Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-17 / 140. szám
Fogadd méltóan a Béke-Vilagtanács tagjait — teljesítsd félévi tervedet! A Béke-Világtanács budapesti tanácskozása A békéért vívott harcban döntő tényeső a népek akciója (Folytatás az 1. oldalról) — A Béke Világtanács csak abban az esetben tehet eleget ezeknek a feladatoknak, ha újabb erőt sorakoztat fel, újabb embermilliókhoz fordulva, akiket a remény felrázott vagy fellelkesített, hogy vegyenek részt a béke érdekében rendezett megbeszéléseken és akciókban. — A Béke Világtanács Irodája ülésszakunk napirendjéhez két pont felvételét javasolja: egyfelől a tárgyalások és a nemzetközi feszültség enyhülése kérdését, másfelől pedig a világtanács szerepének kérdését. — A mi tevékenységünknek mindig az volt a, célja, hogy érvényre juttassa a tárgyalások útján hozott megoldásokat az erőszak-megoldások felett. Már akkor tárgyalásokat hirdettünk, amikor még a kilátások ezzel kapcsolatban gyöngék voltak. Ma már a tárgyalások útján való megoldás felvetése nem tartozik a találgatások és a feltevések világába. Egy lényeges kérdésben, a koreai kérdésben célt ért. Álláspontunk helyessége bebizonyosodott. — Ázsiában és Európában súlyos kérdések várnak megoldásra. Dél- kelet-Ázsiában hét év óta hfáború folyik és más tűzfészkek is léteznek. Ezeken a helyeken a békét és a feszültség enyhülését csak tárgyalások útján és a népek önrendelkezési jogának tíszteletbentartásával érhetjük el. — Európában Németország ketté van osztva és meg van szállva. Ausztria is megszállás alatt van. Ezeket az országokat katonai koalíciók szeretnék maguknak megnyerni. Ennek az állapotnak tárgyalások útján kell véget vetni, de tisztelet- bentartva ezen országok függetlenségét, ugyanakkor gondoskodni kell mindkét ország biztonságáról. — Ami a tárgyalásokat illeti, nincsenek minden ajtót megnyitó formulák, nincsenek megváltoztathatatlan szabályok. Ugyanúgy ki lehet indulni egyes esetekből az általánoshoz, mint az általánostól az egyes esetekhez. Mindkét utat szabadon kell hagyni, az általános rendezéshez vezető külön-külön kötött szerződések útját, valamint az általános, vagyis a békeegyezmény útját. amely az egyes problémák megoldását könnyíti meg. — De ez nem fog magától menni. Nem szabad, hogy a remény és a derűlátás az erőfeszítések gyengüléséhez vezessenek. A béke ügye nem csak a diplomaták és a kormány férfiak ügye. A döntő tényező a népek akciója. A népeken múlik az, hogy találkozók jöjjenek létre, hogy siettessék a tárgyalások lefolyását, megakadályozzák a szabotázscselekmé- nyeket és hogy az akadályokat elhárítsák. A népek és a béke erői nem cselekedhetnek egymástól elkülönülve. ha sikert akarnak elérni. A népeknek meg kfell óllapodniok egymással, meg kell határozniok törekvéseiket és a közös utakat és ezeket érvényre kell juttatniok a közvélemény és a kormányok előtt. Ez a feladata, ez a szerepe a Béke Világtanácsnak. összetétele, jellege, mely kezd egyetemessé válni, múltbeli tevékenysége, kezdeményezéseinek visszhangja és az eseményekre gyakorolt hatása mutatják, hogy ezt a szerepet képes betölteni. — A világmozgalom élő valami, melynek a nemzeti békemozgalmak a kifejezői. Minden nemzeti mozgalomnak arra kell törekednie, hogy a közös célkitűzések keretében saját akciókba kezdjen, tekintetbevéve az ország sajátos helyzetét, intézményeinek természetét, tekintet- bevéve azt, amivel a maga részére az illető nemzet és kormány a tárgyalásokhoz és a nemzetközi helyzet enyhüléséhez hozzájárulhat. — Az utóbbi idők győzelmei és Ezután Wilhelm Elfes nyugatnémet küldött, volt főpolgármester, a Béke Világtanács tagja lépett a szónoki emelvényre. — Ami Koreában történt — .kezdte beszédét — nagy lecke volt az emberiség számára. Vájjon a világ levonja-e majd ebből az igazi tanulságokat és különösen az államférfiak fognak-e okulni a múlt borzalmaiból? A háboi'ú óta már nyolc év telt el és még mindig, és talán inkább, mint valaha, félelemben és rettegésben tartják az emberiséget. Nincs hát reménység? De van reménység, amely a népek békeakaratán épül, mindjobban erősödik és amely végül is az államférfiakat arra fogja kényszeríteni, hogy ne a háborút, hanem csak a békét keressék. Erre Korea például szolgálhat. — Ha Koreában a fegyvereket elnémították, akkor a német kérdés erősebben fog előtérbe lépni. 1945 után nekünk németeknek már csak egy kívánságunk volt: hogy a világnak többé ne adjunk alkalmat a nyugtalanságra. Most azonban ismét reménységei nagy büszkeséggel töltenek el bennünket. Ez megnövekedett felelősséget hárít ránk. Emberek milliói, akik megszabadultak a félelemtől és bizalmatlanságtól, azt akarják, hogy a béke és a barátság felé vezessék őket — fejezte be beszédét a hallgatóság tapsa közepette d‘Astier de la Vigerie. megvan az a nyomasztó kellemetlen érzésünk, hogy Németország ügye újra világproblémává lesz, sőt hogy Németország esetleg egy új háború okozója lehet. Biztosíthatom önöket, barátaim, hogy a német nép túlnyomó többségében hajlandó mindent megtenni és mindent magára vállalni, ami alkalmas egy új háború szerencsétlenségének elhárítására. A továbbiakban rámutatott Elfes, hogy Németország jelenlegi kettészakítottsága olyan helyzetbe sodorta a német népet, amelybe nem nyugodhat bele. Elfes felszólalását a következő szavakkal fejezte be: — Milyen csodálatos elképzelés, hogy egyszer eljön a béke világa, egy olyan világ, amelyben a tudomány és művészet, gazdasági élet és technika, az emberek képzése és vezetése csak arra törekszik, hogy minden ember civilizációját, kultúráját, jólétét és boldogságát szolgálja. Kezdjük el a munkát. Az emberiség sóvárog utána. Cavalcanti tábornok, brasil küldött felszólalása A következő felszólaló Hermeto Bezerra Cavalcanti tábornok, brazil küldött volt. Beszéde elején emlékez tetett arra, hogy a brazil alkotmány egy cikkelye kimondja: Brazília sohasem fog hódító háborúba kezdeni. Majd arról szólt, hogy a népek a legnagyobb egyetértésben élhetnek egymással, bármilyen legyen ideológiájuk, vallásuk vagy életmódjuk. Kifejezte azt a véleményét, hogy René Bovard svájci küldött felszólalása René Bova'rd svájci küldött felszólalása következett. Felszólalása elején leszögezte, hogy meggyőződé- ses pacifista, s kizárólag személyes elgondolásait juttatja kifejezésre. Álról beszélt, hogy a legutóbbi politikai események, amelyek „a Szovjetunió, a népi Kína és a Német Demokratikus Köztársaság kormányai bölcseségének köszönhetők, valamint a brit nemzetközösség elhatározásainak“, újra felkeltették a problémák békés megoldásának lehetőségébe vetett reménységét. Bovard hangoztatta, hogy ez az esztendő „sötét előjelekkel“ kezdődött. Bíráló megjegyzéseiben ezek közé sorolta a népi demokráciák kormányainak bizonyos politikai és gazdaZatumea, colombiai küldött felszólalása Zalamea, Colombia állam volt közoktatásügyi minisztere volt a következő felszólaló, aki azt fejtegette, hogy a békét nem egyszerre, egy küzdelemben nyerjük el, hanem azt naponta kell kivívni. Kiemelte annak jelentőségét, hogy bár az ENSZ- ben 60 ország képviselője ül, ezek közül csupán 17 vállalta Truman politikai akciójának támogatására csapatok küldését Koreába, ami „szembetűnő jele — enyhén szólva — egy lelkiismereti rosszullétnek.“ „azok a férfiak, akikre a kormányok vezetését bízták, máris megértették, hogy az állam hajóját a népeik által megadott irányban, az igazság és becsületesség széles útján kell vezetniük.“ Befejezésül a többi között a következőket mondotta: Sohasem vesztettem el a hitemet abban, hogy megnyerjük a békét a népek számára. Köszöntjük és üdvözöljük a békeharcosokat. sági intézkedéseit. Ugyanakkor felvetette, hogy egyre növekvő cinizmussal nyomják el egyes hatalmak az afrikai és ázsiai népek függetlenségi törekvéseit, s hogy Eisenhower elnök „hányaveti módon előzetes feltételeket szabott a béketárgyalásoknak.“ A népi demokráciák erejének bizonyságaként említette meg, hogy egyes általuk hibásnak ítélt intézkedéseket kezdeményező módon megváltoztattak. Befejezésül Bovard javaslatot terjesztett az ülés elé a kulturális, gazdasági cserekapcsolatok, az emberek egymásközötti kapcsolatainak, a gondolatok és gazdasági javak szabad kicserélésének még határozottabb előmozdítására. Felszólalása végén rámutatott: mennyire általános ma már az a követelés, hogy a Kínai Népköztársaságot a koreai ellenségeskedések megszűnésének közvetlen logikus következményeként vegyék fel az ENSZ-be. Kína részvétele az ENSZ- ben — mondotta, — elengedhetetlen feltétele annak, hogy ez a testület visszanyerje világszervezet jellegét. Ezzel a Béke Világtanács budapesti ülésének első napi tanácskozása befejeződött. Wilhelm Elfes: Megegyesést a megszálló hatalmak között és megegyezést a németek között! A liéke-VilágftanAcs keddi ülése Kedden délelőtt a Béke Világtanács ülésszaka folytatta tanácskozásait. Az ÉFÉDOSZ nagytermében már jóval a jelzett időpont előtt ott van a többszáz küldött. Elfoglalják helyüket a tanácskozás meghívott vendégei is. Itt van Deák János Kossuth-díjas, a róla elnevezett pat- ronálási mozgalom elindítója. Básti István, a hevesmegyei Kál község egyik megbecsült középparasztja. Begyűjtési kötelezettségét példásan teljesítette, ezzel érdemelte ki azt a megtiszteltetést, hogy részt vehet ezen a tanácskozáson. James Endicott felszólalása elején méltatta a világ békemozgalmának azt a javaslatát, hogy az öt nagyhatalom ünnepélyesen biztosítsa a világ népeit, nem fognak háborút viselni egymás ellen és mutassák ki errevonatkozó jószándékukat azzal, hogy első lépésként leülnek tárgyalni. A világ békemozgalma legfőbb erőfeszítéseinek arra kell irányulniok, hogy egy ilyen találkozó létrejöjjön. — Talán egy világviszonylatban Veres Péter, kétszeres Kossuth- díjas író egy színpompás népi viseletbe öltözött menyecskével beszélget. Itt vannak Kónya Lajos, Illyés Gyula kétszeres Kossuth-dí- as és Szabó Pál Kossuth-díjas írók. Kilenc órakor elfoglalja helyét a tanácskozás elnöksége és néhánv perccel kilenc óra után kezdetét veszi az ülés. Gabriel d'Arboussier. a BVT al- elnöke nyitotta meg az ülést. Elsőnek I. C. Endicott. nemzetközi Sztálin békedíjial kitüntetett lelkész, a kanadai békebizottság elnöke beszélt. alkalmazott népszavazás erről a kérdésről felhívhatná az összes kormányok figyelmét arra a tagadhatatlan tényre, hogy a népek békéhez vezető tárgyalásokat követelnek — mondotta. Hangsúlyozta, hogy a népeknek ilyen tárgyalások tartására irányuló követelése világméreteket öltött. — Winston Churchill és többen mások legutóbbi nyilatkozatai is elismerték a nagyhatalmak között folytatandó ilyenirányú tárgyalások jogosságát és időszerű voltát. Endicott szembeszállt azzal az állítással, hogy a békemozgalom cselfogás a nyugati egység felbontására és szétszakítására. Hangsúlyozta a továbbiakban, hogy a gyarmatosító nyugati nagyhatalmaknak a kizsákmányolt népek ellen viselt háborúja is fenyegeti a világbékét. Szilárdan szembe kell szállni azzal az állítással, hogy a gyarmati felkelések „a kommunisták által szított felforgató és bűnös összeesküvések." James Endicott annak a véleményének adott kifejezést, hogy a gyár matosító nagyhatalmaknak nem erő szak alkalmazásával, hanem a gyarmati népekkel folytatandó tárgyalások útján kell megoldást keresniük, mert különben ez a hatalmas konfliktus végső fokon pusztulást hoz a Nyugat számára. I. C. Endicott beszédét gyakran szakították meg tapsok. A következő szónok V. Boucek, a csehszlovákiai Lenin Művek szlahá- novistája volt. V. Boucek nagy tetszéssel fogadott beszéde ufón Riccardo Lombardi volt olasz miniszter szólalt fel. James Endicott kanadai lelkész felszólalása Tegyünk meg mindent a Rosenberg-házaspár védelmében! A dunaszekcsői MNDSZ asszonyok nevében könnyes szemmel, remegő kézzel írom ezt a levelet. Fájdalmunkat kifejezni levélben nem lehet. Fájdalommal gondolunk arra, hogy a békéért, szabadságért, emberi méltóságért harcoló Rosenberg-há- zaspárt június 18-án ki akarják végezni. Mi, dunaszekcsői MNDSZ asszonyok már többízben tartottunk tiltakozó gyűlést a Rosenberg-házaspár megmentése érdekében, most is együtt vagyunk és azt tárgyaljuk, hogy ha az a börtön olyan közel volna hozzánk, mint a Rosenberg- házaspár a mi szívünkhöz, elmennénk oda, de nem búcsút venni tőlük, hanem üdvözölni őket és a legszebb virágokból építenénk nekik diadalkaput, s azon keresztül vezetnénk őket a szabad életbe ... Emberek! Tegyünk meg mindent a Rosenberg-házaspár védelmében! Mezőlaki Józsefné dolgozó parasztasszony Dunaszekcső Tiltakozunk! Tiltakozunk a Rosenberg-házaspár kivégzése ellen! Tiltakozunk az ellen, hogy villamosszékbe hurcoljanak egy anyát és apát, s árvává tegyenek két ártatlan gyermeket! Követeljük, hogy ezeknek a gyermekeknek adják vissza szülőiket! Tiltakozunk az ellen, hogy meghurcoljanak, halálra ítéljenek és kivégezzenek ártatlan embereket, akik hazájukért és a zsarnokság ellen hurcolnak! Szabadságot és háborítatlan életet követelünk mindazok számára, akiknek drága a béke. Szabadságot követelünk az elítélt szülőknek! AZ MNDSZ N AGY M ANY OK! SZERVEZETE. 68 aláírás. Tiltakozó levelet és táviratot küld 1 utcai általános iskola nevelőtestülete tek még az oldi MNDSZ asszonyok és tanulói 138 aláírással és még so- 45 aláírással, a pécsi Mátyás király | kan mások. A népi demokríciálian m nJen a dolgozókén történik Kedves elvtársak! Megérkeztem Keszthelyre, életemben nem láttam ilyen szép vidéket. Az ellátás elsőrendű, finom és annyit adnak, hogy alig tudjuk megenni. Leírni azt a sok szépet, ami itt bennünket ér, leírni nem is lehet, ezt látni kell. Sokszor elgondolkozom azon, hogy valaha csak a nagyurak nyaralhattak, a dolgozók csak urak kiszolgálójaként lehettek itt. Most látom igazán, hogy a népi demokráciában minden a dolgozókért történik, azért vehettem én is részt ilyen szép üdülésben. Érdemes jól dolgozni, s ha megjövök, a munkámat még jobban végzem, hogy a szocializmus mielőbb megvalósuljon hazánkban. Kolpek József Pécsi Üveg és Porcelánértékesítő Vállalat dolgozója Átlagosan 45 százalékkal csökkentik a munkások bérét Jugoszláviában Szófia: A jugoszláv politikai emigránsok Szófiában megjelenő „Na- pred" című lapja írja: A jugoszláv munkás ismét szolgasorban él. Titóék csak kizsákmá nyolásra alkalmas emberanyagként kezelik a munkásokat, akik munkaerejüket a piacon kénytelenek áru- babocsátani. A munkaerő ára pedig a jugoszláv kapitalisták és külföldi gazdáik profit-éhségének és kizsákmányolás fokának növekedésével állandóan csökken. A közelmúltban megjelent úgynevezett „béralap megadóztatásáról szóló rendelet" is a munkások keresetének csökkentését ajánlja. — Titóék kitalálták, hogy a piaci árak azért emelkednek, mert a „munkásoknak túl magas a bérük." Ezért egyszerűen magas adót vetettek ki a fizetésekre és a bérekre s ezzel a béralapot átlag 20 százalékkal csökkentették. Egyidejűleg megszüntették az eddigi társadalombiztosítási rendszert is. Az államot és a tőkéseket mentesítették a társadalma- sítási járulék fizetésétől és azt teljes egészében a dolgozókra hárították. Ezáltal a munkások keresete újabb húsz százalékkal csökkent. Most pedig a gyermekpótlék fizetésének megszüntetését vették tervbe, amivel újabb csapást mérnek a dolgozókra és keresetüket további ör százalékkal csökkentik. így tehát 45 százalékkal csökken a jugoszláv munkások keresete havonta. Vidám vasárnap tisztiiskolások között Vasárnap délután van. A növendék elvtársak nagyrésze a tábor vi. dámparkjában szórakozik. Itt is — ott is nevető csoportokat látunk a különböző játékpályák körül. A játék pályákat körülvevő növendék elvtársak ar. cán nyoma sincs annak, hogy nem sokkal ezelőtt még az ellenőrző vizsga kérdéseivel küzdöttek. Vidám megjegyzések, biztatások röpködnek a versenyzők körül kialakult szurkoló táborokból. Olyan az egész tábor kultúrparkja, mintha majális lenne. Nézzük csak meg egy körút során, mi az, ami széppé, vidámmá teszi a tisztiiskolások vasár nap délutánját. — Elvtársak! Azonnal kötélhúzást verseny kezdődik a sportpályán Lénárt és Nagy tiszt elvtársak egységei között — hirdeti a tábor hangoshíradója. Magyarázatot nem is kell hozzá fűzni a bemondónak. A növendékek minden irányból sietős léptekkel érkeznek a verseny színhelyére. A kötélhúzás, a nagy erőpróba még meg sem kezdődik, de máris kialakul a két egység versenyzőinek szurkoló tábora — Az egyik egységtől is csak 15, a másiktól is csak 15 elvtárs állhat ki — hangzik Lénárt tiszt clvtárs kissé aggódó hangja. Érthető is Lénárt tiszt elvtárs figyelmeztetése, mert a kötél ropog, mint az öregember fájós dereka, — ahogy próbálgatják rajta erejüket a növendék elv. társak, a verseny kéz. dete előtt. — Felkészülni — hangzik az újabb figyel meztetés. — Rajta! — a levegőt egyszeriben hangorkán rezegteti meg. — Húzd meg! Ne engedd! Vesd meg a lábad! Király! Kovács! — hangzik a szurkolók biztatása. A biztatásnak van Í6 eredménye, mert az erő próba egy jóidéig egyenlőtlennek bizonyul, Lénárt tiszt elv- társ versenyzői azonban hirtelen taktikát alkalmaznak, engednek a kötélen, majd nagyot rántva rajta, ellenáll, hatatlan erővel elhúz, zák Nagy tiszt elvtárs növendékeit. A kötélhúzás végeztével a figyelem középpontja a lövészek és aknavetősök egyre izgalmasabb futballmérkőzése felé fordul. Tanácsok, biztatások, bf. ráló hangok egyre szaporábban hangzanak el. — A kötélhúzást meg nyertük, most rajtatok a sor — kiáltja kivörösödött nyakkal Kovács növendék a játékosok buzdításául. — Vágd előre a labdád Gyorsabban, mester lövész módjára. A „rá-rá, — hajrá!“ egyre jobban erősödik, majd tetőfokára hág a mérkőzés befejezés? előtt, amikor a lövészek már 5:2.re vezetnek. A tisztiiskolások va. sárnap délutánjának szépsége, vidámsága azonban nemcsak ezekben a játékokban nyilvánul meg. Van itt min den: súlydobás, ökölvívás, különböző torna szerek. Ezeken edződnek szabadidejükben kemény, egészséges tisztekké a növendék elv társak. Szeretettel is keresik fel ezeket a he. Iveket. A szorgalmas edzés eredményeképpen' érték el Kövér és Bán növendékek, hogy ma inár 8—9 méterre eldob ják a súlyt. * A növendék elvtár. 6ak szórakozásukban nincsenek magukra hagyva. Tiszt elv társak, politikai helyette se_k. a párt megbízottai irányítják, hogy minél kellemesebben * töltsék szabadidejüket. Ott szaladnak velük együtt a fűben, együtt örülnek velük a versenyszámok ban elért eredményeknek. Lassan leszáll az est. A sportpályán, a kul- túrparkban elhal a no. vetés, a zaj, A tábor lámpái kigyulladnak és a hangos híradó zenéje mellett nyugovóra térnek növendékeink, hogy másnap kipihenten, még nagyobb eredményeket érjenek el a haza védelmére való felkészülésben. A. B.