberg-házaspár kivégzése miatt. A Daily Worker megírja, hogy sok olvasója felháborodással nyilatko­zik e gyalázatos gaztettről és büsz­ke a Rosenberg-házaspár bátorságá­ra. Sok olvasó javasolja, hogy léte­sítsenek nemzetközi segélyalapot a Rosenberg-házaspár hátramaradt hozzátartozói, Julius Rosenberg idős anyja, valamint Michael és Robby Rosenberg javára. Az amerikai hatóságok kegyetlen­sége elleni tiltakozások között van az a levél, amelyet Hamburgban szolgálatot teljesítő 15 angol kato­na írt aló. Az Uj Kína hírügynökség jelenti Uj-Delhiből: A „Szvadhinata“ című indiai lap június 21-én nagy elismeréssel em­lékezik meg az ártatlan Rosenberg- házaspárról és a többi között hang­súlyozza: „A világ vértanúinak aranyba vésett névsorára most két új név került: Julius és Ethel Ro­senberg." A Koreai nép harcának harmadik évfordulója Phenjan (TASZSZ) Június 24-én Phenjanban gyűlés volt az amerikai­angol intervenciósok és liszinmanis- ták ellen vívott harc harmadik év­fordulójával kapcsolatban. A gyűlésen megjelent Kim Du Bon, Pak Den Aj, Csoj Jon Gén, valamint a Koreai Munkapárt és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság más vezetői. A beszámolót Csoj Csőn Hek, a koreai néphad­sereg politikai főcsoportjának veze­tője tartotta. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hivatalos közleménye a koreai-kínai népi erőknek a háború három eszfenőe'e alatt eléri eredményeiről India szerepe és jelentősége a mai nemzetközi helyzetben Mazhar Ali Khan, a ..Pakistan Times" szerkesztője mondotta a Bé­ke Világtanács illésén: „Bármit tervezzen vagy tegyen a kormány, Pa. kisztán népe elhatározta: nem engedi meg, hogy idegen katonaság lépjen ismét az ország földjére és abba sem nyugszik bele, hogy fiaink vérét gonosz érdekekért ontsák ki.“ E távoli indiai ország békehar cosainak küldötteit városunkban üdvözölhetjük. Elhozzák magukkal a békéért harcoló indiai dolgozók millióinak harcos üdvözletét, s elviszik magukkal szocialista hazánk építésének, nagyszerű eredményeinek hírét, hogy elmondhassák otthon, mit érhet el egy felszabadult nép, ha elkergette elnyomóit. A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat ez alkalomból az alábbiakban ismerteti a „Dunántúli Napló“ olvasóival India jelentőségét a mai nemzetközi helyzetben. Phenjan (Uj Kína) A koreai nép­hadsereg főparancsnoksága a koreai néphadseregnek és a kínai népi ön­kénteseknek a koreai háborúban ed­dig elért eredményeiről az alábbi hivatalos közleményt adta ki:' A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek az amerikai “és'an­gol agresszív fegyveres erők, vala­mint a liszinmanista zsoldos csapa­tok ellen vívott háború három esz­tendeje alatt a következő eredmé­nyeket érték el: Megsemmisítettek, megsebesítet­tek és foglyulejtettek 989.391 ellen­séges katonát. Ezek közül 380.773 amerikai, 580.644 liszinmanista zsol­dos és 27.974 más nemzetiségű. A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek a többi között zsák­mányoltak 327 harckocsit, 8987 mo- torosjárművet, 145 péncélgépkocsit, tíz repülőgépet, 5879 különböző űr­méretű tüzérségi löveget, 110.238 különféle mintájú más fegyvert, 4648 távbeszélő- és rádiókészüléket, több mint 300.000 külöhböző űrmé­retű tüzérségi gránátot, több tízmil­lió más lőszert és több mint 150.000 kézigránátot. Elpuszítottak, illetve megrongáltak a többi között 2.575 harckocsit, 3.825 motorosjárművet és 1.188 különböző űrméretű tüzérségi löveget. Elsüllyesztettek 163 ellenséges ha­dihajót, 93-at pedig megrongáltak. Lelőttek 5.431 ellenséges repülőgé­pet és 6.033-at megrongáltak. Aratnak a Szovjetunióban Is Nagy lendülettel folyik a Moldvai SzSzK-ban lévő földjein a gabona betakarítása. Dimitrov-kolhoz Szovjet-Turkméniában a kolhoz-parasztok a mezei munkák idején mezei szállásokon laknak, ahol minden megvan ahhoz, hogy kultúráltan tölt­sék pihenőidejüket. A képen: reggeli a Csardzsou-területi „Kirov“-koI- hoz 1. számú brigádjának mezei szállásán. A Kínai Népköztársasággal hatá­ros India hazánknál több, mint négy venszerte nagyobb területén az em beriségnek több, mint egyötöde, 420 millió ember él. A hatalmas terület földrajzilag öt különböző részre os1. lik: a mintegy 800 méter magasság­ban fekvő dekkáni fennsíkra — ahol a legtöbb természeti kincs található, — a forró éghajlatú, termékeny ta­lajú Gangesz és Brahmaputra fo­lyók völgyére, Pandzsábra, vagyis az „ötfolyamvidéke“, a sivatagos beludzsisztáni fennsíkra és a Hima­lája vidékére, melynek északi részén 8.000 méteres hegyek merednek az égnek. A régi India mesés gazdaságáról volt híres. A mai India egész társa dalmi és gazdasági helyzete magán viseli a hosszú angol gyarmati ura­lom bélyegét. Az első gyarmatosítók, a portugálok kiűzéséért a franciák és az angolok között folytatott harc­ból 1757-ben Anglia került ki győz tesen, megalapozva ezzel indiai ural mát és egyben a világuralmát is. Az angol gyarmati uralom végzetes hatással volt Indiára. Szétzúzták a faluközösségeket, mesterségesen meg teremtették a feudalizmust, meg­semmisítették a kiterjedt öntözőmű­veket és felszámolták az árucikkeik beözönlését gátló nagy kézműipari városokat. Az időközben megalakult Brit-Keletindiai Társaság kíméletle­nül kirabolta az országot, s csak jóval később kezdte az országot bu­sásan jövedelmező piacának tekinte­ni. Az Indiában befektetett angol tőkét, melyet az indiai nép kirablá­sával teremtettek elő, India szám­lájára írták s ilymódon évente a „tartozás fejében“ mintegy 140—150 millió fontot zsaroltak ki Indiából. A nemzeti mozgalom kialaVu'ását m nden eszközzel gátolták. Féltek, hogy India nemzeti öntudat­ra ébred és kialakul az önálló állam megteremtését célzó nemzeti mozga­lom. Évszázados gyarmati elvük „oszd meg és uralkodj“ alapján mes­terségesen is szították a vallási el­lentéteket, egymás ellen uszítva a hindukat és muzulmánokat. Fenn­tartották az évezredes kasztrend­szert, s állandóan hangsúlyozták, hogy ez „az indiai élet megváltoztat­hatatlan törvénye“. A kasztrendszer eredete az indiai öslakókat i. sz. előtt 2000 és 1.500 között meghódító árjákig nyúlik vissza és összefügg az ugyanakkor kialakult brahmán vallással. A kasztrendszer több, mint 200, foglalkozási alapon kialakított, egymástól szigorúan elzárt kasztot jelent, amelyek egyikéből nem lehet a másikba átjutni. Például kőfaragó fia maga is csak kőfaragó lehet és feleségül is csak kőfaragó lányát veheti el. Aki vét a kasztrendszer törvényei ellen, azt kizárják és utó­daival együtt kasztnélkülivé, páriává lesz. A páriák India legeltaposottabb rétege, a legnehezebb munkára al­kalmazzák őket. Az egyik kasztból a másikba való átjutás lehetetlen­sége kizárja a fejlődés, tanulás min­den lehetőségét. A gyarmatosítók akarata ellenére is a kasztrendszer ma már darabokra hullott, mert pél­dául a gyárakban egymás mellett kényszerül dolgozni a bramin és a pária. így igazolódtak be Marx sza­vai; „A modern ipar fel fogja bom­lasztani a hagyományos munkameg­osztást, márpedig ezen alapulnak az indiai kasztok, India haladásának fő kerékkötői.“ A múlt század vége felé néhány kisebb ipari vállalat megalapításával született meg az indiai nemzeti ipar és vele együtt a nemzeti burzsoázia, melyeknek a gyarmatosítókkal ellen tétes érdekeik voltak. Noha csábí­totta az indiai burzsoáziát a nem­zeti függetlenség, mégis félt a tö­megektől, s ezért inkább megalku­dott az angol imperializmussal. Sztá­lin elvtárs írta, nem sokkal az Ok­tóberi Szocialista Forradalom után: „Az indiai burzsoázia leggazdagabb és legbefolyásosabb része jobban fél a forradalomtól, mint az imperia­lizmustól, pénzeszsákjának érdekei neki előbbrevalók, mint hazájának érdekei, és ezért , a leghatározottab­ban átáll a forradalom engesztelhe­tetlen ellenségeinek táborába és blokkot alkot' az imperializmussal saját országának munkásai és pa­rasztjai ellen." Sztálin elvtárs lát­noki szavai teljesen beigazolódtak a Szovjetuniónak a második világhá­borúban aratott győzelme után, ami­kor az indiai nagyburzsoázia mai vezető képviselője, Nehru, szövet ségre lépett az imperializmussal az indiai munkások és parasztok ellen. •1 Hagy OWberi forrsda om lists más változást hozott az ind ai nemzeti mozgalomban. Az orosz proletáriutás győzelme megnyitotta Kelet népei előtt a* fel- szabadulás útját. A gyarmati és fél gyarmati népek megtanulták, hogy csak a munkásosztály és annak pártja vezetésével, a marxizmus-le- ninizmus tanításával felvértezve ráz­hatják le a gyűlölt gyarmatosítók és belső szövetségeseik igáját. A munkásosztály 1920—22-ben már ön­álló politikai erőként lépett fel, s 1933-ban hivatalosan is megszületett a kommunista párt. Sztrájkok és tö­megmozgalmak tiltakoztak a gyar­mati kizsákmányolás ellen, de Gan­dhi megrettenve a tömegek forradal­mi erejétől, elárulta a mozgalmat s a Nemzeti Kongresszusi Párt le- paktált az angol imperialistákkal. Az Indiai Kommunista Párt hősie­sen harcolt, de a nagy üldöztetések következtében (1934-től 1942-ig ille­galitásban volt) nem tudta Gandhi- éktól elhódítani a nemzeti mozga­lom vezetését, A második világháború során csak a japán fasizmust szétzúzó Szovjet Hadsereg mentette meg Indiát is a fasizmus borzalmaitól, hova Szub- hasz Csandra Bosze-féle japán ügy­nökök akarták vezetni India népét. A háború után Szovjetunió győ­zelme, a gyarmati és félgyarmati or­szágok nemzeti felszabadító mozgal­mainak előretörése, a brit biroda­lom meggyengülése az indiai népi mozgalom fellendülése az angol im­perializmust indiai politikájának megváltoztatására kényszerítette. El­határozták, hogy India „független“ állam lesz, úgy hogy ez biztosítsa számukra 1) India gazdasági kizsák­mányolását, 2) az ország feletti stra­tégiai uralmat és 3) olyan politikai rendszer fenntartását, mely számuk­ra mindezt lehetővé teszi. 1947 aug. 15-én Indiát vallási alapon két do- miniumra osztották szét, Pakisztánra és Hindosztanra. A szétosztás követ­keztében össze nem függő területek­ről 12 millió ember kényszerült la­kóhelye elhagyására. A vallási fana­tizmus által kiváltott népvándorlás következtében több, mint 3 millió ember pusztult el. A nyolcvan millió lakosú Pakisztán két részből áll, a nyugatiból és a keletiből, amelyet légvonalban több, mint ezer kilo­méter választ el egymástól. Az In­diai Kommunista Párt a látszatfüg­getlenség és az ország kettészakítá- sa után nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozta: „India szét darabolásának új angol terve két­ségbeesett lépés a szabadságmozga­lom ellen, amely az ország egészé­nek függetlenségéért harcol... Mountbatten alkirály tervének nem „India elhagyása“ az igazi célja, hanem az, hogy a gazdasági és ka­tonai ellenőrzést, amilyen mérték­ben csak lehet, továbbra is angol kézben tartsa.“ A mai India: dúsgazdag ország és mégis a nyomor orszéga. A mai India az éhinség, a gyer­mekmunka, az egészségtelen lakások országa. India természeti kincsei szinte egyedülállóak a világon, en­nek ellenére nem fejlesztik erőforrá saikat. elmaradott ország fejletlen iparral. Az indiai héptömegek ször­nyű nyomorban élhek. a mezőgaz­dasági munkás átlagos évi keresete a mi pénzegvségünkben kifeiezve 100 forint. Tízmilliókat pusztít az éhinség, a textilgyárakban 5—10 éves gyermekek dolgoznak, az ipari munkások gyakran tized-huszadma- gukkal laknak egy kis viskóban. Az imperialisták hazug meséket tálal­nak a túlnépesedésről. Azt állítják, hogy India földje nem tudja eltar­tani a lakosságot. Ezzel szemben a földeknek alig egyötödét művelik meg, a parasztságot szörnyű terhek sújtják, nem tud piacra termelni. India központi kérdése éppen ezért a földkérdés. Amikor 1947-ben Indiában hata­lomra jutott Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Nemzeti Kongresszusi Párt kormánya, fűt-fát Ígért a népnek. Megcsillogtatta előttük a földreform reményét, a földbérek csökkentését, a fejedelmek hatalmának korlátozá­sát, az imperializmus gazdasági pozíciói elleni harcot. Mindebből semmi sem lett. Nehru kormánya azt ígérte, hogy hivatalosan kilép az angol birodalomból és olyan demo­kratikus kormányzatot valósít meg, amelyben az alkotmány biztosítja a dolgozók elidegeníthetetlen jogait. Ehelyett 1949 áprilisi londoni domi- niumi miniszterelnöki értekezleten Nehru bejelentette, hogy India to­vábbra is a brit birodalom tagja marad, tehát még ezzel is alátá­masztotta a tényleges függést. Al­kotmánya csak látszatalkotmány. A költségvetés 80 százalékát a Pakisz­tánnal szemben fenntartott hadsereg re és az óriási bürokratikus elnyo­mó apparátusra fordítja. A felszabadító harc iránytűje: az Uj Programm. Az indiai nép a má­sodik világháború után saját példá­ján és különösen a szomszédos or­szágok példáján mérhette le, mit je­lent a gyakorlatban a Szovjetunió vezette béketábor és az USA vezette háborús tábor politikája. Washing­ton aljas módon kihasználta az in­diai tömegek éhezését és a gabona­szállítások ellenében uralma kiszé­lesítését követelte. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság önzetlenül sietett az éhezők segítségére. Az in­diai százmilliókra páratlan hatással volt a Kínában végbemenő forradal­mi változás. Az érlelődő forradalom hulláma söpört végig az országon. Nehru hadserege á Kuomintang- hordák nyomdokába lépett, s több mint 50.000 parasztot bebörtönöztek. 13.000 dolgozót agyonlőttek, vagy megsebesítettek páni félelmükben. A Kommunista Párt a népi mozga­lom új fellendülésének e szakaszá­ban részletes programmot dolgozott ki a nemzeti felszabadító harc ki- szélesítésére és a győzelem előfelté­teleinek biztosítása érdekében, mely népi demokratikus átalakulás programmja. E Programm helyessé­gét bizonyítják az indiai választá­sok, amelyek 1951 végén kezdődtek, s a múlt év februárjában értek vé­get és amelyekből a Kommunista Párt, mint az ország második leg­nagyobb pártja került ki. A Kmunisia Pár!, mint az ország legnagyobb eFenzéki parija a választások után fokozza harcát a nemzeti függetlenségért és a békéért. Bombayban, Madraszban, Kalkuttá­ban hatalmas tüntetéseken követel­ték a koreai háború beszüntetését, a baktériumfegyver betiltását s or­szágszerte készültek az ázsiai és csendesóceáni országok békeértekez­letére, a bécsi Béke Világkongresz- szusra és a budapesti Béke Világ­tanács üléseire. Az indiai nép harcát bátorítja és lelkesíti a koreai nép és a kínai ön­kéntesek hősies küzdelme a fasiszta amerikai agresszor ellen, a béke or­szágaiban folyó hatalmas kommu­nista és szocialista építkezések. Az indiai kommunisták, az indiai dolgozók érzik nagy felelősségét a békefront ázsiai szakaszának meg­szilárdítása terén. Újabb harcok és győzelmek felé indulnak az Uj Prog­ramm lángoló felhívására. India né­pe, a munkásosztálynak, Marx-En- gels-Lenin és Sztálin tanításai által vezérelt Kommunista Pártnak veze­tésével, szoros szövetségben a sok­milliós parasztsággal, valóra fogja váltani a programmot. Ázsia népei, amelyeknek élén a nagy kínai népi demokrácia halad, most azért harcolnak, hogy megsza­baduljanak ai imperializmustól. In­dia az utolsó nagy félgyarmati Cüg- gőország Ázsióban, amelyet az el­nyomók még mindig fosztogatnak és kizsákmányolnak. Az Indiai Kom munista Pártnak az a meggyőződése, hogy India is elfoglalja majd helyéi a világ nagy nemzetei sorában, mint győzelmes népi demokratikus or­szág, és elindul a béke, a virágzás és a boldogság útján. Pakisztán népe is szenvedélyesen gyűlöli az angolokat, de gyűlöli az amerikai imperialistákat is. Pesha- warban, Lahore és Karacsi munkás- negyedeiben feliratok jelennek meg a falon..; Ezek így szólnak: „Ve­gyetek példát a forradalmi Kínáról!“ B. .!. A DÍSZ Központi Vezelöségs vörös vándorzászlói alapított A DISZ Központi Vezetősége vö­rös vándorzászlót alapított. A ván- dorzászlót évenként három alkalom­mal azoknak az üzemi DlSZ-szerve- zeteknek adja át, amelyek a leg­eredményesebben mozgósították a munkásifjúságot, mint rohamcsapa­tot a szocialista építés feladataira. A vándorzászlót a DISZ Központi Vezetősége első alkalommal 1953 augusztus 20-án adja át a W1”'' üzemi DISZ-szervezeteknek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents